Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le! (bár bevallom én egyre inkább kételkedem)
No ott hagytuk félbe hogy jönnek az izraeliták és egy pillanatra vagyunk a (következő) nagy összecsapástól, de most egyszerre itt a népek szeretik egymást, vegyülnek egymással, kefélnek és élnek egymással és egymás mellett, mi több izráel népe elmegy imádkozni a moábiták isteneihez (ami végkép megkavarja a képet hogy most ugyanaz az egy istenük van, vagy most kinek hány és melyik az istene, de végülis eldöntöttük, hogy a szöveg apokrif hamisítvány, így nem lehetnek igazi elvárásaink).
Az Úr azt eszeli ki, hogy az izraleiták összes vezérét fel kell akasztani hogy mindenki lássa. Nem túl bölcs döntés egy ellenséges nép határában ...
Mózes meg is változtatja a parancsot: azokat kell megölni, akik konspiráltak a moábitákkal.
Amikor jött a legközelebbi ember (értsd: férfi) egy moábita nővel karonfogva Áron egyik unokája fogta a lándzsáját és ledöfte őket.
Ezzel ugyan Bálám jóslatának egyik része valóra vált - de egy másik része, miszerint az esetnek "nem most" (azaz a távolabbi jövőben) kell megtörténni az nem. Bocs.
"Csapás"-nak bélyegzi a szöveg Mózes (jobbanmondva Isten) tisztogatóparancsát, aminek érvénye valamiért megszűnt mikor ez az eset esett. Valaki lát ebben BÁRMI logikát?
Itt jut eszembe: unoka. Mózes már iszonyatosan öreg, mikor a kőtáblákért felment e hegyre már öregebb volt mint az engedélyezett maximális kor a papságnak. Rá nem vonatkoznak az előírások?!? (Amikor a feleségéről volt szó (mikor Miriám és Áron kifogást emelt ellene a friss törvények alapján és ezért Miriámot betegséggel bűntették) akkor is felette állt Mózes a törvényeinek, szóval gondolom nem kell csodálkoznunk.)
Mindenesetre most már meg lehetett támadni a midiátikát, mert az Úr kiadta a parancsot rá. Merthogy ők már "meg lettek támadva" "a midiániták cselszövései által". Hát én nem is tudom ...
Ehhez azonban jó lett volna tudni, hány emberük maradt. Volt ugye mindenféle csapás az aranyborjú esete, a bronzszínű kígyók esete, föld általi elnyeletés, tűzhalál, és nyilván a csaták is megkövetelték a maguk áldozatait. Azért csak maradt vagy 601,730 fegyverforgató férfi (+23,000 levita), ami még valamivel több is, mint az Egyiptomból kivonulók száma (ami kerek 600,000 volt, és ott még nem létezett a leviták rendje).
A hosszas felsorolásban a szem megakadhat olyan részleteken, mint hogy külön akkurátusan megemlítik továbbra is ki volt férfi és ki nő a leszármazottak közül.
Ez alapján a névsor szerint lesznek elosztva a zsákmányolt holmik - fura ötlet csata előtti adatokra alapozni.
Az is megjegyzendő, hogy a korábbi "nem mentek be az Ígéret Földjére" mindenki helyett már csak a levitákra (Áron és Mózes leszármazottaira) lett vonatkoztatva. Jó lenne legközelebb időben közölni mire gondolsz, szerző!
Azt is jó tudni, hogy Benjámin leszármazottai körül nagy a kérdés, mert egyik helyen sem ugyanazok a nevek a négyből (Móz 1. 46.21, Móz 4.26.38, Khorintosziaknak írt levél 1.8.1-2, Khorintosziaknak írt levél 1.7.6).
Az utolsó érdekes momentum, hogy Lévi egyik lánya még mindíg él (ki tudhatja hány éves már).
Az egyik törzsfőnek csak leányai voltak, ezek pedig elmentek Mózeshez örökösödési kérdésben, hogy most akkor mi legyen. Mózes pedig a jogi mozgalomnak engedményt adott: lány örökölhet, ha egyáltalán nincs férfi örökös (más nőági rokonról azonban nincs említés). Ha lánya sincs az illetőnek, akkor a legközelebbi férfirokon örököl.
Az Úr pedig megparancsolta Mózesnek, hogy menjen a közeli hegyre és dögöljön meg (különben még bejuthatna az Ígéret Földjére). Mózes előbb azt kéri, jelöljék ki az utódot. Pénzfeldobással el is döntötték, hogy Józsué lesz a következő vezetője a népnek.
Ezután a legfontosabb törvényeket elismétli Mózes Józsuénak.
A végéről azért kiemelnék egy részletet: ha egy asszony a férje házában "tesz fogadást, vagy esküvel kötelezi magát" és férje ezt hallja, akkor a férj semmissé teheti a dolgot helytelenítésével, amit azon a napon bármikor megtehet.
Végezetül elérkezett a harc napja. Ezt még el kellet intézni mielőtt meghal Mózes (feláldozzák?).
Az izraeliták serege minden törzsből 1,000 emberből állt, összesen 12,000 fő. Ezekhez csatlakozott még egy pap mint katonazenekar.
Az eredmény: minden férfit megöltek, köztük Bálámot a csacsijával, aki 3-szor is megáldotta a támadó népet.
Az összes nőt és gyereket és állatait és vagyontárgyait meg zsákmányként elhurcolták (város kifosztva, felégetve nyilván, hisz a zsidók nomád pásztornép, nem értékelik a letelepedett életmód előnyeit, mint csatornázás...).
Mózes mérges lett, hogy nem öltek meg minden fiúgyermeket és minden nem-szűz nőt - azonnal elrendelte a kivégzésüket.
És az egész harcoló seregnek meg kellett még tisztulnia és minden zsákámnyt alá kellett vetni a megtisztítási rituálénak.
Így ért véget a csata.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése