Luzsénszky Alfonz - Ádám és Éva

Mikor az Úr az első embert akarta megalkotni, először a szolgálattevő angyalok egy osztályát alkotta meg s így szólt hozzájuk: Akarjátok-e, hogy embert alkossunk a mi képünkre? Azok pedig kérdék: Világ Ura, milyenek az ő cselekedetei? Ilyenek és ilyenek. Erre ők felelék: Mi az ember, hogy reá gondolsz? (stb. 1. 8. zsolt.) Erre az Úr közéjük dugta a kisujját és elégette őket. Hasonlóképp cselekedett a másik osztállyal is. A harmadik osztá1y azonban így szólt: Világ ura, mit használt az az előbbieknek, hogy úgy beszéltek előtted? Az egész világ a tied, tedd azt, amit a te világoddal tenni akarsz. Mikor pedig a vízözön és nyelvzavar kora beköszöntött, így szóltak: Hát nem volt igazuk elődeinknek?
Jehuda mondja, hogy az első ember a világ egyik végétől a másikig ért, midőn azonban vétkezett, A Szent rátette a kezét és kicsinnyé tette őt. Eleazár azt mondja: az első ember a földtől az égig ért, amidőn azonban vétkezett stb. (Sanhedrin 38b., Hagigah 12a.) - nincs ilyen sor.

Meir rabbi azt mondja, hogy az első ember 100 rőf magas vala. (Sanhedrin 100a.) - stimmel.

Az Úr Ádám kedvéért lyukat fúrt, hogy a világ egyik végéről a másikra ellásson. (Hagigah 12b).) - nincs ilyen sor.

Az ember azért alkottatott szombat előestéjén. hogy mindjárt lakomához mehessen; amikor t. i. már minden készen volt. - Az a por, amelyből Ádám alkottatott, az egész földről kapartatott össze. A derekának való Babilóniából vétetett, a feje Zsidóországból, a végtagjai a többi országokból, a szemérem-része Agma várából. (Berakhot 61a.) - nincs ilyen sor.

Ádám megalkotása a következő program szerint ment végbe:
I. óra: a por összehordatik a négy világtáj felől;
II. óra: a por egy formátlan csomóvá dagasztatik;
III. óra a tagok kinyújtóztatnak;
IV. óra: a gomolyagba lélek leheltetik;
V. óra: föláll a lábára;
VI. óra: elkezd mindent a nevén szólítani;
VII. óra: Éva odavezettetik hozzá;
VIII. óra: az Úr lefekteti mindkettőjüket az ágyba és négyen kelnek föl: Ádám, Éva, Kain és nőtestvére;
IX. óra: Isten megtiltja nekik, hogy a tudás fájáról egyenek;
X. óra: Ádám mégis eszik róla;
XI. óra: Ádám törvény elé kerül;
XII. óra: kidobjak a Paradicsomból. (Sanhedrin 38a. és b. Parasa Bersith 18d., lla.. Jalkut Rubeni 21c.) - lehet. De mivel nem idézet, nem járok utána ilyen tömegű szövegben.

Jehuda rabbi mondja, hogy az első ember arámi nyelven- beszólt, Res-Lakis azt mondja, hogy az Úr megmutatott neki minden korszakot a tudósokkal és bölcsekkel együtt és amint Akiba korához ért, Ádám igen örült az ő törvénytudásán és szomorkodott az ő halálán. Jehuda rabbi szerint Ádám eretnek volt, mert az Úr azt kérdezte tőle: Hol vagy? - vagyis hová fordult a szíved? Nahman szerint pedig isten-tagadó volt, mert elhagyta az Úr szövetségét, (Sanhedrin 38b.) - stimmel.

"Ádám, míg száműzve vala a Paradicsomból (vagyis a bűnbeeséstől Szeth születéséig), szellemeket, éjjeli rémeket nemzett. De azért igen jámbor vala, 130 évet töltött böjtölésben, elvált a feleségétől s fügefaövet hordott a testen. A szellemeket akaratlan magömlés által nemzette". (Erubin 18b.) - stimmel.

A Sanhedrin 70a. lapján Hisda rabbi azt állítja, hogy Ádám is, mint Noé, szőlőt evett s ez volt az a tiltott gyümölcs. Jehuda rabbi meg azt mondja, hogy búza volt. Nehemja meg fügének mondja, mert arról került ki Éva kosztümje. - stimmel.

"A jámborok leszállnak a tüzes kemencébe, de kiszabadulnak. Ádám apánkat is belökte oda a gonosz Nimród, de Gabriel kiszabadította". (Pesachim 118a.) - nem "Ádám", hanem "Ábrahám".