ünnepek tartása

Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le!

Az ünnepek tartásához is papok kellenek, így pár rájuk vonatkozó szabályokkal kezdünk.
Pap sose érintsen halottat. Intézze el neki az egyik legközelebbi vérrokona: apja/anyja/gyereke/fiútestvére (nem, a lány nem jó, kivéve ha még hajadon (= szűz)).
Nem nyírhatja magát/nyírhatják kopaszra, a szakállába senki nem vághat bele, nem vághatják meg magukat.
Parázna, vagy "megszeplősített" (KJV szerint pogány/világi === szerintem egyszerűen azt mondja, olyat ne, aki bármilyen szempontból tisztátalan), se elváltat nem vehet feleségül a pap. (Viszont fontos, hogy a papok házasodnak! Semmi cölibátus!)
Ha egy pap lánya (mondom én, hogy a cölibátus itten szóba se jön) paráznaságot követ el, meg kell égetni.
Aki felkent pap, az mindíg fedett fejjel járjon, "ruháit meg ne szaggassa".
A köv. passzus szerintem arra vonatkozik, hogy nem hagyhatja ott a népet amit vezet. Ha nem, akkor minden pap a szent sátorban lakna élete végéig, ami teljesen abszurd ötlet.
Hajadont kell elvennie. Özvegyet (= akinek a férje meghalt), elváltat, nem szüzet, paráznát ne vegyen el.
Ha valaki ezen feltételeket nem teljesíti az Áron leszármazottai közül (akik közül a papok kizárólagosan kerültek ki), akkor az többé ne végezzen áldozatokat.
Nem áldozhat az, "akiben fogyatkozás van". Pl. vak, sánta, orrnélküli, ha valami rendellenes növekedésű (azaz nem csak a csökkent testű, de a fordítottja sem áldozhat, pl. 6 ujjal születettek), törött lábú/kezű, púpos, törpe, "szemfájós" = rossz látású?, viszketős, "sömörgős" = sebes/sömöre van, sérült nemiszervű (= nemzésképtelen). Egyszóval nem végezhet papi teendőt az, akinek bármilyen rendellenessége van (mondtam én, hogy übermenscht tenyészt Isten...).
Az áldozatból azonban fogyaszthat az illető, csak a sátor lefüggönyzött részébe nem mehet, és az oltárral nem végezheti a teendőket.

Az áldozatokról is essen pár szót.
Az Úr mondta Mózesnek, hogy szóljon Áronéknak, hogy az adományok nem az ő tulajdonukat képezik, hanem Istenét.
Aki épp tisztátalannak számít, és "hozzájárul a szent dolgokhoz" (fizikailag megközelíti, a szövegből úgy tűnik. Hihetetlen, milyen nehézzé válik itt a nyelvezet), azt száműzni kell.
Idegen (bármit is jelentsen), a papnak vendége/beosztottja? (asszem (a köv. mondat alapján) olyan szolga, akit a közösség pénzén vettek a papnak segítőül) és bérelt munkás nem ehet a szent dolgokból.
De ehet belőlük az, akit a pap a saját pénzén vásárolt meg, vagy közvetlen leszármazottja a papnak, kivéve ha a lánya, és "idegennel" házasodott össze. ("idegen" maradék jelentéslehetősége: más nép tagja, vagy az volt). Akkor mégis ehet belőle, ha többé már nem házas, ÉS nem született addig gyereke.
Ha valaki tévedésből eszik szentelt dologból, akkor +1/5-öt tegyen rá, és úgy adja vissza.

áldozati állatok

Hát csak annyi, hogy ezek sem lehetnek torzak, vagy betegek. Ja, először gyógyuljon fel, mielőtt kivégezzük. Yargh!
Ha csak úgy áldozol, akkor azért áldozhatsz minimális deformitással rendelkezőt (konkrétan hosszú/rövid lábút).
Herélt/nemzőképtelen állatot tilos áldozni.
Külföldi tulajdonát képező dolgot tilos áldozni. (idegen = más nemzet tagja!)
Nyolcnapos koráig nem áldozhatóak az állatok, de kölyköt anyjával egy napon tilos áldozni. (speciel itt fajra meg van adva hogy mikor mire vonatkozik, de nincs kedvem legépelni, és ez már így is elég hosszú. Ha kell nézd meg az eredeti szöveget.)

ünnepekről általánosságban

1) hat napon keresztül dolgozz, a hetediken semmi munkát ne végezz
2) az első hónap 14-én van a páshka, a 15. napon a kovásztalan kenyér ünnepe, onnantól 7 napig csak kovásztalan kenyeret egyél. Az első nap gyűlés van, és semmilyen "szolgai" munka (munka a mezőn?) nem végezhető. Mind a hét napon égőáldozatot kell bemutatni. A hetedik nap megint gyűlés van, és munkakorlátozás.
3) amikor megérkeznek az ígért földre, az első aratás első kévéjét a papnak kell vinni, amit az a szombat utáni első nap kell áldozatként bemutasson. Ekkor egy bárányt is teljesen el kell égetni, meg némi lisztet is mellé.
A friss termésből készült ételt addig nem lehet enni, amíg ezt az áldozatot be nem mutatták.

pünkösd

Az előbb említett szombattól hét teljes hét kell elteljen, majd az azt kjövető nap utáni 50. napon (hű de bonyolultak bírnak lenni!) ételáldozatot kell bemutatni. Mindenfélét. Aznapra szintén ugyanolyan munkakorlátozás.

újév?

A 7. hónap 1. napján szent gyűlés tartandó, és kürtöket kell fújni. Ugyanolyan munkakorlátozás. Bánat tudja, miért hívják ezt újévnek a címben, mert nem az.

engesztelési ünnep

A 7. hónap 10-én újabb gyűlés, újabb áldozat, de most "sanyargassátok is magatokat". (ez lelki, nem testi, egyébként mittomén mit is jelent)
Ezen nap semmit sem szabad csinálni, aki mégis csinál, azt száműzni kell.

sátoros ünnep

A 7. hónap 15. napján hétnapos ünnep tartandó. Első nap semmi "szolgai" munka, hét napon át áldozatbemutatás, 8. nap gyűléssel egybekötött áldozatbemutatás. (ezt az ünnepet mintha eddig másként hívták volna, de most nagy hirtelen nem találom az eddigi ünnepekre vonatkozó részt, és bevallom teszek is rá, hiszen ez a könyv nyilvánvalóan nem Isten műve).

Hmm... az áldozattípusok között említésre kerül italáldozat. Érdekes, mert ennek módjáról eddig semmi szó nem esett.

Most ismét elismétli az ünnepeket, természetesen néhány extra részlettel. Eztán visszatér a sátoros ünnephez, hogy az 1. és 8. napon nem szabad munkát végezni, előír valami ugrándozást pálmafalevéllel (meg gyümölccsel és fűzfaággal, de az nem hangzik olyan jól), és hogy az ünnep hét napja alatt minden "bennszülött" Izraelben sátorban kell lakjon. Vajon fel lehet azt állítani a lakáson belül is, ha panelban lakom?

Végezetül még itt említem meg, hogy elismétli hogyan kell a lámpásokkal/gyertyatartóval/szent kenyerekkel ügyködni a szent sátorban.

Mára ennyi, elfáradtam.