Nos, az index.hu nevű jó nagy magyar nyelvű fórumon megpróbáltam pár jelenkezőt toborozni segítség gyanánt.
Nagy oldal, híres is, sokan is látogatják - gondoltam csak találok legalább 1-2 reménybeli segítőt, akik legalább 1-2 oldalnyi terhet hajlandóak levenni a vállamról.
Az eredmény pár jókívánságtól, és két-3 zsidó fórumozótól eltekintve egy nagy nulla, de sokkal izgalmasabb hogyan reagáltak az egész kezdeményezésre maguk a zsidók.
Első nekifutásban elmondtak antiszemitának, rasszistának, fasisztának és neonácinak. Próbálkoztak a forrásunkat is megkérdőjelezni, de arról hamar letettek, látván kik a forrásként felhasznált anyag készítői.
Ebben a pillanatban még semmi más nem volt fönn, mint a felhívás, hogy be lehet szállni fordítani mindenkinek kedve szerint.
Mostanra viszont ki is tiltatták a használt nicket. Sőt, törölték a Babilóniai Talmudról szóló topicot felhívásostul, mindenestül. Ezek egyikéről sem történt semmiféle értesítés se előzetesen, se utólag.
Ahogy már más is felvetette az emített fórumon: vajon mi lehet ebben a könyvben, hogy ennyire el akarják titkolni? Hogy mindent megtesznek, hogy szabotálják azokat, akik megkísérlik közkinccsé tenni?
Le kell vonnom a következtetést: ez már nem játék. Nem tudom mi a tét, de úgy tűnik egyeseknek nagyon sokat megérne elhallgattatni azokat, akik foglalkoznak vele.
2010. február 21., vasárnap
2010. február 18., csütörtök
Uktzin, 1. fejezet
Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER TOHOROTH, Uktzin
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
1. fejezet
Mishna 1.
Ami eszközként (*a használt szótő itt a héberben "kéz", azaz ez olyan része a növénynek, amit megengedett megfogni) szolgál (1 a gyümölcsök vagy növények számára, például az alma, a szőlő, a szilva, vagy a velő nélküli csont amit azért fogunk kézbe hogy élvezzük a rajta lévő húst), de nem védelemként (2 ezzel kizárva a szár azon részeit, amik közvetlenül hozzáérnek a gyümölcshöz és gyümölcs húsához csatlakoznak), az átveszi (3 ezért habár az "eszköz" nem ehető, de mivel kapcsolódik a gyümölcshöz ezért tisztátalannak bélyegezzük, mikor az ehető rész tisztátalan lesz), és közvetíti a tisztátalanságot (4 ha az "eszköz" válik tisztátalanná, akkor az ehető rész is tisztátalanná lesz a Lev.11.37-bő levont következtetés okán), de nem része annak (5 az étel többi részével egyetemben hogy teljessé tegyük a tisztátalanság átvitelének folyamatát). Ha védelemként szolgál, de nem eszközként (6 pl. a növény vagy gyümölcs héja védi azt, amit férfi (ember?) nem fog meg mikor eszik, így a gyümölcs részének tekintjük), akkor átveszi és közvetíti a tisztátalanságot, és része annak (7 ami magába foglal olyan dolgokat, mint a búza és az árpa a pelyvában amit elvetnek. Ez levezethető a Lev.11.37-ből, aminél túl egyszerű lett volna csak a tisztátalanság átviteléről és átvételéről szólni). Ha sem nem védelmül, sem nem eszközül nem szolgál (8 mint a gyümölcsök vagy zöldségek varrasodott része), akkor sem át nem veszi, sem nem közvetíti a tisztátalanságot (9 és így természetesen nem lehet a része sem).
Mishna 2.
A fokhagyma gyökere, a vöröshagyma, vagy a póréhagyma (10 rajta fejekkel) ami még nedves / nyirkos, vagy felső részük (11 a gyümölcsöknek a virágos oldalon megvastagodott részük, amiknek olyan a kinézete, mint egy zúzónak a mozsárban, ezért nevezzük a gyümölcs felső részének), legyen az nedves vagy száraz, csakúgy mint a szára ami az ehető (fogyasztható?) részen belül van (12 pl. "radikális" szár, ami képes (gyümölcs)termést hozni, de levelet nem. A nyél a vöröshagyma szárának középső része, amit az ehető rész körülvesz), a saláta, a retek és a fehérrépa (13 xupb (héber szó), egy olyan fajta retek, aminek levélzete hasonlít a fehérrépáéra, ízre pedig a retekre. Keresztreferenciaként l. még: Kil. I, 3, 5.) mind részei.
Ezért R. Meir R. Judah azt mondja: A reteknek csak a nagy gyökerei részei, de a cérnaszerű gyökerek nem részei. A menta, a ruta (14 kereszthivatkozás: Kil. I, 8: 'Ne olts rutát fehér cassiára, mert azzal egy lágyszárú növényt kombinálnál egy fával), a vad (gyógy)növények és a kerti növények amiket kiástak hogy más helyre ültessék (15 azzal a feltétellel, hogy a növényt kellő gondossággal a gyökerével együtt emeljük ki, amiknek ezek védelmül szolgálnak) át őket, és a gabona központi ~torzsája együtt a pelyvával (16 ami a gabona "fülének" védelméül szolgál) (R. Eleazar azt mondja a gyümölcsök pókhálóvékony héja is (17 a pelyhek amik a gyümölcs felső részén nőnek ránézésre nagyon hasonlítanak a pókháló szövedékére, olyan látványt nyújtva, amin a halachaban nincs egyetértés)), mindezen dolgok átviszik és közvetítik a tisztátalanságot (18 mint védelem), és részei annak (19 hogy teljessé tegyük a tisztátalanság áramlásáról szóló képet).
Mishnah 3.
A következők mind átviszik és átadják a tisztátalanságot, de nem részei annak együtt a többivel: a fokhagyma gyökere (20 megszárítva már nem szolgálnak védelmül, csak eszközül), a vöröshagyma vagy a póréhagyma mikor szárazak, a szár ami nem az ehető részen belül van (21 V. p. 573 n. 12.), a szőlő vesszeje (22 amiről a szőlőfürt lelóg), egy tenyérnyi távolság minden oldalon (irányból?) (23 ahol a vessző kevesebb, ott nem tekinthető "eszköznek", mivel túl vékony hogy megtartsa a szőlőfürt nagy súlyát, és méretileg nem alkalmas arra sem, hogy fogásra használjuk (L.)), a szőlőfürt szára, bármekkora is legyen a hossza (24 még akkor is, ha ez igen-igen nagy. Így Bert. Ellenben L. azt emeli ki, hogy még akkor is, ha kisebb mint egy tenyérnyi), a fürt szemektől megfosztott szára (25 miután a szőlőszemek leestek a szárat nem szükséges tenyérnyinek vennünk), a pálmafák "seprűjének" törzse (26 a legyezőszerűen kinéző ágai a pálmafának, amik egy seprűre emlékeztetnek, olyanra amivel a házat takaríthatjuk ki. Kereszthivatkozás: Suk. 40a.) négy tenyérnyi távolságig (27 de több nem), a gabona kalászának nyele három tenyérnyi távolságig, és minden olyan dolognak a nyele amit levágnak három tenyérnyi távolságig (28 a háromytenyérnyi távolságot ezen okokból jelölték meg: egy amit az arató tart, egy ami a gabona kalászától számíttatik, és egy lejjebb, hogy a kezet ne vágja meg a sarló). Azon dolgok esetében amiket általában nem vágunk le, a törzsük és gyökereik, bármekkora is legyen a méretük (29 pl. hosszú vagy rövid, mert miután kiszedték teljesen mindegy mennyi marad a gabona "füléből") . A többi gabona héjáról szólva (30 a gabona fülének pelyvája; Hul. 119b) mind felveszik és átadják a tisztátalanságot (31 hiszen mind nyelek amik a gyümölcsöt tartják), de nem vesznek részt benne (32 a többivel együtt, hogy leírjuk a teljes folyamatot).
Mishnah 4.
A következők azonban sem fel nem veszik, sem át nem adják a tisztátalanságot, és nem is részei annak (32 a többivel együtt, hogy leírjuk a teljes folyamatot): a káposzta torzsájának gyökere (33 a káposzta tetején levelek vannak, amik összességükben sisakot formáznak. Ezeket általában eldobják), a (cukor?)répa gyökeréből kinövő hajtások (34 a talajban hagyják amikor a (cukor)répát fölvágják hogy újabbak hajtsanak belőle), és az olyan cukor/karórépa-fejek, amiket rendes esetben földarabolnak, de ebben az esetben kihúzzák gyökerükkel együtt (35 ezek egyike sem szolgál sem "eszközként", sem pedig védelemként). R. Jose mindegyiket képesnek határozza meg felvenni a tisztátalanságot (36 mindre úgy hivatkozik, mint az étel "eszközére"), de képtelennek tartja a káposztatorzsát és a karórépafejeket (37 mivel ezügyben egyetért azzal, hogy ezeknek nincs céljuk).
Mishnah 5.
Minden ehető, amit kicsépeltek a cséplőpadozaton tiszta (38 azaz nem képes bemocskolásra. A cséplés állatok vagy botok segítségével történik, ezzel a szárakat túl gyengének minősítve ahhoz, hogy "eszköz"-ként tekintsünk rájuk. Hul. 118a). De R. Jose kijelentette, hogy tisztátalanok (39 nevezetesen hogy képesek a tisztátalanságra; ezen álítását arra alapozta, hogy a vasvillával való mozgatás során a gabonaszemekkel összekeverednek, és így már "eszköznek" tekinthetők; kereszthivatkozás: Suk 14a). A szőlő egy gallya mikor letépjük róla a szőlőt tiszta (38 azaz nem képes bemocskolásra. A csépléshez állatok vagy botok segítségével történik, ezzel a szárakat túl gyengének minősítve ahhoz, hogy "eszköz"-ként tekintsünk rájuk. Hul. 118a), de ha akár csak egyetlen (szem?) szőlő is rajtamarad, akkor tisztátalan (40 ez az egyetlen szőlő ugyanis már "eszközzé" teszi). Egy datolyafa termésétől lecsupaszított ága tiszta (41 ez az ág nem számít a seprű törzsének "eszközeként"), de ha akár egyetlen datolya rajtamarad, akkor képes, csakúgy mint a hüvelyesek (42 mások nyári gyümölcsöket adnak meg): ha a hüvelyeket eltávolítjuk a szárról akkor tiszta, de ha akár csak egy hüvely is rajta marad, akkor tisztátalan. R. Eleazar B. 'Azariah kijelentette, hogy a babok nyele tiszta (43 mivel ez a nagy fajták közé tartozik, így nincs szükségük az ág védelmére), de más hüvelyesek szárát tisztátalannak minősíti (44 mivel kicsik, így az ágak szükségszerűen védelmet jelentenek számukra), mivel használja azt (45 szó szerint: akarja) mikor a hüvely tartva van (46 ennek megfelelően: azt szeretné hogy hozzá legyen csatlakozva a gallyacskához, ami így "eszközként" viselkedik nála; Hul. 119a).
Mishnah 6.
A füge és a szárított (száradt?) füge szárai, a kelusim füge (47 a szárítható(?) fügék egyik fajtája. Rashi szerint: egy borsó vagy babfajta. Aliter: a júdásfa gyümölcse. Mindezeket főzésre használták. Ned. 50a. Aliter: makk. (mókásnak találom hogy nem tudnak megegyezni abban, tulajdonképpen miről is van szó)) és a szentjánoskenyér mind átveszik és átadják a tisztátalanságot, és részei annak (48 hogy megalapozzuk a szükséges "egg's bulk" (angol), mivel alkalmanként együtt esszük a gyümölccsel). R. Jose azt mondja: a lopótök szára (49 összefoglaló név az uborkákra és tökökre. Ezeket a lopótök-szárakat néha az ehető résszel együtt főzik meg),a körtéké és a pepin (egy almafajta) (50 Kerustemilin. L. szerint egy bizonyos fajta vadalma. Kereszthivatkozás: Ma'as I., 3 ahol a "crustumanian" körtére hivatkoznak), a birsalma (51 Perishin (szó szerint "félretesz", "kiváló"). Azért hívják így, mert egyetlen más gyümölcsfajta sem alkalmasabb ennél a főzésre this (J. Kil. I, 27a), kereszthivatkozás: Suk. 31a) és a vadalmák (52 naspolya, egy kicsi és összezsugorodott gyömölcs) is. A lopótök szára (53 Bert. amellett kardoskodik hogy a Mishnah csak a görög lopótökfajtákra hivatkozik, mivel a többi szára nagyon apró) és az articsóka egy tenyérnyi távolságig (R. Eleazar, R. Zadok fia azt mondja: két tenyérnyi távolságig) - mind ezek felveszik és átadják a tisztátalanságot, de nem részei annak (54 Az étellel, ami megadja(?) a szükséges mennyiséget hogy közvetítse a tisztátalanságot). Minden más gyümölcs száráról: ezek egyike sem fel nem veszik, sem át nem adják a tisztátalanságot (55 Szükségtelen mondani hogy nem is részei annak, együtt a többivel, hogy "megalapozzák a nyers tojást"(???)).
***A ferde betűvel írt részek alternatív fordítási lehetőségeket, vagy egyszerűen fordítói megjegyzéseket tartalmaznak tőlem.
****Volt egy kifejezés: "egg's bulk". Ahol az szerepelt ott mind kénytelen voltam találgatni mit is jelent a kifejezés, a mondat amiben szerepel, az adott szövegkörnyezetben, ezért ha bárki meg tud erősíteni, vagy ki tud javítani, az feltétlen szót érdemelne.
*****A "gabona füle" nem tudom milyen rész valójában.
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
1. fejezet
Mishna 1.
Ami eszközként (*a használt szótő itt a héberben "kéz", azaz ez olyan része a növénynek, amit megengedett megfogni) szolgál (1 a gyümölcsök vagy növények számára, például az alma, a szőlő, a szilva, vagy a velő nélküli csont amit azért fogunk kézbe hogy élvezzük a rajta lévő húst), de nem védelemként (2 ezzel kizárva a szár azon részeit, amik közvetlenül hozzáérnek a gyümölcshöz és gyümölcs húsához csatlakoznak), az átveszi (3 ezért habár az "eszköz" nem ehető, de mivel kapcsolódik a gyümölcshöz ezért tisztátalannak bélyegezzük, mikor az ehető rész tisztátalan lesz), és közvetíti a tisztátalanságot (4 ha az "eszköz" válik tisztátalanná, akkor az ehető rész is tisztátalanná lesz a Lev.11.37-bő levont következtetés okán), de nem része annak (5 az étel többi részével egyetemben hogy teljessé tegyük a tisztátalanság átvitelének folyamatát). Ha védelemként szolgál, de nem eszközként (6 pl. a növény vagy gyümölcs héja védi azt, amit férfi (ember?) nem fog meg mikor eszik, így a gyümölcs részének tekintjük), akkor átveszi és közvetíti a tisztátalanságot, és része annak (7 ami magába foglal olyan dolgokat, mint a búza és az árpa a pelyvában amit elvetnek. Ez levezethető a Lev.11.37-ből, aminél túl egyszerű lett volna csak a tisztátalanság átviteléről és átvételéről szólni). Ha sem nem védelmül, sem nem eszközül nem szolgál (8 mint a gyümölcsök vagy zöldségek varrasodott része), akkor sem át nem veszi, sem nem közvetíti a tisztátalanságot (9 és így természetesen nem lehet a része sem).
Mishna 2.
A fokhagyma gyökere, a vöröshagyma, vagy a póréhagyma (10 rajta fejekkel) ami még nedves / nyirkos, vagy felső részük (11 a gyümölcsöknek a virágos oldalon megvastagodott részük, amiknek olyan a kinézete, mint egy zúzónak a mozsárban, ezért nevezzük a gyümölcs felső részének), legyen az nedves vagy száraz, csakúgy mint a szára ami az ehető (fogyasztható?) részen belül van (12 pl. "radikális" szár, ami képes (gyümölcs)termést hozni, de levelet nem. A nyél a vöröshagyma szárának középső része, amit az ehető rész körülvesz), a saláta, a retek és a fehérrépa (13 xupb (héber szó), egy olyan fajta retek, aminek levélzete hasonlít a fehérrépáéra, ízre pedig a retekre. Keresztreferenciaként l. még: Kil. I, 3, 5.) mind részei.
Ezért R. Meir R. Judah azt mondja: A reteknek csak a nagy gyökerei részei, de a cérnaszerű gyökerek nem részei. A menta, a ruta (14 kereszthivatkozás: Kil. I, 8: 'Ne olts rutát fehér cassiára, mert azzal egy lágyszárú növényt kombinálnál egy fával), a vad (gyógy)növények és a kerti növények amiket kiástak hogy más helyre ültessék (15 azzal a feltétellel, hogy a növényt kellő gondossággal a gyökerével együtt emeljük ki, amiknek ezek védelmül szolgálnak) át őket, és a gabona központi ~torzsája együtt a pelyvával (16 ami a gabona "fülének" védelméül szolgál) (R. Eleazar azt mondja a gyümölcsök pókhálóvékony héja is (17 a pelyhek amik a gyümölcs felső részén nőnek ránézésre nagyon hasonlítanak a pókháló szövedékére, olyan látványt nyújtva, amin a halachaban nincs egyetértés)), mindezen dolgok átviszik és közvetítik a tisztátalanságot (18 mint védelem), és részei annak (19 hogy teljessé tegyük a tisztátalanság áramlásáról szóló képet).
Mishnah 3.
A következők mind átviszik és átadják a tisztátalanságot, de nem részei annak együtt a többivel: a fokhagyma gyökere (20 megszárítva már nem szolgálnak védelmül, csak eszközül), a vöröshagyma vagy a póréhagyma mikor szárazak, a szár ami nem az ehető részen belül van (21 V. p. 573 n. 12.), a szőlő vesszeje (22 amiről a szőlőfürt lelóg), egy tenyérnyi távolság minden oldalon (irányból?) (23 ahol a vessző kevesebb, ott nem tekinthető "eszköznek", mivel túl vékony hogy megtartsa a szőlőfürt nagy súlyát, és méretileg nem alkalmas arra sem, hogy fogásra használjuk (L.)), a szőlőfürt szára, bármekkora is legyen a hossza (24 még akkor is, ha ez igen-igen nagy. Így Bert. Ellenben L. azt emeli ki, hogy még akkor is, ha kisebb mint egy tenyérnyi), a fürt szemektől megfosztott szára (25 miután a szőlőszemek leestek a szárat nem szükséges tenyérnyinek vennünk), a pálmafák "seprűjének" törzse (26 a legyezőszerűen kinéző ágai a pálmafának, amik egy seprűre emlékeztetnek, olyanra amivel a házat takaríthatjuk ki. Kereszthivatkozás: Suk. 40a.) négy tenyérnyi távolságig (27 de több nem), a gabona kalászának nyele három tenyérnyi távolságig, és minden olyan dolognak a nyele amit levágnak három tenyérnyi távolságig (28 a háromytenyérnyi távolságot ezen okokból jelölték meg: egy amit az arató tart, egy ami a gabona kalászától számíttatik, és egy lejjebb, hogy a kezet ne vágja meg a sarló). Azon dolgok esetében amiket általában nem vágunk le, a törzsük és gyökereik, bármekkora is legyen a méretük (29 pl. hosszú vagy rövid, mert miután kiszedték teljesen mindegy mennyi marad a gabona "füléből") . A többi gabona héjáról szólva (30 a gabona fülének pelyvája; Hul. 119b) mind felveszik és átadják a tisztátalanságot (31 hiszen mind nyelek amik a gyümölcsöt tartják), de nem vesznek részt benne (32 a többivel együtt, hogy leírjuk a teljes folyamatot).
Mishnah 4.
A következők azonban sem fel nem veszik, sem át nem adják a tisztátalanságot, és nem is részei annak (32 a többivel együtt, hogy leírjuk a teljes folyamatot): a káposzta torzsájának gyökere (33 a káposzta tetején levelek vannak, amik összességükben sisakot formáznak. Ezeket általában eldobják), a (cukor?)répa gyökeréből kinövő hajtások (34 a talajban hagyják amikor a (cukor)répát fölvágják hogy újabbak hajtsanak belőle), és az olyan cukor/karórépa-fejek, amiket rendes esetben földarabolnak, de ebben az esetben kihúzzák gyökerükkel együtt (35 ezek egyike sem szolgál sem "eszközként", sem pedig védelemként). R. Jose mindegyiket képesnek határozza meg felvenni a tisztátalanságot (36 mindre úgy hivatkozik, mint az étel "eszközére"), de képtelennek tartja a káposztatorzsát és a karórépafejeket (37 mivel ezügyben egyetért azzal, hogy ezeknek nincs céljuk).
Mishnah 5.
Minden ehető, amit kicsépeltek a cséplőpadozaton tiszta (38 azaz nem képes bemocskolásra. A cséplés állatok vagy botok segítségével történik, ezzel a szárakat túl gyengének minősítve ahhoz, hogy "eszköz"-ként tekintsünk rájuk. Hul. 118a). De R. Jose kijelentette, hogy tisztátalanok (39 nevezetesen hogy képesek a tisztátalanságra; ezen álítását arra alapozta, hogy a vasvillával való mozgatás során a gabonaszemekkel összekeverednek, és így már "eszköznek" tekinthetők; kereszthivatkozás: Suk 14a). A szőlő egy gallya mikor letépjük róla a szőlőt tiszta (38 azaz nem képes bemocskolásra. A csépléshez állatok vagy botok segítségével történik, ezzel a szárakat túl gyengének minősítve ahhoz, hogy "eszköz"-ként tekintsünk rájuk. Hul. 118a), de ha akár csak egyetlen (szem?) szőlő is rajtamarad, akkor tisztátalan (40 ez az egyetlen szőlő ugyanis már "eszközzé" teszi). Egy datolyafa termésétől lecsupaszított ága tiszta (41 ez az ág nem számít a seprű törzsének "eszközeként"), de ha akár egyetlen datolya rajtamarad, akkor képes, csakúgy mint a hüvelyesek (42 mások nyári gyümölcsöket adnak meg): ha a hüvelyeket eltávolítjuk a szárról akkor tiszta, de ha akár csak egy hüvely is rajta marad, akkor tisztátalan. R. Eleazar B. 'Azariah kijelentette, hogy a babok nyele tiszta (43 mivel ez a nagy fajták közé tartozik, így nincs szükségük az ág védelmére), de más hüvelyesek szárát tisztátalannak minősíti (44 mivel kicsik, így az ágak szükségszerűen védelmet jelentenek számukra), mivel használja azt (45 szó szerint: akarja) mikor a hüvely tartva van (46 ennek megfelelően: azt szeretné hogy hozzá legyen csatlakozva a gallyacskához, ami így "eszközként" viselkedik nála; Hul. 119a).
Mishnah 6.
A füge és a szárított (száradt?) füge szárai, a kelusim füge (47 a szárítható(?) fügék egyik fajtája. Rashi szerint: egy borsó vagy babfajta. Aliter: a júdásfa gyümölcse. Mindezeket főzésre használták. Ned. 50a. Aliter: makk. (mókásnak találom hogy nem tudnak megegyezni abban, tulajdonképpen miről is van szó)) és a szentjánoskenyér mind átveszik és átadják a tisztátalanságot, és részei annak (48 hogy megalapozzuk a szükséges "egg's bulk" (angol), mivel alkalmanként együtt esszük a gyümölccsel). R. Jose azt mondja: a lopótök szára (49 összefoglaló név az uborkákra és tökökre. Ezeket a lopótök-szárakat néha az ehető résszel együtt főzik meg),a körtéké és a pepin (egy almafajta) (50 Kerustemilin. L. szerint egy bizonyos fajta vadalma. Kereszthivatkozás: Ma'as I., 3 ahol a "crustumanian" körtére hivatkoznak), a birsalma (51 Perishin (szó szerint "félretesz", "kiváló"). Azért hívják így, mert egyetlen más gyümölcsfajta sem alkalmasabb ennél a főzésre this (J. Kil. I, 27a), kereszthivatkozás: Suk. 31a) és a vadalmák (52 naspolya, egy kicsi és összezsugorodott gyömölcs) is. A lopótök szára (53 Bert. amellett kardoskodik hogy a Mishnah csak a görög lopótökfajtákra hivatkozik, mivel a többi szára nagyon apró) és az articsóka egy tenyérnyi távolságig (R. Eleazar, R. Zadok fia azt mondja: két tenyérnyi távolságig) - mind ezek felveszik és átadják a tisztátalanságot, de nem részei annak (54 Az étellel, ami megadja(?) a szükséges mennyiséget hogy közvetítse a tisztátalanságot). Minden más gyümölcs száráról: ezek egyike sem fel nem veszik, sem át nem adják a tisztátalanságot (55 Szükségtelen mondani hogy nem is részei annak, együtt a többivel, hogy "megalapozzák a nyers tojást"(???)).
***A ferde betűvel írt részek alternatív fordítási lehetőségeket, vagy egyszerűen fordítói megjegyzéseket tartalmaznak tőlem.
****Volt egy kifejezés: "egg's bulk". Ahol az szerepelt ott mind kénytelen voltam találgatni mit is jelent a kifejezés, a mondat amiben szerepel, az adott szövegkörnyezetben, ezért ha bárki meg tud erősíteni, vagy ki tud javítani, az feltétlen szót érdemelne.
*****A "gabona füle" nem tudom milyen rész valójában.
2010. február 17., szerda
16425 oldal. Ennyi a Babilóniai Talmud teljes terjedelme oldalakban.
Ez ugyan némileg a szerkesztés miatt csökkenni fog, de nem sokkal.
Hát, ennyit a nagy terveimről. Ez segítség nélkül nem fog menni.
Azért eldolgozgatok majd rajta ha időm akad, a rövid (20-egynéhány oldalas) könyvekkel egyszer akár végezhetnék is, de ehhez nagy mennyiségű segítség kell.
Szóval ha akár egyetlen oldalt is be tudsz segíteni, akkor légyszives tedd meg!
Ez ugyan némileg a szerkesztés miatt csökkenni fog, de nem sokkal.
Hát, ennyit a nagy terveimről. Ez segítség nélkül nem fog menni.
Azért eldolgozgatok majd rajta ha időm akad, a rövid (20-egynéhány oldalas) könyvekkel egyszer akár végezhetnék is, de ehhez nagy mennyiségű segítség kell.
Szóval ha akár egyetlen oldalt is be tudsz segíteni, akkor légyszives tedd meg!
Bevezetés a Talmudhoz
A "Talmud" szó annyit jelent mint: a tan, die Lehre. Nemcsak hittani, hanem erkölcstani és jogi szabályokat is tartalmaz, Talmud s így a zsidóság törvénykönyvének és a zsidó teológia kompendiumának tekinthető. Kétféle Talmudot használ a zsidóság: a "jeruzsálemit és a babilonit. A babiloni Talmudhoz tartoznak alkalmazkodni mindazok a zsidók, akik idegen népek (gojim) között élnek. s ezért ez a Talmud az elterjedtebb. A Talmud keletkezését a talmudisták az ősrégi időkre szeretnék visszavinni, azonban ma már megállapított igazság az, hogy Krisztus után 150-ben vagy 189-ben kezdte összefoglalni Jehuda (Júdás) rabbi az ő bölcseik mondásait "Misnah" cím alatt (minden Mishna-t külön megőrzök a fordításnál, bár hogy lelkesedésem így egyedül meddig tart ki, az kérdéses), ami a zsidóság második törvénykönyve lett. A Misnah az V. század vége felé igen sok kommentárral bővült (ezen kommentárokat a könnyebb kezelhetőség érdekében zárójelben, számmal az elején ellátva a Mishnákon belül közlöm). Ez a Ghemara. A Misnahban megkülönböztetik a törvényformákat (Halacha) és a világiasabb vonatkozású erkölcsi szabályokat (Haggada) - de ezeket a szveg maga nem jelöli, így én sem, mert minek találgatni. Ezekből áll a Talmud.
A Talmud egyes példányainak lemásolásánál az írástudók (soferim) mindig ügyeltek arra, hogy az egyes oldalak betűszerinti másai legyenek egymásnak. Ezért valamennyi példánynak például az 1. lapján ugyanazokat a szavakat találjuk s mindenik példánynál ugyanazon szónál szakad meg az 1. lap és folytatódik, illetőleg kezdődik a 2. lap. Ezt a szabályt vaskövetkezetességgel megőrizték a nyomatott példányoknál is, tehát egy bizonyos mondatot minden példányban ugyanazon számú lapon találunk. Megjegyezzük azonban, hogy némely nagyon vaskos mondat az újabban nyomtatott Talmudokból ki van hagyva, azonban a rabbiképzők példányaiban benne vannak. A lapok kéthasábosak (a, b). Fölemlítjük itt, hogy a héberben az Aleph, He, Lamed, Mem. Tau betűket elnyújtottan is lehet írni (litterae dila-tebiles) s így a másoló teleírhatja velük a véletlenül üresen maradó félsorokat. A héber betűnek is lévén számos jelentése, ebből a legkülönfélébb dolgokat kombinálták a talmudisták s ebből lett a Kabala.
A Talmud egyes példányainak lemásolásánál az írástudók (soferim) mindig ügyeltek arra, hogy az egyes oldalak betűszerinti másai legyenek egymásnak. Ezért valamennyi példánynak például az 1. lapján ugyanazokat a szavakat találjuk s mindenik példánynál ugyanazon szónál szakad meg az 1. lap és folytatódik, illetőleg kezdődik a 2. lap. Ezt a szabályt vaskövetkezetességgel megőrizték a nyomatott példányoknál is, tehát egy bizonyos mondatot minden példányban ugyanazon számú lapon találunk. Megjegyezzük azonban, hogy némely nagyon vaskos mondat az újabban nyomtatott Talmudokból ki van hagyva, azonban a rabbiképzők példányaiban benne vannak. A lapok kéthasábosak (a, b). Fölemlítjük itt, hogy a héberben az Aleph, He, Lamed, Mem. Tau betűket elnyújtottan is lehet írni (litterae dila-tebiles) s így a másoló teleírhatja velük a véletlenül üresen maradó félsorokat. A héber betűnek is lévén számos jelentése, ebből a legkülönfélébb dolgokat kombinálták a talmudisták s ebből lett a Kabala.
Nem éri meg
Az alábbi beszélgetés ténylegesen lezajlott:
Hívő: A tudomány csak egy újabb vallás.
Én: Mi a túró...?
H: Neked is megvan a magad hite, és nekem is. Mindkettő ugyanolyan érvényes és ugyanannyi iagzságot tartalmaz.
Én: Szóval szerinted a Három Kismalac meséjében* hinni ugyanakkor esélyt biztosít a valóságunkban a túlélésre, mint ha elfogadod a tudományos eredményeket?
H: Nem tudsz mindent. Sose láttad mindazt amit a tudomány állít!
Én: Tudod, a tudomnynak sosem volt célja minden milimásodperc minden mikrotörtépnésének tökéletesen pontos följegyzése. Az az örökkévalóságnál is több időt venne igénybe! Ámbátor a dolog elméletileg legalábbis lehetséges. Továbbá szó szerint ellenőrizhetnél bármit, amit a tudomány állít (akár mint következtetés, akár mint feljegyzett megfigyelés)!
H: Legalábbis azt hiszed.
Én: Ez tény.
H: Nem foghatsz meg egy illatot!
Én: Éppenséggel de. Az illatok érzékelésénél az történik, hogy a szagmolekulákat felfogják az orrodban lévő receptormolekulák...
H: Én nem dugom a receptoraimat azoknak a molekuláknak az utjába!
Én: Oh dehogynem! Mégis mit gondolsz, miért fejlődött ki (az evolúció során) az orrod?
H: Bah! Különben is milyen (receptor) molekulák?
Én: Nézd, jelen pillanatban nem igazn tudnám megmondani, de megkérdezhetsz egy biológust, vagy orvost...
H: Nem vagyok hajlandó (tudományos) könyveket olvasni! Nem vagyok hajlandó elmenni egy szakemberhez! NEM ÉRDEKEL (egyik sem, sem pedig amit mondasz)!!!!!!
Én: Akkor igyál mérget** és dögölj meg.
Szóval nem érdekli őket. Ez az eleje, közepe és vége a dolognak. Ne vesztegesd velük az idődet.
*A történet, amiben az első szalmából, a második ágakból, a harmadik téglából épít házat, amiket a farkas megpróbál elfújni.
**Utalás a Biblia egyik Újszövetségi passzusára.
Hívő: A tudomány csak egy újabb vallás.
Én: Mi a túró...?
H: Neked is megvan a magad hite, és nekem is. Mindkettő ugyanolyan érvényes és ugyanannyi iagzságot tartalmaz.
Én: Szóval szerinted a Három Kismalac meséjében* hinni ugyanakkor esélyt biztosít a valóságunkban a túlélésre, mint ha elfogadod a tudományos eredményeket?
H: Nem tudsz mindent. Sose láttad mindazt amit a tudomány állít!
Én: Tudod, a tudomnynak sosem volt célja minden milimásodperc minden mikrotörtépnésének tökéletesen pontos följegyzése. Az az örökkévalóságnál is több időt venne igénybe! Ámbátor a dolog elméletileg legalábbis lehetséges. Továbbá szó szerint ellenőrizhetnél bármit, amit a tudomány állít (akár mint következtetés, akár mint feljegyzett megfigyelés)!
H: Legalábbis azt hiszed.
Én: Ez tény.
H: Nem foghatsz meg egy illatot!
Én: Éppenséggel de. Az illatok érzékelésénél az történik, hogy a szagmolekulákat felfogják az orrodban lévő receptormolekulák...
H: Én nem dugom a receptoraimat azoknak a molekuláknak az utjába!
Én: Oh dehogynem! Mégis mit gondolsz, miért fejlődött ki (az evolúció során) az orrod?
H: Bah! Különben is milyen (receptor) molekulák?
Én: Nézd, jelen pillanatban nem igazn tudnám megmondani, de megkérdezhetsz egy biológust, vagy orvost...
H: Nem vagyok hajlandó (tudományos) könyveket olvasni! Nem vagyok hajlandó elmenni egy szakemberhez! NEM ÉRDEKEL (egyik sem, sem pedig amit mondasz)!!!!!!
Én: Akkor igyál mérget** és dögölj meg.
Szóval nem érdekli őket. Ez az eleje, közepe és vége a dolognak. Ne vesztegesd velük az idődet.
*A történet, amiben az első szalmából, a második ágakból, a harmadik téglából épít házat, amiket a farkas megpróbál elfújni.
**Utalás a Biblia egyik Újszövetségi passzusára.
2010. január 31., vasárnap
Miért nem követjük, vallástól függetlenül, ma is, a "tízparancsolatot"?
A kérdés a most vasárnap leadandó M1-en futó Kultúrház kapcsán vetődött föl.
Lehetne belemenni abba is, hogy senkinek fogalma nincs, mik is pontosan azok a parancsolatok (a wickipedia min. 5-félét listáz), de inkább nézzük csak meg az ELSŐ parancsolatot:
"Féljed az urat (= A Seregek Ura, A Féltékeny, Yahwe / Jehova, Elohim, EA = Enki, EL = Enlil), a te istenedet, őnéki szolgálj, és az ő nevére esküdjél.
Ne járjatok idegen istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, akik körülöttetek vannak [...] hogy az úrnak, a te istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne töröljön téged a föld színéről.
És adja őket az úr, a te istened a te hatalmadba, és megvered őket: mindenestől veszítsd el őket; ne köss velük szövetséget, és ne könyörülj rajtuk. [...]
Oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, berkeiket vágjátok ki, faragott képeiket pedig tűzzel égessétek meg.
Mert az úrnak, a te istenednek szent népe vagy te; téged választott az úr, a te istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül e föld színén."
Lehetne belemenni abba is, hogy senkinek fogalma nincs, mik is pontosan azok a parancsolatok (a wickipedia min. 5-félét listáz), de inkább nézzük csak meg az ELSŐ parancsolatot:
"Féljed az urat (= A Seregek Ura, A Féltékeny, Yahwe / Jehova, Elohim, EA = Enki, EL = Enlil), a te istenedet, őnéki szolgálj, és az ő nevére esküdjél.
Ne járjatok idegen istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, akik körülöttetek vannak [...] hogy az úrnak, a te istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne töröljön téged a föld színéről.
És adja őket az úr, a te istened a te hatalmadba, és megvered őket: mindenestől veszítsd el őket; ne köss velük szövetséget, és ne könyörülj rajtuk. [...]
Oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, berkeiket vágjátok ki, faragott képeiket pedig tűzzel égessétek meg.
Mert az úrnak, a te istenednek szent népe vagy te; téged választott az úr, a te istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül e föld színén."
2009. december 29., kedd
Science vs. Religion, Knowledge vs. Conviction
Frequently (perhaps more often than not), debates on this MB seem to take the form of Religion vs. Science. I say "seem to" because that's not really what's going on. What is really happening is that the debates are about Religious Conviction vs. Scientific Knowledge. There is an important difference, and that difference matters most to the Science side.
Science is not the same as Knowledge. Science is a process; Knowledge is the result. This is a distinction that seems to get lost in the argument, and I think this is due to attitudes on both sides. The Religionists don't understand the difference; the Skeptics understand it all too well, to the point where they fail to realize that others do not understand it.
The distinction also exists on the other side. Religion is the counterpart to Science, and Conviction is the counterpart to Knowledge. Once again, there is often confusion between the process and the result. And again, I think that for the most part, the Religionists fail to understand this. The symmetry doesn't quite hold here, though, because in this case the Skeptics will also often fail to understand it.
For a moment, forget about the body of knowledge which has resulted through science, and the convictions of faith brought about by religion, and consider only the processes. I think it can be broken down most succinctly as follows:
SCIENCE is the process whereby we acquire knowledge through examination of evidence.
RELIGION is the process whereby we acquire conviction through belief in revelation.
The Scientist (Skeptic) believes that truth is revealed by observing the world around us, both through controlled experiments and direct "field" observations. Where the Skeptic sees a contradiction between a hypothesis and an observation, his/her position is that there is a flaw somewhere in the hypothesis - or possibly a flaw in the method of observation. Ultimately, an idea which is repeatedly contradicted by observed evidence is modified or dismissed entirely, and new ideas must be invented and similarly tested.
The Religionist believes that the truth is revealed by some being (God), which provides that truth directly. Where a Religionist sees a contradiction between that revealed truth and an observation, his/her position is that there is a flaw in the observation itself, or possibly in the interpretation of the Revealed Truth. Ultimately, even an idea which is repeatedly contradicted by observed evidence is still held as true; it is the evidence which is dismissed. New ideas come only from the same source as the orginal ideas: revelation from God.
When it's put this way, it is easy to see that the Skeptic and the Religionist will never, ever come to terms. The Skeptic spouts the facts while the Religionist thumps the Bible. One is looking for proof, the other is looking for faith. They are approaching not only from opposing viewpoints, but with opposing methods. There is no amount of proof that will satisfy the religionist; there is no amount of faith that will satisfy the skeptic.
A good example of a frequent clash between Skeptics and Religionists is the debate over Creation vs. Evolution (sometimes the Religionists will use the term "Intelligent Design", but it's just Creationism in a different hat.) More often than not, the debate will end up bickering over details of how one species can turn into another, arguing over things like "Macro" and "Micro" evolution, re-visiting time and time again the question of how life came into being in the first place, and so on. The Religionist will seem to meet the Skeptics on Scientific terms, demanding evidence for this and that, which is usually easily provided - but it's never enough. It never CAN be enough, because the Religionist is not interested in evidence. Having heard it all, they will generally finish with something like, "Your faith in evolution is no different than my faith in religion."
I don't think they're lying when they say it; they actually mean it. They really don't understand the huge difference between the process of Science and the resulting Knowledge. The reason why it is important for the Skeptic to understand that difference is that it's the ultimate trump card in any argument against a Religionist.
Yes, we Skeptics do have a strong belief in Science, as a process. And I would defy any Religionist to explain why we should not. I find no fault in the reasoning that the scientific process of observation, hypothesis, experimentation, analysis, conclusion, and repetition is a perfectly valid way to gain real knowledge. The knowledge itself is always up for revision; that's what the "repetition" part is all about. Belief in the process demands a certain degree of faith - but not much, all things considered. The Scientific Method has withstood the test of time and produced undeniable results. I've seen claims that the Bible contains about six hundred prophecies - most of which are utterly vague, demonstrably false, or likely to have been adjusted after the fact. Science, on the other hand, has produced literally MILLIONS of far more definitive prophecies which have come to pass. I can think of no field of human endeavor where Science has not utterly trounced Religion when it comes to producing real, tangible results - and if a Religionist cares to deny this, I would invite them to pray over a lit stick of dynamite and see if they can stop it from exploding through faith alone.
The Religionist fails to to understand the nature of Science as a process. They really do think that Skeptics believe in Evolution because we have faith in it, not because we have evidence to support it. Most importantly, they don't realize that the process of Science demands that if more evidence is found that flatly contradicts the theory of Evolution, we would cheerfully throw it out! Furthermore, if they could produce evidence which supported their relgious beliefs, we would be compelled to consider the possible truth of those beliefs.
But Religionists don't understand what Evidence is. When asked for Evidence, they instead produce their Revelation - usually the Bible or another religious book. They honestly do not understand that these books do NOT constitute evidence!
Again, taking Evolution as an example: Darwin's "Origin of Species" is a book which describes evidence in support of Evolution. The book itself, though is NOT the evidence. The book only describes the evidence, how to find it and what it means.
Religionists would like to think that this also applies to the Bible, but there is an important difference: Scientific theories can be put to the test. Indeed, they MUST be put to the test. No skeptic would ever say "Evolution is true because Darwin's Origin of Species tells us so." A Skeptic will say, "Evolution is true because the theory is in agreement with the observable facts." Notice that Darwin doesn't even enter into it!
On the other hand, the Religionist will say, "Creationism is true, because the Bible tells us so." Or, more often, "Creationism is true, because Evolution is contradicted by the Bible." The second version is particularly peculiar because it has nothing to say in support of Creationism; it's just assumed to be true when the Scientific answer fails. The Religionist doesn't NEED to say anthing in support of Creationism. He doesn't NEED evidence; only faith. Furthermore, he doesn't WANT evidence. A Skeptic's effort are essentially wasted if all he can do is show evidence, because the Religionist won't care. The only way in which we Skeptics can convince a Religionist is to offer revelation which supports our position, which of course we cannot do, any more than they can offer evidence to support their position. In both cases, it just doesn't exist.
And in the end, we will win. The Skeptics will win because we can come to agreement amongst ourselves, while the Religionists cannot. We can be convinced, through demonstration of evidence, to change our minds - and this is our strength, because Evolution favors those who can adapt and change. The Religionists will resist changing their minds, even to the point where their ideas are demonstrably ludicrous. They cannot even agree among themselves. Faith vs. Evidence is an endless debate only so long as the Skeptics intend to keep it going; eventually, we realize that they have no evidence to offer, and we move on. The debate of Faith vs. Faith, however, is truly endless.
The Religionists say that the Meek shall inherit the Earth - astoundingly, they're usually referring to themselves as "the Meek". Even more astoundingly, they're probably right. They probably WILL inherit the Earth. The rest of us are going to the Stars.
Science is not the same as Knowledge. Science is a process; Knowledge is the result. This is a distinction that seems to get lost in the argument, and I think this is due to attitudes on both sides. The Religionists don't understand the difference; the Skeptics understand it all too well, to the point where they fail to realize that others do not understand it.
The distinction also exists on the other side. Religion is the counterpart to Science, and Conviction is the counterpart to Knowledge. Once again, there is often confusion between the process and the result. And again, I think that for the most part, the Religionists fail to understand this. The symmetry doesn't quite hold here, though, because in this case the Skeptics will also often fail to understand it.
For a moment, forget about the body of knowledge which has resulted through science, and the convictions of faith brought about by religion, and consider only the processes. I think it can be broken down most succinctly as follows:
SCIENCE is the process whereby we acquire knowledge through examination of evidence.
RELIGION is the process whereby we acquire conviction through belief in revelation.
The Scientist (Skeptic) believes that truth is revealed by observing the world around us, both through controlled experiments and direct "field" observations. Where the Skeptic sees a contradiction between a hypothesis and an observation, his/her position is that there is a flaw somewhere in the hypothesis - or possibly a flaw in the method of observation. Ultimately, an idea which is repeatedly contradicted by observed evidence is modified or dismissed entirely, and new ideas must be invented and similarly tested.
The Religionist believes that the truth is revealed by some being (God), which provides that truth directly. Where a Religionist sees a contradiction between that revealed truth and an observation, his/her position is that there is a flaw in the observation itself, or possibly in the interpretation of the Revealed Truth. Ultimately, even an idea which is repeatedly contradicted by observed evidence is still held as true; it is the evidence which is dismissed. New ideas come only from the same source as the orginal ideas: revelation from God.
When it's put this way, it is easy to see that the Skeptic and the Religionist will never, ever come to terms. The Skeptic spouts the facts while the Religionist thumps the Bible. One is looking for proof, the other is looking for faith. They are approaching not only from opposing viewpoints, but with opposing methods. There is no amount of proof that will satisfy the religionist; there is no amount of faith that will satisfy the skeptic.
A good example of a frequent clash between Skeptics and Religionists is the debate over Creation vs. Evolution (sometimes the Religionists will use the term "Intelligent Design", but it's just Creationism in a different hat.) More often than not, the debate will end up bickering over details of how one species can turn into another, arguing over things like "Macro" and "Micro" evolution, re-visiting time and time again the question of how life came into being in the first place, and so on. The Religionist will seem to meet the Skeptics on Scientific terms, demanding evidence for this and that, which is usually easily provided - but it's never enough. It never CAN be enough, because the Religionist is not interested in evidence. Having heard it all, they will generally finish with something like, "Your faith in evolution is no different than my faith in religion."
I don't think they're lying when they say it; they actually mean it. They really don't understand the huge difference between the process of Science and the resulting Knowledge. The reason why it is important for the Skeptic to understand that difference is that it's the ultimate trump card in any argument against a Religionist.
Yes, we Skeptics do have a strong belief in Science, as a process. And I would defy any Religionist to explain why we should not. I find no fault in the reasoning that the scientific process of observation, hypothesis, experimentation, analysis, conclusion, and repetition is a perfectly valid way to gain real knowledge. The knowledge itself is always up for revision; that's what the "repetition" part is all about. Belief in the process demands a certain degree of faith - but not much, all things considered. The Scientific Method has withstood the test of time and produced undeniable results. I've seen claims that the Bible contains about six hundred prophecies - most of which are utterly vague, demonstrably false, or likely to have been adjusted after the fact. Science, on the other hand, has produced literally MILLIONS of far more definitive prophecies which have come to pass. I can think of no field of human endeavor where Science has not utterly trounced Religion when it comes to producing real, tangible results - and if a Religionist cares to deny this, I would invite them to pray over a lit stick of dynamite and see if they can stop it from exploding through faith alone.
The Religionist fails to to understand the nature of Science as a process. They really do think that Skeptics believe in Evolution because we have faith in it, not because we have evidence to support it. Most importantly, they don't realize that the process of Science demands that if more evidence is found that flatly contradicts the theory of Evolution, we would cheerfully throw it out! Furthermore, if they could produce evidence which supported their relgious beliefs, we would be compelled to consider the possible truth of those beliefs.
But Religionists don't understand what Evidence is. When asked for Evidence, they instead produce their Revelation - usually the Bible or another religious book. They honestly do not understand that these books do NOT constitute evidence!
Again, taking Evolution as an example: Darwin's "Origin of Species" is a book which describes evidence in support of Evolution. The book itself, though is NOT the evidence. The book only describes the evidence, how to find it and what it means.
Religionists would like to think that this also applies to the Bible, but there is an important difference: Scientific theories can be put to the test. Indeed, they MUST be put to the test. No skeptic would ever say "Evolution is true because Darwin's Origin of Species tells us so." A Skeptic will say, "Evolution is true because the theory is in agreement with the observable facts." Notice that Darwin doesn't even enter into it!
On the other hand, the Religionist will say, "Creationism is true, because the Bible tells us so." Or, more often, "Creationism is true, because Evolution is contradicted by the Bible." The second version is particularly peculiar because it has nothing to say in support of Creationism; it's just assumed to be true when the Scientific answer fails. The Religionist doesn't NEED to say anthing in support of Creationism. He doesn't NEED evidence; only faith. Furthermore, he doesn't WANT evidence. A Skeptic's effort are essentially wasted if all he can do is show evidence, because the Religionist won't care. The only way in which we Skeptics can convince a Religionist is to offer revelation which supports our position, which of course we cannot do, any more than they can offer evidence to support their position. In both cases, it just doesn't exist.
And in the end, we will win. The Skeptics will win because we can come to agreement amongst ourselves, while the Religionists cannot. We can be convinced, through demonstration of evidence, to change our minds - and this is our strength, because Evolution favors those who can adapt and change. The Religionists will resist changing their minds, even to the point where their ideas are demonstrably ludicrous. They cannot even agree among themselves. Faith vs. Evidence is an endless debate only so long as the Skeptics intend to keep it going; eventually, we realize that they have no evidence to offer, and we move on. The debate of Faith vs. Faith, however, is truly endless.
The Religionists say that the Meek shall inherit the Earth - astoundingly, they're usually referring to themselves as "the Meek". Even more astoundingly, they're probably right. They probably WILL inherit the Earth. The rest of us are going to the Stars.
- Xenolan -
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
