Uktzin, 3. fejezet

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER TOHOROTH, Uktzin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

3. fejezet
Mishnah 1:
Néhány dolgot alkalmasnak tekintünk (1 azzal, hogy a Maksh. VI, 4-ben leírt hét folyadék egyikével kapcsolatba kerülnek), de nem kell szándék (hát nem cuki a gondolatrendőrség ötlete?) a tisztátalansághoz (2 hogy ételként használjuk, ezzel az ételek tisztátalanságáról szóló szabályok hatálya alá vonjuk őket), míg másoknál szükséges szándék és képesnek kell lenniük. Megint másoknál szükséges szándék, de nem kell alkalmasnak tekintenünk őket, míg megint másokat sem alkalmasnak nem kell nyilvánítanunk, sem szándék nem szükséges. Az olyan ehető dolgok, amiket az embernek szántak étekként (megint a fránya emberközpontúság és eleve elrendelés ami lehetetlenné tesz bármi újat...) alkalmasnak kell tekintenünk, de nem szükséges szándék (3 mivel végül ételként fogják őket felhasználni, habár most ne tegyük félre az okot / célt. Még ha az adott gyümölcsöt nem is feltétlen emberi fogyasztás céljából szedték le, hanem maguktól estek le, tisztátalanná válnak ha képesnek találtatnak).

Mishnah 2:
Az, amit leválasztottak egy férfiról (4 csak ha egy egész végtagot leválasztottak egy élőlényről teszi a dolgot tisztátalanná, de (csak) a hús nem. Ezért mindkettő érintkezik (test?)folyadékkal, és szándékosság szükséges.Ha a húst azért vágták le, hogy egy kutya elé vessék, az kimeríti a szükséges szándékot; kereszthivatkozás: Ker. 21a), állatról, vadállatról, madárról, vagy egy tisztátalan madár teteméről (5 ami bár halott, semmi komolyabb szentségtelenség nem kapcsolódik hozzá; Toh.I, 3. Ennek megfelelően mind városban, mind faluban képesnek nyilváníttatik), és a zsír faluban (6 ahol nem szokványos dolog zsírt megenni, ezért szándék szükséges hozzá. A városokban ezzel szemben, ahol a nagy tömegben biztosan akad valaki aki megeszi a zsírt is, külön szándék nem szükséges; de mindkét helyen képessé (gyanússá?) kell válnia. (V. tárgyalja L-ben)), és minden fajta vad zöldségek (7 saját maguktól nőnek anélkül, hgy külön elvetették volna őket, ezért nem soroljuk az emberi táplálékok közé), kivéve a szarvasgombát (8 héberül shemarka'im, "egy nagyon fanyar ízű vöröshagymafajta" (Maim)), vagy gombafélék (9 habár ez a két növény hasonlóképp vadon nő, létük mégis alkalmanként táplálékul szolgál az embereknek, szükséges folyadékkal érintkezniük, de nem kell célzott szándék) — R. Judah azt mondja, kivétel a mezei póréhagyma (10 szintén nem követel szándékot), a porcsin (11 egy alacsonynövésű nedvdús növény amit salátákban használnak) és az aszfodélosz (12 a liliomfélék egy családja). Továbbá R. Simeon azt mondja kivétel a kardonna (13 egy fészkes virágzatú konyhakerti növény, az articsóka rokona; az ehető bogáncsfélék egy faja) és R. Jose azt mondja kivétel a makk (14 héberül balosin. Jast. hagymásra javítja, és így írja le: "hagymás gyökér, egy finom fajtája vöröshagymának) — íme mindezekhez (15 ti. mind a számbavett dolgok azokat kivéve, amiket a három rabbi kivételként jelölt meg, akik állítása az volt, hogy mivel ezeket alkalmanként fogyasztják, így külön szándék nem szükséges) mind szándék szükséges, mind hogy képessé nyilvánítsuk őket a tisztátalanságra (16 ezen szándéknak meg kell előznie az érintkezést a folyadékkal (lásd: L.)).

Mishnah 3:
Egy tisztátalan állat teteméhez bármely helyen (17 ezeket nem túl gyakran eszik meg, még a városokban sem), és egy tiszta madáréhoz faluban szándék szükséges (18 hogy étel közvetítsen tisztátalanságot, még ha mennyiségileg kisebb is mint egy olivabogyó, feltételezve hogy el volt keverve némi élelmiszerrel, aminek tömege kevesebb, mint egy tojásé; lásd: Ker. 21a.), de nem szükséges, hogy képesnek tekintsük (19 mivel már alapban tisztátalan; lásd: infra 9, n. 7. A magyarázat kedvéért ezen rabbinikus szabályt kell megemlítenünk: dög, akár vadállaté, tiszta vagy tisztátalan baromé, átadják a tisztátalanságot érintés útján, illetve hordozzák. Egy tiszta madár teteme csak egy módon hordozhat tisztátalanságot - akkor, ha egy olajbogyó megakad (?) a fogyasztó nyelőcsövében (lásd Toh. I, 1). Egy tisztátalan madár teteme, egy halé (legyen bár tiszta vagy tisztátalan) és a sáskáké egyáltalán nem tisztátalan). Egy tiszta állat teteme bármely helyen (20 ételként kezelve) és egy tiszta madáré és még a zsír is (21 Sc. egy tisztátalan állat tetemének zsírja, ami ugyanúgy szennyez mint a hús; de lásd még: Rashi, Ker. 21a) a piacokon nem igényelnek sem szándékot (22 mivel olyan személyekhez kötődnek, akik alkalmanként esznek olyan ételt), sem képesnek nem tartatnak (23 mivel később egy nagyobb szentségtelenség oka lesznek (a nyelőcső tisztátalansága), a folyadékokkal való érintkezésük nem központi fontosságú). R. Simeon azt mondja, a következők is (24 mivel városokban nem szükséges hozzájuk szándék, hiszen olyanokhoz kötődnek akik esznek ilyesmit. Külön szándék csak olyan esetekben szükséges, amikben az étel egyáltalán nem kerül emberi fogyasztásra. R. Simeon különbözik a Mishnánk Tannájától aki úgy általánosít: "egy tisztátalan állat teteme bárhol figyelmet kíván"): a teve, a mezeinyúl, az üregi nyúl vagy a disznó tetemei.

Mishnah 4:
A kapor (25 temurahé / temurahi. Egy ernyősvirágzatú, évelő, sárga virágú növény. Kereszthivatkozás: Shab. 126b; M. K. 3a) nyele miután ízt adott az ételnek többé nem tartozik a temurah törvényének hatálya alá (26 és ennek megfelelően ha egy nem-pap megeszi, az nem bűnös cselekedet), továbbá többé nem ad át étel-tisztátalanságot (27 mivel miután megfőztük minden íz kimegy belőle és ehetetlenné válik). A berkenyefa egy fiatal rügye (28 a belső része, amit fűszerként fogyasztanak miután leszedték), a borbálafűé (29 ami úgy hangzik, mint "cukor-(fű)csomó", egy növény fehér, rózsaszín, vagy lila virágokkal, lapos csomókban), vagy a vad kontyvirág levelei (30 egy, a colocasiára hasonlító növény ehető levelekkel "and not bearing beans" (nem érlel babot???), általában a vörös- és fokhagymák közé sorolják) nem adnak át étel-tisztátalanságot amíg meg nem édesítik őket (31 amitől ehetővé válnak). R. Simeon azt mondja: A colochynt levelei szintén ilyenek.

Mishnah 5:
A costus (32 egy illatos gyökér, vagy cserje neve, a fenyőtömjén egyik összetevője), az amomum (33 egy indiai fűszer; kereszthivatkozás: Gen. R. XLV, ahol az amumot úgy írják le, mint a sterilitás egy gyógyszere), alapvető fűszerek, a varjúláb gyökere (34 fűszerként használják, de állatok számára mérgező), az asafoetida (35 egy ernyősvirágzatú növény amit gyantaként használnak, vagy leveleit fűszerben vagy orvosságként), a bors és a sáfrányból készült tabletták (36 másnéven "pórsáfránymag", egy bogáncsszerű növény amit vörös festékanyagáért termesztenek, elsősorban rúzsokban használják) megvehetők tized-pénzen (37 a második tizedre utal, amit a tulajdonosának Jeruzsálembe kellett vinnie beolvasztásra, vagy megválthatja azzal, ha félrerak pénzérméket ugyanolyan értékben meg még egyötöd, ami után amit bead rendes használatra szabaddá válik. Az érmék maguk biztosítják a tized szentségét, és el kell vinni őket Jeruzsálembe, ahol ételt, vagy béke-felajánlást kell venni rajtuk, és ott beolvadnak a tisztaságba), de nem közvetítenek étel-tisztátalanságot (38 hiszen nem használják őket mint ételt, csak mint fűszert (ám ennek a felosztásnak természetesen semmi értelme)). Így R. Akiba. Azt mondta R. Johanan B. nuri neki: Ha ezek megvehetők a másdik tized pénzén, akkor nem kellene nekik átadniuk étel-tisztátalanságot? És ha nem adnak át étel-tisztátalanságot, akkor nem lehet megvenni őket a második tized pénzén (39 érvelését arra alapozza, hogy a Deut. XIV, 26 azt hangsúlyozza: "Pénzedet add ... és egyél", a nyilvánvaló jelentése az, hogy csak amit természetes állapotukban meg lehet enni, csak azokat lehet megvenni a pénzen).

Mishnah 6:
Éretlen füge vagy szőlő - R. Akiba azt mondja - közvetít étel-tisztátalanságot; de R. Johanan B. Nuri azt mondja: Ez csak akkor van így, ha a tengeren érnek hozzájuk, amikor tizedfizetési célt szolgálnak (40 minden gyümölcsnek más időszakban van a tizedfizetési ideje; Ma'as. I, 1ff.). Az olyan olajbogyókról és szőlőkről, amik megkeményedtek (41 aratásuk előtt) Beth Shammai azt mondja: képessé válnak a tisztátalanságra (42 továbbra is ételnek minősülnek a bennük lévő olaj okán), míg ellenben Beth Hillel azt mondja: képtelenek rá (43 nem tekinthetők ételnek, elvégre senki nem fogja venni a fáradtságot hogy kipréselje belőlük az olajat). A fekete köményről Beth Shammai azt mondja: Nem képes, de Beth Hillel azt mondja: képes (44 kereszthivatkozás: Ber. 40a). A vitájuk szintén kiterjed a tizeddel kapcsolatos használatukra is (45 Beth Shammai szerint nem kapcsolhatók a tizedhez, mert nem képesek a tisztátalanságra, mert nem tekintjük őket ételnek).

Mishnah 7:
A pálma rügyes vége (46 A "kor" a pálma, azaz a káposzta-fa veleje, avagy fehér közepe. A nyári hónapok alatt puha és ehető, de télen rendkívül megkeményedik) minden tekintetben olyan fa (47 lásd Er. 28b, ami miatt nem képes az ételtisztátalanságra), kivéve amennyiben a második tized pénzéért veszik meg (48 olyan ételnek minősül, aminek növekedése egyenesen a talajból indul). Az éretlen datolyák (49 a Kofniyoth a virágzó pálma, egy pálmabogyó korai formájában; kereszthivatkozás: M. Sh. I, 14, ahol minden szempontból gyümölcsnek tekintik őket) ételnek minősülnek (50 a tisztátalanság átadása érdekében), de mentesek a tizedtől (51 mivel a gyümölcsük még nem érett meg).

Mishnah 8:
Mikor válnak a halak képessé a tisztátalanságra (52 mivel amíg életben vannak nem képesek rá, és nem adhatják át a tisztátalanságot)? Beth Shammai azt mondja: akkor, miután elkapták őket (53 ekkor már halottnak számítanak, habár még küszködnek a hálójukban. Mivel a halakhoz nincs rituáléja a leölésnek, haláluk magától értetődő). Beth Hillel azt mondja: csak azután, miután meghaltak (54 elvégre senki nem eszik eleven halat, így csak haláluk után tekinthetők képesnek). R. Akiba azt mondja: Attól függ, képesek-e még élni (55 mert képesek túlélni ha kiveszik őket a hálóból, és visszadobják a tengerbe - ilyenkor nem képesek). Ha egy fügefa ágát letörik, de a kérgével még kapcsolódik (56 így az ágon lévő fügék még mindíg kapcsolódnak a fához, így úgy tekintendők, mintha a talajban gyökereznének; kereszthivatkozás: Hul. 126b. Ugyanez érvényes a többi gyümölcsre is, de a füge kérgét említik itt annak vékonysága okán, és még ha a gally törött is, akkor is a fához csatlakozva marad) R. Judah azt mondja: A gyümölcsök ezáltal még mindíg nem képesek a tisztátalanságra; de a bölcsek azt mondják: Attól függ, továbbra is életképesek-e (57 azaz hogy gyümölcs nőhet-e rajta újra, ha odaerősítik a fához (az ágat, gondolom)). A gabona amit kiástak, még ha csak a legkisebb gyökerekkel csatlakozik is a talajhoz, nem képes a tisztátalanságra (58 fenntartva, hogy ez elégséges ahhoz, hogy a gabona újra kihajtson).

Mishnah 9:
Egy tisztátalan állat holttestének zsírját nem tekintjük tetem tisztátalanságának tiszttátalanságával terhesnek (59 ezen Mishna a supra III, 3 extrapolációja. A vezérelv az, hogy ha nagyobb tisztátalanság forrásává válik (úgy mint tisztátalanság közvetítője férfiakhoz (emberekhez?) és tartályhoz), semmi előzetes érintkezés a hét nedvvel nem szükséges); ezen okból először képessé kell tenni. A tisztátalan állat zsírja azonban a tetem tisztátalanságának tisztátalanságát hordozza (60 feltételezve temrészetesen, hogy rendelkezik a megfelelő körülményekkel. A Biblia csak a tiszta barmok - amik aztán tetemmé válnak - zsírját nevezi tisztának (lásd: Lev. VII, 25), de a tisztátalan állatok zsírja azok húsával együtt bemocskol); ezen okból első lépésben nem lett képessé téve (61 mielőtt étel-tisztátalanságot átadna; de ehhez szándék kell, mivel általában nem eszik meg; lásd: v. Mishnah 3, n. 11). A tisztátalan halakról és sáskákról szólva (62 amik döglöttek): szándék szükséges falun (63 de városban nem. Folyadédkokkal való kapcsolat minden helyen szükséges, hogy lássuk, nem hordoznak semmi nagyobb mocskot).

Mishnah 10:
A méhkasról (64 kereszthivatkozás: Shebi, X, 7) R. Eliezer azt mondja: Úgy kezeljük, mint ingatlan tulajdont (65 és így megszerezhető a három törvényes fizetési módon: pénzért, dokumentumok és elbirtoklás útján), ezért egy prozbul (66 kereszthivatkozás: Shebi. X, 6; Git. 37a; v. Glos) írható a biztonságáért; szintén nem alkalmas a tisztátalanságra amíg a helyén marad (67 amikoris úgy kezeljük, mintha a talajba csatlakozna). Aki kiszed belőle mézet szombatnapon kötelessé válik egy bűn miatti áldozat bemutatására (68 csakúgy mint bárminek a leszakításakor ami a talajban gyökerezik, szombatnapon). De a bölcsek azt mondják: Ne kezeljük úgy, mint ingatlan tulajdont, így semmi prozbul nem írható a biztonságára; képes még akkor is, ha a saját helyén van, és ezért aki mézet vesz belőle szombatnapon, mentes a bűn miatti áldozattól (69 ezzel a méhkaptárat minden szempontból a talajtól elszakadtnak nyilvánítja. A hivatkozási alap egy olyan kaptár, ami csak fekszik a földön, ahhoz hozzá nem tapasztva mésszel (nem nagyon értek a méhkaptárhoz, de az ilyen csak leesett, nem?)).

Mishnah 11:
Mikor válik a lép képessé a tisztátalanságra, tekintetbe véve hogy folyadéknak tekintjük (70 mivel amíg a méz a kaptárban van ételnek tekintjük (lásd előző Mishnah), és az ételek tisztátalanságára vonatkozó szabályok alá tartozik. Mint folyadék azonban, akkor veszi föl a tisztátalanság első fokozatát ha bármi tisztátalan hozzáér, lásd Par. VIII, 7)? Beth Shammai azt mondja: attól a pillanattól fogva mikor füsttel elkezdi (71 ágakból tüzet rak hogy kiűzze a méheket a kaptárból. Maim.: "Felmelegíti lépét hogy mézét édesebbé tegye". Ez úgy hangzik mint "Mikor felzavarja harcot kezd a méhekkel hogy kiűzze őket.") a méheket kiűzni; de Beth Hillel azt mondja: Attól az időponttól fogva, hogy a lépet meg-/letörték (72 amikor azon van, hogy kiszedje a mézet a kaptárból megvágja azt a késével, és így szedi ki a lépet. Ezt a műveletet írják le a lép megtörésével).

Mishnah 12:
R. Joshua B. Levi azt mondta: Az eljövendő világban (73 mivel ez a Mishnah zárja az egész Talmudot, úgy gondolták megfelelő lenne megemlíteni a mennyei áldást, amit az eljövendő világnak kimérnek hosszú és fáradtságos munkájukért. Néhány változatnál ez a Mishnah ki van hagyva) az Egyedül Szent, áldott legyen, minden igaz személyeknek háromszáz és tíz világot ad örökül, ahogy írva vagyon: "Azoknak, akik szeretnek engem azt csinálhatom hogy örökölnek yesht (74 ah (héber szó) (E. V. "anyag"), numerikus megfelelője 310. Ez egy elismert rabbinikus szövegmagyarázói módszer, aminek neve Gematria; kereszthivatkozás: Aboth III, 19. A gyönyörűség azt várja aki elvégezte a Torah tanulmányozását, legfőbb gyönyörűsége és gondolatai nappal és éjjel 310-szer nagyobbak lesznek, mint bármilyen földi élvezet); és teli tölthetem kincstáraikat" (75 Prov. VIII, 21.Az egész fejezetet a Torah tanulmányozásának fontosságának szentelték). R. Simeon B. Halafta azt mondta: Az Egyedül Szent, áldott legyen, nem talált tartályt ami befogadhatná Izraelnek adott áldását kivéve a békét, ahogy írva vagyon: "Az Úr erőt ad népének; az Úr megáldja népét / személyeit békével" (76 Ps. XXIX, 11).