2009. június 9., kedd

Kis próféták nagy tettei

Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le! (legalábbis van aki azt hiszi)


Miután Akháb meghalt Moáb elszakadt Izráeltől. Azt nem tudni, független országgá váltak-e, vagy Júdához csatlakoztak, vagy valaki máshoz.
Akház pedig kiesett Samáriában lévő palotája erkélyéről és persze össze-vissza törte magát (érdekes, hogy a szöveg maga a "megbetegedett" szót használja). Erre embereket küldött Ekron istenéhez - akit a szöveg Baálzebubnak nevez (figyeled a hasonlóságot Baálhoz?) - hogy mondják meg, életben marad-e.
Erre viszont az Úr angyala szólt Illésnek, hogy nyomás hozzájuk, és mondja meg nekik, hogy mivel rossz istenhez küldte az embereit most meghal!
Aztán persze Illés lelépett.
A küldöttek pedig rögtön visszafordultak, pedig még oda sem értek ahova küldték őket. Akházia megkérdezte hogy nézett ki az alak aki mondta amit mondott, azok mondták hogy zsákruha + bőröv, amiről A. rögtön ráismert Thesbites Illésre, mire föl küldött hozzá 50 embert egy magas rangú emberével, hogy elhívják hozzá.

Azért megjegyezném, hogy manapság nem nagyon izgat senkit, mit mond egy másik vallás, vagy akár másik irányzat a valláson belül. Ezek meg mindíg hallgatnak egymásra. Hát nem fura?

A kérésbe belefoglalták azt a tiszteletteljes megszólítást, miszerint Illést isten emberének nevezték. Illés úgy tűnik kételkedett, mert azt mondta, ha ő valóban az, akinek mondják csapjon le tűz az égből és hamvassza el a követeket. És úgy lőn! Beteg állat ez az isten ha ez igaz. Ha volt valaha ima amire a válasz az kell legyen hogy NEM, akkor ez, és a 42 csúfolódó gyerek esete bizonnyal ebbe a kategóriába esik.
Mindenesetre Illés juszt sem ment sehova, Akházia meg nem tudta mi lett az embereivel, ezért küldött még egy ugyanolyan csoportot.
Illésnek ezeket is sikerült elhamvasztattatnia. Illés ha még most sem lesz meggyőzve akkor vagy idióta, vagy szimplán gonosz.
Akházia elküldte a következő 50+1 embert. Ám ez valahonnan tudott a tüzes trükkről, így direkt mondta, hogy most ha nem muszály akkor ne. Ez tökéletesen olyan, mint dzsinnekkel trafikálni.
Az Úr angyala erre mondta Illésnek, hogy nem kell félnie ezúttal (? eddig sem kell, soha nem kell olyannak akinek egyetlen szavára egész hadseregek hamvadnak el!), mehet nyugodtan. Ezért aztán Illés ment.
Illés a király előtt is megismételte átkát.
Akházia meg is halt, utóda Jórám lett. Jórám Izráelben akkor lett király, mikor Jórám Júdában már 2. éve, ugyanis Akháziának nem volt gyereke.

Mivel az Izráeli Jórámnak nincs megjelölve szülője és nem történik országegyesítés így két különböző Jórámról van szó. A gond viszont ott van, hogy az eddigi adatokból kiszámolhatjuk (miszerint: Josafát uralkodásának 17. évében lépett trónra Akházia, Akházia két évig uralkodott, Josafát 25 évig uralkodott, Jórám J. pedig Jórám I. 2. évében lépett trónra, valamint hogy egyszerre csak egy uralkodó lehetséges országonként), hogy a Királyok két könyve egész egyszerűen ellentmond egymásnak. Szerencsére az első könyvet már kizártuk a kanonizálható könyvek sorából.

Akháziáról többet is megtudhasz ha elolvasod a Krónika Könyvét.
És mikor az Úr Illést forgószéllel akarta a mennyekbe (figyelitek: mindíg többesszám!) vinni Illés és Elizeus épp ment ki Gilgálból. Illés azt mondta Elizeusnak, maradjon ott (hol, az út közepén?), mert az Úr azt mondta, hogy neki meg Béthelbe kell mennie. De Elizeus nem akarta maradni (meg tudom érteni), így együtt mentek.
Béthelből eléjük jöttek a próféták fiai (nem maguk a próféták! hiába tűnik úgy a szóhasználatból), és kérdezték Elizeustól hogy nem tud róla, hogy feljebbvalóját még aznap "el fogja ragadni melőle"? (meglepettnek tűntek hogy nem tud róla)
Elizeus persze azt mondta, hogy dehogynem tud róla, mit képzelnek?!
Ekkor Illés azzal állt elő, hogy az Úr Jérikhóba küldte. Elizeus megint ragaszkodott hozzá, hogy elkísérje.
A jelenetek ismét megismétlődnek, csak Illést most a Jordán mellé küldi az Úr (jó sok út egy napra még ha szamárháton tették is meg, valamint értelmetlennek is tűnik).
Ahogy a Jordánhoz mentek 50 a Jérikhói próféták fiai közül ment utánuk. Ott megálltak Illésék a parton, Illés levette a palástját, rácsapott vele a vízre mire az kettévált (nem épp vízen járás, de megteszi). Mikor átértek Illés mondta Elizeusnak, hogy lehet egy kívánsága, amit teljesíteni fog. Elizeus azt kéri, hogy kétszer akkora hatalma legyen, mint Illésnek.
Illés kicsit húzódozik, végül azt a kijelentést teszi, hogy ha E. látja amint elragadtatik, akkor a kívánsága teljesül, ha nem hát nem.
És ahogy ott mentek egy tüzes szekér tüzes lovakkal (a tűz szekere / tűzből lévő szekér / ló) megállt közöttük, azzal Illés "felment a szélvészben az égbe". Ilyenkor azért hajlamos vagyok némi hitelt adni Erich von Daniken elképzeléseinek...
Elizeus pedig látta ezt, lelkendezett egy sort, aztán már nem látta. És akkor fogta a ruháit és kettétépte őket, helyette Illés (varázs)köntösét vette fel. (mintegy a tanítvány a mester holmiját annak helyébe lépve) Persze nem árt elfelejteni, hogy amit viselt most, az is Illés köpenye volt, amit akkor kapott amikor beállt Illéshez (már ha hinni lehet ebből a szempontból az 1 Királyoknak, ami apokrif a kritériumok szerint).
E. rögtön kipróbálta új hatalmát ("Hol van az Úr, Illés istene? - kérdezte, ami igen érdekes frázis, utoljára még Egyiptomban hallottunk ilyet szerintem), ő is kettéválasztotta a Jordán vizét (amiről Mózes is eszünkbe juthat).
Mikor látták a próféták FIAI, hogy jön E. I. köpenyében rögtön tudták hogy ő a hivatalos utód, így gyorsan kifejezték elismerésüket. Ezen emberek felajánlották, hogy elmennek megkeresni Illést, hátha az Úr ahogy felragadta úgy le is rakta (mint egy tornádó...), de E. azt mondta nincs rá szüksége. De azok addig erősködtek, hogy már szégyen lett volna nemet mondani, hát hagyta had menjenek. Azok 3 napig keresgéltek, de persze semmit nem találtak (legalábbis a szöveg arra utal, bár nem mondja ki, tehát lehet, hogy valamit elhallgat - pl. hogy megtalálták, de nem élve!).
Mindenesetre a férfiak azt mondták E-nek, hogy bár jó hely ahol laknak, de a víz mérgező. Erre Elizeus kért egy csésze sós vizet, amit adtak is neki. Ezt elvitte a forráshoz (??? feltehetőleg jó messze van, ha a város a Jordán mellett áll), ott beleöntötte a vízbe, és kijelentette, hogy íme az Úr megjavította a vizet. "És mind a mai napig ez így is van." Érdekes módszer, és ha nem volna benne az Úr keze (állítólag) akkor nyilvánvalóan képtelen történet lenne.
Innen visszament Béthelbe. Az oda vezető úton kisgyerekek jöttek a városból szembe, akik - mint oly sok kisgyerek - csúfolódni kezdtek. Konkrétan Elizeus-most-már-próféta kopaszságán viccelődtek. Erre ő visszapillantott és megátkozta őket, mire 2 nősténymedve rontott ki az erdőből, amik szétszaggattak 42 gyermeket.

Érdekesség, hogy az egész szekér-história gyanúsan hasonlít a görögök Phaetonról szóló történetéhez, melyben Phaeton kikönyörgi apja tüzes szekerét, de mivel képtelen irányítani belezuhan egy tóba. Annak mondanivalója, hogy a hatalom kísértése őrült dolgokra visz, és hogy könnyen pórul jár, aki olyan hatalmhoz nyúl, amihez túl nagy neki.
Nos, Illés (akinek neve etimológiailag is kötődik Hélioszhoz, Phaeton apjához) történetében minden megvan mint Phaeton történetében, kivéve a tanulság. Ami csak azt mutatja, hogy a zsidó plagizálók (persze HA plagizálásról van szó), nem értették meg mi a történet lényege.
Elizeus továbbá egy kegyetlen mocsok, akivel összejátszik Mr. Isten maga. A történet igazságtartalmát pedig még valószínűtlenebbé teszi, hogy medve a közelkeleten nemigen él meg, tekintve, hogy túl meleg van arra nekik.

Azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a 42 az Úrnak nem a kedvenc száma, habár ez A Válasz a Végső Kérdésre, ami az Élet, a Világmindenség, meg Minden.
Ha Elizeus és a medvék kalandjából valamiféle tanulságot levonhatunk, akkor azok ezek:
- Ne viccelődj vallási vezetők kárára, különben Mr. Isten különösen kegyetlen módon intéz el
- a gyerekek jobban teszik, ha nem gúnyolódnak egy kopasz emberen
- az Úr nem kedveli a 42-es számot.
El is mondom, hogyan juthatunk el a harmadik következtetéshez, mert az talán nem olyan nyilvánvaló mindenki számára.
Képzeljük csak el, hogy ez egy valóságos történet. Hogy minimum 42 gyerkőc egykupacban kirohan egy városból, csak azért hogy egy arrajáró kopaszságán pajkoskodjon? Aztán az összegyűlt gyerekekből 42-t széttép mindössze két medve? Egyfelől a medvék nem túlságosan agresszívak az esetek túlnyomó többségében, főleg nem támadnak rá ekkora embertömegre. Másodszor 2-3 gyereket talán elkapnak. De aztán a többi nem fut-e el sikoltozva a medvék elől?
De akkor mégis miért pont 42?
Nos, azért, mert az biztos, hogy az Úr hitében szent jelentősége van a 7-es számnak (7 lelke van, 7 nap alatt teremtette a világot stb.). Tehát a 7 tökéletes szám, hiszen az Úr száma, az Úr pedig tökéletes (tartja a dogma).
Ellenben a 6 a gonosz száma (gondoljunk csak a 666-ra, mint a gonosz jelképére).
Ebből következik, hogy a 7*6 a tökéletesen gonosz száma, és 7*6 = 42.
Azaz a 42 azt szimbolizálná, mennyire gonoszak voltak a gyerkőcök, hogy mennyire megérdemelték a bosszúállást.
További példákat láthatsz a 42-es szám jelentőségéről teszem azt 2 Királyok 10:14, János Jelenésekről 11:2 és 13:5. Persze több is van, de ezek könnyen érthető példák.
(Az elemzést erről az oldalról vettük kölcsön: http://dwindlinginunbelief.blogspot.com/2006/12/42-its-not-gods-favorite-number.html)

Mostanra még annyit, hogy Elizeus felment a Kármel hegyére, ahonnan Samariába tért vissza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése