2009. február 19., csütörtök

pár szokás

Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le! (legalábbis azt mondják róla)

Na, ez megint igen rövid lesz, de utána végre valahára felhagynak a törvényekkel egy időre, és történetek jönnek ismét! Szóval csapjunk a lecsóba:
1) Az arany gyertyatartó alakját, meggyújtásának pontos módját stb. ismertetik. Ideje volt, hiszen a sátor már régen áll, és régen meg lett parancsolva a gyertyatartó, de hát Isten feje sem káptalan, hiába mindentudó ;)
2) Elismétli a papok (léviták) felszentelési és kiválasztási módját.
3) az Úr szolgálatában aktív (aka. pap) 25 és 50 év közötti lévita lehet csak (a pápa mondjon le!)
4) megtartották a páshkát, de felmerült némi probléma amiatt, hogy néhányan tisztátalanok voltak. Mózes előrelátóan az úton lévőkre is gondolt, mikor azt mondta, az ilyenek a második hónap ugyanazon napján tartsák meg a páshkát. Aki vizsont nem tartja meg, azt száműzni kell.
5) Csak akkor mentek, amior a tűz/füstoszlop előrement és mutatta az utat. Ha a sátoron volt - akármeddig nem mozdult is - addig nem utaztak.
6) a kürtök megcsinálása és használata következik. 1 fújás: a fejedelmnek (az ezer embernek parancsolók) összegyűlnek. Riadófújás: a tábor keleti fele kerül mozgósításra. Második riadófújás: a tábor déli fele kerül mozgósításra. Kürtölés, de nem riadó: a gyülekezet összeül. (Nem, nem tudom ezen utasítások alapján kitalálni, hogyan kell ezeket csinálni. Ha ezt Isten diktálta, akkor egy nagy marha. És nem, azt sem tudom, miért nem mozgósítják a nyugati és északi - meg esetleg a középső - részét a tábornak. Talán ott a nők és gyerekek laktak.)
Amikor a zsidók támadnak, azt is a riadójel jelzi. Kürtölni kell továbbá minden hónap elején, a vígasságok napján, ünnepek napján, egészen égő áldozat bemutatásakor és hálaáldozat bemutatásakor. (magyarán nem csak áldozatokat mutattak be, de egész nap hangoskodtak is)

No, kész, végre indulni fognak tovább, és jön az "eksőn"!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése