2009. június 16., kedd

Izráel utolsó nagy királyának ideje

Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le! (vagyis nem is olyan rég még azt is hihettük)

Tehát ismét Izráel.
Akház júdai király uralkodásának 12. évében került uralomra Hóseás, fővárosa Samaria, uralkodás hossza 9 év.
Nagy seggfej volt, de nem annyira mint elődei.
Őt támadta meg Salmanassár assir király. Leigázta az országot, mire Hóseás felajánlotta hogy adót fizet neki. Közben viszont szervezkedett. Követeket küldött Sua egyiptomi királyhoz (ilyen nevű fáraó mondanom sem kell sosem létezet), és abban az évben az adót sem küldte el. Ez persze felbosszantotta az assir királyt, aki aztán börtönbe is záratta. Valamint fel is dúlta az országot (Izráelt), Samariát 3 évig ostromolta.
Hóseás trónrakerülése utáni 9. évben az assir király bevette Samariát, Izráel népét pedig áttelepítette Assiriába: Hala és Hábor területére, a Gózán folyó mentére, valamint a médek városaiba.
Ez "persze azért történt, mert az Izráeliek vétkeztek az Úr ellen. De elegem van már ebből az "indoklásból". Ugyanis a kiűzött pogányok útján jártak, ugyanis úgy tettek ahogy a király mondta nekik (ennyit Ábrahám "én csak parancsot teljesítettem" védekezéséről).
És "titokban" építettek maguknak"magaslatokat" minden városban (wow) - minden városban az őrtornyoktól a fallal körülvett városokig.
Meg még faragott képeket is csináltak, meg aserákat (akármik is azok, most teljesen összezavar) minden dombra és minden zöld fa alá.
És azoknál mind tömjént égettek. Csoda hát ha az Úr morcos lett rájuk?
Na meg bálványokat is imádtak, hogy ki ne hagyjunk valamit.
És egyszer az Úr ráadásul minden prófétája és látnoka (látnoka? azokat nem kell halálra kövezni?) által mind Izráelben, mind Júdában kinyilatkoztatta hogy térjenek meg és kövessék a törvényeket amiket őseiknek megadott, de még akkor sem izgatta őket az Úr szava! Kár, hogy ez az esemény bár nyilván nagy és jelentős eset lehetett, semmikorse került megemlítésre senki uralkodása alatt, azaz nem történt meg. Apokrif mint számosszor mondottam.
Szóval a nép bálványokat imádott, meg Aserákat (ez akkor is "szent liget. Hogy lehet "szent ligetet" csinálni minden "zöld fa" alá? Rejtély.) csináltak, meg két borjút, meg Baált imádták. ezt mind, bizony, egyszerre 3 vallást is követtek, csak a rendeltet nem! Micsoda megátalkodottság, hát nem? Íme Mr. Isten kiválasztott népe! Ki más lenne érdemesebb a figyelemre? LOL
És még mindkét nembeli gyerekeiket "átvitték a tüzön", jövendőt modtak (nem ez a próféták dolga?), meg varázsolgattak is, meg direkt bosszantották az Urat mindenféle bűnnel.
Ezért aztán az Úr besokallt és elpusztította Izráelt, csak Júdát hagyta meg. (Na persze.)
De azt is meg kell hagyni, hogy Júda sem volt szent, ők is dettó úgy cselekdtek mint izráeli barátaink. Ezért aztán az Úr leszarta az egészet, hagyta, hogy mindenféle arrajáró meghódítson mindenkit. Mert hát micsoda dolog, hogy Jeroboám elszakította az országot Dávidtól? (Ostoba okfejtés, nem ér annyit, hogy akár csak reagáljunk rá.) És mivel Izáel még a meghódítás alatt sem gondolta meg magát az Úr tett rájuk és hagyta őket elpusztulni (ugrál a szöveg rendesen, mi?).
"És mind a mai napig assir fogságban van Izráel."

Az assir király Izráel területét mindenféle más néppel töltötte fel. És mivel ezek kezdetben nem félték az Urat (ah, a végtelen szeretet) az oroszlánokat küldött rájuk, és azok sokat széttéptek közüllük.
Erre azt mondták az assir királynak (kik?), hogy a pogányok, "akiket ide telepítettélk" nem ismerik "eme" föld istenét hogyan kell tisztelni, ezért küldte az az oroszlánokat. Könyörgöm, ki mondja ezt? Csak egy Izráelben lakó zsidó lehet, de mint hallottuk azokat mind kitelepítették. Akkor ki mondja ezt?????

Akárhogy is esett, állítólag az assir király erre odavezényelte az egyik papot akit épp elhoztak hogy tartsa kordában az istenét. (mehehe)
A betelepített népek meg imádhatták végre saját isteneiket.
A sztori lényege most derül ki: az ekkor betelepített népek közös elnevezése a samaritánus (az ország fővárosa Samaria volt, nem tudom megtartották-e, de az biztos, hogy az új elnevezést csak a zsidók találhatták ki).
Eztán minden nép istenét felsorolja a szöveg, de egyetlen közismert név sem merül fel, így inkább kihagyom. Mintha az egyik nép csecsemőáldozatokat mutatott volna be (tüzön), de lehet hogy csak valami egyszerűbb szertartásról van szó ami nem lett kifejtve.
"És mind e mai napig" a saját isteneiket és szokásaikat követik.
De akik az Úr népébe tartoznak azok kövessék rendesen az Úr útját, bla, bla, bla
A samaritánusok viszont nagy seggfejek. "Mind a mai napig."

Vissza Júdába.
Hóseás uralkodásának 3. évében került trónra Ezékiás. 25 évesen került trónra (amiből levonható a tanulság, hogy apja 11 évesen nemzette Ezékiást), 29 évet uralkodott, fővárosa Jeruzsálem, anyja neve Abi stb.
Jó fej volt, akárcsak őse, Dávid. Ő (na végre) volt az, aki leromboltatta a "magaslatokat", összetörette az oszlopokat (nocsak, azok meg mik?), kivágatta a szent ligetet, nagy lelkesedésében még azt az érckígyót is összetörte amit Mózes csinált, mivel a nép annál is imádkozni kezdett (mondom én, hogy a keresztények keresztviselete, keresztállítgatása az bizony bálványimádás!). A nép a kígyónak a Nékhustán nevet adta.
"Nem volt hozzá hasonló (jó) királya Júdának soha. Sem előtte sem utána."
Mert bizony még az Úr Mózes által kihírdetett parancsolatait is mind megtartotta (gondolom az engedetlen gyerekeket agyonköveztette, boszorkányüldözéseket tartott, hasonló finomságok). És az Úr vele volt minden lépésénél (még ha csak szófordulatról van is szó, ami persze sose biztos ilyenkor), és még Assiriától is elszakadt, azaz nem fizetett nekik adót (nem emlékszem kristálytisztán, de ők nem is voltak megszállva. Mi akkor olyan nevezetes azon, hogy nem fizettek adót az assiroknak?).
A filiszteusokat is megverte, egészen Gázáig nyomult előre.
Ezékiás uralkodásának 4. évében - ami megegyezik Hóseás uralkodásának 7. évével - az assir király Salmanassár, felvonult Júda ellen és megszállta Samariát és széttelepítette Izráel lakosságát, mert Izráel lakossága csak seggfejekből állt.
Aztán Ezékiás uralkodásának 14. évében eljött Sénakhérib assir király és elfoglalta egész Júdát. Na ezt vajon hogy fogák indokolni? (Amúgy meg HA adófizetői voltak az assiroknak, akkor meg nincs mit csodálkozni, hogy idővel kaptak a pofájukra.)
Az elfoglalás után Ezékiás követet küldött az assir királynak Lákisba, hogy vonuljon vissza, szánja-bánja amit tett, feltétel nélkül megadja magát, csak hagyják abba a megszállást.
Az assir király végül 300 ezüst és ugyanannyi aranytálentum adót vetett ki rájuk, Ezékiás meg odaadott minden értéket amit találni tudott (ezüstben fizetett). Valamint az Úr Házának éppenhogy (azaz Ezékiás által) megcsináltatott burkolatát (aranyozását) is leszedette és elküldte.
Ennek ellenére az assir király elküldte 3 emberét nagy sereggel Jeruzsálembe. A sereg a felső halastó zsilipjénél állt rendbe, ami a ruhafestő útja mellett van.
Aztán kihívák a királyt. Kijönni Elizeus helyett annak "házának gondviselője" jött ki, bizonyos Eliákim, meg vele Sebna az íródeák (ami tisztán mutatja, hogy akkoriban igen kevesen tudtak írni), valamint Joákh krónikás ("emlékíró").
Rabsaké (az egyik assir főember) jól leszidta őket, hogy mégis mit képzeltek, holmi szavak (= istenhit) elég lesz egy felkeléshez? Mégis, honnan vártak KATONAI erőt, ami egy háborúhoz valójában kell? Netán a megbízhatatlan Egyiptomból? (Érdekes a kifejezés amit használ. Nézd meg a 18:21 sort. Tisztán látható a párhuzam Jézus keresztrefeszítésének történetével.) Vagy esetleg attól az "ÚR"-tól várják a támogatást, akinek a szent helyeit éppen lerombolták Ekéziás parancsára, holott az Úr maga rendelte, hogy ott imádkozzanak hozzá? (milyen igaz...)
Aztán azzal szivatja a zsidókat, hogy ha adna nekik 2,000 lovat a) nem találnának elég embert aki megüli őket b) még egy koszos kis hadnagyot (asszem százados) sem bírnának legyőzni velük, olyan bénák.
Majd azzal folytatja, hogy ezen "Úr" - akárki is legyen - bizonyára jóváhagyta, hogy ő itten randallírozzon, ha egyszer azt terjesztik róla, "semmi nem történhet nélküle", hahaha.
Erre Eliákim kérte, hogy beszéljenek inkább siriaiul. Nekik nem probléma, de amit mond, megzavarhatja a falakon álló zsidókat ha zsidóul beszélnek, azaz számukra érthető nyelven (tipikus).
Erre az assir azzal vágott vissza, hogy azokat ott mind érinti ami itt történik, csak nem azt kívnája eme "előkelőség", hogy az ő hibájukból, királyuk hülyeségéből szenvedjenek szerencsétlen nyomorultak?!?
Azzal Rabsaké kiállt előre és jó hangosan, zsidó nyelven mondta amit mondani jött. Azt, hogy Ezékiás képtelen lesz ellenállni az assir seregeknek, ne higgyen hazug beszédének a nép. Ahelyett hogy ellenállnak értelmetlenül, inkább jöjjenek ki, fogadják el az assir fennhatóságot, és akkor nyugi lesz, az élelemiszerellátást is újra megszervezik, mindent ami egy tisztességes országba kell. Az Úr viszont nem fogja megszabadítani őket, akármennyire szeretnék is. Eddig elvégre egyeten isten sem volt képes visszatartani az assir terjeszkedést.
Csakhogy a zsidó király megparancsolta a népnek hogy ne feleljen egyetlen nyikkanással sem már jó előre, így a nép nem mutatott reakciót.
A 3fős zsidő küldötség viszont visszatért királyához, és Ezékiás összeroppant a hírek alatt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése