Sanhedrin, 27-es fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

27a
Egy tanú akiről bebizonyosodott hogy Zomem (1 L. Glos. Egy olyan esetről van szó, ahol egy időszak eltelt aközött hogy előadta a bizonytékát és hogy Zomemnek találták): Abaya úgy szabályozta: diszkvalifikácója visszamenőleges (2 i.e. attól az időponttól mikor elkezdte előadni bizonyítékát a bíróságon, és minden bizonyíték amit az eltelt időszakban adott érvénytelen); Raba fenntartotta, Csak a jövőre nézve van diszkvalifikálva (3 i.e. attól az időponttól hogy Zomemnek bizonyult). Abaye a kizárást visszamenőlegessé teszi: gonosz férfi volt a hamis bizonyságtételének idejétől, és a Tóra azt mondja: Ne fogadd el a gonoszt tanúként (4 Ex. XXIII, 1 egy értelmezése). Raba fenntartja hogy csak a jövőben alkalmatlan: namost, a meghazudtolt tanú egész törvénye rendhagyó/szabálytalan; mivel ha az kettő a kettő ellen, akkor miért fogadják el inkább az egyik pár bizonyítékát mint a másikét? Ezért csak akkortól lehet hatása miután ez a rendellenes procedúra lezajlott. Néhányan azt mondják hogy Raba ténylegesen egyetért Abayeval; de akkor miért szabályoz úgy, hogy az alkalmatlanság jövőbeni? - A vásárló vesztesége miatt (5 ha vásárlók a Zomemim által ellenjegyzett dokumentumokon keresztül hajtottak végre üzletet, nem lévén tudatában alkalmatlanságuknak, jelentős veszteség részesévé válnának amennyibena bizonyítékukat érvénytelennek minősítenék). Hol különböznek ők (a két nézet Raba szabályozásáról)? - Egy különbözőség felmerül ahol ketten tanúskodtak egy ellen (6 Rashi: két pár egy pár ellen, mind az előzők visszautasítják az előző egyetlen tagját; ez esetben nincs rendhagyóság, ezért a visszautasítás visszamenőleges. Tosaf.: két tanú van akik megcáfolnak egyet, a másikat érintetlenül hagyva. Az ok a vevőt ért veszteségen alapszik, mindkét értelmezés szerint, azonban még mindíg érvénytelen), vagy ahol rablás okán zárták ki (7 itt szintén az érvelés, hogy ez egy rendhagyó eljárás, nem állja meg a helyét. Észre kell vennünk, hogy - szorosan véve - a Zomem titulus nem alkalmazható ebben az ügyben, de itt meglehetősen lazán van használva abban az értelemben, hogy a tanút alkalmatlannak találták. Tosaf. ellenben ezt a magyarázatot adja: A és B igazolt egy bizonyos cselekedetet, azt állítva hogy közösen szemtanúi voltak, mire C éd D A-t Zomemnek nyilvánította, de B tanúvallomását érintetlenül hagyták. Namost ami azt illeti mivel A és B összekapcsolva tanúskodtak, mindketten (beleértve B-t is) tagadják C és D állítását, és ezért az egy anomália hogy hitelt adnak az utóbbi párnak. Itt ellenben B szintén alkalmatlannak lett minősítve habár más okból, viz., rablás miatt; ezért az nem szabálytalanság hogy C és D tanúvallomását A ellen el kell fogadni). És R. Jeremiah of Difti hozzátette hogy R. Papi Raba nézetének megfelelően szabályozott egy bizonyos esetben; míg Mar ki R. Ashi fia azt mondta: A törvény Abayeval van. És - következtet a Talmud - a törvény Abayeval van Y'AL KGM-ben (8 o"de k"gh. Hat döntés található szerte a Babilóniai Talmudban amikben Abaye eltér Rabatól és ahol a törvény az előzővel van. Y'AL KGM-t azon szavak kezdőbetűiből alkották meg, amik különböző jogi terminusokat jeleznekYOD (h)auth, "elveszett tárgy elhagyűása", B.M. 21b. ‘AYIN (g) onuz sg, van hivatkozva itt. LAMED (k) uhktn snugv hjk, "egy véletlenül felemlt/kiszerelt pózna", ‘Er. 15a. KOF (e) vthck urxnb tka ihaushe, "eljegyzés ami nem eredményezhet tényleges közösülést", Kid. 51a. GIMEL (d) ihyhdc ,gs hukhd "valaki hozzáállásának felfedése közvetetten egy "Get" kapcsán", Git. 34a. MEM (n) rnun, egy perverz a következő vitában).

Egy Mumarról (9 rnun (a run szóból, átalakulni, cserélni) szólva aki nebelaht (10 vkhcb dög, egy állat ami természetes halállal múlt ki, vagy amit nem a rituális törvényeknek megfelelően mészároltak le) eszik pusztán azért hogy kielégítse mohóságát (11 i.e. pénzéhségét, mivel az olcsóbb), mind egyetértenek hogy alkalmatlan (12 mivel megátalkodottak közé sorolandó, akik gaztetteket követnek el nyereségért). Ha szándéka kihívó (13 i.e. hogy ellenkezzen és megmutassa a törvény iránt érzett megvetését); Abaye azt mondta, alkalmatlan; Raba úgy szabályozta, alkalmas. Abaya azt mondta: Alkalmatlan, mivel gonoszként osztályozzuk, és a Tóra azt mondta: Ne fogadjátok ela gonoszt mint tanút (14 Cf. Ex. XXIII, 1). Raba úgy szabályozta: Alkalmas, mert nyereség (hamas (15 xnj, "erőszak", "zsákmány/fosztogatás". Kereszthivatkozás: Ex. XXIII, 1, "erőszak tanúja legyen (E.V. "igaztalan tanú"). I.e. mint olyan rabló, míg ebben az esetben cselekedetét más mozgatórugók váltották ki) érdekében kellett gonosznak lennie (mint feltételezés).

Egy ellenvetés merült föl: Ne fogadd el a gonoszt tanúnak; ez azt jelenti, Ne fogadj el kifosztót (16 olyasvalaki aki megsérti másvalaki jogát hogy kielégítse saját mohóságát) mint tanút; pl. rablók, és azok akik kihágást követnek el hamis esküvéssel (17 i.e. esküszegők / hamisan esküvők). Bizonyára ez mind egy hiú esküre (18 pl. egy olyan eskü mint pl. egy kőoszlop kőből készült, ami szükségtelen esküvés), mind egy olyan esküre ami pénzügyekhez kapcsolódik (19 amint az a többesszámból következik, eskük. Ezért a gonosz tette indítéka nem kell hogy pénz iránti vágy legyen, ellentétben Raba véleményével) vonatkozik? - Nem; mindkét esetben (20 éppenséggel csak egy esetet említenek, viz., eskük. De a kifejezést a kérdező hipotézise (l. n. 6) okán használták, és a válasz folytatódik hogy eltörölje a feltételezést), pénzüggyel kapcsolatos eskükre utalnak; akkor miért áll "eskük" többesszámban? - Hogy jelezze az esküket általánosságban (21 i.e. mint teszik a jogvitákban).

Egy ellenvetés merült fel: Ne fogadd el a gonoszt tanúnak; azt jelenti, Ne fogadj el kifosztót mint tanút, pl. rablók és uzsorások (22 ezért a gonoszsága, hogy alkalmatlanná tegye, csak pénzszerzés szabadott okozza, ellentétben Abaye véleményével). Ez a ellenzése Abaye nézetének megválaszolhatatlan.

Azt mondjuk, hogy különbségük azonos a Tannaiméval? Mivel azt tanították (23 Tosef. Mak. I.): Egy Zomemnek bizonyult tanú nem alkalmas hogy tanúskodjon bármely bibliai ügyben: ez R. Meir nézete. R. Jose azt mondta: Csak akkor van az úgy, ha főbenjáró ügyben bizonyult Zomemnek (24 mivel ha súlyos ügyben találtatott őszintétlennek, bizonyítéka méginkább kérdéses kevésbé súlyosakban); de ha pénzügyekben, bizonyítéka érvényes főbenjáró eseteknél. Megerősítsük, hogy Abaye egyetért R. Meirrel, és Raba R. Joseval? "Abaye egyetért R. Meirral", aki fenntartja hogy foganatosítsunk kizárást a nagyobb ügyek terén egy kisebb kihágás (25 és a tárgyalt eset hasonló: hogy egy provokatív Mumarról van szó csak, mégis alkalmatlannak minősítették arra hogy polgári perben tanúskodjék, habár hamis bizonyíték ilyen esetben gonosz mind Isten, mind férfi szemében, és ezért egy nagyobb vétket jelent) esetén. "És Raba (26 ki fenntartja hogy egy olyan férfi bizonyítéka aki megszegett egy rituális törvényt (csak Isten előtt bűn), nem kell hogy kétségbe legyen vonva egy polgári perben) R. Joseval, "aki azt mondja, Kizárást alkalmazunk kisebb ügyekkel kapcsolatban (27 ilyen egy Zomem ügye pénzügyekben) mint egy nagyobb kihágás (28 mint egy Zomem ügye főbenjáró esetnél) eredménye; de nem fordítva! - Nem! R. Jose véleménye szerint nincs nézetkülönbség egyáltalán (29 Abaye nyilvánvalóan nem ért egyet R. Joseval, mivel semmi szín alatt nem tarthatja hogy aki Zomem polgári ügyekben, az alkalmatos főbenjáró eseteknél). Csak az R. Meir véleményének alapját érintően különböznek. Abaye biztosan egyetért R. Meirrel. De Raba így érvelhetne: Eddig R. Meir szabályozását csak egy pénzügyben lévő Zomem esetére adja meg, aki gonosz Isten és férfi szemében. De ebben az esetben, mivel csak Isten szemében gonosz (30 mint például részt vett a rituális törvénynek való nyílt ellenszegülésben Nebelah megevésével), még R. Meir sem zárja ki őt. És a törvény Abayeval van. De őt nem utasították vissza? - A Baraitha ami visszautasította őt R. Jose véleményét képviseli (31 az előző vitának megfelelően (cf. n. 3). Abaye azonban úgy szabályoz ahogy R. Meir). Rendben, de még akkor is, ahol R. Meir és R. Jose vitatkoznak, a halaka R. Joseval van (32 Cf. ‘Er. 46b. ez egy általános szabály)! - A másik esetben ez másként van, mert a Tanna R. Meir nézetét név nélkül tanította (33 általános alapelv, hogy ha egy egyéni nézetet név nélkül állítanak, mintha általános vélemény lenne, a halaka azzal nyugszik). És hol fordul ez elő? - Amint azt Bar Hama eseténél találjuk, aki gyilkosságot követett el. A Resh Galutha (34 exilarch (a babilóniai fogság idején vallási vezető ha jól emlékszem)) azt mondta R. Abba b. Jacobnak (35 Ezzel együtt olvasd: Ms. M., R. Aha b. Jacob, v. D.S. a.l.): Menj és vizsgáld ki az ügyet, ha valóban gyilkos, vakítsd meg szemeit (36 talán "vakíts meg", "vágd ki a szemeit". A halálbüntetést négy évtizeddel Jeruzsálem eleste előtt eltörölték (cf. infra 41a). Mások ellenben Kenasként értelmezik, ti. tulajdon elkobzása). Két tanú jelent meg ezután és tanúsította bizony bűnösnek, de Bar Hama kerített két másik tanút, akik bizonyságot tettek a vádló tanúk ellen. Egyikük azt vallotta: Jelenlétemben ezen tanú ellopott egy kab árpát; a másik azt vallotta: A jelenlétemben ellopta

27b
egy burtya (1 thyruc; verutum (nyárs, dárda, lándzsa) romlása) nyelét. Akkor R. Abba azt mondta a vádlottnak: Mi a szándékod: hogy kizárasd ezt a férfit R. Meir véleményének megfelelően (2 miszerint egy pénzügyekben Zomem bizonyítéka főbenjáró ügyekben is kétséges)? De ahol R. Jose eltér R. Meirtől, a halaka R. Joseval van; és R. Jose úgy szabályozott: Valaki (egy tanú) aki polgári ügyben Zomemnek bizonyult, alkalmatos hogy tanúskodjék főbenjáró vádnál. Azt mondta R. Papi: A szabály csak ott érvényes ahol a Tanna nem mondta R. Meir nézetét név nélkül. Itt azonban úgy tett. Honnan vezetjük ezt le (3 mivel ezt sehol nem tanítják szó szerint)? Azt mndjuk hát, hogy abból amit tanultunk? "Aki kompetens megítélni főbenjáró ügyeket, az szintén alkalmas ítélkezni polgári perekben (4 Nid. 49b.)"? Namost kinek a véleménye ez? Mondjuk azt hogy R. Joseé? De mi van azzala tanúval aki Zomemnek bizonyult pénzügyekben, aki habár alkalmatlan polgári perekben, de ennek ellenére alkalmas főbenjáró ügyeknél? Ezért ez nyilván R. Meir véleményét tükrözi (5 aki szerint olyan bizonyítéka aki Zomemnek bizonyult pénzügyekben, szintén alkalmatlan főbenjáró ügyeknél). De miért van így? Talán ez (a Mishnah) azokról szól akik tökéletlen családi leszármazás miatt kerültek kizárásra (6 a bírák családfája a főbenjáró ügyekben kell legyen tökéletlenség nélkül kell legyenek. L. infra 36b.)? Ha nem értnél egyet, mi van a Mishnah utóbbi esetével, viz., Lehet valaki alkalmas pénzügyek megítélésére, de alkalmatlan főbenjáró ügyeknél? Namost, miért alkalmatlan: mert Zomemnek bizonyult egy főbenjáró vádnál? Alkalmas akkor bíráskodni egy pénzügyi esetnél? De hát mindenki egyetért abban hogy az olyan alkalmatlan! Ezért családi leszármazás tökéletlensége miatti kizárásra kell vonatkozzon (7 mely esetben akalmasak lehetnek pénzügyi, de alkalmatlanok főbenjáró ügyekben). Hasonlóképpen itt isa Mishnah első záradéka/mellékmondata ilyen típusú kizárásra kell vonatkozzon (8 és így valójában R. Jose véleményét fejezi ki)! - De ez az ahol a Tanna név nélkül állította, mivel azt tanultuk (9 Supra 24b; R. H. 22a.): Ezek alkalmatlanok tanúkként és bírának: egy szerencsejátékos kockával, uzsorások, galambtrénerek, Sabbati terméssel kereskedők, és rabszolgák. Ez az általános szabály: Minden tanúságtételhez amire egy nő alkalmas, ők is alkalmasak (10 ‘Ed. II, 7.). Namost kinek a véleménye ez? Feltételezzük azt, hogy R. Joseé? De van egy eset főbenjáró ügyeknél tanúskodásról, amiben egy nő nem alkalmas, míg ők igen (11 a szabályozásának megfelelően, miszerint annak, akinek megátalkodottságát anyagi haszonszerzés váltotta ki, nem záratik ki főbenjáró ügyekben való tanúskodásból)! Ezért bizonyára R. Meir véleményét fejezi ki (12 ez hát a névtelen Mishnah amit R. Meirrel összhangban tanítottak. Ezért a gonosztevő bizonyítéka az anyagi haszonszerzés céljából nem érvényes főbenjáró ügyeknél; ezért a Bar Hama ellen tanúskodók egyikét kizárták). Erre Bar Hama felemelkedett és megcsókolta R. Papi lábát, és vállalta hogy kifizeti a szavazati adóját a hátralévő életében (13 mert felismerte hogy sikeresen megvédte az ügyét).

Mishnah:
Namost, a következőket tekintjük rokonilag kapcsolatoknak (14 bármelyik félhez, és így inkompetensnek hogy tanúk vagy bírák legyenek, a korábbi Mishnahnak megfelelően): egy fivér (15 a szerkesztés megelőzi a Mishnah hozzáadásait és VALAKI APJA-val kezdődik), apa fivére, anya fivére, az apai vagy anyai nagynéni férje, egy mostohaapa, após és sógor a feleség oldaláról; mindezek fiaikkal és vejeikkel; és valaki saját mostohafia (16 ti. ő egyedül és nem gyermekei stb.)

R. Jose azt mondta: Ez (a szöveg) R. Akiba Mishnahja (17 lásd n. 7.); de az első mishnah (18 egy Halachoth gyűjteménye amivel a gyűjtemény kezdődik, Gaonic elmondásának megfelelően, oly korai mint Hillel és Shammai. Mikor politikai zavarnak köszönhetően a Mishnah számos Halachothját elfelejtették , és szavaik vita tárgyává lettek, az egy Mishnah sokká fejlődött. A Mishnahk ezen többszöröződése a későbbi Beth Hillel és Beth Shammai időszaka alatt történt. Annak érdekében hogy elhárítsák a veszélyt ami az egységességet fenyegette, egy zsinatot hívtak össze Jabnehban hogy megvizsgálják a különbségeket és átgondolják a felülvizsgálatot. De ahogy az anyag mennyisége nőtt, és ezzel az igény a módszeres rendezésre, R. Akiba vállalta az anyag szétválogatását és annak szisztematikus szerkesztését különböző szakaszokban (Sedarim) és értekezésekben (Massekoth). J.E. vol. VIII, p. 610.) így olvasandó: egy nagybácsi és a fia (19 sus valaki apjának fivére), és aki vaaki örököse lehet (20 kereszthivatkozás: B.B. 108a. Ezen szavak Rashi szerint az első Mishnah-hoz tartoznak,; Maimonides és Bertinoro szerint R. akiba Mishnahjához). És mindazok akikkel rokoni viszonyban állt az adott pillanatban (21 amikor az incidens aminek kapcsán tanúskodni kívántak megtörtént, habár többé nem azok mikor a bíróságon tanúskodni szeretnének). Ha valaki rokon volt, de azt követően már nem lett az (22 szó szerint: "idegenné vált", pl. egy vej akinek felesége - a peres fél lánya - elhúnyt, vagy elvált mielőtt az eset megtörtént),az illető alkalmas.. R. Judah fenntartja; még ha valaki lánya meg is halt, de a vejnek gyermeke volt tőle, még mindíg férfirokonnak számít.

Továbbá, egy barát vagy ellenség alkalmatlan. "Barát" alatt valaki násznagyát (23 "esküvői tanú (férfi)" házasságnál) értjük; "ellenség" alatt bárki férfit aki ellenségeskedés okán nem szólt hozzá három napig értendő. Erre a rabbik azt felelték: izraeliták, mint szabály, nem gyanúsíthatóak ezen az alapon (24 ti. nem gyanúsak hogy hamis bizonyítékot adnának barátság vagy ellenségeskedés miatt; ezért alkalmasak tanúskodásra. Ennek ellenére nem lehetnek bírák, mivel nehéz lenne elfogulatlannak és pártatlannak lenniük).

Gemara:
Honnan vezetjük le ezta törvényt? - Abból amit rabbijaink tanítottak: Az apákat ne öljétek meg a gyermekeik (tettei) miatt (25 Deut. XXIV, 16. Apák és fiak szükségtelenül állnak többesszámban. A rabbik ezt abból vezetik le, hogy a szöveg apákra akik fivérek vonatkozik, akik rokoni kapcsolata közel van az apa-fiúéhoz, így nemcsak a köztük lévő atyafiság, de az egyikük és a másikuk fia közti is kizárja a bizonyíték adását. A következő férfirokonok vannak ezért levezetve a szövegből: Apa, fiú, fivér és unokafivér. L. infra.). Mit tanít ez? Azt hogy az apákat ne végezzék ki olyan bűnökért amit gyermekeik követtek el és fordítva? De nincs-e már kifejezetten leszögezve, Minden férfi saját bűneiért ölessen meg (26 Deut. XXIV, 16, cf. Lev. XXVI, 39.)? Ezért, Apákat ne ölj meg a gyermekeik miatt, azt kell jelentse, apákat ne ölj meg fiaik tanúságtétele alapján, és hasonlóképpen fiaikat ne öld meg apjuk miatt, azt jelenti, fiaikat sem apjuk tanúvallomása alapján.

Hogy visszaállítsuk a szöveget. Akkor hát gyermekeket ne öljünk meg azon bűnökért amiket szüleik követtek el? Nincs-e írva, Számonkérd az apák gonoszságát gyermekeiken (27 Ex. XXXIV, 7)? - Ott a hivatkozás azon gyermekekre vonatkozik, akik követik szüleik nyomdokait (28 szó szerint, "akik kezükben tartják szüleik számláját). Amint azt tanították: És szintén szüleik gonoszságában emésszék el őket velük (29 Lev. XXVI, 39); értsd, ha szorosan ragaszkodnak apáik gonosz tetteihez. Ezért így mondd: De talán nem így van, hanem akkor is igaz ha nem tartják magukat szorosan azok gonosz tetteihez (30 i.e. még akkor is felelősnek tartatnak apáik gonoszságaiért)? Mikor Írás állítja, Minden férfi saját bűneiért ölessék meg (31 Deut. XXIV, 16), [ez azokra kell vonatkozzon, akik nem tartják magukat szorosain apáik útjához. De akkor hogyan értelmezzük, És az apáik gonosztetteiért is emésszék el őket?] (32 Lev. XXVI, 39. A zárójelben lévő szakasz lapszéli/lényegtelen hozzáadás a szöveghez) - Hogy olyanokra vonatkozik, akik folytatják apáik útját (33 kereszthivatkozás: Ber. 7a.). De tényleg nem szenvednek mások által elkövetett bűnökért? nincs-e írva, És el kell botoljon egyik a másikon (34 Lev. XXVI, 37, szó szerint: "fivérén". Az elöljáró c a uhvtc-ben itt "miatt" értelemben van véve), azt jelentve, Valaki meg fog botlani a másik bánében, ami azt tanítja hogy mindenki felelősnek tartatik a másikért (35 megmutatva hogy valaki gonoszsága valaki más által születhet)? - Ott a hivatkozás olyamisre történik, mint mikor megvolt az ereje hogy visszatartsa embertársát a gonoszságtól, de nem tette.