Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le! (olyanok nyomán vélhettük így, akik minden valószínűség szerint sosem olvasták a szöveget)
Az itt kijegyzetelet szöveg a Bibliában direkt folytatása az előző fejezetnek. Azt akarom mondani, hogy az 50. fejezet (amit még az előző bejegyzésben dolgoztam fel) a fejezet végén nem ért véget, hanem tovább folytatódik az ott megkezdett beszéd az 51. fejezetben (amit már itt dolgozok fel).
Ábrahám és a terméketlen Sára története analógiaként van megjelölve a fogságba vetett és így lekorlátozott, majd "szabadon engedett" zsidó népre.
Mindnekit le fogunk igázni! Csak a zsidók maradnak fenn! A zsidókat soha többé nem fogják leigázni! (nem jött össze)
Az egyiptomi kivonulás felemlegetése.
51.9: Ráháb (egy tengeri szörny) és a sárkány leölése. Na ja. Mesebeli szörnyeket csak mesebeli karakterek pusztíthatnak el mesebeli tettek révén.
Ünnepeljük meg a "szabadulást"!
"hirtelen megszabadul a fogoly és nem hal meg a veremben", ahol a fogoly izráel és a verem a Fogság. Komoly analógiák előképe.
51.17: érdekes kép ugrott be: Harry Potter és Dumbledore a barlangbeli szigeten vadászik a horcrux-medálra
51.21: a tökéletes társadalomban csak a bortól szenvedsz (másnaposság)
Most az eddigi elnyomóinkon a sor hogy szenvedjenek, de ők még jobban meg fogják szívni, hehehe! Táncolok a hátukon!
Örülj Jeruzsálem, mert többé nem lép be a városba körülmetéletlen. - Nos, akkor nem kellett volna megengedni pl. a turisták látogatását. Csak hogy mai példát hozzak. És persze ha úgy érti, nem foglalják el ilyenek, akkor sem vált valóra.
"és aztán asszíria nyomorgatta a zsidókat ok nélkül" - ok mindíg van. Terület, erőforrások, nemzeti öntudat, miegymás.
Az 52.5 szerint a zsidók eltelepítése az Úr akarata ellenére történt. Ez ugyanaz az Úr, aki mindenható, mindentudó, látja a jövőt, és minden felett abszolút kontrollal rendelkezik?
Az Úrnak van karja és felgyűrte a ruhája ujját itt. Nem semmi.
Nem-zsidót még érinteni sem szabad.
Értékes cuccokat hozzatok.
Az 53. fejezetben az első, ami fel kell tűnjön, hogy ez múltidő - már megtörtént cselekményeket dolgoz fel. Nyilvánvalóan a rabságban töltött időre, a rabságban lévő generációk szenvedésére hívja fel a figyelmet, és azt próbálja racionalizálni.
Az idő nem kérdés, annál inkább ki a szenvedő fél, és kinek a bűnének terhét viseli? A legvalószínűbb a zsidó nép és a papi kaszt a két jelölt.
Végre nem uralkodnak felettünk/ a saját uraink vagyunk ismét.
Az Úr a mi istenünk - ezek, meg ezek a címei.
Noé özönvize csak analógia a Babiloni Fogságban töltött időre.
Az Úr megígéri, hogy többé nem bántja egybe az egész zsidóságot sosem. Ami persze nem jött össze.
Végre nem kell más kultúráját is továbbadnunk gyerekeinknek.
Mindenkit visszaverünk aki ellenünk támad! (nem jött össze)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése