Luzsénszky Alfonz - Klasszikus illemszabályok

"Aki az árnyékszékre megy, tegye le a tephillint (imakendő) négy rőfnyi távolban s azután lépjen be még ha vizelni akar is, mert közben szeleket is adhat és a nagy szükség is rájöhet. Egyszer megtörtént egy tanítvánnyal, hogy a tephillinjét az utcán egy közeli nyílásba dugta s mialatt ő bent volt, arra ment egy szajha, ellopta a tephillint, elvitte az iskolába s ott felmutatta, mondván: Nézzétek, mit adott az nekem díjul! Mikor ezt a tanítvány meghallotta, fölment a háztetőre, levetette magát s meghalt". (Berakhoth 23a.) - a négy rőf távolság a kurvás eset miatt a szöveg szerint nyilvános wc-re nem vonatkozik. (Két rész van itt egymás mellé téve.)

"Ha valaki tovább guggol az árnyékszéken, mint ahogy szükséges, akkor altesti fájdalmakat kap. Ha azonban nem guggol, akkor az nem ártalmas. Ezért mondta egyszer egy vénasszony Jehudának: A te arcod olyan, mint egy disznópásztoré vagy uzsorásé. Igazad van, mondá ő, mert mind a kettő meg van tiltva nekem, azonban huszonnégy árnyékszék van a lakásomtól az iskoláig, és én megpróbálom valamennyiben". (Berakhofh 55a.) - nincs ilyen sor.

Ugyanez áll a Nedarim 50a. lapján.) - nincs ilyen sor.

Aki árnyékszékre megy, ne üljön le gyorsan, ne nyomja gyorsan, ne nyomja nagyon. Ha valaki a szükségét akarja végezni, de nem bírja, akkor, amint Chisda rabbi mondja, álljon fel és üljön le többször. Chaman rabbi azt mondja: Forduljon oldalvást. Hamuna rabbi azt mondja: Nyomkodja az illető helyet egy röggel. Jirmeja rabbi mondja: én láttam egy arabot, aki annyiszor felállt meg leült, hogy végre egy egész fazéknyit ürített ki". (Sabbath 82a.) - stimmel, bár darabokra kéne szedni hgy valóban idézetnek nevezhessük..

"Ha az ember kiüríti magát, akkor hátul egy tenyérnyire takarja ki magát, elől két tenyérnyire. Ha nagy szükséget végez, akkor hátul is két tenyérnyire. Az asszonyok is két tenyérnyire". (Berakoth
23b.) – az asszonyos részt ki kéne bővíteni.

"Hogyha az ember egy olyan röggel törli magát, amelyet már más felebarátja is használt (papír helyett), akkor altesti bajokat kap, kivéve, hogyha arra a rögre mar eső esett és a piszkot lemosta róla. Tilos szombati napon a szükséget egy frissen szántott földön végezni. Egy olyan röggel, amelyen fű van, nem szabad az embernek magát kitörölni". {Sabbath 81a.) - a három mondat három klönböző helyről való.

"Aki az árnyékszéken tisztességesen viselkedik, az három dologtól lesz megoltalmazva: a kígyóktól, a skorpióktól és a kísértetektől. Tibériasban volt egy árnyékszék, amelyben mindenki megsérült, még akkor is, ha másodmagával s nappal ment be. Ami és Rasi rabbik egyenként mentek oda be és nem bántották őket. - Ula a következőket tanította: Egy kerítés mögött mindjárt kiürítheti magát, de egy szabad téren távozzék az ember olyan messzire, amennyire a szomszédja szaladásait meg nem hallja. Egy temetési szónok Nachman rabbi elé lépett és így beszélt a halottról: ő tisztességes volt cselekedeteiben. Erre Nachman rabbi így szólt: Követted őt valaha az árnyékszékre, hogy tudod, hogy ő tisztességes volt, vagy nem? Ezért így tanítottak a rabbik: Senkit mást nem nevezünk tisztességesnek, csak aki az árnyékszéken tisztességes. - Akiba rabbi beszélte:
Egyszer követtem Jehosua rabbit az árnyékszékre s ottan három dolgot tanultam tőle: hogy az ember nem üríti ki magát kelet és nyugat között, hanem észak és dél között; hogy az ember nem állva takarja ki magát, hanem ülve; S hogy az ember nem a jobb kezével törli ki magát, hanem a ballal. - Kahana rabbi egyszer Rabh rabbi ágya alá feküdt s kihallgatta, amint az feleségével tréfált és szükségét elvégezte, de ekkor megszólalt: úgy látszik, hogy Rabh atyánk szája olyan ízletes, mint a még el nem égetett étel. - Kahana! - kiáltott amaz - te itt vagy? Nem mész ki? Ez igazán szemtelen dolog! - De Kahana így felelt: Amit te cselekszel, az tanítás s azt nekem el kell sajátítanom!" (Berakhoth. 63a.) - rossz hivatkozás. 62a-n kell keresni. Nem "kísértetek", hanem "gonosz lelkek". Nem "tisztességes", hanem "erkölcsös". És persze fel kell darabolni a részt.

"Zera rabbi beszéli: Én láttam, hogy Abahu rabbi a kezét a szeméremtestére tette, de azt nem tudom, hogy érintette-e. Eliézer rabbi mondá: Ha valaki vizeléskor a hímvesszejét megfogja, az olyat tesz, mintha a vízözönt hozná a világra. - Abba rabbi mondá: Ha valaki a kezét a szeméremtestére teszi, az olyat lesz, mintha Ábrahám atyánk szövetségét megtagadná". (Sabbath 41a.) - stimmel.

"Aki eret vágatott magának, ha a szükségét végzi, akkor ne forduljon a város keleti oldala felé, mert a szaga nagyon rossz". (Aboda zara 29a.) - stimmel.

A Baba kamma 81n. lapján felsoroltatik az a tíz törvény, amelyet Jehosua Pa1esztína feldaraboltatásakor talált. Ezek között van az is, hogy az ember a szükségét bármely kerítés mögött elvégezheti, mely dolog a tíz legfontosabb közé tartozott! Egy lappal ha mindjárt sáfrányföld is van ottan. (Tehát ez utóbb pedig Aha rabbi azt mondja, hogy rögöt is vehet onnan az ember a kitörléshez. Mar-Zuthra, a "jámbor" azonban másnap odaküldte a szolgáját, hogy az illető helyet simítsa ki - nincs rendes idézet, és túl sok erőfeszítést jelentene ezt most ellenőrizni.

"A templomban a következő határozat vala érvényben: Aki a szükségét ott végezte, annak fürdőt kellett vennie, míg aki csak oda vizelt, annak csak a kezét és lábat kellett megmosnia". (Menachol 100a.) - nincs ilyen sor.

"Az ember megélhetése és székelése oly nehéz. mint a halál napja, vagy, mint a Vörös tenger szétválasztása". (Pesachim 118a.) - "mint a halál napja" nincs ott.