Sanhedrin, 19-es fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

19a
és egy pozitív parancsolat (1 sc. a nő férjének fivére be kell mennie hozzá, és feleségévé kell fogadnia. Deut. XXV, 5) nem helyezhet hatályon kívül egy pozitív és egy negatív parancsolatot. De erusin után lévő özvegy esetében miért nem engedélyzik neki hogy elvegye (2 mivel csak egy negatív parancsolat tilalma vonatkozik rá, viz., egy özvegyet ne vegyen el, Lev. XXI, 14)? A pozitív parancsolat (3 a yibbuumé. - Ez egy általános szabály, arra ahol két előírás ütközik) félretolja a negatívot? - A házassági közösülés első cselekedete tiltott volt mint megelőző intézkedés a további cselekedetekkel kapcsolatban (4 ami áthágás lenne, az előírást az első beteljesítve). Ílymódon tanították: Ahol az özveggyel való házasság tiltott a sógornak egy negatív vagy pozitív parancsolattal és és bármilyen házassági kapcsolata van a nővel, megszerzi házasságban, de nem tartja meg további közösülésre (5 lásd: Yeb. 20b. Ez bizonyítja, hogy egy második házassági kapcsolat (szexuális együttlét) tiltott).

HA HALÁL TÖRTÉNIK A CSALÁDBAN. Rabbijaink azt tanították: Sem ki nem mehet a Szentélyből (6 Lev. XXI, 12): ez azt jelenti, ne menjen ki velük, de kimehet utánuk. Mi módon? - Mikor a gyászolók eltűnnek megmutathatja magát a nyivánosságnak; és mikor megjelennek az utcán, el kell rejtenie magát egy másikban (7 lásd notes on Mishnah).

ÉS KIMEHET VELÜK A VÁROS KAPUJÁIG. R. JUDAH AZT MONDTA . . . MIVEL ÍRVA VAGYON . . . Bizonyára R. Judah érvelése helytálló? - R. Meir meg fogja mondani neked: abban az esetben (8 amennyiben a passzust szó szerint vesszük) nem hagyhatja el a Templomot, még a saját házáért sem (9 ami abszurd. Néha haza kell menni)! Ezért ez kell legyen a jelentése annak hogy Se a Szentélyből ne menjen ki: Ne távolodjon el (ti. ne szentségtelenítse meg) szent státuszát, és ebben az esetben mivel van valami ami emlékezteti a státuszára (10 viz., a szokatlan eljárás) nem fog kapcsolatba kerülni a halottal. És R. Judah? - (Szeirnte) Nagy bánatában kísértésbe eshet figyelmen kívül hagyni azt, és így kapcsolatba kerülhet vele.

MIKOR MEGVÍGASZTALNI MEGY MÁSOKAT. Rabbijaink azt tanították: Mikor elhalad a sor mellett hogy másokat vígasztaljon, a Segan (11 lásd p. 91, n. 11. A Segant általában "az ügyeletes főpap"-ként értelmezik, Schurer, II, 421, a [G]-vel azonosítják amit Jsephus említ, a Templomi szolgálat szuperintendánsa. Lásd azonban, Schwarz, A., in MGWJ., LXIV, 30ff) és az előző Főpap (12 rcga juan szó szerint: "a felkent aki eltávozott (hivatalából)". Ideiglenes Főpap - egy Papakit kijelöltek hogy a Főpapot helyettesítve cselekedjék mikor ideiglenes alkalmatlanná válik tisztátalanság miatt. mikor az előbbi visszatér hivatalába, ezt úgy ismerik, mint ex-felkent) a jobbján áll; míg a Rosh-Beth-Ab (13 ct ,hc atr . A Papság nyolc osztályba sorolták, mindegyiket Mishmarnak hívták és mindegyik Mishmar ismét hat alosztályra osztották, amiket Beth-Abnak hívtak a hét minden napjának szolgálatára. Ezen alosztályok vezetőjét nevezték Rosh-beth-abnak. Kereszthivatkozás: Maim, Yad, Kele Hamikdash, IV, 3-11), a gyászolók és mind a népek bal oldalán. És mikor a sorban áll hogy mások vígasztalják, a Segant a jobbjára állítják és a Rosh Beth Abt és mind a nyilvánosságot a bal oldalára. De az előző Főpap nincs jelen ez utóbbi alkalommal. Miért? - A Főpap lehangolt lehetne a gondolat miatt, "Örül az én szerencsétlenségemnek (14 talán mert a Mashuah she-’abar vonakodna átadni a hivatalt, és ezzel rossz érzésekkel viseltetne a jogos betöltővel szemben)."

Ebből a Baraithából, azt mondja R. Papa, három dolgot következtethetünk ki: 1) hogy a Segan itt és a Memunneh a Mishnahban azonosak (15 ezt abból a tényböl vonjuk le, hogy a Főpapot itt szintén a gyászolók és a nyilvánosság közé helyezik); 2) hogy a gyászolók állnak, míg a népek elvonulnak; 3) hogy a gyászolókat a vígasztalók bal oldalán helyezik el.

Más rabbik azt tanították: Előzőleg a gyászolók álltak míg a népek elvonultak. De volt Jeruzsálemben két család, akik egymással szemben azonos módon fenntartották, "Mi kell először elvonuljunk". Így a rabbik felállították a szabályt, hogy a közönségnek állva kell maradnia és a gyászolók vonulnak el.

Rammi bar Abba azt mondta: R. Jose visszaállította a korábbi szokást Sepphorisban (16 hrupm (szó szerint: "madár"). Fontos város Galileában, egykor annak fővárosa. Gyakran Kitronnal (Bírák I, 30) azonosítják a Talmudban (Meg. 6a). R. Jose Sepphorisban született és jól ismerte. [V. Klein, S. ktrah .rt ,rhevk ohbua ohrntn ,54ff.]), hogy a gyászolóknak kell állniuk és a közönség vonul el. Azt is mondta: R. Jose elrendelte ugyanabban a városban hogy egy nő ne sétáljon az utcán nyomában a gyerekével (17 hanem hogy ő menjen a gyerek után) egy bizonyos incidens okán (18 Rashi azt mondja: Egyszer erkölcstelen férfiak elraboltak egy gyermeket aki az anyját követte, a nő kereste, melynek során egy házba csalták és ott megerőszakolták). Továbbá, Rammi B. Abba azt mondta: R. Jose szintén elrendelte abban a városban hogy a nők amíg a wc-n vannak (closet, angol) beszélgetniük kell egymással hogy egyedül maradjanak (a férfiak rátörésétől / rányitásától).

R.Manashia b. ‘Awath azt mondta: Megkérdeztem R. Josiah the Great-et Huzal (19 [egy helyiség Nehardea és Sura között. Obermeyer op. cit. p. 299]) temetőjében, és azt mondta nekem, hogy a részvétnyilvánítók egy sora nem kevesebb mint tíz személyből kell álljon, nem számítva a gyászolókat, és hogy lényegtelen hogy a gyászolók állnak-e és a közönség vonul el, vagy a gyászolók vonulnak és a közönség marad állva.

MIKOR MÁSOK VÍGASZTALJÁK stb. A teológusok azt kérdezték: Mikor másokat vígasztalt, mit mondott nekik? - Jöjj és halld! "És azt mondta nekik, Nyugodj meg". Milyen alkalommal mondta ezt ténylegesen? Azt kell mondanunk, mikor mások vígasztalták őt? De hgy mondhatná, "Nyugodj meg"? Baljóslatú dolgot javasolna nekik! - Ezért úgy kell vennünk, akkor mondta, amikor másokat vígasztalt, azt mondta: "Nyugodj meg". Vond le a saját következtetésed!

A KIRÁLY SEM NEM BÍRÁLHAT stb. R. Joseph azt mondta: Ez csak Izrael királyára vonatkozik, de Dávid Házának Királyai bíráskodhatnak és bírálhatók, mivel írva vagyon, Ó Dávidnak Háza, azt mondja az Úr, szolgáltass igazságot reggel (20 Jer. XXI, 12); és ha nem bírálhatók, hogyan tudtak volna bíráskodni: nincs-e írva, Hithkosheshu wakoshshu (21 Zeph. II, 1), amit Resh Lakish úgy értelmez, "díszítsd fel / szépítsd meg magad először, és aztán díszíts fel másokat" (22 lásd p. 92. n. 6)? De miért ez a tiltás Izrael királyaira? Egy eset miatt, ami Jannai Király egy szolgájával történt (23 Alexander Jannaeus (Jonathan) i.e. 103-76-ban élt, harmadik fia volt John Hyrcanusnak, Júdea királyának, de nem Dávid Házából való) aki megölt egy férfit. Simeon b. Shetah (24 a királynő egy fivére volt (lásd: Ber. 48a), de az uralkodó viszonya a farizeusokkal, akiknek Simeon b. Shetah a feje volt, keserű ellentétekkel volt tele. A történetírás beszámol a legtöbb kegyetlenkedésről amit Jannai elkövetett ellenük (lásd: Graetz, Geschichte III, 146ff.). Uralkodása alatt alkalmanként a Szanhedrin szinte teljes egészében szaddukeusokból állt, Simeon volt köztük az egyetlen farizeus (lásd: Meg. Ta'anith 10). Ez a tény kikutatható ebből az esetből is [lásd: Hyman, A., Toledoth, III, 124]. (Hopp: épp most értesültünk arról, hogy politikai érdekek határozzák meg a zsidó ítélethozatalt!)) Egy hasonló történet van Josephusszal kapcsolatban is (Ant. XIV, 9, 4) Herod által, aki mint Hyrcanus "szolgája" gyilkossággal lett vádolva. Az itt leírt esettel való azonossága Josephus azon elmondásával, a Talmud részéről szolgáltatott zavaros nevesítésekkel, amint azt Krauss, Sanhedrin-Makkot, 103 rámutatott, meglehetősen indokolatlan) azt mondta a bölcseknek: "Bátran vessétek tekintetetek rá és bíráskodjunk felette." Így hát üzenetet küldtek a Királynak, azt mondva: "Rabszolgád megölt egy férfit." Ezért elküldte nekik hogy ítélkezzenek felette. De üzenetet küldtek neki "Neked is el kell jönnöd ide, mivel a Tóra azt mondja, Ha figyelmeztetést adtak a tulajdonosnak (25 Ex. XXI, 29) azt tanítva, hogy az ökör tulajdonosának el kell jönnie és ökrével kell állnia (26 így egy rabszolga ügyében is, akit mestere egy ingóságának számítanak). A király ennek megfelelően eljött és leült. Akkor Simeon b. Shetah azt mondta: "Állj lábadra Jannai kriály, és hagyd hogy a tanúk tanúskodjanak ellened; mivel mi vagyunk kik előtt állsz, hanem Ő aki szólt és a világ létrejött, amint írva vagyon, Aztán a férfiak akik közt a vita áll mindketten álljanak stb. (27 Deut. XIX, 17)" "Ne tegyek úgy ahogy te mondod, de úgy tegyek ahogy munkatársaid mondják", válaszolta.

19b
Simeon akkor először jobbja felé fordult és aztán a balja felé, de azok mind, félvén a Királyt, lenéztek a földre (1 szó szerint: "belenyomták arcukat a földbe", félve kinyilvánítani véleményt). Aztán azt mondta Simeon b. Shetah nekik: "Gondolatokba burkolóztok? (2 szó szerint: "mesterei vagytok (bizonytalan / habozó) gondolatoknak." Ti. "Kétségben vagytok arról, hogy a törvény vonatkozik-e a királyra, vagy sem?" Szarkazmussal szólva természetesen) Hagyjuk a gondolatok Mesterét (Istent) eljönni és számonkérni titeket!" Azon nyomban Gábriel (3 kthrcd (szó szerint: "Isten embere"). Angyal, akit Dan. VIII, 16-ban és IX, 21-ben említenek. A Talmudban gyakran említik mint Isten hírnökét különböző küldetésekben, főképp büntetésnél) eljött és a földre sújtotta őket, és meghaltak. Ott és akkor elrendelték ezt: Egy (nem Dávi Házából való) Király sem nem ítélhet, sem nem ítélhetik; sem nem tanúskodhat, sem nem tanúskodhatnak ellene.

NEM HAJTHAT VÉGRE HALIZAHT, SEM NEM HAJTHATÓ AZ VÉGRE stb. [R. JUDAH AZT MONDTA stb.]

De tényleg így van ez (4 R. Judah nézetéről szólva)? Nem mondja R. Ashi, hogy még a szerint a nézet szerint is, hogy ha egy Nasi lemond méltóságáról lemondását elfogadják, de ha egy Király mond le méltóságáról, azt nem fogadják el; mivel írva vagyon, Semmi bölcsességben ne helyezd őt föléd (5 Deut. XVII, 15) arra célozva, hogy fennhatósága (6 szó szerint "félelme") maradjon fölötted (7 ti. a tőle való félelem mindíg legyen szemeid előtt. Ez a "set" kifejezésből következik, amit a Heb-ban úgy fejeznek ki mint általában: a szó dupla alakjával. - A Halizah ceremóniája egyike a méltóságon aluliaknak)? - Egy előírás más kérdés.

SEM SENKI EL NEM VEHETI ÖZVEGYÉT. R. JUDAH AZT MONDTA . . . Azt tanították: A rabbik azt mondták R. Judahnak: Dávid a Király házából olyan nőket vett feleségül, akik engedélyezettek voltak számára, név szerint Merabot és Michalt (8 Saul lányai, de nem özvegyei, akiket törvény szerint nem volt szabad elvennie).

R. Joset megkérdezték tanítványai: Hogy vehetett el Dávid két nőtestvért, mikor még mindketten éltek (9 lásd:. Lev. XVIII, 18, ne végy egy nőt nőtestvére mellé)? Azt válaszolta: Michalt Merab halála után vette el. (Ha már itt tartunk, felmerült bennem Jákób esete...) R. Joshua b. Korha azt mondta: Merabbal kötött házassága tévesen köttetett (10 és így érvénytelen volt), amint modva vagyon, Hozd elém Michal feleségemet, akit eljegyeztem száz előbőréért a filiszteusoknak (11 II Sam. III, 14). Hogy bizonyítja ez? - R. Papa válaszolt: Mivel azt mondta, Michal feleségem, és nem Merab én feleségem. Namost, mi volt a hiba Merabbal kötött házasságában? Ez volt: Írva vagyon, És úgy kell legyen, hogy a férfi aki megöli őt, a király gazdaggá teszi nagy gazdagsággal és nekiadja lányát (12 I Sam. XVII, 25, Góliát elpusztításáról van szó). Namost Dávid elment és levágta őt, amire Saul azt mondta neki: Adósod vagyok, és ha valaki eljegyez egy nőt adósság által (13 ti., azzal hogy átadja az összeget a nőnek, vagy, amennyiben még a nő kiskorú, az apjának), a nő nincs eljegyezve (14 mivel egy pénzkölcsön visszaadása, ellentétben a megőrzéssel, az adós nincs kötelezve rá, hogy a ténylegesen kölcsönadott érméket szolgáltassa vissza, csak azonos értékét. Ezért egy nő ténylegesen nem kap semmit eljegyzésekor ami által az befolyásolva lenne. Lásd: Kidd. 6b; 47a). Ennek megfelelően Adrielnek adta a lányt, ahogy írva vagyon, De lőn abban az időben mikor Merabot, Saul lányát Dávidnak kellett volna adni, hogy Adrielnek a Meholáthnak adták feleségül (15 I Sam, XVIII, 19). Aztán Saul azt mondta Dávidnak, "Ha még mindíg kívánod hogy hozzád adjam Michalt feleségnek, menj és hozz nekem másik száz filiszteus előbőrt." Elment és hozott neki. Aztán azt mondta: "Most két követelésed van velem szemben, egy kölcsön visszafizetése (16 az ígéret miszerint gazdaggá teszi, ami mint kölcsön áll) és egy perutah (17 egy kis érme, a száz előbőr értékét szimbolizálja. Egy perutah alkalmas rá, hogy eljegyzés jelvényeként szolgáljon (kiddushin)). Namost, Saul fenntartotta hogy mikor egy kölcsön és egy perutah fel vannak ajánlva mint kiddushin, a jövendőbeli férj főleg a kölcsönre gondol (18 és ennek következtében, mint föntebb áll, nem lenne eljegyezve); de Dávid nézete szerint mikor egy kölcsön és egy perutah is van, az elme a peruthára fókuszál (19 ezért az eljegyzés érvényes). Vagy ha úgy jobban tetszik, azt mondom, mind egyetértenek abban hogy ahol fel volt egy kölcsön és egy perutah ajánlva, az elme a peruthara koncentrál. Saul ellenben azt gondolta, hogy a száz előbőrnek nincs értéke, míg Dávid fenntartotta, hogy legalább mint kutyáknak és macskáknak való eledel van értéke. Hogyan értelmezi R. Jose (20 aki fenntartja hogy Michallal való házassága előtt Dávid törvényesen házastársa volt Merabnak) azt a passzust, Hozd elém Michalt, én feleségemet (21 ami úgy tűnik kizárja Merabot mint feleséget (kérdés: miért kéne mindkét feleségét említenie, ha csak az egyikkel kívánt találkozni?))? - Egy másik nézetével magyarázza meg. Mivel azt tanították: R. Jose az alábbi zavaros passzusokat így szkta értelmezni: Írva vagyon, De a király vette Rispának, Aja lányának két fiát akiket szült Saulnak, Armónit és Méfibósetet, és Mikálnak, Saul lányának öt fiát, akiket szült Adrielnek, ki fia Barzillainak a Méholátnak stb. (22 II Sam, XXI, 8) De Michalt tényleg Adrielnek adták; nem Paltinak, ki fia Layishnak, amint írva vagyon, Most Saul Michalt, Dávid feleségét Paltinak, ki Layish fia adta . . . (23 I Sam. XXV, 44)? De az Írás összehasonlítja Merba Adriellel való házasságát Michalnak Paltival vaó házasságával hogy megtanítsa, hogy ahogy Michalnak Paltival való házassága törvénytelen volt (24 és így érvénytelen, mivel Dáviddal volt eljegyezve), szintúgy az Adriellel való is (25 ezért R. Jose a szavakat, "Michal én feleségem" úgy értelmezi, hogy nem kizárják Merabot mint feleséget, hanem inkább megmutatják, hogy épp mint Michal az ő törvényes felesége volt, úgy Merab is. Ezért a Michalnak és Merabnak Palti b. Layishal és Adriellel való házasságai ennek megfelelően törvényszegések voltak).

Namost R. Joshua b. Korhaval (26 aki fenntartja hogy Merab házassága Adriellel nem volt törvényes) kapcsolatban, biztosan írva vagyon, És Saul lányának, Michalnak öt fia akiket Adrielnek szült. - R. Joshua [b. Korha] válaszol neked: Michal volt aki szülte őket? Bizonyára inkább Merab volt aki szülte őket! De Merab szült és Michal nevelte fel őket; ezért sorolták a neve alá. Ez tanítja nektek hogy akárki (hímnem) nevel fel egy árvát otthonában, az Írás úgy írja le őt, mint aki nemzette (szülte? begat, angol) őt (hímnem).

(Mnemonic: Hanina - hívta,’ Johanan - és a felesége,’ Eleazar - és Megváltás; és Samuel a Tanítványok között (27 lásd p. 21, n. 5.).)

R. Hanina azt mondja ezt az alábbiakból vezetik le: És a nők szomszédai nevet adtak neki, azt mondva Fia született Naominak (28 Ruth IV, 17). Naomi volt hát aki szülte őt? Bizonyos hogy Ruth volt aki szülte őt! De Ruth szülte és Naomi nevelte fel; ezért Naomi után kapta a nevét.

R. Johanan azt mondja, az alábbiakból vezettetik le: És az ő felesége, Ha-Jehudiah (29 Bithia, a Fáraó lánya, akire a passzus befejezésében utalnak) szülte Yeredet, a Gedor atyját és Hebert Soco atyját, és Jekuthielt, Zanoah atyját (30 a nevek mind Mózest jelölik, (lásd: Meg. 13a)) és ezek Bithia fiai, ki lánya a Fáraónak, akiket Mered elvett (31 I Chron. IV, 18). Namost, "Mered" Caleb volt, és miért hívták Merednek (32 srn "engedetlenkedni", "ellenezni" vagy "fellázadni")? - Mivel szembeszállt a többi kém tanácsával (33 Num. XIII, 30). De Mózes (34 lásd: n. 4.) valóban Bithiától született és nem inkább Jochebedtől? - De Jochebed szülte és Bithia nevelte őt (35 Ex. II, 10); ezért utána nevezték el.

R. Eleazar azt mondja: A következőkből következtetjük ki: Karoddal megváltottad a te népedet, Jákób és József fiait, Selah (36 Ps. LXXVII, 16). Akkor hát József nemzette őket, de nem inkább Jákób volt? - De Jákób nemzette és József tartotta el őket; ezért az ő nevéve neveztetnek.

R.Samuel b. Nahmani azt mondta R. Jonathan nevében: Aki a szomszodéja / felebarátja fiát a Tórára tanítja, az Írás úgy írja le azt neki mintha ő szülte / nemzette (begat) volna, amint mondja, Namost, ezek Áron és Mózes nemzedékei (37 Num. III, 1), míg később az van írva, Ezek Áron fiának nevei: ezzel tanítva néked hogy Áron nemzette és Mózes tanította őket; ezért az ő nevével neveztetnek (38 a korábbi oktatási rendszer alatt a gyerekeket az apjuk tanította odahaza, míg Joshua b. Gamala újraszervezte a rendszert iskolát állítva fel minden városban (B.B. 21a). Habár az a rendszer teljes mértékben népszerű volt R. Samuel b. Nahmani idejében, kijelentése itt jelezheti, hogy néhány érv / erény még mindíg a szülő vagy meghatalmazott (felteszem: gyám) általi magántanításhoz volt számítva. Kétséges hogy ez egyszerűen egy átlagos elemi iskola tanárára utalna).

Ezért így szól az Úr Jákób házához, akiket megváltott Ábrahám (39 Isa. XXIX, 22. Az E. V. másként fordítja). De hol találjuk hogy Jákób megváltotta Ábrahámot? - Rab Judah válaszolt; Ez azt jelenti hogy megváltotta őt a gyermeknemzés fájdalmaitól (40 Ábrahám, akinek ténylegesen ígértek sokasodást, kellett volna viselnie a gyermeknemzés terhét, de az Jákóbra szállt); ezért a passzus, Jákób ne szégyenkezzen, sem arca nem kell viaszfehér legyen (41 Ibid.). Nem kell most szégyenkeznie - az apja miatt, sem nem kell arca sápadt legyen - nagyapja miatt.

Dávid el nem vált feleségének második férjét hol Paltinak (42 I Sam. XXV, 44), hol Paltielnek (43 II Sam. III, 15) nevezik! - R. Johanan azt mondta: A neve valójában Palti volt, de miért nevezték Paltielnek? Mivel Isten megmentette őt a törvényszegéstől (44 a szót a ykp - "megmenekülni"- és kt - Isten - szavakból rakták össze. A biblikus névtudomány nagyszámú összetett nevet tartalmaz, amik különböző ideákat fejeznek ki. Sok összekapcsolódik Isten nevével (El) megelőzve azt, pl. El-Nathan, vagy követi azt, mint Amiel, vagy mint a példánkban látható. A fő oka a későbbi "El" hozzáadásának a "Palti"-hoz hogy kifejezze, ahogy volt, a kimondhatatlan szent nevet, aminek szentelte magát). Mit tett hogy elkerüljön a bűnből? Egy kardot helyezett Michal és önmaga közé, és azt mondta, Aki először kísérli meg ezt a dolgot (45 ti. tiltott közösülést), át kell szúrni ezzel a karddal. De nem állították-e: És az ő férje (Palti) vele járt (46 II Sam. III, 16)? - Ez azt jelenti hogy úgy volt neki mintha férje lenne (47 ti. eltartotta és szerette őt, de nem több). De nincs-e írva, Sírva ment el? - Ez azért volt mert elvesztette az önmegtartóztatás jócselekedetét. Ezért követte őt Bahurimba, azt jelezve hogy mindketten úgy maradtak mint össze nem házasodott ifjak (48 ohujc pl. of rujc, egy ifjú) és nem ízlelték meg a házassági kapcsolat gyönyörét.

R. Johanan azt mondta: Joseph erős kísértése (49 lásd: Gen. XXXIX, 7-13) semmi kis megpróbáltatás volt Boaznak (50 lásd: Ruth III, 8-15. Ti. A súlyos kísértés aminek Josephnek volt kitéve, és amihez a legnagyobb erőt kellett ellenállásként kifejtenie, apróság volt, amihez képest egy kis önmérséklet puszta gyakorlása elegendő lenne ahhoz a kísértéshez képest, amit Boaz állt ki) és Boazé apróság volt Paltiéval, ki Layish fia, összehasonlítva. "József erős kísértése csak apró megpróbáltatás volt Boazéhoz képest", amint írva vagyon, És eljött az éjfél és a férfi zaklatott volt, "wa — yillafeth" (51 ,pkhu, (E.V. "és elfordította magát"), Ruth III, 8). Mit jelent wa — yillafeth? - Rab azt mondta: Húsa olyan keménnyé vált, mint a fehérrépa feje (52 ,u,pk hatr (atr = fej; ,pk = fehérrépa).