Bikkurim, 3. fejezet

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER ZERA‘IM, Bikkurim

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

3. fejezet:
Mishnah 1:
Hogyan tették félre a bikkurimot? Egy férfi kimegy a földjére, meglát egy fügét ami megérett (1 bár a szőlőt említi elsőnek a Deut. VIII, 8, mégis a füge érik meg először; kereszthivatkozás: Cant. II, 13. A gyümölcsöknek teljesen meg kellett érniük mikor elhozták (Deut. XXVI, 10), de nem szükségszerűen a meghatározott időben (hahaha! A természet megy a maga útján, lol)), vagy egy fürt szőlő megérett, vagy egy gránátalma érett meg, ráköt egy nádkötelet és azt mondja: legyenek ezek a bikkurim (2 ez mentesíti őt a további részletezéstől a leszedés idejekor). R. Simeon azt mondja: Ennek ellenére ismét bikkurimnak kell neveznie őket miután leszedték őket a talajból.

Mishnah 2:
Hogyan vitték föl a bikkurimot Jeruzsálembe? A városok összes lakója, amik a ma'amadot (3 szó szerint: "az állás helye". Az izaerliták képviselőinek egy csoportjának neve a külső kerületekből, hasonlóan a papok huszonnégy testületéhez (asszem) (Mishmaroth), minden ma'amad egy hétig szolgál (= tölti be pozícióját) felváltva. Néhányan fölmennek a Templomba hogy megnézzék az áldozati szertartást, míg mások a lakóvárosukban összegyűlnek hogy imádságot vezessenek az azzal megegyező napon, amikor az áldozatot előre megbeszélten bemutatják, amit a Templomba fölvittek. Lásd: V. Ta'an. 26a) alkották, a ma'amad városában összegyűlve (4 ahol a vezetők székeltek; az ötlet az volt, hogy egy egységes és látványos körmenetet alkossanak. Az alapelv, ami a zsidó ceremóniát vezérelte az, hogy a hatalom együtt lakozik a hívek tömegével), és az éjszakát nyílt téren töltik, azaz nem térnek be egy házba sem (5 kivéve ha tisztátalanságot vesz fel egy halott érintése által). Korán reggel a hivatalnok (6 a Ma'amad vezetője) azt mondja: "Keljünk fel és menjünk fel Sionba, a mi Úr Istenünk Házába" (7 Jer. XXXI, 6. Szintén recsitálnak különböző zsoltárokat ahogy a Tempom-hegy felé veszik az irányt (Bert.). A T. Y. szerint a tizenöt Fokok Dalát (Pss. CXX — CXXXIV) recsitálják).

Mishnah 3:
Azok akik közel laktak (8 Jeruzsálemhez) friss fügét és szőlőt vittek, de akik távolabb, szárított fügét és mazsolát (9 mivel a friss gyümölcs megromlott volna az úton). Egy ökör arannyal bevont szarvakkal és egy olaj-koronával a fején (10 az olivafa adja a leg"dúsabb" (~ táplálóbb) leveleket, és a bikkurimnak vitt gyümölcsök jelzésére szolgált) vezette a menetet (11 ez az ökör utána békéért való áldozatként szolgált). A fuvolán játszottak előtte (12 szó szerint: "ráütöttek", az ujjhegyek mozgására utal ahogy a fuvola kis nyílásain játszottak) amíg Jeruzsálem közelébe nem értek; és mikor közel értek Jeruzsálemhez, előreküldtek egy küldöncöt (13 hogy jelentse érkezésüket), és díszesen elrendezték bikkurimjukat (14 friss fügéket raktak egy szárított fügékkel teli kosár tetjére, ahogy friss szőlőt raktak a mazsolákkal telik tetejére, míg a legkiválóbb gyümölcsöket helyezik a friss gyümölcsöket tartalmazó kosarak tetejére). A vezetők és főnökök és a Tempom kincsei (15 kereszthivatkozás: Shek. V, I. A "vezetők" a papok fejedelmei, és a "főnökök" a léviták fejedelmei) kimentek hogy találkozzanak velük.A kibocsátók rangsora szerint (16 az üdvözlődelegáció mérete az érkezők számához mérten változik) mentek. Minden képzett / tehetséges kézművese / mesterembere Jeruzsálemnek felvonulhat előttük és üdvözölheti őket (17 egy munkában lévő mesterember fel volt mentve egy tudós előtt való megjelenés alól, de hogy kifejezze a szabály iránti szeretetét, akarnia kell (asszem) megjelennie a bikkurim-körmenet előtt): "Felebarátaim, ez és ez helynek férfijai, örvendünk hogy üdvözölhetünk benneteket" (18 szó szerint: "békével jöttél").

Mishnah 4:
A fuvola előttük játszott amíg elérték a Templom-hegyet; és amikor elérték a Templom-hegyet maga Agrippa király vette át a kosarat és vette a vállára (19 a papéra, akinek átadta; Deut. XXVI, 4) és elvitte a Templom udvarára. Az udvarhoz vezető út során a léviták éneklik a dalt: "Dicsőíteni foglak téged, oh Uram, mert felemeltél engem, és nem engedted (azt a szenvedést) hogy ellenségeim ünnepeljenek fölöttem" (20 Ps. XXX, 2).

Mishnah 5:
A kosarakhoz kötözött teknőc-gerléket (21 a kosarak oldalára voltak függesztve hogy ne trágyázzák össze a gyümölcsöt) égőáldozatnak ajánlották fel, de amit a kezükben tartottak (22 azaz a bikkurimot. Maim. galambokként hivatkozik rájuk) átadták a papoknak.

Mishnah 6:
Míg a kosár a vállán volt az alábbi szövegből recsitált: "Eme napot az Úrnak, a te Istenednek szentelem" (23 Deut. XXVI, 3), egészen az út végéig (24 Ibid.). R. Judah azt mondta: Amíg el nem érte "Egy vándorló arameus volt az apám" (25 Ibid. 5). Amikor elér ezen szavakhoz, levette válláról a kosarat és karimájánál fogva tartotta (26 amíg a papok tevékenykedtek / elvégezték a dolgukat / istentiszteletet tartottak (Bert.)); és a pap aláhelyezte kezét és meglengette, ő (27 az izraelita) aztán az alábbi szövegből recsitált: "Egy vándorló arameus volt az atyám" amíg be nem fejezte az utat. Aztán elhelyezte a kosarat az oltár mellett (28 a délnyugati saroknál), leborult (feltételezem: "az arcára esett"), és elment.

Mishnah 7:
Eredetileg mind akik tudták hogyan kell recsitálni recsitáltak, míg azok akik nem voltak rá képesek megismételték / utánukmondták (29 a pap után. A kijelentést héberül kellett megtenni, lásd Sot. VII, 3); de amikor megismételték az elejétől (30 megszégyenülten eme nyilvános megvallásától annak hogy nem törődnek a héberül való olvasással), úgy döntöttek, hogy mind akik tudnak, azokkal akik nem tudnak recsitálni megismétlik a szavakat.

Mishnah 8:
A gazdagok bikkurimjukat ezüsttel és arannyal borított kosarakban hozták, míg a szegények lehántott fűzfavesszőkből fonott kosarakat használtak, és ők (31 azaz a szegények; a gazdagok visszakapták értékes kosaraikat (Bert.). Ezért mondják: "a nyomor kinyúl a szegények után" (lásd: B.K. 92a). Habár a szegények emiatt megszégyenülnek, de ezt okos megoldásnak találták arra, hogy bátorítsák a gazdagokat, hogy értékes kosarakat vigyenek tiszteletük jeleként az Úr házához) a kosarat a bikkurimmal együtt odaadták a papnak.

Mishnah 9:
R. Simeon B. Nanos azt mondta: A bikkurimot beboríthatják a hét fajtán kívül mással is (32 Deut. VIII,8. R. Simeon fenntartotta, hogy díszíthetik citrommal, vagy külföldről importált gyümölcsökkel), de R. Akiba azt mondja: Csak a hét fajtával lehet beborítani őket (33 amik Palesztínában nőttek).

Mishnah 10:
R. Simeon azt mondja: Három rész van a bikkurimban: a bikkurim (34 maguk az első gyümölcsök), a kiegészítők (35 a szedés idejekor az elsőként megérett fügék, vagy szőlőfürtök mellé rakott gyümölcsök) a bikkurimhoz, és a bikkurim díszítése (36 a kívánatos gyümölcsök, amiket a kosár köré és tetejébe raktak). A bikkurim kiegészítői hasonló / ugyanolyan fajták kellett legyenek, de a bikkurimot díszítő gyümölcsök más fajtájúak is lehettek (37 még olyanok is, amik nincsenek megemlítve a Deut. VIII, 8-ban is felhasználhatók lehettek). A kiegészítők a bikkurimhoz csak levitikus tisztaságban voltak fogyaszthatók, és kivételt képeztek a demai törvénye alól (38 lásd Glos. Ha a pap elfogadja őket egy ‘am ha-arez kezéből), de a bikkurim díszítéseként használt gyümölcsök a demai törvényének hatálya alá tartoztak.

Mishnah 11:
Mikor emelték a bölcsek a bikkurim kiegészítőit azonos rangra a bikkurimmal magával? Mikor Izrael földjéről jöttek; de ha nem a Föld irányából jöttek (39 Transzjordániából. Kereszthivatkozás: supra I, 10, ahonnan megtudhatjuk, hogy Transzjordániából érkező termékeket fel lehet ajánlani bikkurimként), nem kellett / lehetett bikkurimnak minősíteni.

Mishnah 12:
Milyen alapon határozták meg, hogy a bikkurim kizárólag a pap tulajdona volt? Abból, hogy árukon megvehet rabszolgákat és ingatlant és tisztátalan barmot, és egy hitelezője elveheti adósságáért cserébe, és feleségét a kethubahjáért (40 hozomány, lásd Glos.) ahogy meg lehet tenni a törvény egy tekercsével is (41 mások tisztázzák: lehet venni a bikkurimon egy törvénytekercset). R. Judah azt mondja: A bikkurimot csak olyan papnak lehet odaadni, aki "associate" (42 olyan, aki vállalta hogy lelkiismeretesen tanulmányozza a törvényeket, különös tekintettel a tisztasági és tisztátalansági törvényekre. LásdGlos. s.v. haber.) és mint kiváltságot (43 a pap nem adhatja el. T. Y. olyan tulajdonosokra hivatkozik, akiknek szabadságában áll bármely habernek odaadniuk); és a bölcsek azt mondják: A Mlshmar férfijainak adják (44 a Templomban dolgozó férfiak, legyenek bár "associate"-ek, vagy sem. Lásd Glos.), és elosztják egymás közt, amint azt tennék bármely megszentelt tárggyal (45 beleértve azokat, amik a Templomnak szántak / rendeltek különböző használatokra; mivel a Templomba vitték, a papok gondoskodnak róla hogy ne egyék meg tisztátalanságban).