2009. augusztus 6., csütörtök

Jeremiás buzdító szavai

Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le! (olyanok nyomán vélhettük így, akik minden valószínűség szerint többszáz évvel ezelőtt olvasták a szöveget)

Direkt folytatás az előző bejegyzésből:
Abban az időben végre megint engem fognak imádni és csak engem ezúttal. (tekintve, hogy El, Baal és Ashera az Ugarit kultúrában - szíria - rokonok az isteni panteonban, így nem különösebben érdekes már ez a megjegyzés)
A zsidók a(z általam választott - nem kiválasztott!) népem és punktum.
Egyszer úgyis visszatérünk még ide és ismét felépítjük országunkat. Eljhön a nap, amikor minden zsidónak joga lesz (nem pedig köteles!) visszatérni Kanaán földjére.
Ez a rész 99.99999999999%, hogy a Fogság végetérténél íródott.
Éljen az Úr, imádjátok az Urat. (meglehetősen fásultak ezek a sorok. Jeremiás legrosszabb formájában is telki van élettel. Kiuzárt, hogy ezeket ő mondt/írta volna.)
A zsidókat megint nem tartják kordában.
Ahogy gondom volt (az Úrnak) arra hogy elszenvedjétek a büntetést, úgy volt gondom arra is, hogy ne haljatok bele (a nép szintjén értve, azaz ne haljatok meg = ne pusztuljon ki a zsidó nép / kulktúra /vallás).
És a Fogság után többé nem büntetem a gyerekeket atyáik bűnéért, hanem mindenki csakis a saját maga vétkeiért (lesz) felelős. (azért persze a 32. 18-ban már megint ennek ellenkezőjét fogja állítani, mint tette eddig a 29.32-ben is például - csak nem egy belső ellentmondásra akadtunk? És a Biblia nem csak itt nem tud eebben a kérdésben - sem - megegyezni.)
És így lesz majd egy új szövetség a régi helyett, amit még az Egyiptomból kivonulókkal kötöttem de megszegtek. E szövetség szerint majd engem fognak imádni. "És szövetségem a szívükbe helyezem ÉS NEM TANÍTJA TÖBBÉ SENKI AZ Ő FELEBARÁTJÁT az Úr ismeretére", mert mindenki alapból ismerni fog. (Sajnos el kell keserítsük Jeremiást: a vallás tanult dolog. De ezek szerint nem is kell törődnünk a vallással, az összes pap és rabbi felesleges, sőt: szentségtörés, mivel mindenki majd alapból hívőnek születik.)
Ha a zsidók pedig többé nem hisznek bennem, akkor többé ne legyenek előttem nép. (ez nem kipusztulásról szól, hanem kultúrális átmenetről)
"Ha megmérhetik az egeket ott fent és alant kifürkészhetik a Föld fundamentumait én is megútálom Izráel minden magvát" = azaz nem lesz érvényes többé az Úr hite. És akkor köszönjük, Mr. Isten leléphet, mivel köszönjük szépen, meg tudjuk mérni. (igaz a Földnek nincs olyan alapja, mint egy háznak - itt ugyanis az a kifejezés áll -, de a lényeg stimmel) A tudomány ezek szerint eltörölte a zsidó nép kiválasztottságát, sőt: magát Istent.
És ismét felépítik majd Jeruzsálemet, amit többé nem rombolnak le. (hát, gondolom mint lakott település nyilván amíg ember lakja a Földet nemigen tűnik el. Persze amikor a Nap elhamvasztja a naprendszert, akkor már bajok lesznek, de ez most nem lényeg. Ez az előrejelzsé lényegében semmi mást nem mond, minthogy újáépítik Jeruzsálemet a Babilóniai Fogság után.)


Az a beszéd, amit az Úr intézett Jeremiáshoz Sedékiás király uralkodásának 10. évében, ami Nabukodonozor urlakodásának 18. éve. (Csak nem azért adják meg így Nabu idejét, merthogy Izráel királyának számít?)
Ekkor megszállta Nabukodonozor Jeruzsálemet (feltehetőleg az ostrom kezdetének ideje), Jeremiás meg éppen tömlöcben volt. Ugyanis Sedékiás júdai király bezáratta, mivel Jeremiás azt prófétálta, hogy az országot el fogják foglalni a babilóniaiak (ha épp megindult az ostrom meg tudom érteni, hogy nem akarta rombolnia morált), meg hogy magát Sedékiást is elfogják és Babilonba hurcolják.
Azt mondta Jeremiás: ... Nos, egy földadásvételen keresztül példálózik azzal, hogy majd egyszer ismét zsidk fognak lakni ezen területeken.
Aztán Jeremiás siránkozik kicsit az Úrnak, hogy valóban így lesz-e, az meg biztosítja róla. (elég jól látszik, hogy két független történet van egymásbaszerkesztve)
És persze az egész a zsidók hibája, és amit kapnak az csak a "gonoszságuk" miatti büntetés.


Amíg Jeremiás fogságban volt abban a tömlöcben (l. fent) másodszor is szólt hozzá az Úr:
Ezt mondja / teszi az Úr hogy megerősítse pozícióját / bebizonyítsa hogy létezik:
Tanulás nélkül is megtudhatsz dolgokat, csak kérdezz engem. (na ja. El ne hidd!)
...a szokásos dolgok...
33.11: "mert jó az Úr, mert örökkévaló az ő kegyelme" - de vajon tényleg? Számos példát láthattunk az ellenkezőjére, de vegyük csak azt, ami Jeremiás Könyvében áll, és az ellenkezőjéről beszél: 13.14, 16.3-7. Persze van itt ami erősíteni látszik a 33.11 kijelentését: 3.12. Pedig azt várnád, egy mindentudó isten szava egyértelműen fogalmaz a kérdésekben amiről szó van.
33.15: a mai fordítás így nézne ki: Dávid hagyományait követő / megújító / újra lehetővé tevő személy fog jönni, akinek köszönhető lesz a Babilóniai Fogság vége. - Nem véletlenül használja a "sarjadék" szót a fia vagy magja helyett.
33.17-18: "nem vész ki Dávid sarjadéka és a léviták sem vesznek ki" - Károli
33.17-18: "Dávid sosem akarná hogy egy (puszta = nem kiválasztott) ember üljön Izráel trónjára (= legyen a zsidók vezetője?) sem a léviták, hogy férfiak (közemberek) mutassanak be nekem (az Úrnak) áldozatot" - KJV
33.17-18: "Dávid sosem lesz méltó utód nélkül sem a papság / léviták nem fogynak ki az utánpótlásból" - Bible in Basic English
Ami biztos, hogy Dávid dinasztiája Sedékiás királlyal mindörökre véget ért és többé senki nem tartozik bele bizonyíthatóan; de méginkább úgy tűnik, hogy a sornak nincs is köze a közvetlen leszármazáshoz. Sőt, még az sem biztos, hogy a személynek férfinak kellene lennie (így pl. Eszter is megfelel neki).
És azt mondta az Úr:
A szövetségem (ez az új, ami szerint elmúlik majd a Babilóniai fennhatóság) megszűnik, ha meg bírjátok szüntetni az éjszaka és a nappal rendjét. - Ebben az esetben köszönjük Mr. Isten, mert megtettük. Mind a Holdraszállással, mind bunkerekben élve felborítottuk eme rendet az ember számára alkalmanként, mind a 3 műszakos rendszer bevezetésével heti hét napon át.
33.21: A babilóniai megszállás óta nincs utóda Dávidnak, nemhogy el tudná foglalni a trónt. És különben is: Dávidék már megszegték az Úrral kötött szövetségüket.
És azt mondta az Úr:
A 33.26 kulcskérdés lenne annak megértésében, miről beszél Jeremiás. Addig a (22)-23-25. között akár azt is mondhatnánk, hogy ténylegesen Dávid király vér szerinti leszármazottairól van szó, de ez az utolsó sor kétségeket ébreszt, mert megszemélyesítést használ, allegórikus képpé emeli Dávidot. Mert ha az egyik név allegórikus, akkor az összes az. Inkább arról lehet szó, hogy Dávid = zsidó államfő. Inkább csak az állam, a nép fennállásáról van szó, leginkább pedig politikai ösztönzésről egy reménytelen helyzetben.
És végül ne feledjük Jeremiás korábbi kirohanásait, miszerint Sedékiás elhurcoltatik Babilonba és ott fog megdögleni, mindenkije ott fog megdögleni. Márpedig az Ótestamentum szerint ő az egyetlen egyenesági leszármazottja Dávidnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése