Az Úr lesújt a nép vezetőire

Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le! (olyanok nyomán vélhettük így, akik minden valószínűség szerint sosem olvasták a szöveget)

"jövendőlés a látás völgye ellen" (???) (az angolban a "jövendőlés" helyett "burden" áll, ami kb. teher/megnehezítés/eltemetés jelentéssel bír, azaz helyes minden alkalommal megvizsglni, vajon valóban próféciáról van szó, vagy valamilyen más műfajról)
Valami várost elfoglaltak vaaki, és emiatt Ésaiás most nagyon szomorú. Meg attól is, hogy a népek nem az Úrnak áldozzák fel mindenüket, hanem kivételesen jóllaknak.
Egy biztos: ez nem prófécia.

Feltehetőleg az előzőhöz kapcsolódik, hogy bizonyos Sébnához küldi az Úr, a seregek Ura Ésaiást, hogy mondja meg neki, nem jogosult sziklába vágott sírra, és különben is, ezennel el van bocsátva.
Ebből arra következtetek, hogy az előző szakasz Jeruzsálemről szól, bár ez csak tipp.

Aztán Sébna helyére Eliákimot nevezi ki. Igen, határozottan Jeruzsálemről van szó. Sébna írnok volt, és valóban: Jeruzsálemet az ő életében ostromolták az asszírok, thetát ez a három szakasz egy, és egyáltalán nem prófécia. Amúgy Eliákim együtt dolgozott sokáig Sébnával, majd később a sorsukról annyit tudni, hogy Nékó fáraó kinevezte Eliákimot királynak Júdában.

"jövendőlés Tirus ellen" (ebben a városban uralkodott Hirám király; többé-kevésbé szövetséges állam volt a zsidókkal)
Tarsis pedig a legendás hely ahonnan a zsidó flotta évente aranyat hozott az országba.
Ugyanakkor Tharsis egy ember is volt még Mózes Első Könyvében, és ez a jelentés (népre való utalás) is ide van keverve.
Ésaiás felemlegeti a zsidó hajók összetörtét, és ezért a "ha nekünk nem lehet másnak se legyen" hozzáállással visítozik. Aztán mindenkit hibáztat és igyekszik kelteni a paranoiát, hogy most aztán mittoménki mittoménkit le fog rohanni, mert mittoménmi.
Aztán próbál kitáncolni a felvázolt hozzááállásából, hiszen kereskedni jó volt velük, így nem hibáztatja magát Társist.
A "70 év múlva az Úr ismét meglátogatja Társist" nyilvánvaló mit jelent: Úr = zsidók = nem jövő, hanem jelenidő: ismét felvették/tervezték felvenni a kapcsolatot a zsidók velük, azaz a Babilóniai Fogság után íródott ez a rész.

Az Úr fogja a földet, és fejjel lefelé fordítja! (mert a Föld lapos ugyebár, mert egy gömbnek nincs teteje)
Az Úr kinyír mindenkit, muhahahahaha!
Mindenki egyenlő lesz, a csórók is lehetnek gazdagok - képzeljétek csak milyen rettenetes ötlet! De ezt fogjátok kapni, bruhahaha!
Mindezt azért, mert nem imádjátok az Urat, ti barmok!
És mindenkit elevenen elég, kivéve alig néhányat!
Még berúgni sem lesz jó! Hihhetetlen!
Lerombolják az egész várost! (az első nyom, hogy miről van szó - Jeruzsálem bevételéről, az asszírok városainka pusztulásáról)
És a Föld olyan alapon áll, mint egy ház! Oszlopokkal meg minden! (lol)
De aztán majd az Úr börtönbe zárja az összes hatalmaskodót, és Hold- és Napfogyatkozás lesz! (nem jött össze ez az elfogósdi, vagy pedig túl általános a fogalmazás. A legvalószínűbb - hiszen csak az utolsó 3 sor kétséges - hogy ez nem prófécia.)

Uram, amiért csodákat műveltél a szemem láttára hiszek benned!
Éljen, lerombolál egy csomó várost! (ööö - nem az Úr, hanem emberek voltak butus!)
Lényegében az egész örömködés a Babilóniai Fogság után, amikor még azt hitték, hogy többé nem foglalja el senki az országukat, vagy ilyesmi. Az egyetlen része ami prófétikusnak látszik az az "elveszti a halált örökre", ami anniyt jelent, hogy mostantól a zsidóknak mindíg meglesz az autonmiájuk, de ez nem prófécia, csak örömködés. Ez csak egy olyan hálaadó-vers, mint Mózesé volt a Kivonulás történetében és hasonlók. "wishfull thinking"