Sanhedrin, 7-es fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

7a
hogy jótékony tett megkérdezni a peres feleket, vajon törvényi megoldást kívánnak, vagy megegyezést. Ha így van, ez megegyezik az első Tanna véleményével (1 aki fenntartja, hogy az ítélkezést a döntés előtt lehet javasolni)? Van egy különbség azonban: R. Joshua b. Korha ezt erkölcsi kötelezettségnek tekinti; az első Tanna pusztán megengedhető cselekedetnek. De ez azt jelenti, hogy az első Tanna ugyanazt a véleményt fejezi ki, mint R. Simeon b. Manasya? - A különbség R. Simeon állításának végénél keresendő: "Ha már hallottad az ügyet és tudod kinek az oldalára hajlik a döntés, nincs szabadságodban egyezséget ajánlani", egy megkülönböztetés amit az első Tanna nem vall.

Egy eltérő véleménynek adott hangot R. Tanhum b. Hanilai, aki azt mondja, az idézett passzus (2 Ps. X, 3) csak az aranyborjú esetére vonatkozik, mivel írva vagyon: És mikor Áron látta ezt, épített egy oltárt előtte (3 Ex. XXXII, 5). Mi az amit ténylegesen látott? - R. Benjamin b. Japhet azt mondja R. Eleazarnak jelentve: Hurt látta megölve elterülve maga előtt és azt mndta magának: Ha nem enged(elmesked)sz nekik, ugyanazt teszik majd velem mint amit tettek Hurral, és így teljesül be a prófécia, Megölessenek-e a papok és a próféták az Úr Szentélyében (4 Lam. II, 20 (érdekes lenne, ha Jeremiás Siralmaiból idézett volna Áron...))? és sosem találnak megbocsátást. Jobb hagyni imádni őket az aranyborjút, amely sértésért még találhatnak megbocsátást megbánással (5 ezzel kompromisszumot kötött, és ezen kompromisszumot feljegyezte a zsoltárszerző).

És hogyan értelmezik azok a Tannaimok akik megengedik az egyezkedést még akkor is, mikor egy ügyet már meghallgattak ezt a passzust: A viszály kezdete az olyan mint mikor valaki vizet tölt ki (6 Prov. XVII, 14)? Úgy értelmezik mint R. Hamnuna. Mivel R. Hamnuna azt mondja: Az első dolog amiért egy férfit hívnak hogy adjon számot az Elkövetkezőben az a Tóra tanulmányozására vonatkozik, mivel írva vagyon: A bírálat kezdete (7 iusn "küzdelem" vagy "ítélet") a víz kitöltésével kapcsolatos (8 azaz a Tórával, amit a rabbik vízhez hasonlítanak. Lásd Ex. Rab. II, 9).

R. Huna azt mondja ezzel a passzussal kapcsolatban: Küzdelem van összehasonlítva egy víz folyása jelezte kezdéssel, ami úgy terjed ahogy a víz keresztültör rajta.

Abaye the Elder (Abaye a vén) (9 Abaye Kashisha, a híresebb Abayetől hogy megkülönböztessük. Valójában az utóbbi idézi őt a Keth. 94a-ban) azt mondja: A küzdelem olyan mint egy fahíd deszkái; minél hosszabban fekszenek, annál biztosabbá válnak.

(‘Mnemonic: Halld, És Kettő, Hét, Dalok, Másik (10 vagy "Halld, Vashti, Hét, Dalok, Mások; Vashti és "És Kettő" ugyanúgy hangzik héberül, h,au Lásd p. 21, n. 5).)

Volt egyszer egy férfi aki azt szokta volt mondani: Boldog aki őróla szóló gyalázkodást hall és nem érdekli; mivel száz gonosz kerüli el. Sámuel azt mondta Rab Judahnak: Erre céloznak a passzusban: Az, aki vizet (küzdelem vizét) enged ki madon (aminek számértéke száz (12 iusn = 40,4,6,50 külön-külön, összesen 100) elejét okozza (11 Prov. XVII, 14). azaz száz viszály kezdetét.

Megint, volt egyszer egy férfi aki azt szokta volt mondani: Ne lepődj meg ha egy tolvajt nem akasztanak fel két vagy három lopásért; végül csak elkapják. Sámuel azt mondta Rab Judahnak: Erre céloznak ebben a passzusban: Így szólt az Úr: Júda három kihágásáért, de négyért nem fogom visszafordítani (13 Amos II, 6. Szókihagyásos passzusnak véve az alábbi értelemmel: "Habár visszavonhatom vagy visszatarthatom Én ítéletemet az első három kihágásnál, a büntetést nem tarthatom vissza a negyediknél."), azaz Én ítéletemnél.

Egy másik azt szokta volt mondani: Hét gödör áll nyitva a jó férfinek de elkerüli; gonosztevőknek csak egy, amibe beleesik. Erre, mondja Samuel Rab Judahnak, az alábbi passzusban céloznak: Az igaz ember hétszer bukik el és felemelkedik újra (14 Prov. XXIV, 16).

Megint másik azt szokta volt mondani: Hagyd annak ki egy bíróságról jön ami kiforgatta kabátjából is, énekelje énekét és menjen útjára (15 boldognak kell lennie hogy megszabadították egy ebül szerzett dologtól). Samuel mondta Rab Judahnak: Erre az alábbi passzus céloz, És mind ez emberek is (ti. a veszteseket közéjükértve) békében jöjjenek helyükre (16 Ex. XVIII, 23).

Megint egy másik azt szokta volt mondani: Mikor egy nő nem emeli (munkához való) kosarát elalszik (17 nemtörődömség a pusztulás közvetlen oka). Samuel azt mondta Rab Judahnak: Erre az alábbi passzus céloz, Lustaságtól süllyednek el a tutajok (18 ti. a ház romlásnak indul Ecc. X, 18 (nincs ilyen számú passzus a Bibliában!)).

Egy másik férfi azt szokta volt mondani: A férfi, akiről beszélek felém rázta öklét (19 vagy "rámemelte bunkóját"). Sámuel azt mondta Rab Judahnak: Erre az alábbi passzus céloz: Te, ismerős barátom, kiben megbíztam és ki ette kenyeremet, felemeleted sarkadat ellenem (20 Ps. XLI, 10).

Egy másik azt szokta volt mondani: Mikor a szerelem (21 feleségem és köztem) erős volt, megvethettük volna ágyunkat egy kardpengén; most hogy szerelmünk legyengült, egy hatvan könyöknyi ágy sem elég nagy számunkra. R. Huna azt mondta: Erre ez a passzus céloz: Az előző korban (mikor Izrael hűséges volt Istenhez) azt mondták: Találkozni fogok vele és beszélek veled a Láda-fedőről (22 Ex. XXV, 22); és továbbá azt tanították: A Frigyládát mérd kilenc tenyérnyi magasra és a fedőt egy tenyérnyire, azaz összesen tízre. Ismét írva vagyon: A Háznak amit Salamon király épített az Úrnak, a hossza hatvan könyök volt, a szélessége húsz könyök, és a magassága harminc könyök (23 I Kings VI, 2). De a későbbi korból (amikor elhagyták Istent) írva vagyon: Ezt mondta az Úr, a Menny az én trónom és a föld az én zsámolyom. Hol a ház amit építhetnél nekem (24 Isa. LXVI, 1. Ezzel először a Shechinah egy kisméretű Ládán pihent, de mikor Izrael vétkezett, még Salamon Temploma is kicsi volt)?

Milyen bizonyítékunk van arra, hogy a taguru ige (amit "félj"-nek fordítottak) használható "begyűjt"-ként is (25 visszautal p. 24-re)? R. Nahman az alábbi passzus idézetével válaszolt: Nem szabad a bort innod, sem a szőlőt gyűjtened (te'egor) (26 Deut. XXVIII, 39. rdt). R. Aha b. Jacob azt mondja hogy ez bizonyítható a következő passzusból: Adja (nő) kenyerét a nyárban és gyűjtse (agerah) (nő) ételét aratáskor (27 Prov VI, 8. vrdt). R. Aha ki fia R. Ikának azt mondja, levezethető a következő passzusból: Egy bölcs fiú gyűjtöget (oger) nyáron (28 Ibid. X, 5. rdut).

(Mnemonic: Igazság, Pénz, Lásd.)

R. Naham azt mondta R. Jonathannak jelentve: Egy bíró ki egy ítéletet szab ki teljes igazságban (29 szó szerint "hű saját igazságához", azaz egy abszolút igaz ítélet, ami a bírón keresztül érkezhet meg, amennyiben törekszik rá hogy maga kitalálja az igazságot és nem csak a bizonyítékokra hagyatkozik. Lásd Tosaf B.B. 8b; Meg. 15b) csinálja hogy a Shechina elmerül Izraelben, mivel írva vagyon: Isten áll Isten Gyülekezetében; a bírók közepette Ő ítél (30 Ps.LXXXII, 1). És aki nem tökéletes igazságban hogy ítéletet az teszi hogy a Shechina elválik Izrael közül, mivel írva vagyon: A szegények elnyomása miatt, a szükséget szenvedő sóhajtása miatt, most felkelek, mondá az Úr (31 Ibid. XII, 6).

Ismét. R. Samuel b. Nahmani jelent R. Jonathannak. azt mondta: Egy bíró ki igaztalanul veszi el valaki tulajdonát (32 szó szerint: "pénz") és adja másnak, az Egyedül Szent, áldott legyen Ő, elvesz az életéből, mivel írva vagyon: Ne lopj a szegénytől mert szegény ő, szintúgy ne nyomd el a szenvedőt a kapuban", mivel az Úr számonkéri tettüket, és kifosztja azok életét akik kifosztják őket (33 Prov. XXII, 22-23).

R. Samuel b. Nahmani tovább mondta, jelentve R. Jonathannak: Egy bírónak mindíg úgy kell gondolnia (34 szó szerint "látni") önmagára mintha egy kard lógna a feje felett (35 szó szerint: "nyugszik véknyai közt") és Gehenna (36 lásd Glos.) nyiladozna alatta,

7b
mivel írva vagyon, Íme, ez Salamon szemete (szimbólikusan a Shechinah), és körülötte Izrael hatvan erős férfija (a tudósok szimbolikája); mind forgatják a kardot és képzettek háborúban (vitában) és minden férfinak megvan a kardja oldalán az éjszaka rettenetei miatt (1 Cant. III, 7-8). (A Gehenna rettenete, amit az éjszakához hasonlítanak (a sír sötétsége).)

R. Josiah, vagy mások szerint R. Nahman b. Isaac a következő felvetést tette: Mi az értelme ennek a passzusnak: Ó Dávidnak háza, így szól az Úr: Tégy igazságot reggel és mentsd meg a szenvedőt elnyomója kezéből (2 Jer. XXI, 12)! Csak reggelente viselkedjen valaki bíróként és a nap többi részében nem? - Nem, ez azt jelenti: Ha az ítélet amit hozni akarsz nyilvánvaló számodra mint a reggel (fény), hozd meg; de ha nem, ne add ki.

R. Hiyya b. Abba azt mondja: R. Johanan ezt az alábbi passzusból vezeti le: Mond bölcsességedben, Nőtestvérem vagy (3 Prov. VII, 4). Ha a dolgok annyira tiszták számodra mint a lánytestvéred elleni tiltás (házasság kérdésében), add elő döntésed, de ne különben.

R. Joshua b. Levi azt mondja: Ha tizen ítélnek egy ügyben, a lánc mindannyiuk nyakában lóg (4 azaz mindannyian osztoznak a felelősségben), Nem magától értetődő ez? - Ezt nem kell elmondani, kivéve egy tanítvány esetével kapcsolatban, aki mestere jelenlétében ül, és megjegyzés nélkül hagyja mestere egy hibás döntését.

Mikor egy ügyet benyújtottak R. Hunának szokása volt hívni és maga köré gyűjteni tíz tudós férfiút annak érdekében - ahogy fogalmazott - hogy mindannyian hordhassanak egy darabot a gerendából (5 azaz hogy osztozzanak vele a felelősségen).

R. Ashi, mikor egy terefaht (6 egy állat aminek szervi baja van) adtak neki átvizsgálásra, elküldött és összegyűjtötte minden mészárosát Matha Mehasianak annak érdekében - ahogy fogalmazott - hogy mindegyik cipeljen egy darabot a gerendából.

Mikor R. Dimi eljött Palesztínából rámutatott, hogy R. Nahman b. Kohen a passzus alábbi értelmezését adta: A király igazsággal szilárdítja meg az országot, de aki ajándékokat szeret eldobja azt (7 Prov. XXIX, 4). Ha úgy ítél mint egy király, abban nincs szüksége senki segítségére, azzal megerősíti az országot, de ha olyan mint egy pap aki cséplőpadozatok körül őgyeleg hogy részesedést gyűjtsön, az eldobja azt.

A Nasi háztartásának (8 Judah II) tagjai egyszer kijelöltek egy alkalmatlan tanárt (9 szó szerint: bírót), és a rabbik azt mondták Judah b. Nahmaninak, Rash Lakish magyarázójának (10 kinek funkciója az volt, hogy fennhangon kifejtse a hallgatóságnak amit a tanító tömören mondott halk hangon): Menj, és állj oldalán mint magyarázó. Mellette állva Judah lehajolt hogy hallja mit akar mondani, de a tanár nem akart semmit mondani. Erre R. Judah ezt mondta bevezetőjeként: Jajj annak aki azt mondja fának: Kelj fel! - az ostoba kőnek: Emelkedj! Tud ez tanítani / Taníthat ez? Íme, arannyal és ezüsstel van bevonva, és egyáltalán nincs lélegzet közepében (11 Hab. II, 19), de az Egyedül Szent, áldott legyen - folytatta - számon fogja kérni azokat akik beképzeltté válnak, mivel írva vagyon: De az Úr szent Templomában van; legyen a föld csendben előtte (12 Ibid).

Resh Lakish azt mondta: Aki kinevez egy alkalmatlan bírót a Közösség élére, az olyan mintha Asherát (13 egy szent fa vagy oszlop, ami az ősi sémi vallás része) állított volna Izraelben, mivel írva vagyon: Nevezz ki bírókat és hivatalnokokat nekik és nem sokkal az után azt mondták: Ne állíts Aserát semmilyen fából (14 Deut. XVI. 18-19). R. Ashi azt mondta: És ha ilyen kinevezést olyan helyen tettek, ahol tudósok vannak, az olyan mintha az Aserát az Oltár mellé állították volna, mivel a passzus ezen szavakkal zárul: az Úr a ti Istenetek oltára mellett (15 a tudósokat az Oltárhoz hasonlítják, mivel megértetik a bűnösökkel hogy meg kell térniük útjukról. Kereszthivatkozás: Rashi a.l).

Ismétcsak írva vagyon: Ne tégy velem ezüst vagy arany isteneket (16 Ex. XX, 23). Csak ezüst és arany istenek amiket nem lehet csinálni, míg fából készültek megengedettek? - A passzus, mondja R. Ashi, ezüst vagy arany által kijelölt bírókról szól.

Rabnak amikor bírók körében ült szokása volt mondani: Szabad akaratából a bíró megy hogy találkozzon a halállal. Nem tesz saját háztartása szükségletei szerint, és üres kézzel tér haza. Bárcsak úgy térne vissza ahogy jött (üres kézzel) (17 köszönetét fejezte ki a köszönet nélküli természetű bírói feladat iránt, (mely) teljes felelősséggel és teli veszéllyel)! Mikor a bejáratnál látott egy tömeget kísérni őt, azt mondta: Habár kegyelmessége a mennyekig ér fel, és feje elér a felhőkig, mégis örökre el kell pusztulnia mint saját szennye (18 Job XX, 6-7).

Mar Zutra the Pious, amint vállmagasságban vitték (19 magas kora miatt és mert nem tudott gyorsan járni cipelték, így a hallgatóságnak nem kellett sokáig várnia az érkezésére (bezzeg ha elindult volna idejekorán!)) a Zarándoklati Fesztivált megelőző Szombaton (amikor prédikálta a Fesztivál Törvényeit), szokása volt idézni a passzust: A gazdagság nem örökre van, és így a koronát viselik minden generációban (20 Prov. XXVII, 24)?

Bar Kappara azt mondta egy előadásában: Honnan vezethetjük le rabbijaink kijelentését: Légy felszabadult ítéletedben? A szavakból: És nem szabad felmenned oltárom lépcsőin (21 Ex. XX, 26). Mivel ezt az alábbiak követik: És ezek az ítéletek... (22 a mellérendelés mutatja hogy ítélethez lassan kell haladni és elkerülni a nagy lépteket amiket az oltárról lefelé ereszkedő tesz)

R. Eleazar azt mondta: Honnan vezetjük le, hogy egy bírónak nem szabad az emberek fején taposnia (23 a hallgatóság álltalában a földön ült, és ha áttörné magát közöttük, úgy tűnne, mintha a fejükön taposna)? Írva vagyon: És nem szabad felmenned (ti. utat törnöd) oltárom lépcsőin; amit ez követ: és ezek az ítéletek.

Ugyanaz a passzus folytatódik: amit fel kell állítanod előttük. Azt kellett volna mondaniuk: amit meg kell tanítanod nekik. R. Jeremiah - vagy mások szerint R. Hiyya b. Aha - azt mondta: Ez a bírók jelvényére vonatkozik (amit a nyilvánosság számára fel kell mutatniuk) (24 lásd passage below and Notes 1-4).

R. Huna mielőtt belépett a Bíróságra azt szokta volt mondani: Hozzátok elő hivatalom szerszámait: a pálcát (25 ütni, a bíróság belátása szerint), a korbácsot (26 a harminckilenc ütéshez. Deut. XXV, 3), a szarvkürtöt (27 kiközösítéskor fújják meg) és a szandált (28 Halizahnak, lásd Glos.).

Ismét. írva vagyon: És megbíztam bíráitokat azon időben (29 Deut. I, 16). R. Johanan azt mondta: Ez egy figyelmeztetés számukra hogy óvatosan használják a pálcát és a korbácsot.

Ismét: Hallgasd meg az ügyeket fivéreid között és ítélkezz igazságosan (30 Ibid). Ez - mondta R. Hanina - egy figyemeztetés a bíróság számára hogy ne hallgassanak egy peres fél állításaira a vele szemben lévő jelenlétének hiányában, és a peres fél ne fejtse ki ügyét a bírónak mielőtt ellenfele megjelenik. Shamoa' (31 gna) (hall) a passzusban szintén olvasható shammea'-nak (32 gna A Pi'elben, aminek okozati értelme van (tedd hallhatóvá)).

R. Kahana ellenben azt mondja: Ezt a szabályt ebből a passzusból vezethetjük le: Ne végy fel (tissa) hamis tanúbizonyságot (33 Ex. XXIII, 1. ta) (a bíróra utal), ami olvasható tashshi-nak (34 thw, , a hiph'il-ban tab-ból "rávesz", "rábír", "félrevezet", amik a peres féllel kapcsolatban, hogy nem szabad neki megkísérleni megnyerni a bírót saját oldalára azzal hogy ügyét ellenfelének hiányában mondja el).

A fent idézett szöveghez, Igazságosan kell ítélned (35 Deut. I, 16). Resh Lekish azt mondja, hogy azt jelenti: Fontold meg igazságosan az ügy minden nézőpontját mielőtt meghozod döntésedet.

A szavakhoz, Egy férfi és fivére között... R. Judah azt mondja hogy ez fivérek közti csekélységek miatti vitákra utal, például: ki foglalalja el a ház alsó és ki a felső részét. És az idegen aki velük van... Ez - mondja R. Judah - még olyan jelentéktelen vitákra utal, mint amik egy kályhával és egy kemencével kapcsolatosak (36 urd-ot itt jövevényként értelmezve, aki jövevény ugyanabban a házban. A köztük lévő vita természete főleg a háztartási cikkekkel kapcsolatos - kályhák és kemencék).

Nem szabad személyeket (lo takkiru) tisztelnetek ítéletben (37 Deut. I, 16). R. Judah azt mondja ez azt jelenti: Ne részesíts (szó szerint: ismerj föl) senkit előnyben (még ha a barátod is); és R. Eleazar az alábbi értelmet tulajdonítja neki: Senkit ne távolíts el (még ha ellenséged is) (38 R. Eleazar a takkiru-t úgy értelmezi, mintha tenakkru urfb lenne).

Rab egy korábbi ellenfele eljött elé egy keresettel, és azt mondta: "Nem voltál egyszer vendégem?" "Igen", válaszolt, ("és mi a kívánságod?" (39 így Rashi - Rashal szerint - Rab azt kérdezte meglátva a férfit: Nem korábbi ellenségem vagy? A férfi válaszolt. De! Erre Rab megkérdezte, "Mi a kívánságod", az idézőjelben lévő szavak jelennek meg a szövegben)) "Van egy ítélni való ügyem" válaszolta. "Akkor" mondta Rab,