Források

Ebben a bejegyzésben kifejtem, milyen forrásokat használok fel a bloghoz, bár a "Források és Linkek" című bejegyzésben már röviden megadtam ezeket. Viszont nem árt az ismétlés, hiszen felmerült kérdésként a legutóbbi bejegyzésnél, és megér egy hosszabb bekezdést.

E blog természetesen csakis a Biblia szövegére támaszkodik, csakhogy a Biblia egy szöveggyűjtemény, könyvek gyűjteménye, és egyes kifejezései archaikusak, szövegezése általában elavult.
Hogy egyáltalán hozzákezdhessek e hatalmas projecthez (tényleg hatalmas, a Károli féle Biblia önmaga A5-ös formátumban manapság szokásos betűnagysággal (12-es Times New Roman, 10-es Courier vagy hasonló) úgy számoltam, 2500 oldalas terjedelemre rúgna. És ez az illusztráltalan, protenstáns verzió.

A bloghoz alapforrásként a Károli féle Szent Bibliát használom. Annak a szövegét olvasom át hiánytalanul, és annak a modern nyelvre átültetett verzióját (helyenként széljegyzeteimmel ellátva) rakom fel erre a helyre.

Miért a Károlit, kérdezhetik sokan. Nos, az első indok, hogy magyar. Ugyanis a Bibliának sokféle változata van, és mégtöbb féle fordítása.
Létezik ugye a zsidó kánon, amiről nem tudok sokat, én keresztény kánon alapján teszem meg az észrevételeimet. Amit tudok a zsidó verzióról, hogy az Újszövetséget természetszerűleg nem tartalmazza, csakis héber nyelven fellelhető, és aki nemzsidó létére beleolvas, az halállal büntetendő a Talmud szerint, amit a zsidók általánosságban olvasnak a Biblia helyett, és amelynek olvasása nemzsidók számára szintén halállal büntetendő - a zsidók szerint. A 2. VH utáni időkben a Talmudot lefordították ugyan magyarra, de a zsidó lobbi betiltatta és a nyomtatást visszavonatta, mondván "nem fest reális képet a zsidóságról, a fordítás nem hiteles". Pedig dehogynem. Ha valakit érdekel a tartalma angulul fellelhető ezen a linken:
http://www.come-and-hear.com/tcontents.html
Megjegyezném, hogy a Babilóniai Talmudról van szó, a másik Talmudváltozat sokkal enyhébb ennél.
Hogy a zsidó kánon pontosan mely könyveket tartalmazza nem vagyok biztos benne, de azt tudom, hogy Sámuel két könyve és a Királyok két könyve egyetlen vaskos kötet náluk, és a Károli végén lévő "kis próféták" 12 könyve náluk még szintén egyetlen könyvet alkotott.

Idegennyelvű fordításokból temrészetesen sok létezik, minden országnak megvan a sajátja. Ellenben körülbelül a Károli féle változat megírásakor az angolok is lefordították a maguk számára, ez lett az anglikán változat, János Király Bibliája (King James Version). Ez a protestáns változattól nem sokban különbözik (pár versszak hiányzik a protestánshoz képest, és vannak benne egyszarvúak, amiket a Károli hol vadszamárnak hol vad bivalynak fordít).
Mivel ez angol nyelvű amely nyelvet megértek, és találtam egy számos széljegyzettel ellátott internetes változatot (ami ingyenesen letölthető, valamint az oldal tartalmaz egy saját és egy külső szókeresőt, amik nagyon hasznosak, és a fórumuk nagyon segítőkész), és lényegi különbség nincs a Károlihoz képest így azt párhuzamosan használom. Íme a link:
http://www.skepticsannotatedbible.com/index.htm
Érdekességként megjegyzem, hogy minden más fórumról amire feliratkoztam (magyar fórumok kizárólag) kitiltottak. Azon fórumok az index. fórumától eltekintve - amelyről saját kérésemre tiltottak ki, melyet azért kérvényeztem mert durván megcenzúrázták a bejegyzéseimet - mind keresztények által üzemeltetett fórumok voltak, direkt arra szakosodva hogy úgymond megvitassák a Bibliát. Sajnos azonban mikor én kérdeztem valamit mindíg kitiltottak, a rekordom 15 perc volt kitiltás előtt.
Hogy lássátok mi tudta őket kiakasztani, és hogy lássátok értetlenségemet íme pár kérdésem régről, már amennyire fel tudom idézni a dolgokat (akkoriban még nem igazán bírtam a képességgel hogy értelmesen el tudjam olvasni a Biblia szövegét, és főleg csak előzetesen tájékozódtam):
- honnan szedte Káin a feleségét és hogy ment be a városba, ha Éván kívül nem létezett még más nő, és rajta kívül csak Ádám és Éva élt?
- miért küldte ki első alkalommal Noé a hollót, és másodszorra miért nem?
- melyik Fáraó?

Nos, minden fáradtság és elutasítás után amit a hívők részéről tapasztaltam kénytelen voltam belátni, hogy csak magamra számíthatok ha valaha is el akarom olvasni ezt a könyvet, így történelemkönyveket bújtam, meg a wikipédiát és számos más oldalt, valamint egyéb tudományos könyveket.
Ekkor tudtam meg, hogy milyen apokrif könyvek léteznek, milyen okokból nyilvánították apokrifnak őket, illetve milyen bibliaverziók léteznek még.
Alapvetően az alábbi verziókkal találkoztam:
- az Etióp Biblia. Ez több apokrif könyvet megőrzött, én legfontosabbnak Enok/Hénoch könyvét találtam, aminek ugyan van magyar verziója, csakhogy az hibás. Neveket tusoltak el benne ugyanis. Így kénytelen voltam egy átkozottul régies angol nyelvjárással vesződni, mert abban nem változtattak meg semmit az eredetihez képest. Igazán magávalragadó olvasmány egyébként, bár mivel a történetet többször is elmeséli érzésem szerint így egy idő után roppantul unalmas is, mindazonáltal aki igazi ínyencségen akarja edzeni angoltudását bátran olvasson bele, komolyan fantasztikus munka.
- az Ortodox Biblia. Sajnos ez csakis latinul létezik, és a neten nem fellelhető. Számos könyvet tartalmaz, amit a protestáns változat nem, például a Makkabeusok 4(!) könyvét. Egy idős és nagyon türelmes katolikus pappal beszélgettem egyszer és ő csak 2 könyvről hallott, ami szerintem szégyen, hiszen az eredeti kánonban 4 szerepel. Azonban azt el kell mondanunk, hogy az Ortodox felekezet ezen extra könyveket csakis kiegészítő jelleggel, olvasmányos célból nyomtatja ki, ők sem tekintik igazán a Biblia részének a hivatalos álláspont szerint, így nem láttam értelmét ezzel tovább veszkődni.
- a Katolikus Biblia. Nos, ez a Makkabeusok első 2 könyvét tartalmazza, valamint még 1-2 könyvet (pl. Tóbiás könyvét), amiket szerintem igen jó okkal hagyott ki a protestáns felekezet. Összességében ha valakit mégis érdekelnek ezek a könyvek is az alábbi linken megtalálja az egészet::
http://mek.niif.hu/00100/00176/html/index.htm
Nyelvezetileg és a fordítás minőségét tekintve nagyjából megyegyezik a protestáns változattal, bár szövegében eltér (köszönhetően a fordítónak). Egyes esetekben hasznomra volt, hogy össze tudtam hasonlítani a Károli féle változattal.
- a Protestáns változat. Ez jelenleg a legvékonyabb általánosan használt változat, bár így is elég hosszú. Van ennél egy rövidebb változat, amiben csak 1 evangélium szerepel az Újtestamentumból valamint Pálnak egyes levelei, de nem éreztem úgy, hogy ilyen drasztikus vágást megfelelő indoklás nélkül meg lehetne tenni, így végül a Károli féle változatnál kötöttem ki. Bár a szöveg nehéz, de mára már képes vagyok boldogulni vele, de leszoktam arról, hogy megpróbáljak előreolvasni, mert akkor állandóan elveszítem a fonalat. Ha valakinek esetleg nincs meg, akkor íme egy link, amin magyar és angol változatok egyaránt szerepelnek (és Mózes könyveinél alkalmanként még akár a latin/görög változatokba is bele-belenéztem hogy lássam a szavak eredeti formáját, hogy el tudjam dönteni, miről van szó aktuálisan):
http://biblia.hit.hu/
- a Szórakoztató Biblia (Léo Taxiltól): csak mostanában tettem szert eme műre, és bár helyenként erősen túloz, alkalmanként pedig egyenesen érvénytelen az érvelése, de jó érzékkel mutat rá a szöveg esetleges gyenge pontjaira, és stílusa elég olvasmányos is.

Ezek mellett olyan lexikonokat is használok mint ez:
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/index.html


El kell még mndanom, hogy számos Youtoube-os videó is segítette munkámat és fogja a jövőben is, álljon itt egy rövid ízelítő belőlük a teljesség igénye nélkül:
http://www.youtube.com/watch?v=WvIsqvpVlPM&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=KdocQHsPCNM
http://www.youtube.com/watch?v=HUj8hg5CoSw
http://www.youtube.com/watch?v=5mPPnN1c0jk
http://www.youtube.com/watch?v=SRxXiXgGe8g
http://www.youtube.com/watch?v=XT-mrvrPJIs
Mint látjátok a skála vegyes.


Két célom van ezzel a bloggal: elolvasni a Bibliát és így valóban ismerni (a papok pl. nem ismerik, legalábbis az Ótestamentumot egyik sem olvasta saját bevallásuk szerint, és nem tudnak felelni a kérdésre, hogy akkor miért nyomtatják még mindíg ki az Ótestamentumot), a másik ok pedig hogy megmutassam, miben is hisznek valójában akik azt mondják, a hitük a Biblián alapul. És annak a hitnek része a kanonizáció is.