Sanhedrin, 25-ös fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

25a
"Mikor ez így van" (1 h,nht) vagy "Milyen esetben" (2 ohrunt ohrcs vnc) pusztán a Bölcsek szavait kívánja elmagyarázni? Míg R. Johanan azt mondta: "Amikor stb." értelmező/magyarázó, de "Milyen esetben" egyet nem értést jelez.Ezáltal mindenki egyetért abban hogy "Amikor stb." értelmezést jelez (3 és így R. Judah nem különbözik a rabbiktól. Ezért ők is fenntartják hogy a kizárás oka nem "Asmakta", hanem "a jólét és emberiesség"-ért való). - Szembeszállsz egy amora (4 szó szerint: "férfi") ellen egy másik (5 R. Joshua b. Levi és Rami b. Hama, akiknek egyenlő autoritásuk van) érdekében? Egy Mester (Rami b. Hama) azt tartja hogy ők (a rabbik és R. Judah) különböznek, a másik (R. Joshua b. Levi) azt tartja hogy nem (6 és hogy R. Judah állítása pusztán magyarázó). De tényleg nem különböznek? Nem tanították (7 ‘Er. 82a.): Akár van másik foglalkozása akár nincs, alkalmatlan ő (8 és feltételezhetően ez a rabbik álláspontja, ami bizonyítja hogy különböznek R. Judahtól)? - Ez R. Judah nézőpontja R. Tarfon felhatalmazásából állítva. Mivel azt tanították: R. Judah azt mondta R. Tarfon felhatalmazásából: Valójában egyik sem nazir, mivel neziruth (9 nazirról és neziruthról l. Glos.) fogadalma kétségtől mentes kell legyen (10 szó szerint: "csak megkülönböztető kinyilatkoztatásra érvényes". Ez az alábbira vonatkozik: A és B az útpadkán ültek, és egy férfi elment mellettük. Mire A azt mondta B-nek: Ha a férfi aki elment egy Nazir, ahogy én állítom, akkor én is leteszem a neziruth fogadalmát; és B azt mondta hogy ő a maga részéről akkor teszi le a fogadalmat ha nem az. R. Trafon úgy szabályozta hogy a fogadalom nem kötelezi még azt sem akinek a véleménye a későbbiekben helyesnek bizonyult, mivel a fogadalmat egy kétséges dologhoz kötötték, míg neziruth határozott és kifejezett ígéret (l. Nazir 34a). R. Judah maga ezáltal, a mishnahban tett állítása ellenére, ami csak magyarázza a rabbik nézetét, egyetért R. Tarfon nézetével. A Talmud tényleges érvelését tiszteletben tartva Rashi azt állítja: Ez bizonyítja hogy R. Trafon véleményében egy ismeretlen körülményektől függő vállalás nem kötelez, és emiatt ugyanez vonatkozik a szerencsejátékra (engem jobban aggaszt hogy ez a logika számos dologra alkalmazható, és ha egy vállalás nem kötelezi a zsidót az üzleti élet lényegében 100%-ában...), minden szerencsejátékos vállaja a fizetést az ellenfelével szemben anélkül hogy ismerné az utóbbi erejét (miféle "erejét"? Hacsak nem csal, nincs "ereje", a szerencsejátékos meg igencsak ismeri a lehetséges esélyeket, amik tulajdonképpen tekinthetők a játékosok "erejének"...), és ezért a szerencsejátékos egyívású egy rablóval, amint azt kefejtették a 143. o. n. 2-ben, akár a szerencsejáték az egyetlen foglalkozása, akár nem).

EGY KAMATRA HITELEZŐ (figyeljük meg hogy a mishnah "uzsorást" említ, nem hitelezőt!) ... Raba azt mondta: Egy hitelező nem alkalmas hogy tanúként szerepeljen. De nem azt tanultuk: EGY KAMATRA HITELEZŐ (malweh) alkalmatlanná van nyilvánítva? - Ez azt jelenti, hogy egy kamatra adott kölcsön (milweh) (11 vukn olvasható vukn-nak (kölcsönadó) vagy vukn-nak (kölcsön) is) kizárja a feleket az ügyletből.

Két tanú tanúskodott Bar Binithus ellen. Egyikük azt mondta, "Kölcsönt adott kamatra a jelenlétemben." A másik azt mondta, "Kamatra adott nekem kölcsön." Következményképpen Raba kizárta Bar Binithust hogy tanúként stb. szerepeljen. De nem maga Raba szabályozta: Egy kamatra kölcsönt vevő alkalmatlan tanúnak? Következményképpen ő (12 a tanú aki tanúsította hogy kölcsönvett pénzt kamatra Bar Binithustól) törvényszegő, és a Tóra azt mondta: Ne fogadd el a bűnöst tanúnak (13 Ex. XXIII 1: ez nem a pontos idézet, hanem az általános vonatkozása a szövegnek. Hogy tudta akkor az utóbbi bizonyítékát elfogadni?) - Raba (14 amelyik elfogadja a tanú bizonyítását Bar Binithus ellen) itt egy másik elvének megfelelően cselekedett. Mivel Raba azt mondta: Minden férfi saját maga rokona, és senki férfi nem vádolhatja / keverheti gyanúba magát (15 Cf. supra 9b. Következményképpen a bizonyítása csak a vádlottal szemben érvényes, de nem önmagával kapcsolatban).

Egy bizonyos mészárosnál azt találták hogy egy terefah-t (16 V. Glos.) átengedett mint ételnek alkalmatost, így R. Nahman alkalmatlannak minősítette (17 hogy mészárosként működjön. Egy másik változat szerint kiközösítette. Cf. Alfasi a.l.; Kesef Mishneh on Maim. Yad, Talmud Torah, VI, 14.) és elküldte. Ezután elment és hagyta haját és körmeit megnőni (18 bűnbánat jeleként). Akkor R. Nahman úgy gondolta visszaengedi, de Raba azt mondta neki: Talán csak tetteti a bűnbánatot. (na, első alkalommal merül fel hogy a gondolatolvasás nem egyszerű készség :D) Mi hát a jóvátétele? - Az irányt R. Iddi b. Abin javasolta / R. I. b. A. adott útmutatást, aki azt mondta: Az, akit terefoth átengedésével gyanúsítanak nem lehet rehabilitálni (= visszahelyezni jogaiba), hacsak nem megy el egy olyan helyre ahol nem ismerik és talál lehetőséget egy tekintélyes összegű elvesztett érték visszaadására, vagy tekintélyes értékű hús terefahának való nyilvánítására ami saját tulajdonát képezi (19 ezzel kimutatva a törvényre való hűséges / megbízható figyelmezését még a veszteséggel szemben is).

ÉS GALAMB-TRÉNEREK: Mik azok a MADÁR-TRÉNEREK? - Itt (20 Babilonban) úgy értelmezik, mint olyasvalaki aki azt mondja valaki másnak, "Ha a galambod lehagyja az enyimet te nyersz (21 egy galamb-versenyeztető)." R. Hama b. Oshaia azt mondta: Egy Ara-t (22 vagy Ada, egy madarász, valaki aki csalimadarakat rak fel hogy más madarakat csalogasson oda egy másik galamdúcból. [Ara-t Ginzberg, L. köti össze az asszír aru-val, ami "csapda"-t "tőr"-t (tőrbe csalás) jelöl; l. Krauss, S., Sanhedrin-Makkot, 124. o.]). Milyen alapon ellenkezik az aki a kifejezést úgy értelmezi "galamb-versenyeztető" azzal aki úgy értelmezi mint Ara? - A válasza az, hogy egy Ara életmódját rablásnak tekintik pusztán a jószomszédi viszony szempontjából (23 szó szerint "béke útjai", de nem a törvénye, mivel a madarak megváltoztathatják - és gyakran meg is teszik - otthonukat saját szabad akaratukból. A szigorúan vett törvény szerint ezen madarakat félig vadnak tekintik és ezért tulajdonosnélkülinek. De ez mégis rablás "a béke útjai" szerint). És aki "Ara"-ként értelmezi, miért nem fogadja el ezen nézetet (sc. "ha a galambos stb.")? - A válasza az, hogy az az eset azonos a kockajátékoséval. És az előbbi (24 hogyan válaszolja meg ezt az ellenvetést?)? - Ő (a mishnah tannája) egy olyan esettel foglalkozik ahol az illető saját képességeire hagyatkozik (i.e., kockajáték); és egy olyan esettel ahol a galambja képességeire hagyatkozik. És mindkettő szükséges. mivel ha csak azzal az esettel foglalkozott volna ahol egy férfi saját magára hagyatkozik, azt feltételezhettem volna hogy csak ott volt ígérete komoly szándék nélkül való, hiszen azt gondolja,

25b
"Biztos vagyok benne hogy többet tudok mint az ellenfelem, és így bizonyosan én nyerek"; de ahol a galambja képességére hagyatkozik, azt mondanám hogy a szerzemény nem törvénytelen (1 mivel a dolog kétségessége ellenére megtette az ígéretet). Ismét, ha a mishnah csak egy olyan esettel foglalkozott volna ahol csak a galambja képességére hagyatkozik, azt feltételezhettem volna hogy csak akkor lenne a szerzemény törvénytelen, mivel azt gondolhatta volna: "Bizonyos hogy a verseny megnyerése a csörgő használatán múlik (2 amivel a versenyt elindítják és a galambokat ösztönzik), és én vagyok a képzettebb a használatában"; de ahol a saját képességeire hagyatkozik, azt mondhattam volna hogy a szerzemény nem törvénytelen (3 mivel az ígéretet komoly szándékkal is tehették). Ezért mindkettő szükséges.

Egy ellenvetést tettek: Kockajátékosok megnevezés alá tartoznak a következők: Azok akik dámajátékkal játszanak (4 ohxpxp (** = kavics), csiszolt tömbök vagy kövek), és nem csak sakktáblákkal, de még akik dióhéjjal és gránátalmahéjjal (5 ez utóbbiakat valószínűleg alkalmi módon használták szerencsejátékra mikor megfelelő kocka nem volt kéznél) játszanak azok is. És mikor számítjuk őket bűnbántnak (6 és így ismét alkalmasnak hogy tanúk vagy bírák legyenek)? Mikor széttörik dámatáblájukat (kockadobó-pohár?) és keresztülmennek egy teljes megújuláson olyannyira, hogy még időtöltésként sem fognak játszani (7 szó szerint "semmiért"). Egy uzsorás: ez magába foglalja mind a kölcsönadót és a kölcsönvevőt (8 l. 144. o., n. 9.). És mikor ítéljük őket bűnbántnak? Mikor eltépik számláikat és átmennek egy teljes megújhodáson, hogy még a Pogányoknak sem adnak kölcsön kamatra (ami azt jelenti hogy alapesetben egy nemzsidóval szemben az uzsora nem számít bűnnek!). Galamb-trénerek: azok azok akik galambokat versenyeztetnek (9 így az Aruch. Rashi ellenben így fordítja: Azok akik arra tenyésztenek galambokat hogy azok harcoljanak egymással - valószínűleg a kakasviadalok egy formája), és nem csak galambokat, de még barmokat, fenevadakat, vagy más madarakat is. Mikor állíthatók ezek vissza? Amikor eltörik pegmáikat (10 deszkákból készült alkotmány, egy fa alkotmány ami kinyitja és bezárja magát (egy csapda (R. Han.)), vagy egy csörgő a galambok ösztökélésére (Rashi)) és átmennek egy teljes megújuláson, úgyhogy többé nem művelik bűnös dolgaikat még a vadonban sem (11 ahol nincs senki aki látná vagy fizetne érte. A nézet szerint miszerint "galambtréner" egy arat jelent, a jelentés ez lenne: "még civilizációtól távol eső helyen sem állítanák fel pegmaikat" (Rashi)). Sabbati kereskedők azok akik a sabbati év terméseivel kereskednek. Őket nem lehet addig rehabilitálni amíg egy újabb sabbati év el nem jő és távol maradnak a kereskedéstől (12 pl. földjüket szabadon hagyják a szegényeknek). (lévén manapság egy zsidó sem tartja a szombatévet, így ezek szerint egyik sem lehet se bíró, se tanú!) Mire R. Nehemia azt mondta: Ők (a rabbik) nem csak egy puszta szóbeli megbánást akartak mondani, hanem egy megújhodást ami magában foglal anyagi jóvátételt is. Hogy érti ezt? Ki kell jelentenie, "Én, így és így, kétszáz zuzt halmoztam fel sabbati terméssel való kereskedésből, és íme, átadom ezt ajándékként a szegényeknek (13 V. Tosef. Sanh. V.). Mindenesetre barmokat szintén említik (14 a galambokkal párhuzamban, mint amiket versenyre képeznek). Namost a nézet szerint ami szerint galambversenyzést jelent ez helyes, mivel fenevadak versenyeztetése szintén lehetséges. De ha "egy Ara"-t jelent, a barmok alkalmasak erre (viz. hogy lépre csaljanak más fenevadakat)? - Igen, a vad ökör esetében (15 úgy tűnik ezeket elfogták, háziasították, és aztán mint csaliállatokat használták, szintén félig háziasítoittak és tulajdonossal rendelkezők, mondjuk hasonlóképpen mint az elefántvadászat és -szelidítés), azon a nézeten alapulva hogy ezek is marhák / barmok egy fajtája. Mivel azt tanultuk (16 Kil. VIII, 6.): Egy vad ökör marhák / barmok egy fajtája; R. Jose azt mondta: Ez egy vadállat (17 házi- és vadállatok nem szaporodhatnak egymással).

Egy Tanna azt tanította: Azok akiket felsoroltak a mishnahban rablók és olyanok közé számíttatnak akik kikényszerítenek egy eladást (18 a tulajdonos akarata ellenére, még akkor is ha tisztességesen fizetnek). De a rablók nincsenek-e kizárva a bibliai törvény szerint (19 az Ex. XXIII, 1. alapján)? - De igen, ám ez (a kiegészítés) szükséges volt azok vonatkozásában akik eltulajdonítják egy süketnéma, egy gyengeelméjű, vagy egy kiskorú (20 hím embereknél tizenhárom, nőstényeknél tizenkét éves) tulajdonát. Először azt tanították hogy ez ritkán fordult elő (21 ami nem követelt külön jogi rendelkezést), vagy hogy ilyen eltulajdonítás csak a jószomszédság alapján általánosságban volt rablásnak tekinthető (22 de nem a bilbikus törvények alapján, mivel az ilyeneknek nincs jogi alapjuk szerzeményre vagy tulajdonra, és emiatt, biblikusan szólva, amit találnak az nem tartozik hozzájuk. Mindemellett az nyilvánvaló hogy ezt a gyakorlatban érvényre juttatni viszályhoz vezetne és sértettség érzését keltené, ezért a rabbik rájukruházták a gyakorlati tulajdonlást. Ezáltal mivel ilyen eltulajdonítás nem volt rablás a bibliai értelemben, szükségtelennek gondolták hogy alkalmatlanságot jelentsenek ki ilyen alapon): de mikor úgy látták hogy végülis ez valaki másnak a tulajdona volt (23 habár csak a rabbinikus törvénykezés szerint, de mégis, a rabbik szabályozása teljes mértékben kötelezett) amit elfogtak (24 és hogy pénzéhség volt ami a törvény megszegésére késztette őket), a rabbik kizárták őket.

"Az aki kierőszakol egy eladást": Először azt gondolták hogy végülis fizetnek pénzt, és a nyomás mellékes (25 a tulajdonos talán mégis eladta volna ugyanúgy). De mikor megfigyelték hogy szándékosan lefoglalták az árúkat (26 a tulajdonos beleegyezése nélkül az eladásba), meghozták ezt a szabályt ellenük.

Egy Tanna azt tanította: A listát tovább bővítették: pásztorok (általánosságban terelők?) (27 mivel nekik megengedett hogy más személyek földjén legeltessenek barmokat. Ez a törvény csak a saját barmaikat legeltetőkre vonatkozik, de nem bérelt pásztorokra, mivel biztosra vesszük hogy egy férfi nem szeg törvényt, hacsak anyagi haszon nem kapcsolódik hozzá. Cf. B.M. 5b.), adószedők (tax collector) és adószedő (publican) (28 kormányzati koncessziók birtokosai, akik vámokat (custom duty), piaci díjakat és hasonló különleges adónemeket szedtek be, ezzel segítve a rómaiakat hogy kisajtolják a zsidókra kivetett súlyos adókat. Ezért az ilyen férfiakat rablókként osztályozták).

"Pásztorok": Először azt gondolták ez a kérdés pusztán véletlenül merült föl (29 hogy a barmaik mások földjén legeltek); de mikor megfigyelték hogy szándékosan vezették arra őket, szabályt hoztak ellenük.

"Adószedők és adószedők": Először azt gondolták hogy nem szedtek be többet mint a törvényesen kirótt adó. De később mikor látták hogy túlszámláznak, kizárták őket.

Raba azt mondta: A "pásztorok" akikre a rabbik utaltak magábafoglalja mind a nagy és kis barmok terelőit (i.e. mind a marhahajcsárokat mind a birkapásztorokat). De Raba ténylegesen ezt mondta? Nem azt mondta-e: A birkapásztorok csak Palesztínában alkalmatlanok, de máshol megfelelőek; míg a tehénpásztorok még Palesztínában is alkalmasak (30 l. B.K. 79b és a Gemarrábana diskurzust)? - Az tenyésztőkre / szaporítókra vonatkozik (31 akik istállózzák a barmaikat. Azaz csakis birkapásztorok alkalmatlanok, mivel birkákat nem lehet megkötni). A logika is ezt támogatja. Mivel azt tanultuk: Ha valaki azt mondja, BIZALMAM VAN HÁROM TEHÉNPÁSZTORBAN stb. akkor elfogadhatóak (32 Supra 24a. Amiből az következik hogy őket általában kizárták). Bizonyára az azt jelzi hogy ők normális esetben alkalmatlanok tanúnak? - Nem: bíráknak (33 akinek a törvény tekintetében tanultnak kell lennie). Ez szintén nyilvánvaló a kifejezésből: HÁROM TEHÉNPÁSZTORT; mivel ez azt jelenti alkalmasak tanúnak, miért három? Mi van akkor ha bírókra vonatkozik? Akkor miért kiemelten barompásztorok; ugyanez érvényes minden három törvényben járatlan férfiból álló bíróságra (34 akik normális esetben alkalmatlanok hogy bíróként tevékenykedjenek)? - Ő (a Tanna) ezt akarja mondani: Még az olyanok is mint ezek, akiket ritkán találni lakott terüeten (35 és így kevés tapasztalatuk van a megszokott emberi ügyekben; mégis alkalmasak közös megegyezés szerint).

Rab Judah azt mondta: Egy pásztor általánosságban (36 i.e. akiről nem tudott hogy határsértő-e vagy nem. V. p. 148, n. 5.) alkalmatlan, míg egy adószedő (tax collector) általánosságban alkalmas (37 hacsaknem kifejezetten tudott róla, hogy túlzó követeléseket tesz az adószedése során).

R. Zera apja adószedőként működött tizenhárom évig. Mikor a Resh Nahara (38 trvb ahr szó szerint "folyó feje" - azon negyed vezetője amit egy folyó vagy csatorna határolt) szokott volt jönni a városba, ha ő (R. Zera apja) látta a város tudósait, tanácsot adott nekik, Jertek népem, jöjjetek be termeimbe (39 Isa. XXVI, 20; i.e. rejtőzzenek el, hogy ezzel elkerüljék azt a benyomást hogy a város nagy népességgel bírt, nehogy súlyosan megadóztassák (íme az adófizetés kerülésére való felbújtás)). És mikor látta a város többi lakosát azt mondta nekik: A Resh Nahara jön a városba, és most lemészárolják az apát a fia előtt, és a fiút az apa előtt (40 i.e. sok adót fognak beszedni);