2010. március 3., szerda

Bikkurim, 2. fejezet

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER ZERA‘IM, Bikkurim

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight


2. fejezet
Mishnah 1:
A Terumah-ért, és a Bikkurimért életeddel felelsz (1 ha egy "idegen" eszi meg; Lev. XXII, 9. Az első gyümölcsök "felemelő" áldozatnak is számítanak), valamint a hozzáadott ötödért is (2 lásd: Lev. XXII, 14); és ezek tiltottak nem-papoknak (3 ez az előző szabályhoz tartozik, de itt említjük meg, hogy meg lehessen különböztetni a tizedtől) és a papok tulajdonának számítanak (4 így ezeket kiddushimként felhasználhatja egy nő eljegyzéséhez); semlegesítik őket száz és egy darabban (5 ha valakinek a terumahjának, vagy bikkurimjának se'ahja hétköznapi termékek száz se'ahjává esett szét, összesen száz és egyet számolva, bármely se'ah kivehető és a papnak adható, a többi közönséges használatra szabadon felhasználható. Lásd Ter. I, 7), megköveteli a kézmosást (6 annak, aki meg akarja enni őket először kezet kell mosnia a levitikus tisztasági törvényeknek megfelelően. Mosatlan kéz, ami másodfokú tisztátalanság, a terumahnak harmadfokú tisztátalanságot okoz), és várnia kell naplementéig (7 a Lev. XXII, 6ff szerint egy pap, aki tisztátalanná vált meg kell mossa magát, és várnia kell naplementéig mielőtt megehetné a terumaht). Ezen törvények csak a terumahra és a bikkurimra vonatkoznak, a tizedre nem (8 a kitétel a Második Tizedre vonatkozik. Azt megehetik nem-papok, nem használható kiddushinra (lásd: Kid. 52b); nagy tömegben semlegesítik, megehető mosatlan kézzel, ehető mosakodás után akár naplemente előtt is).

Mishnah 2:
Vannak törvények, amik mind a második tizedre, mind a bikkurimra vonatkoznak, de nem vonatkoznak a terumahra, mivel a második tizedet és a bikkurimot a megjelölt helyre kell vinni (9 Jerusalembe; lásd: Deut. XIV, 22ff and XXVI, 2ff), szükséges hozzájuk megvallás (10 lásd: Deut. XXVI, 10 (bikkurim); ibid. 13 (tized)), és tiltottak egy onannak (11 lásd Glos. Kereszthivatkozás: Deut. XXVI, 14) (bár R. Simeon engedélyezi a bikkurimot egy onannak (12 mivel a bikkurim kiemelt temurah, ami engedélyezett egy onannak)); továbbá az "eltávolítás" törvényének hatálya alá esnek (13 lásd Deut. XXVI, 12ff és M. Sh. V, 6) (de R. Simeon kivonja a bikkurimot az eltávolításból (14 összehasonlítja a bikkurimot a terumahval amit nem távolítanak el, hanem a papoknak adnak, lásd M. Sh. ibid)). És a legkisebb összekeverése ezeknek egy hasonló fajtájú közönséges termékkel Jeruzsálemben közönséges ételként való felhasználását tiltottá teszi (15 értsd: ha a keveredés akkor történt miután Jeruzsálembe hozták, akkor a teljes keveréket meg lehet enni minden újabb nehézség nélkül Jeruzsálemben mint második tizedet, vagy mint bikkurimot; ha ellenben a keveredés az előtt történt, hogy Jeruzsálembe vitték volna (= megérkezett volna oda), akkor száz és egy darabban semlegesítették, hiszen egyébként ez azt jelentené, hogy az egész keveréket fölvihették volna Jeruzsálembe); és ezért van az, hogy ami belőlük kinő, azt tilos még akár nem-papoknak, vagy barmoknak is Jeruzsálemben elfogyasztani (értsd: a bikkurim és a második tized tulajdonságait kiterjesztették úgy, hogy az egész keverékre úgy utalnak, mint ami kinő(het) belőlük, és nem csak abban, hogy Jeruzsálemen kívül nem fogyaszthatók el, de abban szintén, hogy még Jeruzsálemben is tilos ez még nem-papoknak és barmoknak (= négylábú ház körüli állat, pl. juh, marha) is (16 ti. a bikkurim és a második tized egyaránt kiterjesztett a teljes szóban forgó keverékre éppúgy, mint arra ami kinő belőlük; ezeket nemcsak hogy tilos elfogyasztani Jeruzsálemen kívül, de abban is, hogy tiltottak még Jeruzsálemben is nempapoknak és barmoknak egyaránt), de R Simeon megengedi nekik (17 arra hivatkozva ami kinő belőlük). Ezek a törvények, amik vonatkoznak a második tizedre és a bikkurimra, de nem vonatkoznak a terumah esetére.

Mishnah 3:
Vannak törvények, amik vonatkoznak a terumahra és a tizedre, de nem a bikkurimra; a terumah és a második tized tiltottá teszik a cséplőpadozat tartalmát (18 habár a gyümölcsöt meg lehet enni, még azelőtt, hogy a bikkurimot elszállítanák a Templom-hegyre, de a cséplőpadozat termékét nem lehet elfogyasztani a terumah és a tized tényleges leszállítása előtt; kereszthivatkozás: Ma'as. I, 5.), és mennyiségük elő van írva (19 mivel nincs előre meghatározott mennyiség előírva az első-gyümölcsöknél, ugyanakkor a terumahnál a közönséges férfiak számára elő van írva egy előre megállapított mennyiség, ami egytizenötöde a termésnek. A bőkezű férfi vihet egytizennegyedet, és zsugori egytizenhatodot). És minden termésre vonatkoznak a templom-idők alatt és után (20 első-gyümölcsöket csak a Templom-idők (= gondolom ez az, amikor létezett Templom) alatt vittek, mivel szükséges feltétel hozzá egy oltár megléte; l. Deut. XXVI, 4. Azaz ha nincs oltár, nincs áldozat. (De azért csak írnak róla egy könyvet...)), és bérlők, haszonbérlők és lefoglalt területek birtoklói és rablók által termelt termékekre / terményekre (21 lásd: supra I, 2 notes). Ezek azok a törvények, amik vonatkoznak a terumahra és a tizedre, de nem vonatkoznak a bikkurim esetére (22 lásd: p. 395, n. 10).

Mishnah 4:
És vannak törvények, amik vonatkoznak a bikkurimra, de nem vonatkoznak a terumahra és a tizedre, mivel a bikkurim megszerezhető míg a talajhoz csatlakozik (23 így lehet nevezni, amíg nincs leszedve / learatva. Lásd infra III, 2). És egy férfi egész földjét bikkurimmá teheti; felelős értük (24 amíg el nem viszik őket a Templom-hegyre. Ha valahogy elveszik, pótolni kell; kereszthivatkozás: supra I, 9), és áldozatot követelnek (25 békeáldozatot kell vinni minden örömteli eseménynél, lásd infra III, 3), éneklést (26 lásd: infra III, 4), lengetést és az éjszaka Jeruzsálemben töltését (27 Deut. XVI, 7-ből levezetve).

Mishnah 5:
A tized terumahja két vonatkozásban megegyezik a bikkurimmal és két másik esetben a terumahval. Vehető tiszta termésből tisztátalanhoz (28 nem megengedhető a terumah esetében), és olyan termésből ami nincs szoros kapcsolatban a bikkurimmal (29 mivel a terumuh megköveteli a kapcsolatot, így nem megengedhető hogy tiszta és tisztátalan együtt legyen, nehogy az utóbbi beszennyezze az előbbit. Lásd Ter. II, 1). És a cséplőpadozat tartalmát tiltottá teszi (30 a tized terumahjának elválasztása előtt), és egy előírt mennyisége van, hasonlóan a terumahhoz (31 egytizede annak, amit a lévita megkap az izraelitától).

Mishnah 6:
Az ethrog (32 a citromfa, amit a Sátor ünnepi koszorújánál használtak; Lev. XXIII, 40) három szempontból olyan mint egy közönséges fa, és egy dologban mint egy zöldség (33 mert mindkettő mesterséges öntözés segítségével és eső mellett nő). Olyan mint egy fa az 'orlah vonatkozásában (34 lásd: Glos.), a telepítés negyedik évében (35 lásd: ‘Orlah I, 7), és a hetedik év törvénye alapján (36 Lev. XXV, 2-7. 20. Ezen három dolog vonatkozásában a citromfát faként kezeljük a gyümölcs kialakulásának idejéig tartó években, ellentétben a zöldségekkel, amikként kezeljük a betakaraítás évében); és olyan mint a zöldségek abban a dologban, hogy a tizedfizetésének időszaka az összeszedésekor kezdődik (37 ellentétben a lótusszal, ahol a gyümölcs vagy a levelek kialakulásának ideje határozza ezt meg). Így R. Gamaliel; de R. Eliezer azt mondja, a citromfa minden dologban olyan mint egy fa.

Mishnah 7:
Egy emberi lény vére (38 szó szerint "kétlábú teremtmény") olyan mint az állatok vére abból a szempontból, hogy a magvakat képessé teszi a levitikus tisztátalanságra (39 lásd: . lev. XI, 34-38; Maksh. VI, 4. A vért a Deut. XII, 16-ban a vízhez hasonlítják) és olyan mint a hüllők vére, nem merül fel bűnösség ennek kapcsán (40 az állatok vére tiltott Lev. VII, 26-ban, de semmilyen tilalmat nem kapcsol a hüllőkhöz (heh, nem elfelejteni: ez voltaképpen folyamatosan biblikus szóhasználatra alapoz! A konklúzió: kionthatsz annyi embervért amennyit csak akarsz, de a fogyasztása tilos!)).

Mishnah 8:
Egy koy (41 egyfajta szakállas őz/szarvas, vagy antilop. A Talmud határozatlan a kérdésben hogy a barmok (háziasított állatok), vagy a vadászott fenevadak (vadállatok) csoportjába sorolja-e be őket) bizonyos vonatkozásokban vadászott fenevad, más szempontokból pedig olyan mint a barom; és megint más tulajdonságaiban sem nem űzött vad, sem nem barom.

Mishnah 9:
Miben olyan, mint a vadászott fenevadak? A vérét úgy kell kezelnünk, mint a vadászott fenevadak vérét (42 Lev. XVII, 13). Nem vágható le fesztiválon; ha levágták vérét ne fedjük be (43 mivel kétség áll fenn a tekintetbe, hogy a koy az űzött vadak kategóriájába tartozik-e, amik vérét be kell fednünk (= el kell temetni?), vagy a barmokéba, amiknek vére kivétel ez alól, ezért nem szabad levágni arra az esetre ha kiderülne hogy barom, és a vér elfedése a föld szükségtelen mozgatásával járna a fesztiválokon, és ha levágják a vért nem temetik be, lásd Bez. 8a). Zsírja tetem-tisztátalanságot közvetít (44 Lev. VII, 24. Csak egy tiszta állat zsírja, ami magától döglött meg tekinthető tisztának, ezért egy vadászott fenevadat dögként kezelünk) hasonlóan a vadászott fenevadakhoz, de tisztátalansága szintén kétség tárgya. Szintén nem váltható meg vele egy szamár elsőszülöttje (45 Ex. XXXIV, 20. Csak egy bárány használható erre a célra).

Mishnah 10:
És miben hasonlít baromra? Zsírja tiltott mint egy barom zsírja (46 egy ökör, juh vagy kecske helebje (lásd Glos.) tiltva vagyon, lásd Lev. VII, 23), de nem vonatkozik rá ennek alapján a kareth meghatározta büntetés (47 lásd Glos. Arra az esetre, ha vadászott fenevadnak számítana); nem lehet megváltani a második tized pénzén (48 mint békéért való áldozat, azon az alapon, hogy eredete kétséges. Egy vad állat ki van zárva az áldozati kategóriából) hogy megegyék Jeruzsálemben; tárgya a papok részének a váll, a két orca és a gyomor miatt (49 a papok része a levágott ökörből vagy juhból; Deut. XVIII, 3). R. Eliezer kizárja ezen részek közül, mert arra, aki követel valamit a szomszédjától, arra hárul a felelősség hogy bizonyítékot hozzon az állítása igazolására (50 mivel a koy tulajdonosa / birtokosa azt felelhetné a papnak (feleslehetne vele): "Hozz bizonyítékot hogy ez a barmok nemébe tartozik és így a részei a tiéd").

Mishnah 11:
És mi az, amiben sem nem barom, sem nem vadászott fenevad? A kil'ayim törvénye (51 Lev. XIX, 19; Deut. XXII, 10) szerint tilos besorolni mind a vadászott fenevadak, mind a barmok közé, és ha valaki rábízza a fiára a vadászott fenevadjait és (52 úgy hangzik, mint "vagy") barmait, nem bízta rá (öröklés?) a koyt. Ha valaki azt mondja, "nazareus leszek, ha ez egy vadászott fenevad", vagy "ha ez egy barom", nazareus lesz (53 ezen törvény merevsége bizonyítja azt a tényt, hogy az eskü akkor is érvényes, ha kétség van érvényességét illetően). Minden más szempontból olyan mint a vadászott állatok és barmok: ugyanúgy mint azokat ezt is le kell vágni (54 hogy megengedett étellé tegyük), közvetíthet dög-tisztátalanságot (55 lásd: Lev. XI, 8), és egy élő lény végtagjaira vonatkozó törvények hatálya alá tartozik - mint ama kettő (56 kereszthivatkozás: Hul. 101b).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése