Sanhedrin, 16-os fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

16a
ahol a törzs feje vétkezett (1 a kihágás jellegétől függetlenül, feltételezve, hogy magában hordozza a halálbüntetés lehetőségét); nem mondta-e R. Adda b. Ahabah: Minden nagy ügyet elétek kell vigyenek (2 Ex. XVIII, 22) a nagy férfi késedelmét jelenti (3 azaz, a Főpap (kusd ivf szó szerint: "nagy / hatalmas pap", lásd infra, és 18 b); így ez (sc. a törzs feje) szintén egy nagy férfi (4 aki ennek megfelelően hetvenegy által ítéltetik meg (lásd előző jegyzet)).

'Ulla azt mondta R. Eleazart idézve: Ez egy föld szétválasztásán való vitáról esetre vonatkozik, amiben az eljárásnak ugyanolyannak kell lennie, mint az első osztásnál Eretz Yisraelben. Épp mint a kezdeteknél (5 mikor Palesztínát első alkalommal osztották szét a törzsek között), ilyen vitában egy hetvenegy tagú bíróság határozott, és így áll fenn ez örök időre (6 szó szerint: "itt"). De ha így van, épp mint eredetileg az osztást az urnával végezték el, az Urim és a Tummim (7 tárgyak, amiket egyfajta Isteni jósként használtak, miket a Főpap viselt mellkasán. Lásd: B.B. 122a), és egész Izrael jelenlétében, így hát minden időben kell legyen egy urna, az Urim és a Tummim, és egész Izrael jelenléte! De tiszta sor, hogy az R. Mathna által adott válasz a jobbik.

Rabina azt mondja: Még mindíg fenntartom hogy a kérdéses ügy az, hogy egy törzs bálványimádásra tévedt, és ha azzal tiltakozol, hogy olyat egy sokaság mintájára kell elbírálni, én azt mondom, Igaz! habár mint egyéneket végzik ki őket (8 megkövezés által); de tárgyalásukat valóban egy sokaság megítélésére alkalmas bíróság kell elvégezze (9 azaz egy hetvenegy tagú). Mert nem mondta-e R. Hama, ki R. Jose fia R. Oshia nevében az Írás passzusával kapcsolatban: Akkor hozd elő azt a férfit és azt a nőt (10 Deut. XVII, 5), hogy egy egyéni férfit vagy nőt lehesen a bíróság kapuihoz vinni (11 a helyi, huszonhárom tagú bírósághoz), de nem egy egész várost (12 egy huszonhárom tagú bíróság elé)? Hasonlóképpen ennél az esetnél csak egy egyéni férfit vagy nőt tudsz előhozni kapuikhoz, de nem tudsz előhozni egy egész törzset.

SEM A HAMIS PRÓFÉTA. Honnan vezetjük ezt le? - R. Jose, ki R. Hanina fia azt mondja: A hazada (13 vszv feltételezés) szó által felállított analógiából vezetjük le, amit mind itt (14 a hamis prófétával kapcsolatban, Deut. XVIII, 20), és a lázadó vénnel kapcsolatban használtunk (15 Ibid. XVII, 12. És a férfi aki elbizakodottan cselekszik (bezadon)). Éppúgy mint ott, a lázadó vént csak akkor végzik ki, ha egy hetvenegy tagú Szanhedrin ellen lázadt fel, így itt is, a hamis prófétát egy hetvenegytagú bíróság tárgyalja. De a kifejezést "hazadah" nem említették kivégzésével kapcsolatban (16 Ibid: az a férfi meg kell haljon), amit egy huszonhárom tagú bíróság határoz meg (17 a Szanhedrinnel kapcsolatos hivatkozás Deut. XVII, 12-ben csak határozatuk figyelmen kívül hagyásával kapcsolatban áll)? - Resh Lakish ezért azt mondta: Az itt használt dabar szó használatából vezetjük le (18 a hamis próféta: ibid. XVIII, 20, A próféta akinek mondania kell egy szót. A vén: ibid. XVII, 10, ÉS szavainak megfelelően kell tenned. A hetvenegy szükségessége a prófétánál ezért a lázadó vénnel kapcsolatos passzusból van levezetve, amit a nagyobb Szanhedrinhez kell irányítani), és az ő (a vén) lázadásával kapcsolatosan. De most vezessük le, hogy a lázadó vén kivégzése hetvenegy által kell történjen abból, hogy alkalmazzuk a hazadah analógiáját amit ott, és a hamis próféta eseténél írtak le (19 ti. épp mint a szabály, miszerint a hamis próféta megítélését hetvenegyen kell végezzék, a két dabar egy analógiájából van levezetve, így másfelől levonhatjuk, hogy a vén kivégzését hetvenegyen kell megtegyék, a két hazadah egy analógiája alapján). - Volt neki (a Tannának) egy hagyománya ami jóváhagyta a dabar analógiáját, de nem a hazadah-ét (20 azt az analógiát nem tanára adta át neki, és senki férfi nem állíthat fel egy analógiát maga (de akkor hogy keletkeznek ezek a hagyományok, amik tanítónként különböznek, eh?) Kereszthivatkozás: Pes. 66a és más helyek).

SEM A FŐPAPot.

Honnan vezetjük ezt le? - R. Adda b. Ahabah azt mondta: Írás állítja, Minden nagy ügyet vigyenek elétek (21 Moses. Ex. XVIII, 22). Ez azt jelenti: A dolgait (viz., vétkeit) a nagy férfinak (22 pl. a Főpap, lásd: p. 76, n. 8).

Egy ellenvetés merült fel: Egy nagy ügy azt jelenti "egy nehéz (23 szó szerint: "kemény") ügy". Azt mondod, "egy nehéz ügy"; de talán nem így van, a jelentése netán "egy nagy férfi dolga"? Mivel az Írás a továbbiakban azt állítja, A kemény ügyeket (nehéz ügyeket) Mózeshez vitték (24 Ibid. XVIII, 26), nyilvánvaló hogy az nehéz ügyeket jelent. Azaz nagy dolgok azt jelenti "nehéz ügyek"? - Nézete (25 R. Adda b. Ahabah-é) az alábbi Tanna: Mivel azt tanították: Minden nagy dolgot, azt jelenti "egy nagy férfi dolgait". Ezt mondod, de nem jelenthet "minden nehéz ügy"-et? Mikor az Írás a továbbiakban "kemény ügyekre" (nehéz ügyekre) utal, ezeket már korábban említették (26 és ezért az előző passzus szükségtelen ehhez a feltételezéshez). Akkor hogy értelmezzem a "nagy dolgot"? - "A nagy férfi dolga (27 ti. a Főpap)."

De a szerint a Tanna szerint (28 az első Tanna, aki a "nagy dolgot" "nehéz ügy"-ként értelmezi) miért szükséges mindkét passzus? - Az egyik a törvényt magát állítja fel, a másik a gyakorlatát (29 Ex. XVIII, 22 felállítja a törvényt, ibid. 26 csupán elmondja hogy ezt kivitelezték / gyakorolták, de nem ad új törvényt). De a másik Tanna (30 ti. miért értelmezi úgy mindkét passzust (l. n. 11) mint ami felállítja a törvényt, mikor a második nyilvánvalóan puszta narratíva)? -Ha így van (31 hogy ugyanarról a dologról van szó mindkét passzusban), vagy "nagy"-ot kellene alkalmazni mindkét passzusban, vagy "nehéz"-t mindkettőben. Miért "nagy" van az egyik passzusban és "nehéz" a másikban? Ebből következtethetünk hát a két jelentésre (32 a) egy nagy férfi dolga b) nehéz ügy. Mert habár a második passzus narratíva, egy nehéz ügyről beszél, és nem azonos az első passzussal).

R. Eleazar azt kérdezte: Hány bíróra van szükség hogy elbírálják a Főpap gyilkos ökrét? A tulajdonos kivégzéséhez illeszkedik (33 ami hetvenegy által van), vagy a tulajdonoshoz általában illeszkedik (34 ami huszonhárom által van, lásd Mishnah, supra 2a)? - Abaye azt mondta: Mivel az ökrével kapcsolatban tette fel a kérdést, bizonyos benne (35 hogy egy huszonhárom tagú bíróságnak kell megítélnie). De ez nem nyilvánvaló? - Nem, mert azt is feltételezhetted volna a passzusból, Minden nagy dolgot . . . hogy minden dolgát a nagy férfinak (36 még pénzügyek is) a nagy Szanhedrin elé kell vinni. Ezért Abaye másként tájékoztat minket.

SZABAD VÁLASZTÁS HÁBORÚJÁT stb.

Honnan vezetjük ezt le? - R. Abbahu azt mondta: Írás állítja, És Eleazar a Pap előtt kell állnia (aki tudakozódjon számára az Urim ítélete által az Úr előtt. Szavára ki kell menniük és szavára be kell jönniük, mind neki, mind minden vele lévő gyermekének Izráelnek, akár még a teljes Gyülekezet is (37 Num. XXVII, 21-22).) "Ő" a Királyra utal (38 Józsué, akinek uralkodói felhatalmazása volt); "És mind Izráel gyermekei akik vele vannak", a Papra akit felkentek a háború vezetésére (39 és akinek hívását háborúra minden Izraelitának hallgatnia kell); és "mind a Gyülekezet" a Szanhedrint jelenti (40 lásd p. 3, no. 4). De talán a Szanhedrin az, akit az Isteni Törvény utasít az Urim érdeklődésére (41 ti. hogy senki csak a Szanhedrin (és a Király és a Pap akit háborúra kentek fel) érdeklődjön az Urimmal és a Tumimmal: de nem bármi okból hogy megszerezzék az engedélyt háború kihírdetésére)? - De ez levezethető az R. Aha b. Biznahz köthető történetből amit R. Simeon az Istenfélő nevében mondott el: Egy hárfa függött Dávid ágya fölött, és mihelyst elérkezett az éjfél, egy északi szél fújt rá húrjaira, és így magától kezdett játszani. Dávid azonnal felébredt és hajnalhasadtáig tanulmányozta a Tórát. A hajnal közeledtekor Izráel Bölcsei beléptek hozzá és azt mondták neki: "Uralkodó Királyunk, néped, Izráel eltartást igényel." "Menjetek és segítsetek magatokon kölcsönös kereskedelem által (42 szó szerint: "egyik a másiktól")", válaszolta Dávid, "De", mondták ők, "egy maréknyi nem elégít meg egy oroszlánt, és egy gödröt sem lehet saját rögeivel feltölteni (43 egy közösség nem élhet saját erőforrásaiból)". Mire Dávid azt mondta nekik: "Menjetek és tárjátok ki kezeiteket egy csapat katonával (44 támadjatok meg egy idegen országot (nem elfelejteni, hogy ez ma már elfogadhatatlan megoldás lenne - de hasonló helyzetben a Talmudhoz fordulók ezzel a sorral találják magukat szembe!))". Azonnal tanácskoztak Ahitphellel és tanácsot kértek a Szanhedrintől (45 ezért a Mishnah szabályozása, miszerint a Szanhedrin engedélye szükséges a háború kikiáltásához) és megkérdezték az Urimot és a Tummimot (mi a különbség az U&T megkérdezése, és a korábban említett szerencsejáték-húzás között, ha van?). R. Joseph azt mondta: Mely passzus állítja ezt?

16b
- És miután Ahitophel Benaiaih volt, ki fia Jehoiadanak (1 a bibliai verziójában a passzusnak Jehoiada a fia Benaiahnak. Tosaf. Hananel és Aruk (art. rjt a.) az olvasásnak ezen verziójára alapozzák és ennek megfelelően kommentálnak. Rashi és ez a fordítás a Talmud nyomtatott változatának szövegét követi, ami egyetértésben van II Sam. XX, 23-mal, és I Chron. XVIII, 17-tel) és Abiathar, és a király ellenségének kapitánya Joab volt (2 I Chron. XXVII, 34). "Ahitophel" a tanácsadó, még ahogy írva is van, És Ahitophel tanácsa amit tanácsolt azokban a napokban, olyan volt mintha egy férfi az Úr szavától kérdezett volna (3 II Sam. XVI, 23). "Benaiah, ki fia Jehoiadanak" a Szanhedrinre utal, és "Abiathar" az Urimra és a Tummimra. És így van írva, És Benaiah, ki fia Jehoiadanak a Kerethitek és a Pelethietek fölött (4 magasabb rangban (Rashi)) volt (5 I Chron, XVIII, 17, és II Sam. XX, 23. Mivel Abiathart az előző passzusban Benaiah után említik, ebből következik, hogy ő az akire utalnak a Kerethitákkal és a Pelethitekkel. A R. Tam által átvett szöveg alapján (lásd Tosaf.), a passzus "Benaiah ki fia Jehoiadanak stb." a Szanhedrin szót követik. A Kerethitek and Pelethitek magyarázata ennek megfelelően a Szanhedrinre utal). És miért nevezték őket (6 az Urim és a Tummim) Kereitheknek (7 h,rf fr. ,rf "vágni")? - Mivel határozott utasításokat adtak (8 szó szerint: "kivágják szavaikat"). És Pelethiteknek (9 h,kp fr.tkp "csoda")? - Mivel csodálatosan cselekednek. Épp ez után van ez írva. És a király ellenségeinek kapitánya Joab volt (10 ti. csak miután a Szanhedrin engedélyezte a háborút volt bármi szükség Joabra,a fővezérre). R. Isaac, ki fia R. Addának - mások azt állítják, R. Isaac b. Abudimi - azt mondta: Mely passzus beszél nekünk a Dávid ágya fölött függő hárfáról? - Ébredj én dicsőségem, ébredj cimbalom és hárfa; Felébresztem a hajnalt (11 Ps. LVII, 9. "Fel fogom ébreszteni a hajnalt" azt jelenti "Ébren és éber vagyok a hajnal előtt.").

A VÁROS KITERJESZTÉSE, stb. Honnan vezetjük ezt le? R. Shimi b. Hiyya azt mondta: Írás állítja, Minden szerint amit mutatok néktek, a Sátor mintázatát és annak minden bútorának mintázatát akkor is így kell csinálnod (12 Ex. XXV, 9) - azt jelenti, a jövőbeni generációkban (13 éppígy az elhelyezését és köteleit a Sátornak szabályozta Mózes, aki a Nagy-Szanhedrint képviseli, így kell a város és a Templomudvar határainak meghatározását a Nagy Szanhedrinnek meghatározni). Raba ellenvetést tett: Minden edény amit Mózes csinált felszenteltetett felkenésük által: azok következtetésképpen megszenteltettek szolgálatukkal (14 ti. saját maguk használata által. Shebu. 15a). De miért? Tegyük fel, hogy "még akkor is így csináld" a jövő nemzedékekre vonatkozik ebben a vonatkozásban is (15 ti. az edények felkenés által való felszentelésére vonatkozólag)! - Ott az más eset, mert Írás állítja, És felkente és felszentelte "otham" (ezek) (16 Num. VII, 1); ezért csak ezek voltak felszentelve felkenés által, de nem a későbbi nemzedékek. De miért nem ezt vezetjük le: azokat (17 Mózes idejétől) csak felkenés által lehet felszentelni, míg az azután készített edényeket akár szolgálat, ajár felszentelés által fel lehet szentelni? - R. Papa azt mondta: Írásban olvassuk, . . . amikkel szolgáljanak a Szentélyben (18 Num. IV, 12). Ezzel az írás szolgálattól teszi őket függővé (a felszentelésüket) (19 és a tökéletlen u,rah (szolgáljanak) használata azt jelenti, hogy a hivatkozás a Mózes utáni nemzedékek edényeire vonatkozik). Miért van akkor szükségünk az "otham"-ra (20 o,ut "azok", Num. VII, 1-ben, ami úgy tűnik egy kizárásként szolgál - ami a mondott passzus tükrében szükségtelen)? - De az "otham"-ról azt gondolhattam volna hogy a jövő edényeinek felszentelése úgy felkenés mint szolgálat által történik, mivel írva vagyon, úgy kell csinálnod azokat (21 úgy értelmezve, hogy azt jelenti: "későbbi nemzedékeknek", lásd supra).; az Isteni Törvény ezért hangsúlyozta az "otham"-ot (22 "azokat", hogy jelezzen egy korlátozást), ti. csak azoknak van szüksége felkenésre, de nem a jövő nemzedékeiéinek.

A SZANHEDRIN KINEVEZÉSÉT HETVENEGYNEK. Honnan vezetjük le ezt a törvényt? - Mivel azt találjuk, hogy Mózes felállította a Szanhedrint (23 Ex. XVIII, ami arra vonatkozik hogyan követte Mózes Jethronak - ki apósa volt - tanácsát), és Mózesnek olyan felhatalmazása volt mint hetvenegynek (24 lásd: supra 13b).

Rabbijaink azt tanították: Honnan tudjuk hogy bírókat kell felállítani Izraelnek? - A passzusból, Bírákat kell csinálnotok magatoknak (25 Deut. XVI, 18). Honnan vezetjük le Izrael tisztviselőinek (26 hogy végrehajtsák egy bíróság ítéletét) kinevezését? - Ugyanabból a passzusból, Tisztviselőket kell csinálnotok magatoknak. Honnan a bírák kinevezését mindegyik törzsnek? - A szavakból, Bírákat . . . ti törzseiteknek (27 ibid). És tisztviselők kinevezését mindegyik törzsnek? - A szavakból, Tisztviselőket . . . minden törzseteknek. Honnan bírák kinevezését mindegyik városnak? A szavakból, Bírákat . . . mind a ti kapuitokba. És tisztivelők kinevezését minden városnak? - A szavakból, tisztviselőket . . . mind a ti kapuitokba (28 ibid). R. Judah azt mondja: Egy bírói testület (29 ti.a nagyobb Szanhedrin) áll mindegyik másik felett, ahogy írva vagyon, . . . tegyetek magatoknak (30 ami jelzi hogy egész Izraelt egy egységként kezelték). Rabban Simeon b. Gamaliel azt mondta: A közvetlen kapcsolat az "ők bíráljanak" és "ti törzseiteknek" között (31 a passzusban azt olvassuk, Bírákat . . . csinálj magadnak . . . törzseidnek (E.V. mindegyiknek), és ítélniük kell . . . ez által; "ti törzseiteknek" társítva "és ítéljenek") azt jelzi, hogy a törzsi bíróság csak azokat kell megítélje akik a saját törzsébe tartoznak.

EGY VÁROS ELÍTÉLÉSE stb. Honnan vezetjük ezt le? - R. Hiyya b. Joseph azt mondta R. Oshaia nevében: Írás állítja, Aztán kell előhoznod azt a férfit vagy nőt (32 Deut. XVII, 5), azt tanítja, egy egyéni férfit vagy nőt hozhatsz kapuikhoz (33 ti. a bíróságra a kapuiknál, ami huszonhárom főből áll), de nem egy egész várost (34 az utóbbit egy hetvenegy tagú bíróság elé).

EGY HATÁRON LÉVŐ VÁROST NEM LEHET ELÍTÉLNI. Miért? - Mert a Tóra azt mondja: Közülletek / Középtekből (35 Ibid. XIII, 14), de nem egy határon lévő várost (36 lásd p. 83, n. 4).

SEM NEM LEHET ELÍTÉLNI (egyszerre) HÁROM VÁROST. Mivel írva vagyon, Egy várost illetőleg (37 Ibid. XIII, 13). De egy vagy kettő elítélhető, ahogy írva vagyon, városaitokból (38 hogy a "meghatározatlan többesszám legalább kettőt jelent" egy talmudi szabály).

Rabbijaink azt tanították: Egy várost illetőleg: "egy" kizárja a hármat. Azt mondod hogy kizárja a hármat; de miért nem feltételezzük hogy kizárja még a kettőt is? - Mikor azt állítja, "ti városaitok", kettőt jelez akkor (39 lásd n. 12), ezért hogyan magyarázod az "egy"-et? - Úgy, hogy egy (vagy két) városok elítélhetőek, de nem három. Alkalmanként Rab azt szokta volt mondani, hogy egyetlen bíróság nem ítélhet el három várost, de az (az a szám) elítélhető két vagy három bírósággal; máskor pedig fenntartotta hogy három várost soha nem lehet elítélni, még két vagy három bírósággal sem. Mi Rab oka? - "Kopaszság / Tarság" miatt (40 ti. elnéptelenedés). Resh Lakish azt mondta: Ezt tanították (sc. a rabbik): csak ha a városok egy tartományban vannak (41 szó szerint: "hely"; pl. Júdea vagy Galilea), de ha két vagy három különböző tartományban fekszenek, akkor elítélhetőek. R. Johanan fenntartja, hogy nem szabad őket elítélni még abban az esetben sem, "tarság"-tól való félelem miatt. Egy Baraithát tanítottak, ami egyetértésben van R. Johanannal: Nem ítélhetünk el három várost Eretz Yisraelben; de elítélhetünk kettőt ha két tartományban találhatók, pl. az egyik Júdeában és egy Galileában; de kettőt Júdeában vagy kettőt Galileában nem szabad elítélni; és határhoz közel még egyetlen várost sem lehet elítélni. Miért? Mert különben a Pogányok észreveszik azt és elpusztítják egész Eretz Yisraelt (42 Tosef. Sanh. XIV) (ezt az alaptalan, rasszista dumát...). De ezt (43 hogy egy határvárost nem lehet elítélni) nem lehet kikövetkeztetni abból a tényből, hogy az Isteni törvény azt írta, Közületek / Közepetekből, azt jelezve, de nem a határról? - A Baraitha szerzője R. Simeon, aki a bibliai törvényeket mindíg a jelentésük alapján értelmezte (44 lásd 111).

A NAGY SZANHEDRIN stb. Mi az oka, hgy a rabbik fenntartják, hogy MÓZES FELETTÜK ÁLLT (45 ti., hogy a bíróság hetven tagot számlált Mózesen kívül)? Írás mondja, Hogy ott állhatnak