Luzsénszky Alfonz - Mik a nemzsidók a Talmud szerint?

"Ha két írástudó beszélget egymással a Halacha-ról, akkor a Szent az ő hangjukra figyelmez." (Sabbath 63a.) - nem "az ő hangjukra figyelmez", hanem "sikeressé teszi őket".


"Ha egy nemzsidó egy zsidót megüt, halált érdemel, - mondja a Talmud. - Ha valaki egy izraelitát arcul üt, akkor ez éppen olyan bűn, mintha az isteni Fölséget ütné arcul. Ha egy nemzsidó a szombatot ünnepli, méltó a halálra, mert a nemzsidóknak sem éjjel, sem nappal nem szabad pihenniük. Ha egy nemzsidó a törvénykönyveket (Tóra) tanulmányozza, méltó a halálra, mert a törvény Mózesnek és utódainak adatott." (Sanhedrin 37a. és 68b. lap.) - nem jó a forrásmegjelölés. Valójában: "Ha egy nemzsidó egy zsidót megüt, halált érdemel, - mondja a Talmud. - Ha valaki egy izraelitát arcul üt, akkor ez éppen olyan bűn, mintha az isteni Fölséget ütné arcul." (Sanhedrin 58b) Nem "ünnepli a szombatot", hanem "egy nap pihenőt tart". (U.o.) "Ha egy nemzsidó a törvénykönyveket (Tóra) tanulmányozza, méltó a halálra, mert a törvény Mózesnek és utódainak adatott." - Nem "törvénykönyvet, hanem "Tórát", és ez a Sanhedrin 59a-n található.

"Minden nemzetek, amelyek a földön élnek, csakis az izraeliták kedvéért áldatnak meg, még azok a hajók is, amelyek Franciaországból Spanyolországba vitorláznak, az izraelitákért áldatnak meg." (Jebamoth 63a.) - stimmel.

"Egyszer Eabba ben Abuha Illés prófétát a nem-zsidók temetőjében találta. Ekkor megkérdezte őt, hogy egy adósnak lehet-e fizetési meghagyást küldeni. ... Majd pedig így szólt hozzá: Hisz a mester pap, hogyan időzhet tehát egy temetőben? Az pedig így felelt: A mester nem tanulta a tisztasági törvényeket, mert Simon rabbi azt mondja: A nemzsidók sírjai tisztátalanok, mert írva vagyon: Ti pedig, nyájaim, az én legelőm nyájai, emberek! vagytok. (Ezekiel 34., 31.) A világ népei azonban nem neveztetnek embereknek, hanem állatoknak. (Baba mezia 114b.) - a hiány (amit "..."-tal jelölök mostantól mindíg) nem befolyásolja az értelmet. Továbbá az utolsó mndat nincs a Talmudban.

Az idegenek (nochrim) nem neveztetnek ember (Ádám) névvel." (Jebamoth 60.)' - A forrásmegjelölés is már gyanús, és nincs ilyen jellegű mondta sem a fólián (de máshol van).

"Egy meztelen idegen (gój) előtt nem szabad imádkozni, ... mert ezekre vonatkozik Ezekiel 23. fejezetének 20. verse: Az ő testük, mint a szamarak teste." (Berachoth 25b.)" - Kár, hogy Luzsénszky ezt így összevágta, az eredeti idézet szolgálta volna érdekeit. A mondatok valósak, de a köztük lévő részben említik, hogy meztelen izraeliták előtt sem, erre megtárgyalják hogy miért kell akkor kiemelni a pogányokat? A válasz pedig a második mondat. És itt ténylegesen állatnak minősítenek minden nemzsidót!

Az idegeneket kutyáknak is nevezi a Talmud: "Érettetek, nem pedig a nemzsidókért, érettetek és nem a kutyákért vannak az ünnepnapok." (Megillah 7b.) - stimmel.

"A nemzsidók asztali társasága rendesen az istentelenségnek való." (Bérachoth 53a.) - nincs ilyen sor.

"A Sinai név gyűlöletet jelent, mert a Sínai-hegyen a gyűlölet szállott le a föld népeire." (Sabbath 89a.) - "föld népei" helyett "bálványimádók" (azaz Luzsénszky nyugodtan mondhatná: goy) áll.

Mert "tilos olyan emberen könyörülni, aki esztelen". (Sanhedrin 68a.) - nincs ilyen sor.

Sőt az igazaknak meg is szabad őket csalni, mert írva vagyon:
"A. tisztával szemben tiszta leszel és a fonákokkal fonák." (Megillah I3b.) - a forrásmegjelöés is rossz (nem lehetne betű a fóliajelölésben), ennek megfelelően nincs is ilyen sor.

"Az ember ne menjen idegennek (nochri) házába annak ünnepén s ne üdvözölje őt. Ha az utcán találkozik vele, halkan köszöntse és peckes fejtartással. Az ember ne kettőzze meg az idegennek szóló köszöntést, mert ez fejedelemnek szokás. Chisda rabbi megelőzte az idegen köszönését, Kahana rabbi pedig így köszönt az idegennek: "Béke az Úrnak" (tudniillik az enyémnek. Gittín 62a.) - ez a Szombati Év egyik előírása, viszont jogos megjegyezni, mivel csak a nemzsidókat bélyegzik meg vele.

"Jehuda rabbi (valamint. mások is) mondják, hogy szabad az istenteleneknek ezen a világon hízelegni." (Sota 41b.) - nem "istentelenek", hanem "gonosz / megátalkodott", azaz nem vallásilag kirekesztő a mondat.

"A világ népeinek minden jótékonysága és szeretetműve bűn, mert azok azért tesznek jót, hogy valami nagyságot érjenek el." Baba bathra l0b.) - stimmel.

A következő lapon pedig egy szolgálattevő angyal mondja, hogy, ha valaki egyet megment a zsidók közül, ez annyit ér, mint ha az egész világot megmentette volna. Ezért tépték szét egy Benjámin nevű zsidónak az ítéletét az égben és adtak neki még 22 évet. - stimmel.

"Nagy dolog a körülmetélés, mert ha az nem lenne, akkor az Úr nem teremtette volna a világot... akkor az ég és föld nem tudna fennállani." (Nedarim 31b.) - az "akkor az Úr nem teremtette volna a világot..." rész nincs benne az eredeti szövegben.

A zsidó tehát jót tehet az istentelenekkel, meglátogathatja betegeiket, eltemetheti halottaikat, de csak a béke kedvéért, hogy őt ne bántsák. (Gittin 61a.) - a "hogy őt ne bántsák" rész nincs benne.

A Talmud is így szól a Taanith 3a. lapján: ,,Amint a világ nem tudna fennállani szelek nélkül. éppúgy nem tudna fennállani az izraeliták nélkül." - nem "izraeliták", hanem "Izrael".

A Sabbath (67a. és 128a.) szerint minden izraelita fia a Királynak. Ugyanezt találjuk a Sabbath llc. lapján és a Baba mezia 113b). lapján. - Nincs ilyen sor.

"Onkelos bar Kalonikos, Titus unokaöccse át akart térni a zsidó hitre. Megidézte tehát (nekromantia, vagyis szellemidézés útján) Titust és ezt kérdé tőle: Kinek van becsülete a másvilágon? - Az izraelitáknak - felelé az. - Csatlakozzék tehát az ember hozzájuk? - kérdé ismét. - Sok az ő parancsuk - felelé a szellem - s te nem bírod azokat megtartani... Majd ismét kérdezte a szellemet: Mi által bűnhődöl te? - Azáltal, amit magamnak szereztem: mindennap összegyűjtik hamvaikat, megítélnek, elégetnek s - a hamut szétszórják a hét tengerbe. - Azután Onkelos megidézte Bálaám prótétát és őt is megkérdezte: Kinek van becsülete a másvilágon?-Az izraelitáknak- felelé Bálaam.
Csatlakozzék az ember hozzájuk? - "Ne keresd békéjüket és az ő javukat mindennap." - Mivel vagy te büntetve? - Forró emberi maggal. - Azután megidézte Jézus szellemét és kérdé: "Kinek van becsülete a másvilágon? - Az izraelitáknak - felelé. - Csatlakozzék az ember hozzájuk? -Keresd javukat és ne tégy nekik rosszat. Mindaz, aki hozzájuk nyúl, olyat tesz, mintha a szeme golyójához nyúlna. - Mivel vagy te büntetve? - kérdé Onkelos. Az pedig felelé: Forró ganéjjal; mert írva vagyon: Mindaz, aki a bölcsek szavait gúnyolja, (forró) ganéjjal büntettetik. - Jer és lásd, mekkora különbség van egy lázadó és egy pogány próféta (Bálaám) között! (Gittín 56b. lap.) - nem "kinek van becsülete", hanem "kinek vana legnagyobb becsülete". Továbbá nem vagyok benne biztos, milyen Jézusról beszél.

"A világ népei megszégyenülnek, az izraeliták pedig örvendeni fognak." (Baba mezia 33b.) - nincs ilyen sor (természetesen amikor ezt mndom, csak a megjelölt fólia alapján tudok tájékozódni).

Sila rabbi megkorbácsolt egy embert, aki egy nemzsidó nővel hált. Ez elment és bepanaszolta őt a királynál. A király így szólt: "Miért korbácsoltad meg őt? - Azért, mert egy nőstény szamárral hált. - Van rá tanúd? - Van. - Erre megjelent Elijahu (Illés) próféta emberi alakban és bizonyságot tőn. Amint Illés eltávozott, egy férfi így szólt: Az irgalmas Úr egy hazugnak csodát tesz! - Sila rabbi erre így felelt: Te gonosz! Hát ők nem szamaraknak neveztetnek? Hiszen ez áll Ezekielnél (23, 10.). Az ő testük, mint a szamarak teste! - S egy bottal leütvén őt, megölte." (Berachoth 58a.) - a történet kicsit bővebb, de ez a kivonat nagyjából jól adja vissza, bár az eredeti még jobban szolgálná Luzsénszky érdekeit, mert akkor a hatóságnak való hazudozás még jobban kijönne.

"Aki a nemzsidók sírjait látja, annak ezt kell mondania: Igen megszégyenül a ti anyátok és porig aláztatik, aki titeket szült. (Jerem. 50, 12.) Ugyanezt kell mondani, ha valaki a nemzsidók seregeit látja." (Berachoth 58a.) - A második mondat nincs ott.

"A kárhozat szabványait (az evangéliumokat) és a sadduceusok írásait a tűzből nem kell megmenteni, hanem hagyja az ember ott, ahol vannak, elégni. Ima Saloménak, Eliézer rabbi feleségének és Gamliel rabbi nőtestvérének szomszédjában egy bölcsész lakott, "akit ők egy örökségi ügyben megkérdezvén, azt az ítéletet kapták tőle, hogy ama naptól fogva, amelyen ti az országtokból kiűzettetek, a Mózes törvénye megszűnt és más törvény (az evangélium) adatott. Másnap Gamliel rabbi egy lybiai szamarat vezetett a bölcsészhez és mondá: Én láttam annak a könyvnek egyik hitételét, amely azt mondja: Nem jöttem a Mózes törvényét felbontani, hanem beteljesíteni. Azután hozzátevé Gamliel: Eljött a szamár és felrúgta a gyertyatartót! (Sabbath 116a.) - Nos, ez két rész, ami nem folyamatos. 116a: "A kárhozat szabványait (az evangéliumokat) és a sadduceusok írásait a tűzből nem kell megmenteni, hanem hagyja az ember ott, ahol vannak, elégni." Innentől jön a 2. rész, ami kissé kivonatos (bár a kihagyott részek nem változtatnak semmin), és átlóg a 116b-re.

Izrael ellenségei a testükön lesznek megbüntetve. A test melyik részén? A fejükön, ahol nem viseltek tefillint. (Ros-hasanah 17a.) Ugyanez áll a Pesachim 68a. lapján. - Na ez kivételesen szövegkörnyezetből kiragadott. Vétkező izraelitákról van itt szó. És a Pesachim 68a-n nem találtam ezt a részt.

A nemzsidóknak udvara baromfiistállónak tekintendő. (Ugyanott 61b., 62a.) - én ilyet nem találtam.

A nemzsidók lakásai nem tekintendők lakásoknak. (u. o. 75a.) - nincs ilyen sor.

"Az ő kereskedése és árui az Úrnak lesznek szentelve". (Pesachim U8a.) - a forrásmegjelölés sem lehet helyes, ennek megfelelően nincs ilyen sor.

Aki a zsidókat megszámlálja, bűnt követ el. Tehát Augusztus császár is vétkezett, amikor a népet összeiratta. (Jósua U. o. 2b.) - nincs ilyen sor.

A Taanith l0a. lapján olvassuk ezeket: "Először Izrael földje teremtetett s csak utoljára lett a világ. Izrael földjét maga a Szent itatja, az egész világot pedig egy követe. Izrael földje esővizet iszik, az egész világ pedig csak a maradékot. Először Izrael földje iszik és csak azután az egész világ, éppúgy, mint mikor egy ember sajtot készít s kiveszi bolőle az élvezhető részt, a használhatatlant pedig otthagyja". - Nem "Izrael" hanem "Palesztína".

ugyanott a 11a. lapon ez áll: "Ha valaki szükség idején elpártol az izraelitáktól, akkor jön két szolgálattevő angyal, akik az embert kísérik s a fejére teszik kezeiket, hogy soha ne lássa a nép örömét". - Szövegkörnyezetbőpl kiragadott, ugyanis izraeliták pártolnak itt el, nem bárki.

A 19b. lapon pedig ezt olvassuk: "Ama naptól fogva, amelyen a templom leromboltatott, az eső az egész világon redukáltatott". - Nem "reudkáltaott", hanem "szabályozatlan lett".

A Megillah (Eszter könyvéről szóló Talmud traktátus) 28a. lapján ezt olvassuk; "Abahu és Minjamin rabbiktól azt kívánta valaki, hogy eszközöljék ki neki az Úrtól, hogy olyan jó dolga legyen, hogy soha ne lásson egy nemzsidót; a másik meg azt kívánta, hogy neki olyan jó dolga legyen, hogy soha ne barátkozzék egy nemzsidóval." - nincs ilyen sor.

A 29a. lapon pedig ez áll: "Jöjj és lásd, milyen kevesek az Izraeliták a Szent előtt; mikor Edomba (a római birodalomba) száműzettek, az Istenség velük ment s a Szent egykor velük fog a száműzetésből visszatérni." - nincs ilyen sor.

A Moed-Katan (Félünnep) 27a. lapján olvassuk:
"A pokol tüzének nincs hatalma. a bölcsek (rabbik) tanítványai fölött; mert, ha mar annak sem árt a tűz, aki szalamandra vérével keni magát, még kevésbé lehet hatalma a tűznek a bölcsek tanítványai fölött, akiknek teste csupa tűzből áll . . . A pokol tüzének nincs hatalma a vétkes (elpártolt, kikeresztelkedett) izraeliták fölött sem." - nincs ilyen sor.

A Talmudnak a házassági szerződésekről szóló Kethuboth című részében a 110b. lapon ezt olvassuk:
"Az ember (izraelita) mindig Izrael földjén lakjék, még akkor is, ha ott a város lakóinak többsége idegen (nochrim, nemzsidó) s ne lakjék külföldi még akkor sem, ha ott a lakosság többsége zsidó. Mert mindaz, aki Izrael földjén lakik, hasonló ahhoz, akinek nincs Istene. Aki Izrael földjén lakik, bűn nélkül van. Aki csak négy rőfnyit jár Izrael földjén, biztos lehet abban, hogy az örök életnek gyermeke. A külföldön meghalt igazak pedig addig gurulnak a földben, míg Izrael országába jutnak s ott új életre ébrednek." Abaji rabbi szerint pedig csatornák fognak készíttetni a földben az igazak számára, hogy gurulás közben meg ne üssék magukat. - Két szakaszt köt egybe: 110b: "Az ember (izraelita) mindig Izrael földjén lakjék, még akkor is, ha ott a város lakóinak többsége idegen (nochrim, nemzsidó) s ne lakjék külföldi még akkor sem, ha ott a lakosság többsége zsidó. Mert mindaz, aki Izrael földjén lakik, hasonló ahhoz, akinek nincs Istene." 111a: a maradék.

A válásokról szóló Gittín fejezet 56b. lapján olvassuk, hogy valamint a gazellának lenyúzott bőrét nem lehet megint ráhúzni: épp úgy Izrael földje is, mikor a zsidók ott laknak, tágas; akkor pedig, mikor nem laknak ott, összehúzódik. - Nincs ilyen sor.

A Sanhedin 43a. lapján olvassuk: Húsvét előestéjén feszíttetett föl Jesu. Negyven nappal előbb kikiáltotta a herold: Meg kell köveztetni, mert varázslást űzött, Izraelt csábította és elámította; aki az ő védelmére valamit mondani tud, az jöjjön és mondja el. Mivel azonban semmi sem hozatott föl az ő védelmére, hát fölfeszítették húsvét előestéjén. Ula rabbi megjegyzi: Hát azt hiszed, hogy egyáltalán kellett valamit az ő védelmére keresni, hiszen, ő egy csábító volt, akiről az irgalmas Isten azt mondja:
Ne kegyelmezz meg neki és ne titkold bűnét." (Deut 13, 8.) - A rabbik azt tanítják, hogy öt tanítványa volt Jesunak: Matmaj, Nakaj, Nezer, Buni és Thoda. - stimmel, bár a Deu-s idézet és az utána lévő mondat közül kimaradt egy mondat (ami nem változtat semmin). Itt Yesu egyértelműen beaznosítható Jézus a Krisztusként (l. lábjegyzetek).

A 103b. lapon pedig az mondatik, hogy a názáreti Jesu nyilvánosan leégette az életét, azaz elfajult és a törvényt megvetette. - Nincs ilyen sor.

A 107b. lapon ezt találjuk: Mikor Janaeus király a tudósokat megölette, Jehosu, a rabbi és Jesu Egyiptomba, Alexandriába menekültek. Mikor a béke helyreállott, Simon ben Satah (aki a király sógora volt) hozzájuk küldött, ezt üzenvén: Tőlem, Jeruzsálemtől, a szent városból, hozzád, Alexandriába, Egyiptomba. Nővérem, férjem benned időznek s én itt ülök elhagyatva. Erre Jehosua fölkészült és hazatért. Midőn egy fogadóban nagy tisztelettel fogadták, így szólt: Milyen derék, szép ez a fogadósnő. - Erre Jesu így szólt.: A szemei homályosak. - Gonosz! - felelé Jehosua - Ez a te mesterséged! - Aztán 400 harsonást hozatott és kiközösítette őt. Később megint előjött és kérte Jehosuát, hogy fogadja vissza, de az figyelembe se vette. Egy napon akkor jött hozzá, amikor a Semát. olvasta Jehosua és most már föl akarta venni és a kezével intett, néki, amit Jesu félreértett, azt gondolta, hogy megint elkergeti. Elment tehát és fölállított egy nagy téglát és azt imádta. Erre Jehosua így szólt neki: Tarts bűnbánatot! Ez pedig felelé: Te tőled tanultam, hogy ha valaki bűnt követ el és a népet bűnre csábítja, azt nem. szabad engedni, hogy bűnbánatot tartson. Jesu tehát varázslást űzött és Izraelt bűnre csábította és lázította". - Nem "tudósokat", hanem "rabbikat". És itt a Soncino legalábbis nem "Jesu"-t, hanem "Jesus"-t ír, és egyértelműen azaonosítja a keresztények megváltójával a figurát.

Fölemlítjük még itt, hogy a régi Talmud (Aboda Z. 2a, 6a és 7b) a bálványimádók ünnepeihez sorozza a hét első napját, a "Nazareus napját", azaz a keresztények vasárnapját; - Nincs ilyen sor.

a "Nazareust" pedig (u. o. 50b.) az "asztalos fiának" csúfolja, amely névvel Krisztus Urunkat a zsidók földi. életében illették. - Nincs ilyen sor.

Midőn pedig a Talmud Krisztust bálványnak és ál-istennek nevezi (u. o. 27b.), - Nincs ilyen sor.

Mikor pedig a Talmud (u. o. 105a.) Krisztust istentelennek nevezi, ezzel egyszersmind azt állítja, hogy a keresztények, mint az istentelennek követői, nem kevésbé istentelenek. - A megjelölt helyen (Sanhedrin 105) Bálámról van szó (ami persze kiderülhet, hogy csak egy eufemizmus Jézusra, de ennek azonnal szembeötlő jele nincs).

Az idegen kultuszról szóló Aboda Zara traktátus (14b.) a keresztény istentiszteletről, papokról (rási), gyertyákról és kelyhekről szólva, mindezt bálványozásnak nevezi - Nincs ilyen sor. De Luzsénszky a Rási-kommentárra utal, amiről nem vagyok biztos, hogy a Soncino közli-e.

a 26b. lapon világosan kimondja, hogy minden nép (gojim) kivétel nélkül bálványozó. - érdekes, és látszólag jogos következtetés.

A Talmud továbbá Krisztust hitehagyott zsidónak nevezi. (Gittin 57a.) - Nem feltétlenül van ott szó Jézusról.

A názáreti Jézus tana a Talmud szerint (Aboda z. 17a.) eretnek-tan; - Helyes következtetés.

az evangéliumok (Sabb. 116a.) eretnek-könyvek - erről már volt szó hogy igen.

Jakab apostol (Aboda z. 27b.) eretnek. - voltaképpen erről is szó van ott.

Ugyanígy oktat a Talmud. (Aboda z. 4b. Tosephot.) - Nemt'om mi az a Tosephot, de az A.Z. 4b-n ilyen nem található.

Minthogy pedig a Talmud elvei szerint a keresztények istentelenek, könnyen érthető az, hogy, amikor a Talmud a legundokabb bűnökről, gyilkosságról, fajtalanságról, paederasztiáról, bestialitásról beszél, mindezt általánosságban a keresztényeknek veti a szemére." (V. ö. Aboda z. 25b. 26a, továbbá la, 14b, 21a, 87b, valamint Rasi és mások.) - az AZ 25b-n nem esik szó ilyesmiről, a 26a-n nem exkluzívan a keresztények vannak megjelölve hanem minden nemzsidó, 1-es fólia nem létezik, a 14b-n nincs ilyesmi, 21a-n nincs ilyen, 87b nem létezik az A.Z.-ban.

Az Aboda zara (idegen kultusz) 2a.lapján olvassuk: "Egykor az Úr egy törvénytekercset tesz az ölébe és így szól: "Aki ezzel foglalkozott, jöjjön és vegye el jutalmát. Akkor minden világi népek vegyest fognak gyülekezni, az Úr azonban mondja nekik: Ne gyertek összekeveredve elém! . . . Azután először a Római Birodalom fog odalépni, . . . a. vétkekkel terhelt Róma, amelynek hatalma az egész világ fölött uralkodik. Az Úr így fog nekik felelni: Ti, világ bolondjai, ti utakat építettetek, hogy k...kat ültessetek oda, fürdőket csináltattatok, hogy élvezeteket szerezzetek magatoknak. Azután szomorú lélekkel fognak távozni." - stimmel, és ahogy L.A. jelzi is, középütt kihagyott egy zárójeles részt.

A 4a. lapon azt mondja ez a könyv, hogy az Úr csak akkor haragos, bosszúálló, mikor a világ népeit ítéli, de az izraelitákkal szemben haragot nem érez. - Valami ilyesmi, de illett volna pontosan idézni.

A Sanhedrin 56a. lapján több ízben Noachidáknak (Noé maradékainak) neveztetnek a nemzsidók - stimmel.

az 57b. lapon már az mondatik, hogy egy ilyen Noachidának kivégeztetéséhez elég egy bíró és egy tanú és nem szükséges előzetes figyelmeztetés sem. - stimmel.

Az Aboda zara 13a. lapján azt tanítják, hogy az embernek (t; i. a zsidónak) szabad a nemzsidók vásárjaira elmenni és barmot, rabszolgát, szolgálót vagy szőlőt venni, mert így megmenti azokat az ember az ő kezükből." - Egyáltalán nem ezt mondja a szöveg.

A 20a. lapon azt tanítja Jehuda rabbi, hogy az embernek nem szabad azt mondani: Milyen szép ez a nemzsidó nő (goja). Mikor pl. Akiba rabbi meglátta Rufus feleségét, köpködött, röhögött és sírt. - stimmel.

A 71b. lapon azt mondja Chija rabbi, hogy egy nemzsidót még egy perutáért is ki kell végezni, kártérítés nélkül, mert egy izraelitának gondot okozott. - A "gondot okoz" rész csak L.A. kommentárja.

A 83a. lapon pedig így alludálnak a haldoklók szentségére: "A keresztényeknek szabad lakást adni, mert ők nem hozzák a bálványukat házukba, csak akkor, ha valamelyikük haldoklik vagy beteg." - Nincs 83a lap az A.Z-ban.

A Menachot (ételáldozatok) 44a. lapján Meir rabbi arra oktat, hogy az ember (ti. a zsidó) köteles mindennap ezt a három áldást elmondani: "Áldott legyen a Szent, hogy nem teremtett engem nem-zsidónak, hogy nem teremtett engem asszonynak s hogy nem teremtett engem butának!" - stimmel.

A Sanhedrln 52b. lapján olvassuk: "Ha egy férfi házasságtörést követ el egy másik férfi feleségével, - kivéve egy máshitűnek feleségét, - akkor megfojtás által kell őt megölni." - stimmel.

A 82a. lapon pedig ez áll: "Ha egy zsidó nemzsidó nővel hál, akkor le kell taszítani, mert ez olyan bűn, mintha a bálványokkal keveredett volna sógorságba." - stimmel.

"Ha egy zsidónak az ökre egy idegennek ökrét megdöfi, akkor a zsidó szabad, (vagyis nem köteles kártérítésre); ha azonban egy idegennek az ökre döfi meg a zsidó ökrét, akkor az idegen köteles a zsidónak az egész kárt megtéríteni; mert az Írás ezt mondja: Álla az Úr és megméré a földet és átadá Izraelnek a népeket... s átadá minden javukat az Izraelitáknak." (Baba kamma 37b.) - onnantól hogy "mert az Írás ezt mondja" a szöveg nem létezik.

Ugyanezért mondja a Talmud (Jebam. 47b).), hogy egy Noachidát, ha egy fillérnél is kevesebb lop, meg kell ölni. (A Noachidák alatt a nemzsidók értendők; (Sanhedrin 56a. Megillah 13b., Sota 36b.). - a Megillah 13b-ben nem, a Sota 36b-nem nem.

Továbbá: "Egy Noachidának tilos a rablás." (Sanhedrin 59a.) - kontextusából kiragadott marhaság. A tényleges szöveg elég felháborító és L.A. is idézte helyesen, minek erőlködik ezzel?

Azonban ugyanott az 57a. lapon ez. áll: "A lopás, a rablás és egy szép asszonynak elrablása és ugyanezek egy nemzsidónak egy másik nemzsidóval szemben, valamint egy nemzsidónak egy izraelitával szemben: tilosak; de egy izraelitának egy nemzsidóval szemben meg van engedve, ... . mert úgy taníttatik, hogy az ember nemzsidókat ne húzzon fel (ha azok verembe esnek és életveszélyben vannak), sőt taszítsa le." - A letaszítás tiltott, egyébként stimmel.

(ugyanez áll az Aboda zara 13b. lapján.) - stimmel a fenti idézet második felére.

Nemkülönben a Baba mezia (középső kapu) 111b. lapján azt tanítja Jehuda rabbi, hogy a nemzsidó nem felebarát, tehát szabad megrabolni. Ugyancsak ott olvassuk, hogy "a testvéreid közül való napszámosokat nem szabad elnyomni, de a másfélék ki vannak véve." - stimmel.

Szintén ott olvassuk a 113b. lapon, hogy Asi rabbi egyszer utaztában szép szőlőfürtöket pillantott meg egy gyümölcsöskertben és így szolt a szolgájához: Menj és nézd meg: ha egy nemzsidóé, akkor hozzál belőle; de, ha egy izraelitáé, akkor no bántsd. - rossz a forrásmegjelölés. Baba Kamma 113b-n található.