Luzsénszky Alfonz - Talmud-bogarak - 4. rész

Gittin. 47a. lap. Res-Lakis eladta magát a lídiaiaknak (akik emberhúst esznek). Azután vitt magával egy zsákot és abba belekötve egy golyót. Így szólt ugyanis: Mi tudjuk, hogy azok az utolsó napon az elítéltnek megadják, amit kér, csakhogy az is megbocsássa a vérontást. Amint pedig az utolsó napja eljött, csakugyan így szóltak hozzá: Mit cselekedjünk neked? Ő pedig így szólt hozzájuk: Kérlek titeket, én majd megkötözlek benneteket, leültetlek és mindegyikteknek adok egy fél és egy egész ütést. Meg is kötözte őket s leültette, azután mindegyikre egy egész ütést mért a zsákba kötött golyóval, mire az kilehelte lelkét, fogait csikorgatva. Hát te még nevetsz? - mondá Res-Lakis - akkor adok neked még egy fél ütést. Mikor így mindnyájukat megölte, kijött közülük, hazament, evett és ivott. Ekkor a leánya így szólt hozzá: Nem akarsz egy vánkost s arra ráfeküdni? Lányom - felelé ő - az én hasam az én vánkosom. Mikor meghalt, egy kab sáfrányt hagyott örökségül. - stimmel.

56. lap. Abba Sikra, a Zelotesek (háborúpártiak) jeruzsálemi feje, unokaöccse volt Jochanan ben Saccainak. Ez egyszer azt üzente neki: Jöjj titokban hozzám! Mikor pedig odament, így szólt hozza a nagybátyja: Meddig akarjátok még ti ezt folytatni és mindenkit éhséggel megölni? (Ez ugyanis Jeruzsálem ostroma idején történt.) Ez pedig így felelt:
Mit tegyek? Ha ilyesmit ajánlok nekik, akkor megölnek. Erre a nagybátyja így szólt: Gondolj ki valamit számomra, hogy én kijuthassak innen s valamit még megmenthessek. Ez pedig felelé: Élj úgy, mintha beteg volnál, hogy az emberek jöjjenek és hogyléted felől tudakozódjanak. Aztán fektess magad mellé valami bűzlő dolgot s akkor mondják azt, hogy meghaltál. Továbbá csak tanítványaidnak szabad idejönniük (hogy téged kivigyenek), kívülük senkinek, hogy az emberek észre ne vegyék, hogy könnyű vagy, mert mindenki tudja, hogy az élő könnyebb, mint a halott.
És ő úgy is cselekedett. Akkor odament Eleazár rabbi az egyik oldalra, Jehosua rabbi a másikra (hogy kivigyék a tetemet). Mikor kiértek a város kapujához, a Zelotesek át akarták szúrni a koporsót, azonban Abba Sikra így szólt hozzájuk: Azok (az ellenség) azt fogják mondani: A saját tanítójukat is keresztülszúrták. Azután. bele akartak döfni, de Sikra megint így szólt: Azok azt fogják mondani:
A saját tanítójukat is megdöfték. Kinyitották tehát a kaput s a rabbi kijutott. Mikor aztán Jochanan rabbit Vespasian elé bocsátották, így szólt: Légy üdvöz, oh király! Légy üdvöz, oh király! Vespasian erre így felelt: Te most kétszer tetted magadat a halálra méltóvá; először azért, inert én nem vagyok király, te pedig királynak nevez-él; másodszor azért, mert ha én király vagyok, hát miért nem jöttél mostanáig hozzám? Jochanan erre így felelt: Te azt mondod, hogy nem vagy király, a valóságban azonban olyan vagy, mert, ha nem volnál király, akkor Jeruzsálem nem esnék a te kezedbe, mert az mondatik (Iz. 10. 34.):
A Libanon egy hatalmas által esik el. (Libanon képletes jelölése Jeruzsálemnek. A Talmud fordítása elüt a Vulgatatól.) Ezen hatalmas alatt senki más nem értendő, csak egy király, miként Jeremiás mondja (30. 21.): És hatalmasa belőle lesz. És Libanon alatt nincs más értve, mint a szentély, amint ez Deut. 3. 2. 5. mondatik: Ez a szép hegy ón a Liba-non. Ha azonban azt kérded, hogy ha te király vagy, miért nem jöttem mostanáig hozzád: akkor erre csak azt felelhetem, hogy a mi Zelotáink nem eresztettek. Vespasian erre így felelt: Ha egy hordó mézre egy kígyó csavargózik rá, akkor amiatt a hordót az ember nem töri össze. Erre Jochanan elhallgatott, pedig így felelhetett volna: Az ember vesz egy fogót, eltávolítja a kígyót, a hordót pedig békén hagyja. Ezalatt azonban jött egy parancsnok és így szólt: Fel! A császár meghalt és Kóma előkelői (a szenátus) téged akar uralkodónak!
Vespasian éppen felhúzta az egyik cipőjét s most a másikat is fel akarta húzni, de az nem ment föl. Ekkor a már felhúzott cipőt is le akarta húzni, de az nem jött le. Mi ez? - mondá Vespasian. Jochanan erre így szólt: Légy nyugodt: neked most jó hírt hoztak, s az mondatik (Péld. 15. 30.): A jó hír velőt ad a csontoknak. Vespasian erre kérdé: Mit kell ilyenkor tenni? Sétáltass el magad előtt egy embert, akit nem szívelhetsz, mert így mondatik (Péld. 17. 23.): A szomorú lélek elszárítja a csontokat. Vespasian úgy tett és a cipő fölment. De, ha ti ilyen okosak vagytok - mondá Vespasian - miért nem jöttetek eddig ki hozzám? Jochanan felelé:
Hát nem mondtam már meg neked? De én is - felelé Vespasian. Most azonban én elmegyek s egy másik vezért küldök helyettem. Kérj, amit akarsz, én megadom. Jochanan erre így szólt: Add nekem Jabnét és az ő bölcseit s aztán Gamliél rabbit és rokonságának láncát és az orvosokat, akik Zadok rabbit kigyógyítják. - stimmel, de természetesen átlóg a fóliáról.

70a. lap. Jehosua rabbi mondja: Ha valaki ökörhúst evett sárgarépával és holdvilágnál hál a hó 14-e. és 15.-e között a Tamuz körében (Ezech. 8, 14.), az lázt fog kapni. - stimmel.

Nedarim: 8a. lap. Jose rabbi mondá: Ha valaki azt álmodta, hogy azt mondták neki: Légy kiközösített! - akkor neki tíz olyan embert kell összehozni a feloldozására, akik a Talmudot (Halacha) tanulják, de nem olyanokat, akik csak a Misnákat ismerik. Ha azonban talmudismerők nincsenek, a misna ismerők is elegendők; ha ilyenek sincsenek, akkor menjen és üljön le a válóútnál és köszönjön tíz embernek, addig, míg tíz Talmud ismerőt talál. - stimmel.

38a. lap. Chama rabbi mondá: Mózes a kőtáblák töredékeiből gazdagodott meg... A táblák hossza és szélessége 6-6 arasznyi volt, a vastagsága meg 3 arasznyi. Bab és Sámuel mondák: A bölcsességnek 50 kapuja teremtetett a világon s mind egytől-egyig Mózesre bízatott.
Jochanan rabbi mondá: Először megtanulta Mózes a bibliát (Tóra) s aztán megint elfelejtette, míg aztán ajándékul adatott az neki. - stimmel.

Sóta: 22a. lap. A mi rabbijaink tanították ezt;
Egy bizóka (Betschwester), egy csavargó özvegy, meg egy idétlen gyerek (akinek nincsenek még meg a hónapjai) elrontják a világot. - stimmel. (ebből a sorból látszik hogy L.A. valami német szövegből fordít - ami önmagában nem feltétlenül probléma)

33a. lap. Jehuda rabbi mondá: Az ember az ő szükségeiért sohse imádkozzék arámi nyelven, mert Jochanan rabbi azt mondta: Aki az ő szükségeiért arámi nyelven imádkozik, ahhoz nem csatlakoznak a szolgálattevő angyalok, mert ők az arámi nyelvet nem értik. - stimmel.

37a. lap. Nincs olyan parancs a Tórában, amely fölött nem lenne 603,550 embernek 48 szövetségese (ezért minden zsidó 603,550 emberért felelős). - nem "szövetségese", hanem "szorozva".

48b. lap. A samir egy olyan teremtmény, amely akkora, mint egy árpakása és nincs semmi olyan erős, hogy megállhatna előtte. Hogyan kell tartani? Becsavargatják gyapjúrongyokba meg szivacsba és beleteszik egy ólomcsőbe, amit aztán darával töltenek meg. - stimmel.

Baba kamma. A 34b. lapon igen okos barmokról van szó. Az egyik ilyen barom elégetett valamit, hogy annak a hamvában hempereghessen, mert a háta viszketett. A másiknak a foga fájt, hát kinyitotta a söröshordó csapját és megitta a sört, amitől persze jobban lett. - rossz forrásjelölés. 35a.

A 37a. lapon olvassuk a következő igazságszolgáltatást. A gonosz egyszer valakit megütött az öklével. Mikor aztán Hóna rabbi előtt megjelent, ez így szólt hozzá: Menj és fizess neki egy fél zuzt. Erre Hámán elment ahhoz az emberhez és letett az asztalra egy zuzt és kért vissza egy felet. Az azonban nem tudott, vagy nem akart visszaadni. Hámán erre lemért neki még egy pofont és kijelentette, hogy most már kvittek lettek. - nem jelentett ki semmit.

50b. lap. Ha járvány van a városban, akkor az ember ne járjon az út közepén, mert akkor ott a halál angyala jár, akinek ilyenkor szabad nyilvánosan járni; ha pedig békeség, akkor meg az út szélén ne járjon. az ember, mert akkor ott bujkál a halál angyala, nem lévén szabad neki nyilvánosan járni.
Hogyha járvány van a városban, akkor ne menjenek az emberek egyenként az imaházba, mert a halál angyala tartja ott a szerszámait. De ez csak akkor van úgy, ha nem olvassák az iskolás gyerekek a Bibliát és tizen se mondják az imát.
Hogyha a kutyák szűkölnek, akkor a halál angyala érkezett, a városba. Ha pedig vígan vannak a kutyák, akkor Illés próféta érkezett a városba, vagy nősténykutya van köztük. - nincs ilyen sor.

A 80a. lapon beszélik a rabbik, hogy volt egyszer egy jámbor ember, aki mellfájásban szenvedett s az orvosok kijelentették, hogy csak az mentheti meg, hogyha minden reggel meleg tejet szopik. Erre egy kecskét hoztak oda neki, odakötötték az ágy lábához s a jámbor ember úgy szopott tőle. Egy napon azonban meglátogatták a kollégái és ijedten fordultak meg a kecske láttára. Később azonban mégis megejtették a vizsgálatot és konstatálták, hogy egyéb bűne nincs, csak amit a kecskével elkövetett. - stimmel.

A 84a. lapon a "szemet szemért" elvnek alkalmazásáról olvassuk, hogy a büntetés végrehajtása előtt megvizsgálták a delikvenst, hogy kibírja-e a büntetést. Ha elég erősnek találták és mégis meghalt a büntetés alatt, nem terhelt senkit a felelősség. ugyanígy, ha valaki a korbácsolás alatt meghalt, nem volt senki sem felelős. - asszem stimmel.

A 92a. lapon azt olvassuk, hogy hatvan részeg sem bírja azt utolérni, aki korán reggel eszik. - nincs szó részegekről.

93b. lap. Ha a társad szamárnak nevez, tégy nyerget magadra. (Zsidó közmondás.) Szükségből a kutya a ganéjt is megeszi. Ha társadhoz szólsz és nem ad feleletet, lökj rá egy falat. - nincs ilyen sor.

A 94b. lapon olvassuk, hogy egy rabló vezekelni akart, de a felesége nem engedte. Ostoba! - mondá neki - hisz akkor egy öved sem marad. Azóta a rablóktól és uzsorásoktól nem fogadnak el visszatérítést. - stimmel.

A l00a. lapon. olvassuk, hogy Chija rabbihoz egy dénárt hozott egy asszony, amit a rabbi jónak mondott. Másnap az asszony visszajött s elbeszélte, hogy mutatta valahol a dénárt s azt mondták neki, hogy rossz, hát most már nem tud rajta túladni. Erre Chija így szólt Rabh rabbihoz: Cseréld ki neki és írd be a noteszomba: ez egy rossz üzlet volt - rossz forrásjelölés. 99b.

Baba mezia. 59a. lap. Aki a felesége tanácsa szerint cselekszik, az a tisztítótűzbe esik. De két sorral alább már ezt olvassuk: Ha kicsiny a feleséged, hajolj le hozzá és hallgasd meg, - de csak házi dolgokban. - stimmel.

84a. lap. Jochanan rabbi mondá: Én Jeruzsálem szépei közül maradtam. Ha valaki Jochanan rabbi szépségét akarja látni, akkor vegyen egy ezüstserleget, amint az az ékszerésztől kikerül, töltse meg piros gránátalmák magvával, tegyen rá piros rózsakoszorút s állítsa a nap és árnyék közé; ez a fény csak valami a Jochanan szépségéből. - Azonban a mester azt mondá, hogy Kahana rabbi szépségében van valami az Abahu szépségéből, az Abahu rabbi szépségében van valami Jákób pátriárka szépségéből, Jákob pátriárka szépségében van valami az Ádám szépségéből. Jochanán rabbit nem lehet- ideszámítani, mert nála hiányzott az arc ékessége, a szakáll...
Res-Lakis (aki azelőtt csavargó rabló vala) szintén megdicsérte Jochanán rabbi nőhódító szépségét, még be is ugrott utána a Jordánba. Mikor a rabbi ott fürdött s ezért Jochanán oda igérte neki a testvérét, aki - mint mondá - még szebb, mint ő. Res-Lakis persze ohne weiteres elfogadta. Később azonban szemére vetette Jochanánnak, hogy neki ugyan semmi hasznot nem csinált, mert azelőtt is mesternek címezték őt (a rablók). - stimmel.

A 107b. oldalon Rabh rabbi a rossz szemek veréséről beszél és azt mondja, hogy 99-en halnak meg a rossz szemektől és csak egy a rendes úton. - stimmel.

Baba bathra. A 3b. lapon olvassuk, hogy a rabbik a világ világossága, szemefénye, amelyhez minden népek tódulnak (!). - nincs ilyen sor.

A 4a. lapon olvassuk, hogy a "raka" név (haszontalan, semmirekellő; lásd Máté 5., 22.) voltaképen királyt jelent, de olyat, aki még "nagyon fiatal". - akár még stimmelhet is.

A 8a. lapon olvassuk: Rabbi kinyitotta éléstárát az éhség idején és mondá: Az írás-, Misna-, Talmud-, Halakha- és Agada- ismerők jöjjenek be, de a közönséges népbeli emberek ne jöjjenek be. Ekkor Jonathan rabbi előre furakodott és mondá: Mester, adj ennem. Ez pedig kérdé: Olvastad az írást? - Nem. - Tanultad a Misnát?-Nem.-Hát akkor mire föl adjak én neked enni? - Adj ennem legalább úgy, mint egy kutyának vagy hollónak. - Rabbi adott neki, de mikor elment, leült és elkezdett bánkódni: Jaj nekem, hogy a kenyeremet egy közönséges népbeli emberrel osztottam meg! Ekkor így szólt hozzá Simon rabbi: Talán tanítványod az a Jonathán, aki a törvénytanulás tisztességét nem akarja élvezni? Utánanéztek s úgy találták. Ekkor Rabbi így szólt: Bejöhet mindenki! Mert a büntető ítélet a világra csakis a közönséges népbeli emberek. miatt jön. - így beszélt ő akkor is, mikor Tibériás városára egy korona költségét rótta ki a kormány. A lakosok akkor Rabbi elé járultak és mondák, hogy a tanultak is járuljanak hozzá. ő azonban ezt felelte: Nem! - Akkor mi elszaladunk! - Szaladjatok! - El is futott a fele, mire az egész költség a megmaradt felére rovatott ki. Ezek megint Rabbi elé járultak és mondák, hogy a tanultak is járuljanak hozzá. De ő megint ezt felelte: Nem! - Akkor mi elszaladunk! - Szaladjatok! - És el is futott a másik fele is, csak egy mosóember maradt ott. Minthogy most erre rótták ki az egész költséget, ez is elfutott. A korona költségét ekkor elengedték, Rabbi pedig mondá: Most már látjátok, hogy a büntetés csak, a közönséges népbeli emberek miatt jön a világra. - stimmel.

12b. lap. Ha valaki a borhoz van szokva, akkor a bor fölújítja a szívét, még ha szűziesen is van elzárva. - nincs ilyen sor.

A 16b. lapon olvassuk a vadkecskéről, hogy mikor ellenie kell, föláll egy magaslatra, hogy lepotyogó magzatjai agyonzúzzák magukat. A vadkecske méhszája igen szűk, de az ellés előtt mindig egy kígyó harapja ki tágra. Jó annak, akinek fiúgyermekei vannak, de jaj annak, akinek leánygyermekei vannak. Mert a világ ugyan nem lehet meg parfümárusok és tímárok nélkül, de jó annak, akinek parfümgyártás a mestersége, és jaj annak, aki tímársággal foglalkozik. - stimmel.

A 21a. lapon azt mondja Semuél rabbi, hogy a tanítónak csak cipőszíjjal szabad verni a gyereket; ha aztán tanul, jó, ha nem tanul, akkor hagyni kell a többivel együtt. - nem "hagyni kell", hanem "egy szorgalmas mellé kell rakni".

A 21b. lapon mondatik, hogy a tanítók, mészárosok, fürdősök, seborvosok, városi írnokok és ványolók olyanoknak tekintendők, akiktől óvakodni kell, és ha kárt okoznak, ohne weiteres elbocsáthatók, mert az ezek okozta kár nem tehető jóvá. - nincs ilyen sor.

A 22a. lapon olvassuk, hogy Ezra elrendelte, hogy a városokban szépítőszerárusok járkálhassanak, hogy Izrael leányai a szépítőszereket beszerezhessék.
Egyszer Dimi rabbi Nehardeából egy csónak száraz fügét hozott a piacra. Raba utána küldte Ada rabbit, hogy szagolja meg a korsóját, hogy tanult emberé-e. Odament tehát Ada s ezt kérdé tőle: Mi lesz akkor, ha egy elefánt egy fűzfakosarat nyelt 8 attól fattyat hozott a világra? Dimi nem tudta. Nem Babba rabbi vagy te, mestert - kérdé azután. Ada erre rávágott egyet a papucsával és mondá: Tőlem ugyan messze van Raba, de még mindig lehetnék a te tanítód és Raba a te tanítódnak a tanítója. - És a száraz fügéket nem tudta Dimi rabbi eladni a vásáron.
Ha valaki okos akar lenni, akkor imádság közben forduljon észak felé. Ha pedig valaki gazdag is akar lenni, akkor dél felé forduljon. - nem "szépítőszer", hanem "fűszer".

Az 57b. lapon olvassuk, hogy egy írástudó asztalának úgy kell terítve lennie, hogy egyharmad része szabad legyen a káposztafélék és tányérok számára. A közönséges népbeli ember asztala hasonló a fazekakkal körülrakott tűzhelyhez. Az írástudónak ágya alatt nyáron csak papucsnak, esős időben (télen) csak cipőnek szabad lennie. A közönséges népbeli ember ágya hasonló a teletömött kamrához. - ez ennél azért bonyolultabb.

A 91a. lapon olvassuk, hogy szabad nyilvános siránkozást rendezni még szombati napon is, ha a piaci árak esnek. - stimmel.

91b. lap. Jochanan rabbi mondá: Emlékszem rá, hogy a munkások nem akarták a város keleti részén. dolgozni, mert a nyugati szél kenyérszagot fújt rájuk s ettől meghaltak. Emlékszem rá, hogy egyszer egy holló ellopott egy darab húst s fölszállt vele a falra és a zsír a földig csurgott a húsból. emlékszem rá, hogy 16-17 éves gyerekek az utcán együtt játszottak és mégsem vétkeztek. - "nyugati szél" nincs, de minden más igen.

A 110a. lapon olvassuk, hogy, ha valaki nősülni. akar, kötelessége tudakozódni a leány fiútestvérei felől. - stimmel.

A 116a. lapon azt mondja Pinkász rabbi hogy rosszabb a szegénység az ember házában 50 csapásnál. - stimmel.

A 134a. lapon mondatik Johanán rabbiról, hogy a Talmud, csillagászat és mértan mellett a rókameséket, a kísértetek és szolgálattevő angyalok beszédét és a pálmák susogását is értette. - stimmel.

A 134b. lapon olvassuk, hogy egyszer kérdeztek egy haldoklót, hogy kire hagyja a feleségét. Erre ő azt mondta, hogy az az asszony még a főpaphoz is méltó. - stimmel.

A 141b lapon Hana rabbi kifejti, hogy egy embrió nem örökségképes. - stimmel.

A 147a. lapon olvassuk, hogy ha a gyülekezés ünnepén derült idő van, akkor ez jó jel az egész esztendőre. Ha az új év első napján. meleg van, akkor az egész év meleg lesz és viszont - asszem stimmel.

Bechoroth 58a. lap. Ben Asai mondá: Izrael minden bölcse hozzám képest annyi, mint egy folthagyma héj, kivéve ezt a kopaszt itt (Akiba rabbit). - stimmel.

45b. lap. Ben Lakis mondá: Egy magas ember ne vegyen el magas nőt, mert valami árbocot találnak nemzeni; törpe ember ne vegyen el törpe nőt, mert valami hüvelyket találnak nemzeni; a fehér ne vegyen el fehéret, mert valami nagyon fehéret találnak nemzeni; a fekete ne vegyen el feketét, mert valami fekete fazekat talál nemzeni. - stimmel.

Holin. 9a. lap. Jehuda rabbi mondja: Egy tudósnak három dolgot kell tanulnia: az írást, a vágást (sakterolást) és a körülmetélést. - stimmel.

24b. lap. Mihelyt valakinek a szakálla kinőtt, alkalmas arra, hogy községtanácsos legyen, az ima emelvény elé lépjen és kezeit papi áldásra emelje. Mikortól fogva alkalmas valaki templomi szolgálatra? - Mihelyt két hajszála van. - stimmel.

33a. lap. Aki valamit. enni akar a baromból, mielőtt abból az élet kiment volna, vájjon egy olaj-bogyó nagyságú darabot a vágás helyéről, öblítse le jól, várjon míg abból a baromból az élet kimegy, azután egye meg. - stimmel.

86a. lap. Jehuda rabbi mondá: Ama napon az égi szózat ezen szavakat fogja hallatni: Az egész világ az én Chanina fiamnak érdemeiért tartatik fenn. - nem "fenntartatik", hanem "elláttatik élelemmel".

106b. lap. Az az ördög, aki Papa rabbi hazában vala, egyszer vízért ment a folyóra és sokáig elmaradt. Mikor végre megjött, megkérdezték, hogy miért maradt el olyan sokáig. Erre ő így felelt: Várnom kellett addig, amíg a rossz vizek lefolytak. Mikor pedig látta, hogy a korsó szájáról egy kis vizet leöntenek, így szólt: Ha én azt tudtam volna, hogy ti így szoktatok tenni, akkor nem maradtam volna el oly sokáig. - nincs ilyen sor.

110b. lap. Egyszer egy embert vittek a törvényszék elé, aki atyjának és anyjának nem adta meg a köteles tiszteletet. Megkötözték, azonban Jehuda rabbi rájuk parancsolt: Eresszétek el! Mert a rabbik ezt tanították: Minden parancsnál, melynél a jutalom hozzá van adva, nem a törvényszék föladata, hogy arra idelent felügyeljen. - nincs ilyen sor.

Arachim (a szent dolgok becslése). 80b. lap. Jobb az embernek, ha a lányát eladja, mint hogyha kamatra vesz pénzt; mert úgy kevesbedik az adóssága, emígy meg mindinkább szaporodik. - nincs ilyen számú fólia.

-------

És ennyi. Ami megmaradt, az vajon kellően számottevő rész-e ahhoz, hogy legalább megfontoljuk?