2010. március 4., csütörtök

Sanhedrin, 4-es fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

4a
de a rabbik, akik fenntartják hogy csak három szükséges az írott formát
yarshi'un (1 az egyesszámú forma, lásd az arab befejezést az egyben, és a szóban forgó Elohim azon keresztül egyesszámként kezeljük).

R. Isaac b. (= ben = fia?) Joseph (2 más írásmóddal: R. Jose) azt mondta R. Johanan nevében: Rabbi és R.Judah b. Ro'ez, a Shammaita. R. Rimeon és R. Akiba mind fenntartják hogy a Mikrát (3 szó szerint: "Mikrának anyja van", vagy "ez előnyösebb a Mikrához" (Halper. B., ZAW. XXX, p. 100), azaz a szent szöveg olvasója a Kere hre az elfogadott kiejtés szerint hiteles az eredetisége, ezért megalapozottan elkülönül a Masorah the Kethibtől, ch,f a mássalhangzókból álló, magánhangzók nélküli hagyományos szövegtől) a bibliai könyvekben meghatározták.

Rabbi véleménye tükröződik abban amit mondott; azazhogy yarushi'unt olvas.

R. Judah b. Ro'ez véleményét az alábbiakban a következőben foglajuk össze: Mivel azt tanították: R. Judah b. Ro'ez tanatit megérdezték tőle: Miért nem shibe'imet (hetven) olvasol shebu'ayim (két hét) helyett (4 a passzusban: ha lánygyermeket szül, tisztátalan legyen stb. Lev. XII, 5) kiterjesztve a tisztátalanság időszakát hetven napra? Úgy válaszolt: A törvény megadja a tisztaság és tisztátalanság időszakait a fiúgyermekek esetében és a tisztaság és tisztátalanság időszakait a lánygyermekek esetében. Ugyanúgy mint egy leánygyermek születése utáni megtisztítási periódus hossza kétszeres a fiúgyermek születéséhez képest, ugyanígy egy lánygyermek születése utáni tisztátalansági időszak sem lehet több, mint egy fiúgyermek születése után (ami hét nap). Miután otthagyták ismét felkereste őket és azt mondta: "Nincs szükségetek arra a magyarázatra, hiszen Mikra meghatározott, és
shebu'ayimot (két hét) olvasunk."

A
Shammaitok véleménye a következő Mishnahban van előadva: Mivel megtanultuk (5 Zeb. 36b): Beth Shammai azt mondta: Ha az áldozat vére, amit széthintenek a külső oltáron csak egyszer lett alkalmazva (6 a két spirckolás helyett ami megalapoz négyet az oltár két szembenlevő angyalánál), az áldozat érvényes, mivel mondva vagyon, áldozatod vérét öntözd (7 Deut. XII, 27) (egy felhasználást jelöl). A bűnért való áldozat esetében azonban fenntartják, hogy két alkalom szükséges; de a Hilleliták fenntartják hogy egy bűnért való áldozat esetében egy egyszeri spriccelés érvényesíti a vezeklést. És R. Huna azt mondta: Mi a Shammaiták oka a véleményükre? - Az, hogy a többesszámú "karnoth" (az oltár szarvai) három alkalommal jelenik meg a szövegben (8 Lev. IV, 25, 30, 34) hatot jelezve, és ezzel utal arra, hogy négy sprickolást írnak elő az első alkalommal, de a kettő elengedhetetlen / kettő feltétlenül szükséges. De a Hileliták vitatkoznak, hogy mivel "karnoth" (9 a Mikrát követően) kétszer hibásan / hiányosan van leírva, és "karnath"-nak (10 bre, ubre helyett, lásd a nőnemű végződést) (egyesszámú), csak négy sprickolásra utal, hármat írva az első alkalomra, és csak egy elengedhetetlen / elhagyhatatlan. De miért nem vitáznak azon, hogy mind a négy elő van írva, de egyik sem elengedhetetlen? - Nem találunk egyetlen vezeklési tettet amihez ne kapcsolódna előírt rítus.

R. Simeon véleményét az alábbiakban fejezhetjük ki: Azt tanították (11 Suk. 6b): Egy Sukkahnak (12 egy sátor amit a Sárotos Ünnepre állítottak. Lásd Glos.) legalább két fala kell legyen a megadott jellemzők szerint és egy harmadiknak, melynek legalább egy tenyérnyi szélességűnek kell lennie. R. Simeon azt mondja; Három teljes fal és a negyediknek kell egy tenyérnyi szélességűnek lennie. Mi valójában a pont amin vitáznak? - A rabbik (13 az elsőként idézett névtelen véleményt képviselők) fenntartják, hogy Masoraht (14 lásd p. 10, n. 4) a bibliai szövegmagyarázat meghatározó, míg R. Simeon fenntartja hogy Mikra meghatározó. A rabbik, magukévá téve az előző nézetet úgy érvelnek, hogy a szó "bassukoth" ami három alkalommal jelenik meg (15 a Sátoros Ünnep parancsolatával kapcsolatban) egyszer pleneként van leírva (többesszámban) és kétszer hibásan (16 ufxc , és ,fxc, Lev. XXIII, 42-43), ezzel összesen négy referenciát adva. Tehát levonva egyet ahogy a parancsolat maga megköveteli, három marad. Eztán következik a
Sínai Halachah (17 a Törvény hagyományos értelmezése, ami Sínáig vezethető vissza, lásd Hoffman, Die Erste Mischna, p. 3) és eltörli a harmadikat és egytenyérnyiben állapítja meg. De R. Simeon azon a véleményen van, hogy Mikra meghatározó és ezzel mindhárom bassukkothot többesszámúnak kell olvasni, összesen hattá téve. Ezek egyike a parancsolat szerint szükséges, marad négy, és a negyedik a Sínai Halachah nyomán egy tenyérnyire csökken.

R. Akiba véleményére térve - azt tanították (18 Hul. 72a): R. Akiba azt mondta: Ahonnan le van vezetve hogy egy log (19 folyadék mérésére szolgáló mértékegység, kb. egy pint kétharmada) negyede mennyiségű vér, ami amit két testből ontottak ki hordoz tisztátalanságot ama törvény szerint, ami a sátrak szennyeződéséről szól (20 Num. XIX, 14). Azt mondták: Nem holt testhez be ne menjen (21 Lev. XXI, 11; szó szerint: "holtak lelke", a lélek vért jelöl mint életerő, kereszthivatkozás: Deut. XII, 23., és egy negyed log elvesztése mint az élethez szükséges vér elvesztését jelenti). A többesszámú nafshothot "test"-nek fordították, ami arra utal, hogy még két testből egy élethez szükséges mennyiségű mennyiség is teljesíti, hogy hordozza a tisztátalanságot; de a rabbik úgy érvelnek, hogy nafshathnak (egyesszám) írják, azt jelölve, hogy egy élethez szükséges mennyiség csak akkor tud beszennyezni, ha az egy testből származik.

R. Aha b. Jacob megkérdőjelezte R. Isaac b. Joseph ezen állítását - Nincs senki az előbb említettektől eltekintve aki nem fogadja el a Mikrát meghatározónak? Nem tanították: Ne főzz meg egy gyermeket anyja tejében (bahaleb (22 ckjc)) (23 Ex. XXIII, 19), mely passzusban behelebet (24 ckjc) olvashatsz (zsírjában)?

4b
Mondjuk: Elfogadhatatlan ez, mivel Mikra meghatározó (1 és ezt senki nem vitatja, különben nem lenne alap eme kijelentés megtételére)? - Mivel mindenki megegyezik abban, hogy Mikra meghatározó, de Rabbi és a rabbik (2 lásd p. 9) eltérnek az alábbiakban: Rabbi fenntartja hogy a többesszámú
yarshi'un (3 akit a bíráknak el(/meg) kell ítélniük. Ex XXII, 8) két bíróra (elohim) utal azon kívül, amiket előírnak az előtte lévő passzusban (4 Ex. XXII, 7, és ez alátámasztja nézetét, miszerint öt bíró szükséges); míg a rabbik fenntartják hogy ez itt elohimra utal (saját tárgya) és ezzel az előző rendelkezésre (5 elohimot minden esetben hatalmasság többesszámaként kezelve, és így több bírót nem rendel).

R. Judah b. Ro'ezről szólva, a rabbik nem vitáznak vele / nem állnak vele szemben (6 lásd p. 10).

A Hillelitákról szólva, ők a szabályozásukat (7 a vér azon alkalmazását, ami a bűnért való áldozathoz szükséges) az alábbiakból vezetik le: Mivel azt tanították: wekipert (8 rpfu egy engesztelést kell készítenie) háromszor kell megismételni a bűnáldozattal kapcsolatban (9 Lev. IV, 26, 31, 35) hogy jelezzék akár egy alkalom is megfelelő / elégséges, ellentétben egy párhuzammal, amit különben ki lehetne fejteni a négy alkalom szükségességéhez. De nem következtethetnénk ki ezt a következő párhuzamból? A vér használatát említik felhasználásra a vonal fölött (10 azaz a vörös vonal, ami az oltár magasságának felét jelölte. A bűnért való áldozat vérét a vonal fölött alkalmazták); és a vér használatát említik felhasználásra a vonal alatt (11 ti.: az égő-, törvényszegésért járó- és békéért való áldozatok vére, lásd: Zeb. 53a, Mid. III, 1). Pont mint a vér vonal alatti alkalmazásának esetében, egy alkalmazás érvényesíti a vezeklést (12 levezetve Deut. XII, 27-ből. Az áldozatod vérét szét kell hintened, lásd: Zeb. 37a), így kell lennie a vér vonal feletti alkalmazásánál is.

De érvelhetsz ezen a módon: Sprickolás a külső oltárnál való áldozathoz van előírva (13 minden áldozatot, kivéve az Engesztelés Napjáiét, a felkent papnak van előírva az áldozat és a közösség áldozatát, ha esetleg hiba lenne (Lev. IV, 13), ezen ajánlották föl, a bronz oltáron) és szintén azokra, amiket a belső oltáron ajánlottak föl (14 lásd: n. 4).
Azoknál, amiket a belső oltáron ajánlottak föl, a vezeklés nem érvényes ha egy alkalmazást elhagytak, így kell legyen a külső oltáron lévő áldozati felajánlásokkal is!

Lássuk azonban mihez hasonlíthatjuk. Összehasonlítást végezhetünk két, ugyanazon külső oltáron történő áldozati felajánlás között, de nem a külső és a belső oltáron történő áldozati felajánlások között (15 mint például a felkent pap bűnért való áldozata és azon bűnért való áldozatok, amiket amik wekiperrel kapcsolatban kerültek említésre).

De másfelől nem érvelhetsz-e ezen a módon? Összehasonlíthatjuk a bűnért való áldozatot, az oltár négy szarván felhasznált vért (16 a felajánlások, amikkel kapcsolatban wekipper történik) más bűnért való áldozatokkal, amiknél az oltár négy szarván használunk vért (17 például amit a felkent pap tesz), de semmi bizonyíték nem következtethető ki egy olyan áldozatból, amik sem nem bűnért való felajánlások, sem nem spriccelünk vért az oltár négy szarvára (18 például az égő-,
törvényszegésért járó- és békéért való áldozatok vére, lásd: p. II). Ezért ez utóbbi párhuzam alapján, Wekippert háromszor kell megismételni, hogy jelezzük az engesztelés akkor érvényes ha háromszor sprickolnak, vagy akár két alkalommal, vagy valóban akárcsak egy egyedüli alkalommal is.

Rátérve R. Simeonra és a rabbikra, a köztük lévő fő különbség az alábbi: R. Simeon fenntartja, hogy egy Sukkah takarójához nem szükséges szövegi alap (19 a szó "sukkah" sukkah (lfx "letakarni) maga takarást jelöl, így minden hivatkozás ezzel a sukkah falára azt jelzi, hogy három teljes fal és egy csökkentett kell), míg a rabbik fenntartják hogy egy különleges szövegi alap szükséges egy takaráshoz (20 lásd p. 11).

R. Akiba és a Rabbik a következő pontban sem értenek egyet: Az előző szerint nafshoth két testet jelöl (21 egy adag vér szennyez még akkor is, ha két testből származik), míg a rabbik azt mondják hogy nafshoth egy általános szó a testekre (22 és ezzel nem utal semmilyen konkrét számra).

De valóban mindannyian a Mikrát tekintik meghatározónak? Nem azt tanították: "
letotafoth" (imaszíjak) háromszor említődik a Tórában, kétszer hibásan és egyszer rendesen (23 "pyyk" (hibás) (a) Deut. VI, 8. (b) ib XI, 18; "pyuyk" (helyes) Ex. XIII, 16. (Rashi) lásd: Tosaf. Zeb. 25a; Men. 34b. A mi változatunkban a hibás alak csak egyszer jelenik meg: Deut. VI, 8), összesen négyszer hogy jelezze hogy négy részt kell beilleszteni az imaszíjba. Ez R. Ishmael véleménye. De R. Akiba fenntartja hogy nincs szükség erre az értelmezésre, mivel a szó "totafoth" önmagában négyet feltételez, mivel totból áll, amik kettőt jelent Katpiban (24 kopt nyelv? Lásd: Neubauer, p. 418), és fothból ami kettőt jelent Afrikiban (25 Észak-Afrika, vagy a Kis-Ázsiában lévő Frígia nyelve) - Ezért a valóságban vitatható hogy mikra mindíg meghatározó bibliai szövegmagyarázatnál, de ez csak azokra az esetekre igaz, ahol Mikra és Masorah eltér egy szó betűzésében (26 Min például a következő szavaknál: "totafoth", "bassukkoth", "karnoth", melyek eseteiben a Mikra egy extra betűt jelöl). De hol - például a tej esetében - a behaleb olvasása nem jár a betűzés megváltozásával (27 ckj olvasható ckj (zsír) vagy ckjből ckj (tej)), Mikra a meghatározó. De a szöveg: Három alkalommal az évben mind a ti férfiúitok meg kell jelenjenek az Úr előtt (látnia kell őket) (28 Ex. XXIII, 17); teremt vitás helyzetet arról, hogy a Mikrát (yra'eh) kellene követnünk (29 vtrh "meg kell látni"), vagy yir'eht kellene olvasni (30 vtrh "meg kell látnia") a Masorahnak megfelelően (31 habár mindkét esetben a betűzés ugyanaz)? Mivel azt tanították: R. Johanan b. Dahabai azt mondta R. Judah b. Tema nevében: Aki vak egyik szemére az el van tiltva attól hogy meglátogassa a Templomot, mivel azt olvassuk YR'H (32 vtrh) ami Mikra szerint azt jelenti meg kell jelennie, és Masosah szerint hogy látnia kell. Azaz Ő eljő hogy lássa a híveket, így kell a férfinak eljönni hogy lássa (lássa a férfit Isten); mivel ő (az Úr) eljön hogy lássa (hogy úgy mondjam) mindkét szemével (33 kereszthivatkozás: Deut. XI, 12). így kell neki, aki eljött hogy lássa Ő, jönnie mindkét szemével (34 ebből látjuk hogy a Mikra fennhatósága vitatott pont minden esetben, és ha így van, mi a tényleges alapja a tilalomnak a hús és a tej kapcsán?). Ezért mondja R. Aha, ki R. Ika fia: Az írás szövege azt mondja: Ne forralj egy gyermeket anyja tejében. Ez forralás, egy főzési mód, amit a törvény tilt (35 forralás egy elnevezés, amit csak egy folyadékra használnak, például tejre, és nem zsírra, amire olyan szó kellene, mint sütés. Ezért behaleb-et kell olvasnunk (tejében) Mikrának megfelelően).

Rabbijaink azt tanítják: Pénzügyeket hárman ítélnek meg;

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése