Uktzin, 1. fejezet

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER TOHOROTH, Uktzin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

1. fejezet
Mishna 1.
Ami eszközként (*a használt szótő itt a héberben "kéz", azaz ez olyan része a növénynek, amit megengedett megfogni) szolgál (1 a gyümölcsök vagy növények számára, például az alma, a szőlő, a szilva, vagy a velő nélküli csont amit azért fogunk kézbe hogy élvezzük a rajta lévő húst), de nem védelemként (2 ezzel kizárva a szár azon részeit, amik közvetlenül hozzáérnek a gyümölcshöz és gyümölcs húsához csatlakoznak), az átveszi (3 ezért habár az "eszköz" nem ehető, de mivel kapcsolódik a gyümölcshöz ezért tisztátalannak bélyegezzük, mikor az ehető rész tisztátalan lesz), és közvetíti a tisztátalanságot (4 ha az "eszköz" válik tisztátalanná, akkor az ehető rész is tisztátalanná lesz a Lev.11.37-bő levont következtetés okán), de nem része annak (5 az étel többi részével egyetemben hogy teljessé tegyük a tisztátalanság átvitelének folyamatát). Ha védelemként szolgál, de nem eszközként (6 pl. a növény vagy gyümölcs héja védi azt, amit férfi (ember?) nem fog meg mikor eszik, így a gyümölcs részének tekintjük), akkor átveszi és közvetíti a tisztátalanságot, és része annak (7 ami magába foglal olyan dolgokat, mint a búza és az árpa a pelyvában amit elvetnek. Ez levezethető a Lev.11.37-ből, aminél túl egyszerű lett volna csak a tisztátalanság átviteléről és átvételéről szólni). Ha sem nem védelmül, sem nem eszközül nem szolgál (8 mint a gyümölcsök vagy zöldségek varrasodott része), akkor sem át nem veszi, sem nem közvetíti a tisztátalanságot (9 és így természetesen nem lehet a része sem).

Mishna 2.
A fokhagyma gyökere, a vöröshagyma, vagy a póréhagyma (10 rajta fejekkel) ami még nedves / nyirkos, vagy felső részük (11 a gyümölcsöknek a virágos oldalon megvastagodott részük, amiknek olyan a kinézete, mint egy zúzónak a mozsárban, ezért nevezzük a gyümölcs felső részének), legyen az nedves vagy száraz, csakúgy mint a szára ami az ehető (fogyasztható?) részen belül van (12 pl. "radikális" szár, ami képes (gyümölcs)termést hozni, de levelet nem. A nyél a vöröshagyma szárának középső része, amit az ehető rész körülvesz), a saláta, a retek és a fehérrépa (13 xupb (héber szó), egy olyan fajta retek, aminek levélzete hasonlít a fehérrépáéra, ízre pedig a retekre. Keresztreferenciaként l. még: Kil. I, 3, 5.) mind részei.
Ezért R. Meir R. Judah azt mondja: A reteknek csak a nagy gyökerei részei, de a cérnaszerű gyökerek nem részei. A menta, a ruta (14 kereszthivatkozás: Kil. I, 8: 'Ne olts rutát fehér cassiára, mert azzal egy lágyszárú növényt kombinálnál egy fával), a vad (gyógy)növények és a kerti növények amiket kiástak hogy más helyre ültessék (15 azzal a feltétellel, hogy a növényt kellő gondossággal a gyökerével együtt emeljük ki, amiknek ezek védelmül szolgálnak) át őket, és a gabona központi ~torzsája együtt a pelyvával (16 ami a gabona "fülének" védelméül szolgál) (R. Eleazar azt mondja a gyümölcsök pókhálóvékony héja is (17 a pelyhek amik a gyümölcs felső részén nőnek ránézésre nagyon hasonlítanak a pókháló szövedékére, olyan látványt nyújtva, amin a halachaban nincs egyetértés)), mindezen dolgok átviszik és közvetítik a tisztátalanságot (18 mint védelem), és részei annak (19 hogy teljessé tegyük a tisztátalanság áramlásáról szóló képet).

Mishnah 3.
A következők mind átviszik és átadják a tisztátalanságot, de nem részei annak együtt a többivel: a fokhagyma gyökere (20 megszárítva már nem szolgálnak védelmül, csak eszközül), a vöröshagyma vagy a póréhagyma mikor szárazak, a szár ami nem az ehető részen belül van (21 V. p. 573 n. 12.), a szőlő vesszeje (22 amiről a szőlőfürt lelóg), egy tenyérnyi távolság minden oldalon (irányból?) (23 ahol a vessző kevesebb, ott nem tekinthető "eszköznek", mivel túl vékony hogy megtartsa a szőlőfürt nagy súlyát, és méretileg nem alkalmas arra sem, hogy fogásra használjuk (L.)), a szőlőfürt szára, bármekkora is legyen a hossza (24 még akkor is, ha ez igen-igen nagy. Így Bert. Ellenben L. azt emeli ki, hogy még akkor is, ha kisebb mint egy tenyérnyi), a fürt szemektől megfosztott szára (25 miután a szőlőszemek leestek a szárat nem szükséges tenyérnyinek vennünk), a pálmafák "seprűjének" törzse (26 a legyezőszerűen kinéző ágai a pálmafának, amik egy seprűre emlékeztetnek, olyanra amivel a házat takaríthatjuk ki. Kereszthivatkozás: Suk. 40a.) négy tenyérnyi távolságig (27 de több nem), a gabona kalászának nyele három tenyérnyi távolságig, és minden olyan dolognak a nyele amit levágnak három tenyérnyi távolságig (28 a háromytenyérnyi távolságot ezen okokból jelölték meg: egy amit az arató tart, egy ami a gabona kalászától számíttatik, és egy lejjebb, hogy a kezet ne vágja meg a sarló). Azon dolgok esetében amiket általában nem vágunk le, a törzsük és gyökereik, bármekkora is legyen a méretük (29 pl. hosszú vagy rövid, mert miután kiszedték teljesen mindegy mennyi marad a gabona "füléből") . A többi gabona héjáról szólva (30 a gabona fülének pelyvája; Hul. 119b) mind felveszik és átadják a tisztátalanságot (31 hiszen mind nyelek amik a gyümölcsöt tartják), de nem vesznek részt benne (32 a többivel együtt, hogy leírjuk a teljes folyamatot).

Mishnah 4.
A következők azonban sem fel nem veszik, sem át nem adják a tisztátalanságot, és nem is részei annak (32 a többivel együtt, hogy leírjuk a teljes folyamatot): a káposzta torzsájának gyökere (33 a káposzta tetején levelek vannak, amik összességükben sisakot formáznak. Ezeket általában eldobják), a (cukor?)répa gyökeréből kinövő hajtások (34 a talajban hagyják amikor a (cukor)répát fölvágják hogy újabbak hajtsanak belőle), és az olyan cukor/karórépa-fejek, amiket rendes esetben földarabolnak, de ebben az esetben kihúzzák gyökerükkel együtt (35 ezek egyike sem szolgál sem "eszközként", sem pedig védelemként). R. Jose mindegyiket képesnek határozza meg felvenni a tisztátalanságot (36 mindre úgy hivatkozik, mint az étel "eszközére"), de képtelennek tartja a káposztatorzsát és a karórépafejeket (37 mivel ezügyben egyetért azzal, hogy ezeknek nincs céljuk).

Mishnah 5.
Minden ehető, amit kicsépeltek a cséplőpadozaton tiszta (38 azaz nem képes bemocskolásra. A cséplés állatok vagy botok segítségével történik, ezzel a szárakat túl gyengének minősítve ahhoz, hogy "eszköz"-ként tekintsünk rájuk. Hul. 118a). De R. Jose kijelentette, hogy tisztátalanok (39 nevezetesen hogy képesek a tisztátalanságra; ezen álítását arra alapozta, hogy a vasvillával való mozgatás során a gabonaszemekkel összekeverednek, és így már "eszköznek" tekinthetők; kereszthivatkozás: Suk 14a). A szőlő egy gallya mikor letépjük róla a szőlőt tiszta (38 azaz nem képes bemocskolásra. A csépléshez állatok vagy botok segítségével történik, ezzel a szárakat túl gyengének minősítve ahhoz, hogy "eszköz"-ként tekintsünk rájuk. Hul. 118a), de ha akár csak egyetlen (szem?) szőlő is rajtamarad, akkor tisztátalan (40 ez az egyetlen szőlő ugyanis már "eszközzé" teszi). Egy datolyafa termésétől lecsupaszított ága tiszta (41 ez az ág nem számít a seprű törzsének "eszközeként"), de ha akár egyetlen datolya rajtamarad, akkor képes, csakúgy mint a hüvelyesek (42 mások nyári gyümölcsöket adnak meg): ha a hüvelyeket eltávolítjuk a szárról akkor tiszta, de ha akár csak egy hüvely is rajta marad, akkor tisztátalan. R. Eleazar B. 'Azariah kijelentette, hogy a babok nyele tiszta (43 mivel ez a nagy fajták közé tartozik, így nincs szükségük az ág védelmére), de más hüvelyesek szárát tisztátalannak minősíti (44 mivel kicsik, így az ágak szükségszerűen védelmet jelentenek számukra), mivel használja azt (45 szó szerint: akarja) mikor a hüvely tartva van (46 ennek megfelelően: azt szeretné hogy hozzá legyen csatlakozva a gallyacskához, ami így "eszközként" viselkedik nála; Hul. 119a).

Mishnah 6.
A füge és a szárított (száradt?) füge szárai, a kelusim füge (47 a szárítható(?) fügék egyik fajtája. Rashi szerint: egy borsó vagy babfajta. Aliter: a júdásfa gyümölcse. Mindezeket főzésre használták. Ned. 50a. Aliter: makk. (mókásnak találom hogy nem tudnak megegyezni abban, tulajdonképpen miről is van szó)) és a szentjánoskenyér mind átveszik és átadják a tisztátalanságot, és részei annak (48 hogy megalapozzuk a szükséges "egg's bulk" (angol), mivel alkalmanként együtt esszük a gyümölccsel). R. Jose azt mondja: a lopótök szára (49 összefoglaló név az uborkákra és tökökre. Ezeket a lopótök-szárakat néha az ehető résszel együtt főzik meg),a körtéké és a pepin (egy almafajta) (50 Kerustemilin. L. szerint egy bizonyos fajta vadalma. Kereszthivatkozás: Ma'as I., 3 ahol a "crustumanian" körtére hivatkoznak), a birsalma (51 Perishin (szó szerint "félretesz", "kiváló"). Azért hívják így, mert egyetlen más gyümölcsfajta sem alkalmasabb ennél a főzésre this (J. Kil. I, 27a), kereszthivatkozás: Suk. 31a) és a vadalmák (52 naspolya, egy kicsi és összezsugorodott gyömölcs) is. A lopótök szára (53 Bert. amellett kardoskodik hogy a Mishnah csak a görög lopótökfajtákra hivatkozik, mivel a többi szára nagyon apró) és az articsóka egy tenyérnyi távolságig (R. Eleazar, R. Zadok fia azt mondja: két tenyérnyi távolságig) - mind ezek felveszik és átadják a tisztátalanságot, de nem részei annak (54 Az étellel, ami megadja(?) a szükséges mennyiséget hogy közvetítse a tisztátalanságot). Minden más gyümölcs száráról: ezek egyike sem fel nem veszik, sem át nem adják a tisztátalanságot (55 Szükségtelen mondani hogy nem is részei annak, együtt a többivel, hogy "megalapozzák a nyers tojást"(???)).


***A ferde betűvel írt részek alternatív fordítási lehetőségeket, vagy egyszerűen fordítói megjegyzéseket tartalmaznak tőlem.
****Volt egy kifejezés: "egg's bulk". Ahol az szerepelt ott mind kénytelen voltam találgatni mit is jelent a kifejezés, a mondat amiben szerepel, az adott szövegkörnyezetben, ezért ha bárki meg tud erősíteni, vagy ki tud javítani, az feltétlen szót érdemelne.
*****A "gabona füle" nem tudom milyen rész valójában.