Józsué harcai

Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le! (talán)

Józsué könyve így épül fel: harc, osztozkodás, uralkodás, Józsué halála. Egyelőre még nem látom külön bejegyzést fog-e érdemelni az utolsó két menüpont. Kedjünk bele.

Isten maga megjelenik Józsuénak amint azt kell. Majd megígér egy akkora területete, ami sosem lett a zsidóké.
Majd bár Isten-apó megígérte, hogy Józsuéval lesz, és néki adja azon földeket Józsué - bizonyára csakis megszokásból - kémeket küld ki az átkelés előtt felmérni a gyenge pontokat.
Ezen kémek rögtön egy prostihoz mennek, és nem is túl ügyesek, mert a következő bekezdés szerint máris lebuktak. Kérdezném azt is, vajh' milyen információkat lehet beszerezni egy akkoriban élő kurvától, de minek.
Ráháb a szajha persze az eget is lehazudja a kémek érdekében, csak hogy a támadó sereg majd életbenhagyja őt és családját.
A kémek kicsit túlzó - de a morált nyilván jelentősen javító - jelentést tettek, hát Józsué megindította seregét/népét.

Elől a frigyláda ment, mihelyst hordozói beléptek a vízbe a víz megállt és egyre feljebb tornyosult. Képzeljük csak a végére milyen magas lehetett az a víztömeg (a medret nyilván el nem hagyta a folyó)!
Ezen esemény emlékeztetőjéül 12 követ vitt magával a héberek serege a túloldalra. Ezeket vajon meg lehet tekinteni egy múzeumban? Esetleg a helyszínen?
Összesen 40,000 fegyveres alkotta az izraelita sereget. (A nép többi része gondolom nekiállt hidat eszkábálni, hogy majd követhessék őket, mert hiszen minden csoda egyszeri.)
Ahogy a sereg átment és a papok is kijöttek a frigyládával a víz visszatért a helyére ahogy volt. Jó nagy csobb lehetett, vagy nem tudom, hová lett egyébként az addigra összegyűlt víz. Jó kis kombinációja a történet az Özönvíznek és a Kivonulásnak.

Miután átértek NEM álltak neki támadni, hanem kőkéseket készítettek és ÚJBÓL körülmetélkedtek. Ez jó pár napnyi seblázat jelenthetett, hogy nem szedték őket darabokra a megtámadott népek?
Áh, nem újra mint másodszor - tisztázza a következő "versszak", hanem újra, mint hogy nem csináltak körülmetélést mióta a nép kijött Egyiptomból. Mózest anno ezért meg akarta ölni az Úr személyesen. Mondjuk én inkább nem feltételezek semmit.
Aztán még mindíg csak tökölt a sereg - páshkát kellett tartani.
Mivel most már volt normális kaja jelenti a szöveg, hogy megszűnt a manna hullása.

Ahogy ott tetvészkedtek (nincs rá jobb szó) megjelent egy alak kivont karddal (no persze senki nem kell középkori méteres kardra gondoljon, az akkori anyagokkal jó, ha 40cm hosszú kardokat tudtak kovácsolni anélkül, hogy a penge a saját súlyától el ne hajlott volna). Közölte a csákó, hogy Ő az Úr Seregeinek Vezére, és hogy azért jött, hogy szóljon, le kell vennie Józsuénak a lábáról a saruját. Merthogy ez szent föld (azaz templomba lépéskor, temetőbe menéskor kéretik levenni a cipődet!).

Aztán maga az Úr közölte a haditervet: a várost 6 napig méla csendben kellett kerülgetni, de a 7. napon 7 pap 7 kosszarv-kürtötö kellett megfújjon és mindenkinek el kellett kezdenie kiabálni, így majd leomlanak a város falai.
Namost a probléma az, hogy Jerikó völgyben fekszik, így sosem volt értelme falat húzni köré. Gyanús, nagyon gyanús. Valamint egy város körül menetelő sereg eléggé kiteszi magát holmi nyilaknak és minden másnak amit a nyakukba tudnak zúdítani (a forró víztől a köveken át az ürülékig bármi).
A papok sajna olyan buzgók voltak, hogy folyton kürtöltek, de ennyi talán belefér.
Minden réz-, ezüst-, arany- és vasedény az Úr számára stipi-stopi.
Igen, városfalról hamukázik a szöveg. Erősen kétellhető, hogy valaha is lett volna Jerikónak ilyenje.
A sereg mindent és mindenkit felperzselt, kivéve természetesen Ráhábékat. Erről a tettről lord Bolingbroke (1678-1751) a következő megjegyzéseket tette, amelyek a barátja - David Mallet gondozásában megjelent műveiben találhatók:
"Lehetséges-e - írta a brit királyság miniszterelnöke -, hogy isten, minden, ember atyja, maga vezetett volna egy barbárt, akihez a legvadabb kannibál sem szeretne hasonlítani? Szent isten! Előtör egy ismeretlen sivatagból és megsemmisít egy ismeretlen várost! Legyilkolja az asszonyokat és a gyermekeket, a természet valamennyi törvénye ellenére! Megöli az állatokat! Felperzseli a házakat és a bútorokat, a józan ész törvényeinek fittyet hányva, mikor jómaguknak nincs se házuk, se bútoruk! Nem kegyelmez senkinek, csak egy utolsó szajhának, aki halált érdemel! Ha ez a mese nem volna a legképtelenebb, akkor förtelmesebb mindennél. Csak egy részeg haramia írhatott ilyesmit, és egy részeg bolond hiheti el."
Ne feledjük el, hogy ennek az elmefuttatásnak a szerzője az angol nemzet egyik legkiválóbb államférfia. Lord Bolingbroke mint külügyminiszter kezdeményezte és hozta tető alá a híres utrechti békeszerződést (1713), amely véget vetett a XIV. Lajos uralkodása alatt folyó hosszú és véres háborúknak.
Ma is emberiesség elleni bűntettekért kellene felelnie egy ilyen cselekedteben résztvevőknek.

A várost pedig Józsué átka szerint csak úgy lehetett "újáépíteni", hogy legidősebb és legifjabb fiát belekeverik az alapba. Miután Jerikó a mai napig áll, és lényegében folytonosan lakott volt, leszögezhetjük, egyeseknek semmi sem drága.

Valaki elrakott valamit mégis a romokból, és ennek tulajdonították Józsué azon hibás döntését, miszerint a következő várost (Videogirl) Ai-t elég ha 3,000 katona támadja meg, akik aztán mind elestek - menekülés közben vágták le őket, menekülni pedig azért kezdtek, mert 36 embert veszítettek a csatában.
Egyébként jó megemlíteni, hogy Ai mire e héberek odaértek már lakatlan rom volt a régészek szerint.
Mindenesetre a tettest máglyán kell majd elégetni családjával, szolgáival és minden vagyonával egyetemben. Mert ez így igazságos a családdal, szolgákkal, háziállatokkal szemben.

Bánat tudja, hogy derült ki ki a bűnös, mindenesetre megfogták. Az illető meg sem próbált tagadni. Halálra is kövezték őt és mindenét, aztán el is égették őket.

Ai-ban már engedélyezte az Úr a zsákmányejtést. Sima lerohanás helyett már haditervet is készítettek. A foglyok ejtése viszont továbbra is ki volt zárva, így mindenkit lemészároltak az utolsó csecsemőig.
Ai elméletileg "mind e mai napig" rom, bár Nehemiás a könyvében majd arról fog tudósítani, hogy addigra már újáépítették. Végülis e könyv és ama megírása között eltelt némi idő!
A csata alatt egyébként Józsué megint Mózest játszott, csak ő bot helyett kopját tartott a magasba, ráadásul síkságon állt a többiek között, azaz nem is látszhatott. Hiába, a hirtelen nagy felelősség meg tudja kicsit zavarni az embert ;)

A csata után felhúzták az emlékköveket ahogy az meg volt hagyva.
Majd felolvasták az összes törvényt a törvénykönyvből - nyilván eltartott egy darabig ez is.

Gibeon lakosai feltétel nélkül megadták magukat (és ehhez is trükközniük kellett). A nép ki akarta csinálni a gibeonitákat, de aztán csak belenyugodtak a dologba, hiszen érvényes megállapodás köttetett a két nép között. Végül csak favágók és vízhordók letek, úgy tűnik a legmegvetettebb foglalkozás a héberek között. Kasztrendszer?

Eztán viszont 5 királyság összefogott Józsué inváziójának megállítására. A gibeonitákat kezdték el ostormolni (nyilván ők voltak legközelebb). Azok rögtön szóltak Józsuénak hogy védje meg őket. Józsué azonnal felvonult és el is kergette őket. A menekülőket maga az Úr kezdte viszont pusztítani kövekkel. Jégeső köveivel. Nem épp természettudományos magaslat, de megteszi. És többen haltak meg e "kövektől" mint fegyver által.
Aztán még a Napot és a Holdat s megállította az Úr Józsué kérésére (felszólítására? felelőtlen felkiáltására?) majdnem egy teljes napig, hogy a héberek szép kényelmesen öldökölhessenek. Mondjuk az egész napmegállítás Móz.1.10.22-vel ellentétben állna, de sebaj, hiszen mindkét könyv apokrifnak tekintendő.

A királyok viszont túlélték a csetepatét egy barlangba húzódva. Józsué szólt, hogy zárják be őket egy kővel míg oda nem ér. Mikor odaért megverte a királyokat, majd kivégezte őket.

Ami a tudósokat illeti, ők még nem tudták megmagyarázni, miként állhatott meg pályáján a Nap, hiszen a Föld forog pályáján a Nap körül, sem pedig azt, hogyan lehetett összhangban ez a hosszabb nappal a bolygók mozgásával és az égitestek szabályos fényváltozásaival.
Ismeretes viszont egy anekdota Galilei egyik tanítványáról, akit az inkvizíció elé állítottak, mert azt vallotta, hogy a Föld forog a Nap körül. Kihirdették az ítéletet, amelyben az állt, hogy istenkáromlást követett el. Józsué ugyanis megállította a Napot, így tehát ez az égitest mozog, nem pedig a Föld. "Ugyan, eminenciás uraim! - válaszolt a vádlott. - Hiszen a Nap biztosan nem mozog többé azóta sem!"

Szükség volt egyébként a plusz időre, hiszen nem csak a menekülőket kellett üldözni, de Makkedát is be kellett még venni (és kiírtani minden lakosát).
Aztán Libnával, Lákissal, Eglonnal, Debirrel is ugyanúgy tettek, de ezeket már másik napokon. Aztán visszatértek Gilgálba.

A többi "király" felsorolásához már nincs idege a szerzőnek sem, őket egy menetben fogják levágni. Először a seregeiket aztán a városaikat pusztították porig. Csak a magaslatokra épült városok menekültek meg a totális lerombolástól (de azok lakóit persze válogatás nélkül lemészárolták).

A csaták végén az ellenség veszteségeit még számba vesszük, ezek 31 király és birodalmuk. 31 király egy olyan kis földön (egy számítás szerint 7-8 négyzetmérföld)? Mégis mekkorának hisz az író egy országot?!?