fordítás fordítása

Ilyen végiggondolatlan kifogások merülnek föl, mint hogy "egy fordító mindíg megnézi az eredetit".

Na most erre mit lehet válaszolni?

Egyáltalán, belegondoltak már, mi az, hogy "eredeti"?

Vagy kezdhetnénk egy másik kérdéssel: "mi a neved"?

Ennek nem sok értelme van. Még aki életében nem látott internetet, annak is legalább 10-15 neve van/volt/lesz. Ezek közül csak az egyik a személyi igazolványon szereplő név. És szinte soha nem az a legfontosabb. Annak egyetlen célja hivatalos (állami, állami fennhatóságú) ügyek intézése.

Nevek... Van, hogy soha senki nem is tudja az illető nevét, mégis elismert, sikeres, népszerű, vagy egyszerűen csak éli az életét.
Ott vannak pl. az írók. "Leslie L. Lawrence". "Jeffrey Stone". "John Caldwell". "Robert Knight". Mindnek van neve a személyijében - és egyiküké sem fontos, ha tudnánk se használnánk a személyijükben lévő neveket.
A legegyszerűbb példa Anonymus. Az ő "nicke" annyit tesz "Névtelen". És mégis a legnagyobb történetírók sorában tartjuk őt számon - ma. Amikor élt, akkor meg senkinek nem volt baja azzal, hogy úgy hívja "az a fickó, akinek nincs neve".

Visszatérve az "eredetiség"-re.
Manapság minden egy másolat másolatának másolata. Valaki lefordít egy kőtáblát - és soha nem is látta a kőtáblát, az is lehet, hogy amikor fordítja, már nem is létezik. Fényképről, jegyzetekből, nyomatokból fordít.
Ott vannak az ógörög filozófusok. Munkájuknak soha nem is létezett "eredetije". Ugyanis szóban mondták el. Amit később állítólag a tanítványaik írtak le. Ezeket Európában a kereszténység szépen megsemmisítette, de addigra már eljutott a tudás az arabokhoz. Ők arab nyelvű - tehát nem ógörög - tekercseken tartották e műveket. Ezeket (másodpéldányukat, hiszen ott is másolatok másolatainak másolataival van dolgunk) megvették az európaiak később, és ma már olvashatjuk őket magyarul. Senkinek semmi problémája ezzel, mind megegyeztünk abban, hogy a magyar változat, amit a középiskolába szánnak dicső államférfiaink tananyagnak, teljesen azt adja vissza, ami az X európai nyelven volt, amit az ugyanazn nyelv régebbi változatából másoltak át, amit egy arab nyelvű iratból másltak át, amit egy görög változatból másoltak át (ami általában meg sincs), amit egy szóbeli elmondásból írtak át. És mindegyik lépcsőnél találkozunk azzal, hogy amit használnak, az mindíg az adott nyelven belül is csak az eredeti másolatának másolatának másolata.
SENKI nem próbál rávenni arra, hogy tanulj meg hirtelen ógörögül (vagy akárhogy) csak azért, mert épp Platónt húztad házifeladatnak.

Ugyanígy semmi okunk arra, hogy ne az angol Soncino kiadást használjuk, aminek hitelességében minden fél (zsidó, antiszemita, és mindenki más) egyetért (gondolom mindegyik fél szerzett valahogy egy Talmudot - lopták, vették feketén, járt nekik, mittomén - és abban csekkolta amit akart).

A Soncino olyan nekünk, mint egy Rosetti kő, csak más vele a célunk. A Rosetti kőből egy nyelvet fejtettek meg. Mi nem egy nyelvet, hanem egy szöveget - a "Rosetti kövön" lévő szöveget - akarunk megfejteni.