Luzsénszky Alfonz - Talmud-bogarak - 3. rész

Megillah (Eszter könyve): 3a. lap. Ha valaki félelemben van, akkor a lelke lát valamit, amit a szeme nem lát. Micsoda szer van ez ellen? Olvassa az ember a Semát. Ha pedig az ember piszkos helyen van, akkor ugorjék az ember a helyéről négy rőfnyit, ha pedig ezt nem tudja tenni, akkor mondja a következőket: A marha a mészárosnál kövérebb, mint én vagyok. - nem "marha", hanem "kecske".

3b. lap. Éjjel nem szabad az embernek felebarátját. köszönteni, mert félni lehet attól, hogy az ördög az. - nincs ilyen sor.

13a. lap. Semmit sem irigyel úgy egy nő, mint a vetélytársának a csípőjét. - stimmel.

Moéd-Katan (félünnep): 9b. lap. Jonathan ben Achmai és Jonathan ben Gerim rabbik a fogadalmakról szóló könyvét tanulgatták Simeon rabbi előtt, azután elbúcsúztak tőle. Simeon ekkor így szólt a fiához: Ezek az emberek előkelő férfiak, menj hozzájuk, hogy áldjanak meg. Ők azután e szavakkal áldottak meg: Adja Isten, hogy vess és ne arass, hogy, amit hazahozol, ne tudd elvinni, amit elviszel, ne tudd hazahozni, legyen a házad lerombolva és lakóhelyed egy szálloda legyen, asztalod legyen szétszórva (ne legyen rendes kenyered) és ne láss új esztendőt. Az ifjú visszament atyjához és így szólt: Azok nem akartak engem megáldani, nem is áldottak meg, hanem megszomorítottak. Erre az apa így szólt: Látod, fiam, az mind áldás volt. "Vess és ne arass" vagyis nemzzél fiakat s ne haljanak meg; "vigyél be és ne vihesd ki, vagyis vigyed be menyeidet, de fiaid ne haljanak meg, hogy a menyeid ne menjenek ki a házadból; "vigyél ki és ne vigyél be" - vagyis nemzzél leányokat s az 5 férjeik ne haljanak meg, hogy a lányaidnak ne kelljen hazajönniük; "a te házad legyen lerombolva - vagyis ez a világ legyen csak szállodád és a másik világon legyen házad. Asztalod legyen szétszórva" tudniillik fiaidtól és leányaidtól; " Ne láss új esztendőt" - vagyis a feleséged ne haljon meg hogy egy másikat ne kelljen elvenned. - itt valami félrecsúszott.

13b. lap. A következőknek szabad a félünnepen a hajukat levágni és a ruháikat mosni: aki tengeri útról vagy fogságból jön vissza, aki a bölcsek által kimondott kiközösítés alul fölszabadul, akinek egy törvény-tudó erre vonatkozó fogadalmát feloldja, a nazaraeusnak és a tisztátalanságot tisztaságba visszatért bélpoklosnak. Továbbá szabad a törülközőt, borbélykendőt kimosni, a folyásos férfinak, asszonynak, a havifolyásosnak és hasonlóknak a ruháikat kimosni, másoknak azonban tilos. - ruhamosásról nincs szó.

15a. lap. A gyászolók tartoznak (ünnepnapon) a fejüket betakarni, a kiközösítettek pedig betakarva ülni. A köszöntés mind a kettőnek tilos. Akinek magömlése van, annak nem szabad a szent könyveket olvasni. - nincs ilyen sor.

25a. lap. Amint Saphras rabbi lelke elszállott, tanítványai megszaggatták ruháikat, mi közben azt mondották, hogy nem tanultak tőle semmit. - stimmel.

27b. lap. Jehuda rabbi mondá: Aki egy halott fölött túlságosan szomorkodik, annak nemsokára másik halottja lesz. Egy asszonynak Huma rabbi szomszédjában hét fia volt; mikor az egyik meghalt, rendkívül megsiratta. Huma rabbi átüzent neki, hogy ne tegyen úgy, de az nem hallgatott rá. Erre ismét átüzent neki: Ha szót fogadsz, jó, ha pedig nem, akkor készíts halotti ruhát egy másik halott számára. Így halt meg valamennyi fia. Ekkor ezt üzente neki: Most készíts magadnak halotti ruhát. És meg is halt.
A halottat 3 napig kell siratni, 7 napig gyászolni, 30 napig pedig a ruhát vasalni és szakállt növeszteni; azután pedig - mondja a Szent - nem szükséges nektek a halotton könyörülnötök, hanem csak nekem. - picit elcsúszott a fordítás, és nekem már nincs kedvem javítgatni.

28a. lap. Babba rabbi mondja: A hosszú élet, a gyermekek száma és a táplálék (jómód) nem az érdemektől, hanem a szerencsecsillagzattól függ.
Rab Seoram, Raba testvére, egyszer Raba előtt ült és látta, hogy az meghalni készül. Ekkor Raba így szólt hozzá: Mondd a halál angyalának, hogy ne gyötörjön soká. Rab Seoram így felelt: Az Úr nem bizalmasa neki? Kaba így szólt: Ha a csillagzata egyszer eljött, akkor az nem fordul felém: Rab Seoram erre így felelt: Az úr megjelent nekem álmomban. Érez az úr fájdalmat? Rab így felolt: Olyanfélét, mint az érvágó-kés nyisszantása.
Raba egyszer Nachman rabbi előtt ült és látta, hogy az meghalni készül. Az ekkor így szólt hozzá.: Mondja az úr a halál angyalának, hogy ne nagyon gyötörjön. Ez pedig így szóla: Nincs az úr tiszteletben előtte? Erre Nachman így szólt: Az Úr megjelent nekem álmomban és kérdezte: Van az Úrnak fájdalmat Olyanforma, mint mikor az ember egy hajszálat húz ki a tejből. És, ha a Szent azt mondana: Menj vissza a világra, ahol voltál és majd azután gyere vissza, - akkor még se tenném meg, a halál angyalától való félelemből.
Eleázár rabbi Hébét evett, amikor megjelent előtte a halál angyala. Ő így szólt az angyalhoz: Hát nem Hébét ettem én most, és nem szentnek mondatik az? Erre abban az órában eltávozott tőle.
Seseth rabbinak a piacon jelent meg a halál angyala. ő pedig így szólt az angyalhoz: Te a piacon jössz hozzám, mint egy basámhoz. Erre az angyal egy házba ment be vele és ott fogta meg.
Asi rabbinak az úton jelent meg a halál angyala. Ő meg így szólt az angyalhoz: Adj nekem még 30 napi haladékot, hogy a tanulmányaimat átismételjem s úgy menjek az égbe. A harmincadik napon megint megjelent neki a halál angyala. Ekkor ő így szólt; Mire jó ez a sietség? Elmúlt már tán a harmincadik nap? A halál angyala így felelt: Nathan fiának a. lába sürget (a helyedbe akar lépni) s egyik uralkodás nem érheti a másikat egy hajszálnyira sem.
Chisda rabbit nem tudta a halál angyala megfogni, mert annak a szája föl nem hagyott a törvény-tanulással. Végre a halál angyala megint fölment és leült Rab házának egy cédrusfájára. Ekkor a cédrusfa meghasadt s a zajra a rabbi elhallgatott és a halál angyala most megfogta.
Chija rabbit se tudta a halál angyala megfogni. Végre egy napon egy szegény ember képében jelent meg neki, kopogott az ajtón e szavakkal: Adjatok egy darab kenyeret! Chija rabbi így szólt; Adjatok neki! Erre a halálangyal így felelt: Az úr irgalmas a szegényhez, hát mért nem irgalmas hozzám? S ezzel bemutatta magát, egy tüzes vesszőt mutatván, és elvitte a lelkét. - stimmel.

Hagigah (ünnepi áldozat): 5a. lap. "Mért minden rejtett cselekedetet ítéletre hoz az Isten" - mondja a Prédikátorok könyve 12. fejezetének 14. verse. (a héber szerint így). Jochanan rabbi mondja: Mi az a "minden rejtett cselekedet?" Rabh így magyarázza: Ha valaki egy tetűt más jelenlétében öl meg, mi által annak undort okoz.
Három fölött sír a Szent naponta: az olyan fölött, akinek módjában állna a Tórával foglalkozni, de nem teszi; az olyan fölött, akinek nincs módjában a Tórával foglalkozni és mégis megteszi; és az olyan községi elöljárón, aki a községgel szemben hencegően viselkedik. - stimmel.

16a. lap. Jehuda rabbi mondá: Aki ezt a három dolgot: a szivárványt, a fejedelmet, meg a papot nézi, az meg fog vakulni. - stimmel.

Sanhedrin: A 17b. lapon olvassuk, hogy egy rendezett tanácsú városban a következőknek kell lennie: háromszor 23 kisebb tanácsbelinek, 10 hivatásos zsinagógalátogatónak, 2 törvényszolgának, 2 pertárnoknak, 2 tanúnak, 2 ellentanúnak, 2 rekontratanúnak. Egy ilyen városban nem szabad írástudónak laknia, ahol a következő tíz dolog hiányzik: egy korbács- és halálbüntetésre jogosított törvényszék, egy szegénypénztár, melynek két beszedője és három kiosztója van, egy imaház, egy árnyékszék, egy orvos, egy fürdős, egy írnok, egy mészáros és egy tanító. - stimmel.

A 19b. lapon olvassuk, hogy Gábriel angyal egyszer agyonütött egy egész tanácsot, mért a királyt merték megidézni. - stimmel.

A 20a. lapon olvassuk, hogy Jehuda rabbi hat tanítványa egy ruhába burkolózott be s úgy tanulták a Tórát. - stimmel.

A 21a. lapon olvassuk, hogy a királynak csak 18 feleséget szabad tartani, Rabina azonban már 24-et enged neki.
Adonijasról (I. Kir. 1, 5.) azt mondja Jehuda rabbi, hogy az ő 50 fullajtárjának ki volt vágva a lépe, hogy gyorsabban szaladhassanak. - stimmel.

A 38a. lapon olvassuk, hogy három dologban különbözik az ember felebarátjától: hangra és kinézésre, hogy a házastársak világoson és sötétben megismerjék egy-mást és értelemre nézve, a rablók és fosztogatók végett. - stimmel.

A 44a. lapon mondja Johanán rabbi, hogy éjjel nem szabad senkit köszönteni, mert félni lehet, hogy az ördög az. - stimmel.

A 45a. lapon olvassuk, hogy a férfit megkövezés előtt levetkőztetik s elől egy testrészét befödik, az asszonyét pedig elől-hátul befödik, mert ő csupa szemérem. A házasságtörő asszony ruháját a pap elől fölszakítja, míg a melle kilátszik, de ha szép melle van, akkor nem, mert a törvényszék könnyen fölmenthetné s a fiatal papok fölizgatódnának.
A megkövező üregnek két ember mélynek kell lennie. A tanúk egyike az elitéltet derekánál fogva letaszítja, hogy a szívére essék, azután visszafordítják a derekára. Ha meghalt, akkor elég van téve a kötelességnek; ha azonban nem halt meg, akkor a másik tanú egy követ vesz és a szívére dobja. Ha erre meghal, akkor a kötelességnek elég van téve, ha azonban nem halt meg, akkor a megkövezése az egész Izrael által történik. - stimmel.

A 45b. lapon olvassuk, hogy minden megkövezettet azután föl kell akasztani (feszíteni). A férfit arccal a nép felé, a nőt arccal a Golgota felé. Simon rabbi nyolcvan asszonyt feszített föl, bár naponta csak egyet szabad elítélni. - stimmel.

46a. lapon olvassuk, hogy az akasztás így történik: Beütnek a földbe egy karót, amelyből egy fog áll ki. Azután összekötik az elítélt kezeit és fölakasztják őt. Mihelyt meghalt, rögtön leveszik; éjjelre nem szabad függve hagyni, csak akkor, ha az-alatt koporsót és halotti ruhát készítenek neki. Ha a máglyára ítélteknél a hús lesült, akkor a csontokat temetik el. A rokonok ha jönnek, üdvözlik a bírákat és tanukat, mert igazságos ítéletet hoztak. Gyászt nem viselnek, mert csak a szívükben viselik a fájdalmat. - stimmel.

49b. lapon olvassuk, hogy ha egy ruhadarabon vérfolt van és nem tudni, hogy havifolyás vérfoltja-e, hétféle vizsgálati eszközt lehet használni: éhgyomorral való nyálazást, árpakásaleves, vizelet, nátron, lúgsó, kimoliakréta és aslag (valami szappangyökér féle). - stimmel.

Az 52a. lapon olvassuk: Az elégetésnél a következő az eljárás: Az elitéltet térdig szemétbe süllyesztik (hogy ne mozoghasson), aztán egy vastag törülközőt egy vékonyabba csavarnak, aztán az elitéltnek nyaka köré csavarván, egyik az egyik végét, másik a másik végét húzza, amíg az elítélt a száját fölnyitja. Azután fölolvasztanak egy fémrudat és beöntik a szájába, hogy a belei elégjenek. Ha a törülköző megszorítása alatt meghal, akkor az elégetés parancsát nem kell végrehajtani, hanem inkább egy fogóval föl kell feszíteni a száját, s aztán a fölolvasztott fémrudat beönteni, hogy a belei elégjenek. Egyszer egy papleány paráználkodott s egy gallyakkal telt zsákba göngyölték be s úgy égették el. A fémrúd alatt ólomrúd értendő. - stimmel.

Az 52b. lapon olvassuk: A lefejezésnél következő az eljárás: Leütik a fejét karddal, amint a kormány szokta tenni. Jehuda rabbi mondja: Ez megszégyenítés lenne, hanem inkább egy tuskóra kell fektetni és bárddal leütni. Erre azt felelték neki: Nincs megszégyenítőbb halálnem, mint ez.
Lefejeztetnek a gyilkosok és lázadó városok lakói. A megfojtás törülközővel történik, amint föntebb mondatott. De addig kell húzni a két végét, míg az elítélt a lelkét ki nem adja. - stimmel.

A 80a. lapon olvassuk, hogy egy ökröt, amely embert ölt, csak annak az ökörnek jelenlétében lehet elítélni. - nincs ilyen sor.

A 81b.-lapon olvassuk, hogy ha valaki már kétszer kapott ostorozást, akkor becsukja a törvény börtönbe és árpakását ad neki enni, míg csak a hasa meg nem reped.
Ha valaki tanúk nélkül ölt meg valakit, akkor börtönbe csukják és "knapp" adnak neki kenyeret és vizet. - stimmel.

A 85b. lapon olvassuk: Aki az apját vagy anyját üti, csak akkor büntethető, ha sértést okozott nekik. A következő esetben a szidalmazás szigorúbban veendő, mint a verés; aki ugyanis őket haláluk után szidja, az büntetendő; aki azonban őket haláluk után üti, nem büntetendő: - stimmel.

Rabbi rabbi beszélte egyszer Antoniusznak, hogy volt egyszer egy király, akinek díszkertjében szép gyümölcsök voltak. Két őr vigyázott ezekre: az egyik őr béna volt, a másik vak. A béna egyszer így szólt a vakhoz: Szép gyümölcsöket látok a kertben, engedj a hátadra ülni s együk meg. Úgy is tettek. Néhány nap múlva jött a király és felelősségre vonta őket. Hát van nekem lábam? - szólt a béna, - Hát látok én? - szólt a vak. A király azonban fölültette a bénát a vakra és elpáholta mind a kettőt. Antoniusz azt kérdezte egyszer Rabbitól: Miért van az hogy a nap keleten kel föl és nyugaton. nyugszik le? Azért, mert ha megfordítva lenne, akkor meg annak az okát tudakolnád. (91a. lap.) - stimmel.

Rabh szerint a három ifjú szemveréstől halt meg, Semuél szerint agyonköpdösték őket. Johanán szerint hazamentek és megházasodtak. Dániel pedig azután Rabh szerint Tiberiásban csatornaépítő vállalkozó lett, Semuél szerint lóheremaggal kereskedett, Johanán szerint pedig tenyészdisznókat szállított Alexandriából. (92b. lap.) - nincs ilyen sor.

A 94a. lapon mondják a rabbik, hogyha valaki fél. aggódik valamitől, akkor a lelke lát valamit jóllehet a szeme fizikailag nem látja. Mit kell akkor tenni? Ugorjék az ember négy rőfnyire, vagy olvassa a Semát. Ha pedig valamely piszkos helyen van, akkor mondja ezt:
A marha a mészárosnál kövérebb, mint én.
Johanán rabbi Izaiás 21. fej. 11. versét úgy magyarázza, hogy Duma egy angyalnak a neve, aki a szellemek fölé van rendelve. - nem a "lelke", hanem az "őrangyala".

A ritkaszakállú ember ravasz, a sűrűszakállú ostoba; aki kétágú szakállt hord, azon az egész világ se fog ki. (100b. lap.) - nem "ravasz", hanem "bölcs".

Makkoth: 22b. lap. Milyen módon történik az ostorozás? - Megkötözik mind a két kezét egy karóhoz két oldalról, a község szolgája lehúzza a ruhát róla, nem baj, ha elszakítja is, míg csak a szíve is mezítelen nem lesz. A háta mögött egy kőnek kell lenni, mire a község szolgája föláll, kezében egy borjúszíjjal. Ez a szíj először dupla, aztán négyágú és még két szíj ágazik ki belőle. A fogója egy arasznyi és a szélessége szintén egy arasznyi s a végének a verésnél a has közepéig kell érnie. Az ütések egyharmadát elölről, kétharmadát hátulról adják. A bűnöst sem állva, sem ülve nem ütik, hanem lehajolva. A verő egy kézzel veri, de teljes erejével. Ha meghal a keze alatt, a verő büntetlen marad. Ha bepiszkítja magát akár ganéjjal, akár vizelettel, akkor nem büntetendő. Jehuda rabbi azt mondja, hogy egy férfi csak akkor, ha ganéjjal piszkítja be magát a verés alatt, egy asszony pedig akkor is, ha csak bevizel. - stimmel.

Sebuoth: 17b. lap. Osaja rabbi mondá: Szeretnék valamit mondani, de félek a kollégáktól. Ha ugyanis valaki egy bélpoklosnak házába hátrafelé megy be, ha egészen bent van is, csak az orra legyen kívül, tiszta marad. - stimmel.

Aboda zara: 12b. lap. A rabbik tanították: Éjjel nem szabad vizet inni: ha ivott, vér száll a fejére, amiatt. Minő veszély miatt? A megvakulás veszélye miatt. Mit tegyen az ember, ha szomjas? - Ha van valaki ottan, akkor keltse föl azt az embert és mondja neki: Szomjas vagyok. Ha pedig' nincs ott senki, akkor kopogjon az ember a korsón annak födelével és mondja magában:
N. N. -nek fia, a te anyád mondá neked, őrizkedjél a megvakulástól (- sabriri) briri, riri, ri, fehér poharakban. - stimmel.

33b. lap. Jischak rabbinak borjúganéjból készült edényei voltak; egyszer megtöltötte őket vízzel és kitette a napra és szétmállottak. - stimmel.

Jebamoth: 16a. lap. Jonathán egyszer Akiba rabbival találkozott, aki nehéz kérdéseket adott fel neki s ő nem tudott azokra felelni. Erre Jonathán így szólt őhozzá: Te Akiba vagy, akinek a neve a világ egyik végétől a másikig ér. Boldog vagy, hogy akkora nevet nyertél, de azért még a borjúpásztort sem érted el. Akiba erre felelé: Sőt még egy birka-pásztort sem. - stimmel.

16a. lap. Ha egy kuthaeus vagy egy rabszolga hál egy izraelita leányával, akkor az a nő fattyút hoz a világra. - stimmel.

22b. lap. Mit csinál Josse rabbi a Lev. 18. 11. szavaival: Atyád felesége leányának szemérmét fel ne fedezd. Ez ő szerinte annyit jelent, hogy csak annak az asszonynak a leánya van tiltva, akivel atyád házasságban élt, tehát ki van véve a rabszolganőtől és nem zsidónőtől származó testvér, mert ezekkel atyád igazi házasságot nem köthetett. - "mert ezekkel" félmondat nem létezik.

45a. lap, Egyszer megjelent valaki (akinek atyja goj, az anyja pedig zsidónő volt) Rab előtt és a következő kérdést intézte hozzá: Ha egy goj vagy egy nemzsidó rabszolga hál egy izraelita nővel, milyen lesz az a gyermek? Rab ezt felelé neki: A gyermek alkalmas. Erre ez így szólt: Ha tehát én alkalmas vagyok, akkor add nekem nőül a leányodat! Nem adom én -felelte Rab. Te csak menj egy távoli helyre, ahol nem ismernek, vagy végy el egy hozzád hasonló származásút. - rendes fordítást kell csinálni mielőtt elfogadjuk (mert amúgy stimmel).

63a. lap. Siess földet venni, de tartózkodjál várakozóan, ha házasodni akarsz; lépj egy fokkal lejjebb, hogyha házasodsz; de lépj egy fokkal föntebb, ha barátot választasz.
Midőn Rab Chijától elbúcsúzott, Ez így szólt hozzá: Isten óvjon meg attól, ami rosszabb a halálnál! Hát van valami rosszabb a halálnál? - kérdi önmagától. Távoztában sokat gondolkodott ezen és rátalált e szavakra. (Eccle 7. 27.) És keserűbbnek találtam a halálnál az asszonyt. Rabnak ugyanis bosszúságot szerzett a felesége. Ha azt mondta neki: Főzz nekem lencsét, akkor bagolyborsót főzött neki; Ha azt mondta: Főzz nekem bagolyborsót, akkor lencsét főzött neki. - stimmel.

63b. lap. Chama rabbi mondá: Ha egy ember megházasodik, akkor a bűnei eltorlaszoltatnak. A rossz asszonytól el kell válni, mert írva vagyon;
Űzd ki a gúnyolódót s akkor vele megy a civakodás a megszűnik a veszekedés és szidalmazás. Raba mondá: Egy gonosz, de nagyhozományú asszony mellé vetélytársnőt kell venni. Chanan mondá: Az olyan ember, aki fajszaporítással nem foglalkozik, méltó a halálra. Ammi mondá: Ábrahám és Sára nem nélküliek voltak, vagyis el voltak dugaszolva. Rab Nachman monda: Sára anyánk terméketlen volt, nem volt neki gyermeke, sőt anyaméhe se volt neki. - rossz forrásjelölés. 64a-b.

Kethuboth: 10b. lap. Miért nevezik az özvegyet almanahnak. Chanina ezt mondá: mert az ő házassági szerződése az újabb házasságkor csak egy minát ér (HNMLA:almanah; HNM:Mina a zsidó írásmód szerint).
Azt tanultuk, hogy a datolya reggel és este jó, vacsora előtt azonban rossz, délelőtt pedig hasonlíthatatlanul jó; három dolgot űz el a datolya: a rossz gondolatokat, a testi fájdalmakat és az alsótesti bántalmakat.
16b. lap. A rabbik tanítják ezt: Mit mondjon az ember a menyasszonytánckor? Sammai iskolája azt mondja, hogy az a menyasszonytól függ. Hillel iskolája ellenben ezt mondatja: Oh szép, oh szeretetre-méltó menyasszony! Sammai iskolája ezt veti ellen: Hát akkor mi lesz, ha a menyasszony béna vagy vak, hogy lehet, akkor neki azt mondani, hogy szép meg szeretetreméltó? Hisz a Tóra azt mondja (Ex 23. 7.): A hazug dologtól tartsd távol magad. Hillel iskolája erre ezt felelé: A ti szavaitok szerint, ha valaki a vásáron rossz vételt csinált, akkor őt a szemeláttára kell dicsérni, vagy ócsárolni! Sőt inkább dicsérni! Ezért mondák a bölcsek: legyen az ember érintkezése mindig szelíd másokkal szemben. - stimmel.

17a. lap. Jehuda rabbiról beszélik, hogy mirtuszágat vett a kezébe, úgy táncolt és kiabálta: Ó szép és szeretetreméltó menyasszony! Samuél rabbi is szokott a menyasszony előtt táncolni. Sera rabbi ekkor azt mondta: Az öreg megszégyenít bennünket! Mikor pedig ő (Samuél) meghalt, lángoszlop szállt alá és odaállt közéje és az emberek közé. Mi pedig azt tanultuk, hogy lángoszlop csak akkor száll le, ha csak egy vagy két jeles ember van egy nemzetségben. Ekkor Sera rabbi azt mondá: A mirtuszág segítette az öreget. Némelyek azt mondják: A menyasszony-vezetés segített az öregnek. Mások ismét azt mondják: A bolondság segítette az öreget. Rab Acha a menyasszonyt még a vállára is vette s úgy táncolt vele. Ekkor a mi rabbijaink azt mondták: Szabad nekünk is ilyesmit tenni? ő pedig így felelt: Ha ő úgy aranylik hozzátok, mint egy gerenda, akkor szabad, különben nem. - stimmel.

30a. lap. Minden betegség, amit az ember kap, az égtől ered, kivéve a hideget és meleget. Továbbá az oroszlán által való megsebezés és a tolvajok által való megsebesítés sem történik csupán ember által, az Isten rendelése nélkül. - stimmel.

61b. lap. A házassági kötelesség teljesítésére a foglalkozás nélküli emberek minden nap kötelezve vannak, a munkások kétszer hetenként, a szamárhajcsárok hetenként egyszer, a tevevezetők 30 napban egyszer, a hajósok 6 hónapban egyszer.- stimmel.

62b. lap. Jehuda egész héten az iskolában szokott ülni és csak péntek este tért haza. Amikor jött, lángoszlop jelent meg előtte. - a fordítás félrecsúszott.

Kidussin: 70a. lap. Rabba monda: Aki nem magához való feleséget vesz, azt olyannak tekinti az írás, mintha az egész világot felszántotta és sóval vetette volna be. Ugyanő mondá: Aki nem magához való feleséget vesz, azt Illés próféta karóhoz köti és az Úr megkorbácsolja. - stimmel.

82a. lap. A legjobb orvos a pokolba való és a legjobb mészáros is Amalek pajtása.
A mi rabbijaink tanították: Mindazoknak, akik asszonyokkal foglalkoznak, gonosz vezetőjük van; ilyenek az aranyművesek, fésűsök, szépítőszerárusok, takácsok, fodrászok, ványolók, érvágók, fürdősök és tímárok.
A mi rabbijaink tanították: Tíz dolog mondatik az érvágóról: Oldalt megy, büszke és támaszkodik ülés közben, a szeme irigy és gonosz, sokat eszik, keveset rak ki, gyanús az erkölcstelenség, a rablás és vérontás miatt. - stimmel.

82b. lap. Ez a világ nem tudna lenni sem szépítőszerárusok, sem tímárok nélkül. Boldog azonban, akinek szépítőszer-árulás a foglalkozása; de jaj annak, aki tímársággal foglalkozik. A világ nem lehetne meg férfi- és nőnemű lények nélkül. Boldog azonban, akinek gyermekei fiúk és jaj annak, akinek leánygyermekei vannak. - nem "ez a világ", hanem "A világ".