Sanhedrin, 21-es fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

21a
És felkenték őt (Salamont) az Úrra herceggé, és Zadokot pappá (1 I Chron. XXIX, 22). Így a herceg Zadokkal van összehasonlítva: épp mint Zadok a Főpap esetében, a fele hozzá tartozott, és fele a fivéreihez, ugyanígy az uralkodó esetében. És honnan tudjuk Zadoknál magánál? - Ahogy tanították, mivel Rabbi azt mondta: És az (bemutatókenyér (shewbread, angol)) Ároné és fiaié legyen (2 Lev. XXIV, ), azt jelenti, fele Áronhoz tartozott és fele a fiaihoz.

Mishnah:
És nem vehet magának több feleséget (3 Deut. XVII, 17). - Csak tizennyolcat. R. Judah azt mondta: Lehet neki több is, feltételezve hogy nem fordítják el szívét. R. Simeon azt mondta: Még egy olyannal sem házasodhat össze aki elfordítaná szívét. Akkor miért vagyon írva, És nem vehet magának több feleséget (4 Ibid. Amiből arra következtethetnék, hogy elvehet kevesebb számút még akkor is, ha megrontanák őt)? - Akár ha olyan nők is lennének, mint Abigail (5 ti. még ha a legerényesebbek is, csak tizennyolc megengedett, és egy sem aki félrevezetné megengedett. Abigail, Nabal the Carmelite felesége volt (I Sam. XXV, 3.). Az Aggadahban mint az egyik legjelentősebb nőt említik a zsidó történelemben. Lásd: Meg 15a).

Gemara:
Feltételezzük, hogy R. Judah a bibliai törvényt annak értelme alapján értelmezi (6 szó szerint: "kikeresi az okát a passzusnak"), és R. Simeon nem (7 ezért, a kifejezett állítás ellenére, miszerint a király nem szaporíthatja feleségei számát, R. Judah megengedi)? Épp az ellenkezőjét találjuk; mivel azt tanították: Egy zálogot nem lehet elvenni egy özvegytől, akár szegény akár gazdag, ahogy írva vagyon, Ne vedd el egy özvegy ruháját zálogul (8 Deut. XXIV, 17): ez R. Judah nézete. R. Simeon szabályozása: Elvehetünk zálogot egy gazdag özvegytől, de nem egy szegénytől, mivel az utóbbi esetben köteles vagy visszaadni a zálogot neki naponta, és emiatt rossz hírét kelted a szomszédai között. Mire mi megkérdeztük: Mit jelent ez? És a válasz az volt: Mivel zálogot vettetek tőle, vissza kell adnotok neki minden este (9 Ibid. 13) és így nálad tett gyakori látogatásai által rossz hírnevet szerzel neki a szomszédai között (szex?). Ebből látjuk hogy R. Judah a biblia törvényt nem értelme szerint értelmezi, míg R. Simeon igen (10 azzal hogy különbésget tesz gazdag és szegény özvegy között)! - Általánosságban valóban, R. Judah nem értelme alapján értelmezi a bibliai törvényt; itt azonban más a helyzet, mivel itt pusztán kifejti az okot amit a szövegben felállítottak. Azaz: Miért a parancs, ne vegyen magának több feleséget? Azért, hogy szívét ne fordítsák el (11 ezért véleményében az Írás maga korlátozza a törvényt ezekre a feltételekre).

És R. Simeon? Azt választolhatta volna neked: Lássuk csak: Általában a jelzett ok szerint értelmezzük a törvényt (12 [Ms M. kihagyja, "általában . . . jelzett."]); aztán az Írást úgy kellett volna olvasni, Ne vegyen több feleséget, és semmit tovább, és és akkor tudhattam volna hogy az ok az volt, hogy szíve ne forduljon el. Miért akkor az állítás: Hogy szíve ne forduljon el? - Hogy jelezze ne házasodjon össze egyetlennel sem aki elfordíthatja szívét. Akkor hogyan magyarázzam, ne szaporítsa (13 amiből az következik, hogy egy kisebb szám engedélyezett)? - Azt jelenti hogy nem vehet el sokat, habár a nők olyanok is lennének mint Abigail.

Honnan vezetjük le a tizennyolcas számot? - A passzusból, És Dávidnak fiai születtek Hebronban; és elsőszülöttje Ammon of Ahinoam the Jezreelitess volt; a második Hileab of Abigail, Nabal the Carmelite felesége; a harmadik Absolom, Maacah fia; és a negyedik, Adonijah, Haggith fia; és az ötödik, Shefatiah, Abital fia; és a hatodik Ithream of Eglah, Dávid felesége (Ithream, ki fia Eglahnak, Dávid feleségének?). Ezek születtek Dávidnak Hebronban (14 II Sam. III, 2-5). És felőlük a Próféta azt mondta: És ha ez túl kevés lenne, akkor hozzájukadnám az ilyeneket, Ka-hennah és az ilyeneket, we-kahennah (15 Ibid. XII, 8), mindegyik "kahennah" hatot jelez, amik az eredeti hattal tizennyolcat adnak összesen. Rabina megjegyezte: Miért ne feltételezzük, hogy "kahennah" tizenkettőt jelez (16 ti., ugyanannyit ismét, hat és hat), és "we-kahennah" huszonnégyet (17 geometriai haladvány szerint növeli a számokat, ti., 6: 12: 24)? Valóban így tanították: "Ne szaporítsa feleségeinek számát huszonnégy fölé". És aszerint aki a redundáns "waw"-ot értelmezi (18 "we-kahennah"-ban. A "waw" előtag két szó vagy mondat között egy fejezet elején, ami nem szükségszerűen fejezi ki kapcsolatát a másikkal, magyarázathoz használja némely Bölcs, lásd: infra 51b), negyvennyolcnak kéne lennie. És így is tanították: Ne szaporítsa feleségeinek számát negyvennyolcnál többre." De akkor mi a Mishnahnk Tannájának oka? - R. Kahana azt mondta: Párhuzamba állítja a második "kahennah"-t az elsővel; így, csakúgy mint az első "kahennah" egy hattal való növekményt jelez, úgy a második is. De ott volt Michal is (19 a felsorolt hat feleség mellett)! - Rab azt mondta: Eglah az Michal. És miért nevezték Eglahnak? Mivel úgy szerette őt, mint egy Eglahot (kölyköt) az anyja. És ezért mondták, Ha nem szántottál volna üszőmmel stb. (20 Delilahéval, Judges XIV, 18) De volt Michalnak gyermeke? nincs-e írva, És Michalnak, Saul lányának nem volt gyermeke halála napjáig. (21 II Sam. VI, 23)? - R. Hisda azt mondta: Nem volt gyermeke halála napjáig, de a napon mikor meghalt, volt (22 ti. belehalt a gyerekszülésbe).

Lássuk akkor: Gyeremekeit sorba vették ahogy megszülettek Hebronban, habár a Michallal történt eset (23 annak következményeként hogy gyermektelenséggel büntették) Jeruzsálemben történt (24 azaz később), Michal, Saulnak lánya kinézett az ablakon, és meglátta Dávid királyt ugrálni és táncolni az Úr előtt, és megvetette őt szívében (25 II Sam. VI, 16). És Rab Judah - vagy mások szerint R: Joseph - azt mondta: Michal megfelelő büntetést kapott (26 gyermektelenséget. txpryhn, szó szerint: "adósság lefoglalás általi begyűjtés lejáratára" (Jast.))? - De így vitathatnánk: Az előtt az eset előtt volt gyermeke, de utána nem.

Rátérve a tizennyolcas számra: Nincs-e állítva, És Dávid ágyasokat és feleségeket vett Jeruzsálemből (27 II Sam. V, 13. Emiatt úgy tűnik hogy sok volt neki)? - Hogy kiegészítse a tizennyolcat. Mik azok a "feleségek" és mik az "ágyasok"? - Rab Judah azt mondta Rab nevében: Feleségeknek van "kethubah"-juk (28 lásd: p. 34, n. 4) és "kiddushin"-juk (29 jogi és törvényes házasságuk. Lásd: Glos.), ágyasoknak egyik sincs.

Rab Judah szintén azt mondta Rab nevében: Dávidnak négyszáz gyermeke volt, és mind yefoth to'ar (30 elfogott nők akiket a király ágyasává tettek szépségük miatt, lásd: Deut. XXI, 10-13 ) által születtek; hosszú hajfonataik voltak (31 [szó szerint: "bleorithot növesztettek" (szóeredet ismeretlen), egy pogány divatja hajat növeszteni a fej koronájából és fonatban leengedni hátul, lásd: Krauss, TA. I, 645]) és mind arany szekerekben hajtottak (32 szó szerint: "ültek"). A csapatok élén volt szokásuk felvonulni és Dávid háztartásában hatalommal rendelkező férfiak voltak.

Rab Judah tovább beszélt Rab nevében: Tamar egy yefath to'ar lánya volt, amint írva vagyon, Most azért imádkozom érted (33 Amnon), mond a Királynak, mert nem fog megtagadni engem tőled (34 II Sam. XIII, 13). Namost, ha azt képzelnéd hogy egy törvényes házasságból származó leszármazott volt a lány, hogyan ígérhették volna a fiúnak feleségül? Arra kell következtetnünk tehát, hogy egy yefath-to'ar lánya volt (tehát féltestvérekkel való vérfertőzés OK).

És Amnonnak volt egy barátja, kinek neve Jonadab volt, ki fia Shimeah-nak, Dávid fivérének, és Jonadab egy nagyon finom férfi volt stb. (35 Ibid. 3) Rab Judah azt mondta Rab nevében: "Kifinomult" gonoszt tenni. És azt mondta róla, Miért, Oh királynak fia, válsz te egyre soványabbá / fogyatkozol . . . És Jonadab azt mondta róla, Fektesd le a te ágyadra és tettesd magad betegnek . . . és ő (a lány) elkészíti az ételt előttem . . . És fogta a serpenyőt és kitöltötte azokat (a süteményeket) elé (36 Ibid. 4 et seq). Rab Judah azt mondta Rab nevében: Valamiféle palacsintát csinált neki (37 [G] serpenyőben).

Aztán Amnon egyre fokozódó gyűlölettel gyűlölte őt (a lányt) stb. (38 II Sam. XIII, 15) Mi okból? - R. Isaac azt válaszolta: Egy szőrszál megcsavarodott, megcsonkította őt tudjukhol. Ha ez magától történt, mi része volt neki (a lánynak) benne? - Sokkal inkább azt mondhatjuk, hogy ő csavarta meg és okozta a csonkítást. De így van ez? Nem fejtette ki Raba: Amit ez a passzus jelent: És a te hírneved elterjedt a nemzetek közt szépségedért (39 Ezek. XVI, 14). Arról van szó, hogy Izrael lányainak nem volt sem hónaljszőre (40 mielőtt vétkeztek. (Rashi) (ez ostoba föltételezés))? - Másként volt ez Tamarral, mivel ő egy yefath to'ar lánya volt.

És Tamar hamut szórt a fejére és megszaggatta színpompás öltözékét (41 II Sam. XIII, 19). R. Judah b. Korha nevében tanították ezt. Abban az órában Tamar felállított egy nagy kerítést szűziességről. Ők (42 mind a többi nők) azt mondták: ha ez történhetik királyok lányaival, mennyivel inkább a közemberek lányaival; ha ez történhet a szűziessel, mennyivel inkább a bujával?

Rab Judah azt mondta Rab nevében: Azon alkalommal határozatot hoztak

21b
yihud (1 a nemek bizalmas privát találkozása) ellen egy házas vagy házasulatlan asszonnyal. De bizony a yihud tiltása egy házas asszonnyal bibliai törvény! Mire R. Johanan R. Simeon b. Jehozadak felhatalmazására azt mondta: Hol a yihud tiltására való utalás a bibliai szövegben? Írva vagyon: ha fivéred, anyádnak fia elcsábít téged (2 Deut. XIII, 7). Ezért hát csak egy anya fia aki elcsábíthat, és nem az apa fia? De ez azért van, hogy tanítsa, csak egy fiú lehet egyedül az anyjával; de más férfi nem maradhat egyedül nőkkel a vérfertőzésről szóló bibliai tiltás miatt (3 vérfertőzés magába foglal házasságtörést. Ezért a yihud tiltása házas nővel a Bibliából származik)! - Mondd inkább hogy határozatot hoztak yihud ellen házasulatlan nőkkel.

És Adonijah, ki Haggith fia felmagasztalta magát azt mondva: Király leszek (4 I Kings I, 5), mondta Rab Judah Rab nevében: Ez azt tanítja nekünk hogy megkísérlete a fejére illeszteni a koronát de az nem illett rá (5 egy Rashi által idézett Aggadah az alábbiak szerint hangzik: Egy arany pálca keresztül a korona likán, egyik végétől a másikig, ami a koponya egy repedésébe vagy barázdájába illeszkedik - Dávid házának egyes tagjaira jellemző megkülönböztető jegy. Csak azt, akire illett a korona, tekintették alkalmasnak hogy király legyen).

És előkészített neki harci szekereket és lovakat és ötven férfiút hogy fussanak előtte (6 Ibid.). Mi figyelmereméltó van ebben (7 nyilván ötven férfi egy hercegnek nem kivételes)? - Rab Judah azt mondta Rab nevében: Mindük lépét ki- (8 a lép nehézség érzését okozza (Rashi). [A régi hiedelemet hogy a lép eltávolítása megkönnyíti a gyors futást Plinius is feljegyezte, lásd: Preuss, Biblischtalmudische Medizin, p. 249.] (Termésetesene a hidelem téves, sőt: károsan hat az állóképességre a lép mint fő vérraktár eltávolítása.)) és talpuk húsát levágták (9 úgyhogy gyorslábúak lehettek és nem sebezhette meg őket tövis vagy tüske (természetesen ez is messzemenő ostobaság)).

Mishnah:
Ne gyarapítsa lovainak számát (10 Deut. XVII, 16) - csak annyira amennyi elegendő hogy harci szekereihez. És ezüstöt és aranyat se tartson sokat magának (11 Ibid. 17) - csak annyit amennyi "aspanya"-hoz kelletik (12 az Aruch és a TJ "Afsanya"-t ad ki [G]-ból. katonák fizetése, lásd p. 95, n. 1). És saját nevében írnia kell egy sefer tórát (13 törvénykönyv). Amikor hadba megy magával kell vigye; visszatértekor visszahozza magával; mikor bíráskodáson vesz részt vele kell legyen, és mikor leül enni előtte, amint írva vagyon: És vele kell legyen és olvasnia kell abban életének minden napján (14 Deut. XVII, 19).

Gemara:
Rabbijaink azt tanították: Ne szaporítson lovakat magának [lo] (15 uk Ibid, 16): Azt gondolhatnám, ez azt jelenti még annyit sem amennyi a lovasainak és harci szekereihez kelletik. Az Írás tehát állítja: "lo" (magának): önmagának (16 ti. saját használatára) nem gyarapíthatja, de gyarapíthatja ameddig szükséges harci szekereihez és lovasainak. Akkor hogyan értelmezzem a szót "lovak" (17 Ibid. Amiket általában harci szekerekhez hasznosítottak, így jelezve egy korlátozásukat még arra a célra is, máskülönben azt kellne olvasnunk "lovait")? - Hogy olyan lovakra utal amik kihasználatlanul állnak (18 és ami csak személyes nagyságot / hírnevet hoz). És honnan tudjuk hogy még egy árva kihazsnálatlan ló is ezen tiltás alá esik? - Írás állítja: hogy gyarapítson sus-t (egy lovat) (19 Deut. XVII, 16). De még egyetlen kihaszálatlan ló is hordozza a tiltást, Ne gyarapítsa, miért állít lovakat (többesszámban)? - Hogy megmutassa nekünk hogy minden egyes kihasználatlan lóval ismételten áthágja a tiltó parancsot.

Visszatérve a harci szekerek lovaihoz: Azaz csak azért van ez így, mert az Írás "lo"-t (neki) írt: de máskülönben gondolhattuk volna hogy még amik szükségesek is harci szekereihez és lovasainak is tiltottak (20 bizonyosan nem - egy király ezek nélkül nemlétező lenne (ha, ha, ha! Hány ló kell manapság egy hadseregbe?))? - Szükséges itt megengedni egy nagy számot (21 ti. sokat tarthat erre a célra).

ÉS EZÜSTÖT ÉS ARANYAT NE SOKASÍTSON MAGA SZÁMÁRA stb.

Rabbijaink azt tanították: És ezüstöt és aranyat ne szaporítson "lo" (magának) (22 Deut. XVII, 17): Azt gondolhatnám, ez azt jelenti, még "aspanya"-hoz sem. Ezért Írás írja, "lo"; csak magának (ti., saját használatára) nem gyarapíthat / halmozhat fel ezüstöt és aranyat, de tehet így "aspanya"-ért. Azaz csak azért van így mert Írás mondja "lo": de máskülönben azt gondolhattuk volna hogy a tiltás kiterjed még az "aspanya"-ra való pénzre is (23 mely utóbbi nyilván alapvető fontosságú)? - a szó csak azért szükséges itt hogy megengedjen neki egy sokkal nagylelkűbb tartalékot.

Most hogy azt mondod hogy "lo" (neki) szövegmagyarázati céllal áll, hogyan értelmezed, Ne szaporítsa feleségeit "lo" (magának) (24 Ibid.)? - Hogy kizárja a közembereket (25 akik nincsenek korlátozva a feleségek tekintetében).

Rab Judah felmutatott egy ellentmondást a következő passzusban: Írva vagyon, És Salamonnak negyvenezer lova volt istállóiban harci szekerei számára (26 I Kings V, 6 (helyesebben I Kings IV, 26, nem?)). De máshol azt olvassuk, És Salamonnak négyezer istállója volt ovainak és harci szekereinek (27 II Chron. IX, 25). Hogy egyeztetjük ezeket össze? Így: Ha negyvenezer istállója volt, mindegyik négyezer lóállást tartalmazott; és ha négyezer istállója volt, mindegyik negyvenezer állást tartalmazott (az 160,000,000 = 160millió ló. Aki ezt elhiszi, az beteg.).

R. Isaac az alábbi ellentmondásos pontot említette: Írva vagyon, Ezüst számlálatlan volt Salamon napjaiban (28 I Kings X, 21), és továbbá, És a király azt csinálta hogy az ezüst annyi volt Jeruzsálemben mint a kövek (29 Ibid. XXVII, 3). Ezért volt-e értéke? De ezen passzusok nem támasztanak problémát, az előbbi arra az időszakra vonatkozik mielőtt összeházasodott Fáraó lányával (khm, "Fáraó" az nem név, hanem "a Fáraó" lenne helyes mivel cím); az utóbbi arra az időszakra miután összeházasodott vele (30 büntetésül amiért az ország jóléte elhalványult; ezért az ezüst némi értéket zerzett).

R. Isaac azt mondta: Mikor Salamon összeházasodott Fáraó lányával, Gábriel (31 lásd: p. 99, n. 6) leereszkedett és ledugott egy nádat a tengerbe, ami egy homokpadot gyűjtött maga köré, amin felépült a nagy város Róma (32 ezzel, erkölcsi gyengeségével megvetette az alapját egy ellenséges világnak amit a Tamud Rómával szimbolizál, ami megbuktatta Izraelt).

R. Isaac szintén azt mondta: Miért nem fedték fel néhány bibliai törvény okát? - Mert két passzusban okokat fedtek fel, és a világ legnagyobbjának (Salamon) botlását okozták. Ezért írva vagyon: Ne szaporítsa feleségeit magának (33 "hgy szíve ne forduljon el", Deut. XVII, 17), amire Salamon azt mondta, "Én gyarapítani fogom feleségeimet, de nem hagyom szívemnek hogy elzülljön." Mégis azt olvassuk, Mikor Salamon öreg volt, felesége elfordította szívét (34 I Kings XI, 4). Ismétcsak írva vagyon: Ne szaporítson lovakat magának (35 hogy ne okozzák hogy a nép visszatérjen Egyiptomba, a nagy lópiacra. Deut. XVII, 17); ami azt illeti amit Salamon mondott, "Én gyarapítani fogom őket, de nem teszem hogy Izrael visszatér Egyiptomba.", mégis azt olvassuk: És egy harci szekér jött fel és ment ki Egyiptomból hatszáz shekelnyi ezüstért (36 I Kings X, 29. Izraeliták jöttek és mentek kereskedve Egyiptommal).

ÉS SAJÁT NEVÉBEN ÍRJON EGY SEFER TORAHT. Egy Tanna azt tanította: És ne vegyen tekintélyt (37 szó szerint: "díszítse magát vele") olyanért ami őséhez tartozik.

Rabbah azt mondta: Még ha valaki szülője hagyott is rá egy Sefer Toraht, még akkor is az a helyes ha sajátot ír, amint írva vagyon: Most ezért írd ezt a dalt (38 a Törvény Könyvét ami tartalmazza a Dalt (Deut. XXXII): Maim. Yad, Sefer Torah VII, 2.Aggadahban gyakori említésével találkozunk a "Dal"-nak mint a Tóra szimbólumának. Kereszthivatkozás: Hul. 133a) neked (39 Deut. XXXI, 19).

Abaye egy ellenvetést tett: "Írnia kell (a királynak) egy Sefer Toraht maga számára, mivel ne keressen tekintélyt / hírnevet (40 szó szerint: "díszítse magát vele) egy más által írottal": Bizonyára ez azt jelenti csak egy király van így felszólítva, de nem egy közember? - Nem, szükséges itt tanítani a szükségét a Törvény két Tekercsének a Király számára, még akkor is ha azt tanították: És írnia kell egy másolatot (41 vban (E.V. "másolat")) erről a törvényről (42 Deut. XVII, 18), [ti.] két példányt kell írnia, egyet ami ki és be megy vele együtt és a másik amit a kincstárba helyeztek. Az előbbit ami be és ki megy vele, [egy amulet formájában kell megírnia (43 apró betűkkel (Rashi)) és a karjához erősítenie, amint írva vagyon, mindíg Istent helyeztem magam elé, bizony jobbkezemnél van Ő, ne mozdítsanak (44 Ps. XVI, 8. Rashal törli az egész bekeretezett passzust).] Míg viseli nem léphet fürdőházba, vagy a vécébe, amint írva vagyon: És vele kell legyen és olvassa azt ott (45 Deut. XVII, 19) - olyan helyeken ahol helyes olvasni azt.

Mar Zutra, vagy mások azt mondják Mar 'Ukba azt mondta: Eredetileg a Tórát Izraelnek héber karakterekkel adták és a szent héber nyelven; később, Ezra idejében (46 Neh. VIII, 1ff) a Tórát asszír kéziratban adták (47 asszíriai; modern héber szögletes / négyzet- írás) és arámi nyelven. Végül kiválasztották Izraelnek (48 [R. Han. úgy olvassa, ‘Izrael kiválasztotta magának’]) az asszír kéziratot és héber nyelvet, meghagyva a héber karaktereket és arámi nyelvet a hedyototh-nak. Kiket jelent a "hedyototh"? - R. Hisda azt válaszolta: A Cutheanok (49 "A Szamaritánusok", azért hívták így őket mert Sargon, Asszíria királya Cutheából hozta őket hogy átvegyék a kitelepített Izraeliták helyét (lásd: II Kings XVII, 24 ff.). A héberről asszír karakterekre való váltás az volt, hogy egy nagyobb akadályt építsenek a Szamaritánusok és a Zsidók közé. (Íme a "titkos nyelv" legendájának igazolása...) Lásd: Weiss, Dor, v. I, 59). És mit értenek Héber karakterek alatt? - R. Hisda azt mondta: A libuna'ah kéziratot (50 Rashi: nagy karakterek, amint amulettekben használnak. R. Tam, Tosaf.-ban s. v. c,f "libuna'ah"-ban egy melléknevet ismer fel néhány helyiség nevéből (Libanon vagy Líbia?). Másik vélemény az, hogy libuna'ah a "lebenah"-ból (tégla) eredezteti; azaz agyagtáblákon található írásból. V. J.E. I, p. 445).

Azt tanították: R. Jose azt mondta: Ha Mózes meg nem előzte volna, Ezra lett volna méltó megkapni a Tórát Izraelnek. Mózesről az vagyon írva, És Mózes felment az Úrhoz (51 Ex. XIX, 3), és Ezráról az vagyon írva, Ő, Ezra, felment Babilonból (52 Ezra VII, 6). Ahogy az előbbi felmenetele a Törvény megkapására utal, úgy vonatkozik az utóbbi felmenete is. Mózesről szólva, azt állították: És az Úr megparancsolta nekem abban az időben hogy tanítsak nektek szabályokat és ítéleteket (53 Deut. IV, 14); és Ezráról szólva azt állítoták: Mivel Ezra felkészítette szívét hogy kiterjessze az Úr (az ő Istene) törvényét hogy megtegyék és hogy tanítsa Izraelt szabályokra és ítéletre (54 Ezra VII, 10). És még ha a Tórát nem is általa adták, írása meg lett változtatva rajta keresztül, amint írva vagyon: