Érdekesen magyarázza a Talmud az uzsora szépségét: "Szabad az embernek (t. i. a zsidónak) gyermekeinek és háznépének uzsorára kölcsönözni, hogy így ezek az uzsorát megízleljék." (Baba mezia 75a.) - stimmel.
A Baba mezia 65b. lapján ez áll: Ha valaki egy embernek a földjére kölcsönt ad és így szól: Ha te ezt nekem mától számítva három éven belül meg nem fizeted, akkor a föld az enyém - övé az a föld. így tett Boéthos, Zonin fia, a bölcsek (rabbik) beleegyezésével. - stimmel.
A 70b. lapon ezt mondja Nachman: Inkább kölcsönözz egy zsidónak hiába, mint a nem-zsidónak - nincs ilyen sor. Az oldal leginkább a nemzsidókkal szemben megengedett, de zsidókkal szemben tiltott uzsoraszedésről szól.
A 61b. lapon Raba és Rabina rabbik így beszéltetik az Urat: Én, aki egy elsőszülöttnek és nem elsőszülöttnek ondócsöppje között különbséget tettem, először is azt fogom büntetni, aki egy zsidónak nevére ad egy nem-zsidónak kölcsönt. - nos, nem ez van ott. Az van ott, hogy azt bünteti, aki nemzsidónak csak úgy ad pénzt, míg izraelitának haszonszerzés reményében..
A 75b. lapon pedig arra figyelmeztetnek, hogy hárman vannak, akik kiáltanak és nem nyernek meghallgatást: aki tanuk nélkül ad pénzt kölcsön, aki. urat vesz maga fölé s aki fölött felesége uralkodik. Ki az, aki urat vesz maga fölé? Aki egy nem-zsidó nevére íratja pénzét. - stimmel.
Az eskű
No, ezt a fejezetet is iderakom, mert van hely. A Kútmérgezés. Szentséggyalázás. c. rész - ami ez után következik - egyetlen talmudi idézetet sem tartalmaz, így azt egészében kihagyom.
Az Aboda zara 28a. lapján szépen elmondatik, hogy Jochanan rabbi egy előkelő nemzsidó nőt hamis esküvel így csalt meg; "Esküszöm Izrael Istenére, hogy semmit el nem fogok árulni." A szívében azonban ezt mondotta: De az én népemnek el fogom mondani. És el is mondta minden zsidónak mindjárt másnap. - stimmel, bár a "szívében ezt mondta" helyett egy undorító szócsavarás áll, ami magyarra lefordíthatatlan.
A Schulchan Aruch világosan tanítja ugyanott, hogy mindez csak akkor érvényes, ha az istentelen goj nem veszi észre, hogy az ember az esküt áthágja. A rabbik egyébként egyhangúlag azt tanítják, hogy a titkos bűnök meg vannak engedve. csak arra kell vigyázni, hogy ki ne derüljenek. (Hagiga 16., Kiddusin 40, Baba kamma 113.) - S.A. nemtom ki, a többi hivatkozást itt sem látom érvényesnek.
2010. március 31., szerda
2010. március 30., kedd
Luzsénszky Alfonz - Jogszabályok a gojokkal szemben.
A "Tosephot" vmi könyv lehet a Talmudról, így az ilyen jelzésűeket többé ide nem idézem, mert csak kommentárok a Talmudhoz.
"Egy testvérednek (izraelitának) megrablása tilos, de egy nemzsidónak a megrablása meg van engedve." (111b. lap.) - Baba Mezia. Nem "megrablás", hanem "lenyomás", és csak fizetett alkalmazottra vonatkozik (persze az is épp elég rossz).
Ugyanitt 112a. lap: Ha egy izraelita egy nem-zsidóval elődbe jön törvénykezni, ha te a zsidónak a zsidó törvény szerint igazat tudsz adni, akkor adj igazat neki és a nem-zsidónak mondd azt, hogy ez így van a mi törvényünk szerint; ha pedig annak a népnek törvényei szerint adhatsz a zsidónak igazat, mondd a nemzsidónak: ez így van a ti törvényetek szerint; ha pedig így sem lehet, akkor a nem-zsidót csellel kell rászedni. - rossz a forrásmegjelölés. Ez a Baba Kamma 113a-n található.
Ugyanott 113b. lap: Honnan tudjuk azt bebizonyítani, hogy szabad megtartanunk a nem-zsidónak elvesztett jószágát. Azzal, hogy írva vagyon ez Mózes V. könyvének 22. fejezetében: "Ha atyádfia ökrét vagy juhát látod tévelyegni, ne menj el mellette, hanem vidd vissza atyádfiának... Hasonlóképpen cselekedjél atyádfia minden elvesztett holmijával." Tehát atyádfiának tartozol azt visszavinni, de egy nem-zsidónak nem. Semuel mondá: Ha a nem-zsidó a saját kárára téved a számolásnál, nem szabad őt figyelmeztetni. Semuel egyszer így vett meg egy nem-zsidótól egy arany-serleget, amit az bronznak tartott, négy drachmáért és azonfelül rászedte őt a számlálásnál négy drachmával. Kahana rabbi egyszer 120 hordó bort vett meg 100 gyanánt egy nem-zsidótól és rászedte őt a számlálásnál egy drachmával s azt mondta neki: Lásd, én megbízom benned. Rabina egyszer vett egy nem-zsidótól pálmatörzseket s így szólt a szolgájához: Menj és hozzál nekem a gyökerekből, mert a nem-zsidó csak a darabszámot tudja, de a vastagságot nem." - nincs ilyen sor.
"Aki a gojnak visszaadja a talált jószágát, annak az Úr sohasem bocsát meg." (Sanhedrin 76b.) - stimmel, bár a mondat hosszabb.
A Baba mezia (középső kapu) 24a és b. lapján olvassuk, hogy ha valaki elveszett tárgyat talál, csak akkor tartozik azt kikiáltani, ha abban a helyiségben zsidók vannak többségben; ha azonban nem-zsidók vannak többségben, akkor megtarthatja. - stimmel, bár a szövegkörnyezet gyanús, hogy valamennyit enyhít a dolgon (de nem menti fel a viselkedést).
A 26b. lapon pedig az áll, hogy ha valaki homokba ejti a pénzt, az ember nem köteles neki visszaadni, ha megtalálja. Ha valaki egy fiókban talál pénzt, az az övé. Ha a bolti asztal és a szatócs közt találtatik a pénz, akkor a szatócsé; ha a pénzváltó közt találtatik, akkor a pénzváltóé. Ha valaki gyümölcsöt ad el vagy küld valakinek s a között pénz találtatik, akkor az az övé és, hacsak nincs külön bekötve, nem tartozik visszaadni. - stimmel, bár nem tudm mire akar ezzel L.A. kilyukadni.
A 32b. lapon azt olvassuk, hogy ha egy állat nemzsidóé, a teher pedig rajta zsidóé, akkor az állatkínzást hagyni kell, ellenkező esetben kímélni kell az állatot. - stimmel.
A Baba mezia 86b. lapján Mózes V. könyvének 23. fejezetét fejtegeti szépen a Talmud, mondván, hogy annak 25. és 26. Versében a felebarát földjéről van szó, nem a nem zsidóéról. A nemzsidó megrablása meg van engedve. - nincs ilyen sor.
A 108b. lapon ismét az áll, hogy, aki nem-zsidótól vesz földet, joggal elmondhatja, hogy oroszlánt kergetett el a határból. Aki pedig nemzsidónak adja el földjét, azt addig ki kell közösíteni, míg az okozott kárt meg nem téríti. - a második mondat nem létezik.
A Baba kamma 114a. lapján olvassuk, hogy ha egy zsidó nem-zsidónak ad el olyan telket, amely egy zsidónak a földjével határos, akkor ki kell azt a zsidót közösíteni, mert a szomszédja azt mondhatja neki: te egy oroszlant telepítettél a szomszédomba. S mindaddig kiközösítve kell neki maradnia, amíg minden kárt magára nem vállal. - timmel.
A Baba bathra (utolsó kapu) tág kaput nyit az okirat-hamisításnak, azt az elvet állítván föl, miszerint, ha valakinek elvesz az eredeti okirata, joga van utánzattal pótolni, vagyis hamisíttathat másikat. (32b. lap.) - stimmel.
A Talmud szerint; hazudni is szabad "a béke kedvéért". Ilai rabbi mondja a Jebamoth 65b. lapján, hogy az embernek meg van engedve, hogy a béke kedvéért valamit "változtasson" u. szavain. Ismail rabbi szerint még az Isten is "változtatott" a szavain. - a mondat ott van, de gyanúm hogy a szövegkörnyezet szerint "állítás" helyett "utasítás" értendő.
A Baba kamma 113a. lapján egy kis őszinteséget találunk: elismeri a Talmud, hogy most már svindlerek is vannak a zsidók között. - stimmel, de ezt egyszer már említette.
Elmés tanácsot ad Jizchak rabbi arra az esetre, ha egy zsidó neve már eléggé meg volna bélyegezve. "A névváltoztatás - mondja ő - megsemmisíti az ember elítéltetését." (Ros-Hasanah16b.) - stimmel.
Egy csomó épületes jogi szabályt találunk a Sanhedrin 76b. lapján: "Ha valaki embertársát tűzbe vagy vízbe löki, de úgy, hogy onnan kijöhet, nem büntetendő. Ha valaki másra kutyát vágy kígyót uszít, nem büntetendő. Ha a kígyóval megmaratta őt, akkor Jehuda szerint büntetendő, a bölcsek szerint nem. Ha valaki egy embert megkötött s az az éhségtől elveszett, nem büntetendő. Ha valaki egy embert szúnyogos helyen megkötött és a szúnyogok megölték, nem büntetendő, mert más szúnyogok okozták a halált, nem azok, amelyek a megkötés időpontjában ott repkedtek. Ha valaki egy embert káddal leborít, vagy a tetőt kibontja fölötte (hogy a hideg behatolhat) az Raba rabbi szerint büntetendő, Zera rabbi szerint nem. Ha valaki egy embert légmentes márványházba zár be, nem büntetendő; ha azonban lámpát is gyújtott ott, hogy az a bent levő levegőt feleméssze, akkor büntetendő. Ha valaki egy embert letaszít egy verembe s a levezető létrát később veszi el, vagy más veszi el, nem büntetendő. Ha a kuglizók valakit négy rőfön belül megölnek, nem büntetendők. Ha tizen tíz bottal ütnek egy valakit, - mindegy, hogy egyszerre-e, vagy egymásután - és az meghal; az illetők nem büntetendők. Aki egy halálosan megsebesítettet megöl, nem büntetendő. Ha egy halálosan megsebesített ember valakit a törvény előtt megöl, akkor büntetendő; ha nem a törvény előtt ölte meg, nem büntetendő. Ha valaki egy halálosan megsebesített ember ellen tesz hamis tanúságot, nem büntetendő." - Az idézet valójában nem ilyen folyamatos, és a "nem büntetendő" úgy értendő, hogy "nem büntetendő halállal", továbbá az egész átnyúlik a 77-es fóliára. Továbbá nem "márvány", hanem "alabástrom". Nem igazán "halálosan megsebesítettet" és van egy körülmény amikor akkor is felelősek (az ölésnél, de nem a tanúskodásnál).
- A Makkoth (ostorozás) című traktátus 10b. lapján pedig azt olvassuk, hogy, ha a gyilkos egy menedékvárosba menekül s a vérbosszuló őt útközben elfogja és megöli, akkor ez nem büntetendő. - Stimmel, de ez már a Bibliában is benne van.
Jose rabbi pedig a 11b. lapon azt tanítja, hogy, ha a gyilkos elhagyja a határt és a vérbosszuló elfogja őt, akkor ennek őt meg kell ölnie. Más rabbik úgy tanítják, hogy ez neki szabadjára van hagyva. - stimmel.
Érdekes jogi és asztrológiai tanácsot találunk a Taanith 29b. lapján: "Ha egy zsidónak egy nemzsidóval van pöre, akkor kerülje el azt az Ab hónapban, mert akkor a szerencse nem fog kedvezni neki, hanem inkább Adur hónapban kezdje el, mert akkor kedvez az ilyen dolognak a szerencse" - stimmel.
"Ha a zsidónak barma a nemzsidónak a barmát ledöfi, a zsidó nem tartozik kártérítéssel." Baba. kamma 13a., 37b.) - a 13a-n nincs ilyen sor.
"Az életmentésnél ne igazodjék az ember a többséghez, - mondja Josef rabbi. - Ha azonban a nemzsidók vannak többségben, akkor az ember életmentésre nincs kötelezve." (Joma 85a. lap.) - Valójában úgy nézem a szöveg azt mondja, ha akár 1 zsidó is van, akkor kötelezve van. Ha egy sincs, akkor viszont nem foglalkoznak az üggyel.
A Baba bathra 48a. lapján ezt az utasítást adja Jehuda rabbi: "A kényszer útján (bíróilag) kiállított válaszlevél, ha zsidó által készíttetett, érvényes; ha nem-zsidó által készíttetett, érvénytelen; ha azonban egy nemzsidónak kell az ítélet előtt meghajolnia, akkor ütni kell őt és azt mondani, hogy tedd azt, amit az izraelita mond. - nem "által készített", hanem "nyomására készített".
A Moéd-Katan (félünnep) 9b. lapján azt tanácsolja Jehuda rabbi, hogy egy gojtól goj ünnepen kell a, fizetséget kérni, mert ez akkor annak fájdalmat okoz". - stimmel.
A l0b. lapon pedig azt tanítják, hogy "szabad zsidó ünnepen a nemzsidók vásáraira menni és barmot, rabszolgát, szolgálót, házat, mezőt. szőlőt venni, hogy így azokat a nem-zsidók kezéből kivegyük". Az Aboda zara la. lapján pedig azt olvassuk, hogy három nappal a nemzsidók ünnepe előtt tilos velük kereskedést űzni, valamint nekik kölcsönadni, vagy pénzt adni nekik. Jehuda rabbi szerint szabad tőlük a fizetést elfogadni, mert ez rosszul esik nekik. - nincs ilyen sor.
A 7b. lapon szintén azt olvassuk, .hogy egy nemzsidónak mindig fájdalmat okoz az, hogyha fizetnie kell. - nincs ilyen sor.
A Sanhedrin 91a. lapján olvassuk ezt az érdekes jogi esetet: "Makedóniai Nagy Sándor elé jöttek az egyiptomiak és követelték, hogy a zsidók adjak vissza azt az ezüstöt és aranyat, amit elődeik elvittek. Erre Gebiha ben Pesisa ajánlkozott hogy majd ő elmegy Nagy Sándor elé a zsidók kifogásait előadni és - úgymond - ha azok legyőznek, hát mondjátok azt nekik, hogy csak egy közönséges embert győztek le közülünk. És a vita elején mindjárt azzal felelt az egyiptomiaknak, hogy ugyancsak a Szentírás szerint - ahonnan azok a per tárgyát merítették - a zsidók 430 évig dolgoztak az egyiptomiaknak, hát fizessék meg most a munkabérüket. Felperes erre háromnapi haladékot kért s azalatt elhordta magát, minden fekvő birtokát otthagyván." (Ez a história egymásután háromszor mondatik el.) - egyszer ott van, de nem látom háromszor.
Hogy mire becsülje a zsidó a cselédjét, erre nézve szép oktatást találunk a Berakhoth 17b. lapján. "Egyszer meghalt a szolgálója Eliézer rabbinak. Tanítványai hozzája menének, hogy vigasztalják őt. Amint meglátta őket, fölment a padlásra, de oda is követték; bement a szobába, követték; bement az étterembe; követték. Erre így szólt hozzájuk: Én azt hittem, hogy ti már a langyos vízzel leforrázzátok magatokat s most meg a forró víz sem elég nektek. Nem mondtam én nektek, hogy egy szolgát vagy szolgálót nem szokás gyászolni, sem fölöttük gyászáldást mondani? Hát mit mondjon az ember fölöttük? Azt, amit egy olyan embernek mondunk, akinek az ökre, vagy szamara megdöglött". - nincs ilyen sor.
Az Aboda zara 26a. lapján azt olvassuk, hogy "egy zsidó nőnek nem szabad egy nem-zsidó nő szülésénél segédkeznie, mert ezáltal egy gyermeket segít a bálványozásra születni; egy zsidó nőnek nem szabad egy nem-zsidó nő gyermekeit szoptatni". - stimmel, bár az idézet két része nem egymás mellett szerepel eredetileg.
Hogy a zsidó az üzleti foglalkozást mindennél többre becsülje, arra így oktat ki a Talmudban Eleazár rabbi: "Mindaz a zsidó, akinek nincs felesége, nem ember. Mindaz a zsidó, akinek nincs telke vagy földje, nem ember... Egy kézimunka sem oly kevéssé gyümölcsöző, mint a földművelés. Látott egy földet, amelyen széltében kelkáposzta volt ültetve és így szólt: Ha mindjárt egész hosszában káposzta lenne is beléd ültetve, még akkor is jobb náladnál az üzlettel való foglalkozás. - Midőn egyszer Ráb rabbi kalászok között ment s azok ide-oda ringtak, így szólt: Csak ringjatok folyton, az üzlettel való foglalkozás mégis jobb nálatoknál. - Raba rabbi mondá: "Aki száz zuzt fektet üzletbe, az mindennap húst ehet, bort ihat, aki ellenben földművelésbe fekteti, annak meg kell elégednie sóval meg sarjúval, sőt a földön kell aludnia s még veszekedésnek is ki van téve. Dugd be a lyukat a falban, de ne javítsd ki; javítsd ki, de ne építs, mert, aki épitkezéssel foglalkozik, az elszegényedik." (Jebamoth (63a.) - Rab rabbitól nem látom a sort. Az utolsó mondatot Papa mondta, nem Raba.
A Kiddusin (eljegyzések) című traktátus 82a. lapján pedig így oktat Simeon rabbi: "Láttad-e már, hogy egy vadállat vagy madár kézműves-munkát végzett volna? És mégis munka nélkül táplálkoznak. Pedig csak azért vannak teremtve, hogy nekem szolgáljanak; én pedig teremttettem, hogy Teremtőmnek szolgáljak, hát én táplálkoznék munka nélkül?" - "én táplálkoznék ... ?" helyett "én ne táplálkoznék ... !"
A Baba mezia 42a. lapján arra oktat a Talmiud, hogy az embernek mindig háromfelé kell osztania a pénzét: egyharmad részét birtokba, egyharmad részét árukba fektetni s egyharmad részt kéznél tartani. Előbb kell áldást mondani a vagyonra, mielőtt az ember megszámolta, mert azután haszontalan az imádság, minthogy az áldás nem száll valamely megmért dologra, hanem csak olyanra, ami még el van rejtve a szemek előtt, - A pénzt csak földbe ásva lehet igazán megőrizni, és pedig három-tenyérnyi mélyen, hogy a kutya ki ne kaparhassa. A falba rejteni nem tanácsos, mert kalapáccsal ki lehet kutatni az üreget. - "Előbb kell áldást mondani a vagyonra, mielőtt az ember megszámolta, mert azután haszontalan az imádság," nincs ott.
Szépen oktatja a Talmud a zsidót arra, hogy ne segítsen máson, míg pénzt nem lát. Rabh így szól ugyanis fiához, Chiához: "Ne igyál orvosságot, ne húzass fogat magadnak, ne ingereld a kígyót; először nyisd ki a pénzes-zacskót, azután a kincses-zsákot." (Pesachim 113a.) - na EZ csúnya összeollózásnak tűnik.
"Hogyha háborúba mész, ne menj elsőnek, hanem utolsónak, hogy elsőnek jöhess haza.
Csinálj a szombatodból hétköznapot, csakhogy ne szorulj másra." (Pesachim 113a.) - stimmel.
A Baba kamma (első kapu) 60b. lapján ezt tanítják a rabbik: "Ha éhínség van a városban, akkor rakd a lábadat, azaz vándorolj ki!" - az idézőjelnek az "azaz" előtt kellene végződnie.
A Berakhoth 62b. lapján ezt a nem éppen militarista tanácsot adják: "Ha a kürt Rómában megszólal, akkor te, füge-árus fia, add el atyád fügéit!" (Azaz: hogyha háború tör ki, add el, amid van, és szedd a sátorfádat!) - stimmel.
A németek ellen nagyon tüzel a Talmud; elmondja ugyanis a Megillah 6a. lapján, hogy Jákob így szólt az Úr előtt: "Világ ura! ne hagyd a gonosz Ézsau szándékát érvényesülni!" Ez alatt a név alatt (Ézsau) az edomita germánokat kell érteni, akik egy fölkelésük alkalmával (Nem a világháborúra céloz.?) az egész világot föl akarják majd dúlni. - A mondat ott van, de valaki csúnyán félreolvasta a "Germamia"-t "Germania"-nak. A Talmud nem olyan friss :))
A 6b. lapon Chanina rabbi is így szól: "Háromszáz koronás fő van az edomita Germániában és 365 elöljáró van Rómában; ezek mindennap egymás ellen vonulnak, amikor is egy leveretik, míg végre megsokallják és királyt választanak." - nem "míg végre megsokallják és királyt választanak.", hanem "és akkor megint ott a gondjuk királyt választani".
"Egy testvérednek (izraelitának) megrablása tilos, de egy nemzsidónak a megrablása meg van engedve." (111b. lap.) - Baba Mezia. Nem "megrablás", hanem "lenyomás", és csak fizetett alkalmazottra vonatkozik (persze az is épp elég rossz).
Ugyanitt 112a. lap: Ha egy izraelita egy nem-zsidóval elődbe jön törvénykezni, ha te a zsidónak a zsidó törvény szerint igazat tudsz adni, akkor adj igazat neki és a nem-zsidónak mondd azt, hogy ez így van a mi törvényünk szerint; ha pedig annak a népnek törvényei szerint adhatsz a zsidónak igazat, mondd a nemzsidónak: ez így van a ti törvényetek szerint; ha pedig így sem lehet, akkor a nem-zsidót csellel kell rászedni. - rossz a forrásmegjelölés. Ez a Baba Kamma 113a-n található.
Ugyanott 113b. lap: Honnan tudjuk azt bebizonyítani, hogy szabad megtartanunk a nem-zsidónak elvesztett jószágát. Azzal, hogy írva vagyon ez Mózes V. könyvének 22. fejezetében: "Ha atyádfia ökrét vagy juhát látod tévelyegni, ne menj el mellette, hanem vidd vissza atyádfiának... Hasonlóképpen cselekedjél atyádfia minden elvesztett holmijával." Tehát atyádfiának tartozol azt visszavinni, de egy nem-zsidónak nem. Semuel mondá: Ha a nem-zsidó a saját kárára téved a számolásnál, nem szabad őt figyelmeztetni. Semuel egyszer így vett meg egy nem-zsidótól egy arany-serleget, amit az bronznak tartott, négy drachmáért és azonfelül rászedte őt a számlálásnál négy drachmával. Kahana rabbi egyszer 120 hordó bort vett meg 100 gyanánt egy nem-zsidótól és rászedte őt a számlálásnál egy drachmával s azt mondta neki: Lásd, én megbízom benned. Rabina egyszer vett egy nem-zsidótól pálmatörzseket s így szólt a szolgájához: Menj és hozzál nekem a gyökerekből, mert a nem-zsidó csak a darabszámot tudja, de a vastagságot nem." - nincs ilyen sor.
"Aki a gojnak visszaadja a talált jószágát, annak az Úr sohasem bocsát meg." (Sanhedrin 76b.) - stimmel, bár a mondat hosszabb.
A Baba mezia (középső kapu) 24a és b. lapján olvassuk, hogy ha valaki elveszett tárgyat talál, csak akkor tartozik azt kikiáltani, ha abban a helyiségben zsidók vannak többségben; ha azonban nem-zsidók vannak többségben, akkor megtarthatja. - stimmel, bár a szövegkörnyezet gyanús, hogy valamennyit enyhít a dolgon (de nem menti fel a viselkedést).
A 26b. lapon pedig az áll, hogy ha valaki homokba ejti a pénzt, az ember nem köteles neki visszaadni, ha megtalálja. Ha valaki egy fiókban talál pénzt, az az övé. Ha a bolti asztal és a szatócs közt találtatik a pénz, akkor a szatócsé; ha a pénzváltó közt találtatik, akkor a pénzváltóé. Ha valaki gyümölcsöt ad el vagy küld valakinek s a között pénz találtatik, akkor az az övé és, hacsak nincs külön bekötve, nem tartozik visszaadni. - stimmel, bár nem tudm mire akar ezzel L.A. kilyukadni.
A 32b. lapon azt olvassuk, hogy ha egy állat nemzsidóé, a teher pedig rajta zsidóé, akkor az állatkínzást hagyni kell, ellenkező esetben kímélni kell az állatot. - stimmel.
A Baba mezia 86b. lapján Mózes V. könyvének 23. fejezetét fejtegeti szépen a Talmud, mondván, hogy annak 25. és 26. Versében a felebarát földjéről van szó, nem a nem zsidóéról. A nemzsidó megrablása meg van engedve. - nincs ilyen sor.
A 108b. lapon ismét az áll, hogy, aki nem-zsidótól vesz földet, joggal elmondhatja, hogy oroszlánt kergetett el a határból. Aki pedig nemzsidónak adja el földjét, azt addig ki kell közösíteni, míg az okozott kárt meg nem téríti. - a második mondat nem létezik.
A Baba kamma 114a. lapján olvassuk, hogy ha egy zsidó nem-zsidónak ad el olyan telket, amely egy zsidónak a földjével határos, akkor ki kell azt a zsidót közösíteni, mert a szomszédja azt mondhatja neki: te egy oroszlant telepítettél a szomszédomba. S mindaddig kiközösítve kell neki maradnia, amíg minden kárt magára nem vállal. - timmel.
A Baba bathra (utolsó kapu) tág kaput nyit az okirat-hamisításnak, azt az elvet állítván föl, miszerint, ha valakinek elvesz az eredeti okirata, joga van utánzattal pótolni, vagyis hamisíttathat másikat. (32b. lap.) - stimmel.
A Talmud szerint; hazudni is szabad "a béke kedvéért". Ilai rabbi mondja a Jebamoth 65b. lapján, hogy az embernek meg van engedve, hogy a béke kedvéért valamit "változtasson" u. szavain. Ismail rabbi szerint még az Isten is "változtatott" a szavain. - a mondat ott van, de gyanúm hogy a szövegkörnyezet szerint "állítás" helyett "utasítás" értendő.
A Baba kamma 113a. lapján egy kis őszinteséget találunk: elismeri a Talmud, hogy most már svindlerek is vannak a zsidók között. - stimmel, de ezt egyszer már említette.
Elmés tanácsot ad Jizchak rabbi arra az esetre, ha egy zsidó neve már eléggé meg volna bélyegezve. "A névváltoztatás - mondja ő - megsemmisíti az ember elítéltetését." (Ros-Hasanah16b.) - stimmel.
Egy csomó épületes jogi szabályt találunk a Sanhedrin 76b. lapján: "Ha valaki embertársát tűzbe vagy vízbe löki, de úgy, hogy onnan kijöhet, nem büntetendő. Ha valaki másra kutyát vágy kígyót uszít, nem büntetendő. Ha a kígyóval megmaratta őt, akkor Jehuda szerint büntetendő, a bölcsek szerint nem. Ha valaki egy embert megkötött s az az éhségtől elveszett, nem büntetendő. Ha valaki egy embert szúnyogos helyen megkötött és a szúnyogok megölték, nem büntetendő, mert más szúnyogok okozták a halált, nem azok, amelyek a megkötés időpontjában ott repkedtek. Ha valaki egy embert káddal leborít, vagy a tetőt kibontja fölötte (hogy a hideg behatolhat) az Raba rabbi szerint büntetendő, Zera rabbi szerint nem. Ha valaki egy embert légmentes márványházba zár be, nem büntetendő; ha azonban lámpát is gyújtott ott, hogy az a bent levő levegőt feleméssze, akkor büntetendő. Ha valaki egy embert letaszít egy verembe s a levezető létrát később veszi el, vagy más veszi el, nem büntetendő. Ha a kuglizók valakit négy rőfön belül megölnek, nem büntetendők. Ha tizen tíz bottal ütnek egy valakit, - mindegy, hogy egyszerre-e, vagy egymásután - és az meghal; az illetők nem büntetendők. Aki egy halálosan megsebesítettet megöl, nem büntetendő. Ha egy halálosan megsebesített ember valakit a törvény előtt megöl, akkor büntetendő; ha nem a törvény előtt ölte meg, nem büntetendő. Ha valaki egy halálosan megsebesített ember ellen tesz hamis tanúságot, nem büntetendő." - Az idézet valójában nem ilyen folyamatos, és a "nem büntetendő" úgy értendő, hogy "nem büntetendő halállal", továbbá az egész átnyúlik a 77-es fóliára. Továbbá nem "márvány", hanem "alabástrom". Nem igazán "halálosan megsebesítettet" és van egy körülmény amikor akkor is felelősek (az ölésnél, de nem a tanúskodásnál).
- A Makkoth (ostorozás) című traktátus 10b. lapján pedig azt olvassuk, hogy, ha a gyilkos egy menedékvárosba menekül s a vérbosszuló őt útközben elfogja és megöli, akkor ez nem büntetendő. - Stimmel, de ez már a Bibliában is benne van.
Jose rabbi pedig a 11b. lapon azt tanítja, hogy, ha a gyilkos elhagyja a határt és a vérbosszuló elfogja őt, akkor ennek őt meg kell ölnie. Más rabbik úgy tanítják, hogy ez neki szabadjára van hagyva. - stimmel.
Érdekes jogi és asztrológiai tanácsot találunk a Taanith 29b. lapján: "Ha egy zsidónak egy nemzsidóval van pöre, akkor kerülje el azt az Ab hónapban, mert akkor a szerencse nem fog kedvezni neki, hanem inkább Adur hónapban kezdje el, mert akkor kedvez az ilyen dolognak a szerencse" - stimmel.
"Ha a zsidónak barma a nemzsidónak a barmát ledöfi, a zsidó nem tartozik kártérítéssel." Baba. kamma 13a., 37b.) - a 13a-n nincs ilyen sor.
"Az életmentésnél ne igazodjék az ember a többséghez, - mondja Josef rabbi. - Ha azonban a nemzsidók vannak többségben, akkor az ember életmentésre nincs kötelezve." (Joma 85a. lap.) - Valójában úgy nézem a szöveg azt mondja, ha akár 1 zsidó is van, akkor kötelezve van. Ha egy sincs, akkor viszont nem foglalkoznak az üggyel.
A Baba bathra 48a. lapján ezt az utasítást adja Jehuda rabbi: "A kényszer útján (bíróilag) kiállított válaszlevél, ha zsidó által készíttetett, érvényes; ha nem-zsidó által készíttetett, érvénytelen; ha azonban egy nemzsidónak kell az ítélet előtt meghajolnia, akkor ütni kell őt és azt mondani, hogy tedd azt, amit az izraelita mond. - nem "által készített", hanem "nyomására készített".
A Moéd-Katan (félünnep) 9b. lapján azt tanácsolja Jehuda rabbi, hogy egy gojtól goj ünnepen kell a, fizetséget kérni, mert ez akkor annak fájdalmat okoz". - stimmel.
A l0b. lapon pedig azt tanítják, hogy "szabad zsidó ünnepen a nemzsidók vásáraira menni és barmot, rabszolgát, szolgálót, házat, mezőt. szőlőt venni, hogy így azokat a nem-zsidók kezéből kivegyük". Az Aboda zara la. lapján pedig azt olvassuk, hogy három nappal a nemzsidók ünnepe előtt tilos velük kereskedést űzni, valamint nekik kölcsönadni, vagy pénzt adni nekik. Jehuda rabbi szerint szabad tőlük a fizetést elfogadni, mert ez rosszul esik nekik. - nincs ilyen sor.
A 7b. lapon szintén azt olvassuk, .hogy egy nemzsidónak mindig fájdalmat okoz az, hogyha fizetnie kell. - nincs ilyen sor.
A Sanhedrin 91a. lapján olvassuk ezt az érdekes jogi esetet: "Makedóniai Nagy Sándor elé jöttek az egyiptomiak és követelték, hogy a zsidók adjak vissza azt az ezüstöt és aranyat, amit elődeik elvittek. Erre Gebiha ben Pesisa ajánlkozott hogy majd ő elmegy Nagy Sándor elé a zsidók kifogásait előadni és - úgymond - ha azok legyőznek, hát mondjátok azt nekik, hogy csak egy közönséges embert győztek le közülünk. És a vita elején mindjárt azzal felelt az egyiptomiaknak, hogy ugyancsak a Szentírás szerint - ahonnan azok a per tárgyát merítették - a zsidók 430 évig dolgoztak az egyiptomiaknak, hát fizessék meg most a munkabérüket. Felperes erre háromnapi haladékot kért s azalatt elhordta magát, minden fekvő birtokát otthagyván." (Ez a história egymásután háromszor mondatik el.) - egyszer ott van, de nem látom háromszor.
Hogy mire becsülje a zsidó a cselédjét, erre nézve szép oktatást találunk a Berakhoth 17b. lapján. "Egyszer meghalt a szolgálója Eliézer rabbinak. Tanítványai hozzája menének, hogy vigasztalják őt. Amint meglátta őket, fölment a padlásra, de oda is követték; bement a szobába, követték; bement az étterembe; követték. Erre így szólt hozzájuk: Én azt hittem, hogy ti már a langyos vízzel leforrázzátok magatokat s most meg a forró víz sem elég nektek. Nem mondtam én nektek, hogy egy szolgát vagy szolgálót nem szokás gyászolni, sem fölöttük gyászáldást mondani? Hát mit mondjon az ember fölöttük? Azt, amit egy olyan embernek mondunk, akinek az ökre, vagy szamara megdöglött". - nincs ilyen sor.
Az Aboda zara 26a. lapján azt olvassuk, hogy "egy zsidó nőnek nem szabad egy nem-zsidó nő szülésénél segédkeznie, mert ezáltal egy gyermeket segít a bálványozásra születni; egy zsidó nőnek nem szabad egy nem-zsidó nő gyermekeit szoptatni". - stimmel, bár az idézet két része nem egymás mellett szerepel eredetileg.
Hogy a zsidó az üzleti foglalkozást mindennél többre becsülje, arra így oktat ki a Talmudban Eleazár rabbi: "Mindaz a zsidó, akinek nincs felesége, nem ember. Mindaz a zsidó, akinek nincs telke vagy földje, nem ember... Egy kézimunka sem oly kevéssé gyümölcsöző, mint a földművelés. Látott egy földet, amelyen széltében kelkáposzta volt ültetve és így szólt: Ha mindjárt egész hosszában káposzta lenne is beléd ültetve, még akkor is jobb náladnál az üzlettel való foglalkozás. - Midőn egyszer Ráb rabbi kalászok között ment s azok ide-oda ringtak, így szólt: Csak ringjatok folyton, az üzlettel való foglalkozás mégis jobb nálatoknál. - Raba rabbi mondá: "Aki száz zuzt fektet üzletbe, az mindennap húst ehet, bort ihat, aki ellenben földművelésbe fekteti, annak meg kell elégednie sóval meg sarjúval, sőt a földön kell aludnia s még veszekedésnek is ki van téve. Dugd be a lyukat a falban, de ne javítsd ki; javítsd ki, de ne építs, mert, aki épitkezéssel foglalkozik, az elszegényedik." (Jebamoth (63a.) - Rab rabbitól nem látom a sort. Az utolsó mondatot Papa mondta, nem Raba.
A Kiddusin (eljegyzések) című traktátus 82a. lapján pedig így oktat Simeon rabbi: "Láttad-e már, hogy egy vadállat vagy madár kézműves-munkát végzett volna? És mégis munka nélkül táplálkoznak. Pedig csak azért vannak teremtve, hogy nekem szolgáljanak; én pedig teremttettem, hogy Teremtőmnek szolgáljak, hát én táplálkoznék munka nélkül?" - "én táplálkoznék ... ?" helyett "én ne táplálkoznék ... !"
A Baba mezia 42a. lapján arra oktat a Talmiud, hogy az embernek mindig háromfelé kell osztania a pénzét: egyharmad részét birtokba, egyharmad részét árukba fektetni s egyharmad részt kéznél tartani. Előbb kell áldást mondani a vagyonra, mielőtt az ember megszámolta, mert azután haszontalan az imádság, minthogy az áldás nem száll valamely megmért dologra, hanem csak olyanra, ami még el van rejtve a szemek előtt, - A pénzt csak földbe ásva lehet igazán megőrizni, és pedig három-tenyérnyi mélyen, hogy a kutya ki ne kaparhassa. A falba rejteni nem tanácsos, mert kalapáccsal ki lehet kutatni az üreget. - "Előbb kell áldást mondani a vagyonra, mielőtt az ember megszámolta, mert azután haszontalan az imádság," nincs ott.
Szépen oktatja a Talmud a zsidót arra, hogy ne segítsen máson, míg pénzt nem lát. Rabh így szól ugyanis fiához, Chiához: "Ne igyál orvosságot, ne húzass fogat magadnak, ne ingereld a kígyót; először nyisd ki a pénzes-zacskót, azután a kincses-zsákot." (Pesachim 113a.) - na EZ csúnya összeollózásnak tűnik.
"Hogyha háborúba mész, ne menj elsőnek, hanem utolsónak, hogy elsőnek jöhess haza.
Csinálj a szombatodból hétköznapot, csakhogy ne szorulj másra." (Pesachim 113a.) - stimmel.
A Baba kamma (első kapu) 60b. lapján ezt tanítják a rabbik: "Ha éhínség van a városban, akkor rakd a lábadat, azaz vándorolj ki!" - az idézőjelnek az "azaz" előtt kellene végződnie.
A Berakhoth 62b. lapján ezt a nem éppen militarista tanácsot adják: "Ha a kürt Rómában megszólal, akkor te, füge-árus fia, add el atyád fügéit!" (Azaz: hogyha háború tör ki, add el, amid van, és szedd a sátorfádat!) - stimmel.
A németek ellen nagyon tüzel a Talmud; elmondja ugyanis a Megillah 6a. lapján, hogy Jákob így szólt az Úr előtt: "Világ ura! ne hagyd a gonosz Ézsau szándékát érvényesülni!" Ez alatt a név alatt (Ézsau) az edomita germánokat kell érteni, akik egy fölkelésük alkalmával (Nem a világháborúra céloz.?) az egész világot föl akarják majd dúlni. - A mondat ott van, de valaki csúnyán félreolvasta a "Germamia"-t "Germania"-nak. A Talmud nem olyan friss :))
A 6b. lapon Chanina rabbi is így szól: "Háromszáz koronás fő van az edomita Germániában és 365 elöljáró van Rómában; ezek mindennap egymás ellen vonulnak, amikor is egy leveretik, míg végre megsokallják és királyt választanak." - nem "míg végre megsokallják és királyt választanak.", hanem "és akkor megint ott a gondjuk királyt választani".
Luzsénszky Alfonz - A vérvád
a Talmud szerint a nemzsidók nem kedves gyermekei az Istennek (Zebahim 45b.) - van szó valami ilyesmiről, de egy rendes idézet jobb lett volna.
sőt még. a sírjaik is tisztátalanok (Ahoda zara 39a.) - van szó valami ilyesmiről, de egy rendes idézet jobb lett volna.
"Szabad a hitehagyottat megölni" (Pesachim 122b. Tosephot) - Megint nem tudom mi az a Tosephot, a Peaschimnak viszont nincs 122. fóliája.
A Sanhedrin 79a. lapján pedig azt olvassuk, hogy ha valaki egy nemzsidót akart megölni és tévedésből zsidót ölt meg, nem büntetendő. - Azért bennem él a gyanú, hogy a szövegkörnyezet szerint hozzá kéne érteni "nem büntetendő halállal", de a mondat valóban úgy néz ki mint ahogy L.A. idézi.
Az eszteleneken egyébként is tilos könyörülni. (u. o. 92a.) - nincs ilyen sor.
A Makkoth 7b. lapján is ez áll: "Ha valaki készakarva öl meg egy embert, ki kell őt végezni. kivéve, ha azzal a szándékkal tette, hogy egy nemzsidót öl meg és egy zsidót talált megölni." (Ugyanez áll a Baba kamma 44a. lapján.) - stimmel.
Az Aboda Zara (idegen kultusz) című traktátus valósággal uszít a nemzsidók ellen. Íme egy pár idézet: "Az eretnekeket (bálványozókat), árulókat és lázadókat le kell taszítani és nem felhúzni. Ez azt tanítja, hogy, ha egy lépcső vezet abba a verembe, azt össze kell törni s azt mondani neki: A barmot kell erre keresztülhajtani. Ha létra van abban a veremben, akkor azt el kell venni s azt mondani neki: A fiamat akarom a tetőről lehozni." (26b. lap.) - két helyről van összerakva, és a teljes szöveg még felháborítóbb.
Az a klasszikus hely a Talmudban, amely a nemzsidók megölését parancsolja, így szól: "A gójok legjobbikát öld meg!" (Aboda Zara 26b. ) - Nincs ilyen sor (a megjelölt helyen).
sőt még. a sírjaik is tisztátalanok (Ahoda zara 39a.) - van szó valami ilyesmiről, de egy rendes idézet jobb lett volna.
"Szabad a hitehagyottat megölni" (Pesachim 122b. Tosephot) - Megint nem tudom mi az a Tosephot, a Peaschimnak viszont nincs 122. fóliája.
A Sanhedrin 79a. lapján pedig azt olvassuk, hogy ha valaki egy nemzsidót akart megölni és tévedésből zsidót ölt meg, nem büntetendő. - Azért bennem él a gyanú, hogy a szövegkörnyezet szerint hozzá kéne érteni "nem büntetendő halállal", de a mondat valóban úgy néz ki mint ahogy L.A. idézi.
Az eszteleneken egyébként is tilos könyörülni. (u. o. 92a.) - nincs ilyen sor.
A Makkoth 7b. lapján is ez áll: "Ha valaki készakarva öl meg egy embert, ki kell őt végezni. kivéve, ha azzal a szándékkal tette, hogy egy nemzsidót öl meg és egy zsidót talált megölni." (Ugyanez áll a Baba kamma 44a. lapján.) - stimmel.
Az Aboda Zara (idegen kultusz) című traktátus valósággal uszít a nemzsidók ellen. Íme egy pár idézet: "Az eretnekeket (bálványozókat), árulókat és lázadókat le kell taszítani és nem felhúzni. Ez azt tanítja, hogy, ha egy lépcső vezet abba a verembe, azt össze kell törni s azt mondani neki: A barmot kell erre keresztülhajtani. Ha létra van abban a veremben, akkor azt el kell venni s azt mondani neki: A fiamat akarom a tetőről lehozni." (26b. lap.) - két helyről van összerakva, és a teljes szöveg még felháborítóbb.
Az a klasszikus hely a Talmudban, amely a nemzsidók megölését parancsolja, így szól: "A gójok legjobbikát öld meg!" (Aboda Zara 26b. ) - Nincs ilyen sor (a megjelölt helyen).
Luzsénszky Alfonz - Mik a nemzsidók a Talmud szerint?
"Ha két írástudó beszélget egymással a Halacha-ról, akkor a Szent az ő hangjukra figyelmez." (Sabbath 63a.) - nem "az ő hangjukra figyelmez", hanem "sikeressé teszi őket".
"Ha egy nemzsidó egy zsidót megüt, halált érdemel, - mondja a Talmud. - Ha valaki egy izraelitát arcul üt, akkor ez éppen olyan bűn, mintha az isteni Fölséget ütné arcul. Ha egy nemzsidó a szombatot ünnepli, méltó a halálra, mert a nemzsidóknak sem éjjel, sem nappal nem szabad pihenniük. Ha egy nemzsidó a törvénykönyveket (Tóra) tanulmányozza, méltó a halálra, mert a törvény Mózesnek és utódainak adatott." (Sanhedrin 37a. és 68b. lap.) - nem jó a forrásmegjelölés. Valójában: "Ha egy nemzsidó egy zsidót megüt, halált érdemel, - mondja a Talmud. - Ha valaki egy izraelitát arcul üt, akkor ez éppen olyan bűn, mintha az isteni Fölséget ütné arcul." (Sanhedrin 58b) Nem "ünnepli a szombatot", hanem "egy nap pihenőt tart". (U.o.) "Ha egy nemzsidó a törvénykönyveket (Tóra) tanulmányozza, méltó a halálra, mert a törvény Mózesnek és utódainak adatott." - Nem "törvénykönyvet, hanem "Tórát", és ez a Sanhedrin 59a-n található.
"Minden nemzetek, amelyek a földön élnek, csakis az izraeliták kedvéért áldatnak meg, még azok a hajók is, amelyek Franciaországból Spanyolországba vitorláznak, az izraelitákért áldatnak meg." (Jebamoth 63a.) - stimmel.
"Egyszer Eabba ben Abuha Illés prófétát a nem-zsidók temetőjében találta. Ekkor megkérdezte őt, hogy egy adósnak lehet-e fizetési meghagyást küldeni. ... Majd pedig így szólt hozzá: Hisz a mester pap, hogyan időzhet tehát egy temetőben? Az pedig így felelt: A mester nem tanulta a tisztasági törvényeket, mert Simon rabbi azt mondja: A nemzsidók sírjai tisztátalanok, mert írva vagyon: Ti pedig, nyájaim, az én legelőm nyájai, emberek! vagytok. (Ezekiel 34., 31.) A világ népei azonban nem neveztetnek embereknek, hanem állatoknak. (Baba mezia 114b.) - a hiány (amit "..."-tal jelölök mostantól mindíg) nem befolyásolja az értelmet. Továbbá az utolsó mndat nincs a Talmudban.
Az idegenek (nochrim) nem neveztetnek ember (Ádám) névvel." (Jebamoth 60.)' - A forrásmegjelölés is már gyanús, és nincs ilyen jellegű mondta sem a fólián (de máshol van).
"Egy meztelen idegen (gój) előtt nem szabad imádkozni, ... mert ezekre vonatkozik Ezekiel 23. fejezetének 20. verse: Az ő testük, mint a szamarak teste." (Berachoth 25b.)" - Kár, hogy Luzsénszky ezt így összevágta, az eredeti idézet szolgálta volna érdekeit. A mondatok valósak, de a köztük lévő részben említik, hogy meztelen izraeliták előtt sem, erre megtárgyalják hogy miért kell akkor kiemelni a pogányokat? A válasz pedig a második mondat. És itt ténylegesen állatnak minősítenek minden nemzsidót!
Az idegeneket kutyáknak is nevezi a Talmud: "Érettetek, nem pedig a nemzsidókért, érettetek és nem a kutyákért vannak az ünnepnapok." (Megillah 7b.) - stimmel.
"A nemzsidók asztali társasága rendesen az istentelenségnek való." (Bérachoth 53a.) - nincs ilyen sor.
"A Sinai név gyűlöletet jelent, mert a Sínai-hegyen a gyűlölet szállott le a föld népeire." (Sabbath 89a.) - "föld népei" helyett "bálványimádók" (azaz Luzsénszky nyugodtan mondhatná: goy) áll.
Mert "tilos olyan emberen könyörülni, aki esztelen". (Sanhedrin 68a.) - nincs ilyen sor.
Sőt az igazaknak meg is szabad őket csalni, mert írva vagyon:
"A. tisztával szemben tiszta leszel és a fonákokkal fonák." (Megillah I3b.) - a forrásmegjelöés is rossz (nem lehetne betű a fóliajelölésben), ennek megfelelően nincs is ilyen sor.
"Az ember ne menjen idegennek (nochri) házába annak ünnepén s ne üdvözölje őt. Ha az utcán találkozik vele, halkan köszöntse és peckes fejtartással. Az ember ne kettőzze meg az idegennek szóló köszöntést, mert ez fejedelemnek szokás. Chisda rabbi megelőzte az idegen köszönését, Kahana rabbi pedig így köszönt az idegennek: "Béke az Úrnak" (tudniillik az enyémnek. Gittín 62a.) - ez a Szombati Év egyik előírása, viszont jogos megjegyezni, mivel csak a nemzsidókat bélyegzik meg vele.
"Jehuda rabbi (valamint. mások is) mondják, hogy szabad az istenteleneknek ezen a világon hízelegni." (Sota 41b.) - nem "istentelenek", hanem "gonosz / megátalkodott", azaz nem vallásilag kirekesztő a mondat.
"A világ népeinek minden jótékonysága és szeretetműve bűn, mert azok azért tesznek jót, hogy valami nagyságot érjenek el." Baba bathra l0b.) - stimmel.
A következő lapon pedig egy szolgálattevő angyal mondja, hogy, ha valaki egyet megment a zsidók közül, ez annyit ér, mint ha az egész világot megmentette volna. Ezért tépték szét egy Benjámin nevű zsidónak az ítéletét az égben és adtak neki még 22 évet. - stimmel.
"Nagy dolog a körülmetélés, mert ha az nem lenne, akkor az Úr nem teremtette volna a világot... akkor az ég és föld nem tudna fennállani." (Nedarim 31b.) - az "akkor az Úr nem teremtette volna a világot..." rész nincs benne az eredeti szövegben.
A zsidó tehát jót tehet az istentelenekkel, meglátogathatja betegeiket, eltemetheti halottaikat, de csak a béke kedvéért, hogy őt ne bántsák. (Gittin 61a.) - a "hogy őt ne bántsák" rész nincs benne.
A Talmud is így szól a Taanith 3a. lapján: ,,Amint a világ nem tudna fennállani szelek nélkül. éppúgy nem tudna fennállani az izraeliták nélkül." - nem "izraeliták", hanem "Izrael".
A Sabbath (67a. és 128a.) szerint minden izraelita fia a Királynak. Ugyanezt találjuk a Sabbath llc. lapján és a Baba mezia 113b). lapján. - Nincs ilyen sor.
"Onkelos bar Kalonikos, Titus unokaöccse át akart térni a zsidó hitre. Megidézte tehát (nekromantia, vagyis szellemidézés útján) Titust és ezt kérdé tőle: Kinek van becsülete a másvilágon? - Az izraelitáknak - felelé az. - Csatlakozzék tehát az ember hozzájuk? - kérdé ismét. - Sok az ő parancsuk - felelé a szellem - s te nem bírod azokat megtartani... Majd ismét kérdezte a szellemet: Mi által bűnhődöl te? - Azáltal, amit magamnak szereztem: mindennap összegyűjtik hamvaikat, megítélnek, elégetnek s - a hamut szétszórják a hét tengerbe. - Azután Onkelos megidézte Bálaám prótétát és őt is megkérdezte: Kinek van becsülete a másvilágon?-Az izraelitáknak- felelé Bálaam.
Csatlakozzék az ember hozzájuk? - "Ne keresd békéjüket és az ő javukat mindennap." - Mivel vagy te büntetve? - Forró emberi maggal. - Azután megidézte Jézus szellemét és kérdé: "Kinek van becsülete a másvilágon? - Az izraelitáknak - felelé. - Csatlakozzék az ember hozzájuk? -Keresd javukat és ne tégy nekik rosszat. Mindaz, aki hozzájuk nyúl, olyat tesz, mintha a szeme golyójához nyúlna. - Mivel vagy te büntetve? - kérdé Onkelos. Az pedig felelé: Forró ganéjjal; mert írva vagyon: Mindaz, aki a bölcsek szavait gúnyolja, (forró) ganéjjal büntettetik. - Jer és lásd, mekkora különbség van egy lázadó és egy pogány próféta (Bálaám) között! (Gittín 56b. lap.) - nem "kinek van becsülete", hanem "kinek vana legnagyobb becsülete". Továbbá nem vagyok benne biztos, milyen Jézusról beszél.
"A világ népei megszégyenülnek, az izraeliták pedig örvendeni fognak." (Baba mezia 33b.) - nincs ilyen sor (természetesen amikor ezt mndom, csak a megjelölt fólia alapján tudok tájékozódni).
Sila rabbi megkorbácsolt egy embert, aki egy nemzsidó nővel hált. Ez elment és bepanaszolta őt a királynál. A király így szólt: "Miért korbácsoltad meg őt? - Azért, mert egy nőstény szamárral hált. - Van rá tanúd? - Van. - Erre megjelent Elijahu (Illés) próféta emberi alakban és bizonyságot tőn. Amint Illés eltávozott, egy férfi így szólt: Az irgalmas Úr egy hazugnak csodát tesz! - Sila rabbi erre így felelt: Te gonosz! Hát ők nem szamaraknak neveztetnek? Hiszen ez áll Ezekielnél (23, 10.). Az ő testük, mint a szamarak teste! - S egy bottal leütvén őt, megölte." (Berachoth 58a.) - a történet kicsit bővebb, de ez a kivonat nagyjából jól adja vissza, bár az eredeti még jobban szolgálná Luzsénszky érdekeit, mert akkor a hatóságnak való hazudozás még jobban kijönne.
"Aki a nemzsidók sírjait látja, annak ezt kell mondania: Igen megszégyenül a ti anyátok és porig aláztatik, aki titeket szült. (Jerem. 50, 12.) Ugyanezt kell mondani, ha valaki a nemzsidók seregeit látja." (Berachoth 58a.) - A második mondat nincs ott.
"A kárhozat szabványait (az evangéliumokat) és a sadduceusok írásait a tűzből nem kell megmenteni, hanem hagyja az ember ott, ahol vannak, elégni. Ima Saloménak, Eliézer rabbi feleségének és Gamliel rabbi nőtestvérének szomszédjában egy bölcsész lakott, "akit ők egy örökségi ügyben megkérdezvén, azt az ítéletet kapták tőle, hogy ama naptól fogva, amelyen ti az országtokból kiűzettetek, a Mózes törvénye megszűnt és más törvény (az evangélium) adatott. Másnap Gamliel rabbi egy lybiai szamarat vezetett a bölcsészhez és mondá: Én láttam annak a könyvnek egyik hitételét, amely azt mondja: Nem jöttem a Mózes törvényét felbontani, hanem beteljesíteni. Azután hozzátevé Gamliel: Eljött a szamár és felrúgta a gyertyatartót! (Sabbath 116a.) - Nos, ez két rész, ami nem folyamatos. 116a: "A kárhozat szabványait (az evangéliumokat) és a sadduceusok írásait a tűzből nem kell megmenteni, hanem hagyja az ember ott, ahol vannak, elégni." Innentől jön a 2. rész, ami kissé kivonatos (bár a kihagyott részek nem változtatnak semmin), és átlóg a 116b-re.
Izrael ellenségei a testükön lesznek megbüntetve. A test melyik részén? A fejükön, ahol nem viseltek tefillint. (Ros-hasanah 17a.) Ugyanez áll a Pesachim 68a. lapján. - Na ez kivételesen szövegkörnyezetből kiragadott. Vétkező izraelitákról van itt szó. És a Pesachim 68a-n nem találtam ezt a részt.
A nemzsidóknak udvara baromfiistállónak tekintendő. (Ugyanott 61b., 62a.) - én ilyet nem találtam.
A nemzsidók lakásai nem tekintendők lakásoknak. (u. o. 75a.) - nincs ilyen sor.
"Az ő kereskedése és árui az Úrnak lesznek szentelve". (Pesachim U8a.) - a forrásmegjelölés sem lehet helyes, ennek megfelelően nincs ilyen sor.
Aki a zsidókat megszámlálja, bűnt követ el. Tehát Augusztus császár is vétkezett, amikor a népet összeiratta. (Jósua U. o. 2b.) - nincs ilyen sor.
A Taanith l0a. lapján olvassuk ezeket: "Először Izrael földje teremtetett s csak utoljára lett a világ. Izrael földjét maga a Szent itatja, az egész világot pedig egy követe. Izrael földje esővizet iszik, az egész világ pedig csak a maradékot. Először Izrael földje iszik és csak azután az egész világ, éppúgy, mint mikor egy ember sajtot készít s kiveszi bolőle az élvezhető részt, a használhatatlant pedig otthagyja". - Nem "Izrael" hanem "Palesztína".
ugyanott a 11a. lapon ez áll: "Ha valaki szükség idején elpártol az izraelitáktól, akkor jön két szolgálattevő angyal, akik az embert kísérik s a fejére teszik kezeiket, hogy soha ne lássa a nép örömét". - Szövegkörnyezetbőpl kiragadott, ugyanis izraeliták pártolnak itt el, nem bárki.
A 19b. lapon pedig ezt olvassuk: "Ama naptól fogva, amelyen a templom leromboltatott, az eső az egész világon redukáltatott". - Nem "reudkáltaott", hanem "szabályozatlan lett".
A Megillah (Eszter könyvéről szóló Talmud traktátus) 28a. lapján ezt olvassuk; "Abahu és Minjamin rabbiktól azt kívánta valaki, hogy eszközöljék ki neki az Úrtól, hogy olyan jó dolga legyen, hogy soha ne lásson egy nemzsidót; a másik meg azt kívánta, hogy neki olyan jó dolga legyen, hogy soha ne barátkozzék egy nemzsidóval." - nincs ilyen sor.
A 29a. lapon pedig ez áll: "Jöjj és lásd, milyen kevesek az Izraeliták a Szent előtt; mikor Edomba (a római birodalomba) száműzettek, az Istenség velük ment s a Szent egykor velük fog a száműzetésből visszatérni." - nincs ilyen sor.
A Moed-Katan (Félünnep) 27a. lapján olvassuk:
"A pokol tüzének nincs hatalma. a bölcsek (rabbik) tanítványai fölött; mert, ha mar annak sem árt a tűz, aki szalamandra vérével keni magát, még kevésbé lehet hatalma a tűznek a bölcsek tanítványai fölött, akiknek teste csupa tűzből áll . . . A pokol tüzének nincs hatalma a vétkes (elpártolt, kikeresztelkedett) izraeliták fölött sem." - nincs ilyen sor.
A Talmudnak a házassági szerződésekről szóló Kethuboth című részében a 110b. lapon ezt olvassuk:
"Az ember (izraelita) mindig Izrael földjén lakjék, még akkor is, ha ott a város lakóinak többsége idegen (nochrim, nemzsidó) s ne lakjék külföldi még akkor sem, ha ott a lakosság többsége zsidó. Mert mindaz, aki Izrael földjén lakik, hasonló ahhoz, akinek nincs Istene. Aki Izrael földjén lakik, bűn nélkül van. Aki csak négy rőfnyit jár Izrael földjén, biztos lehet abban, hogy az örök életnek gyermeke. A külföldön meghalt igazak pedig addig gurulnak a földben, míg Izrael országába jutnak s ott új életre ébrednek." Abaji rabbi szerint pedig csatornák fognak készíttetni a földben az igazak számára, hogy gurulás közben meg ne üssék magukat. - Két szakaszt köt egybe: 110b: "Az ember (izraelita) mindig Izrael földjén lakjék, még akkor is, ha ott a város lakóinak többsége idegen (nochrim, nemzsidó) s ne lakjék külföldi még akkor sem, ha ott a lakosság többsége zsidó. Mert mindaz, aki Izrael földjén lakik, hasonló ahhoz, akinek nincs Istene." 111a: a maradék.
A válásokról szóló Gittín fejezet 56b. lapján olvassuk, hogy valamint a gazellának lenyúzott bőrét nem lehet megint ráhúzni: épp úgy Izrael földje is, mikor a zsidók ott laknak, tágas; akkor pedig, mikor nem laknak ott, összehúzódik. - Nincs ilyen sor.
A Sanhedin 43a. lapján olvassuk: Húsvét előestéjén feszíttetett föl Jesu. Negyven nappal előbb kikiáltotta a herold: Meg kell köveztetni, mert varázslást űzött, Izraelt csábította és elámította; aki az ő védelmére valamit mondani tud, az jöjjön és mondja el. Mivel azonban semmi sem hozatott föl az ő védelmére, hát fölfeszítették húsvét előestéjén. Ula rabbi megjegyzi: Hát azt hiszed, hogy egyáltalán kellett valamit az ő védelmére keresni, hiszen, ő egy csábító volt, akiről az irgalmas Isten azt mondja:
Ne kegyelmezz meg neki és ne titkold bűnét." (Deut 13, 8.) - A rabbik azt tanítják, hogy öt tanítványa volt Jesunak: Matmaj, Nakaj, Nezer, Buni és Thoda. - stimmel, bár a Deu-s idézet és az utána lévő mondat közül kimaradt egy mondat (ami nem változtat semmin). Itt Yesu egyértelműen beaznosítható Jézus a Krisztusként (l. lábjegyzetek).
A 103b. lapon pedig az mondatik, hogy a názáreti Jesu nyilvánosan leégette az életét, azaz elfajult és a törvényt megvetette. - Nincs ilyen sor.
A 107b. lapon ezt találjuk: Mikor Janaeus király a tudósokat megölette, Jehosu, a rabbi és Jesu Egyiptomba, Alexandriába menekültek. Mikor a béke helyreállott, Simon ben Satah (aki a király sógora volt) hozzájuk küldött, ezt üzenvén: Tőlem, Jeruzsálemtől, a szent városból, hozzád, Alexandriába, Egyiptomba. Nővérem, férjem benned időznek s én itt ülök elhagyatva. Erre Jehosua fölkészült és hazatért. Midőn egy fogadóban nagy tisztelettel fogadták, így szólt: Milyen derék, szép ez a fogadósnő. - Erre Jesu így szólt.: A szemei homályosak. - Gonosz! - felelé Jehosua - Ez a te mesterséged! - Aztán 400 harsonást hozatott és kiközösítette őt. Később megint előjött és kérte Jehosuát, hogy fogadja vissza, de az figyelembe se vette. Egy napon akkor jött hozzá, amikor a Semát. olvasta Jehosua és most már föl akarta venni és a kezével intett, néki, amit Jesu félreértett, azt gondolta, hogy megint elkergeti. Elment tehát és fölállított egy nagy téglát és azt imádta. Erre Jehosua így szólt neki: Tarts bűnbánatot! Ez pedig felelé: Te tőled tanultam, hogy ha valaki bűnt követ el és a népet bűnre csábítja, azt nem. szabad engedni, hogy bűnbánatot tartson. Jesu tehát varázslást űzött és Izraelt bűnre csábította és lázította". - Nem "tudósokat", hanem "rabbikat". És itt a Soncino legalábbis nem "Jesu"-t, hanem "Jesus"-t ír, és egyértelműen azaonosítja a keresztények megváltójával a figurát.
Fölemlítjük még itt, hogy a régi Talmud (Aboda Z. 2a, 6a és 7b) a bálványimádók ünnepeihez sorozza a hét első napját, a "Nazareus napját", azaz a keresztények vasárnapját; - Nincs ilyen sor.
a "Nazareust" pedig (u. o. 50b.) az "asztalos fiának" csúfolja, amely névvel Krisztus Urunkat a zsidók földi. életében illették. - Nincs ilyen sor.
Midőn pedig a Talmud Krisztust bálványnak és ál-istennek nevezi (u. o. 27b.), - Nincs ilyen sor.
Mikor pedig a Talmud (u. o. 105a.) Krisztust istentelennek nevezi, ezzel egyszersmind azt állítja, hogy a keresztények, mint az istentelennek követői, nem kevésbé istentelenek. - A megjelölt helyen (Sanhedrin 105) Bálámról van szó (ami persze kiderülhet, hogy csak egy eufemizmus Jézusra, de ennek azonnal szembeötlő jele nincs).
Az idegen kultuszról szóló Aboda Zara traktátus (14b.) a keresztény istentiszteletről, papokról (rási), gyertyákról és kelyhekről szólva, mindezt bálványozásnak nevezi - Nincs ilyen sor. De Luzsénszky a Rási-kommentárra utal, amiről nem vagyok biztos, hogy a Soncino közli-e.
a 26b. lapon világosan kimondja, hogy minden nép (gojim) kivétel nélkül bálványozó. - érdekes, és látszólag jogos következtetés.
A Talmud továbbá Krisztust hitehagyott zsidónak nevezi. (Gittin 57a.) - Nem feltétlenül van ott szó Jézusról.
A názáreti Jézus tana a Talmud szerint (Aboda z. 17a.) eretnek-tan; - Helyes következtetés.
az evangéliumok (Sabb. 116a.) eretnek-könyvek - erről már volt szó hogy igen.
Jakab apostol (Aboda z. 27b.) eretnek. - voltaképpen erről is szó van ott.
Ugyanígy oktat a Talmud. (Aboda z. 4b. Tosephot.) - Nemt'om mi az a Tosephot, de az A.Z. 4b-n ilyen nem található.
Minthogy pedig a Talmud elvei szerint a keresztények istentelenek, könnyen érthető az, hogy, amikor a Talmud a legundokabb bűnökről, gyilkosságról, fajtalanságról, paederasztiáról, bestialitásról beszél, mindezt általánosságban a keresztényeknek veti a szemére." (V. ö. Aboda z. 25b. 26a, továbbá la, 14b, 21a, 87b, valamint Rasi és mások.) - az AZ 25b-n nem esik szó ilyesmiről, a 26a-n nem exkluzívan a keresztények vannak megjelölve hanem minden nemzsidó, 1-es fólia nem létezik, a 14b-n nincs ilyesmi, 21a-n nincs ilyen, 87b nem létezik az A.Z.-ban.
Az Aboda zara (idegen kultusz) 2a.lapján olvassuk: "Egykor az Úr egy törvénytekercset tesz az ölébe és így szól: "Aki ezzel foglalkozott, jöjjön és vegye el jutalmát. Akkor minden világi népek vegyest fognak gyülekezni, az Úr azonban mondja nekik: Ne gyertek összekeveredve elém! . . . Azután először a Római Birodalom fog odalépni, . . . a. vétkekkel terhelt Róma, amelynek hatalma az egész világ fölött uralkodik. Az Úr így fog nekik felelni: Ti, világ bolondjai, ti utakat építettetek, hogy k...kat ültessetek oda, fürdőket csináltattatok, hogy élvezeteket szerezzetek magatoknak. Azután szomorú lélekkel fognak távozni." - stimmel, és ahogy L.A. jelzi is, középütt kihagyott egy zárójeles részt.
A 4a. lapon azt mondja ez a könyv, hogy az Úr csak akkor haragos, bosszúálló, mikor a világ népeit ítéli, de az izraelitákkal szemben haragot nem érez. - Valami ilyesmi, de illett volna pontosan idézni.
A Sanhedrin 56a. lapján több ízben Noachidáknak (Noé maradékainak) neveztetnek a nemzsidók - stimmel.
az 57b. lapon már az mondatik, hogy egy ilyen Noachidának kivégeztetéséhez elég egy bíró és egy tanú és nem szükséges előzetes figyelmeztetés sem. - stimmel.
Az Aboda zara 13a. lapján azt tanítják, hogy az embernek (t; i. a zsidónak) szabad a nemzsidók vásárjaira elmenni és barmot, rabszolgát, szolgálót vagy szőlőt venni, mert így megmenti azokat az ember az ő kezükből." - Egyáltalán nem ezt mondja a szöveg.
A 20a. lapon azt tanítja Jehuda rabbi, hogy az embernek nem szabad azt mondani: Milyen szép ez a nemzsidó nő (goja). Mikor pl. Akiba rabbi meglátta Rufus feleségét, köpködött, röhögött és sírt. - stimmel.
A 71b. lapon azt mondja Chija rabbi, hogy egy nemzsidót még egy perutáért is ki kell végezni, kártérítés nélkül, mert egy izraelitának gondot okozott. - A "gondot okoz" rész csak L.A. kommentárja.
A 83a. lapon pedig így alludálnak a haldoklók szentségére: "A keresztényeknek szabad lakást adni, mert ők nem hozzák a bálványukat házukba, csak akkor, ha valamelyikük haldoklik vagy beteg." - Nincs 83a lap az A.Z-ban.
A Menachot (ételáldozatok) 44a. lapján Meir rabbi arra oktat, hogy az ember (ti. a zsidó) köteles mindennap ezt a három áldást elmondani: "Áldott legyen a Szent, hogy nem teremtett engem nem-zsidónak, hogy nem teremtett engem asszonynak s hogy nem teremtett engem butának!" - stimmel.
A Sanhedrln 52b. lapján olvassuk: "Ha egy férfi házasságtörést követ el egy másik férfi feleségével, - kivéve egy máshitűnek feleségét, - akkor megfojtás által kell őt megölni." - stimmel.
A 82a. lapon pedig ez áll: "Ha egy zsidó nemzsidó nővel hál, akkor le kell taszítani, mert ez olyan bűn, mintha a bálványokkal keveredett volna sógorságba." - stimmel.
"Ha egy zsidónak az ökre egy idegennek ökrét megdöfi, akkor a zsidó szabad, (vagyis nem köteles kártérítésre); ha azonban egy idegennek az ökre döfi meg a zsidó ökrét, akkor az idegen köteles a zsidónak az egész kárt megtéríteni; mert az Írás ezt mondja: Álla az Úr és megméré a földet és átadá Izraelnek a népeket... s átadá minden javukat az Izraelitáknak." (Baba kamma 37b.) - onnantól hogy "mert az Írás ezt mondja" a szöveg nem létezik.
Ugyanezért mondja a Talmud (Jebam. 47b).), hogy egy Noachidát, ha egy fillérnél is kevesebb lop, meg kell ölni. (A Noachidák alatt a nemzsidók értendők; (Sanhedrin 56a. Megillah 13b., Sota 36b.). - a Megillah 13b-ben nem, a Sota 36b-nem nem.
Továbbá: "Egy Noachidának tilos a rablás." (Sanhedrin 59a.) - kontextusából kiragadott marhaság. A tényleges szöveg elég felháborító és L.A. is idézte helyesen, minek erőlködik ezzel?
Azonban ugyanott az 57a. lapon ez. áll: "A lopás, a rablás és egy szép asszonynak elrablása és ugyanezek egy nemzsidónak egy másik nemzsidóval szemben, valamint egy nemzsidónak egy izraelitával szemben: tilosak; de egy izraelitának egy nemzsidóval szemben meg van engedve, ... . mert úgy taníttatik, hogy az ember nemzsidókat ne húzzon fel (ha azok verembe esnek és életveszélyben vannak), sőt taszítsa le." - A letaszítás tiltott, egyébként stimmel.
(ugyanez áll az Aboda zara 13b. lapján.) - stimmel a fenti idézet második felére.
Nemkülönben a Baba mezia (középső kapu) 111b. lapján azt tanítja Jehuda rabbi, hogy a nemzsidó nem felebarát, tehát szabad megrabolni. Ugyancsak ott olvassuk, hogy "a testvéreid közül való napszámosokat nem szabad elnyomni, de a másfélék ki vannak véve." - stimmel.
Szintén ott olvassuk a 113b. lapon, hogy Asi rabbi egyszer utaztában szép szőlőfürtöket pillantott meg egy gyümölcsöskertben és így szolt a szolgájához: Menj és nézd meg: ha egy nemzsidóé, akkor hozzál belőle; de, ha egy izraelitáé, akkor no bántsd. - rossz a forrásmegjelölés. Baba Kamma 113b-n található.
"Ha egy nemzsidó egy zsidót megüt, halált érdemel, - mondja a Talmud. - Ha valaki egy izraelitát arcul üt, akkor ez éppen olyan bűn, mintha az isteni Fölséget ütné arcul. Ha egy nemzsidó a szombatot ünnepli, méltó a halálra, mert a nemzsidóknak sem éjjel, sem nappal nem szabad pihenniük. Ha egy nemzsidó a törvénykönyveket (Tóra) tanulmányozza, méltó a halálra, mert a törvény Mózesnek és utódainak adatott." (Sanhedrin 37a. és 68b. lap.) - nem jó a forrásmegjelölés. Valójában: "Ha egy nemzsidó egy zsidót megüt, halált érdemel, - mondja a Talmud. - Ha valaki egy izraelitát arcul üt, akkor ez éppen olyan bűn, mintha az isteni Fölséget ütné arcul." (Sanhedrin 58b) Nem "ünnepli a szombatot", hanem "egy nap pihenőt tart". (U.o.) "Ha egy nemzsidó a törvénykönyveket (Tóra) tanulmányozza, méltó a halálra, mert a törvény Mózesnek és utódainak adatott." - Nem "törvénykönyvet, hanem "Tórát", és ez a Sanhedrin 59a-n található.
"Minden nemzetek, amelyek a földön élnek, csakis az izraeliták kedvéért áldatnak meg, még azok a hajók is, amelyek Franciaországból Spanyolországba vitorláznak, az izraelitákért áldatnak meg." (Jebamoth 63a.) - stimmel.
"Egyszer Eabba ben Abuha Illés prófétát a nem-zsidók temetőjében találta. Ekkor megkérdezte őt, hogy egy adósnak lehet-e fizetési meghagyást küldeni. ... Majd pedig így szólt hozzá: Hisz a mester pap, hogyan időzhet tehát egy temetőben? Az pedig így felelt: A mester nem tanulta a tisztasági törvényeket, mert Simon rabbi azt mondja: A nemzsidók sírjai tisztátalanok, mert írva vagyon: Ti pedig, nyájaim, az én legelőm nyájai, emberek! vagytok. (Ezekiel 34., 31.) A világ népei azonban nem neveztetnek embereknek, hanem állatoknak. (Baba mezia 114b.) - a hiány (amit "..."-tal jelölök mostantól mindíg) nem befolyásolja az értelmet. Továbbá az utolsó mndat nincs a Talmudban.
Az idegenek (nochrim) nem neveztetnek ember (Ádám) névvel." (Jebamoth 60.)' - A forrásmegjelölés is már gyanús, és nincs ilyen jellegű mondta sem a fólián (de máshol van).
"Egy meztelen idegen (gój) előtt nem szabad imádkozni, ... mert ezekre vonatkozik Ezekiel 23. fejezetének 20. verse: Az ő testük, mint a szamarak teste." (Berachoth 25b.)" - Kár, hogy Luzsénszky ezt így összevágta, az eredeti idézet szolgálta volna érdekeit. A mondatok valósak, de a köztük lévő részben említik, hogy meztelen izraeliták előtt sem, erre megtárgyalják hogy miért kell akkor kiemelni a pogányokat? A válasz pedig a második mondat. És itt ténylegesen állatnak minősítenek minden nemzsidót!
Az idegeneket kutyáknak is nevezi a Talmud: "Érettetek, nem pedig a nemzsidókért, érettetek és nem a kutyákért vannak az ünnepnapok." (Megillah 7b.) - stimmel.
"A nemzsidók asztali társasága rendesen az istentelenségnek való." (Bérachoth 53a.) - nincs ilyen sor.
"A Sinai név gyűlöletet jelent, mert a Sínai-hegyen a gyűlölet szállott le a föld népeire." (Sabbath 89a.) - "föld népei" helyett "bálványimádók" (azaz Luzsénszky nyugodtan mondhatná: goy) áll.
Mert "tilos olyan emberen könyörülni, aki esztelen". (Sanhedrin 68a.) - nincs ilyen sor.
Sőt az igazaknak meg is szabad őket csalni, mert írva vagyon:
"A. tisztával szemben tiszta leszel és a fonákokkal fonák." (Megillah I3b.) - a forrásmegjelöés is rossz (nem lehetne betű a fóliajelölésben), ennek megfelelően nincs is ilyen sor.
"Az ember ne menjen idegennek (nochri) házába annak ünnepén s ne üdvözölje őt. Ha az utcán találkozik vele, halkan köszöntse és peckes fejtartással. Az ember ne kettőzze meg az idegennek szóló köszöntést, mert ez fejedelemnek szokás. Chisda rabbi megelőzte az idegen köszönését, Kahana rabbi pedig így köszönt az idegennek: "Béke az Úrnak" (tudniillik az enyémnek. Gittín 62a.) - ez a Szombati Év egyik előírása, viszont jogos megjegyezni, mivel csak a nemzsidókat bélyegzik meg vele.
"Jehuda rabbi (valamint. mások is) mondják, hogy szabad az istenteleneknek ezen a világon hízelegni." (Sota 41b.) - nem "istentelenek", hanem "gonosz / megátalkodott", azaz nem vallásilag kirekesztő a mondat.
"A világ népeinek minden jótékonysága és szeretetműve bűn, mert azok azért tesznek jót, hogy valami nagyságot érjenek el." Baba bathra l0b.) - stimmel.
A következő lapon pedig egy szolgálattevő angyal mondja, hogy, ha valaki egyet megment a zsidók közül, ez annyit ér, mint ha az egész világot megmentette volna. Ezért tépték szét egy Benjámin nevű zsidónak az ítéletét az égben és adtak neki még 22 évet. - stimmel.
"Nagy dolog a körülmetélés, mert ha az nem lenne, akkor az Úr nem teremtette volna a világot... akkor az ég és föld nem tudna fennállani." (Nedarim 31b.) - az "akkor az Úr nem teremtette volna a világot..." rész nincs benne az eredeti szövegben.
A zsidó tehát jót tehet az istentelenekkel, meglátogathatja betegeiket, eltemetheti halottaikat, de csak a béke kedvéért, hogy őt ne bántsák. (Gittin 61a.) - a "hogy őt ne bántsák" rész nincs benne.
A Talmud is így szól a Taanith 3a. lapján: ,,Amint a világ nem tudna fennállani szelek nélkül. éppúgy nem tudna fennállani az izraeliták nélkül." - nem "izraeliták", hanem "Izrael".
A Sabbath (67a. és 128a.) szerint minden izraelita fia a Királynak. Ugyanezt találjuk a Sabbath llc. lapján és a Baba mezia 113b). lapján. - Nincs ilyen sor.
"Onkelos bar Kalonikos, Titus unokaöccse át akart térni a zsidó hitre. Megidézte tehát (nekromantia, vagyis szellemidézés útján) Titust és ezt kérdé tőle: Kinek van becsülete a másvilágon? - Az izraelitáknak - felelé az. - Csatlakozzék tehát az ember hozzájuk? - kérdé ismét. - Sok az ő parancsuk - felelé a szellem - s te nem bírod azokat megtartani... Majd ismét kérdezte a szellemet: Mi által bűnhődöl te? - Azáltal, amit magamnak szereztem: mindennap összegyűjtik hamvaikat, megítélnek, elégetnek s - a hamut szétszórják a hét tengerbe. - Azután Onkelos megidézte Bálaám prótétát és őt is megkérdezte: Kinek van becsülete a másvilágon?-Az izraelitáknak- felelé Bálaam.
Csatlakozzék az ember hozzájuk? - "Ne keresd békéjüket és az ő javukat mindennap." - Mivel vagy te büntetve? - Forró emberi maggal. - Azután megidézte Jézus szellemét és kérdé: "Kinek van becsülete a másvilágon? - Az izraelitáknak - felelé. - Csatlakozzék az ember hozzájuk? -Keresd javukat és ne tégy nekik rosszat. Mindaz, aki hozzájuk nyúl, olyat tesz, mintha a szeme golyójához nyúlna. - Mivel vagy te büntetve? - kérdé Onkelos. Az pedig felelé: Forró ganéjjal; mert írva vagyon: Mindaz, aki a bölcsek szavait gúnyolja, (forró) ganéjjal büntettetik. - Jer és lásd, mekkora különbség van egy lázadó és egy pogány próféta (Bálaám) között! (Gittín 56b. lap.) - nem "kinek van becsülete", hanem "kinek vana legnagyobb becsülete". Továbbá nem vagyok benne biztos, milyen Jézusról beszél.
"A világ népei megszégyenülnek, az izraeliták pedig örvendeni fognak." (Baba mezia 33b.) - nincs ilyen sor (természetesen amikor ezt mndom, csak a megjelölt fólia alapján tudok tájékozódni).
Sila rabbi megkorbácsolt egy embert, aki egy nemzsidó nővel hált. Ez elment és bepanaszolta őt a királynál. A király így szólt: "Miért korbácsoltad meg őt? - Azért, mert egy nőstény szamárral hált. - Van rá tanúd? - Van. - Erre megjelent Elijahu (Illés) próféta emberi alakban és bizonyságot tőn. Amint Illés eltávozott, egy férfi így szólt: Az irgalmas Úr egy hazugnak csodát tesz! - Sila rabbi erre így felelt: Te gonosz! Hát ők nem szamaraknak neveztetnek? Hiszen ez áll Ezekielnél (23, 10.). Az ő testük, mint a szamarak teste! - S egy bottal leütvén őt, megölte." (Berachoth 58a.) - a történet kicsit bővebb, de ez a kivonat nagyjából jól adja vissza, bár az eredeti még jobban szolgálná Luzsénszky érdekeit, mert akkor a hatóságnak való hazudozás még jobban kijönne.
"Aki a nemzsidók sírjait látja, annak ezt kell mondania: Igen megszégyenül a ti anyátok és porig aláztatik, aki titeket szült. (Jerem. 50, 12.) Ugyanezt kell mondani, ha valaki a nemzsidók seregeit látja." (Berachoth 58a.) - A második mondat nincs ott.
"A kárhozat szabványait (az evangéliumokat) és a sadduceusok írásait a tűzből nem kell megmenteni, hanem hagyja az ember ott, ahol vannak, elégni. Ima Saloménak, Eliézer rabbi feleségének és Gamliel rabbi nőtestvérének szomszédjában egy bölcsész lakott, "akit ők egy örökségi ügyben megkérdezvén, azt az ítéletet kapták tőle, hogy ama naptól fogva, amelyen ti az országtokból kiűzettetek, a Mózes törvénye megszűnt és más törvény (az evangélium) adatott. Másnap Gamliel rabbi egy lybiai szamarat vezetett a bölcsészhez és mondá: Én láttam annak a könyvnek egyik hitételét, amely azt mondja: Nem jöttem a Mózes törvényét felbontani, hanem beteljesíteni. Azután hozzátevé Gamliel: Eljött a szamár és felrúgta a gyertyatartót! (Sabbath 116a.) - Nos, ez két rész, ami nem folyamatos. 116a: "A kárhozat szabványait (az evangéliumokat) és a sadduceusok írásait a tűzből nem kell megmenteni, hanem hagyja az ember ott, ahol vannak, elégni." Innentől jön a 2. rész, ami kissé kivonatos (bár a kihagyott részek nem változtatnak semmin), és átlóg a 116b-re.
Izrael ellenségei a testükön lesznek megbüntetve. A test melyik részén? A fejükön, ahol nem viseltek tefillint. (Ros-hasanah 17a.) Ugyanez áll a Pesachim 68a. lapján. - Na ez kivételesen szövegkörnyezetből kiragadott. Vétkező izraelitákról van itt szó. És a Pesachim 68a-n nem találtam ezt a részt.
A nemzsidóknak udvara baromfiistállónak tekintendő. (Ugyanott 61b., 62a.) - én ilyet nem találtam.
A nemzsidók lakásai nem tekintendők lakásoknak. (u. o. 75a.) - nincs ilyen sor.
"Az ő kereskedése és árui az Úrnak lesznek szentelve". (Pesachim U8a.) - a forrásmegjelölés sem lehet helyes, ennek megfelelően nincs ilyen sor.
Aki a zsidókat megszámlálja, bűnt követ el. Tehát Augusztus császár is vétkezett, amikor a népet összeiratta. (Jósua U. o. 2b.) - nincs ilyen sor.
A Taanith l0a. lapján olvassuk ezeket: "Először Izrael földje teremtetett s csak utoljára lett a világ. Izrael földjét maga a Szent itatja, az egész világot pedig egy követe. Izrael földje esővizet iszik, az egész világ pedig csak a maradékot. Először Izrael földje iszik és csak azután az egész világ, éppúgy, mint mikor egy ember sajtot készít s kiveszi bolőle az élvezhető részt, a használhatatlant pedig otthagyja". - Nem "Izrael" hanem "Palesztína".
ugyanott a 11a. lapon ez áll: "Ha valaki szükség idején elpártol az izraelitáktól, akkor jön két szolgálattevő angyal, akik az embert kísérik s a fejére teszik kezeiket, hogy soha ne lássa a nép örömét". - Szövegkörnyezetbőpl kiragadott, ugyanis izraeliták pártolnak itt el, nem bárki.
A 19b. lapon pedig ezt olvassuk: "Ama naptól fogva, amelyen a templom leromboltatott, az eső az egész világon redukáltatott". - Nem "reudkáltaott", hanem "szabályozatlan lett".
A Megillah (Eszter könyvéről szóló Talmud traktátus) 28a. lapján ezt olvassuk; "Abahu és Minjamin rabbiktól azt kívánta valaki, hogy eszközöljék ki neki az Úrtól, hogy olyan jó dolga legyen, hogy soha ne lásson egy nemzsidót; a másik meg azt kívánta, hogy neki olyan jó dolga legyen, hogy soha ne barátkozzék egy nemzsidóval." - nincs ilyen sor.
A 29a. lapon pedig ez áll: "Jöjj és lásd, milyen kevesek az Izraeliták a Szent előtt; mikor Edomba (a római birodalomba) száműzettek, az Istenség velük ment s a Szent egykor velük fog a száműzetésből visszatérni." - nincs ilyen sor.
A Moed-Katan (Félünnep) 27a. lapján olvassuk:
"A pokol tüzének nincs hatalma. a bölcsek (rabbik) tanítványai fölött; mert, ha mar annak sem árt a tűz, aki szalamandra vérével keni magát, még kevésbé lehet hatalma a tűznek a bölcsek tanítványai fölött, akiknek teste csupa tűzből áll . . . A pokol tüzének nincs hatalma a vétkes (elpártolt, kikeresztelkedett) izraeliták fölött sem." - nincs ilyen sor.
A Talmudnak a házassági szerződésekről szóló Kethuboth című részében a 110b. lapon ezt olvassuk:
"Az ember (izraelita) mindig Izrael földjén lakjék, még akkor is, ha ott a város lakóinak többsége idegen (nochrim, nemzsidó) s ne lakjék külföldi még akkor sem, ha ott a lakosság többsége zsidó. Mert mindaz, aki Izrael földjén lakik, hasonló ahhoz, akinek nincs Istene. Aki Izrael földjén lakik, bűn nélkül van. Aki csak négy rőfnyit jár Izrael földjén, biztos lehet abban, hogy az örök életnek gyermeke. A külföldön meghalt igazak pedig addig gurulnak a földben, míg Izrael országába jutnak s ott új életre ébrednek." Abaji rabbi szerint pedig csatornák fognak készíttetni a földben az igazak számára, hogy gurulás közben meg ne üssék magukat. - Két szakaszt köt egybe: 110b: "Az ember (izraelita) mindig Izrael földjén lakjék, még akkor is, ha ott a város lakóinak többsége idegen (nochrim, nemzsidó) s ne lakjék külföldi még akkor sem, ha ott a lakosság többsége zsidó. Mert mindaz, aki Izrael földjén lakik, hasonló ahhoz, akinek nincs Istene." 111a: a maradék.
A válásokról szóló Gittín fejezet 56b. lapján olvassuk, hogy valamint a gazellának lenyúzott bőrét nem lehet megint ráhúzni: épp úgy Izrael földje is, mikor a zsidók ott laknak, tágas; akkor pedig, mikor nem laknak ott, összehúzódik. - Nincs ilyen sor.
A Sanhedin 43a. lapján olvassuk: Húsvét előestéjén feszíttetett föl Jesu. Negyven nappal előbb kikiáltotta a herold: Meg kell köveztetni, mert varázslást űzött, Izraelt csábította és elámította; aki az ő védelmére valamit mondani tud, az jöjjön és mondja el. Mivel azonban semmi sem hozatott föl az ő védelmére, hát fölfeszítették húsvét előestéjén. Ula rabbi megjegyzi: Hát azt hiszed, hogy egyáltalán kellett valamit az ő védelmére keresni, hiszen, ő egy csábító volt, akiről az irgalmas Isten azt mondja:
Ne kegyelmezz meg neki és ne titkold bűnét." (Deut 13, 8.) - A rabbik azt tanítják, hogy öt tanítványa volt Jesunak: Matmaj, Nakaj, Nezer, Buni és Thoda. - stimmel, bár a Deu-s idézet és az utána lévő mondat közül kimaradt egy mondat (ami nem változtat semmin). Itt Yesu egyértelműen beaznosítható Jézus a Krisztusként (l. lábjegyzetek).
A 103b. lapon pedig az mondatik, hogy a názáreti Jesu nyilvánosan leégette az életét, azaz elfajult és a törvényt megvetette. - Nincs ilyen sor.
A 107b. lapon ezt találjuk: Mikor Janaeus király a tudósokat megölette, Jehosu, a rabbi és Jesu Egyiptomba, Alexandriába menekültek. Mikor a béke helyreállott, Simon ben Satah (aki a király sógora volt) hozzájuk küldött, ezt üzenvén: Tőlem, Jeruzsálemtől, a szent városból, hozzád, Alexandriába, Egyiptomba. Nővérem, férjem benned időznek s én itt ülök elhagyatva. Erre Jehosua fölkészült és hazatért. Midőn egy fogadóban nagy tisztelettel fogadták, így szólt: Milyen derék, szép ez a fogadósnő. - Erre Jesu így szólt.: A szemei homályosak. - Gonosz! - felelé Jehosua - Ez a te mesterséged! - Aztán 400 harsonást hozatott és kiközösítette őt. Később megint előjött és kérte Jehosuát, hogy fogadja vissza, de az figyelembe se vette. Egy napon akkor jött hozzá, amikor a Semát. olvasta Jehosua és most már föl akarta venni és a kezével intett, néki, amit Jesu félreértett, azt gondolta, hogy megint elkergeti. Elment tehát és fölállított egy nagy téglát és azt imádta. Erre Jehosua így szólt neki: Tarts bűnbánatot! Ez pedig felelé: Te tőled tanultam, hogy ha valaki bűnt követ el és a népet bűnre csábítja, azt nem. szabad engedni, hogy bűnbánatot tartson. Jesu tehát varázslást űzött és Izraelt bűnre csábította és lázította". - Nem "tudósokat", hanem "rabbikat". És itt a Soncino legalábbis nem "Jesu"-t, hanem "Jesus"-t ír, és egyértelműen azaonosítja a keresztények megváltójával a figurát.
Fölemlítjük még itt, hogy a régi Talmud (Aboda Z. 2a, 6a és 7b) a bálványimádók ünnepeihez sorozza a hét első napját, a "Nazareus napját", azaz a keresztények vasárnapját; - Nincs ilyen sor.
a "Nazareust" pedig (u. o. 50b.) az "asztalos fiának" csúfolja, amely névvel Krisztus Urunkat a zsidók földi. életében illették. - Nincs ilyen sor.
Midőn pedig a Talmud Krisztust bálványnak és ál-istennek nevezi (u. o. 27b.), - Nincs ilyen sor.
Mikor pedig a Talmud (u. o. 105a.) Krisztust istentelennek nevezi, ezzel egyszersmind azt állítja, hogy a keresztények, mint az istentelennek követői, nem kevésbé istentelenek. - A megjelölt helyen (Sanhedrin 105) Bálámról van szó (ami persze kiderülhet, hogy csak egy eufemizmus Jézusra, de ennek azonnal szembeötlő jele nincs).
Az idegen kultuszról szóló Aboda Zara traktátus (14b.) a keresztény istentiszteletről, papokról (rási), gyertyákról és kelyhekről szólva, mindezt bálványozásnak nevezi - Nincs ilyen sor. De Luzsénszky a Rási-kommentárra utal, amiről nem vagyok biztos, hogy a Soncino közli-e.
a 26b. lapon világosan kimondja, hogy minden nép (gojim) kivétel nélkül bálványozó. - érdekes, és látszólag jogos következtetés.
A Talmud továbbá Krisztust hitehagyott zsidónak nevezi. (Gittin 57a.) - Nem feltétlenül van ott szó Jézusról.
A názáreti Jézus tana a Talmud szerint (Aboda z. 17a.) eretnek-tan; - Helyes következtetés.
az evangéliumok (Sabb. 116a.) eretnek-könyvek - erről már volt szó hogy igen.
Jakab apostol (Aboda z. 27b.) eretnek. - voltaképpen erről is szó van ott.
Ugyanígy oktat a Talmud. (Aboda z. 4b. Tosephot.) - Nemt'om mi az a Tosephot, de az A.Z. 4b-n ilyen nem található.
Minthogy pedig a Talmud elvei szerint a keresztények istentelenek, könnyen érthető az, hogy, amikor a Talmud a legundokabb bűnökről, gyilkosságról, fajtalanságról, paederasztiáról, bestialitásról beszél, mindezt általánosságban a keresztényeknek veti a szemére." (V. ö. Aboda z. 25b. 26a, továbbá la, 14b, 21a, 87b, valamint Rasi és mások.) - az AZ 25b-n nem esik szó ilyesmiről, a 26a-n nem exkluzívan a keresztények vannak megjelölve hanem minden nemzsidó, 1-es fólia nem létezik, a 14b-n nincs ilyesmi, 21a-n nincs ilyen, 87b nem létezik az A.Z.-ban.
Az Aboda zara (idegen kultusz) 2a.lapján olvassuk: "Egykor az Úr egy törvénytekercset tesz az ölébe és így szól: "Aki ezzel foglalkozott, jöjjön és vegye el jutalmát. Akkor minden világi népek vegyest fognak gyülekezni, az Úr azonban mondja nekik: Ne gyertek összekeveredve elém! . . . Azután először a Római Birodalom fog odalépni, . . . a. vétkekkel terhelt Róma, amelynek hatalma az egész világ fölött uralkodik. Az Úr így fog nekik felelni: Ti, világ bolondjai, ti utakat építettetek, hogy k...kat ültessetek oda, fürdőket csináltattatok, hogy élvezeteket szerezzetek magatoknak. Azután szomorú lélekkel fognak távozni." - stimmel, és ahogy L.A. jelzi is, középütt kihagyott egy zárójeles részt.
A 4a. lapon azt mondja ez a könyv, hogy az Úr csak akkor haragos, bosszúálló, mikor a világ népeit ítéli, de az izraelitákkal szemben haragot nem érez. - Valami ilyesmi, de illett volna pontosan idézni.
A Sanhedrin 56a. lapján több ízben Noachidáknak (Noé maradékainak) neveztetnek a nemzsidók - stimmel.
az 57b. lapon már az mondatik, hogy egy ilyen Noachidának kivégeztetéséhez elég egy bíró és egy tanú és nem szükséges előzetes figyelmeztetés sem. - stimmel.
Az Aboda zara 13a. lapján azt tanítják, hogy az embernek (t; i. a zsidónak) szabad a nemzsidók vásárjaira elmenni és barmot, rabszolgát, szolgálót vagy szőlőt venni, mert így megmenti azokat az ember az ő kezükből." - Egyáltalán nem ezt mondja a szöveg.
A 20a. lapon azt tanítja Jehuda rabbi, hogy az embernek nem szabad azt mondani: Milyen szép ez a nemzsidó nő (goja). Mikor pl. Akiba rabbi meglátta Rufus feleségét, köpködött, röhögött és sírt. - stimmel.
A 71b. lapon azt mondja Chija rabbi, hogy egy nemzsidót még egy perutáért is ki kell végezni, kártérítés nélkül, mert egy izraelitának gondot okozott. - A "gondot okoz" rész csak L.A. kommentárja.
A 83a. lapon pedig így alludálnak a haldoklók szentségére: "A keresztényeknek szabad lakást adni, mert ők nem hozzák a bálványukat házukba, csak akkor, ha valamelyikük haldoklik vagy beteg." - Nincs 83a lap az A.Z-ban.
A Menachot (ételáldozatok) 44a. lapján Meir rabbi arra oktat, hogy az ember (ti. a zsidó) köteles mindennap ezt a három áldást elmondani: "Áldott legyen a Szent, hogy nem teremtett engem nem-zsidónak, hogy nem teremtett engem asszonynak s hogy nem teremtett engem butának!" - stimmel.
A Sanhedrln 52b. lapján olvassuk: "Ha egy férfi házasságtörést követ el egy másik férfi feleségével, - kivéve egy máshitűnek feleségét, - akkor megfojtás által kell őt megölni." - stimmel.
A 82a. lapon pedig ez áll: "Ha egy zsidó nemzsidó nővel hál, akkor le kell taszítani, mert ez olyan bűn, mintha a bálványokkal keveredett volna sógorságba." - stimmel.
"Ha egy zsidónak az ökre egy idegennek ökrét megdöfi, akkor a zsidó szabad, (vagyis nem köteles kártérítésre); ha azonban egy idegennek az ökre döfi meg a zsidó ökrét, akkor az idegen köteles a zsidónak az egész kárt megtéríteni; mert az Írás ezt mondja: Álla az Úr és megméré a földet és átadá Izraelnek a népeket... s átadá minden javukat az Izraelitáknak." (Baba kamma 37b.) - onnantól hogy "mert az Írás ezt mondja" a szöveg nem létezik.
Ugyanezért mondja a Talmud (Jebam. 47b).), hogy egy Noachidát, ha egy fillérnél is kevesebb lop, meg kell ölni. (A Noachidák alatt a nemzsidók értendők; (Sanhedrin 56a. Megillah 13b., Sota 36b.). - a Megillah 13b-ben nem, a Sota 36b-nem nem.
Továbbá: "Egy Noachidának tilos a rablás." (Sanhedrin 59a.) - kontextusából kiragadott marhaság. A tényleges szöveg elég felháborító és L.A. is idézte helyesen, minek erőlködik ezzel?
Azonban ugyanott az 57a. lapon ez. áll: "A lopás, a rablás és egy szép asszonynak elrablása és ugyanezek egy nemzsidónak egy másik nemzsidóval szemben, valamint egy nemzsidónak egy izraelitával szemben: tilosak; de egy izraelitának egy nemzsidóval szemben meg van engedve, ... . mert úgy taníttatik, hogy az ember nemzsidókat ne húzzon fel (ha azok verembe esnek és életveszélyben vannak), sőt taszítsa le." - A letaszítás tiltott, egyébként stimmel.
(ugyanez áll az Aboda zara 13b. lapján.) - stimmel a fenti idézet második felére.
Nemkülönben a Baba mezia (középső kapu) 111b. lapján azt tanítja Jehuda rabbi, hogy a nemzsidó nem felebarát, tehát szabad megrabolni. Ugyancsak ott olvassuk, hogy "a testvéreid közül való napszámosokat nem szabad elnyomni, de a másfélék ki vannak véve." - stimmel.
Szintén ott olvassuk a 113b. lapon, hogy Asi rabbi egyszer utaztában szép szőlőfürtöket pillantott meg egy gyümölcsöskertben és így szolt a szolgájához: Menj és nézd meg: ha egy nemzsidóé, akkor hozzál belőle; de, ha egy izraelitáé, akkor no bántsd. - rossz a forrásmegjelölés. Baba Kamma 113b-n található.
2010. március 29., hétfő
Könyvajánló
Aki a Talmudról tényleges szövegének ismeret nélkül akar jó képet kapni, annak úgy vélem rövid átfutás után, hogy érdemes lenne Huber Lipót: A Talmud c. könyvét elolvasnia. Két kötetben találtam meg nemrég az interneten ingyenesen olvasható állapotban.
Luzsénszky Alfonz - A Talmud tekintélye
Nos, azt természetesen hirtelen nem tudjuk ellenőrizni, vajon kontextusából kiragadott dolgokról van-e szó benne, de azt azért megnézhetjük, az állításai megtalálhatók-e (mint létező mondatok) a Babilóniai Talmudban.
Nos, először is mi az, ami valóban a Babilóniai Talmudból származik mint "állítólagos idézet"? A "kisebb traktátusokkal" most nem törődünk, mert azok nem állnak rendelkezésünkre, hogy magukat az állítólagosan nem létező mondatocskákat kikeresgéljük.
Le kell mindenekelőtt szögeznünk, hogy Luzsénszky sok forrásból hoz idézeteket, nem csak a Talmudból. Akad olyan része a könyvének, amiben egyetlen Talmudi idézet sincsen (legalábbis a "nagy traktátusokból" semmi).
Mivel a könyv nem is olyan hosszadalmas, így részenként haladok. Lássuk!
"Ha valaki az Írással foglalkozik, az valami, de nem különös dolog; ha a Misnahval, ez valami és meg is kapja érte az ember a jutalmát; ha azonban a Ghemarával foglalkozik, ennél nincsen jelentékenyebb dolog." (Baba mezia 33 b.) - hibás forrásmegjelölés. A keresett szakasz a 33a-n található.
"Ha az ember a Talmud tételeitől a Bibliához tér vissza, akkor már nincs szerencséje." (Hagiga 10 b.) - hibás forrásmegjelölés: a 10a-n található. Valamint értelmezés ez, nem pedig szó szerinti fordítás: "a halaikárál az Írásra".
"Szigorúbb (kötelesség) az írástudók szavainál maradni, mint a Törvénynél." (Sanhedrin 88 b.) - "törvénynél" helyett "Tóránál"
Simeon ben Lakiz mondja, ... hogy a Sínai-hegyen átadott kőtáblák a tízparancsolat, a "tanítás" a Tórát, a parancs (Mózes II. 24.) a Misnah-t jelenti, ... "hogy megtanuljátok": ez pedig a Ghemarát. "Ebből következik, hogy mindezek már Mózesnek a Sinai-hegyen átadattak" (Berachoth 5a.) - a szöveg hiányos, de az eredeti értelem nem sérült. A hiányokat "..."-al jelöltem.
Nos, először is mi az, ami valóban a Babilóniai Talmudból származik mint "állítólagos idézet"? A "kisebb traktátusokkal" most nem törődünk, mert azok nem állnak rendelkezésünkre, hogy magukat az állítólagosan nem létező mondatocskákat kikeresgéljük.
Le kell mindenekelőtt szögeznünk, hogy Luzsénszky sok forrásból hoz idézeteket, nem csak a Talmudból. Akad olyan része a könyvének, amiben egyetlen Talmudi idézet sincsen (legalábbis a "nagy traktátusokból" semmi).
Mivel a könyv nem is olyan hosszadalmas, így részenként haladok. Lássuk!
"Ha valaki az Írással foglalkozik, az valami, de nem különös dolog; ha a Misnahval, ez valami és meg is kapja érte az ember a jutalmát; ha azonban a Ghemarával foglalkozik, ennél nincsen jelentékenyebb dolog." (Baba mezia 33 b.) - hibás forrásmegjelölés. A keresett szakasz a 33a-n található.
"Ha az ember a Talmud tételeitől a Bibliához tér vissza, akkor már nincs szerencséje." (Hagiga 10 b.) - hibás forrásmegjelölés: a 10a-n található. Valamint értelmezés ez, nem pedig szó szerinti fordítás: "a halaikárál az Írásra".
"Szigorúbb (kötelesség) az írástudók szavainál maradni, mint a Törvénynél." (Sanhedrin 88 b.) - "törvénynél" helyett "Tóránál"
Simeon ben Lakiz mondja, ... hogy a Sínai-hegyen átadott kőtáblák a tízparancsolat, a "tanítás" a Tórát, a parancs (Mózes II. 24.) a Misnah-t jelenti, ... "hogy megtanuljátok": ez pedig a Ghemarát. "Ebből következik, hogy mindezek már Mózesnek a Sinai-hegyen átadattak" (Berachoth 5a.) - a szöveg hiányos, de az eredeti értelem nem sérült. A hiányokat "..."-al jelöltem.
2010. március 28., vasárnap
név napok
berakoth 192
peah 24
demai 21
kilayim 27
shebiith 30
terumoth 33
maaseroth 15
maaser sheni 15
hallah 12
orlah 9
shabbath 471
erubin 315
pesahim 363
sukkah 168
bezah 120
Rosh Hashana 105
Taanith 93
shekalim 24
megillah 96
moed katan 87
hagigah 81
yebamoth 366
kethuboth 336
nedarim 273
nazir 198
sotah 147
gittin 270
kiddushin 246
baba kamma 357
baba mezia 357
baba bathra 528
abodah zarah 228
Horayoth 42
shebuoth 147
makkoth 72
edduyoth 24
aboth 18
zebahim 360
menahoth 330
hullin 426
bekoroth 183
arakin 102
temurah 102
kerithoth 84
meilah 66
tamid 99
middoth 15
kinnim 9
niddah 219
kelim 90
oholoth 54
negaim 42
parah 36
tohoroth 30
mikwaoth 30
makshirin 18
zabim 15
tebul yom 18
yadayim 12
Ez egy rövid (és mivel nincs a blogban táblázatbeillesztés így elég randa) körülbelüli statisztika napi egy órás haladással arról, várhatóan mennyi idő (nap) alatt lehet elkészülni egy-egy traktátussal. A már elkészült, illetve elkezdett traktátusok nincsenek a listán.
berakoth 192
peah 24
demai 21
kilayim 27
shebiith 30
terumoth 33
maaseroth 15
maaser sheni 15
hallah 12
orlah 9
shabbath 471
erubin 315
pesahim 363
sukkah 168
bezah 120
Rosh Hashana 105
Taanith 93
shekalim 24
megillah 96
moed katan 87
hagigah 81
yebamoth 366
kethuboth 336
nedarim 273
nazir 198
sotah 147
gittin 270
kiddushin 246
baba kamma 357
baba mezia 357
baba bathra 528
abodah zarah 228
Horayoth 42
shebuoth 147
makkoth 72
edduyoth 24
aboth 18
zebahim 360
menahoth 330
hullin 426
bekoroth 183
arakin 102
temurah 102
kerithoth 84
meilah 66
tamid 99
middoth 15
kinnim 9
niddah 219
kelim 90
oholoth 54
negaim 42
parah 36
tohoroth 30
mikwaoth 30
makshirin 18
zabim 15
tebul yom 18
yadayim 12
Ez egy rövid (és mivel nincs a blogban táblázatbeillesztés így elég randa) körülbelüli statisztika napi egy órás haladással arról, várhatóan mennyi idő (nap) alatt lehet elkészülni egy-egy traktátussal. A már elkészült, illetve elkezdett traktátusok nincsenek a listán.
2010. március 25., csütörtök
Raj Tamás emlékére
"- Mi a különbség egy zsidó és egy gój között?
- Nagyon egyszerű! A zsidó kora reggel fölkel az ágyából, szépen megmosakszik, elmondja a gyönyörű reggeli imákat, szépen megreggelizik, iszik egy finom slovovitzot, majd elsiet a munkába. Ezzel szemben mit csinál a gój? Korán reggel nagy nehezen kikecmereg a vackából, lelottyantja magát egy kevés vízzel, elmormolja a maga értelmetlen imáit, eszik valami ehetetlen ételt, felhajtja a büdös pálinkáját, hogy végül elkotródjon a melóba." - Raj Tamás rabbi, Budapest.
Az biztos hogy R.T. nagy elismertségnek örvendett a magyar zsidóság körében legalábbis.
De milyen ember volt ő valójában? Alapozhatunk-e munkásságára?
Én erre voltam kíváncsi. Ezért előkapartam személyes írásait, nevezetesen a Valódi Talmudot amely Talmud-válaogatásban közreműködött, és "a rabbi válaszol" rovatát. És ezek alapján hoztam meg ítéletem.
A Valódi Talmud egy rakás szar. Hivatkozási alapnak úgy a Talmud kérdésében, mint az "antiszemita hamisítványok" kérdésében teljességgel elégtelen hivatkozási alap.
Miért?
Nos, először is egy ilyennél kötelező megadni a pontos hivatkozást, honnan van az idézet, mennyit tartalamaz az eredeti szövegből, és egyáltalán: MELYIK TALMUDRÓL VAN SZÓ?
Ugyanis az előszóban azt olvashatjuk: "Ennek megfelelően ... kétféle Talmudról beszélhetünk. ... A most közreadott válogatás valamennyiből bőséges ízelítőt nyújt az olvasónak."
És erre csak a tartalomjegyzékben van egyáltalán hivatkozás a szövegek eredetijére (ami a netes verzióban nincs fent), de ott sem hivatkoznak arra, melyik Talmudból származik az - állítólagos - idézet.
Aztán azért sem izgalmas a "Valódi Talmud", mert egyetlen, "antiszemita ferdítés" által hivatkozott lapról sem idéz.
Tehát az egész haszontalan, azt mondani hogy ez bármilyen módon "valódi betekintést nyújt" a Talmudba (akármelyikbe), az hazugság. HA alkalmas valamire, akkor legfeljebb úgy használható - ha egyáltalán -, hogy az "antiszemita hamisítványokkal" EGYÜTT forgatjuk, hiszen mindkettő más-más részét idézi a Talmudnak.
Aztán lássunk még pár dolgot:
----
Kérdés: - Tisztelt Rabbi!
Lenne egy kérdésem a zsidókkal kapcsolatban.Imént olvastam a Talmudból pár dolgot ami engem nagyon zavar.Miszerint én egy gój vagyok akit át kell verni,meg kell, ölni a zsidók szerint.Sajnos én nem sok mindent tudok a zsidó vallásról.Nincs semmi bajom a zsidókkal, sőt nem is szívesen hallom ha szidják őket.Kérem írja le nekem, hogy ez így van e.Mert ha így van én se fogom szeretni a zsidókat.
R.T.: Tisztelt Olvasó! Rendkívül sajnálom, hogy Ön egy antiszemita hamisítvány áldozata lett. Amit olvasott, semmi köze sem a zsidósághoz, sem az egyébként nem szent könyvnek, inkább ókori enciklopédiának nevezhető Talmudhoz. Semmi sem igaz belőle. Közönséges hamisítvány az, amelyet egy egykori német antiszemita szerző állított össze és a hitleri propagandagépezet is felhasznált a zsidók lejáratására. Sajnálatos, hogy egyesek még ma is kiadják, holott ma már minden könyvismerő ember tudja, mivel áll szemben. Ha Ön magyar nyelven akarja olvasni a Talmud hiteles szövegét, Molnár Ernő vagy dr. Domán István összeállítását olvassa el. Üdvözlettel: R.T.
Figyeljük meg, hogy R.T. rögtön azt feltételezi, hogy az illető - aki kérdésében EGYÁLTALÁN NEM EJTETT SZÓT ARRÓL AMIT R.T. FELTÉTELEZ - egy bizonyos konkrét állítólagos hamisítványból idézett. Holott a kérdésben az hangzik el, hogy a Talmudból, nem pedig pl. "a Luzsénszky-féle Talmud-kivonatból" olvasott.
Tehát a "válasz" puszta félrevezetés, hazugság.
Azért IS hazugság a "válasz", mert az ajánlott kivonatokban nem szerepelnek a kérdésben hivatkozott szövegek / oldalak.
-----
Mennyire tartja R.T. érvényesnek a Talmudot?
- "Vallási szempontból a Talmud elve érvényesül"
- "Talmud szerint még a jámbor zsidók sem állhatnak meg a gér cedek mellett."
- "Egyébként, mint bizonyára tudja, a Talmudban mindenféle, gyakran egymásnak ellentmondó, különböző, mintegy 2500 mestertől származó kijelentések találhatók."
- Kérdés: "A bíróságok által többször is hitelesített Talmud-fordítást vettem meg."
R.T.: "Amit Ön (nyilván őszinte érdeklődésből) megvett, az nem a Talmud szövege, hanem egy 19. század végi német antiszemita hamisítványból (Rohling művéből) készült magyar kiadás, még köszönőviszonyban sincs az eredeti szöveggel."
- "A karaiták egy ma már inkább történelminek mondható zsidó vallási irányzat volt, akik csak a Szentírást ismerték el, a szóbeli hagyományt nem, így a Talmudot sem."
- "A karaiták abban különböznek, hogy nem fogadják el a Talmudot"
- "Mellesleg tudnia kell, hogy sem a Talmud, amelyben egymásnak ellentmondó vélemények találhatók, sem a Zóhár nem számít szent könyvnek, tehát nem vagyunk kótelesek elfogadni"
Tehát mit tudtunk meg itt?
1) A Talmudot nem kötelesek elfogadni - ugyanakkor csak a karaiták azok akik nem fogadják el. Felhozni tehát, hogy "nem vagyunk kötelesek elfogadni" puszta szemfényvesztés.
2) Ha a Talmud "egymásnak ellentmondó vélemények" halmaza, akkor hogy mondhatja máshol, hogy 'a Talmud ezt mondja, a Talmud azt mondja', vagy "vallási szempontból a Talmud elve érvényesül"? Ismét szemfényvesztéssel van dolgunk.
3) Hogyan mondhatja egy BÍRÓSÁG ÁLTAL TÖBBSZÖR IS HITELESÍTETT Talmud-fordításra, hogy "hamisítvány, ami még köszönőviszonyban sincs az eredeti szöveggel"?
--------
Kérdés: Hogyan tudná cáfolni a Luzsénszky Alfonz által magyarra lefordított Talmudban szereplő,a zsidóság szempontjából negatív tételeket.Itt halkan megjegyzem,hogy az angol fordítás is megegyezik vele.
Pl.:Sanhedrin, 58b lap: "Ha egy nemzsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra ha valaki egy izraelitát arculüt, az éppen annyit tesz, mintha az Istenséáget ütötte volna arcul."
R.T.: A Talmud képletesen úgy véli, az ember arca Isten tükörképe, �képmása�, tehát ha valaki arcul üti embertársát (nem számít, hogy zsidó vagy nem zsidó), az olyan, mintha az Istenséget ütötte volna arcul�
Látjuk a hazugságot? A kérdésben ott az idézet, amiből a válasznál hipp-hopp, R.T. kibűvészkedte a "nemzsidó" és "izraelita" szavakat, és helyükre az "embertársa" szót pakolta. Kérem, EZ az igazi hamisítás, itt az orrunk előtt.
------
Kérdés: "...az élő lélek Izraelre vonatkozik,amely egyedüli birtokosa a szent,élő,felülről származó lelkeknek.A szarvasmarha,a csúszómászók és a föld vadállatai a többi népekre vonatkoznak,amelyek nem élő lelkek."
R.T.: A Bibliában, a Teremtéstörténetben szereplő �élő lélek� így pontatlan fordítás, valójában élőlényt kell fordítani, és az ugyancsak állatot jelent. A Zóhár, a kabbala egyik főműve a Bibliában szereplő különféle állatokat az egyes népek szimbólumaiként említi, ezt nem lehet sértésnek tekinteni, hiszen ha az ausztrálok helyett kengurut, a skandinávok helyett rénszarvast, a pápuák helyett az ő totemállatukat, a disznót említjük, nem fognak megsértődni.
Na itt is dúskálunk a hazugságban, félrevezetésben.
1) ki a frászt érdekel az ő magánfordítása? Ki a fenét érdekel egy HÓT MÁSIK FORRÁSBÓL származó idézet? Csakis azt bizonyítja, hogy a zsidók elferdítették a Biblia tanításait, nem mást.
2) egyes állatokat egye népek szimbólumaként... Nos, vajon sértés volt-e a tatárokat "kutyafejű"-nek csúfolni? A franciákat "csigazabálóknak"? A zsidókat "disznónak"?
Amennyiben R.T. a címerállatokra gondolt, már bocsi, de azt a népek saját maguknak választják, egy másik nép gúnyos sértéseként megalkotott állat-jelzője igenis sértés.
És még a címerállatokkal vaó jelölés IS sértés lesz, ha azzal jelölöd egy ország / nép polgárát úgy hívod.
De lássuk, hogy is működik a zsidó gondolkodás a kérdésben? A Talmudból kapjuk a választ, Berakoth 58a, melyben egy zsidó állatokkal való fajtalankodással vádol egy egyiptomit, aki egy egyiptomi nővel összefeküdt, majd eme tettét a megvádolt egyiptomi előtt Ezékiel egy passzusával "igazolja", melyben az egyiptomiakat "szamarak"-nak nevezik.
Azaz jól láthatjuk, hogy állati szimbólummal utalni egy népre a zsidóknál korántsem olyan ártatlan dolog, hanem TÉNYLEGESEN ÁLLATNAK TEKINTIK ilyenkor akiről szó van.
-----
Kérdés: A kérdések között többször felmerül az a bizonyos német talmud hamisítvány. Erre Ön általában két könyvet is javasol, mint cáfolat. Sajnos azonban be kell látnia, hogy ezek sem feltétlenül képesek ezt a rágalmat megcáfolni, hiszen ezek is csak kivonatok a Talmudból, nem annak szó szerinti magyar változatai. Ezért szeretnék hozzájutni egy eredeti Talmudhoz, mert ez egyértelmű cáfolat lenne.
R.T.: Az általam ajánlott könyvek nem cáfolatai az Ön által említett rágalmazó kiadványnak, nem is azért készültek.
Hát akkor mi a fenének ajánlgatja őket Herr Tamás?, amennyiben a felmerült kérdésekben ÖN SZERINT IS irrelevánsak?
-------
Végül csak azt mondhatom: a zsidóknál virág helyett (a zsidók elmondása szerint) köveket raknak a sírokra. Sz'al aki akar menjen és rakjon Raj Tamás sírjára egy követ. Ki ne másszon belőle.
- Nagyon egyszerű! A zsidó kora reggel fölkel az ágyából, szépen megmosakszik, elmondja a gyönyörű reggeli imákat, szépen megreggelizik, iszik egy finom slovovitzot, majd elsiet a munkába. Ezzel szemben mit csinál a gój? Korán reggel nagy nehezen kikecmereg a vackából, lelottyantja magát egy kevés vízzel, elmormolja a maga értelmetlen imáit, eszik valami ehetetlen ételt, felhajtja a büdös pálinkáját, hogy végül elkotródjon a melóba." - Raj Tamás rabbi, Budapest.
Az biztos hogy R.T. nagy elismertségnek örvendett a magyar zsidóság körében legalábbis.
De milyen ember volt ő valójában? Alapozhatunk-e munkásságára?
Én erre voltam kíváncsi. Ezért előkapartam személyes írásait, nevezetesen a Valódi Talmudot amely Talmud-válaogatásban közreműködött, és "a rabbi válaszol" rovatát. És ezek alapján hoztam meg ítéletem.
A Valódi Talmud egy rakás szar. Hivatkozási alapnak úgy a Talmud kérdésében, mint az "antiszemita hamisítványok" kérdésében teljességgel elégtelen hivatkozási alap.
Miért?
Nos, először is egy ilyennél kötelező megadni a pontos hivatkozást, honnan van az idézet, mennyit tartalamaz az eredeti szövegből, és egyáltalán: MELYIK TALMUDRÓL VAN SZÓ?
Ugyanis az előszóban azt olvashatjuk: "Ennek megfelelően ... kétféle Talmudról beszélhetünk. ... A most közreadott válogatás valamennyiből bőséges ízelítőt nyújt az olvasónak."
És erre csak a tartalomjegyzékben van egyáltalán hivatkozás a szövegek eredetijére (ami a netes verzióban nincs fent), de ott sem hivatkoznak arra, melyik Talmudból származik az - állítólagos - idézet.
Aztán azért sem izgalmas a "Valódi Talmud", mert egyetlen, "antiszemita ferdítés" által hivatkozott lapról sem idéz.
Tehát az egész haszontalan, azt mondani hogy ez bármilyen módon "valódi betekintést nyújt" a Talmudba (akármelyikbe), az hazugság. HA alkalmas valamire, akkor legfeljebb úgy használható - ha egyáltalán -, hogy az "antiszemita hamisítványokkal" EGYÜTT forgatjuk, hiszen mindkettő más-más részét idézi a Talmudnak.
Aztán lássunk még pár dolgot:
----
Kérdés: - Tisztelt Rabbi!
Lenne egy kérdésem a zsidókkal kapcsolatban.Imént olvastam a Talmudból pár dolgot ami engem nagyon zavar.Miszerint én egy gój vagyok akit át kell verni,meg kell, ölni a zsidók szerint.Sajnos én nem sok mindent tudok a zsidó vallásról.Nincs semmi bajom a zsidókkal, sőt nem is szívesen hallom ha szidják őket.Kérem írja le nekem, hogy ez így van e.Mert ha így van én se fogom szeretni a zsidókat.
R.T.: Tisztelt Olvasó! Rendkívül sajnálom, hogy Ön egy antiszemita hamisítvány áldozata lett. Amit olvasott, semmi köze sem a zsidósághoz, sem az egyébként nem szent könyvnek, inkább ókori enciklopédiának nevezhető Talmudhoz. Semmi sem igaz belőle. Közönséges hamisítvány az, amelyet egy egykori német antiszemita szerző állított össze és a hitleri propagandagépezet is felhasznált a zsidók lejáratására. Sajnálatos, hogy egyesek még ma is kiadják, holott ma már minden könyvismerő ember tudja, mivel áll szemben. Ha Ön magyar nyelven akarja olvasni a Talmud hiteles szövegét, Molnár Ernő vagy dr. Domán István összeállítását olvassa el. Üdvözlettel: R.T.
Figyeljük meg, hogy R.T. rögtön azt feltételezi, hogy az illető - aki kérdésében EGYÁLTALÁN NEM EJTETT SZÓT ARRÓL AMIT R.T. FELTÉTELEZ - egy bizonyos konkrét állítólagos hamisítványból idézett. Holott a kérdésben az hangzik el, hogy a Talmudból, nem pedig pl. "a Luzsénszky-féle Talmud-kivonatból" olvasott.
Tehát a "válasz" puszta félrevezetés, hazugság.
Azért IS hazugság a "válasz", mert az ajánlott kivonatokban nem szerepelnek a kérdésben hivatkozott szövegek / oldalak.
-----
Mennyire tartja R.T. érvényesnek a Talmudot?
- "Vallási szempontból a Talmud elve érvényesül"
- "Talmud szerint még a jámbor zsidók sem állhatnak meg a gér cedek mellett."
- "Egyébként, mint bizonyára tudja, a Talmudban mindenféle, gyakran egymásnak ellentmondó, különböző, mintegy 2500 mestertől származó kijelentések találhatók."
- Kérdés: "A bíróságok által többször is hitelesített Talmud-fordítást vettem meg."
R.T.: "Amit Ön (nyilván őszinte érdeklődésből) megvett, az nem a Talmud szövege, hanem egy 19. század végi német antiszemita hamisítványból (Rohling művéből) készült magyar kiadás, még köszönőviszonyban sincs az eredeti szöveggel."
- "A karaiták egy ma már inkább történelminek mondható zsidó vallási irányzat volt, akik csak a Szentírást ismerték el, a szóbeli hagyományt nem, így a Talmudot sem."
- "A karaiták abban különböznek, hogy nem fogadják el a Talmudot"
- "Mellesleg tudnia kell, hogy sem a Talmud, amelyben egymásnak ellentmondó vélemények találhatók, sem a Zóhár nem számít szent könyvnek, tehát nem vagyunk kótelesek elfogadni"
Tehát mit tudtunk meg itt?
1) A Talmudot nem kötelesek elfogadni - ugyanakkor csak a karaiták azok akik nem fogadják el. Felhozni tehát, hogy "nem vagyunk kötelesek elfogadni" puszta szemfényvesztés.
2) Ha a Talmud "egymásnak ellentmondó vélemények" halmaza, akkor hogy mondhatja máshol, hogy 'a Talmud ezt mondja, a Talmud azt mondja', vagy "vallási szempontból a Talmud elve érvényesül"? Ismét szemfényvesztéssel van dolgunk.
3) Hogyan mondhatja egy BÍRÓSÁG ÁLTAL TÖBBSZÖR IS HITELESÍTETT Talmud-fordításra, hogy "hamisítvány, ami még köszönőviszonyban sincs az eredeti szöveggel"?
--------
Kérdés: Hogyan tudná cáfolni a Luzsénszky Alfonz által magyarra lefordított Talmudban szereplő,a zsidóság szempontjából negatív tételeket.Itt halkan megjegyzem,hogy az angol fordítás is megegyezik vele.
Pl.:Sanhedrin, 58b lap: "Ha egy nemzsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra ha valaki egy izraelitát arculüt, az éppen annyit tesz, mintha az Istenséáget ütötte volna arcul."
R.T.: A Talmud képletesen úgy véli, az ember arca Isten tükörképe, �képmása�, tehát ha valaki arcul üti embertársát (nem számít, hogy zsidó vagy nem zsidó), az olyan, mintha az Istenséget ütötte volna arcul�
Látjuk a hazugságot? A kérdésben ott az idézet, amiből a válasznál hipp-hopp, R.T. kibűvészkedte a "nemzsidó" és "izraelita" szavakat, és helyükre az "embertársa" szót pakolta. Kérem, EZ az igazi hamisítás, itt az orrunk előtt.
------
Kérdés: "...az élő lélek Izraelre vonatkozik,amely egyedüli birtokosa a szent,élő,felülről származó lelkeknek.A szarvasmarha,a csúszómászók és a föld vadállatai a többi népekre vonatkoznak,amelyek nem élő lelkek."
R.T.: A Bibliában, a Teremtéstörténetben szereplő �élő lélek� így pontatlan fordítás, valójában élőlényt kell fordítani, és az ugyancsak állatot jelent. A Zóhár, a kabbala egyik főműve a Bibliában szereplő különféle állatokat az egyes népek szimbólumaiként említi, ezt nem lehet sértésnek tekinteni, hiszen ha az ausztrálok helyett kengurut, a skandinávok helyett rénszarvast, a pápuák helyett az ő totemállatukat, a disznót említjük, nem fognak megsértődni.
Na itt is dúskálunk a hazugságban, félrevezetésben.
1) ki a frászt érdekel az ő magánfordítása? Ki a fenét érdekel egy HÓT MÁSIK FORRÁSBÓL származó idézet? Csakis azt bizonyítja, hogy a zsidók elferdítették a Biblia tanításait, nem mást.
2) egyes állatokat egye népek szimbólumaként... Nos, vajon sértés volt-e a tatárokat "kutyafejű"-nek csúfolni? A franciákat "csigazabálóknak"? A zsidókat "disznónak"?
Amennyiben R.T. a címerállatokra gondolt, már bocsi, de azt a népek saját maguknak választják, egy másik nép gúnyos sértéseként megalkotott állat-jelzője igenis sértés.
És még a címerállatokkal vaó jelölés IS sértés lesz, ha azzal jelölöd egy ország / nép polgárát úgy hívod.
De lássuk, hogy is működik a zsidó gondolkodás a kérdésben? A Talmudból kapjuk a választ, Berakoth 58a, melyben egy zsidó állatokkal való fajtalankodással vádol egy egyiptomit, aki egy egyiptomi nővel összefeküdt, majd eme tettét a megvádolt egyiptomi előtt Ezékiel egy passzusával "igazolja", melyben az egyiptomiakat "szamarak"-nak nevezik.
Azaz jól láthatjuk, hogy állati szimbólummal utalni egy népre a zsidóknál korántsem olyan ártatlan dolog, hanem TÉNYLEGESEN ÁLLATNAK TEKINTIK ilyenkor akiről szó van.
-----
Kérdés: A kérdések között többször felmerül az a bizonyos német talmud hamisítvány. Erre Ön általában két könyvet is javasol, mint cáfolat. Sajnos azonban be kell látnia, hogy ezek sem feltétlenül képesek ezt a rágalmat megcáfolni, hiszen ezek is csak kivonatok a Talmudból, nem annak szó szerinti magyar változatai. Ezért szeretnék hozzájutni egy eredeti Talmudhoz, mert ez egyértelmű cáfolat lenne.
R.T.: Az általam ajánlott könyvek nem cáfolatai az Ön által említett rágalmazó kiadványnak, nem is azért készültek.
Hát akkor mi a fenének ajánlgatja őket Herr Tamás?, amennyiben a felmerült kérdésekben ÖN SZERINT IS irrelevánsak?
-------
Végül csak azt mondhatom: a zsidóknál virág helyett (a zsidók elmondása szerint) köveket raknak a sírokra. Sz'al aki akar menjen és rakjon Raj Tamás sírjára egy követ. Ki ne másszon belőle.
2010. március 24., szerda
Folytatom a kutatás a magyar nyelvű Talmud után
Mármint az után, hogy miért nincs?
A "jewish meeting point" nem vette a fáradtságot válaszolni, egyszerűen elirányítottak a zsido.com felé.
Legyen nekik. Most az alábbi e-mailt küldtem el:
A jmpoint.hu-n javaslták, hogy az Önök "Kérdezd a rabbit" rovatának tegyem fel a kérdést, amit ott feltettem.
Elnézésüket kérem, de nem találtam a rovathoz közvetlen elérhetőséget, ezért írok erre az e-mailcímre (info@zsido.com) .
A kérdésem a következő volt:
"Miért nincs magyar nyelvű Talmud?"
Amit kiegészíthetnék azzal is:
Az az 1-2, nem antiszemita kivonatban, amik a Talmudról készültek, miért nem mutatnak be egyet sem az antiszemita kivonatok által hivatkozott fóliák közül?
A nem-antiszemita kivonatok - pl. a zsido.hu oldalán közzétett "Valódi Talmud" - ezen kívül is súlyos problémákkal küszködnek, értve ez alatt olyan alapvető hibákat, mint elégtelen forrásmegjelölés.
Tehát szeretném, ha érdemi választ adnának:
Miért nincs magyar nyelvű Talmud?
Vagy válaszolnak, vagy nem. A kérdést mi feltettük, így innentől az ő felelősségük.
A "jewish meeting point" nem vette a fáradtságot válaszolni, egyszerűen elirányítottak a zsido.com felé.
Legyen nekik. Most az alábbi e-mailt küldtem el:
A jmpoint.hu-n javaslták, hogy az Önök "Kérdezd a rabbit" rovatának tegyem fel a kérdést, amit ott feltettem.
Elnézésüket kérem, de nem találtam a rovathoz közvetlen elérhetőséget, ezért írok erre az e-mailcímre (info@zsido.com) .
A kérdésem a következő volt:
"Miért nincs magyar nyelvű Talmud?"
Amit kiegészíthetnék azzal is:
Az az 1-2, nem antiszemita kivonatban, amik a Talmudról készültek, miért nem mutatnak be egyet sem az antiszemita kivonatok által hivatkozott fóliák közül?
A nem-antiszemita kivonatok - pl. a zsido.hu oldalán közzétett "Valódi Talmud" - ezen kívül is súlyos problémákkal küszködnek, értve ez alatt olyan alapvető hibákat, mint elégtelen forrásmegjelölés.
Tehát szeretném, ha érdemi választ adnának:
Miért nincs magyar nyelvű Talmud?
Vagy válaszolnak, vagy nem. A kérdést mi feltettük, így innentől az ő felelősségük.
2010. március 23., kedd
újabb zsidó magyarázkodások
Az alábbi oldalt ajálották a Talmudot támadók figyelmébe:
http://talmud.faithweb.com/
Nos, lapozzunk bele az ottani cikkelyekbe!
- A Schindler-listája elején szereplő idézetnél azzal magyarázkodnak, hogy debezzeg a Jeruzsálemi Talmudban az van.
Viszont ki a faszt érdekel a jeruzsálemi, ha egyszer az aranymérték a Babilóniai Talmud?
- hazudjanak-e a zsidók a Talmudról?
Nos, a kérdésben nem tudok egyértelmű passzust citálni, de a Sanhedrin 59a szerint egy nemzsidó nem tanulmányozhatja a Tamudot, így nagyon valószínű, hogy ennek következményeként egy zsidó hazudni fog róla. És hazudnak is, amit azzal magyaráznak ki, hogy "bizonyára tényleg úgy hitte".
- Mi a nemzsidók helyzete a júdaizmusban?
Említsük csak fel a Baba Kamma 113b-t, vagy azt ahol arról beszélnek hogy a pogányoknak nem jár a Sabbath (Sanhedrin 58b) - konklúzió: a nemzsidók legjobb esetben is másodrendű állampolgárok a júdaizmusban.
- a pogányok nem emberek
Nos, először is hamis a cím. Az állítás szerint ugyanis "a pogányok kevésbé emberek", avagy "alsóbbrendű emberek". Erre azt a lehetőséget adják, hogy "a zsidók felsőbbrendűek". Viszont egymáshoz hasonlítva ez megintcsak azt jelenti, hogy a nemzsidók alacsonyabb rendűek a zsidóknál. Hát köszönjük szépen.
Az meg, hogy ellentmondást találnak, az csak annyit bizonyít, hogy a Talmud egy rakás... mármint hogy nem isteni készítmény, hanem idők során összerakott emberi dolog.
- lopni pogányoktól
Azzal kezdi, hogy "áh, az nem is lopás amiről ott szó van, hanem egy elveszett dolog visszaszolgáltatása". Nos kérem, kit érdekel hogy elveszett, vagy sem: ha tudod ki a tulajdonos és megtartod, az - legalábbis köznépi szemszögből - lopás. A lényeg egyébként mindenképpen az, hogy kettős standardot használnak, és hátrányos jogi helyzetet kreálnak a nemzsidókra nézve.
- megcsalni a nemzsidókat
Hát nem érdekes, hogy meg sem kísérli beidézni az tamudi idézetet? Rögtön lelepleződne, nyilvánvalóan.
- nemzsidókat ölni
Igen, teljességgel tudatában vagyunk, hogy egy egyiptomiakra vonatkozó idézet alapján általánosít a rabbi. Jól jegyezzük meg: általánosít egy konkrét helyzetből. Magát a konklúziót nem menti, hogy miből vezeti le.
Továbbá nem mondom hogy minden nemzsidó kiírtásáról lenne szó bárhol a Talmudban, de igenis van szó egyes nemzsidók megöléséről, pl. Sanhedrin 59a: "Egy pogány aki a Tórát (Talmudot, l. Glos.) tanulmányozza, halált érdemel (ti. meg kell ölni),".
- megint a goyok
Bárhogy igyekeznek is, a talmudi szóhasználat nem menthető semmilyen nyakatekeréssel más könyvek szóhasználatával, még ha az maga a Biblia is. Üssünk csak fel egy angolszótárt a "pogány" címszó alatt! Ott lesz ez: "zsidó szóhasználatban: gój".
De egyébként köszönet az oldalnak azért, hogy lássuk, Mr. Isten sehol nem nevezi a zsidókat "goy"-nak, hanem "goy kadosh"-nak, azaz kiválasztott népnek. Nem mindegy! (Íme az "übermensch" eszméje a gyakorlatban a Bibliából, a zsidók által alátámasztva.)
http://talmud.faithweb.com/
Nos, lapozzunk bele az ottani cikkelyekbe!
- A Schindler-listája elején szereplő idézetnél azzal magyarázkodnak, hogy debezzeg a Jeruzsálemi Talmudban az van.
Viszont ki a faszt érdekel a jeruzsálemi, ha egyszer az aranymérték a Babilóniai Talmud?
- hazudjanak-e a zsidók a Talmudról?
Nos, a kérdésben nem tudok egyértelmű passzust citálni, de a Sanhedrin 59a szerint egy nemzsidó nem tanulmányozhatja a Tamudot, így nagyon valószínű, hogy ennek következményeként egy zsidó hazudni fog róla. És hazudnak is, amit azzal magyaráznak ki, hogy "bizonyára tényleg úgy hitte".
- Mi a nemzsidók helyzete a júdaizmusban?
Említsük csak fel a Baba Kamma 113b-t, vagy azt ahol arról beszélnek hogy a pogányoknak nem jár a Sabbath (Sanhedrin 58b) - konklúzió: a nemzsidók legjobb esetben is másodrendű állampolgárok a júdaizmusban.
- a pogányok nem emberek
Nos, először is hamis a cím. Az állítás szerint ugyanis "a pogányok kevésbé emberek", avagy "alsóbbrendű emberek". Erre azt a lehetőséget adják, hogy "a zsidók felsőbbrendűek". Viszont egymáshoz hasonlítva ez megintcsak azt jelenti, hogy a nemzsidók alacsonyabb rendűek a zsidóknál. Hát köszönjük szépen.
Az meg, hogy ellentmondást találnak, az csak annyit bizonyít, hogy a Talmud egy rakás... mármint hogy nem isteni készítmény, hanem idők során összerakott emberi dolog.
- lopni pogányoktól
Azzal kezdi, hogy "áh, az nem is lopás amiről ott szó van, hanem egy elveszett dolog visszaszolgáltatása". Nos kérem, kit érdekel hogy elveszett, vagy sem: ha tudod ki a tulajdonos és megtartod, az - legalábbis köznépi szemszögből - lopás. A lényeg egyébként mindenképpen az, hogy kettős standardot használnak, és hátrányos jogi helyzetet kreálnak a nemzsidókra nézve.
- megcsalni a nemzsidókat
Hát nem érdekes, hogy meg sem kísérli beidézni az tamudi idézetet? Rögtön lelepleződne, nyilvánvalóan.
- nemzsidókat ölni
Igen, teljességgel tudatában vagyunk, hogy egy egyiptomiakra vonatkozó idézet alapján általánosít a rabbi. Jól jegyezzük meg: általánosít egy konkrét helyzetből. Magát a konklúziót nem menti, hogy miből vezeti le.
Továbbá nem mondom hogy minden nemzsidó kiírtásáról lenne szó bárhol a Talmudban, de igenis van szó egyes nemzsidók megöléséről, pl. Sanhedrin 59a: "Egy pogány aki a Tórát (Talmudot, l. Glos.) tanulmányozza, halált érdemel (ti. meg kell ölni),".
- megint a goyok
Bárhogy igyekeznek is, a talmudi szóhasználat nem menthető semmilyen nyakatekeréssel más könyvek szóhasználatával, még ha az maga a Biblia is. Üssünk csak fel egy angolszótárt a "pogány" címszó alatt! Ott lesz ez: "zsidó szóhasználatban: gój".
De egyébként köszönet az oldalnak azért, hogy lássuk, Mr. Isten sehol nem nevezi a zsidókat "goy"-nak, hanem "goy kadosh"-nak, azaz kiválasztott népnek. Nem mindegy! (Íme az "übermensch" eszméje a gyakorlatban a Bibliából, a zsidók által alátámasztva.)
2010. március 21., vasárnap
Zsidók által elkövetett holokausztok a'la Ószövetség
A zsidók istene által elkövetett etnikai tisztogatásokkal itt nem foglalkozunk.
1) Sekhem ellen elkövetett holokauszt (Gen. 34.)
2) Arad király országa ellen elkövetett holokauszt (Számok 21.1-3.)
34) Básán királysága ellen elkövetett holokauszt (Számok 21.33-35.)
3) Midiániták ellen elkövetett holokauszt (Számok 31.)
4) Hesbon ellen elkövetett holokauszt (Második Törvénykönyv 2.)
5) Básán ellen elkövetett holokauszt (Második Törvénykönyv 3.)
6) Jerikó ellen elkövetett holokauszt (Józs. 6.)
7) Ai ellen elkövetett kolokauszt (Józs. 8.)
8) Makedda ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
9) Libna ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
10) Lákis ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
11) Eglon ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
12) Hebron ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
13) Debir ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
14) Több, nem részletezett elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
15) Hásor ellen elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
16) Mádon ellen elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
17) Simron ellen elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
18) Aksáf ellen elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
19) Több, nem részletezett elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
20) Anákok ellen elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
21) Jeruzsálem ellen elkövetett holokauszt (Bír. 1.)
22) Efraimiták ellen elkövetett holokauszt (Bír. 12.)
23) Egy meg nem nevezett nép ellen elkövetett holokauszt (Bír. 18.)
24) Benjáminiták ellen elkövetett holokauszt (Bír. 20.)
25) Jábes-Gileádiak ellen elkövetett holokauszt (Bír. 21.)
26) Amálekiták ellen elkövetett holokauszt (1Sám. 15.)
27) Meg nem nevezett ország ellen elkövetett holokauszt, melynek lakói girzeusok, gessureusok és amálekiták (!?) voltak (1Sám 25.)
28) Moábiták ellen elkövetett holokauszt (2Sám. 8.)
29) Ammoniták ellen elkövetett holokauszt (2Sám. 12.)
30) Baal hívei ellen elkövetett holokauszt (1Kir. 18.)
31) Baal hívei ellen elkövetett holokauszt (2Kir. 10.)
32) a "magaslatok papjai" ellen elkövetett holokauszt (2Kir. 23.)
33) Babilónia ellen elkövetett holokauszt (Eszter 9.)
1) Sekhem ellen elkövetett holokauszt (Gen. 34.)
2) Arad király országa ellen elkövetett holokauszt (Számok 21.1-3.)
34) Básán királysága ellen elkövetett holokauszt (Számok 21.33-35.)
3) Midiániták ellen elkövetett holokauszt (Számok 31.)
4) Hesbon ellen elkövetett holokauszt (Második Törvénykönyv 2.)
5) Básán ellen elkövetett holokauszt (Második Törvénykönyv 3.)
6) Jerikó ellen elkövetett holokauszt (Józs. 6.)
7) Ai ellen elkövetett kolokauszt (Józs. 8.)
8) Makedda ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
9) Libna ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
10) Lákis ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
11) Eglon ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
12) Hebron ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
13) Debir ellen elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
14) Több, nem részletezett elkövetett holokauszt (Józs. 10.)
15) Hásor ellen elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
16) Mádon ellen elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
17) Simron ellen elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
18) Aksáf ellen elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
19) Több, nem részletezett elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
20) Anákok ellen elkövetett holokauszt (Józs. 11.)
21) Jeruzsálem ellen elkövetett holokauszt (Bír. 1.)
22) Efraimiták ellen elkövetett holokauszt (Bír. 12.)
23) Egy meg nem nevezett nép ellen elkövetett holokauszt (Bír. 18.)
24) Benjáminiták ellen elkövetett holokauszt (Bír. 20.)
25) Jábes-Gileádiak ellen elkövetett holokauszt (Bír. 21.)
26) Amálekiták ellen elkövetett holokauszt (1Sám. 15.)
27) Meg nem nevezett ország ellen elkövetett holokauszt, melynek lakói girzeusok, gessureusok és amálekiták (!?) voltak (1Sám 25.)
28) Moábiták ellen elkövetett holokauszt (2Sám. 8.)
29) Ammoniták ellen elkövetett holokauszt (2Sám. 12.)
30) Baal hívei ellen elkövetett holokauszt (1Kir. 18.)
31) Baal hívei ellen elkövetett holokauszt (2Kir. 10.)
32) a "magaslatok papjai" ellen elkövetett holokauszt (2Kir. 23.)
33) Babilónia ellen elkövetett holokauszt (Eszter 9.)
2010. március 18., csütörtök
zsido.com 3
Igazából bírom ezt az oldalt, mert viszonylag látgatott, van rajta tartalom, és néha még hozzászólni is engedik a népet.
Most arra lettem figyelmes, hogy közvélemény-kutatásuk is van!
Nézzünk meg pár eredményt - magyar honlap, magyar zsidóság: lássu kmi vele a helyzet!
Szerencsére az eredmény vígasztaló. A nagy többségnek van annyi esze hogy lássa micsoda marhaság az egész, és még akinek nincs, az is látja hogy túl sok jó nem származik belőle a zsidóság megítélésében, ami lássuk be, egyre zuhan, meredeken mondhatni - ami persze az életszínvonal és a bűnbakkeresés következménye, de a kérdésben ezen szempontok másodlagosak.
Sajna az internyeten nem mindíg jön át hogy ezek most ironizálnak, vagy komolyan ilyen hülyék, vagy hogy ennyi antiszemita látogatná az oldalt? (A többi eredményt látva a legutolsó lehetőség meglehetősen esélytelen, 1%-ot nem adnék neki.)
Véleményt erről mindenki alkosson maga. (A Purimmal amúgy az Eszter által vezetett / elrendelt népírtást ünneplik.)
No álljunk csak meg egy pillanatra. A Gázai övezet semleges terület, és támadásakor Palesztín területekre hatol be Izrael állam (azaz a zsidók). Nemzetközi egyezményeket rúg fel, mikor sorozatosan telepeket létesítenek a palesztín területeken.
Minden ez, csak nem jogos, és nem az ő területük, és nem az ő polgáraik (elvégre ha palesztín területeken laknak, akkor paleszítn polgárok), és nem a "Hamasz rakétái"-tól kell ott félteni a népet, hanemIzraelétől (elvégre a kérdés palesztín területeken végrehajtott izraeli offenzíváról szól).
Most arra lettem figyelmes, hogy közvélemény-kutatásuk is van!
Nézzünk meg pár eredményt - magyar honlap, magyar zsidóság: lássu kmi vele a helyzet!
Jogos-e a Máv elleni kártérítési per?
Ha nem hallottatok volna róla, a deportálásokért beperelték a zsidók a MÁV-ot. Igaz, hogy ott senki nem tudta mi is lesz a zsidókkal, és hát aki fizetett, annak biztosítják az eljutást a célállomásra, de a zsidóknak muszály volt ebbe belemászniuk...Szerencsére az eredmény vígasztaló. A nagy többségnek van annyi esze hogy lássa micsoda marhaság az egész, és még akinek nincs, az is látja hogy túl sok jó nem származik belőle a zsidóság megítélésében, ami lássuk be, egyre zuhan, meredeken mondhatni - ami persze az életszínvonal és a bűnbakkeresés következménye, de a kérdésben ezen szempontok másodlagosak.
Igaz-e, hogy Ahmadinedzsad zsidó?
Nos, ezt csak egy érdekesség miatt hozom fel: 145-en képesek voltak beikszelni, hogy "Persze, Hitler is az!"Sajna az internyeten nem mindíg jön át hogy ezek most ironizálnak, vagy komolyan ilyen hülyék, vagy hogy ennyi antiszemita látogatná az oldalt? (A többi eredményt látva a legutolsó lehetőség meglehetősen esélytelen, 1%-ot nem adnék neki.)
Ön szerint mi a magyar zsidóság legnagyobb kihívása?
No, milyen jó kérdés, és milyen jó válaszlehetőségek! És mindehhez milyen tanulságos a végeredmény! Antiszemitizmus és tudatanság fej-fej mellett. Hát drágáim, nem árulk el nagy titkot azzal, ha elárulom, hogy a kettő ugyanazt a dologt fedi. Ennek ellenére nemzsidónak továbbra is zéró információ az elv.Véleményed szerint a Jobbik népszerűsége aggodalomra ad okot a magyar zsidóság körében?
Érdekes, hogy milyen sok a nem (az igenek fele).Hogyan ünnepeled Purimot?
A válaszokból az derül ki, hogy a "helyes (vagy inkább "legjobb") válasz" a "Maszkot öltök és reggelig bulizom".Véleményt erről mindenki alkosson maga. (A Purimmal amúgy az Eszter által vezetett / elrendelt népírtást ünneplik.)
Jól teszi-e Izrael, hogy Gázát támadja?
No, és itt rögtön bejön a hazudozás és a rasszizmus. A messze legtöbb szavazatot kapott válasz: "Már rég meg kellett volna védenie polgárait a Hamasz rakétáitól."No álljunk csak meg egy pillanatra. A Gázai övezet semleges terület, és támadásakor Palesztín területekre hatol be Izrael állam (azaz a zsidók). Nemzetközi egyezményeket rúg fel, mikor sorozatosan telepeket létesítenek a palesztín területeken.
Minden ez, csak nem jogos, és nem az ő területük, és nem az ő polgáraik (elvégre ha palesztín területeken laknak, akkor paleszítn polgárok), és nem a "Hamasz rakétái"-tól kell ott félteni a népet, hanemIzraelétől (elvégre a kérdés palesztín területeken végrehajtott izraeli offenzíváról szól).
Egy zsidó ne szavazzon...
Gyurcsányra? A csóka zsidó, azért rohangált évekig kepiben (az a zsidó minifejfedő). Az előbbi kérdésben mutatott nagy hazafiság hova lett?Erősebb antiszemitizmus van-e ma, mint 10 éve?
A válaszok annyira nem is fontosak, de hogy lehet ilyen válaszlehetőséget felajánlani: "Közelednek a zsidótörvények"?Izrael...
No, aki beikszelte a "Hazám" válaszlehetőséget, az húzzon, de sürgősen. Ha az a hazád, akkor telepedj le ott, senki nem fogja megakadályozni (bárki aki igazolni tudja zsidó vérvonalát, tudtommal megkapja a betelepülési engedélyt). De ha ennek ellenére itt vagy, akkor ne lepődj meg a reakciókon. (Ugyanez vonatkozik a kínaiakra, vagy bármely más országot hazájának vallóra mint ahol él, annál a kitételnél, hogy ott, amit hazájának tart nincs üldöztetésnek kitéve.) Ha a megfogalmazás az lenne "őshaza", nem lenne semmi probléma a dologgal egyébként.Mit várhatunk a Talmudtól?
A Talmudról egyelőre keveset tudunk. De még ha csak a leg alapvetőbb tudással rendelkeznénk, azaz az alábbiakkal:
- a Talmud a zsidóság közvetlenül követett alapkönyve - lenne, ha idővel nem döbbentek volna rá, hogy túl sok benne az ellentmondás és a lezáratlan ügy. Fontosságban (de nem szentségben) megelőzi a Tórát (azaz Mózes öt könyvét), vagy ha úgy tetszik a Tanahot (a Biblia ma Ószövetségként ismert részét).
- a Talmudot a karaitákon kívül minden zsidó követi (akikből kb. 30,000 él jelenleg az egész Földön, ezek közül kb. 25,000 Izraelben, így abszolút minimális az esélye, hogy ilyennel fuss össze).
- míg a Tóra az "Írott Törvény", addig a Talmud a "Szóbeli Törvény". (Miután "Isten adta Mózesnek mindkettőt a Sínai hegyen", így a szó szerinti fordítás (lásd Szószedet) helyett így értelmes lefordítani. Mind a Biblia, mind a Tamud "Törvény"-ként emlegeti az "isteni szabályokat és tanokat", és jellegükben is elmondható hogy törvényekről van szó.)
- a Talmud a Tanah törvényeinek kifejtését, részletes változatát tartalmazza; Raj Tamás rabbi szavaival élve: "a Talmud a Biblia gyakorlati útmutatója".
Tegyük fel, hogy csak a fentieket tudjuk a Talmudról, semmi mást.
Azonban azt is vegyük hozzá a dolgokhoz, hogy a Tóra, pontosabban a Biblia, azaz az Ószövetség - a keresztényeknek köszönhetően - hozzáférhető.
Milyennek látjuk a Tórát (az Ószövetséget)?
A keresztények nagyon jól tudják milyen kényes kérdés ez, hogy mennyire tarthatatlan a "szerető isten" képe az Ószövetségben leírtak fényében (az Újszövetség fényében is, de ezt most hagyjuk). Az Ószövetség elvégre teli van (most a tudománytalanságokat, ellentmondásokat és a többit nem említve) rasszista (etnikai hovatartozás alapján gyűlölködő, ezen az alapon alsóbb- és felsőbbrendű fajokat elkülönítő), bigott (vallási hovatartozás alapján gyűlölködő), szexista (nem alapján gyűlölködő) - pontosabban soviniszta (a férfiak felsőbbrendűségét hangsúlyozó), rabszolgatartó, háborúra buzdító passzusokkal.
A Talmudtól tehát, ami az Ószövetség kommentárja, nem várunk mást, minthogy ezt a hozzáállást vigye tovább mint szükségszerű örökségét.
Vajon elképzelhető-e hogy a Talmud, amit egy olyan nép írt, ami büszkén lobogtat egy olyan iratot, amit saját maga "istentől valónak", "tökéletesnek", "változhatatlannak" és "igaznak" tart, és ami HAT TELJESEN ÉS TÖKÉLETESEN KIVITELEZETT HOLOKAUSZTOT tulajdonít ennek a népnek (értsd: a Biblia Ószövetségi részét), hogy ez a Talmud a "béke vallásának" alapköve? Józan gondolkodással feltételezhető-e, hogy minden "antiszemita kiragadott idézet" puszta alaptalan rágalom?
Ugyanakkor el kell-e ítélnünk őket azért, ami a Talmudban áll? Hát elítéljük-e a keresztényeket azért, ami a könyvükben áll? mármint személy szerint minden ma élő keresztényt? Természetesen nem.
Amiért viszont el kell ítélni akit el kell ítélni, az a - nagyon is valószínűsíthető - hazudozás.
- a Talmud a zsidóság közvetlenül követett alapkönyve - lenne, ha idővel nem döbbentek volna rá, hogy túl sok benne az ellentmondás és a lezáratlan ügy. Fontosságban (de nem szentségben) megelőzi a Tórát (azaz Mózes öt könyvét), vagy ha úgy tetszik a Tanahot (a Biblia ma Ószövetségként ismert részét).
- a Talmudot a karaitákon kívül minden zsidó követi (akikből kb. 30,000 él jelenleg az egész Földön, ezek közül kb. 25,000 Izraelben, így abszolút minimális az esélye, hogy ilyennel fuss össze).
- míg a Tóra az "Írott Törvény", addig a Talmud a "Szóbeli Törvény". (Miután "Isten adta Mózesnek mindkettőt a Sínai hegyen", így a szó szerinti fordítás (lásd Szószedet) helyett így értelmes lefordítani. Mind a Biblia, mind a Tamud "Törvény"-ként emlegeti az "isteni szabályokat és tanokat", és jellegükben is elmondható hogy törvényekről van szó.)
- a Talmud a Tanah törvényeinek kifejtését, részletes változatát tartalmazza; Raj Tamás rabbi szavaival élve: "a Talmud a Biblia gyakorlati útmutatója".
Tegyük fel, hogy csak a fentieket tudjuk a Talmudról, semmi mást.
Azonban azt is vegyük hozzá a dolgokhoz, hogy a Tóra, pontosabban a Biblia, azaz az Ószövetség - a keresztényeknek köszönhetően - hozzáférhető.
Milyennek látjuk a Tórát (az Ószövetséget)?
A keresztények nagyon jól tudják milyen kényes kérdés ez, hogy mennyire tarthatatlan a "szerető isten" képe az Ószövetségben leírtak fényében (az Újszövetség fényében is, de ezt most hagyjuk). Az Ószövetség elvégre teli van (most a tudománytalanságokat, ellentmondásokat és a többit nem említve) rasszista (etnikai hovatartozás alapján gyűlölködő, ezen az alapon alsóbb- és felsőbbrendű fajokat elkülönítő), bigott (vallási hovatartozás alapján gyűlölködő), szexista (nem alapján gyűlölködő) - pontosabban soviniszta (a férfiak felsőbbrendűségét hangsúlyozó), rabszolgatartó, háborúra buzdító passzusokkal.
A Talmudtól tehát, ami az Ószövetség kommentárja, nem várunk mást, minthogy ezt a hozzáállást vigye tovább mint szükségszerű örökségét.
Vajon elképzelhető-e hogy a Talmud, amit egy olyan nép írt, ami büszkén lobogtat egy olyan iratot, amit saját maga "istentől valónak", "tökéletesnek", "változhatatlannak" és "igaznak" tart, és ami HAT TELJESEN ÉS TÖKÉLETESEN KIVITELEZETT HOLOKAUSZTOT tulajdonít ennek a népnek (értsd: a Biblia Ószövetségi részét), hogy ez a Talmud a "béke vallásának" alapköve? Józan gondolkodással feltételezhető-e, hogy minden "antiszemita kiragadott idézet" puszta alaptalan rágalom?
Ugyanakkor el kell-e ítélnünk őket azért, ami a Talmudban áll? Hát elítéljük-e a keresztényeket azért, ami a könyvükben áll? mármint személy szerint minden ma élő keresztényt? Természetesen nem.
Amiért viszont el kell ítélni akit el kell ítélni, az a - nagyon is valószínűsíthető - hazudozás.
2010. március 17., szerda
zsido.com 2
Nemrég felhívtam a figyelmet, hogy látszólag használható Mishnahfeltöltésbe kezdtek.
Most viszont arra hívnám fel a figyelmet, hogy azért ezzel legyünk óvatosak, mert korántsem olyan biztos az. Vesázzük ki pl. az alábbi értekezésüket, ha már ott helyben kicenzúrázzák a vele kapcsolatban feltett kérdéseket a kis szemforgatók (nem zsidó sajátosság...):
http://zsido.com/konyvek/modern_etikai_kerdesek_a_zsido_jog_szemszogebol/73/1451
Azt fejtegetik, mennyire antiszemita mindenki aki nem zsidó, és hogy egyetlen forrásuk vádaskodásukra a Luzsénszky-féle kivonat, amitől már a szőr is égnek áll a hátamon.
De lássuk, mi van ott. És tartsuk észben, hogy ha a Talmud "a Biblia gyakorlati útmutatója", akkor egyszerűen muszály a nemzsidók kiírtásáról ódákat zengenie, hiszen a Biblia maga is azt teszi, egyáltalán nem burkolt formában.
"Az utóbbi időben rossz-szándékú antiszemita félrevezetések kapcsán többször is felmerült a Talmud mibenléte, és a Talmud elleni félrevezető vádak a magyar médiában és közbeszédben."
Szóval a zsidók szerint a Talmuddal kapcsolatban bármilyen kérdés felmerülése "rossz szándékú antiszemita félrevezetés és vádaskodás".
"ragadjuk meg az alkalmat, hogy ennek kapcsán a Talmud néhány összetett témakörét tisztázzuk, és ezzel végetvessünk olyan kijelentéseknek és vádaknak, amelyek mindenfajta logikát és értelmet nélkülöznek."
És teszik mindezt kb. 1 oldal terjedelemben. Komolyan vehető-e ez a próbálkozás egy 16425 oldal terjedelemnél? Ugye hogy nem?
"Mindenfajta értelmet nélkülöznek" - azaz aki rákérdez a Talmuddal kapcsolatos felmerült problémákra, az idióta. Milyen kedves és megértő.
"A Talmud szerkesztése a polgári időszámítás utáni V. században zárult le"
Hopp, az első komoly tévedés. Még a magyar wiki is 6. sz-ot mond!
"Meg kell fejtenie, a Talmud szűkszavú, utalásokkal és rövidítésekkel teli szövegét."
Mármint aki olvassa. Nos, mi eddig egy darab rövidítéssel (magában a szövegben, nem a lábjegyzetekben!) nem találkoztunk, bár ez lehet a fordítók érdeme. De hogy "szűkszavú" lenne a Talmud "tengere"? Sokkal inkább szószátyár és csapodár.
"Szövegének összetettsége és bonyolultsága folytán nem csoda, hogy az elmúlt több mint ezer évben felmérhetetlen mennyiségű kommentárt és magyarázatot írtak ehhez a nagy műhez."
Sokkal inkább azért, mert a nyelv és a szokások változtak (és így a szöveg érthetetlenné vált), nem pedig mert olyan fantasztikusan összetett, mint amilyennek itt megpróbálják beállítani.
"Éppen a félreértésektől és félremagyarázásoktól tartva vonakodtak, még a jó indulatú fordítási kísérletektől is az Újkor nagy rabbijai."
Vagy inkább azért, mert a Tamud teli van felháborító részekkel, és el akarták ezt titkolni. A Soncino őszintének tűnik a kérdésben, hogy jelöli hol cenzúráztak, hamisítottak stb. ezekben a "jóindulatú fordítási kísérletekben".
„Megkérdőjeleztem a fent említett fordítónál azt, hogy hogyan képes minden egyes téma valódi tartalmát és értelmét meghatározni, amikor még Rási kommentárjának tartalmáról is sokszor vitatkoznak a legnagyobb bölcsek. Mennyi tinta folyt, és hány fóliáns telt meg csupán egyetlen kijelentés értelmezése kapcsán? Hogyan lesz képes egyedül a saját belátása szerint meghatározni az adott téma valós értelmét?”
Tehát a Talmudot csak zsidók érthetik, akkor is ha nem. Én azt mondom, mindenkinek van szép kis szövegértése, és aki szerint helyes, ha a vádló, a bíró és a hóhér egy személy, azt sürgősen távolítsák el mindenhonnan.
"(Ugyan e szerint az elv szerint jártunk el mi is a magyar nyelvű Talmud fordításunkban, amelynek 800 oldalas első kötete idén decemberben kerül nyomdába.)"
A cikk 2007-ben íródott, az emlegetett fordításról nincs hír, úgy tűnik sosem készült el.
"Először is érdemes tisztába tenni az egyik leggyakrabban elhangzó, negatív fényben feltüntetett kifejezést: „gój”. Elég, hogy annyi fáradságot vegyünk, hogy felüssünk egy héber szótárt, és máris láthatjuk a szó jelentése: „nép”. Ez utalhat egyaránt a zsidó népre vagy nemzsidó népekre. A Bibliában többször is megtalálhatjuk ezt a kifejezést kifejezetten a zsidó nép kapcsán4. Sőt egy helyen még az is előfordul, hogy egy idézetben a mondat elején zsidókra a végén pedig nemzsidókra utal.5 A zsidó nép liturgiájában is előfordul ez a kifejezés a zsidókra vonatkozóan.6 A gyakorlatban az a szóhasználat alakult ki, hogy általában a konkrét meghatározás nélküli goj nemzsidó népekre, a zsidó goj pedig a zsidó népre utal."
Ennél nagyobb hazugságot nem is követhettek volna el. Ha a Talmudról van szó, nem mutogathatsz a Bibliára! A talmudi szóhasználatban a gój az bizony csak és kizárólag a nemzsidókat jelenti, feltételezem ezért használták a Soncinoban oly' következetesen a "pogány" szót - aminek a szótár szerint egyébként jelentése "gój" zsidó szóhasználat szerint. Egyszóval félrevezető hazugság ez a bekezdés.
"De valamilyen furcsa oknál fogva például az alábbi Talmud idézetet7 nem szokták említeni: „A béke jegyében nem tartjuk vissza a leket, sikchá és a peá (mezőgazdasági jótékonysági)8 adományait a rászoruló nem-zsidóktól. Zsidó szegényekhez hasonlóan nem-zidó szegényeket is kötelességünk segíteni. Zsidó betegekhez hasonlóan nem-zsidó betegeket is kötelességünk látogatni. A zsidó halottakhoz hasonlóan nem-zsidó halottakat is kötelességünk eltemetni. Mindezt a béke jegyében.”" - Gittin 61a
Nos, keressük ki a Gittin 61a-t, és ezt a részt! Valóban meg is találjuk, csakhogy csúnya csúsztatás került a "fordításba" - tipikus zsidó cenzúra a Talmuddal kapcsolatban. Mégpedig az idézett rész legelején és legvégén, amivel rögtön meg is változik az egész tartalma. A valódi szöveg így szól:
„A rossz érzés elkerülése nem tartjuk vissza a leket, sikchá és a peá (mezőgazdasági jótékonysági)8 adományait a rászoruló nem-zsidóktól. Zsidó szegényekhez hasonlóan nem-zidó szegényeket is kötelességünk segíteni. Zsidó betegekhez hasonlóan nem-zsidó betegeket is kötelességünk látogatni. A zsidó halottakhoz hasonlóan nem-zsidó halottakat is kötelességünk eltemetni, a béke érdekében.”
Azaz itt szó sincs holmi béke-vallásról, csak arról, hogy ezeket betartva fenntartható békeállapot ameddig érdeked fűződik hozzá. Nem kis különbség!
A Rási-idézetről nem tudunk véleményt alkotni a mű - és főleg a megbízhatóan cenzúrázatlan mű! - birtokában nem lévén. Ellenben az ahhoz kapcsolódó következtetéshez már igen, ami így hangzik:
"Fontos kihangsúlyozni, hogy – az egyiptomi történet után több mint ezer évvel élő – Simon rabbi sem a gyilkosságra utasít, hanem jellemzeni akarja, hogy az ilyen álszent emberek is gonoszak és halált érdemelnek."
Nézzük ehhez meg a közreadott szöveget:
"Az egyiptomiak közül a jókat is meg kell ölni a kígyók közül a jóknak is szét kell zúzni a fejét"
Namost én nem tudom ki hogy van vele, de az "ölés" az komoly aktív tevékenység, és nem pusztán "halált érdemel".
De beleköthetünk a dolgokba azon az alapon, hogy nem áll neki senki aktívan felkutatni és kiírtani minden kígyót.
De a kötekedést megcáfolhatjuk: aki meglátott anno egy kígyót, az ott helyben lecsapta a fejét. Márpedig ha ez itten az "egyiptom Fogság" történetéről szól, akkor ott nem kellett felvonulni Egyiptom ellen hogy Egyiptomit láss, azaz közvetlen háborúra való felbújtás (még ha csak gerillaháború is) az idézett passzus.
Hát nem a "béke" és az "emberszeretet" iskolapédája, lol?
"Habár a Talmud egy helyen ezt a mondást más kontextusban nem csak az egyiptomiak kapcsán említi, fontos tisztázni, hogy ott is egy kifejezett helyzetről van szó. A Talmud azt tanítja:16 „A pogányok legjobbjait is öld meg háború esetén, kígyók közül a jóknak is szét kell zúzni a fejét!”."
A 16-os lábjegyzet az oldalon a Szofrim traktátusra mutat, ami asszem egy az úgynevezett "kis traktátusok" közül, amik a Soncinoba - sem - kerültek be.
De vajon megtaláljuk-e az idézetet a tényleges Talmudban? Olyasmit mindenesetre találunk, ami rávilágít a Talmudot írók gondolatmenetére, hogy egy valóban egyiptomiakról szóló szakaszból csúnyán általánosítottak az összes nemzsidóra:
Sanherdin 58b:
R. Hanina azt mondta: Ha egy pogány megüt egy zsidót halált érdemel, mivel írva vagyon: És nézett erre és nézett arra, és mikor nem látott senkit megölte az egyiptomit (Exodus 2.12).
Azaz a Talmud írói, a Tamud tartalma ezáltal ténylegesen rasszista.
Az okfejtés mindenesetre így fejezik be:
"Még jobban utánajárva pedig láthatjuk, hogy a Talmud egy háború esetén említi ezt a szabályt kifejezetten az ellenségre utalva."
Ami minden, csak nem "utánajárás".
"A véresszájú csúsztatások között az is elhangzott, hogy a Talmud szerint szabad nem-zsidókat becsapni. Miről van valójában szó?"
Nos, kedves hantázó zsidóim, eláruljuk miről van szó. Nem arról, amiről ott elkezdenek hantázni tisztelt Olvasó, de nem ám! Hanem erről:
Baba Kamma 113a: "Ha egy zsidó és egy pogány (= nemzsidó) esetében ítélsz, és az izaelita javára dönthetsz a Törvény alapján, akkor mond: Ez a mi törvényünk. Ha az izraelita javára dönthetsz a pogányok törvénye alapján, mond neki: Ez a ti törvényetek. Ha egyik sem lehetséges, akkor fortéllyal kell kicseleznünk őt."
"Ennek a kapcsán a Talmud azt tanítja,19 hogy zsidók felé meg kell téríteni a „megtévesztés” összegét, nem-zsidók felé azonban nem." ... "A Talmudban járatos ember tudja, hogy az itt említett „megtévesztés” egy különleges fogalom, ami nem becsapást jelent, hanem egy adott árucikk áron felüli eladását. Olyan esetről van szó, amikor a vevő a vásárlást követően panaszt emel, hogy a megvásárolt árucikk túl drága." ... "a világon mindenütt ez a haszonszerzés természetes és megengedett módja."
Ezt az álságos szemforgatást! Igyekeznek jól elhúzni a mesét, de a vége ez:
1) Ha egy zsidó egy zsidónak rosszul ad vissza, akkor a panasz esetén ki kell az eladónak fizetnie a kárt amit okozott.
2) Ugyanezt nem kell megtennie egy nemzsidóval.
Most ehhez vegyük hozzá a megfelelő szövegkörnyezetet, azaz egy olyan kort, amiben ténylegesen becsapásnak számított ilyet elkövetni bárkivel szemben - elvégre akik ezt összehordták, azok nem ma élnek!
Azaz a Talmud ezen passzusa igenis törvénysértésre buzdít és kettős mércére!
Az meg, hogy ma a "pénztártól való távozás után" szabály milyen, csak a mai szabályról mond ítéletet.
"Kérdés nem fér ahhoz, hogy ez a megtévesztés törvényének helyes értelmezése, hiszen magáról a becsapásról a talmudi jog a következőt tanítja:24"
Meg sem kell néznünk az idézet tartalmát ahhoz,hogy lássuk milyen HAZUGSÁG ami következik. Nézzük csak meg, honnan való az idézet inkább! 24-es lábjegyzet: Maimonidész, Az adásvétel szabályai 18:1. Hát nem éppen a Talmud! Az meg, hogy ki mit magyaráz bele a Talmudba, még ha ilyen neves zsidó is az illető, az kurvára nem mérvadó a Talmud tényleges tartalmával kapcsolatban!
Egyébként pedig ha arra akarnak utalni, hogy a Talmudról való ítéletalkotáshoz az egész Talmud elolvasása szükséges, AKKOR ADJÁK KÖZRE AZT!
Azt pedig nem tűrjük el, hogy "jótékonykodás"-nak állítsanak be valamit, ami szimpla lopás.
Most viszont arra hívnám fel a figyelmet, hogy azért ezzel legyünk óvatosak, mert korántsem olyan biztos az. Vesázzük ki pl. az alábbi értekezésüket, ha már ott helyben kicenzúrázzák a vele kapcsolatban feltett kérdéseket a kis szemforgatók (nem zsidó sajátosság...):
http://zsido.com/konyvek/modern_etikai_kerdesek_a_zsido_jog_szemszogebol/73/1451
Azt fejtegetik, mennyire antiszemita mindenki aki nem zsidó, és hogy egyetlen forrásuk vádaskodásukra a Luzsénszky-féle kivonat, amitől már a szőr is égnek áll a hátamon.
De lássuk, mi van ott. És tartsuk észben, hogy ha a Talmud "a Biblia gyakorlati útmutatója", akkor egyszerűen muszály a nemzsidók kiírtásáról ódákat zengenie, hiszen a Biblia maga is azt teszi, egyáltalán nem burkolt formában.
"Az utóbbi időben rossz-szándékú antiszemita félrevezetések kapcsán többször is felmerült a Talmud mibenléte, és a Talmud elleni félrevezető vádak a magyar médiában és közbeszédben."
Szóval a zsidók szerint a Talmuddal kapcsolatban bármilyen kérdés felmerülése "rossz szándékú antiszemita félrevezetés és vádaskodás".
"ragadjuk meg az alkalmat, hogy ennek kapcsán a Talmud néhány összetett témakörét tisztázzuk, és ezzel végetvessünk olyan kijelentéseknek és vádaknak, amelyek mindenfajta logikát és értelmet nélkülöznek."
És teszik mindezt kb. 1 oldal terjedelemben. Komolyan vehető-e ez a próbálkozás egy 16425 oldal terjedelemnél? Ugye hogy nem?
"Mindenfajta értelmet nélkülöznek" - azaz aki rákérdez a Talmuddal kapcsolatos felmerült problémákra, az idióta. Milyen kedves és megértő.
"A Talmud szerkesztése a polgári időszámítás utáni V. században zárult le"
Hopp, az első komoly tévedés. Még a magyar wiki is 6. sz-ot mond!
"Meg kell fejtenie, a Talmud szűkszavú, utalásokkal és rövidítésekkel teli szövegét."
Mármint aki olvassa. Nos, mi eddig egy darab rövidítéssel (magában a szövegben, nem a lábjegyzetekben!) nem találkoztunk, bár ez lehet a fordítók érdeme. De hogy "szűkszavú" lenne a Talmud "tengere"? Sokkal inkább szószátyár és csapodár.
"Szövegének összetettsége és bonyolultsága folytán nem csoda, hogy az elmúlt több mint ezer évben felmérhetetlen mennyiségű kommentárt és magyarázatot írtak ehhez a nagy műhez."
Sokkal inkább azért, mert a nyelv és a szokások változtak (és így a szöveg érthetetlenné vált), nem pedig mert olyan fantasztikusan összetett, mint amilyennek itt megpróbálják beállítani.
"Éppen a félreértésektől és félremagyarázásoktól tartva vonakodtak, még a jó indulatú fordítási kísérletektől is az Újkor nagy rabbijai."
Vagy inkább azért, mert a Tamud teli van felháborító részekkel, és el akarták ezt titkolni. A Soncino őszintének tűnik a kérdésben, hogy jelöli hol cenzúráztak, hamisítottak stb. ezekben a "jóindulatú fordítási kísérletekben".
„Megkérdőjeleztem a fent említett fordítónál azt, hogy hogyan képes minden egyes téma valódi tartalmát és értelmét meghatározni, amikor még Rási kommentárjának tartalmáról is sokszor vitatkoznak a legnagyobb bölcsek. Mennyi tinta folyt, és hány fóliáns telt meg csupán egyetlen kijelentés értelmezése kapcsán? Hogyan lesz képes egyedül a saját belátása szerint meghatározni az adott téma valós értelmét?”
Tehát a Talmudot csak zsidók érthetik, akkor is ha nem. Én azt mondom, mindenkinek van szép kis szövegértése, és aki szerint helyes, ha a vádló, a bíró és a hóhér egy személy, azt sürgősen távolítsák el mindenhonnan.
"(Ugyan e szerint az elv szerint jártunk el mi is a magyar nyelvű Talmud fordításunkban, amelynek 800 oldalas első kötete idén decemberben kerül nyomdába.)"
A cikk 2007-ben íródott, az emlegetett fordításról nincs hír, úgy tűnik sosem készült el.
"Először is érdemes tisztába tenni az egyik leggyakrabban elhangzó, negatív fényben feltüntetett kifejezést: „gój”. Elég, hogy annyi fáradságot vegyünk, hogy felüssünk egy héber szótárt, és máris láthatjuk a szó jelentése: „nép”. Ez utalhat egyaránt a zsidó népre vagy nemzsidó népekre. A Bibliában többször is megtalálhatjuk ezt a kifejezést kifejezetten a zsidó nép kapcsán4. Sőt egy helyen még az is előfordul, hogy egy idézetben a mondat elején zsidókra a végén pedig nemzsidókra utal.5 A zsidó nép liturgiájában is előfordul ez a kifejezés a zsidókra vonatkozóan.6 A gyakorlatban az a szóhasználat alakult ki, hogy általában a konkrét meghatározás nélküli goj nemzsidó népekre, a zsidó goj pedig a zsidó népre utal."
Ennél nagyobb hazugságot nem is követhettek volna el. Ha a Talmudról van szó, nem mutogathatsz a Bibliára! A talmudi szóhasználatban a gój az bizony csak és kizárólag a nemzsidókat jelenti, feltételezem ezért használták a Soncinoban oly' következetesen a "pogány" szót - aminek a szótár szerint egyébként jelentése "gój" zsidó szóhasználat szerint. Egyszóval félrevezető hazugság ez a bekezdés.
"De valamilyen furcsa oknál fogva például az alábbi Talmud idézetet7 nem szokták említeni: „A béke jegyében nem tartjuk vissza a leket, sikchá és a peá (mezőgazdasági jótékonysági)8 adományait a rászoruló nem-zsidóktól. Zsidó szegényekhez hasonlóan nem-zidó szegényeket is kötelességünk segíteni. Zsidó betegekhez hasonlóan nem-zsidó betegeket is kötelességünk látogatni. A zsidó halottakhoz hasonlóan nem-zsidó halottakat is kötelességünk eltemetni. Mindezt a béke jegyében.”" - Gittin 61a
Nos, keressük ki a Gittin 61a-t, és ezt a részt! Valóban meg is találjuk, csakhogy csúnya csúsztatás került a "fordításba" - tipikus zsidó cenzúra a Talmuddal kapcsolatban. Mégpedig az idézett rész legelején és legvégén, amivel rögtön meg is változik az egész tartalma. A valódi szöveg így szól:
„A rossz érzés elkerülése nem tartjuk vissza a leket, sikchá és a peá (mezőgazdasági jótékonysági)8 adományait a rászoruló nem-zsidóktól. Zsidó szegényekhez hasonlóan nem-zidó szegényeket is kötelességünk segíteni. Zsidó betegekhez hasonlóan nem-zsidó betegeket is kötelességünk látogatni. A zsidó halottakhoz hasonlóan nem-zsidó halottakat is kötelességünk eltemetni, a béke érdekében.”
Azaz itt szó sincs holmi béke-vallásról, csak arról, hogy ezeket betartva fenntartható békeállapot ameddig érdeked fűződik hozzá. Nem kis különbség!
A Rási-idézetről nem tudunk véleményt alkotni a mű - és főleg a megbízhatóan cenzúrázatlan mű! - birtokában nem lévén. Ellenben az ahhoz kapcsolódó következtetéshez már igen, ami így hangzik:
"Fontos kihangsúlyozni, hogy – az egyiptomi történet után több mint ezer évvel élő – Simon rabbi sem a gyilkosságra utasít, hanem jellemzeni akarja, hogy az ilyen álszent emberek is gonoszak és halált érdemelnek."
Nézzük ehhez meg a közreadott szöveget:
"Az egyiptomiak közül a jókat is meg kell ölni a kígyók közül a jóknak is szét kell zúzni a fejét"
Namost én nem tudom ki hogy van vele, de az "ölés" az komoly aktív tevékenység, és nem pusztán "halált érdemel".
De beleköthetünk a dolgokba azon az alapon, hogy nem áll neki senki aktívan felkutatni és kiírtani minden kígyót.
De a kötekedést megcáfolhatjuk: aki meglátott anno egy kígyót, az ott helyben lecsapta a fejét. Márpedig ha ez itten az "egyiptom Fogság" történetéről szól, akkor ott nem kellett felvonulni Egyiptom ellen hogy Egyiptomit láss, azaz közvetlen háborúra való felbújtás (még ha csak gerillaháború is) az idézett passzus.
Hát nem a "béke" és az "emberszeretet" iskolapédája, lol?
"Habár a Talmud egy helyen ezt a mondást más kontextusban nem csak az egyiptomiak kapcsán említi, fontos tisztázni, hogy ott is egy kifejezett helyzetről van szó. A Talmud azt tanítja:16 „A pogányok legjobbjait is öld meg háború esetén, kígyók közül a jóknak is szét kell zúzni a fejét!”."
A 16-os lábjegyzet az oldalon a Szofrim traktátusra mutat, ami asszem egy az úgynevezett "kis traktátusok" közül, amik a Soncinoba - sem - kerültek be.
De vajon megtaláljuk-e az idézetet a tényleges Talmudban? Olyasmit mindenesetre találunk, ami rávilágít a Talmudot írók gondolatmenetére, hogy egy valóban egyiptomiakról szóló szakaszból csúnyán általánosítottak az összes nemzsidóra:
Sanherdin 58b:
R. Hanina azt mondta: Ha egy pogány megüt egy zsidót halált érdemel, mivel írva vagyon: És nézett erre és nézett arra, és mikor nem látott senkit megölte az egyiptomit (Exodus 2.12).
Azaz a Talmud írói, a Tamud tartalma ezáltal ténylegesen rasszista.
Az okfejtés mindenesetre így fejezik be:
"Még jobban utánajárva pedig láthatjuk, hogy a Talmud egy háború esetén említi ezt a szabályt kifejezetten az ellenségre utalva."
Ami minden, csak nem "utánajárás".
"A véresszájú csúsztatások között az is elhangzott, hogy a Talmud szerint szabad nem-zsidókat becsapni. Miről van valójában szó?"
Nos, kedves hantázó zsidóim, eláruljuk miről van szó. Nem arról, amiről ott elkezdenek hantázni tisztelt Olvasó, de nem ám! Hanem erről:
Baba Kamma 113a: "Ha egy zsidó és egy pogány (= nemzsidó) esetében ítélsz, és az izaelita javára dönthetsz a Törvény alapján, akkor mond: Ez a mi törvényünk. Ha az izraelita javára dönthetsz a pogányok törvénye alapján, mond neki: Ez a ti törvényetek. Ha egyik sem lehetséges, akkor fortéllyal kell kicseleznünk őt."
"Ennek a kapcsán a Talmud azt tanítja,19 hogy zsidók felé meg kell téríteni a „megtévesztés” összegét, nem-zsidók felé azonban nem." ... "A Talmudban járatos ember tudja, hogy az itt említett „megtévesztés” egy különleges fogalom, ami nem becsapást jelent, hanem egy adott árucikk áron felüli eladását. Olyan esetről van szó, amikor a vevő a vásárlást követően panaszt emel, hogy a megvásárolt árucikk túl drága." ... "a világon mindenütt ez a haszonszerzés természetes és megengedett módja."
Ezt az álságos szemforgatást! Igyekeznek jól elhúzni a mesét, de a vége ez:
1) Ha egy zsidó egy zsidónak rosszul ad vissza, akkor a panasz esetén ki kell az eladónak fizetnie a kárt amit okozott.
2) Ugyanezt nem kell megtennie egy nemzsidóval.
Most ehhez vegyük hozzá a megfelelő szövegkörnyezetet, azaz egy olyan kort, amiben ténylegesen becsapásnak számított ilyet elkövetni bárkivel szemben - elvégre akik ezt összehordták, azok nem ma élnek!
Azaz a Talmud ezen passzusa igenis törvénysértésre buzdít és kettős mércére!
Az meg, hogy ma a "pénztártól való távozás után" szabály milyen, csak a mai szabályról mond ítéletet.
"Kérdés nem fér ahhoz, hogy ez a megtévesztés törvényének helyes értelmezése, hiszen magáról a becsapásról a talmudi jog a következőt tanítja:24"
Meg sem kell néznünk az idézet tartalmát ahhoz,hogy lássuk milyen HAZUGSÁG ami következik. Nézzük csak meg, honnan való az idézet inkább! 24-es lábjegyzet: Maimonidész, Az adásvétel szabályai 18:1. Hát nem éppen a Talmud! Az meg, hogy ki mit magyaráz bele a Talmudba, még ha ilyen neves zsidó is az illető, az kurvára nem mérvadó a Talmud tényleges tartalmával kapcsolatban!
Egyébként pedig ha arra akarnak utalni, hogy a Talmudról való ítéletalkotáshoz az egész Talmud elolvasása szükséges, AKKOR ADJÁK KÖZRE AZT!
Azt pedig nem tűrjük el, hogy "jótékonykodás"-nak állítsanak be valamit, ami szimpla lopás.
2010. március 16., kedd
A Talmudról
A Talmud a zsidóság alapkönyve. A Talmud törvénykönyv.
Mire alapozom, kérdezték. Hát csináltam egy gyors szemelvényt. Sajna Herr Raj Tamás "kérdezd a rabbit" rovatát likvidálták pár napja, így arra nem tudok rámutatni amikor azt mondta: "A Talmud a Tóra (= Biblia) gyakorlati útmutatója" - azaz a zsidóság számára a legfontosabb útmutató mű.
De nézzük mire tudunk rámutatni:
http://zsikipedia.hu/index.php/Talmud
Talmud (Tanulmány), a zsidóság szent irodalmának az a része, mely a Bibliának, főképp törvényi részének fejtegetésével foglalkozik.
A „hagyományozott Tan” leírása a legrégibb időkben tilalom alatt állt és nemzedék nemzedéknek, iskola iskolának adta át a sok évszázad felszaporodott anyagát. Ennek az óriási hagyománynak megőrzésével egyes mnemonikai művészek hivatásszerűen is foglalkoztak, „medencék, melyek egyetlen cseppet sem eresztettek át”. Később, mikor már nem lehetett az emlékezetre bízni azt az óriási örökséget, leírták és így keletkezett az a monumentális munka, amelyet Talmudnak hívnak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Talmud
A Talmud (תַּלמוּד héberül tan, tanulmány, ami tanulva lett -לָמַד lámad, tanulni) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza.
a vallási törvényeket (halácha) részleteiben is megállapító hagyomány végleges rögzítése
Zeráím Magvak, Vetések) – זרעים [szerkesztés]
A mezőgazdasággal kapcsolatos törvények
Beráchót (Áldások) – ברכות [szerkesztés]
A legtöbb Talmud-kiadásban ez a Talmud legelső traktátusa. Itt találjuk a Smá, az Amídá (a Tizennyolc Áldás), az étkezés utáni áldás, a különféle ételekre és italokra, valamint a különféle alkalmakkor elhangzó áldások elmondásának törvényeit.
Péá (Szegély - A mező szegélye) – פאה [szerkesztés]
Azon törvények részletes megtárgyalása
Demáj (Kétséges tized) – דמאי [szerkesztés]
A kétségesen megállapított terménytizedek törvénye: mely terményekre vonatkozik a demáj (vagy d'máj) törvénye
Kilájim (Kétfélék) – כלאים [szerkesztés]
Mindazon törvények
Seviít (Hetedik - a Hetedik év) – שביעית [szerkesztés]
A hetedik év törvényei
Terúmót (Papi adományok, a papok részesedése a termésből) – תרומות [szerkesztés]
A terúmá (vagy trúmá) törvényei
stb. stb. stb.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s
A zsidó vallás alapja a szigorú egyistenhit, valamint a Tóra, azaz az isteni törvények megtartása. A Tóra írott és szóbeli részből áll, melyet a hagyomány szerint Isten a Sínai-hegyi kinyilatkoztatáskor adott át Mózesnek, aki továbbadta azt a zsidó népnek. Mózes öt könyve foglalja magában a Tóra írott részét, a Talmud pedig a szóbeli törvények feletti rabbinikus diskurzus, melynek alapján értelmezik és aktualizálják az írott hagyományt.
Glossary (Soncino Babylonian Talmud):
TORAH
(Szó szerint: "tanítás", "tanulás", "instrukció"); (a) a Pentateuch (Írott Törvény); (b) a Mishnah (Szóbeli Törvény); (c) a zsidó vallásos irodalom egésze.
Baruch Lévy levele Karl Marxhoz , közölte a Rothschild tulajdonú La Revue de Paris lap, 1928. 06. 01.
”A zsidó nép egészében lesz a saját megváltója. Más fajok elpusztításával, a határok eltörlésével, a királyságok megsemmisítésével és a világköztársaság megalapításával szerzi majd meg a világuralmat. E világköztársaságban benne foglalt népek kormányai a győzedelmes proletariátus segítségével valamennyien nehézség nélkül zsidó kézbe fognak kerülni. Akkor a magántulajdont majd elfojtják a zsidó igazgatók, akik mindenhol az állami patrimóniumot fogják igazgatni. Így fog a Talmud beteljesedni, vagyis az ígéret, hogy a megváltó eljövetelekor a zsidók kezében lesz a kulcs a föld összes népének vagyonához.”
A Talmud a zsidóság legszentebb könyve (Valójában egy könyvgyűjtemény). Elsőbbséget élvez az Ótestamentum fölött a zsidóknál. Maga a Talmud bizonyítja ezt, Erubin 21b, (Soncino kiadás): " Fiam, az Írások szövegeinek tanulmányozására fordíts több figyelmet, mint a Tóra (Ótestamentum) szövegeire.
http://www.rabbi.hu/index.htm
a Talmud a rabbiképzők tananyaga
"Ha valaki az Írással foglalkozik, az valami, de nem különös dolog; ha a Misnahval, ez valami és meg is kapja érte az ember a jutalmát; ha azonban a Ghemarával foglalkozik, ennél nincsen jelentékenyebb dolog." (Baba mezia 33 b.)
Joseph D. Soloveitchik rabbi a huszadik század egyik legbefolyásosabb rabbijaként van számontartva, az ortodox zsidóság nem vitatott vezetője és a fő nemzetközi tekintély a halakha (zsidó vallási szabályzat) terén. Soloveitchik tanított és avatott föl több mint 2000 rabbit, egy egész generációját a zsidó vezetőségnek.
A NY Times vallásriportere, Ari Goldman a rabbi fennhatóságának alapját: "Soloveitchik egy sor kitűnő talmudtanító hagyományait követi. .. 20-as éveinek elejéig szinte kizárólag a Talmud tanulmányozásának szentelte magát. A Yeshiva Egyetem Elchanan Teológiai Szemináriumát látogatta, ahol a legjobb talmudtanuló volt. Megkapta a Leib Merkin Talmudprofesszor címét.. Egy asztal előtt ülve keresztbe vetett lábakkal és a kezében a Talmud egyik nyitott kötetét tartva. (N.Y. Times, , 1993 április 10-én , 38. oldal)
Goldman sehol sem hivatkozik Soloveitchik, a zsidó jog vezető zsidójogi tekintélyének a bibliatudására.
A rabbi hírnevének minden része a Talmud ismeretéből ered. A másféle ismeretek nyilvánvalóan másodlagosak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Karaita_judaizmus
A karaita judaizmus egy a zsidó valláson belüli mozgalom. A legmeghatározóbb jellemzője, hogy Szentírásként csak a Tanakh-ot fogadja el, elutasítja a Misna és Talmud előírásait - azaz az úgynevezett szóbeli tant -, mint ami a halakha (a kötelezően alkalmazott zsidó törvények, előírások és szokások gyűjteménye) része volna.
Körülbelül 30 000 karaita él a Földön.
A 11. századra a karaiták Spanyolországban számottevő erővé váltak, azonban magas rangú, a rabbinikus hagyományok talaján álló ellenfeleik – például Joseph Ferrizuel – végül rávették a spanyol uralkodót, hogy üldöztesse és utasítsa ki őket. Todros Halevi rabbi és Joseph ibn Alfakhar nagy számú karaita kitelepítését hajtották végre.
A judaizmus fővonala szerint – például Maimonidész – a szóbeli törvények elutasítói eretnekek. Maimonidész nem gondolja, hogy meg kellene büntetni őket, hiszen a szüleiktől örökölték ezeket a nézeteket és a környezetük nyomására fogadják el a test kívánságát (Hilchót Mamrim 3:3).
http://en.wikipedia.org/wiki/Karaite_Judaism
It is a Jewish movement characterized by the recognition of the Tanakh as its religious authority. Karaites maintain that all of the commandments handed down by Moses were recorded in the written Torah, and that an Oral Law was not given at Mount Sinai.
Rabbinic Judaism's scholars, such as Maimonides, write that people who deny the divine origin of the Oral Torah are to be considered among the heretics.
Rabbinic scholars have traditionally held that, because the Karaites do not observe the rabbinic law on divorce, there is a strong presumption that they are mamzerim (adulterine bastards), so that marriage with them is forbidden even if they return to Rabbinic Judaism.
http://en.wikipedia.org/wiki/Oral_Torah
A term used to denote the legal and interpretative traditions which, according to tradition, were transmitted orally from Mount Sinai, and were not written in the Torah. According to Rabbinic Judaism, the oral Torah, oral Law, or oral tradition (Hebrew: תורה שבעל פה, Torah she-be-`al peh) was given by God orally to Moses in conjunction with the written Torah (Hebrew: תורה שבכתב, Torah she-bi-khtav), after which it was passed down orally through the ages. Later to be codefied and written in the Talmud. The form of Judaism which does not recognize an Oral Torah as authoritative, instead relying on the most natural meaning of the Written Torah to form the basis of Jewish law, is known as Karaite Judaism. The Talmud is the record of the oral Torah.
hetiszakaszok (ezt bármely zsidó szervezet honlapján / lapjában / faliújságján / stb. megtalálod, mind tartalmaz Talmudi részek olvasását előíró időszakokat)
Mire alapozom, kérdezték. Hát csináltam egy gyors szemelvényt. Sajna Herr Raj Tamás "kérdezd a rabbit" rovatát likvidálták pár napja, így arra nem tudok rámutatni amikor azt mondta: "A Talmud a Tóra (= Biblia) gyakorlati útmutatója" - azaz a zsidóság számára a legfontosabb útmutató mű.
De nézzük mire tudunk rámutatni:
http://zsikipedia.hu/index.php/Talmud
Talmud (Tanulmány), a zsidóság szent irodalmának az a része, mely a Bibliának, főképp törvényi részének fejtegetésével foglalkozik.
A „hagyományozott Tan” leírása a legrégibb időkben tilalom alatt állt és nemzedék nemzedéknek, iskola iskolának adta át a sok évszázad felszaporodott anyagát. Ennek az óriási hagyománynak megőrzésével egyes mnemonikai művészek hivatásszerűen is foglalkoztak, „medencék, melyek egyetlen cseppet sem eresztettek át”. Később, mikor már nem lehetett az emlékezetre bízni azt az óriási örökséget, leírták és így keletkezett az a monumentális munka, amelyet Talmudnak hívnak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Talmud
A Talmud (תַּלמוּד héberül tan, tanulmány, ami tanulva lett -לָמַד lámad, tanulni) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza.
a vallási törvényeket (halácha) részleteiben is megállapító hagyomány végleges rögzítése
Zeráím Magvak, Vetések) – זרעים [szerkesztés]
A mezőgazdasággal kapcsolatos törvények
Beráchót (Áldások) – ברכות [szerkesztés]
A legtöbb Talmud-kiadásban ez a Talmud legelső traktátusa. Itt találjuk a Smá, az Amídá (a Tizennyolc Áldás), az étkezés utáni áldás, a különféle ételekre és italokra, valamint a különféle alkalmakkor elhangzó áldások elmondásának törvényeit.
Péá (Szegély - A mező szegélye) – פאה [szerkesztés]
Azon törvények részletes megtárgyalása
Demáj (Kétséges tized) – דמאי [szerkesztés]
A kétségesen megállapított terménytizedek törvénye: mely terményekre vonatkozik a demáj (vagy d'máj) törvénye
Kilájim (Kétfélék) – כלאים [szerkesztés]
Mindazon törvények
Seviít (Hetedik - a Hetedik év) – שביעית [szerkesztés]
A hetedik év törvényei
Terúmót (Papi adományok, a papok részesedése a termésből) – תרומות [szerkesztés]
A terúmá (vagy trúmá) törvényei
stb. stb. stb.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s
A zsidó vallás alapja a szigorú egyistenhit, valamint a Tóra, azaz az isteni törvények megtartása. A Tóra írott és szóbeli részből áll, melyet a hagyomány szerint Isten a Sínai-hegyi kinyilatkoztatáskor adott át Mózesnek, aki továbbadta azt a zsidó népnek. Mózes öt könyve foglalja magában a Tóra írott részét, a Talmud pedig a szóbeli törvények feletti rabbinikus diskurzus, melynek alapján értelmezik és aktualizálják az írott hagyományt.
Glossary (Soncino Babylonian Talmud):
TORAH
(Szó szerint: "tanítás", "tanulás", "instrukció"); (a) a Pentateuch (Írott Törvény); (b) a Mishnah (Szóbeli Törvény); (c) a zsidó vallásos irodalom egésze.
Baruch Lévy levele Karl Marxhoz , közölte a Rothschild tulajdonú La Revue de Paris lap, 1928. 06. 01.
”A zsidó nép egészében lesz a saját megváltója. Más fajok elpusztításával, a határok eltörlésével, a királyságok megsemmisítésével és a világköztársaság megalapításával szerzi majd meg a világuralmat. E világköztársaságban benne foglalt népek kormányai a győzedelmes proletariátus segítségével valamennyien nehézség nélkül zsidó kézbe fognak kerülni. Akkor a magántulajdont majd elfojtják a zsidó igazgatók, akik mindenhol az állami patrimóniumot fogják igazgatni. Így fog a Talmud beteljesedni, vagyis az ígéret, hogy a megváltó eljövetelekor a zsidók kezében lesz a kulcs a föld összes népének vagyonához.”
A Talmud a zsidóság legszentebb könyve (Valójában egy könyvgyűjtemény). Elsőbbséget élvez az Ótestamentum fölött a zsidóknál. Maga a Talmud bizonyítja ezt, Erubin 21b, (Soncino kiadás): " Fiam, az Írások szövegeinek tanulmányozására fordíts több figyelmet, mint a Tóra (Ótestamentum) szövegeire.
http://www.rabbi.hu/index.htm
a Talmud a rabbiképzők tananyaga
"Ha valaki az Írással foglalkozik, az valami, de nem különös dolog; ha a Misnahval, ez valami és meg is kapja érte az ember a jutalmát; ha azonban a Ghemarával foglalkozik, ennél nincsen jelentékenyebb dolog." (Baba mezia 33 b.)
Joseph D. Soloveitchik rabbi a huszadik század egyik legbefolyásosabb rabbijaként van számontartva, az ortodox zsidóság nem vitatott vezetője és a fő nemzetközi tekintély a halakha (zsidó vallási szabályzat) terén. Soloveitchik tanított és avatott föl több mint 2000 rabbit, egy egész generációját a zsidó vezetőségnek.
A NY Times vallásriportere, Ari Goldman a rabbi fennhatóságának alapját: "Soloveitchik egy sor kitűnő talmudtanító hagyományait követi. .. 20-as éveinek elejéig szinte kizárólag a Talmud tanulmányozásának szentelte magát. A Yeshiva Egyetem Elchanan Teológiai Szemináriumát látogatta, ahol a legjobb talmudtanuló volt. Megkapta a Leib Merkin Talmudprofesszor címét.. Egy asztal előtt ülve keresztbe vetett lábakkal és a kezében a Talmud egyik nyitott kötetét tartva. (N.Y. Times, , 1993 április 10-én , 38. oldal)
Goldman sehol sem hivatkozik Soloveitchik, a zsidó jog vezető zsidójogi tekintélyének a bibliatudására.
A rabbi hírnevének minden része a Talmud ismeretéből ered. A másféle ismeretek nyilvánvalóan másodlagosak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Karaita_judaizmus
A karaita judaizmus egy a zsidó valláson belüli mozgalom. A legmeghatározóbb jellemzője, hogy Szentírásként csak a Tanakh-ot fogadja el, elutasítja a Misna és Talmud előírásait - azaz az úgynevezett szóbeli tant -, mint ami a halakha (a kötelezően alkalmazott zsidó törvények, előírások és szokások gyűjteménye) része volna.
Körülbelül 30 000 karaita él a Földön.
A 11. századra a karaiták Spanyolországban számottevő erővé váltak, azonban magas rangú, a rabbinikus hagyományok talaján álló ellenfeleik – például Joseph Ferrizuel – végül rávették a spanyol uralkodót, hogy üldöztesse és utasítsa ki őket. Todros Halevi rabbi és Joseph ibn Alfakhar nagy számú karaita kitelepítését hajtották végre.
A judaizmus fővonala szerint – például Maimonidész – a szóbeli törvények elutasítói eretnekek. Maimonidész nem gondolja, hogy meg kellene büntetni őket, hiszen a szüleiktől örökölték ezeket a nézeteket és a környezetük nyomására fogadják el a test kívánságát (Hilchót Mamrim 3:3).
http://en.wikipedia.org/wiki/Karaite_Judaism
It is a Jewish movement characterized by the recognition of the Tanakh as its religious authority. Karaites maintain that all of the commandments handed down by Moses were recorded in the written Torah, and that an Oral Law was not given at Mount Sinai.
Rabbinic Judaism's scholars, such as Maimonides, write that people who deny the divine origin of the Oral Torah are to be considered among the heretics.
Rabbinic scholars have traditionally held that, because the Karaites do not observe the rabbinic law on divorce, there is a strong presumption that they are mamzerim (adulterine bastards), so that marriage with them is forbidden even if they return to Rabbinic Judaism.
http://en.wikipedia.org/wiki/Oral_Torah
A term used to denote the legal and interpretative traditions which, according to tradition, were transmitted orally from Mount Sinai, and were not written in the Torah. According to Rabbinic Judaism, the oral Torah, oral Law, or oral tradition (Hebrew: תורה שבעל פה, Torah she-be-`al peh) was given by God orally to Moses in conjunction with the written Torah (Hebrew: תורה שבכתב, Torah she-bi-khtav), after which it was passed down orally through the ages. Later to be codefied and written in the Talmud. The form of Judaism which does not recognize an Oral Torah as authoritative, instead relying on the most natural meaning of the Written Torah to form the basis of Jewish law, is known as Karaite Judaism. The Talmud is the record of the oral Torah.
hetiszakaszok (ezt bármely zsidó szervezet honlapján / lapjában / faliújságján / stb. megtalálod, mind tartalmaz Talmudi részek olvasását előíró időszakokat)
2010. március 14., vasárnap
A rabbi tanácsa - hogyan öljünk csecsemőket?
Ez annyira sokkoló, hogy egyszerűen az eredeti cikk URL-jét rakom ide:
http://coteret.com/2009/11/09/settler-rabbi-publishes-the-complete-guide-to-killing-non-jews/
http://coteret.com/2009/11/09/settler-rabbi-publishes-the-complete-guide-to-killing-non-jews/
2010. március 11., csütörtök
zsido.com
Íme egy üzenetváltás:
twillight - 2010-03-10 20:23:28 Megint egy álnév. Mert a valódi neved darkness, ez nyilvánvaló. Mégis, mi a francot kellene tisztázni? Hogy mi a célja a rágalommal annak, aki rágalmaz? Ha érdekel a tisztázás, ne légy lusta tanulni. Ha meg tudatlanul akarsz antiszemita maradni, miért zavar, ha leantiszemitáznak? De ne mondhasd, hogy a zsidók nem segítenek, itt egy rövid áttekintés: Egyiptomban azért, mert Farao látta milyen eredményesen dolgozunk, azt akarta, inkább neki végezzünk rabszolgamunkát, a filiszteusok szerették volna mexerezni a frigyládát ( és psze az uralmat Kanaánban ), az Asszírok, mert a világ urai akartak lenni, Babilon uezért, a Perzsa birodban Háman már modern ember volt: a vagyonukat akarta +szerezni, mint utána mindenki: a cyprusi csirkefogó, aki isz kezd táján az elsô \"vérvádat\" kitalálta, a késôbbi pogromok, kútmérgezési perek és vérvádak, a spanyolok 1492-ben végül a nácik. Psze ez csak látszat. Valójában azért, 1) mert \"... az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló EGY!\" ( 5Móz 6,4 ) aki volt, VAN, lesz, aki igazán VAN, amint ô maga mondta: \"Ehje aser ehje\" - \"vagyok, aki VAGYOK\" (2Móz 3,14) 2) mert elsô igéje ez a parancs: \"Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki KIVEZETTELEK a KORLÁTOZÁSOK ( = Micráim - Egyiptom ) ORSZÁGÁBÓL, A SZOLGASÁG HÁZÁBÓL.\" (2Móz 20,2) Ezért akarta a Szír-görög Birodalom elégetni az összes Tórát. Remélem, darkness, segíthettem! Ha igen, örülök :) Shalom :) Epzs
a válaszom:
@egy pesti zsidó
Miért, Te talán saját neveden futsz? Képmutató vagy.
Mit kellene tisztázni, azt kérded. Nos, számos, pontos hivatkozással ellátott állítólagos idézet létezik a Talmudból. Amennyiben ezek hamisak és sértőnek érzi a zsidóság, akkor be kéne mutatni, mi áll a megjelölt helyeken valójában. Ha viszont igazak, akkor nem tagadni kellene a mondatok létezését, hanem becsületesen elismerni. Ellenben mit látunk? Bárki, aki felveti a témát, rögtön leantiszemitázzák. Azaz a zsidóságot sértik a kijelentések, de - bár lenne rá lehetőségük - nem mutatnak fel cáfolatot. Ezek után én a helyükben nem csodálkoznék a velük szemben megnyilvánuló bizalmatlanságon.
Nem lennének lusták a kérdezők - akik nagyrészt nem antiszemiták, csak egyszerű érdeklődők -, de nem adnak nekik lehetőséget a tanulásra. Nem elvárható egy országban, ahol a hivatalos nyelv a magyar, hogy egy tulajdonképpen vallási rituálénak nevezhető 1500 éves nyelven (pontosabban 3 nyelven) megtanuljanak (bár szerencsére mára már létezik angol, német és francia változat, de idegen nyelven mindíg nehézkes az olvasás, főleg ha ritkán használt szavakkal van tele a szöveg - pl. számos növénynévvel).
Egyébként beszéltem személyesen rabbikkal, és maguk mondták, hogy a túl régi nyelvezet miatt ha egyáltalán olvassák a Talmudot, nagyon nehezen értik. Azaz még "tanulni" sincs kitől, hiszen még akiknek elméletileg ez a dolga, az sem ismeri amiről szó van.
A "Fáraó"... Melyik? Ha a Bibliára utalsz, akkor bocs, de történelmi tény, hogy nem történt meg, a zsidóság sosem volt "Egyiptomi Fogság"-ban.
A Perzsa Birodalom meg ugyan miféle "vagyont" akart volna megszerezni egy olyan kis, és mondhatni jelentéktelen néptől, mint a zsidók két országa?
A filiszteusok nem csak akarták (valójában nem is akarták, csak egy csata során véletlenül került hozzájuk mint hadizsákmány), de a történet szerint meg is szerezték a Frigyládát - amiről nincs bizonyíték, hogy valóban létezett volna.
Az asszírok világuralmi törekvése... A zsidókra ugyanez elmondható, az ószövetség teli van erről szóló passzusokkal. Egyébként nem minden nemzet, minden ember vágya ez? Dehogynem.
Érdekes módon pár nappal ezelőtt még nem volt moderátori engedélyezéshez kötve az üzenetküldés, de most már van...
link:
http://zsido.com/cikkek/miert_nem_szeretik_a_zsidokat_ha_ok_a_kivalasztottak/17/1820#innenkezdj
@Egy pesti zsidó hsz-ének egy érdekes vonására külön felhívnám a figyelmet: szerinte vagy zsidó vagy, vagy antiszemita.
Mi más ez, ha nem nyílt rasszizmus?
13. Egy pesti zsidó - 2010-03-10 21:46:39
twillight - 2010-03-10 20:23:28 Megint egy álnév. Mert a valódi neved darkness, ez nyilvánvaló. Mégis, mi a francot kellene tisztázni? Hogy mi a célja a rágalommal annak, aki rágalmaz? Ha érdekel a tisztázás, ne légy lusta tanulni. Ha meg tudatlanul akarsz antiszemita maradni, miért zavar, ha leantiszemitáznak? De ne mondhasd, hogy a zsidók nem segítenek, itt egy rövid áttekintés: Egyiptomban azért, mert Farao látta milyen eredményesen dolgozunk, azt akarta, inkább neki végezzünk rabszolgamunkát, a filiszteusok szerették volna mexerezni a frigyládát ( és psze az uralmat Kanaánban ), az Asszírok, mert a világ urai akartak lenni, Babilon uezért, a Perzsa birodban Háman már modern ember volt: a vagyonukat akarta +szerezni, mint utána mindenki: a cyprusi csirkefogó, aki isz kezd táján az elsô \"vérvádat\" kitalálta, a késôbbi pogromok, kútmérgezési perek és vérvádak, a spanyolok 1492-ben végül a nácik. Psze ez csak látszat. Valójában azért, 1) mert \"... az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló EGY!\" ( 5Móz 6,4 ) aki volt, VAN, lesz, aki igazán VAN, amint ô maga mondta: \"Ehje aser ehje\" - \"vagyok, aki VAGYOK\" (2Móz 3,14) 2) mert elsô igéje ez a parancs: \"Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki KIVEZETTELEK a KORLÁTOZÁSOK ( = Micráim - Egyiptom ) ORSZÁGÁBÓL, A SZOLGASÁG HÁZÁBÓL.\" (2Móz 20,2) Ezért akarta a Szír-görög Birodalom elégetni az összes Tórát. Remélem, darkness, segíthettem! Ha igen, örülök :) Shalom :) Epzs
a válaszom:
@egy pesti zsidó
Miért, Te talán saját neveden futsz? Képmutató vagy.
Mit kellene tisztázni, azt kérded. Nos, számos, pontos hivatkozással ellátott állítólagos idézet létezik a Talmudból. Amennyiben ezek hamisak és sértőnek érzi a zsidóság, akkor be kéne mutatni, mi áll a megjelölt helyeken valójában. Ha viszont igazak, akkor nem tagadni kellene a mondatok létezését, hanem becsületesen elismerni. Ellenben mit látunk? Bárki, aki felveti a témát, rögtön leantiszemitázzák. Azaz a zsidóságot sértik a kijelentések, de - bár lenne rá lehetőségük - nem mutatnak fel cáfolatot. Ezek után én a helyükben nem csodálkoznék a velük szemben megnyilvánuló bizalmatlanságon.
Nem lennének lusták a kérdezők - akik nagyrészt nem antiszemiták, csak egyszerű érdeklődők -, de nem adnak nekik lehetőséget a tanulásra. Nem elvárható egy országban, ahol a hivatalos nyelv a magyar, hogy egy tulajdonképpen vallási rituálénak nevezhető 1500 éves nyelven (pontosabban 3 nyelven) megtanuljanak (bár szerencsére mára már létezik angol, német és francia változat, de idegen nyelven mindíg nehézkes az olvasás, főleg ha ritkán használt szavakkal van tele a szöveg - pl. számos növénynévvel).
Egyébként beszéltem személyesen rabbikkal, és maguk mondták, hogy a túl régi nyelvezet miatt ha egyáltalán olvassák a Talmudot, nagyon nehezen értik. Azaz még "tanulni" sincs kitől, hiszen még akiknek elméletileg ez a dolga, az sem ismeri amiről szó van.
A "Fáraó"... Melyik? Ha a Bibliára utalsz, akkor bocs, de történelmi tény, hogy nem történt meg, a zsidóság sosem volt "Egyiptomi Fogság"-ban.
A Perzsa Birodalom meg ugyan miféle "vagyont" akart volna megszerezni egy olyan kis, és mondhatni jelentéktelen néptől, mint a zsidók két országa?
A filiszteusok nem csak akarták (valójában nem is akarták, csak egy csata során véletlenül került hozzájuk mint hadizsákmány), de a történet szerint meg is szerezték a Frigyládát - amiről nincs bizonyíték, hogy valóban létezett volna.
Az asszírok világuralmi törekvése... A zsidókra ugyanez elmondható, az ószövetség teli van erről szóló passzusokkal. Egyébként nem minden nemzet, minden ember vágya ez? Dehogynem.
Érdekes módon pár nappal ezelőtt még nem volt moderátori engedélyezéshez kötve az üzenetküldés, de most már van...
link:
http://zsido.com/cikkek/miert_nem_szeretik_a_zsidokat_ha_ok_a_kivalasztottak/17/1820#innenkezdj
@Egy pesti zsidó hsz-ének egy érdekes vonására külön felhívnám a figyelmet: szerinte vagy zsidó vagy, vagy antiszemita.
Mi más ez, ha nem nyílt rasszizmus?
Később írt lapok, korábbi dátum
A Sanhedrin fóliáihoz elkészítettem a sablonbejegyzéseket (cím, kötelező adatok feltántetése).
Az aktuális dátummal visznt mindíg vacakul álltam, így nagy valószínűséggel úgy fog tűnni, hogy nem jönnek létre új bejegyzések, holott mégis.
Azért majd a hónapkra megpróbálok figyelmet fordítani, de meg kell kérjem az olvasókat, hogy használják a keresési / válogatási opciókat.
Az aktuális dátummal visznt mindíg vacakul álltam, így nagy valószínűséggel úgy fog tűnni, hogy nem jönnek létre új bejegyzések, holott mégis.
Azért majd a hónapkra megpróbálok figyelmet fordítani, de meg kell kérjem az olvasókat, hogy használják a keresési / válogatási opciókat.
2010. március 10., szerda
Történelmet hamisítanak nemzetközi szinten?
Zsidó holokauszt büncselekményi védelme
2010-01-15 - Gróf Endre közgazdász Pécs
A gázkamrák létezését, a zsidó holokauszt propagált ténylegességét és méreteit cáfoló könyvek, nyilatkozatok, dokumentumok.
Mi lehet az indítéka a zsidó holokauszt büntetőjogi védelmének?
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!és bűncselekményi védelme.
Érthetetlen előttem, hogy egy eseménnyel való történelem-tudományi foglalkozás hogyan válhat büntetőjogi kategóriává ? Ezen abszurditás okát keresve kezdtem foglalkozni a zsidó holokauszt témájával.
Az már mindenképen gyanút keltő, hogy egyes országokban törvényileg tiltják a zsidó holo-kauszt kutatását, és annak bármilyen formájú, mértékű minősítését, relativizálását, bírálatát, tagadását. Emberileg ugyanis nehéz megérteni, hogyha valami igaz, akkor miért kell ilyen tiltást foganatosítani ? Sőt örülni kellene annak, hogy mások, vagyis minél többen foglalkozzanak vele, s győződjenek meg maguk is annak valóság tartalmáról. A tények ugyanis köztudot-tan makacs dolgok, megmásíthatatlanok, és azok bármilyen jellegű vizsgálódásoktól, vagy éppen a tagadásoktól nem fognak változni.
Volt alkalmam együtt élni, iskolába járni a Horthy rendszerben zsidókkal, akiknek zsidó voltuk elő sem került, s akiket éppúgy szerettünk, becsültünk mint bárki más tisztességes, becsületes embert, s soha semmiféle megkülönböztetésre még csak nem is gondoltunk. Amikor pedig diákként kikísértük őket az állomásra, megsirattuk mindnyájan az elhurcoltakat, s aggódtunk értük.
De a mostani zsidó politika kiirtotta belőlem ezt az érzést és teljesen ellentétes indulatokat gerjesztett bennem, s szinte már azt mondom, hogy kár volt minden csepp könnyért értük. Ez persze így nem igaz, mert azokat ma is szívembe zárom, hiszen azok magyarok, velünk azonosak voltak
Éppen a múlt pozitív zsidó emléke és a ma felbőszítő, gyűlöletkeltő valósága késztetett arra, hogy utána nézzek, végül is mi hát a történelmi tény ? Mi igaz ebből a nagy holokausztozásból ?
Kezdtem a Pécsi Megyei Könyvtárban fellelhető két Nünbergi perről szóló könyv elolvasásával, hogy ott vajon miket találok ? Hát mellékes jellegű gázkamrára utalást, holokauszt kifejezés pedig egyáltalán elő sem fordult, hasonlóan „Az utolsó csata” című Dávid Irving által a nürnbergi perről írt könyvben.
Ezek után egyre erősödni kezdett bennem az a felvetés, hogy itt vajon nem, „ epur si mouve” szindrómáról van-e szó, hogy ne derülhessen ki az igazság, ami - legalábbis annak nagyságát, mértékét tekintve - kínossá válhat. ?
Kutatásaim során bebizonyosodott, hogy tulajdonképpen erről van szó !
Magát a holokauszt szót a hetvenes évektől kezdve használják , amelyet a "L. Holicauste " , Elie Wiesel "Naut" (Éjszaka) című könyve alapján készített film népszerűsített. ( Roger Garaudy :"Az izraeli politikát megalapzó mítoszok c.könyv 134.old.) Ebből, a zsidók által Hollywoodban készült amerikai filmből vették át a kifejezést, s tették általánossá .Felismerték ugyanis, hogy a II. Világháború által leigázott európai államokban jó lehetőség kínálkozik arra, hogy egyedülálló jelleggel, -a történelemben eleddig népesség, vagy vallási csoport részére soha nem alkalmazott módon- a deportált zsidók után kártérítést követeljenek.
Népirtás, -mai divatos szóval holokauszt-, ugyanis sajnos számtalan volt már. Példaként elegendő csupán az örmény népirtásra hivatkozni, vagy tíz millió hutu holland kiirtását; az ukrán parasztság mintegy hét millió exodusát, avagy a II. Világháború befejezését követően a nyugati lágerekben egy év alatt elpusztult egy millió német hadifoglyot, méginkább pedig a több tízmillió szovjet gulágokon elpusztult rabot említeni..
Elkezdődött tehát a II.-ik világháború vesztes államainak, elsősorban Németországnak pénzügyi és erkölcsi zsarolása, amit Izrael az USA irányításán keresztül tudott kikényszeríteni.
A meghaltak létszáma 12 millióról indult. Abszurd volta miatt ez a szám nem volt sokáig tartható, így ma mintegy 6 millió áldozatról beszélnek.
Hal Turner népszerű amerikai rádiós a Turner Rádió Network 2007 jún. 4.-i adásában: "A Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos dokumentumai bizonyítják, hogy a holokauszt egy csalás volt ! A nemrég közzétett, évekig titkosított adatok azt mutatják, hogy a koncentrációs táborokban összesen 271.301 ember halt meg. Nem halt meg hatmillió zsidó, az egész állítás teljességgel koholmány volt". Fénymásolatban bemutatja az ominózus vöröskeresztes dokumentumot is, ami a náci koncentrációs táborokban bekövetkezett halálesetek számát rögzíti, és mindeddig a németországi Arolsenben őrizték hét lakat alatt. A leleplezést csönd fogadta az illetékes helyeken (Genfben, Berlinben, New Yorkban és Tel Avivban…)
Legutóbb (2009 január) Richard Williamson brit püspök a Svéd Televizió egyik adásában jelentette ki, hogy nem hisz a náci gázkamrák létezésében, s úgy vélte, összesen 300 ezer zsidó halt meg a vészkorszakban természetes halállal. (Magyar Nemzet 2009 jan.27; Szittykürt 2009 márc.)
A 6 milliós nagy számhoz azonban hozzá kellett rendelni valamiféle elpusztító gépezetet is, s megszületett az auschwitzi gázkamra elmélete, amely a valóságban -a felsorolt irodalmi kiadványok, a DVD-k és a számtalan média cikk és interjúk alapján- soha sem létezett.
Azt senki nem vitatja, hogy embertelen és elítélendő mindenfajta elhurcolás, így természetesen a zsidók deportálása, táborokba hurcolása is. Azt sem vonja kétségbe senki, hogy sokan szenvedtek, másokkal együtt a zsidók is és pusztultak el ezekben a táborokban. Azonban sem a számadat, sem a gázkamra nem valós történelmi tény.
Ám ha ez kiderülhetne, két probléma származna ebből:
- nem lehetne a továbbiakban morális, gazdasági, és politikai fegyverként használni a bűnös nép és a zsidó holokauszt kifejezést, és
- felmerülne az a kérdés is, hogy milyen alapon kasszíroztak be dollár százmilliárdokat erre való hivatkozással. ?
Tenni kellett tehát valamit ezen lehetőség ellen, ezért rákényszeritették az európai országokra a zsidó holokauszt történészi kutatásának megtiltását elrendelő büntető törvény elfogadását, s bűncselekményi tétellé minősítették annak bármiféle kritikáját, relativizálását, tagadását.
Időközben azonban egyes gondolkodóknak elegük kezdett lenni - ebben kezdeményezők éppen a zsidó vallásúak voltak - eme
- egyoldalú történelem hamisításból,
- a történelmi kutatás objektív jellegének megkérdőjelezéséből
- a történelem-tudománynak a gazdasági érdekek szintjére való degradálásából,
s eleinte még óvatosan, de relativizálni kezdték a méreteket, a gázkamrákat és az Endlösung tényét is. Majd sorra jelentek meg az erről szóló vélemények, újságcikkek, könyvek. (lásd: irodalomjegyzék)
A francia történész szakma 19 képviselőjének Szabadságot a történelemnek 2005 évben tett nyilatkozata " A történelem nem jogi szabályozás tárgya. Szabad államban sem a parlament, sem az igazságügyi hatóság nem határozhatja meg a történelmi igazságot " (M.Demokrata 2006 jan.26)
Chirac francia köztársasági elnök: "nem a törvényeknek kell írniuk a történelmet (M. Demokrata 2006 jan.26)
Jean Baynac neves francia történész 1996-ban a Le Nouveau Quitidien című napilapban beismerte , hogy a holokauszt ismert ábrázolása csupán néhány tanú vallomásán alapszik. "bizonyító erejű dokumentumok hijján a történészek kerülik a gázkamrákról való vitát " (M.Demokrata 2006 aug.31.)
és a legutóbbi időkből:
Lemonde francia lap Kilencszáz európai történész nevét közli, akik eddig csatlakoztak az úgynevezett blois-i felhíváshoz, amely szabadságot követel a történelemnek, hogy az állam büntető eszközökkel ne avatkozzon a történelemírásba, beleértve a holokauszt kutatást. Három magyar történsz is aláírta ( M.Nemzet 2008 nov.29)
A szabad és objektív történelmi kutatásnak szükségszerűen foglalkoznia kellene a holokauszt fetisizálását szolgáló propaganda hazugságainak, tudatos félrevezetéseinek bírálatával is.
Közismertté válhatna, hogy
-Misha Defonseca: Túlélni a farkasokkal ( igazi neve Monique DE Voel, nem zsidó : a történetet csak kitalálta )
-Bernard Holstein : Soul c.lágerregény ( igazi neve Brougham, nem zsidó; az utolsó szálig fikció.)
-Binjamin Wilkomirski: Töredékek, gyermekkori emlékek; Könyvének nagydíjai USA-ban, Franciaorzságban, Angliában.: igazi neve Bruno Dösseker keresztény , az újjábból szopta az egészet.
-dr. Nyiszli Miklós: dr. Mengele boncoló orvosa voltam: közönséges hamisítvány
( Magyar Demokrata 2008 március 19)
Kertész Imre :Sorstalanság című egyetlen könyvéért Nobel-díjra tupírozott „író” egy napig volt Auschwitzban
Nyilvánosságot kaphatna olyan történés is, amit Primov Lévi az auschwitzi túlélés c. könyvében, -aki rab volt- írt meg : " a szovjetektől való félelmében ő is az SS-őrökkel való visszavonulás mellett döntött. Végülis alig nyolcszázan maradtak a táborban, húszezren pedig a „náci tömeggyilkosokkal” való további együttélést választották." (M.Demokrata 2006 máj.11 )
Avagy helyet kapna a náci táborokban elő nem fordulható zsidó kegyetlenkedés is, amit Shlomo Morel a lengyel schwientochlow halálgyár parancsnoka 1945 novemberben a szovjet megszállás után követett el, aki ma Izraelben él, és Izraeltől két ízben történt kérés ellenére sem adják ki a lengyeleknek.
Néhány hónap alatt 80 ezer foglyot kínoztak halálra.Pl. kezet lábat összekötötték és úgy verték ágyúgolyóként a fejét a falba; németekkel verették egymást ; egymás gerincére kellett ugrani ; olyan erővel ütötték őket, hogy kiugrott a szemük ; megerőszakolták a német nőket; egy 13 éves kislány terhes lett , arra tanították a kutyákat, hogy a német férfiak nemi szervét leharapják ; saját kezűleg fojtott meg foglyokat ; Ő közvetlenül 1700 fogoly haláláért felelős .( M. Nemzet 2005 jan 24.)
Gyurkovics Tibor író :"Valóban a zsidóság a holokauszttal a végtelenségig visszaél. Nem szégyenlik a szenvedéseiket búsás aranyra váltani a holokauszt-iparban." (M.Demokrata 2004 szept.30. )
Ez a mítosszá dagasztott állandó holokausztozás azonban nem szimpátiát, hanem éppen ellenérzést vált ki az emberekben *, különösen azonban, -így bennem is - akik a kommunista rendszerekben hasonló, vagy még súlyosabb szenvedéseken mentek keresztül. Ezekről azonban nem lehet, nem szabad a zsidó holokauszttal párhuzamos jelleggel még beszélni sem, nemhogy hasonló értelmezésben foglalkozni.
.
Ugyancsak fokozza a holokausztozókkal szembeni ellenérzést az a tény is, ahogyan éppen azok, akik –miközben a „megkülönböztetendő” szenvedéseikre hivatkoznak - miként foglalják el a palesztinok földjeit, hajtanak végre célzott likvidálásokat, bombáznak szuverén államokat, kínoznak elfogott rabokat, és miként irtják válogatás nélkül a palesztin őslakosságot. Natan Vilnai helyettes hadügyminiszter februárban (2008) nyiltan kijelentette::” Gázában „soát”, azaz holokausztot hoznak létre” .(Magyar Nemzet 2008 nov. 19 )
Sajnálatosan nagy kár, baj, sőt világméretű humán és biztonságpolitikai probléma, hogy van egy nép, amely magát Isten kiválasztott népének tartva (ősrasszizmus, az Übermensch elődje) vallási alapon lenéz mindenki mást, a „gojokat”, s az USA erejére támaszkodva magának gazdasági és politikai előjogokat vindikálva ezzel ellenszenvet, gyűlöletet, békétlenséget indukál, vált ki szerte a világban *.miközben nem vesz figyelembe semmiféle intést, figyelmeztetést
- Soros György magyar származású USA bankár a zsidó alapitvány előtt tartott beszédében azt mondta: " Az antiszemitizmusnak a zsidók és Izrael az okai. Sőt saját magát is okolta, amiért Mahathir Mohamed malajziai miniszterelnök joggal mondhatta, hogy a zsidók uralják a világot." ( A zsidó távirati iroda tudósítása; megjelent M.Demokrata 2003 nov. 17 )
-Kathleen Christison 30 évig a CIA-nál közel-kelettel foglalkozó ügynök Izraelről írott könyvében: "Izrael az önpusztítás felé halad, és saját magában kell keresnie katasztrófájának okát" Civil társadalma "rothadt". "eszméletlenül brutális, amely fittyet hány a törvényességre és a polgári erkölcsre" ( M. Nemzet 2006 júl 19 )
Az emberiségnek békére, szeretetre és egymás kölcsönös megbecsülésére lenne szüksége a gyűlölködés és mások feletti uralkodási vágy helyett.
Reménykedjünk !
Pécs, 2009
Gróf Endre közgazdász
*A Pew Resarch Center közvéleménykutató (Magyar Nemzet 2008 szept. 9.) legújabb felmérése azt a meglepő eredményt hozta a zsidóellenes magatartásról, hogy több európai országban növekszik: Spanyolország 46 %, Lengyelország 36 %, Oroszország 34 %,… indiaiak 32 %, kínaiak 55 %, míg Japán és Délkorea a két érték kötött helyezkedik el, Amerikában 7 %.
Eddig a cikk. Amit egyébként kicsit meg kellett vágnom (de semmit nem írtam át rajta).
Most pedig lássunk egy doksit Auswitcz legendájáról egy zsidó törvények szerint zsidónak számító fiatalember kamerájából, amit az Auswitz-múzeum-vidámparkot üzemeltetőkkel készített:
http://www.youtube.com/watch?v=D8ApTOAGC5k&feature=channel
Hét részben van fent.
Kiemelném, hogy a dokumentumfilm CSAK az Auswitz 1-es telepről (azaz Auswitzról) mutat be feltáró riportot, Auswitz 2-ről (Auswwitz-Birkenauról), vagy Auswitz 3-ról NEM.
E bejegyzés amiatt íródott, mert érhetetlen okból hoztak egy törvény a Holocaust-tagadásról.
Több problémánk van ezzel a törvénnyel:
1) Nem tudjuk miként is definiálja igazából a "holocaustot", azaz mit is nem szabad tagadni, ami valaminél, ami 3 év elzárással súlytható, igencsak probléma.
2) Nem tudjuk, miért kellett meghozni ezt a törvényt. Kimehetek az utcára, és bármilyen fórumon tagadhatom az 1. Világháborút, a Római birodalmat,a Görög Köztársaság tetteit, az Egyiptomi Birodalom létét, vagy akár hogy Torgyán József valaha is tartott volna napirend előtti felszólalást, de nem tagadhatom a történelem egy bizonyos másik darabkáját.
3) Nem tudjuk, miért pont erre az eseményre hoztak törvényt. Jelenleg, ha egyáltalán szükség van történelmi eseményt törvényileg védeni, az a Föld-bolygó kb. 5 milliárd éves kora. Az összes tudományos eredményt megkérdőjelezik például a "kreácionisták" (akik között vannak keresztények, zsidók, muszlimok, és valószínűleg mások is).
4) Nem tudjuk, miért csak és kizárólag ezen eseményt védték le törvényileg.
5) A törvényhez nem csatolták, mire alapozzák a tiltást. Mármint mi a bizonyíték, hogy ténylegesen megtörtént? Vagy csak egy államvallás megalapításával van dolgunk?
Félreértés ne essék, nem tagadom a holokausztot. De el sem vagyok hajlandó fogani. És ha a törvény megmarad, és nem tálalják hozzá a kellő bizonyítékokat, akkor csak MÉG nem tagadom a holokausztot. Ha ennyiben maradnak a dolgok, akkor tagadni fogom, mert nem fogok vakon menni a vágóhídra.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
