zsido.com 2

Nemrég felhívtam a figyelmet, hogy látszólag használható Mishnahfeltöltésbe kezdtek.

Most viszont arra hívnám fel a figyelmet, hogy azért ezzel legyünk óvatosak, mert korántsem olyan biztos az. Vesázzük ki pl. az alábbi értekezésüket, ha már ott helyben kicenzúrázzák a vele kapcsolatban feltett kérdéseket a kis szemforgatók (nem zsidó sajátosság...):
http://zsido.com/konyvek/modern_etikai_kerdesek_a_zsido_jog_szemszogebol/73/1451

Azt fejtegetik, mennyire antiszemita mindenki aki nem zsidó, és hogy egyetlen forrásuk vádaskodásukra a Luzsénszky-féle kivonat, amitől már a szőr is égnek áll a hátamon.
De lássuk, mi van ott. És tartsuk észben, hogy ha a Talmud "a Biblia gyakorlati útmutatója", akkor egyszerűen muszály a nemzsidók kiírtásáról ódákat zengenie, hiszen a Biblia maga is azt teszi, egyáltalán nem burkolt formában.

"Az utóbbi időben rossz-szándékú antiszemita félrevezetések kapcsán többször is felmerült a Talmud mibenléte, és a Talmud elleni félrevezető vádak a magyar médiában és közbeszédben."

Szóval a zsidók szerint a Talmuddal kapcsolatban bármilyen kérdés felmerülése "rossz szándékú antiszemita félrevezetés és vádaskodás".

"ragadjuk meg az alkalmat, hogy ennek kapcsán a Talmud néhány összetett témakörét tisztázzuk, és ezzel végetvessünk olyan kijelentéseknek és vádaknak, amelyek mindenfajta logikát és értelmet nélkülöznek."

És teszik mindezt kb. 1 oldal terjedelemben. Komolyan vehető-e ez a próbálkozás egy 16425 oldal terjedelemnél? Ugye hogy nem?
"Mindenfajta értelmet nélkülöznek" - azaz aki rákérdez a Talmuddal kapcsolatos felmerült problémákra, az idióta. Milyen kedves és megértő.

"A Talmud szerkesztése a polgári időszámítás utáni V. században zárult le"

Hopp, az első komoly tévedés. Még a magyar wiki is 6. sz-ot mond!

"Meg kell fejtenie, a Talmud szűkszavú, utalásokkal és rövidítésekkel teli szövegét."

Mármint aki olvassa. Nos, mi eddig egy darab rövidítéssel (magában a szövegben, nem a lábjegyzetekben!) nem találkoztunk, bár ez lehet a fordítók érdeme. De hogy "szűkszavú" lenne a Talmud "tengere"? Sokkal inkább szószátyár és csapodár.

"Szövegének összetettsége és bonyolultsága folytán nem csoda, hogy az elmúlt több mint ezer évben felmérhetetlen mennyiségű kommentárt és magyarázatot írtak ehhez a nagy műhez."

Sokkal inkább azért, mert a nyelv és a szokások változtak (és így a szöveg érthetetlenné vált), nem pedig mert olyan fantasztikusan összetett, mint amilyennek itt megpróbálják beállítani.

"Éppen a félreértésektől és félremagyarázásoktól tartva vonakodtak, még a jó indulatú fordítási kísérletektől is az Újkor nagy rabbijai."

Vagy inkább azért, mert a Tamud teli van felháborító részekkel, és el akarták ezt titkolni. A Soncino őszintének tűnik a kérdésben, hogy jelöli hol cenzúráztak, hamisítottak stb. ezekben a "jóindulatú fordítási kísérletekben".

„Megkérdőjeleztem a fent említett fordítónál azt, hogy hogyan képes minden egyes téma valódi tartalmát és értelmét meghatározni, amikor még Rási kommentárjának tartalmáról is sokszor vitatkoznak a legnagyobb bölcsek. Mennyi tinta folyt, és hány fóliáns telt meg csupán egyetlen kijelentés értelmezése kapcsán? Hogyan lesz képes egyedül a saját belátása szerint meghatározni az adott téma valós értelmét?”

Tehát a Talmudot csak zsidók érthetik, akkor is ha nem. Én azt mondom, mindenkinek van szép kis szövegértése, és aki szerint helyes, ha a vádló, a bíró és a hóhér egy személy, azt sürgősen távolítsák el mindenhonnan.

"(Ugyan e szerint az elv szerint jártunk el mi is a magyar nyelvű Talmud fordításunkban, amelynek 800 oldalas első kötete idén decemberben kerül nyomdába.)"

A cikk 2007-ben íródott, az emlegetett fordításról nincs hír, úgy tűnik sosem készült el.

"Először is érdemes tisztába tenni az egyik leggyakrabban elhangzó, negatív fényben feltüntetett kifejezést: „gój”. Elég, hogy annyi fáradságot vegyünk, hogy felüssünk egy héber szótárt, és máris láthatjuk a szó jelentése: „nép”. Ez utalhat egyaránt a zsidó népre vagy nemzsidó népekre. A Bibliában többször is megtalálhatjuk ezt a kifejezést kifejezetten a zsidó nép kapcsán⁴. Sőt egy helyen még az is előfordul, hogy egy idézetben a mondat elején zsidókra a végén pedig nemzsidókra utal.⁵ A zsidó nép liturgiájában is előfordul ez a kifejezés a zsidókra vonatkozóan.⁶ A gyakorlatban az a szóhasználat alakult ki, hogy általában a konkrét meghatározás nélküli goj nemzsidó népekre, a zsidó goj pedig a zsidó népre utal."

Ennél nagyobb hazugságot nem is követhettek volna el. Ha a Talmudról van szó, nem mutogathatsz a Bibliára! A talmudi szóhasználatban a gój az bizony csak és kizárólag a nemzsidókat jelenti, feltételezem ezért használták a Soncinoban oly' következetesen a "pogány" szót - aminek a szótár szerint egyébként jelentése "gój" zsidó szóhasználat szerint. Egyszóval félrevezető hazugság ez a bekezdés.

"De valamilyen furcsa oknál fogva például az alábbi Talmud idézetet⁷ nem szokták említeni: „A béke jegyében nem tartjuk vissza a leket, sikchá és a peá (mezőgazdasági jótékonysági)⁸ adományait a rászoruló nem-zsidóktól. Zsidó szegényekhez hasonlóan nem-zidó szegényeket is kötelességünk segíteni. Zsidó betegekhez hasonlóan nem-zsidó betegeket is kötelességünk látogatni. A zsidó halottakhoz hasonlóan nem-zsidó halottakat is kötelességünk eltemetni. Mindezt a béke jegyében.”" - Gittin 61a

Nos, keressük ki a Gittin 61a-t, és ezt a részt! Valóban meg is találjuk, csakhogy csúnya csúsztatás került a "fordításba" - tipikus zsidó cenzúra a Talmuddal kapcsolatban. Mégpedig az idézett rész legelején és legvégén, amivel rögtön meg is változik az egész tartalma. A valódi szöveg így szól:
„A rossz érzés elkerülése nem tartjuk vissza a leket, sikchá és a peá (mezőgazdasági jótékonysági)⁸ adományait a rászoruló nem-zsidóktól. Zsidó szegényekhez hasonlóan nem-zidó szegényeket is kötelességünk segíteni. Zsidó betegekhez hasonlóan nem-zsidó betegeket is kötelességünk látogatni. A zsidó halottakhoz hasonlóan nem-zsidó halottakat is kötelességünk eltemetni, a béke érdekében.”

Azaz itt szó sincs holmi béke-vallásról, csak arról, hogy ezeket betartva fenntartható békeállapot ameddig érdeked fűződik hozzá. Nem kis különbség!

A Rási-idézetről nem tudunk véleményt alkotni a mű - és főleg a megbízhatóan cenzúrázatlan mű! - birtokában nem lévén. Ellenben az ahhoz kapcsolódó következtetéshez már igen, ami így hangzik:

"Fontos kihangsúlyozni, hogy – az egyiptomi történet után több mint ezer évvel élő – Simon rabbi sem a gyilkosságra utasít, hanem jellemzeni akarja, hogy az ilyen álszent emberek is gonoszak és halált érdemelnek."

Nézzük ehhez meg a közreadott szöveget:

"Az egyiptomiak közül a jókat is meg kell ölni a kígyók közül a jóknak is szét kell zúzni a fejét"

Namost én nem tudom ki hogy van vele, de az "ölés" az komoly aktív tevékenység, és nem pusztán "halált érdemel".
De beleköthetünk a dolgokba azon az alapon, hogy nem áll neki senki aktívan felkutatni és kiírtani minden kígyót.
De a kötekedést megcáfolhatjuk: aki meglátott anno egy kígyót, az ott helyben lecsapta a fejét. Márpedig ha ez itten az "egyiptom Fogság" történetéről szól, akkor ott nem kellett felvonulni Egyiptom ellen hogy Egyiptomit láss, azaz közvetlen háborúra való felbújtás (még ha csak gerillaháború is) az idézett passzus.
Hát nem a "béke" és az "emberszeretet" iskolapédája, lol?

"Habár a Talmud egy helyen ezt a mondást más kontextusban nem csak az egyiptomiak kapcsán említi, fontos tisztázni, hogy ott is egy kifejezett helyzetről van szó. A Talmud azt tanítja:¹⁶ „A pogányok legjobbjait is öld meg háború esetén, kígyók közül a jóknak is szét kell zúzni a fejét!”."
A 16-os lábjegyzet az oldalon a Szofrim traktátusra mutat, ami asszem egy az úgynevezett "kis traktátusok" közül, amik a Soncinoba - sem - kerültek be.
De vajon megtaláljuk-e az idézetet a tényleges Talmudban? Olyasmit mindenesetre találunk, ami rávilágít a Talmudot írók gondolatmenetére, hogy egy valóban egyiptomiakról szóló szakaszból csúnyán általánosítottak az összes nemzsidóra:
Sanherdin 58b:
R. Hanina azt mondta: Ha egy pogány megüt egy zsidót halált érdemel, mivel írva vagyon: És nézett erre és nézett arra, és mikor nem látott senkit megölte az egyiptomit (Exodus 2.12).

Azaz a Talmud írói, a Tamud tartalma ezáltal ténylegesen rasszista.

Az okfejtés mindenesetre így fejezik be:
"Még jobban utánajárva pedig láthatjuk, hogy a Talmud egy háború esetén említi ezt a szabályt kifejezetten az ellenségre utalva."
Ami minden, csak nem "utánajárás".

"A véresszájú csúsztatások között az is elhangzott, hogy a Talmud szerint szabad nem-zsidókat becsapni. Miről van valójában szó?"

Nos, kedves hantázó zsidóim, eláruljuk miről van szó. Nem arról, amiről ott elkezdenek hantázni tisztelt Olvasó, de nem ám! Hanem erről:
Baba Kamma 113a: "Ha egy zsidó és egy pogány (= nemzsidó) esetében ítélsz, és az izaelita javára dönthetsz a Törvény alapján, akkor mond: Ez a mi törvényünk. Ha az izraelita javára dönthetsz a pogányok törvénye alapján, mond neki: Ez a ti törvényetek. Ha egyik sem lehetséges, akkor fortéllyal kell kicseleznünk őt."

"Ennek a kapcsán a Talmud azt tanítja,¹⁹ hogy zsidók felé meg kell téríteni a „megtévesztés” összegét, nem-zsidók felé azonban nem." ... "A Talmudban járatos ember tudja, hogy az itt említett „megtévesztés” egy különleges fogalom, ami nem becsapást jelent, hanem egy adott árucikk áron felüli eladását. Olyan esetről van szó, amikor a vevő a vásárlást követően panaszt emel, hogy a megvásárolt árucikk túl drága." ... "a világon mindenütt ez a haszonszerzés természetes és megengedett módja."

Ezt az álságos szemforgatást! Igyekeznek jól elhúzni a mesét, de a vége ez:
1) Ha egy zsidó egy zsidónak rosszul ad vissza, akkor a panasz esetén ki kell az eladónak fizetnie a kárt amit okozott.
2) Ugyanezt nem kell megtennie egy nemzsidóval.
Most ehhez vegyük hozzá a megfelelő szövegkörnyezetet, azaz egy olyan kort, amiben ténylegesen becsapásnak számított ilyet elkövetni bárkivel szemben - elvégre akik ezt összehordták, azok nem ma élnek!
Azaz a Talmud ezen passzusa igenis törvénysértésre buzdít és kettős mércére!
Az meg, hogy ma a "pénztártól való távozás után" szabály milyen, csak a mai szabályról mond ítéletet.

"Kérdés nem fér ahhoz, hogy ez a megtévesztés törvényének helyes értelmezése, hiszen magáról a becsapásról a talmudi jog a következőt tanítja:^24"

Meg sem kell néznünk az idézet tartalmát ahhoz,hogy lássuk milyen HAZUGSÁG ami következik. Nézzük csak meg, honnan való az idézet inkább! 24-es lábjegyzet: Maimonidész, Az adásvétel szabályai 18:1. Hát nem éppen a Talmud! Az meg, hogy ki mit magyaráz bele a Talmudba, még ha ilyen neves zsidó is az illető, az kurvára nem mérvadó a Talmud tényleges tartalmával kapcsolatban!
Egyébként pedig ha arra akarnak utalni, hogy a Talmudról való ítéletalkotáshoz az egész Talmud elolvasása szükséges, AKKOR ADJÁK KÖZRE AZT!

Azt pedig nem tűrjük el, hogy "jótékonykodás"-nak állítsanak be valamit, ami szimpla lopás.