Hadi előkészületek

Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le! (vagy mégsem?)

Miriám meghalt. Ugyan kit érdekel ez úgy igazán? Sebaj, menjünk tovább.
Víz viszont megint nem volt. Kis kavarás után Mózes vizet csihol a sziklákból már megint (ez most inkább tűnik véletlennek, mint az Úr vizeletének).
Mivel itt Mózes nem fogott rögtön mindent az Úrra Áron és ő sem mehet be az Ígéret Földjére (én azt hittem az előző kijelentés vonatkozott rájuk is. Ráadásul ha Mózes csapkodott a bottal miért büntetik Áront is? eh, ez csak okvetetlenkedés, igazi hívő ilyet nem tesz, lépjünk tovább).

Mózes következő dolga, hogy követeket küld az edomitákhoz (Ézsau nemzettsége). Azok elmesélik mi történt velük Egyiptomban és azóta (nagyon tömören, szinte csak utalás szinten), és azt kérik,, had vonuljanak át az "országon". Szerintem érthető okok miatt ezt amazok viszont nem hagyják, sőt mikor erősködnek a héberek fegyverrel állják útjukat, így a zsidók kerülni kényszerülnek.

Erre Áron is meghalt.

Azért persze ez nem volt olyan egyszerű: Áron fiával (Eleázár) Áron és Mózes felment jó messze egy hegyre, E. felvette apja ruháit, és akkor hirtelen Á. meghalt. Ki fogad emberáldozatra? Végül 30 napos gyászt tartottak.

A Kananeusok (akikhez a kémeket küldték, és akiknek a földjére pályáznak a zsidók) szerintem érthető módon reagáltak, mikor látták hogy a kémek után jön az egész nép: megindultak sereggel, jól elverték őket és ejtettek egy rakás foglyot.
Hogy ennek hatására most Izráel mint nép, vagy Izráel mint a már halott ember tesz fogadást lehetne találgatni, mindenesetre nemes egyszerűséggel közli a szöveg, hogy a kananeusok összes városát eltörlik. Némi kétség azért van arról, hogy csak az ottani pár kisebb településről van-e szó, vagy konkrétan lerohanták a teljes orzágot a zsidók, de hát a Biblia ilyen "apró részletekkel"mindíg nagyvonalúan bánik.

Na innen mentek tovább kerülgetni Edom földjét (minek, könyörgöm, most pusztították el a keresett országot!), és persze a sivatagban való menetelés (1 méter per 2 hét) megint kikezdte a nép idegeit. Meg megint nem volt se kaja, se innivaló.
De az Úr türelme is véges, kaja és ital kiosztása helyett most "tüzes kígyókkal" maratta halálra a népet.
A nép ment Mózeshez, hisz neki volt mindíg köze eme "csodálatos" dolgokhoz. Ő meg "megkérdezte az Urat" mitévő legyen, aki mondta, csináljon "tüzes kígyót", tűzze egy póznára, és aki arra felnéz az életben marad (eddigre egyébként már jó sokan meghaltak).
A következő sor fényt deít rá, mi ez a "tüzes" kígyó: vörösréz (színűek). Persze a kígyók nem tudom milyen gyorsan mentek el, de addig mindenki folyton azt a vacak bálványt (bocs, nem bálványt) nézegette hogy meg ne haljon. Hogy miért nem tartották meg azt a vacakot ha később esetleg visszatérnének a kígyók? Hát gondolom amiért a frigyláda sincs meg, se a 10parancsolat kőtáblái, se semmi úgy egyáltalán.

Eztán mentek egy csomót. Valamiért a fejezetcím "hadi szállások"-ról beszél, de mint tudjuk, a fejezetcímek utólagos belefirkálások, hamis információk. Hagyjuk hát ezt is figyelmen kívül.

A zsidók most az Emoreusok földjén akartak átvonulni, azok megpróbálták szintén katonasággal kényszeríteni őket, hogy menjenek másfelé, ezért őket a zsidók kiírtották. Majd egy kis költői rész áll a szövegben amiben jól összekeverik a moabitákat az emoreusokkal, viszont értesülünk róla, hogy voltak a hébereknek íjaik.

Majd Og ellen vonultak, aki Básán királya volt (nem, Magógról itt nincs szó, azt sem tudom, mi lehet). Őket is jól kiírtották mind egy szálig.

No, ennek már fele sem volt tréfa, Bálák a Moábok királya látta, hogy most meg ellene vonulnak (én a térség lakói helyett ha a sztori igaz volna összefogtam volna és kiírtjuk ezt a renitens bandát mind egy szálig, khm). Végül elküldött Bálámért a szomszéd városba (államba?) hogy átkozza meg a közelgő népet (nagy hírű gyerek volt ez a Bálám, tisztára mint Uri Geller). A felkérést a Harmadik Midián Birodalom is szorgalmazta. (ami nincs számozva a Bibliában, és párhuzamosan létezik az előzőekben említett két másik tökazonos nevű állam mellett. Esetleg valami fura tér-idő görbülettel van dolgunk?)

A tárgyalások Bálámmal elég nehezen mentek, és az derült ki, hogy ugyanazt az istent követik a moábiták és midiániták, mint az Egyiptomból kijött héberek - de nekik nem jutott egy sem a mózesi törvényekből, és most szépen ki lesznek írtva. Miért? Mert csak.
Végül Bálám nyaggatására az Úr elengedi Bálámot a követekkel, azzal a kikötéssel, hogy később még beszélnek erről.
Mihelyst elindultak (Bálám ugye istene utasításait követi) az Úr megharagszik Bálámra amiért elmegy a követekkel. Mi a bús... ?
Bálám amúgy két szolgájával indult útnak (no meg ott vannak a követek is, mind igen befolyásos alak).
Az Úr láthatatlan angyala el is állta a szamár útját, amit aztán az ki is került.
Elszórakoztak ezzel egy darabig, míg el nem értek egy "szoros helyre" (igen érdekelne milyen hely ez, mert hacsak nem egy város legsötétebb sikátora - ahova egy ilyen előkelőségekből álló csapat érzésem szerinte sosem menne - akkor ötletem nincs a továbbiakban) ahol a szamár már nem tudta kikerülni az "angyalt" akárhogy is próbálta.
Mint minden szamártulajdonos Bálám is a szokásos dolgot cselekedte: elkezdte a terelőbottal ütni a szamarat (minden hátasállatnak megvan a trükkje, a szamárnak ez).
Na erre megszólal a szamár. Legyen, betudjuk isteni csodának.
De aztán Bálám habozás nélkül válaszol! Nem járja körbe hogy most mi van, nem szalad el, nem csinál semmit, helyette beszélgetni kezd a szamárral! Furcsa ember ez a Bálám, de a társasága még furcsább: azokról sem tudjuk meg mit léptek a beszélő álltra (valószínűleg ott álltak és egy szalmaszálat rágcsáltak unalmukban míg Bálám majd ismét ráveszi a szamarát hogy továbbmenjen végre).
Mint kiderül ez a világ legengedelmesebb szamara volt, külsejétől eltekintve már ló: eddig sose makacsolta meg magát!
No, de jött a csoda második része: Bálám is meglátta az angyalt. Az meg jól leszidta hogy átlag szamártulajdonosként viselkedik, és hogy miért nem látta hogy ő ott áll láthatatlanul. (Csak én találom furcsának az okfejtést?)

Megjegyzés: angol verzióból kiderül, hogy Bálámnak nőstény csacsija volt (viszont nem tudunk arról, hogy asszonya volt-e).

Végül ismét ott kötnek ki, amiről az előző megállapodás is szólt.

Mikor Bálám megérkezik Bálákhhoz (ilyen névhasonlósággal van dolgunk vagy poénról van szó, így nem csoda ha nem emlékszik a királyra senki), és rögtön közli, hogy azt mond amit akar, örüljenek, hogy egyáltalán eljött.

Bálám nem aprózza el, rögtön 7 oltárt építtet és 7-szer végzi el az áldozatot (ennyi nyűglődés után Mr. Istennel nem csoda). Végül azt mondja, az izraeliták túl sokan vannak (= velük van az isten, most már ezt a kifejezést is érthetjük). Ez Baál hegye, azaz egy másik isten hegye (nyilván a helyi isten valójában, és meg van hamisítva a történet hogy Bálám egy másik istenhez való hűsége miatt konfliktus legyen felfedezhető és így érthető miért nem áld, hanem inkább átkoz).
Erre Bálák egy másik helyen is elvégezteti az előbbi szertartást (ahonnan nyilván valamelyik sereget látni). Bálám meg közli, hogy őt nem fogják propagandacélra felhasználni.
Aztán harmadszor is felmennek egy újabb hegyre (ahonnan nyilván a másik sereget látni, ezúttal az izraelitákat). A szertartást el sem kellett végeznie, csak ránézett a közelgő seregre, és annyian voltak, hogy aszondta megint: ők fognak győzni.

Megjegyzés: érdekesség, hogy a szöveg az áldozatokat (ami külsőleg megyegyezik az izraelita szokásokéval, bár ez jövőbe mutató, nem pedig bűn miatti (múltba mutató) áldozat) "varázslatnak" nevezi a 3. alkalomnál.

Az is igen érdekelne, ha ez szemtanú, de legalábbis korabeli ember írása, akkor Agág királyról honnan tud (24:7)? Ugyanis ő csak jóval később (Sámuel könyvében) születik meg. Hajaj, újabb könyvet tekinthetünk apokrifnak. Azért persze csak olvassunk tovább.

Bálámnak persze jutalom nem jár, örülhet hogy elhordhatja az írháját.
Bálám mindenesetre jövendőt mond még, amiben azt jósolja, az izraeliták vezére "Moábot" "átüti az oldalán" és kiírtja "Seth" (elírás lehet, Séthről kell szó legyen Ádám és Éva 3. fiáról akitő minden (héber) ember származik) minden leszármazottját (nyilván magukat leszámítva). Egy jópár népet megnevez hogy kiket fognak kiírtani, aztán elmegy (a népek nagyjából fedik a 6 kiírtandó népet).


Legközelebb mindazon eseményeket másoljuk át, amik a győzelemig tartottak, végül jön a zsákmány elosztása, és azzal vége is lesz a könyvnek! Halleluia!