"Mi a jóézer? Köszvénymenta. Mi ellen eszik? Májférgek ellen. Mivel eszik? Hét fehér datolyával. Mitől lehet májférgeket kapni? Ha az ember sült húst éhgyomorra eszik s vizet iszik rája; vagy ha az ember kövér húst vagy ökörhúst eszik éhgyomorra. Ha pedig az ember nem akar jóézert enni, akkor egyék fehér zsázsát; ha ezt sem akarja, akkor böjtöljön, azután vegyen egy darab kövér húst, süsse meg szénen, szopjon ki egy darabot belőle és igyon reá ecetet. Ha ezt nem akarja, akkor keressen egy tövist, hámozza meg felülről lefelé, de ne alulról fölfelé, főzze meg estefelé, másnap dugaszolja be S azután igya meg. Ha azután székel, rakja fel azt egy pálma ágaira. Lódarázscsípés ellen igyék az ember negyvennapos lábvizet. Ha valaki kígyót nyelt le, egyék komlót, sóval, azután szaladjon három mérföldnyire, s akkor darabokban kijön belőle. Ha valakit kígyó harapott meg, akkor keressen egy nőstény-szamár embrióját, darabolja szét és rakja a sebre. Ha valakire rátekerőzik a kígyó, menjen a vízbe, tartson egy kosarat a feje fölé és ha a kígyó abba bele ment, dobja el és ugorjék ki a vízből". (Sabbath 109b.) - a lábvizes rész nincs benne, sem az utolsó mondat.
Ha valakit egy kígyó üldöz, akkor lovagoljon négy rőfnyire egy társán, ha van ilyen kéznél; ha pedig nincsen, akkor ugorjék egy sírra, vagy menjen át egy folyón. Éjjelre pedig állítsa az ágyát négy hordóra s aludjék a szabad ég alatt. Továbbá kössön négy macskát az ágy lábához s szórjon oda forgácsot, hogy a. macskák a zörgésről megtudják a kígyó közeledtét és fölfalják. Ha a kígyó egy asszonyra veti a szemét, vesse le az asszony ruháit, dobja a kígyó elé, s akkor a kígyó azokba fog beletekerőzni. Mi a legjobb eszköz ez ellen? Ha az asszony a kígyó előtt közösül. Vagy pedig vegyen ki valamit a hajából és a körméről. dobja a kígyó elé és mondja: Nekem havi folyásom van. Ha egy kígyó belebújt az asszony testébe, akkor az asszony szétterpesztett lábakkal egy hordóra kell ültetni, azután tegyenek alája szénen sütött kövér húst, egy kosár zsázsát és jó szagú borsot, azután várjanak ott egy fogóval kezükben és ha a kígyó a jó szagot megérzi és kijön, fogják meg, dobják a tűzbe, különben újból bemászik az asszonyba... Miből áll a gyermektelenség elleni ital? Az ember vegyen alexandriai gumit, kerti sáfrányt és timsót, s dörzsölje össze őket. Egy vérfolyásosnak ezt a három dolgot borral kell adni, vagy pedig vegyen az ember perzsa vöröshagymát, főzze meg borban. s adja nőnek inni, miközben ezt mondja neki: Legyen vége a vérfolyásodnak! Vagy pedig: ültessék az asszonyt egy váló útra, adjanak egy pohár bort a kezébe, azután menjen valaki a háta mögé és ijesszen rá. Vagy pedig: vegyenek egy marók köménymagot, egy marék sáfrányt, egy marék káposztát, főzzék meg borban s itassák meg az asszonnyal". (U. o. 110a.) - a kígó előtt közösülő asszony nincs benne.
"Illés egyszer így szólt Nathan rabbihoz: Egyél egyharmadot, igyál egyharmadot és hagyj egyharmadot üresen, mert, ha dühös leszel, akkor tele lesz a tested. - Chija rabbi tanította: Aki azt akarja, hogy ne legyenek alsótesti bántalmai, az mártsa nyáron vízbe a kenyerét. Ha az ebéd élvezetet ad neki, akkor húzd vissza kezedet; ha pedig a szükségelés rád jön, akkor ne tartsd vissza. Három dolog gyöngíti az ember erejét: a félelem, az utazás és az adósság. Három dolog erőtleníti az ember testét: az állva való evés, ivás, közösülés. Öt dolog áll közel inkább a halálhoz, mint az élethez: állva enni, inni, eret vágni, aludni és közösülni. Nyolc dolog kevesbíti a magot: a só, az éhség, a kiütések, a sírás, a földön hálás, a lótosz (valami tevekoszt) az éretlen kuszkuta ("Teufelsklaue") és az érvágás a hólyag alatt". (Gittin 70a.) - stimmel, de jobban szét van ez vágva mint itt kinéz.
Berakhoth 40a. lap. Chana rabbi mondja, hogy aki feketeköményt eszik, az nem kap szívfájást. - stimmel.
57b. lap. Hat dolog jelent jót a betegnek: a tüsszentés, az izzadás, a magömlés, a hasmenés, az alvás és az álomlátás. - stimmel.
Sabbath 66b. lap. Abajje rabbi beszélte: Az én dajkám mondá nekem: A mindennapos láz ellen vegyen az ember zuzt, menjen azzal a sófőzdébe, mérjen le vele egy darab sót és kösse be annak a száját egy hajszállal. Ha ezt nem tudja csinálni, akkor üljön a keresztútra és ha látja, hogy egy nagy hangya valamit visz, akkor vegye föl azt a hangyát, dobja egy rézcsőbe, zárja le ólommal és pecsételje le hatvanszor; azután rázza meg, vigye magával és mondja: A te terhed énrajtam az én terhem terajtad. Ha ezt se tudja csinálni, akkor vegyen egy új kis korsót, menjen a folyóhoz és annak mondja ezt: Folyó, folyó, kölcsönözz nekem egy korsó vizet arra az útra, amelyet megtenni akarok; azután forgassa meg kétszer a feje fölött, dobja hátrafelé és mondja ezt: Folyó, vedd vissza a vizet, amit tőled kaptam, mert az az út, amely előttem állott, ugyanazon a napon jött és elment. Chona rabbi mondá:
A harmadnapos láz ellen vegyen az ember hét ágacskát hét datolyapálmáról, hét forgácsot hét tuskóról, hét szenet hét kemencéből, hét köménymagot és szál szőrt egy öreg kutyáról és kösse be a nyakát egy hajszállal. Jochanan rabbi mondá: Erős láz ellen vegyen az ember egy egészen vasból készített kést, menjen olyan hegyre, ahol tövisbokor van és kösse rá egy hajszállal. Daganatok ellen és megszállások ellen sokféle értelemnélküli szó ajánltatik. - nem "dajkám", hanem "anyám". Valamint átlóg a 67a-ra.
67a. lap. A sáska jó szer a fülzúgás ellen, a róka foga az álomkórság ellen, az akasztott ember körme a gyulladások ellen. - nem "akasztott", hanem "karóba húzott".
77b. lap. A béka jó szer a sebekre, a légy a darázscsípés ellen, a szúnyog a kígyómarás ellen, a kígyó a rüh ellen, a pók a skorpiócsípés ellen. Hogyan kell velük bánni? Az ember vegyen egy feketét meg egy fehéret, főzze össze és kenje be magát vele. - nem "béka", hanem "csiga".
110a. lap. Sárgaság ellen többféle szer van; Így például: készítsenek mártást sóskából vagy apró madarakból, vezessék a beteget egy fürdőszobába és kenjék be azzal a mártással. Vagy pedig: keressenek egy szamár vemhét, vegyenek vért annak homlokából, borotválják le a beteg fejetetejét és kenjék be azzal a szamárvérrel. - nem "sóska" hanem "sáska", a szamaras rész külön van.
129a. lap. Semuel mondá: Az érvágást harminc naponkint kell végezni, a 40. éven túl kéthónaponként, a 60. éven felül még ritkábban. Érvagás után bort kell inni; ha nincs óbor, akkor hét fekete datolyát enni, a halántékot olajjal bekenni s napon aludni. Rabb és Semuel rabbik mondták: Aki érvágás után vacsorál, könnyen jut az égbe. Hétfőn és csütörtökön nem szabad eret vágni, mert e napokon úgy odafent, mint idelent a törvényszék ítélkezik. Kedden pedig azért nem, mert e napokon a Mars-bolygó kétszer uralkodik. - rossz hivatkozásjelölés. 129b.
134a. lap. Ha egy gyermek nem szopik, akkor egy szénnel telt edényt kell a szája mellé tenni hogy felmelegedjék. Ha egy gyermek nem lélegzik, akkor rostába kell tenni és megrázni; ha nem akar hangot adni, akkor kenjék meg placentával; ha nagyon sovány, akkor kenjék meg placentával a keskeny oldalától a széles oldala felé; ha pedig nagyon kövér, akkor a széles oldalától a keskeny oldala felé kenjék. - stimmel.
Aboda zara 29a. Hat dolog gyógyítja meg biztosan a betegeket: kelkáposzta, cékla, száraz sziszon leve, gyomor (zuza) anyaméh és májburok. - stimmel.
Gittin 60a.: Fogfájás ellen vegyen az ember olyan fokhagymát, amelynek csak egy gerezdje van, morzsolja szét, keverje össze olajjal és sóval és tegye arra a hüvelykujjára, amelyik oldalon a foga fáj. - nincs ilyen sor.
Baba kamma 93b. lap. Betegség alatt az epét kell érteni és pedig azért, mert az epe 83 betegségnek van kitéve; a "betegség" szó betűi ugyanis a héber számjelzés szerint 83-at jelentenek. De mindezt elűzi egy darab sóskenyér reggel és egy korsó víz. (Ugyanez áll a baba mezia 107b. lapján.) - a B.k.93b-n nincs ilyen sor.
A Baba bathra 126b. lapján olvassuk, hogy az elsőszülött nyála gyógyhatású a betegségek ellen. - stimmel, sőt: a helyzet még abszurdabb a teljes idézetben.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése