Luzsénszky Alfonz - A "Szent- és áldott" Istenről

"Eliézer rabbi mondja: Az éjjel három vigyázatra van osztva négy óránként; az égben is vannak éjjeli vigyázatok, miként a földön; mindegyik éjjeli vigyázatkor ül a Szent (áldott legyen ő!) és ordít, mint egy oroszlán. Az első éjjeli vigyázatkor bőg a szamár; a második vigyázatkor ugatnak a kutyák; a harmadik vigyázatkor szopik a csecsemő s az asszony már fecseg a férjével. Jizchak rabbi ugyanezt mondja; az éjjel három vigyázatra van beosztva, mindegyik vigyázatkor ül a Szent (áldott legyen ő!) és ordít, mint egy oroszlán és mondja: Jaj nekem, hogy én a házamat szétromboltam, a templomaimat fölégettem és gyermekeimet a népek közé szórtam. Jósé rabbi beszélte: Én egyszer úton voltam s akkor betértem Jeruzsálem romjai közé egy omladványba, hogy ottan imádkozzam. És akkor odajött Elijahu (Illés próféta) és megvárt engem a bejáratnál; ő addig ott időzött, míg én az imádságomat elvégeztem. Azután így szólt hozzám: Béke neked, Uram! Erre én így feleltem: Béke neked, uram és mesterem! Azután így szólt hozzám: Fiam, miért léptél e romok közé? Én így feleltem: Hogy imádkozzak. Erre ő mondá nekem: Hiszen az úton is imádkozhattál volna. Én azt felelém neki: féltem, hogy a járókelők zavarni fognak. Erre ő ezt mondá: Hiszen a rövid imádságot is végezhetted volna. Azután mondá nekem: Fiam, mit mondott az a hang, amelyet te a romok között hallottál? Én így felelék: Hallottam a visszhangját egy hangnak, amely úgy búgott, mint egy galamb és mondá: Jaj nekem, hogy én a házamat szétromboltam, a templomaimat fölégettem és gyermekeimet a népek közé elűztem. Erre így szóla hozzám Elijahu: A te életedre, a te fejed életére mondom, hogy nem-csak ebben az órában, hanem minden nap háromszor beszél így. De nemcsak ezt mondja, hanem abban az órában is, amikor az izraeliták az imádság és tanítás házaiba belépnek és kiáltják: Áldott legyen az ő nagy neve! - megrázza a Szent (áldott legyen ő!) a fejét és mondja: Boldog a király, akit a házában magasztalnak. de mi haszna van az atyának, hogy a gyermekeit elűzte? Jaj a gyermekeknek. akik atyjuk asztalától el vannak űzve!'' (Berakhoth 3a.) - egyes részletek bizonyosan stimmelnek. De ez így nem idézet, annak meg túl nagy hogy szétválogassam.

"Tizenkét órája van a napnak; az első három órában ül az Úr és a Tórával foglalkozik: a másik három órában ül és ítéli az egész világot; a harmadik három órában táplálja az egész világot: a szarvas-bivalytól kezdve a tetűfiókig, a negyedik három órában játszik a Leviathánnal... Azon naptól fogva, hogy a templom leromboltatott, nincs nevetés az Úr számára; mit csinál tehát a negyedik három órában? Ül és tanítja az iskolás gyerekeket a Tórára. Mit csinál éjjel? Egy könnyű kerubon lovagol és lebeg a 18000 világban". (Aboda zara 3b.) - stimmel.

"Ada rabbi mondja: Ha valaki minden nap szokott a templomba menni s egy napon nem megy, akkor a Szent tudakozódik utána. Jochanan rabbi mondja: Abban az időben, mikor a Szent a templomba megy s ott még tíz férfit sem talál; akkor azonnal haragra gyullad. Chelbo rabbi mondja: Aki a templomból távozik, ne lépjen nagyokat: mikor azonban odamegy, akkor kötelessége szaladni. Aki az imaház mögött imádkozik, az istentelennek neveztetik. De ez csak abban az esetben áll, ha az nem fordítja arcát az imaház felé. Egyszer egy ember az imaház mögött imádkozott és nem fordította arcát az imaház felé. Ekkor odament Elijahu (Illés próféta) egy arab képében és így szólt hozzá: Háttal fordulva állsz te Urad előtt? S kivonva kardját, megölte őt". (u. o. 6b.) - nincs ilyen sor.

"Jismaél rabbi mondja: Egyszer beléptem én a szentek szentjébe, hogy illatáldozatot tegyek s akkor ott láttam a seregek Urát egy magas, fölséges trónon ülni s így szólt hozzám: Jismaél fiam, áldj meg engem! Erre én így szóltam: Legyen az a te akaratod, hogy irgalmasságod legyőzze haragodat s gyermekeiddel szemben irgalmasan járj el! s ő érettük az igazságosság, határain belül maradj! Az Úr helyeslőleg bólintott nekem a fejével. Ebből az következik, hogy egy közönséges ember áldását nem kell lebecsülni. - Jochanan rabbi azt bizonyítja, hogy az Úr is imádkozik; Sutra rabbi pedig azt mondja, hogy azt az imádságot mondja, amellyel Jismaél rabbi áldotta meg őt. Jochanan rabbi mondja, hogy az Isten haragja csak egy pillanatig tart; és mennyi egy pillanat? .Egy órának 56888-ad része. És egy ember sem tudta. ezt az órát eltalálni, csak az elvetemült Bileám (Bálaám próféta; Mózes IV. 24, 16.), aki ugyan nem tudta kitalálni az. ő nőstény szamarának gondolatát, de meg tudta határozni az órát, amelyben a Szent haragudott. Mikor gyullad föl a Szent haragja? A napnak első három órájában (vagyis reggel 6-tól 9-ig), amikor a kakas taréja fehér lesz, mert máskor piros stráfos a taréja. (U. o. 7a. - nincs ilyen sor.

ugyanez áll az Aboda zara 4b. lapján.) - szörnyen összeollózottnak tűnik ez az egész, de stimmelni látszik.

"A rabbik tanították: Az Úr naponta haragszik. Meddig tart az ő haragja? Egy szempillantásig. Mennyi egy szempillantás? 53848-ad része egy órának. Egy teremtmény nem. tudja ezt az időt eltalálni, csak a gonosz Bálaám tudta. Az ő nőstény szamara mondta egyszer az emberek előtt: Nappal lovagolsz rajtam, éjjel meg velem hálsz". (Aboda zara 4a.) - nincs ilyen sor.

"Az Úr Ádámnak minden korszakot megmutatott, tudósaival és bölcseivel együtt; midőn Akiba korához ért, akkor örült annak törvénytudásán és szomorkodott a halálán. Továbbá azt mondá José rabbi, hogy a Dávid fia (a Messiás) akkor fog eljönni, ha a Guphban (az a hely, ahol a még meg nem született emberek lelkét tartják) nem lesznek már lelkek". (U. o. 5a.) - stimmel.

"Chija rabbi mondá: Azon naptól fogva, amelyen a szentély leromboltatott, a Szentnek nincs több helye a világon, mint négy rőfnyi".(Berakhoth 8a. Az emberi test hossza négy rőf - stimmel.

"Eleázár rabbi mondja:
Ama naptól fogva, amelyen a szentély leromboltatott, az imádság kapui be vannak zárva (Thren. 3, 8.) Izrael és a mennyei Atya között vasfal (Ezékiel 4, 3.) van emelve". (U. o. 32b.) - stimmel.

"Katthina rabbi egyszer úton volt s amint egy jósnak a házához ért a holtak csontjain keresztül, a ház megrezdült és sóhajtott. Erre ő kérdé: Tudja a jós a halottak csontjai által, hogy mit jelent ez a sóhajtás? Ekkor egy hang hallatszott: Katthina, Katthina, miért ne tudnám én azt Abban az időben, amikor a Szent a gyermekeire gondol, akik a népek között száműzetésben élnek, két könnyet ejt a nagy tengerbe, amelyeknek csobbanása a. világ egyik végétől a másikig elhallik". (U. o. 59a. - nincs ilyen sor.

ugyanez áll a Hagigah 5b. lapján.) - nincs ilyen sor.

A Holin 60b. illetve a Sebuoth 9a. lapján olvassuk, hogy a Hold is bebizonyította Istennek, hogy jogtalanul teremtette kisebbre a Napnál és Istennek muszáj volt azt mondani: Mutassatok be engesztelő áldozatot érettem, amiért kisebbre teremtettem a Holdat a Napnál. - stimmel.

A Sanhedrin 110a. lapján olvassuk, hogy a Nap és Hold sztrájkba akartak lépni s ki akartak menni a világból arra az esetre, ha az Úr Ámrám fiának ad igazat, de az Úr megnyilazta őket. Most addig nem mennek ki az égi várból, míg az Úr nem üti őket
Mózes pedig azt monda az Úrnak: Ha már megvan a tisztítótűz, akkor jó; de ha nincs még meg, akkor most csináld meg. - stimmel.

Jochanan rabbi szerint az Úr semmit sem tesz, míg az ő legfelsőbb kíséretét meg nem kérdezi. (Sanhedrin 38b.) - stimmel.

A Baba bathra 74a. lapján olvassuk: Rabba rabbi egyszer látta a Sinai hegyet, amint körül volt véve skorpiókkal, amelyek úgy álltak ott, mint a fehér szamarak. Azután egy égi szózatot hallott, amely így szólt: jaj nekem, mert esküdtem és most ki fog föloldani?
Mikor ezt elbeszélte Rabba a társainak, ezek így szóltak: Minden Abba szamár és Bar-Hana minden fia (Babba is az volt) bolond: azt kellett volna mondanod: Légy feloldozva! - stimmel.

A Talmud szerint az Úr teremtette az emberbe a rossz ösztönt is, a gonosz hajlamot és törvényét rákényszerítette a zsidókra.
(Nachman rabbi mondja: A Szent Ádámot két ösztönnel alkotta: jó és rossz ösztönnel. Simeon rabbi ennek alapján. így szól: .Jaj nekem az én teremtőm miatt és jaj nekem az én ösztönöm miatt! Jirmeja rabbi mondja: Két arccal teremtette a Szent Ádámot. Rab rabbi azt mondja, hogy abból a másik arcból alkottatott Éva, míg Semuel rabbi azt mondja, hogy az a másik arc tulajdonképpen fark volt. (Ugyanez áll az Erubin 18a. lapján.) - legalábbis az "rossz ösztön" rész stimmel.

Simeon rabbi ezt mondja:
A Szent megfésülte Évát és úgy vezette Ádám elé. A Szent volt tehát az első vőfély (és borbély) a világon; (Berakhoth 61a. ugyanez áll a Sanhedrin 30. fejezetében, továbbá az Erubin 18a. lapján.) - a Sanhedrinnek nincs 30. fejezete.

"A Szent olyanformára alkotta Évát, mint egy csűr; valamint a csűr alul széles, felül keskeny, hogy a gabonát befogadhassa, úgy az asszony is alul széles, felül keskeny, hogy a szülésre alkalmas legyen". (U. o.) - melyik a három közül? Mind? Mindenesetre nem nézem most meg.

A Baba bathra l6a. lapján Jóbot beszélteti Raba s elmondja, hogy Jób az egész világot meg akarta menteni a büntetéstől, azért mondotta az. Úrnak, hogy, ha Ő teremtette a mennyországot és poklot, a jámborokat és gonoszokat, akkor Ő teremtette a gonosz hajlamot is, amit visszatartani nem lehet; vagyis (ezek Goldschmied Lázár szavai) az ember nem felelős a cselekedeteiért, mert azok Isten akaratából történnek. - stimmel.

"Írva vagyon Mózes II. könyvének 19. fejezetében: "És ők megállanak a hegy alatt". Abdimi rabbi mondja: Ebből az következik, hogy a Szent a hegyet úgy tartotta fölöttük, mint egy hordót és mondá: Ha elfogadjátok a Tórát, jó, ha pedig nem, akkor itt lesz a sírotok. (A Talmud szerint tehát az Úr terrorral fogadtatta el a törvényt.) Amint pedig az izraeliták mondák: Mi meg akarjuk cselekedni s engedelmeskedni fogunk, hatvan miriád szolgálattevő angyal szállt le és minden izraelitának két koszorút tett a fejére. Amikor pedig az izraeliták később vétkeztek, 120 miriád öldöklőangyal szállt le és letépték a koszorúkat. Chama rabbi mondja, hogy az izraeliták azért hasonlítatnak az Énekek Énekében az almafához, mert, amiként az almafa a gyümölcse megelőzi a leveleit, az izraeliták is megelőzték az Urat azzal a kijelentésükkel: Megcselekedjük, engedelmeskedünk". (Sabbath 88a.) - stimmel.

A Sabbath 56a. lapján Semuél és Rah rabbik azt bizonyítják, hogy Heli fiai: Chophni és Pinchas (Ophni és Phinees), nem követtek el bűnt az által, hogy a szent hajlékot őrző asszonyokkal háltak (Kir. 11. 2.), mert esek az asszonyok ott voltak elfoglalva s nem mehettek haza a férjeikhez (!). Semuél rabbi cáfolja a hanyagságukat. ugyanő mondja, hogy nagyon téved az is, aki Dávidot bűnösnek véli. Semuél rabbi szerint sem követett el Dávid házasságtörést az Uriás feleségével, mert hiszen Uriás is, mint minden hadra-kelt katona már előzőleg váláslevelet adott a feleségének. Szerinte az is téved, aki Salamonról azt mondja, hogy vétkezett, mert, noha vénségére elfordították szívét az asszonyok az idegen istenek felé (Kir. III.. 11.), de ő nem ment a szíve után. Akart ugyan templomot építeni Moab bálványának, Chamosnak, de hiszen nem épített. Igaz, hogy azt mondják róla, hogy "gonoszul cselekedett az Úr előtt" - azonban ez csak annyiból állt hogy asszonyait nem tartotta vissza a bálványozástól. - addig, hogy "nagyot téved az is" a szöveg nem létezik.

"Mikor az Úr Mózest eltemette, tűzbe merítette magát" (mert tisztátalanná lett s így kellett megtisztulnia. Sanhedrin 39a.). - nincs ilyen sor.

"Jochanan rabbi mondja, hogy a Szent mint egy előimádkozó felöltötte az imaköpenyt (tallith, thalesz) s úgy mutatta meg Mózesnak az imádkozás rendjét". (Ros-Hasanah 17b.) - stimmel.

"Három tál van a Szentnek kezében: egyik az eső tála, a másik az anyaméh tála, a harmadik a halottak feltámasztásának tála". (Taanith 2a.) - nem "tál", hanem "kulcs".

"Jehuda rabbi mondja: Az Úr mindenből alkotott hímet és nőstényt. Azonban, ha a Leviathan párosodott volna, akkor az egész világot szétrombolták volna. Azért az Úr a hímet kiherélte, a nőstényt pedig megölte és eltette a jámboroknak a jövendő életre. A Behemothot is (amely ezer hegyet nyel le) hímnek és nősténynek alkotta, de ugyanazon okból a hímet kiherélte, a nőstényt pedig megölte és eltette a jámboroknak a jövendő életre. A nőstény Leviathant azért sózta be, mert a besózott nőstény jobb ízű; a nőstény Behemothot pedig azért nem sózta be, mert a sós hús nem ízletes. Ugyancsak Jehuda rabbi beszéli, hogy az Úr, amidőn a világot teremtette, így szólt a tenger fejedelméhez: Nyisd ki a szádat és nyeld el a világ összes vizeit! De az így felelt: Világ Ura! Elég, ha én a magaménál maradok. Ekkor az Úr egyet rúgott rajta és megölte. Ha a víz be nem takarta volna őt, akkor egy teremtmény se bírná elviselni a bűzét. Dimi rabbi mondja, hogy egykor Gábriel vadászatot fog tartani a Leviathánnal és ha az Úr nem segítené, nem tudná azt felülmúlni. Ha a Leviathan éhes, olyan meleget lehel ki, hogy a víz fenékig felforr. És ha nem dugná a fejét az Éden-kertbe, akkor senki se bírná a bűzét kibírni. Ha szomjas, hullámokat hullámokra ver a tengerben. Bahba rabbi mondja: Egykor az Úr a Leviathan húsából lakomát fog rendezni a jámboroknak. A maradékot elosztják maguk között és Jeruzsálem piacán fogják eladni. A Leviathan bőréből sátort fog az Úr az igazaknak készíteni, a maradékkal pedig Jeruzsálem falait födi be, amelyek a világ egyik végétől a másikig fognak ragyogni. - Semuél rabbi mondja, hogy két angyal veszekszik az égben a kadkod kő felett: Mihály és Gábriel. Egyik azt mondja róla, hogy soham, a másik, hogy jáspis. Az Úr pedig azt mondja nekik: Egyik is, másik is. Jochanan rabbi mondja, hogy az Úr egykor 30 rőfös drágaköveket és gyöngyöket fog elővenni, 10 rőfös lyukakat fog beléjük fúrni és Jeruzsálem kapuira fogja őket akasztani. Egyik tanítványa ezt kinevette, de néhány nap múlva tengeren utazván, látta a szolgálattevő angyalokat, amint drágaköveket és gyöngyöket fűrészeltek s kérdésére meg is mondották, hogy mire lesznek azok. Mikor aztán a tanítvány visszatért Jochananhoz és elmondta a látottakat, a rabbi megdorgálta őt hitetlenségéért s aztán keményen ránézett, mire a tanítvány egy csonthalommá változott. - Rabba rabbi is mondja, hogy az Úr egykor mennyezetet fog készíteni az igazaknak. Hama rabbi azt mondja, hogy az Úr tíz mennyezetet csinált Ádámnak. Joehanau azt mondja, hogy ezek közül a legutolsó aranyból volt. Jehuda mondja, hogy az Úr így szólt Hivam királyhoz: Rád néztem és (a te kevélységed látván) lyukakat teremtettem az emberen (az ürülékek kibocsátására). Rabba rabbi mondja, hogy az Úr egykor három mérföldnyire fogja Jeruzsálemet kiterjeszteni. Hanina rabbi mondja, hogy az Úr meg akarta határozni Jeruzsálem nagyságát, de a szolgálattevő angyalok így szóltak: Világ Ura! Sok várost teremtettél a világ népei számára és nem szabtál mértéket azok hosszúságának és szélességének és Jeruzsálemnek akarsz mértéket szabni, amelyben a te jámboraid vannak? - Res-Lakis monda: Egykor az Úr ezer kertet, ezer tornyot, ezer várat, ezer utat fog Jeruzsálemnek adni és mindegyik olyan nagy lesz, mint Sepphoris békeidőben, amelynek José rabbi tanúsága szerint 180 ezer vásártere volt csak a fazekasok számára. Levi rabbi mondja, hogy a háromszorosan megnagyobbított Jeruzsálemben minden háznak 30 emelete lesz". (Baba bathra 74a.) - a szövegrészek átlógnak a 75b-ig.

"Egykor Izrael 13 nemzetségre fog fölosztatni, a 13. lesz a fejedelmeké, akik Papa szerint mint napszámosok fogják szolgálni a zsidókat". (U. o. 122a.) - nem "a zsidókat", hanem "a herceget".