Sanhedrin, 12-es fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

12a
éhínség éveiben (1 és ezzel ne tolják ki az új termékek hazsnálatának tilalmát egy újabb hónappal, lásd supra p. 49, n. 6). (Ez az egész "év beiktatása" dolog a szökőhónap/szökőidőszak beiktatásáról szól úgy vélem. Mindenesetre úgy kevésbé abszurd, és több értelme van.) Azt tanították: Rabbi azt mondja: Egy férfi jött Baal Shalishaból és elhozta Isten emberének első gyümlöcsei kenyerét: húsz vekni árpakenyeret, az újonnan megérett gabonából sütött kenyeret (2 II Kings IV, 42). Namost nem volt hely Palesztínában ahol a gyümölcs korábban érett volna meg mint Baal Shalisha; mégis e szerint az eset szerint csak egy fajtát arattak le ott addig a napig. Ha azt akarod mondani, hogy búza volt (3 ami későn érik), a szövegben azt olvasuk "árpa". Ha most meg azt mondod az Omer elvitele előtt aratták le, a szöveget olvassuk tovább: Add a népnek hogy ehessenek, ami az Omer elhozatala után kellett legyen (4 csak akkor engedélyezettek az új termékek). Levonhatjuk ezért a következtetést, hogy az évet be kellett iktatni (5 a késés miatt a legtöbb gabona már érik). De miért nem tett így Elisha? - Abból az okból, hogy éhség éve volt (6 kereszthivatkozás: II Kings IV, 38: És halál volt a földön) és mindennel siettek a cséplőpadozatra (hogy ételt készítsenek).

Rabbijaink tanították: Az évet nem lehet beiktatni az Új Év előtt (7 ti. Beth din nem elrendelhető Tishri előtt, azért hogy egy második Adart adjanak hat hónappal később, mivel időközben elfelejthetik, és így a kovász tiltását Húsvétkor megsérthetik eldátumozás okán), és ha beiktatják, a beiktatás érvénytelen. Szükség esetén (8 mikor lehetséges hogy beiktatási Táblázat nem fog később rendelkezésre állni, vagy félő hogy a római hatóságok megtiltják a beiktatást, lásd p. 52 n. 9) azonban egy új év beiktatható az Új Év után, de még akkor is csak egy második Adar adható hozzá (9 de pl. nem egy Tishri). De tényleg így van ez? Nem küldtek-e egyszer egy üzenetet Rabának (10 Palesztínából): "Néhány tudós érkezett Rakkathból (11 Tiberias, lásd Meg. 6a) akiket elfogott egy sas (12 rab aquila, a sas mint a római légiók elsődleges védjegye; azaz rómaiak), míg a Luzben készített tárgyak birtokában voltak, mint például bíbor (13 ti. a négyszögletű ruhák bojtjai, lásd Num. XV, 38), de Isteni kegyelem folytán és saját érdemeikből biztonságban megszöktek. Továbbá Nahshon leszármazottai (14 Palesztína Nasija, Nahshon leszármazottja, Júda Hercegei közül az első, kereszthivatkozás: Ex. VI, 23) meg kívántak alapítani egy Nezibet (15 Nezib hónapot jelent, és egyszersmind hivatalnokot, lásd infra. Ezért be kívántak iktatni egy hónapot), de az edomita (16 elsődlegesen Ézsunak adott név (kereszthivatkozás: Gen. XXV, 30; XXXVI, 1). oust (Edom) szót használja a talmudista a Római Birodalomra, ahogy Rómára alkalmaztak minden passzust a Bibliából ami Edomot, vagy Ézsaut említette. A középkorban a kereszténység szinonímájaként volt szokás alkalmazni, és hnrt "arámi" helyett a cenzúrázott kiadásokban) nem engedné meg (17 a fenti üzenetet ebben a különösn módon írták, hogy elkerüljék hogy megállítsa őket a Kormányzat II. Constantius (337-361 C.E.) uralkodása alatt, mikor a zsidók üldözése olyan mértéket öltött mint a hadriánus időszak alatt; minden vallási tevékenységet, beleértve a Naptár kiszámítását, tiltottak komoly büntetés terhe mellett. Kereszthivatkozás: Graetz, Geschichte, IV, 332 seq. pp. 402 seq.). A Gyűlés Tagjai (18 a Sanhedrin) azért találkoztak és megalapítottak egy Nzibet a hónapban, amiben Áron a Pap meghalt (19 Ab hónapja. Ebből látható hogy a beiktatásról szóló döntést sürgős esetben meghozhatják az Új Év előtt, azaz Tishri előtt)?" Igen, a számítást valóban elvégezték, de nem hozták nyilvánosságra (az Új Év utánig).

Hogyan jelentette ez azt, hogy a kifejezés "Nezib" amit az üzenetben említettek "hónap"-ot jelent? - Mivel írva vagyon: Ezzel Salamonnak tizenkét Hivatalnoka (Nezibim) volt egész Izrael fölött, akik élelemmel látták el a királyt és házanépét, mindegyik férfi a saját hónapjában az év során (20 I Kings IV, 7. Nezib (Nezibim éneke) így használható a "hónap" metonímiájaként (= fogalomcsere, pl. Ötös asztal fizet, Nincs egy vasam sem)). De nincs-é írva, És egy hivatalnok (Nezib) volt a földön (21 Ibid. IV, 19)? - Rab Judah és R. Naham - egyikük azt tartja egyetlen hivatalnokot jelöltek ki mind a többi hivatalnokok fölé: a másik azon a véleményen van, hogy ez arra a különleges hivatalnokra utal aki a beiktatott hónapban volt felelős az élelmezésért.

Rabbijaink azt tanították: Jelen évben nem iktathatjuk be a következő évet (22 azaz végezhetik el a szükséges számításokat és érhetnek arra a beiktatás határozatához. Így Tosaf. Rashi: Senkinek nem szabad beiktatnia egy évet a következő helyett. Maim. (Yad, Kid. Hahodesh IV, 13) egyetért az előbbivel), sem nem iktathatnak be egymás után három évben. R. Simeon azt mondta: Egyszer az történt hogy R. Akiba, mikor börtönben volt (23 Akiba több évet börtönben töltött mielőtt végül mártírrá tették a zsidó vallás gyakorlásáért és terjesztéséért. Lásd Ber. 61b), három egymást követő évben beiktatott. A rabbik azonban visszavágtak: "Ez a bizonyítékod? A bíróság összeült és beiktatott minden évet a megfelelő időben (24 R. Akiba mindössze a számításokat csinálta meg minden szökőévhez, mivel elfogadott tekintélye volt a naptár számításában, és a rabbik mindíg igénybe vették segítségét ebben az ügyben, de nem három egymást követő évben voltak a szökőévek)."

Rabbijaink azt tanították: Nem iktathatunk be egy Szombati évbe (25 kereszthivatkozás: Lev. XXV, 1-7. Azért hogy ne toljuk ki a talaj szántásának tilalmát), sem pedig a Szombati évet követő évben (26 azon okból, hogy az új termékek használatára vonatkozó tiltást ne toljuk ki). (És voilá, a rendszerből itt lóg ki a lóláb. Az előírások előírt használata helyett a józan ész itt is átveszi a terepet!)

De melyik évben volt általános beiktatni? - A Szombati évet megelőző évben (27 hogy adjanak még egy hónapot a földeken való munkára). Rabban Gamaliel Házából valók azonban szokták a Szombati évet követő évben beiktatni (28 ők nem szenvedtek hiányt élelemben a Szombati év során, mivel az hogy Palesztínán kívüli területekről importáltak, amit megengedhetőnek tartottak (kereszthivatkozás: Ned. 53b, and below), megelőzte azt). És ez bevezet minket a következő Tannaimról szóló diskurzusba. Mivel azt tanították: Növényeket nem importálhatsz Izrael földjén kívülről. De rabbijaink megengedték ezt (29 lásd n. 7).

Miben különböznek? - R. Jeremiah azt mondta: Abban különböznek, attól félnek-e, hogy a hozzájuk kapcsolódó földet is behozzák (30 az idegen / külföldi földet tisztátalannak minősítették, lásd Shab. 14b).

Rabbijaink azt tanították: Nem szabad beiktatnunk egy évet tisztátalanság miatt (31 még akkor sem, ha ezzel kockáztatjuk hogy a Páskabárányt tisztátalanságban ajánljuk fel. Pl. ha a Nasi súlyos beteg volt, és úgy ítélték kevesebb mint egy héttel a Húsvét előtt fog meghalni, mely esetben a közösség azzal hogy tiszteletének kimutatásaként részt vesz a temetésén tisztátalanná válna. (Rashi). Kereszthivatkozás: Pes. 66b). R. Judah azt mondta: Beiktathatunk. R. Judah észrevételezte: Egyszer az történt, hogy Ezékiás, Júda királya szökőévet rendelt el tisztátalanság okán, és aztán kegyelemért imádkozott, mivel írva vagyon, a nép sokaságáért, még Efraim és Manasse, Issachar és Zebulun sokjáért nem tisztították meg magukat,

12b
mégis megették a Húsvétot másként mint ahogy írva vagyon (1 azaz nem a kijelölt időben, Nisan 14. napján. Kereszthivatkozás: Ex. XII, 9), mivel Ezékiás imádkozott értük azt mondva: Az Úr az Ő jóságában bocsásson meg mindenkinek (2 II Chron. XXX, 18). R. Simeon azt mondta: Ha a beiktatás ténylegesen tisztátalanság okán történt, kitart. Miért kért hát Ezékiás Isteni kegyelmet? - Mivel csak egy Adar iktatható be, és ő egy Nisant iktatott be Nisanban (3 azaz miután már Nisanként szentelték fel, újragondolta, és a hónapot második Adarként szentelte meg). R. Simeon b. Judah azt mondta R. Simeon nevében, hogy ez azért volt, mert meggyőzte Izraelt hogy indokolatlanul megünnepeljenek egy második Húsvétot (4 beiktatás helyett, hogy ezt szükségtelenné tegye).

A Mester azt mondta: "R. Judah azt mondta: Beiktathatunk (tisztátalanság alapján)." Ezért R. Judah fenntarta, hogy a tisztátalanság törvénye egy egész közösség esetében csak fel van függesztve, és nem hatályon kívül van helyezve (5 vitatott hogy a tisztátalanság egy közösség esetében teljességgel engedélyezett, mintha nem is létezne tiltás erre vonatkozólag, vagy csak fel van függesztve a közösségi érdek miatt. Az utóbbi nézet szerint csak mikor elkerülhetetlen lehet figyelmen kívül hagyni, de itt nem, amikor beiktatással kikerülhető lenne). De nem azt tanították-e: A ziz (6 .hm, az arany elülső mellvért. Lásd Ex. XXVIII, 36-38. Jóvátette az olyan áldozati felajánlásokat amiket tisztátalanság állapotában tettek, és elfogadhatóvá tette őket), homlok vagy sem, kiengesztel. Így mondta R. Simeon. R. Judah azt mondta: Csak mikor a homlokán van engesztel ki, de különben nem. R. Simeon erre azt mondta neki: A Főpap esete az Engesztelés Napján bizonyítékkal szolgál, látható ugyanis belőle, hogy kiengesztel akkor is, mikor nem a homlokon viselik (7 a Főpap nem teljesített szolgálatot a belső részen, azaz a Szentek Szentje, az Engesztelés Napján, arannyal szőtt anyagokba öltöztetve, mivel az felidézné az arany borjú bűnét. Kereszthivatkozás: Lev. XVI, 3-4; R.H. 26a). És R. Judah válaszolt neki: Tegyük félre az Engesztelés Napját (8 nem bizonyíték erre az esetre), mivel a tisztátalanságot érintő törvények teljesen hatályon kívül vannak helyezve egy egész közösség esetében (9 mint az Engesztelés Napján, mikor az egész közösség felajánlását teszik. Azaz az előző következtetése R. Simeonnak ellentmondásba került)? - De még e szerint az érvelés szerint is (10 miszerint még egy teljes közösséget érintő ügyben is, mint például a Húsvéti Felajánlás, az évet be kell iktatni hogy elkerüljük a tisztátalanság állapotát), nincs ellentmondás a passzusban magában? Ezért R. Judah azt mondta: Beiktathatunk tisztátalanság alapján; és aztán ő maga elmonda mi történt Ezékiás, Júda királya esetében, aki beiktatott egy évet tisztátalanság okán, de Isteni kegyelemért könyörgött magának tettéért (11 bizony, az elmondott érvelés alapján tette törvénytelen volt!)? De a szöveg nyilvánvalóan tökéletlen, és úgy kéne olvasni ahogy most következik: Nem szabad beiktatnunk egy évet tisztátalanság alapján, de ha már beiktatták, a határozat érvényes. R. Judah fenntartotta, hogy a beiktatás nem érvényes (12 mivel semmi szükség nem volt beiktatásra, mivel a tisztátalanság törvényeit visszavonták egy teljes közösség kedvéért. Ezékiás az év beiktatásával ezért imádkozott megbocsátásért), és R. Judah észrevételezte: Egyszer az történt Ezékiással stb.

De ha így van, mikor mondja R. Simeon: Ha az évet beiktatják azon okból hogy elkerülenek tisztátalanságot, a határozat érvényes, akkor nem csak megismétli az első Tanna véleményét? - Raba azt mondta: Eltérnek abban, vajon beiktatható-e a kezdésnél (13 R. Simeon szerint beiktatható akár a kezdeten, de arról az esetről beszél, mikor a tettet már elvégezték, egyedül ebben mond ellent R. Judahval). Úgy tanították: Egy évet nem szabad beiktatni a kezdetkor tisztátalanság miatt. R. Simeon azt mondta: Be szabad iktatni. Miért imádkozott hát (Ezékiás) kegyelemért? - Mert csak egy Adart lehet beiktatni, ő viszont egy Nisant iktatott be Nisankor.

A Mester azt mondta: "Mivel csak egy Adart lehet beiktatni, ezért mivel beiktatott egy Nisant Nisankor." De nem értett egyet Ezékiás azzal hogy a passzus, "Ez a hónap legyen nektek a hónapok kezdeteként (14 Ex. XII, 2), arra utal, hogy csak ez a hónap lehet Nisan ha egyszer kihírdettetett, és nem másik (15 azaz ha egyszer kihírdették a Nisant, nem lehet újrakihírdetni mint Adart, ezzel a következő hónapot Nianná téve)? - Samuel szabályozása alapján hibázott, mivel Samuel azt mondta: Az év nem iktatható be Adar harmincadik napján, mivel az erre megfelelő napnak Nisan első napja van kijelölve (16 mikor Adar hiányos). Ő (Ezékiás) azonban úgy gondolta, hogy nem tartjuk Nisant a megfelelőnek (17 ezért beiktatta az évet azon a napon. De később, mikor egyetértébe került a Samuel által képviselt nézettel, azaz felismerte hibáját, megbocsátásért imádkozott). Így tanították: Az évet nem szabad beiktatni Adar harmincadik napján, mivel a megfelelő napnak Nisan első napja van kijelölve.

Fentebb azt állították: "R. Simeon b. R. Judah azt mondta R. Simeon nevében, hogy azért volt ez, mert tévesen meggyőzte a népet hogy ünnepeljenek egy Második Húsvétot(, amiért Ezékiás bocsánatért imádkozott)." Hogy történt ez (18 hogy először azt gondolta, helyes beiktatni az évet, de később megbánta korábbi határozatát?)? - R. Ashi azt mondta: Pl. Izrael fele (19 értsd: a hím populáció. A szövegkörnyezetből látszik, hogy a tiszták nem voltak tényleges fél, hanem egy kisebbség) tiszta volt és fele tisztátalan, de a nők (20 akik tiszták voltak) kiegészítették a tiszták számát és többséggé változtatták. Nos, először fenntartotta hogy a nők szintén kötelesek felajánlani a bárányt az első Húsvéton (21 ez az a vélemény amit R. Judah és R. Jose kifejlesztett. Kereszthivatkozás: Pes. 91b), így csak egy kisebbség (22 Sc., a férfiaké, akikért a felajánlás kötelező) tisztátalanok voltak; és egy kisebbség és egy kisebbség szorul rá a Második Húsvétra (23 ezért beiktatta az évet hogy nyilvánvalóvá tegye ennek szükségességét). De később átvette a nézetet miszerint a nők részvétele az Első Húsvét megünneplésén csak önkéntes (24 ahogy R. Simeon tartja (ibid.)), így a tisztátalanok a többségben voltak, és a többség nem szorítható rá a Második Húsvétra (25 emiatt a beiktatás szükségtelen volt).

A szöveg azt állítja: "Samuel azt mondta, Az évet nem iktathatják be Adar harmincadik napján, mivel a megfelelő napnak Nisan első napja van kijelölve." De mi van ha beiktatták? - 'Ulla azt mondta: A hónapot nem kell felszentelni (26 úgy mint a második Adart. A sikeres hónap azonban ha Nisannak szentelné fel, a jelenlegi hónap névtelen marad). De mi van ha felszentelték? - Raba azt mondta: Akkor a beiktatás érvénytelen. R. Nahman azt mondta: Mind a beiktatás, mind a felszentelés érvényes.

Raba azt mondta R. Nahmannak: Fontoljuk meg! Purim (27 ünnepség, amit Adar tizennegyedikén ünnepelnek, a zsidóknak Hamman összeesküvéséből való kimentésének emlékére, amint az fel van jegyezve Eszter Könyvében) és a Húsvét között harminc nap van, és Purimtól elkezdjük a felolvasást a Húsvét törvényeiből, amint azt tanították: A népnek el kell kezdenie elmélyülni a Húsvét törvényeiben harminc nappal a Fesztivál előtt. R. Simeon b. Gamaliel azt mondta: Két héttel azelőtt. Ha így van, akkor ez (sc. Húsvét) elhalasztható a hónap (Nisan) elején (28 egy második Adar intézményével), a nép (29 nem hívve a küldöncök jelentésének, miszerint a beiktatás megtörtént. - Raba feltételezése, hogy a küldöncnek lehet hogy nem hisznek, megmutatja hogy voltak a zsidóknak ellenségei akik lehetőséget kerestek a naptárrendszer felborítására. Kereszthivatkozás: p. 52, n. 9 a római hatóságok hozzáállásáról a beiktatásról) felelős lesz figyelmen kívül hagyni (30 szó szerint: "könnyen kezel") a kovászra vonatkozó törvényeket (Húsvétkor) (31 mert nem fogják megfelelően kezelni a Húsvétot amit a rabbik határoztak meg, mivel már az előző hónapban megünnepelték). - Ő (R. Nahman) azt válaszolta neki: Közismert, hogy egy év beiktatása aprólékos számításoktól függ, ezért azt mondanák, hogy a határozatot nem hozták meg a harmincadik napig, mivel a rabbik nem végeztek addig számításaikkal.

Rab Judah azt mondta Samuel nevében: Egy év nem iktatható be (32 a Tekufah alapján. Lásd: supra 11b) hacsaknem a nyári Tekufah (33 a napév ami háromszázhatvanöt és egynegyed napot tartalmaz négy egyenlő részre van osztva, mindegyik időszak kilencvenegy napot valamint hét és fél órát tartalmaz. Ezeket az alábbi neveken nevezzük: Nisan (tavaszi), Tammuz (nyári), Tishri (őszi), Tebeth (téli) Tekufoth. A holdév ami kalendárunk alapja háromszázötvennégy napot tartalmaz. Habár a bibliai hagyomány szerint hónapjaink hold-szerintiek (kereszthivatkozás: Ex. XII, 2), de Fesztiváljainkat bizonyos földművelési időszakokban figyelhetők meg; Húsvét és Pünkösd tavasszal, Sátoros- vagy Betakarítás Ünnep ősszel. A hold- és napévek összehangolása érdekében egy második Adart iktatnak be egy alkalommal két vagy három évenként. Szövegünk lefektet bizonyos alapelveket, amik alapján a Beiktatók eligazíttatnak) hiányos a teljesítésben a hónap nagyobb része által (34 Tishri. Azaz a Tishri nagyobb részét teljesíteni kell a Tammuz Tekufájához). És az mennyi? - Tizenhat nap, úgy tartja R. Judah.