Luzsénszky Alfonz - A pátriárkák és próféták

Mindenekelőtt azt jelenti ki a Talmud a Sanhedin 107b. lapján, hogy vízözön-korabeli és a nyelvzavar-korabeli embereknek nincs részük az örök életben. - stimmel.

A 108b. lapon pedig azt olvassuk, hogy az özönvíz kemény volt és forró s Matuzsálem gyászolása jeléül hét napig tartott. Jochanan azt mondja, hogy az Úr drágaköveket és gyöngyöket is vitetett be a bárkába, hogy azok Nóénak világítsanak.
Eliézer rabbi kérdésére Sem a következőket beszélte el: Sok bajunk volt a bárkában; azt az állatot, amely nappal eszik, nappal kellett táplálnunk, az éjjel evőt pedig éjjel; a kaméleonról nem tudta atyám, hogy mit eszik; egyszer szétvágott egy gránátalmát s abból kiesett egy féreg és azt megette. Azontúl aztán korpát dohosított meg s az abban levő férgeket adta neki enni. Az oroszlánt meg a láz gyötörte. A fénix madarat atyám a bárka hátuljában fekve találta; megkérdezte, hogy miért nem kért ennivalót; - láttam - úgymond - hogy el vagy foglalva a nem akartalak terhelni. Erre így szólt: Adja Isten, hogy sohse halj meg!
Sem máskor így szólt Eliézerhez: Hogyan csináltátok ti azt, hogy a királyok Keletről és Nyugatról ellenetek támadtak? - Hát ugy, hogy az Úr Ábrahámot jobbjára ültette (vigyázzunk: így ad a Talmud hamis értelmet a 109. zsoltárnak!) s mi földet dobáltunk feléjük, amiből kardok lettek és szárakat, amikből nyilak lettek.
Nóéról azt mondja itt a Talmud, hogy ő már körülmetélve jött a világra és a lelke azután Mózesba költözött. Feleségei a bárkában Nóé egyik fiával, Kámmal, sőt a hollóval és a kutyáva1 is közösültek, amiért Kámot azzal büntette meg Isten, hogy a bőre fekete lett, a holló pedig a csőrén hányja ki a magját, míg a kutya összeragad a nőstényével. - egyértelműen rossza a fordítás több helyen.

A 109b. lapon olvassuk, hogy a bábeli toronnyal az eget akarták belyukasztani, hogy onnan a víz kifolyjon. Jeremiás rabbi szerint meg a torony építői az égben akartak lakni. Voltak olyanok is, akik az égben bálványozást űzni, meg olyanok, akik az Úrral háborút viselni akartak. Ezeket az Úr majmokká, szellemekké, kísértetekké változtatta. Johanán azt mondja, hogy a torony egyharmad részét tűz emésztette meg, egyharmad része a földbe süllyedt s egyharmad része még most is megvan. - stimmel.

A Baba bathra 16b. lapján mondja Simon rabbi, hogy Ábrahámnak egy drágakő függött a nyakában, amelyet ha egy beteg megnézett, meggyógyult. Mikor Ábrahám meghalt, az Úr ezt a követ a Nap kerekére akasztotta. - stimmel.

A Baba bathra 58a. lapján olvassuk, hogy Banaah rabbi sírboltokat festett és amint Ábrahám sírboltjához ért, ott találta Éliézert, Ábrahám szolgáját annak ajtaja előtt. Mindjárt meg is kérdezte, hogy mit csinál Ábrahám. - Fekszik a Sára kebelén - felelé amaz - Sára meg a fejében bogarászik. - Hát jelentsd be nekik, hogy itt állok az ajtónál. - Bejöhetsz - volt a felelet - hisz ismeretes dolog, hogy ezen a világon a gonosz ösztön uralkodik (vagyis Sára miatt nem kell magát zseníroznia). - Be is ment tehát, körülnézett és kijött. Azután elment Ádám sírjához. .Ott azonban egy égi hang dörgött rá, mondván: Te megnézted az én hasonmásomnak képét, de az én hasonmásomat nem szabad megnézned! - Ja, de nekem meg kell mérnem a sírboltot. - Kivülről ugyanaz a mérete, ami belülről! - Bánaáh aztán elmondja, hogy Ádám bütykei hasonlóak voltak a napgolyóhoz: Minden más asszony Sárához képest, Sára Évához képest, Éva Ádámhoz képest, Ádám az Istenhez képest olyan volt,. mint egy majom az emberhez képest. - stimmel.

"Egykor a Szent így fog szólani Ábrahámhoz: A te gyermekeid vétkeztek ellenem. Ő azonban így fog válaszolni: Világ Ura! Akkor vesszenek el a te neved megszentelése végett! Azután így fog beszélni: Megmondom Jákóbnak, ő érezte a gyermeknevelés fájdalmait, talán ő könyörületért fog esedezni. Ekkor meg az Úr ő neki mondja: A te gyermekeid vétkeztek ellenem. És ő ezt feleli: Akkor hát vesszenek el! Az Úr pedig erre így szól: Sem az öregnél nincsen ész, sem a fiatalnál okosság. Ezért most Izsákhoz szól így: A te gyermekeid vétkeztek ellenem. Ez azonban így felel: Világ Ura! Miért az én gyermekeim'? Hát nem a te gyermekeid is? Amikor előtted azt mondták: Meg fogjuk cselekedni, engedelmeskedni fogunk, - akkor elsőszülött fiadnak nevezted őket, most meg az én gyermekeimről beszélsz és nem a te gyermekeidről? Azután valami sokat vétkeztek? Hiszen 70 esztendő az ember élete és ha levonjuk azt a 20 évet, amelynek tetteiért nem büntetsz, akkor 50 év marad; ha ebből 25 évet az éjjelekért levonunk, akkor 35 marad; ebből továbbá az imádságra, az evésre és a szükség-végzésre vond le a felét, s marad 12 1/2 év; ha ezt mind magadra akarod vállalni, jó; ha nem akarod az egészet, hát vállalom én a felét; ha pedig a felét sem akarod, akkor én az egészet magamra vállalom, hiszen én te érted feláldoztattam magamat!" (Sabbath 9b.) - nincs ilyen sor.

A Bibliából ismeretes Og, Bázán királya, aki a nevét a Talmud szerint azon körülménytől nyerte, hogy Ábrahámot egyszer a húsvéti kalács ("ugga") sütésénél találta. Og a vízözönből úgy menekült ki egy egyszarvúval, hogy folyton a bárka mellett ballagott, mert ott a víz hideg volt, míg másutt forró (Sebuoth 113b.) - nincs ilyen jelű fólia.

Mikor az izraeliták Bázán földjére értek, megtudta Og, hogy táboruk 3 mérföldre terjed. Egyszerűen fölszakított tehát egy hárommérföldes hegyet és fölkapta a fejére. Az Úr azonban hangyákat küldött a sziklára s ezek hamarjában akkora lyukat vájtak rajta, hogy beesett az Og nyakába, fogai pedig az állán keresztül úgy benőttek a sziklába, hogy a fejét többé ki nem szabadíthatta. Ekkor odasietett Mózes egy tíz rőf hosszú fejszével és tíz rőf magasat ugorva, Ogot a bokáin megvágta és megölte. (Berakhoth 54b.) - stimmel.

Jochanan rabbi egyszer valami halottnak a lábszárcsontjára akadt; három egész martföldet futott mellette s mégsem ért a végére; ez a csontocska Og lábszára vala. (Nidda 24b.) - stimmel.

A Baba bathra 16b. lapján mondja Jochanan rabbi, hogy a gonosz Ézsau atyja halála napján hált egy eljegyzett szűzzel, gyilkolt, megtagadta az Istent s a feltámadást és meggyalázta az elsőszülöttséget. - stimmel.

A Holin 91b. lapján a Genesis 28., 13. versét Jizchak rabbi úgy magyarázza, hogy az Úr Izrael egész földjét összegöngyölte és Jákób feje alá tette, hogy azt az ő gyermekei könnyen meghódítsák. - nincs ilyen sor.

"Jákob így szólt Rachelhez: Akarsz feleségem lenni? Az pedig így felelt: Igenis, de az én apám egy csaló s azt nem tudod rászedni. - Erre Jákób így szólt: Ha ő csaló, akkor én testvére vagyok a csalásban". (Megillah 13b.) - stimmel. Sőt, kiegészíteném azzal ahgy folytatódik: "(R. kérdi) Szabad-e az igazaknak csalni? (Jákob) azt válaszolta: Igen."

A Baba bathra 123a. lapján elmondatik, hogy Rachel előre figyelmeztette Jákóbot, hogy Leával akarja az apja becsapni s megállapodtak abban, hogy Rachel, midőn lefátyolozottan Jákób elé vezettetnék, egy jellel fogja tudatni, hogy ő az. Később azonban megsajnálta testvérét, hogy az majd ily szégyenben marad, elárulta neki a titkos jelt és Jákób így rá volt szedve; megkapta csipás Leát. - stimmel.

"Jizchak rabbi mondá: Jakób atyánk nem halt meg. - Hát akkor hiába temették el, - felelte Nachman rabbi. - Ezt én abból következtetem, - mondá Jizchak rabbi, amit Jeremiás 30. fejezete -10. verse mond: Én megszabadítalak téged a messze földről és ivadékodat az ő fogsága földjéről". (Taanith 5b.) - stimmel.