A hívők elítélik Jézust

Na, végre tényleg úgy néz ki, hogy mostantól nincsen sehol extra sztori. Végre, végre, végre! Az utolsó sztori itt Péter tagadása.

Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le! (Vannak akik hisznek benne hogy igen. Mi inkább álljunk hozzá kritikusan és lássuk be végre milyen abszurd az az álláspont.)

A tanítványok nagyravágyása
------
Lukács 22.24-38
Az utolsó vacsorán ahogy megvolt a "húsom-vérem" a tanítványok rögtön marakodni kezdtek a koncon, pedig Jézus még meg sem halt.
Erre Jézus elvágta a diskurzust azzal, hogy a pogányokon uralkodnak királyok, és akik azokat irányítják "jóltevőknek" (= tanácsadók?) hívják.
De ti ne így tegyetek: a legkisebb lesz a legnagyobb. (ismerős nóta, nem fejtem ki)
...üljetek a királyi székeken, ítélvén Izráelnek 12 nemzettségén... (Júdás itt nem lépett le, jelen van. Ha feltételezzük, hogy minden tanítvány 1-1 nemzettség felett ítél, akkor vajon melyik jut Júdásnak?)
Simon! (Melyik?) Kikért titeket a Sátán hogy megrostáljon, de én imádkoztam érteted (Nem értetek?) hogy elég erős legyen a hited.
Simon: Veled vagyok! Kész vagyok börtönbe menni, de akár meghalni is érted!
J: Ma nem szól addig a kakas míg háromszor meg nem tagadsz engem Péter.
Azzal J. a többiekhez fordult: Emlékeztek amikor erszény, táska és saru nélkül kiüldtelek benneteket? Szenvedtetek-e hiányt valamiben?
tanítványok: Nem, semmiben.
J: Most viszont akinek van erszénye és táskája, vegye elő, akinek meg nincs az adja el felsőruháját és vegyen szablyát! Mert még el kell ítéljenek mint gonosztevőt, ahogy az meg van írva. (Meg van?)
tanítványok: Uram, van két szablyánk. (Tök mint a sokezer megvendégelése, hát nem?)
J: Elég lesz.


Jézus gyötrődése
------
Márk14.32-42
A vacsi után elmentek arra a helyre, aminek Gecsemáné a neve. Ott azt mondta Jézus a tanítványainak: Üljetek le itt amíg imádkozom.
Aztán maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost és elkezdett "rettegni és gyötrődni".
Akkor azt mondta nekik (gondolom a 3 még vele lévő tanítványnak), hogy halálfélelme van, szóval maradjanak ott és őrködjenek.
Azzal előrébb ment (még) egy kicsit, összeesett és "imádkozott", hogy ha lehetséges múljon el előle az az óra. (Jánosnál nem volt ilyesmire hajlandó...) Ezt mondta:
Abba, Atyám. Te bármire képes vagy. Vidd el elölem ezt a "poharat", de inkább a te akaratod teljesüljön, ne az enyém.
Aztán visszament, de addigra az a három már aludt. Jézus felelősségre vonta Pétert és csakis Pétert, hogy még egy óráig sem lehet magára hagyni? (Tipikus probléma ez a zsidók és istenük között. Amúgy úgy néz ki ez a jelenet egyszerűen azrt lett beírva, hogy még egyszer elmondják a "legyetek folyton készen" példázatot.)
Azzal J. megint elment és ugyanazokat a szavakat mondva megint "imádkozott".
Mikor megint visszament azok megint aludtak. (lol)
Harmadszorra is eljátszották ezt mire JKézus végl feladta, és rájuk hagyta, azzal felrúgdost őket, hogy most már mindjárt el lesz fogva, közel van már aki elárulja (biztos látta a dombról a holdfényben csillanó vérteket). (Idegesítően ellentmondásos ez a Jézus. Most "aludjatok csak", vagy "keljetek már fel"?)
------
Máté 26.36-46
ism.
különbségek: Jakab és Jánost egyszerűen "Zebedeus fiai" titulussal említi.
Jézus nem mondja, hogy Abba.
Második alkalomnál ismét teljes egészében elismétli Jézus szavait, ráadásul nem ébreszti fel második alkalommal a tanítványokat.
------
Lukács 22.39-46
Jézus elment az Olajfák hegyére és a tanítványai követték.
Amikor odaértek azt mndta a tanítványoknak, hogy imádkozzanak hogy kísértésbe ne essenek. (Fura csavarja az első visszamenetelnél mondottaknak.)
Azzal ő maga (és csakis ő) odébbment "egy kőhajításnyira" és térdre esett (nem a földre!) és imádkozni kezdett.
ima: l. Máté.
És akkor megejelent egy angyal neki a mennyből, és "megerősítette".
Haláltusájában (?) még buzgóbban imádkozott, verítéke olyan volt mint a vércseppek ahogy a földre hullottak. (A méretük, vagy a színük?)
Végezetül fölkelt és visszament a tanítványaihoz, akikre úgy talált hogy azok aludtak, mire azt mondta neki, ne aludjanak, keljenek föl, hogy kísértésbe ne essenek. (? Miféle kísértésbe? És akkor többé senki ne aludjon?)

MEGJEGYZÉS: A 43-44. sorok (az angyal és a "haláltusa") nem minden eredeti kéziratban vannak meg. Betoldás, vagy törlés? (Az évek óta beteg története alapján betoldás.)


Jézus elfogása
------
Márk 14.43-54
A "gyötrődés" után mikor Jézus még be sem fejezte amit mondott befutott Júdás és vele egy kisebb sereg fegyverekkel és botokkal, akiket a főpapok az írástudók és a vének küldtek. (Én mindíg azt hittem - mert az volt a filmekben -, hogy római katonák jöttek, nem valami hirtelen összeállt lincskedvű tömeg.) Az áruló pedig meghagyta, hogy azt kell elfogni akit ő megcsókol. De épségben kell elhurcolni!
Oda is ment, hogy "Mester, Mester!" azzal megcsókolta. (Jézus homokos?)
Erre a vele jöttek rögtön megragadták Jézust.
Csakhogy egyik az ott állók közül (?) kivonta szablyáját (Gondolom az egyik tanítványt., Az egyiket a két szablya közül, lol) és rávágott a főpapszolgájára, le is vágta annak fülét. (Vagy csak azt sikerült? Inkább ez utóbbi.)
Jézus pedig kiakadt: Mi vagyok én, holmi rabló hogy fegyverekkel és botokkal támadtok rám hogy elfogjatok? Minden nap ott voltam nálatok a Templomban, és hagytatok "tanítani". Hajj, de szükséges hogy beteljesítsük az írásokat. (Nem prófécia az, amit szándékosan teljesítenek be.)
Erre mindenki elszaladt. (Mármint a tanítványok, nyilván.) Egy ifjú viszont követte őt (nyilván az egyik tanítvány), akinek testét csak egy gyolcs ing takarta (Jézus meleg volt?); őt megfogták az ifjak. De erre kibújt az ingéből és elszaladt legott pucéran.
Azzal elvitték Jézust a főpaphoz. Odagyűltek mind a főpapok, a vének és az írástudók.
Péter pedig távolról követte őket egészen a főpap udvaráig. Ott leült a szolgákkal a tűzhöz melegedni.
------
Máté 26.47-56
ism.
különbség: botok helyett "fustélyok"-kal jönnek.
Az írástudókat nem említi a szöveg.
Júdás amit mond: "Üdvöz légy Mester!"
Jézust nem fogják el rögtön, előbb Jézus megkérdi: "Barátom, miért jöttél?"
A füllevágás után Jézus rögtön ezt mondja: Tedd el a szablyád, mert aki fegyvert fog, fegyver által kell vesznie. (Milyen igaz ott és abban a helyzetben Jézus kompániájára. Természetesen önmagában eza sor nem idézhető, mert akkor millió másik hellyel kerül ellentmondásba.) Vagy azt gondolod nem kérhetek az Atyámtól ide 12 sereg angyalt (inkább)? De miként teljesedhetnének akkor be az írások? (Továbbra sem tudni milyen írások, kinek az írása - mert nincs ilyen "írás" a Bibliában.)
Rabló helyett latort mond Jézus.
A tanítványok elfutnak, és onnan Máténál nincs tovább a sztori.
------
Lukács 22.47-53
ism.
különbségek: Júdás nem hagyja hátra a vele lévő tömeget, nem magyaráz nekik semmit, rögtön megy smárolni. nincs mondva kik jönnek és mivel.
Jézus kérdez: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát? (Nincs csók, csak a szándék.)
Erre a körülötte lévők látva, mi következik megkérdezték, vágják-e őket fegyverrel?
Aztán máris repült a fül (J-nak még lehetősége sem volt válaszolni). Jézus pedig megállítja a csatát, mondván: Elég volt ennyi. (Tehát biztos bólintott jóváhagyásképpen.) azzal meggyógyította annak a fülét. (Ilyen eddig nem volt!)
Jézus latorokat mond és szablyákat meg fustélyokat emleget. (Mi az a fustély? Azt sikerült kideríteni, hogy valamiféle bot. De a wikipdeia-bejegyzésben érdekes, hogy ugyanott a sadduceus-kígyók botját is emlegetik - az a gyógyszertárak jele ma. A gyógyító bot???)
Nem fogtatok el a Templomban ahol minden nap prédikáltam, de ez a ti órátok: a sötétség hatalma.
És Lukács története itt ér véget.
------
János 18.1-11
Jézus az utolsó vacsorán alig fejezte be imáját elment tanítványaival a Kedron patakon túlra. Ott volt egy kert (park?), abba bementek.
Ismerte ezt a helyet Júdás is, hiszen gyakran gyűltek itt össze Jézus és a 12.
Júdás hát magához vett egy katonai csapatot (a katonai csak Károli betoldása) és a papi fejedelmektől meg a farizeusoktól szolgákat, aztán mentek fákyláával, lámpással és fegyverrel.
Jézus tudta mi következik, így odaszólt nekik: Mit kerestek?
válasz: A názáreti Jézust.
J: Én vagyok. (Hová lett Júdás csókja?)
Erre azok hátratántorogtak és a földre estek. (Figyeled az Erő áramlását, lol?)
J. ismét megkérdezte: Kit kerestek?
válasz: a názáreti Jézust. (Ez olyan, mint mikor Elizeus égette el a öveteket folyton...)
J: Mondtam hogy én vagyok az. Ha engem akartok őket (nyilván a 12-t) hagyjátok elmenni.
Ezt nem mellesleg nem jószándékból, vagy törődésből tette, hanem hogy "beteljesedjen az írás", miszerint azok közül akit nekem adtál senkit nem vesztettem el. (Ami persze teljesen kiragadott rész.)
Simon Péter ekkor, akinél volt szablya (ebben az evangéliumban csak neki volt) kirántotta, rávágott a főpap szolgájára, és levágta annak fülét. A szolga neve Málkus volt. (Hogy ez miért fontos?)
J. odaszlt Péternek: Tedd hüvelyébe szablyádat, hiszen ki kell innom a poharat amelyet Atyám adott nekem!
------
MEGJEGYZÉS: A "történetek vége" kifejezés a fejlécek helyére utal. Márknál valamiért ez tartalmazza a meztelen fiú és Péter lopakodását, a többinél nem. Bár az evangéliumoknak ezen a részén a történetek lényegében megegyeznek, a történetük is állandó és biztos, de cserébe a határvonalaik ilyen képlékennyé válnak - mint azt gondolom már észrevettétek.


A főzsidók előtt
------
Márk 14.55-65
A főpapok és az egész tanács tanúkat kerestek Jézus ellen hogy elítélhessék és kivégezhessék, de nem találtak.
Sokan tettek ugyan vallomást Jézus ellen, de a vallomások nem egyeztek.
Néhányan felkeltek és hamis tanúbizonyságot tettek mikor azt mondták: Hallottuk, hogy azt mondta, lerombolom ezt a kézzel csinált Templomot és 3 nap alatt építek egyet amit nem kézzel csináltak! (Hamisan? János 2.19 szerint nagyon is elhangzott ez a kijelentés. De nyilván ez volt az egyetlen vádpont amihez tanúk is voltak, így gondolom az írók akár ez eget is lehazudták volna, vagy a födet a lábunk alól.)
De még így sem egyezett a tanúvallomásuk. (?)
A főpap kiállt hát középre, és megkérdezte Jézust: Semmit nem felelsz? Hát nem zavar mit hordanak itt össze rólad?
Jézus csak hallgatott.
főpap: Te vagy a krisztus, az áldott Isten Fia?
J: Én. "És meglátjátok majd az embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján és eljönni az ég felhőivel". (Megjegyzendő, hogy ez ismét hamis prófécia: a papok nem látták Jézus visszajönni a felhőkben.)
A főpap megszaggatta a ruháit, majd kijelentette hogy nincs hát szükség még tanúkra, mind hallották a káromlást. Mit ítéltek?
Halálra ítélték mind. És kezdték leköpködni, "arcát elfedni"(?), ütlegelni és ugratták: Prófétálj!
A szolgák pedig csak pofozták.
------
Máté 26.57-68
A Júdással lévő tömeg megfogta Jézustés elvitték Kajafáshoz, a főpaphhoz, ahol az írástudók és a vének már egybegyűltek.
Péter távolról követte őket egészen a főpap udvaráig. Bement, leült a szolgákkal hogy "lássa a végét".
A főpapok és a vének, meg az egész tanács hamis tanúkat keresett Jézus ellen hogy megölhessék, de nem találtak. (Itt már nem is próbálkoztak valódi tanúkkal?)
Sok hamis tanú jötzt, mégsem taáltak egyet sem. (Az inkompetens csürhe.) Utoljára két hamis tanú jött elő, akik azt vallották, azt mondta Jézus, hogy lerombolhatja Isten Templomát és 3 nap alatt felépítheti azt. (Mitől voltak ezek hamis tanúk?)
Erre felkelt a főpap, és kérdezte Jézust, hogy hát nem védekezik? Hát igaz amit ezek itt mondanak?
Jézus nem felelt.
főpap: Az élő Istenre kényszerítlek téged hogy mond meg nekünk ha te vagy a krisztus, az Istennek Fia? (A formula az ördögűzésre hasonlít. Csak nem újra a vád, hogy Jézus ördögfattya?)
J: Te mondtad. (Mire ez a változás Márkhoz képest?) Sőt, azt is mondom, hogy később meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján és eljönni a felhőkben. (Nem teljesen ugyanaz...)
Erre a főpap megszaggatta a ruháit és kijelentette, hogy Jézus káromlást szólt, nincs szükség hát (további) tanúkra, hiszen hallhatták az összegyűltek. Mit ítéltek?
azok: Ki kell végezni.
Akkr aztán szemébe köptek (hm, ilyen jól céloztak itt?), pofon vagdosták, néhányan botokkal verték. (Kicsit mást olvastunk Márknál!) Közben azzal ugratták, hogy: Na most prófétáld meg nekünk, ki az akai üt téged? (Ez azért vicces, nem úgy mint Márknál.)
------
Lukács 22.63-71
.........
Megjegyzendő, hogy Péter tagadása Lukácsnál - ellentétben az összes többi evangéliummal - a tárgyalás előtt megtörténik!
.........
A férfiak akik elfogták Jézust csúfolták és verték. Letakarták szemeit, pofon vagdosták, és azzal ugratták, hogy prófétálja meg, ki üti éppen. (Hogy került a történet vége a történet elejére?)
Ja, egyébként más szavakkal is szidalmazták Jézust.
Ahogy nappal lett egybegyűlt a nép véneinek tanácsa (hát nem már össze voltak gyűlve? Hát nem még az este történt az ítélkezés?), a főpapok és az írástudók, és vitték Jézust az ő gyülekezetükbe.
Mondták Jézusnak, hogy ha ő a krisztus (csak ennyit!), akkor mondja meg nekik.
J: Ha mondom nem hiszitek, a kérdéseimre nem választoltok, el nem fogtok engedni. "Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől". (Nem épp ugyanaz mint eddig...)
a zsidók: Te vagy hát az Isten Fia?
J: Ti mondjátok hogy én vagyok!
zsidók: Nincs szükség további bizonyításra (hová lettek a "hamis" tanúk?), hiszen magunk hallottuk hogy mondta (az istenkáromlást).
------
János 18.12-27
A csapatés az ezredes (EZER ember ment elfogni Jézust??????) és azsidók szolgái megfogták és megkötözték Jézust. Elvitték először is Annáshoz, aki sógora volt Kajafásnak - aki abban az évben a főpapi tisztságet töltötte be. (Minden más evangélium szerint Kajafáshoz vitték...)
Kajafás az volt, aki azt mondta, jobb ha egy ember veszik el, mintha az egész nép. (Hát nem?)
Simon Péter és egy másik tanítvány (melyik?) követte Jézust. Ez a (névtelen) tanítvány ismerte (bejáratpos volt hozzá) a főpapot, és bement Jézussal együtt a főpap udvarába. (Az egyetlen evangélium ami említ Péteren kívül itt egy másik tanítványt azt mndta, hogy az alig győzött pucéran elszaladni...)
Péter kívül megállt az ajtónál. Ezért visszajött a "másik tanítvány", szólt az ajtónállónak, hogy a csóka vele van, így mindketten bementek.
De odaszólt Péternek az ajtóőrző LÁNY (női őr?? A zsidóknál?? Alig hiszem.): Ugye te is annak az embernek a tanítványai közül való vagy?
P: Nem.
A szolgák és a poroszlók ott álltak, és rakták a tüzet mivel hűvös volt, és körülötte melegedtek. Péter is odaállt melléjük melegedni.

A főpap közben odabent kérdezte Jézust a tanítványai és "tudománya" (= tanításai) felől.
J: Én nyilvánosan szóltam és a zsinagógákban és a Templomban "tanítottam" (= prédikáltam) ahol a zsidók folyton összegyűlnek. Titokban nem mondtam semmit. (Nem-e? Máté 13.10-11.) Mit kérdezgetsz? Kérdezd azokat akik hallották amit mondtam, ők tudják miket mondtam. (Miért, kedves Jézus, Te már elfelejtetted?)
Erre az egyik poroszló pofon vágta Jézust, sérelmezve a hangnemet.
J: Ha rosszat mondtam, mondd meg pontosan mi a kifogásod. (=~ Perelj be.) Ha meg nincs vele bajd ne ütlegelj.
Annás pedig elküldte KajafáshozJézust megkötözve.

Simon Péter közben ott állt és melegedett. Odaszóltak neki:
Nemde, te is annak a tanítványai közül való vagy?
Péter ismét tagadott.
A főpap egyik szolgája, aki rokona is volt (a főpapnak), az akinek a fülét Péter levágta megkérdezte, nem látta-e őt vele (Jézussal) a kertben?
Péter ismét tagadott - és a kakas azonnal megszólalt.


Péter tagadása
------
Márk 14.66-72
Péter ugyebár lent volt az udvarban Jézus tárgyalása alatt. Odament hozzá egy a főpap szolgálói közül (nem épp ugyanaz az idő mint az, amikor átlépi a az ajtót, nemde?), és megkérdezte, nem-e ő is a názareti jézussal volt? (Itt tudja a személyazonosságát!)
Péter azt felelte nem ismeri, nem is érti miről van szó. Azzal kiment a tornácra, és megszólalt a kakas. (Jánosnál itt már vége volt a sztorinak!)
A szolgáló meglátta őt (akivel az előbb beszélt) és kezdte ismét mondani a mellette állóknak, hogy ez bizony közüllük való!
Péter ismét tagadott.
De rövid idő múlva az ott állók közül egy megint beszólt Péternek, hogy de bizony az vagy, felismerem az akcentusodról hogy galileai vagy! (És az máris azt jelenti hgy Jézus követője?)
Péter erre elkezdett káromkodni meg esküdözni hogy ő aztán nem ismeri azt a férfit akiről szó van.
És akkor másodszor is megszólalt a kakas, mire Péternek eszébe jutott mit mondott Jézus, mire sírva fakadt.
------
Máté 26.69-75
Péter kint volt az udvaron Jézus tárgyalása alatt. Odament hozzá egy szolgálólány, és azt mondta neki, hogy tudja ám, hogy ő is a galileabeli Jézussal volt!
P: Nem tudom miről beszélsz.
Mikor kiment a tornácra, meglátta őt egy másik szolgálólányés azt mondta az ottlévőknek, hogy ez biza a názáreti Jézussal volt!
P: Nem ismerem azt az embert. (= férfit)
Kis idő elteltével az ottlévők odamentek hozzá és mondták neki, hogy de biza, te is közüllük való vagy, az akcentusod elárulja!
P. átkozódni meg esküdözni kezdett hogy ő ugyan nem ismeri azt az embert, mire megszólalt a kakas, amiről P-nek eszébe jutott mit mondott J, mire elment és keservesen sírt.
------
Lukács 22.54-62
Megfogták és elvezették Jézust, elvitték a főpap házába. Péter távolról követte őket.
Amikor tüzet raktak az udvar közepén és leültek Péter is leült közéjük. (Eddig akkor minek lopakodott?)
Meglátta őt egy szolgálólány ahogy megvilágította a fény, és felkiáltott, hogy ez is vele (Jézussal) volt!
P: Asszony, nem ismerem őt.
Egy kevéssel ez után (még mindíg a tűz mellett!) valaki más (de férfi) aki látta őt azt mondta: Te is azok közül való vagy!
P: Ember, nem vagyok! (A nők nem emberek.)
Kb. egy óra múlva még valaki megerősítette, hogy "ez" bizony (biztos) vele (Jézussal) volt, hiszen galileába való! (ezt meg honnan tudta?)
P. megint tagadott, és megszólalt a kakas. És hátrafordult az Úr és Péterre nézett. (?) Erre eszébe jutottak Péternek az Úr (inkább Jézus) szavai, azzal elment és keserves sírásra fakadt.
------
János 18.12-27
l. fent