Sanhedrin, 14-es fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

14a
ezen törvények megsemmisülhettek volna; mivel egyszer a bűnös Kormányzat (1 a hadriánusoké, a második században), vallási üldöztetés egyik mozzanataként (2 [sna néhány verzióban, lásd D.S.]), úgy határozott hogy aki végrehajt egy pappá szentelést ki kell végezni, és aki pappá szentelésben részesül meg kell ölni, a város amiben a pappá szentelést végezték leromboltatik, és a határok (3 héber ihnuj, a város nékül jelöli a határt addig a távolságig, amíg valaki Szombaton elmehet. Hogy erről van szó, az alábbi passzusból nyilvánvaló, ami kijelenti hogy Judah b. Baba kiválasztott egy pontot két Szombat-határvonal között) amin belül elvégeztetett eltöröltetnek. Mit tett R. Judah b. Baba? Elment és leült két nagy hegy közé, amk két nagy város között feküdtek; Usha és Shfaram városok (4 két a második században jelentős galilleai város, a Szanhedrin számára szolgáló menedékvárosok. Szándéka az volt, hogy egy városnak vagy régiónak se kelljen szenvednie) Szombati határai között és ott pappá szentelt öt vént (5 olyan személyek, akiket felszenteltek hogy viseljék a "zaken" címét): azaz R. Meirt, R. Judaht, R. Simeont, R. Joset és R. Eliezer b. Shamua'-t. R. Awia hozzáteszi R. Nehemiát is a listához. Mihelyst ellenségeik felfedezték őket R.J.b.B. sürgette őket: "Gyermekeim, meneküljetek." Azt mondták neki, "Mi lesz veled, Rabbi?" "Fekszem előttük mint egy kő, amit senki nem akar felfordítani (6 azaz mint valami értéktelen: tegyék csak a legrosszabbat)", felelte. Úgy mondják hogy az ellenség nem mozdult arról a pontról amíg háromszáz vas lándzsahegyet nem döftek a testébe, szitává luggatva azt (7 ebből nyilvánvaló, hogy még egyetlen személy is fel volt hatalmazva hogy átadja a Rabbi rangot). - Igazából voltak R. Judah b. Babával mások is, de hogy az iránta mutatott tiszteletből őket nem említjük. (Azaz meghamisítják, de legalábbis cenzúrázzák a történelmi feljegyzéseket önmaguk számára is.)

R. Meirt tényleg R. Judah b. Baba szentelte pappá? Nem mondta Rabbah b. Bar Hannah R. Johanan nevében: Aki azt erősítgeti hogy R. Meirt nem R. Akiba szentelte pappá, az bizonyára tévedésben van? - R. Akiba valóban pappá szentelte őt, de a pappá szentelést nem fogadták el (8 szó szerint: "nem fogadták el (őt)", Meir fiatalsága miatt azon időben (Rashi). [Herford, R.T., Pirke Aboth, 108, egy valószínű megoldást javasol, azaz hogy R. Akiba pappá szentelte őt egyik útja során amin R. Meir elkísérte őt (lásd: Yeb. 121a). Egy ilyen pappá szentelést ha a földön kívül végezték el, nem fognak elismerni érvényesnek. Lásd infra.]); míg R. Judah b. Baba későbbi szentelését ellenben igen.

R. Joshua b. Levi azt mondta: Nincs pappá szentelés Palesztínán kívül. Mit értsünk az alatt "Nincs pappá szentelés"? Jelentsük ki hogy nekik (9 akiket Palesztínában szenteltek pappá) nincs illetékességük Kenas (10 l. Glos.) ügyeit megítélni Palesztínán kívül (11 mivel a pappá szentelésnek, még ha Palesztínában végezték is, nincs érvényessége Palesztínán kívül ilyen ügyekben)? De nem azt tanultuk: A Szanhedrinnek illetékessége van mind Palesztínán belül, mind kívüle! - Ezért ez azt kell jelentse hogy a pappá szentelést nem lehet levezetni Palesztínán kívül.

Nyilvánvaló hogy ha a pappá szentelők Palesztínán kívül vannak és azt Palesztínában kell megtenni, akkor bizonyára úgy van ahogy mondták, nem szentelhetnek pappá. De mi van akkor ha a pappá szentelők Palesztínában vannak és akiket pappá szentelnek kívüle (Ezt úúúgy vártam.)? Jöjj és halld: R. Johananhoz tartozik, hogy aggódott mikor R. Shaman b. Abba nem volt velük hogy fogadja pappá szentelését. Ismét R. Simeon b. Zirudhoz és másvalakihez aki vele volt, azaz R. Jonathan b. Akaimhoz, vagy mások szerint akik megcserélik a sorrendet R. Jonathan b. Alaimhoz és másvalakihez aki vele volt, azaz R. Simeon b. Zirudhoz (12 a sorrend mutatja meg ki volt a fő pappá szentelő és ki a segéd) is kapcsolódik, miszerint aki velük volt pappá szentelték, aki nem, azt nem szentelték pappá (13 ezért egy tudóst Palesztínán kívül nem lehet pappá szentelni).

R. Johanan nagyon pappá akarta szentelni R. Haninát és R. Oshaiat, de reménye nem valósulhatott meg (14 mivel mikor vele voltak nem tudott másik kettőt szerezni segítségnek, pedig a pappá szenteléshez hárman kellenek), és ez nagyon lelombozta. Azt mondták neki: Mester, nem kell bánkódnod, mivel Éli házának leszármazottai vagyunk (15 emiatt nem kaphatják meg ezt a méltóságot, lásd infra). R. Samuel b. Nahmannak, R. Jonathant idézve azt mondta: Honnan tanuljuk hogy Éli házából senki nem szentelhető pappá? - A passzusból, És ne legyen egy zaken (16 iez) (öreg férfi) sem házadban sohasem (17 I Sam, II, 32). Mit jelent a "zaken" szó itt? Azt kell mondanunk, szó szerint, "egy öreg férfi", de rögtön utána az vagyon írva, és mind a házad növekedése fiatal férfiként kell meghaljon! - Ezért a pappá szentelésre kell utaljon (18 ti. ne legyen pappá szentelt személy, stb. iez-t, ennek megfelelően rabbinikus másodjelentésében értjük: "valaki aki aki bölcsességet szerzett", azaz egy pappá szentelt rabbi).

R. Ziranak szokása volt elrejtőzni hogy elkerülje a pappá szentelést, mivel R. Eleazar azt mondta: Maradj mindíg elrejtőzve (19 ti. hivatal nékül), és így élj (20 lásd infra 92a). De később, mikor Eleazar más mondását is hallotta, azaz: Senki nem ér el nagyságot, hacsak minden bűne meg nem bocsáttatik (21 ti. hivatal (viselése) erkölcsi javulással jár (ez persze nem igaz)), maga is törekedett megszerezni azt. Mikor pappá szentelték, azt énekelték (22 a teológusok) előtte, "Sem festék, sem rúzs, sem hajfesték, mégis ragyogó bája (23 egy felkapott dal, amit esküvőkön énekeltek a menyasszony tiszteletére (Rashi))."

Mikor a rabbik pappá szentelték R. Ammit és R: Assit, azt énekelték előttük: Csak ilyen férfiakat, csak ilyen férfiakat szentelj mi papjainkká, de ne szentelj mi papunkká egyet sem a "sarmitinek" és "sarmisinek" közül, vagy ahogy mások mondják a "hamisinek" vagy "termisinek" közül (24 ezen szavak értelmezése változó. Jastrow azt mondja hogy egy szóvicc arra hogy talmudi tudósok idegen szavakat használnak és így fordítja: Ne rendelj nekünk senkit aki olyan szavakat használ mint "sermis" (semis), "sermit", (valószínűleg a "termis" torzítása) "hemis" és "termis". Krupnik-Silberman úgy fordítja "felületes tudósok" (halbwisser). Dalman azt javasolj, "féleszűek" és "harmadeszűek" (idióták és őrültek?)).

Mikor R. Abbahu "College"-ből / főiskolá(já)ból megérkezett a Császár Udvarába (25 Caesareaban, ahol akadémiája állt) az udvar hölgyei kimentek hogy fogadják őt és azt énekelték (na persze...) neki: "Néped nagy férfija, néped vezére, fény lámpása, érkezésed legyen megáldva békével."

AZ ÜSZŐ NYAKÁNAK ELTÖRÉSÉT HÁRMAN. Rabbijaink azt tanították: És ti Véneitek és ti bíráitok jöjjenek előre (26 Deut. XXI, 2). "Vének" kettőt jelez; hasonlóképpen "bírák" kettőt. És mivel egy bíróság nem lehet egyenlően kiegyensúlyozott, mégegyet hozzáadnak, ezzel öten vannak: ez R. Judah nézete. R. Simeon azt mondja: "Vének" kettőt jelez, és mivel egy bíróság nem állhat páros számú tagból még egyet hozzáadnak, összesen hármat kapva. Namost, R. Simeon szerint, mi célt szolgálnak a szavak "ti bíráid"? - Az szükséges, nézete szerint - hogy jelezze a szükségességét a legkiválóbb "ti bíráitok" kiválasztását (27 ti. a Nagy Szanhedrin tagjai). És R. Judah (28 honnan vezei ezt le?)? - A Zakenhez kapcsolt névmási utótagból vezeti le (29 l [hbez], tied). És R. Simeon? - Ő fenntartja : Ha egyedül "vének" lenne írva (30 egyedül, mint utótag nélkül), azt mondanám hogy bármely öreg férfira utal az utcáról (31 ti. bármely éltes korú férfi). Ezért a Tóra azt mondja: "ti véneitek" (32 "tiétek" közli hogy a hivatkozás megkülönböztetett vénekre vonatkozik). De ha "ti véneitek" lenne egyedül írva, azt mondhattam volna hogy a kisebb Szanhedrin tagjaira vonatkozik. Ezért az Írás azt írta, "ti bíráitok", hogy jelezze hogy a hivatkozás a legkitűnőbb "ti bíráitokra" vonatkozik (33 ti. a Nagy Szanhedrin tagjai). És R. Judah (34 honnan tudja, hogy sem öreg emberek általánosságban, sem a kisebb Szanhedrin tagjait nem jelenti?)? - Ez a vén szó azon összehasonlításából vezeti le (35 a törvény miszerint a Nagy Szanhedrin tagjainak kell lenniük) ahogy itt (36 Deut. XXI, 2) használják és a passzusban, És a gyülekezet vénei helyezzék kezüket az ökör fejére (37 Lev. IV, 15). Épp mint ott, a gyülekezet legkiválóbbjai (38 ti. a Nagy Szanhedrin) szükségesek (39 kereszthivatkozás: supra 13b), így itt szintén a ti véneitek legkiválóbbjai rendeltek. De ha ezen levezetést tesszük, vezessünk le mindent abból a passzusból (40 ti. a vének számát is)! És mi szükség van akkor a "ti véneitek"-re és "ti bíráitok"-ra? - De azt kéne mondanunk: R. Judah véleménye szerint a fölösleges waw és birtokosjelző, és ti bíráitok, közli a számot (41 igazság szerint nem alkalmazza az analógiát, hanem a Nagy Szanhedrin szükségességét a shofet (ti bírátok) névmási utótagjából vezeti le és számukat ismét a "waw" kötőszóból, mivel azt írhatták volna, És menjenek előre, ti bíráitok, ti véneitek). És R. Simeon (42 aki csak háromra tart igényt) - Ő nem alkalmazza a "waw" kötőszót szövegmagyarázó célokból.

De eme érvelés / gondolatmenet szerint tovább következtethetnénk a mellékmondatokból, és jöjjenek előre, és, és mérjék meg - mindegyik kettőt jelez - hogy kilencre lenne szükség R. Judah véleménye szerint, és hétre R. Simeoné szerint? - De ezen mellékmondatok, még ha azt is tanították volna: És jöjjenek előre, azt jelentve, ők, és nem helyetteseik. És mérjék meg, minden esetben, még mikor a testet megtalálják

14b
a város bejáratánál, mérést kell végezni.

Mishnánk (1 ami csak a Szanhedrin tagjait szükségelteti előrejönni) nem egyezik meg a következő Tannával. Mivel azt tanították: R. Eliezer b. Jacob azt mondja, Ti véneitek és ti bíráitok jöjjön előre (2 Ibid). "Ti véneitek" a Szanhedrinre vonatkozik; "és ti bíráitok" a Királyra és Főpapra. Hogy "a Királyra vonatkozik" az alábbi passzusból van levezetve, A Király igazság által megszilárdítja a földet (3 Prov. XXIX, 4. A levezetés a rokon szavakon - "bíró" és "igazság" - alapul, amiből következik hogy ugyanaz a személy van jelölve mindkettőben). "A Főpap", ahogy írva vagyon, És jöjjetek a Papokhoz, a Lévitákhoz és a Bírókhoz (4 Deut. XVII, 9).

A teológusok azt kérdezték: R. Eliezer b. Jacob egy vagy két dologban tér el a Mishnahtól? Csak a Király és Főpap vonatkozásában tér el (5 azaz hogy nekik kell előrejönniük), de a Szanhedrin tagjainak számában egyetért akár R. Judahval, akár R. Simeonnal; vagy abban a pontban is eltér, miszerint a teljes Szanhedrint szükségesnek tartja előrejönni? - R. Joseph azt mondta: Jöjj és halld! Ha ő (sc. a lázadó vén) (6 Deut. XVII, 8) Beth Paginál (8 "a fügék háza", egy hely Jeruzsálem falain belül, amit minden szempontból Jeruzsálem mintájára kezelnek. A hely nem pontosan meghatározható. Lásd . Neubauer, Geographie, 147ff) találta őket (7 a Szanhedrint), és ott lázadt föl határozatuk ellen, azt feltételezhetjük hogy lázadása büntetendő volt (9 szó szerint: "egy lázadás", ami megfojtással büntethető). Írás ezért szögezi le, És aztán emelkedj fel és menj fel a helyre (10 Deut. XVII, 8), ezzel tanítva hogy az az a hely ami feltétele a cselekedetnek (11 ti. a Templom Hegyen egyedül lehet egy lázadó vént megítélni (lásd infra 87a)). Namost, mennyi ment ki? Ha csak a Szanhedrin egy része, hogyan ítélhették el a vént? Netán akik bentmaradtak egyetértettek volna vele? Ezért nyilvánvaló hogy a teljes Szanhedrin ki kellett menjen, De ha így van, minek? Azt kell mondanunk, világi / vallástalan okból! Akkor hát megengedett hogy kimenjenek? Nincs-e írva, Köldököd mint kerek kehely, melybe semmi kevert bort nem kívánkozik (12 Cant. VII, 3. Ti. ha valaki el kívánt menni, látni kel hogy hetvenegy marad. Kereszthivatkozás: infra 37b)? Ezért nyilvánvalóan vallási okból volt, és mi másért, ha nem az ökörrel kapcsolatos mérés miatt, a passzus szerzője R. Eliezer b. Jacob, ki fenntartja hogy a teljes Szanhedrin jelenléte szükséges (13 ezzel bizonyítja hogy mindkét kérdésben különbözik)? Abaye visszavágott: Nem; lehet hogy a város (14 Jeruzsálem) vagy a Templomudvar megnövelése okából mentek ki, ahogy tanultuk: A város vagy a Templomudvar kizárólag egy hetvenegy fős bíróság szentesítésénél megnövelhető (15 Shebu. 14a).

A következő Baraitha egyetért R. Josephel (16 aki feltételezi, hogy szándékuk az ökörrel kapcsolatos mérés volt): Ha ő (17 a lázadó vén) találkozott velük (18 a Szanhedrinnel) Beth Paginál, és fellázadt határozatuk ellen, mikor, például, az ökör mérésével kapcsolatban lévő szándékkal mentek ki, vagy a város vagy a Templom Udvarának megnagyobbítására, feltételezheted hogy lázadása büntetendő volt (19 lásd: p. 67, n. 10), de írva vagyon, - És emelkedj fel és menj fel a helyre (20 Deut. XVII, 8), hogy tanítsák hogy az a hely az ami feltétele a cselekedetnek.

A NEGYEDIK ÉV GYÜMÖLCSÉNEK FELÉRTÉKELÉSE, ÉS A MÁSODIK TIZED AMINEK ÉRTÉKE NEM ISMERT, HÁRMAK ÁLTAL. Rabbijaink azt tanították: Miféle második tizednek nincs meghatározott értéke? Rothadt gyümölcsnek, bornak ami megbőrösödött (21 megsavanyodott), és rozsdás érméknek (22 ti. ha a második tizedet megváltották és a megváltás pénze rozsdás lett, és elveszítette névértékét, az érméket fel kellett becsülni és megváltani (értsd: kicserélni) más, aktuálisan elfogadottakkal).

Rabbijaink azt tanították: A második tized aminek nincs fix ára megváltható három tapasztalt kereskedő becslése alapján, de nem három tapasztalatlanén (23 szó szerint: "akik nem kereskedők"). Akár egy Pogány vagy a tulajdonos is a becslők között lehet (ebből következik hogy ahol nem említik ott nem lehetnek). R. Jeremiah kifejtette: Mi van ha ezek hárman üzlettársak (24 szó szerint: "három aki egy erszénybe dob"), lehetnek ők kijelölt becslők? - Jöjj és halld! "Egy férfi és két felesége megválthatja a második tized ismeretlen összegét (25 és azoknak közös erszényük van)." Talán olyan esetben mint amilyen R. Papáé és feleségéé, a Suraból való Abba lánya (26 aki saját maga kereskedett, és emiatt R. Papa nem osztozott hasznából ( kereszthivatkozás: Keth. 39a)).

FELSZENTELÉS HÁRMAK ÁLTAL. Mishnahnk nem egyezik meg a következő Tannával: Mivel azt tanították: R. Eliezer b. Jacob azt mondta: A szentélynek még egy kampója is tíz személyt igényel (hogy elbírálja) megváltásához (27 lásd infra 88a).

R. Papa azt mondta Abayenak: R. Eliezer b. Jacob véleményéről szólva, jó az, alapját Samuel kijelentése képezi. Mivel Samuel azt mondta: Tíz bibliai hivatkozás van a Fejezetben lévő Papra (28 a Megváltás törvényére vonatkozólag; háromszor emberi lényekre való hivatkozással, Lev. XXVII, 8; háromszor fenevadakra valóval; ibid. 11-13, és négyszer a földdel kapcsolatban, ibid. 14, 18, 23, - amiből kikövetkeztethető tíz személy szükségessége becsléshez). De honnan tanulják a rabbik hogy csak hárman szükségesek? És ha azt válaszolnád: Azért mert az (sc. a Pap szava) három alkalommal jelenik meg azzal kapcsolatban (29 azaz a szakaszban ami az állatok megváltásával foglalkozik és feltételezhetően ugyanaz vonatkozik hekdesh minden formájának megváltására); akkor mivel föld megváltásával kapcsolatban a szó négy alkalommal jelenik meg, legyen négy megfelelő? És ha azt mndanád hogy ez valóban így van, nem azt tanultuk: FÖLD ÉRTÉKELÉSE KILENC SZEMÉLYT SZÜKSÉGELTETIK ÉS EGY PAPOT? De mit fogsz mondani? - Hogy ez azért van, mert ezekkel a passzusokkal a tíz hivatkozás mind megvan? Akkor nem kéne más megszentelt tárgyaknak (30 mint például tisztátalan fenevadak), azzal a résszel amiben hat ilyen hivatkozás teljesül, hat becslő szükségeltetni? A problémát nem oldották meg.

INGÓ TÁRGYAK BECSLÉSE stb. Mit akarnak azzal mondani INGÓ TÁRGYAK / OBJEKTUMOK BECSLÉSE (31 mivel a becslés törvényei Lev. XXVII-ben csak férfiakat tartalmaznak, fenevadakat és földet)? R. Gidal Rabnak jelentve azt mondja: Például olyan aki azt mondja, "Vállalom hogy megadom ennek az edénynek az értékét (32 a Szentélynek)"; mivel, R. Giddal azt mondta Rabnak jelentve: