Tiszta és tisztátalan dolgok

Figyelem: az alábbi szövegek 100%-ban valós eseményeket írnak le! (vagy nem?)

A mai témánk a papok felszentelésével kezdődik. Ez tutira tiszta dolog ;)
Áronék felszentelésére az egész népet összehívta Mózes, és elvégezte a szertartást. Ha esetleg elfelejtettük a lépések: víz - ruhafelvétel - olaj - áldozatbemutatás - lakoma - maradék elégetése - 7 napig a szent sátorban való maradás (ez mintha eleddig nem lett volna az előírások között, de sebaj).

Eztán felemlegetnek egy esetet, amikor Áron két fia nem úgy csinálta meg a tüzet ahogy az elő van írva (vagy mi - néha Molochot is emlegeti a történet kapcsán a szóbeszéd). Az Úr el is égette őket.
A hamvakat a táboron kívül temették el (mint mindíg), amiért mégis megemlítem ezt a mozzanatot, az az, hogy Mózes pár rokona a saját köntösében viszi el a hamvakat. Én azért egy külön ponyvát használtam volna, de hát bánja fene.

A gyászolás módját megadja Mózes: "fejeteket meg ne meztelenítsétek" (kötelező volt eltakarni a fejed?), és ruhaszaggatás se legyen (szóval semmi látványosság), csak sírni szabad.

A szent sátorba való "bemenéskor" nem szabad szeszes italt inni (azaz ne dolgozzanak a papok részegen). Az ételáldozatokból való részt az oltár mellett kell elfogyasztani, a szent területen (és az összes többi áldozati jusst is).

Volt még egy probléma az esetben: Áron többi fia a megégett áldozati húst egyszerűen elégették, ahelyett, hogy megették volna. Ezért Mózes jól lehordta őket. Áron viszont azt mondta, van olyan is, hogy "teljesen égő áldozat", meg különbenis elment az étvágya és Mózes elfogadta ezt az érvelést.

Tiszta és tisztátalan állatok

No, most a hosszú listák helyett álljon itt egy kivonat a "kétséges" részekről
A hasadt köröm is elég kérdéses mit jelent, de hogy a nyúl meg a hörcsög kérődző lenne, az maga a tudatlanság.
Maga a felosztás is érdekes: vannak a haszonállatok/normál négylábú állatok, a vízi állatok, a szárnyas állatok, a szárnyas rovarok, és a "földön csúszó-mászó állatok" - ez utóbbiak közt vegyesen szerepel a százlábú a sündisznóval, szóval nem igazán jó rendszertani kategória.
Jó tudni hogy a vízi állatokból csak az uszonyos és ugyanakkor pikkelyes dolgokat eheted csak (nyista angolna, rák, kagyló).
A "szárnyas állatok" közt ott a denevér, ami jól mutatja az akkori kor biológiai érdeklődését.
A rovaroknak a Biblia szerint 4 lába van (nem 6, és nem 4 pár!), de úgyis csak pár sáskafajt lehet enni közüllük.

Mi van, ha ezekhez/hullájához/hullájának darabjához hozzáérsz? Estig tisztátalannak számítasz. Ha valami tárgy hozzáér az is, és meg kell mosni vízben. Ha a tárgy egy cserépedény, akkor azt össze kell törni (nem csoda, hogy annyi mindent inkább aranyból/stb. készítettek a Bibliában inkább...). Ha kemencéhez/tűzhelyhez ér, akkor azt le kell rombolni. (náluk még nem létezett gáztűzhely, csak ástak egy lukat a földbe, körberakták kövekkel és annyi volt. Manapság merő ostobaság lenne ilyesmit betartani.)
A vetőmag és a nyíltszíni vizek szerencsére nem lesznek csak ettől tisztátalanok. De ha a vödrödbe beleszáll egy muslica és azt magra öntöd, akkor a magot ki kell dobni! Szóval csak óvatosan.

Asszonyok szülés után

Ha fiút szült, akkor 7 napig tekintendő tisztátalannak. A nyolcadik napon a gyereket - emlékszünk - körülmetélik. Aztán a gyerek (és az anyja, a gyerek még nem számít élőlénynek, csak valamiféle tulajdonnak, vagy testrésznek) 30 napig tisztátalan, addig szent dolgot nem érinthet, szent helyre nem mehet.
Ha lány születik, akkor az anya 14 napig tekintendő tisztátalannak (igen, ez megint nemek szerinti megkülönböztetés), és 60 napig ... ööö ... szóval gyógyulási periódus. Pedig körül sem metélték. He?
Ja, el ne feledjük: a szülés bűn, ezért miután letelt a tisztulási periódus ne felejts el áldozatot bemutatni! Az áldozat csak bárány, vagy két gerle/galamb lehet, ha nem futja bárányra.

(Ragályos) betegségek felismerése

Valószínűleg egy konkrét betegségről, valami himlőről vagy pesitsről lehet szó, de én csak találgatok. A paphoz kell menni a gyanúval, nem orvoshoz! (vagy akkoriban nem voltak még orvosok?)
A gyanús esetet karaténba kell zárni, ezalatt kezelés nincsen.
Akiről bebizonyosodik, hogy beteg, az mindenkit figyelmeztetve hagyja el a tábort, fedetlen fejjel, és a táboron kívül kell laknia. Az már nem karantén, csak a táborlakókat hagyja békén (a többi nép meg le van ***).

Ha a beteg folyadék ruhára került, akkor azt a szokásos hét napra karanténba rakják. Ha terjed (hogy a ***ba terjedne ruhán???), akkor a cuccot el kell égetni.
Ha nem terjed, akkor ki kell mosni a cuccot. Ha nem sikerül kimosni, akkor el kell égetni.
A mosás után újabb karantén jön, ha kiújul a folt (????), akkor el kell égetni.
Ha nem újul ki, akkor még háromszor ki kell mosni, azzal kész.

A betegség (poklosság) megitsztítása (nem kezelése!)

Ha a beteg ember meggyógyult, akkor először meg kell locsolni vérrel,mossa ki a ruháját, borotválják meg mindenhol teljesen, fürödjön meg, térjen vissza a táborba, hét napot töltsön el csövezve, megint borotválás, mosás, mosdás, a 8. nap nagyértékű áldozatbemutatás. (14.15. lóg = olaj a tartályban, azt hiszem)
Ja, és betegnek lenni bűn!

A következő rész annyira abszurd, hogy szinte nincs is kedvem foglalkozni vele: mit kell tenni, ha a házak kiütéseket kapnak! Mondjuk ez lehet, hogy csak Kanaán földjén létezik, de az is lehet, hogy "Isten műve". mindenesetre azt határozottan állíthatjuk, hogy ezt Isten személyesen idézi elő.
Itt karanténba azokat a köveit a háznak kell tenni, amiken a betegség megjelent. Jó kis kőművesmunka kiszedni a házak közepéből a köveket... Hé, egy nomád nép hogyan lakik kőházakban??? Ja, ez a városokra vonatkozik. De akkor is előrelátó, hiszen még úgy 39 év vándorlás hátra van...
Aztán persze ezt is össze kell locsoni vérrel, ha "meggyógyult". A ruhát ugyanúgy össze kell locsolni vérrel.

Testi tisztátalanság, avagy ondó és havibaj

Na, itt ordító bajok vannak. Először is Biblia a "magfolyást" úgy értékeli, mint ami ugyanúgy működik, mint a menstruáció, azaz csak nagyritkán fordul elő.
Ők maguk, és minden és mindenki amihez hozzáérnek, és mindenki aki hozzáér ahhoz amihez az illető hozzáért tisztátalan, a cserépedényeket itt is el kell törni, a többinek elég a mosdás.
És hogy ne feledjük: az is ebbe a kategóriába tartozik, ha szexel valaki (hiszen magömlés történt).
Természetesen ezek is bűnök (legalábbis az áldozat típusa szerint).
Az isteni hajlékban (aka. szent sátor) a férfiak (nők ugye nem mehetnek be) "tartsák vissza" a tisztátalanságuktól. Hogy ez alatt ponosan mit ért, nem tudom. Talán hogy a szent sátorban nem szabad dugni. Talán azt képzeli, hogy ez akarat szerint jön és megy. Talán a tisztátlansági periódusra vonatkozik. Egyszerűen eldönthetetlen.


Végül nézzük meg ez utóbbi törvényt a gyakorlatban!
Tudjuk, hogy több, mint 600,000 felnőtt férfi volt az Egyiptomból kivonulók között.
Tudjuk, hogy a héberek poligámiát gyakoroltak, 1-4 asszony jutott mindenkire. Ebből vonjunk átlagot, és legyen mondjuk két asszony minden férfinak. Ez 1,200,000 ivarérett (menstruáló) nőt jelent.
Vegyünk az egyszerűség kedvéért 30 napos menstruációs ciklust: ez alatt minden nő egyszer menstruál.
Szintén az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a napokon egyöntetűen oszlik meg a menstruáló nők száma (azaz minden nap ugyanannyi nő menstruál. Ez 40,000 menstruáló nő egyetlen nap.
Ehhez járul, hogy egyetlen "szent hajlék" áll rendelkezésre, ahol a mindenféle szükséges áldozatokat be lehet mutatni.
Ez minden nap (ha a sabbatot is beleszámoljuk - amikor pedig nem volt azbad dolgozni) 40-80ezer feláldozott állatot jelentett, amiket egyetlen oltáron kellett "megégetni". Ez még ha nem is jelent teljes elégetést, és éppen csak a szőr/tollak lepörkölését, akkor is tetemes időráfordítás, és tengernyi kiontott vér!

És emellett ugye vándorolni is kellett. Nem csoda, hogy nem nagyon haladtak...