Sanhedrin, 6-os fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

6a
És ha fenntartanod, hogy a rabbik különböznek R. Simeon b. Gamalieltől (véleményükben) (1 ti. a többségi vélemény az, hogy kettő határozata érvényes) megkérdezhető: Nem mondta-e R: Abbahu hogy mind egyetértenek abban, hogy ha pénzügyben egy ítéletet ketten hoznak az nem érvényes? - De miért kellene keresned hogy rámutass egy egyet nem értésre a két személy között (2 miért kellene Samuelnek, R. Abbahuval ellentétben ragaszkodnia ahhoz, hogy a rabbik eltérő véleményt képviselnek R. Simeon b. Gamalielhez képest)?

A szöveg fent azt állítja: "R. Abbahu azt mondja mindenki egyetért abban, hogy egy ítéletet ha pénzügyekben ketten hoznak, az nem érvényes." R. Abba ellenkezett és megkérdezte R. Abbahut a következőről: Ha valaki önmaga ítél meg egy ügyet és "bűntelennek" mondta a bűnöst és "bűnösnek" a bűntelent, vagy "tisztátalannak" a tiszták és "tisztának" a tisztátalant, tettét nem lehet visszavonni, de kártérítért kell fizetnie a saját zsebéből (3 B. K. 100a. Ebből látjuk, hogy még egy döntése is érvényes)? - Itt egy olyan esettel van dolgunk, ahol a felek elfogadták a bírót. Ha így van, miért fizettessünk vele kártérítést? - Mert azt mondták neki: Megegyezünk abban, hogy elfogadjuk az ítéleted azzal a feltétellel, hogy olyan döntést hozol, ami megfelel a Tórának.

R. Safra azt kérdezte R. Abbától: Min siklott el a bíró, hogy hibás döntést hozott? Egy Mishnaban idézett törvény volt? De nem mondta R. Shesheth R. Ashi nevében: "Ha valaki figyelmen kívül hagy egy a Mishnahban idézett törvényt, visszavonhatja a döntését"? - Ebből következően egy bevett gyakorlattal kapcsolatban hibázott döntésével. Honnan következtethetjük ezt ki? R. Papa azt mondta: Ha, a példa kedvéért, két Tannaim vagy Amoriam nézete áll egymással szemben egy dologban, és nem volt biztos kinél van az igaz döntés, de az általános gyakorlat az egyikükét követte, és mégis a másik véleménye javára döntött, azt "ítéleti hiba egy általános gyakorlattal szemben"-nek nevezzük.

Igaz-e ha azt mondjuk / Helyes-e azt mondanunk, hogy a pont amiben Samuel és R. Abbahu véleménye eltérését várta a Tannaim a következő vitában? Ítéletet hárman hoznak, így mondja R. Meir. A bölcsek azt mondják hogy egy elégséges. Namost a teológusok úgy vélik, mindenki egyetért abban, hogy az ítélet ereje azonos a törvényes határozattal; a pont amiben különböznek ennek megfelelően feloldja magát a következőképpen: egyikük fenntartja hogy hárman kellenek törvényes határozathoz és másikuk fenntartja hogy kettő elég (4 azaz a nézetek közti különbség ugyanaz, mint ami R. Abbahu és Samuel között van). - Nem, mindketten (mind R. Meir és a bölcsek) egyetérenek abban, hogy a törvényes határozatot hárman hozzák, és amiben nézeteik különböznek, az ez: Egyikük (R. Meir) fenntartja, hogy az ítélet erejét egyenlőnek kell tekinteni a törvényes határozatéval, míg a másik vitatja ezt.

Feltételezhetjük-e, hogy a Tannaim három nézetet vall az ítélkezéssel kapcsolatban, azaz egyikük (R. Meir) fenntartja, hogy hárman kellenek, egy másik (R. Simeon b. Gamaliel) fenntartja hogy kettő elégséges (5 Supra 5b), míg a bölcsek fenntartják hogy egy elég? - R. Aha, R. Ika fia, vagy mások szerint R. Yemar b. Salomi azt mondta: A Tanna aki azt mondja kettő szükséges, valójában azon a véleményen van, hogy egy is megfelelő. És az ok amiért kettőt rendel az az, hogy tanúként szolgálhassanak az ügyben amennyiben szükséges.

R. Ashi azt mondta: Arra következtethetünk ebből, hogy semmi Kinyan (6 egy formája a vásárlásnak, amibe minkét fél kölcsönös megegyezéssel megy bele) nem szükséges az ítélkezéshez, mivel ha szükségesnek gondolnák, miért rendelne a kérdésben szereplő Tanna hármat? Nyilvánvaló hogy kettő megfelelő, a két felet kötelezi a Kinyan (7 elkötelezték magukat hogy elfogadják az ítéletet)! Az elfogadott törvény azonban az, hogy az ítélethez Kinyan szükséges, még akkor is, ha hárman hozzák meg (8 mivel, szigorúan véve, a határozat nem egy törvény, és hacsaknem a felek nem kötelezik el magukat Kinyannal, visszautasíthatják).

Rabbijaink azt tanították: Csakúgy mint törvényes határozathoz hárman szükségesek, így hát három szükséges ítélet általi elrendezéshez is. Miután egy ügyet törvényes határozattal eldöntöttek, ne kísérelj meg rendezést.

6b
(Emlékeztető: Sarmash Bankash (1 emlékeztető szerkezet arra, hogy felidézzük az alábbi hivatalnokok neveit: : Jose, Eliezer, Meir, Joshua, Rabbi, Simeon b. Manasya, Judah b. Lakish. Joshua b. Karha. Ezen betűket azért választották ki, mert ezen kívül segítséget nyújtanak a vonatkozó mondataikra is, lásd Hyman. Toledoth, I, p. 23))

R. Jose a galileai fia, R. Eliezer azt mondja: tilos ítélkezni egy megegyezésben, és az, aki ítélkezik, ezáltal törvényt sért, és akárki dícsér egy ítélkezőt (bozea') megveti az Urat, mivel írva vagyon, Aki áld egy ítélkezőt (bozea'), megveti az Urat (2 Ps. X. 3. A gmuc alapjelentése "vágni"; ezért a szót, amit "kapzsi"-nak fordítottak megegyezés szerint döntőbíró értelemben használjuk, amikor két állítás közti különbség eldöntésre kerül). De hagyjuk hogy a törvény átvágja a hegyet (3 megadja az irányt), mivel írva vagyon, Az ítélet Istené (4 Deut I, 17. És semmi bíróságnak nincs joga meghamisítani azt). És így Mózes mottója az volt: Hagyjuk hogy a törvény keresztülvágja a hegyet. Áron ellenben szerette a békét és kereste a békét és békét tett férfi és férfi között, mivel írva vagyon, Az igazság törvénye volt az ő szájában, igazságtalanság nem volt az ő ajkán, békében és becsületben járt Velem és sokakat elfordított gonoszságtól (5 Mal. II, 6).

R. Eliezer azt mondja: Ha valaki ellop egy se'ah (egy mérő) búzát, megőrli és megsüti és elválasztja a Hallaht (6 papok része a tésztából. Num XV, 20-21), milyen áldást mondhat? Az ilyen ember nem lesz áldás, hanem megvetés és írva vagyon róla, A tolvaj (bozea') aki áld, megveti az Urat (7 Ps. X, 3. Szó szerint: "aki kapzsi haszonszerző" stb. Kereszthivatkozás: Prov. I, 19).

R. Meir azt mondja: Ezen szöveg nem másról beszél mint Júdáról, mivel írva vagyon, És Júda azt mondta fivéreinek, Mi nyereség (beza') az, ha megöljük fivérünket (8 gmc , Gen. XXXVII, 26)? És aki áldja Júdát, istenkáromló, mivel írva vagyon, Aki áldja a férfit aki kapzsi haszonszerző (bozea) megveti az Urat (9 gmuc-ot véve az ige "aki áldja" tárgyaként). R. Judah b. Korah azt mondja: Megegyezés ítélet által dícséretre méltó tett, mivel írva vagyon, Hajtsd végre az igazság és béke ítéletét a te kapuidban (10 Zech. VIII, 16). Bizony ahol szigorú igazság van ott nincs béke, és ahol ahol béke van ott nincs szigorú igazság! De miféle igazság az, ami békét hoz? - Azt kell mondanunk: Ítélkezés (11 mivel a törvény szigorú alkalmazása nem mindíg békíti meg mindkét felet). Így volt ez Dávid esetében, ahogy olvassuk, És Dávid igazságot tett és igazságot (jólelkűséget) mutatt minden népe felé (12 II Sam. VIII, 15. Megjegyzendő, hogy "jótékonyság a szegények iránt" a rabbinikus szóhasználatban a Zedakahban van leírva - egy szó ami "igazságosság"-ot, "csak tenni"-t jelent). Bizony ahol szigorú igazság van, nincs jólelkűség, és ahol jólelkűség van, nincs igazság! De miféle igazság az, ami jólelkűséget hoz? - Azt kell mondanunk: Ítélkezés.

De ezen passzus alábbi értelmezése összhangban áll az Első Tannával (aki fenntartja hogy az ítélkezést tiltani kell): A törvényes ítélet hozatalával Dávid felmentette a bűntelent és elítélte a bűnöst, de mikor látta hogy az elítélt férfi szegény volt, saját vagyonából segítette ki őt (hogy kifizesse a szükséges összeget), ezzel ítéletet és jótékonyságot adott, igazságot azzal hogy megadta az egyik követelését, és jótékonyságot azzal, hogy saját zsebéből segítette ki a másikat. És ezért mondja az Írás, Dávid igazságot és jótékonyságot gyakorolt mind az ő népe felé (13 Ibid.)

Rabbi azonban tiltakozott ezen értelmezés ellen, mivel abban az esetben (úgy mondta), a szöveget úgy kellene olvasni "a szegények felé" ahelyett hogy minden népe felé? Valóban, (fenntartotta,) még ha nem is nyújtott volna segítséget saját zsebéből, akkor is igazságot és jótékonyságot tett volna, igazságot szolgáltatva azzal aki megérdemelte, és jótékonyságot a másikkal felszabadítva őt egy ebül szerzett dologtól mi tulajdonában volt.

R. Simeon b. Manasya azt mondja: Amikor ketten eléd járulnak ítéletért, mielőtt hallottad volna ügyüket, vagy akár utána, amennyiben nem döntöttél melyiküknek (14 azaz az illető kedvére) ítélsz (15 azaz a bíróság előtt ismertek lesznek a peres felek érdemei), javasolhatod nekik hogy menjenek és intézzék el a vitájukat egymás közt. De ha már hallottad ügyüket és döntöttél az egyik fél részére, nincs szabadságodban egyezséget javasolni, mivel írva vagyon: A viszály kezdete olyan, mint aki vizet tölt ki. Ezért szűntesd meg a viszályt mielőtt veszekedés tör ki (16 Prov. XVII, 14.). Mielőtt az ügyet teljesen bemutatták volna, abbahagyhatod (felhagyhatsz vele) a vitával (17 azaz egyezkedést javasolnál); miután teljesen bemutatták az ügyet, nem hagyhatod el.

Resh Lakish nézete a következő (18 más olvasatban: (a) R. Judah b. Lakish. (b) R. Joshua b. Lakish. Lásd: x"av ,ruxn a.l.): Mikor két férfi egy ügyet visz eléd, egyikük gyenge (értsd: kis befolyással bíró), a másik erős (nagy befolyással bíró), mielőtt meghallgattad volna az ügyet, vagy akár utána, mindaddig amíg kétséged van ki felé hajlik az igazság, mondhatod nekik: "Nem vagyok köteles dönteni az ügyetekben", nehogy a nagyobb befolyással bíró férfi bűnösnek találtassék, és felhasználja befolyását hogy zargassa a bírót. De ha hallottad az ügyüket és tudod ki felé hajlik az igazság, nem visszakozhatsz és nem mondhatod, Nem vagyok köteles dönteni az ügyetekben", mivel írva vagyon: Ne félj senki férfitól (19 Deut. I, 17). (Mivel amíg "nem határoztad el magad" elküldheted őket, és senki nem képes ellenőrizni a gondolataidat, így e nézet következménye, hogy ha a befolyásost látod bűnösnek, akkor egyszerűen nem fogsz ítéletet mondani.)

R. Joshua b. Korah azt mondja: Honnan tudjuk hogy egy tanítvány, aki jelen van mikor mestere bíráskodik egy ügyben, és meglát egy pontot ami egy szegény ember irányában, vagy egy gazdag ember ellen döntene, nem szabad hallgatnia? A szöveg szavaiból: Ne félj (lo taguru) semmi embertől (20 Ibid). R. Hanin úgy magyarázza, hogy ez a szó azt jelenti: "Ne tartsd vissza szavad senki miatt (21 urud, rdt-ből "begyűjteni". A Tosef szerint és más változatok szerint, R. Joshua b. Korha ezen értelmezés megalkotója)." Továbbá a tanúknak tudniuk kell, ki ellen adnak bizonyítékot mielőtt megadják a bizonyítékot, és ki fogja felelősségre vonni őket amennyiben hamis bizonyítékot adnak. Mivel írva vagyon: Aztán mindkét férfi, akik között vita van, álljon az Úr elé (22 Deut. XIX, 17. Ez a tanúkra vonatkozik (kereszthivatkozás: Shebu. 30a)). A bíráknak szintén tudniuk kell kiken bíráskodnak mielőtt bíráskodnak, és ki fogja felelősségre vonni őket ha elferdítik az igazságot, mivel írva vagyon: Isten áll az Isten Gyülekezetében a bírák között akik fölött bírál (23 Ps. LXXXII, 1). És ezzel azt mondták - Jehoshaphat véleménye szerint - Azt mondta a bíráknak, Fontold meg mit teszel, mivel nem férfinak bíráskodsz, hanem az Úrnak (24 II Chron. XIX, 6). És hogy a bírák nem mondhassák: Miért ez a gond és felelősség? Tovább mondatott: Veled van bíráskodásod során (24 II Chron. XIX, 6). A bíró csak azzal törődjön amit saját szemével lát.

Mikor tartjuk a bírálatot meghozottnak, azaz mely ponttól tilos az ítélkezés? - Rab Judah azt mondja Rab. nevében: A szavak kiejtésénél: Így és így, bűnös vagy, vagy így és így nem vagy bűnös.

Rab azt mondja: a halaka egyetért R. Joshua b. Korhaval, aki az ítéletet dícséretes dolgonak tartja. Hogy lehetséges ez? R. Huna nem Rab egyik tanítványa volt, és mégis, mikor egy ügyet elévittek, megkérdezte a peres feleket, a törvényt kívánják felhasználni, vagy egyezségre akarnak jutni (25 ebből látjuk hogy Rab nem támogatja R. Joshua b. Korha véleményét, mivel valószínűtlen, hogy R. Huna, a tanítvány eltérne mestere szabályaitól)? Mivel a kifejezést "jó szándékú tett", amit R. Joshua b. Korha használt ő úgy értelmezi