Sanhedrin, 24-es fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

24a
érvénytelen tanúkra de alkalmas bírákra vonatkozik, ezért mivel (1 udn, Miggo. Egy talmudikus törvény ami szerint egy cselekedetet érvényesnek minősítenek mert egy része vitathatatlanul legitim. Ebben az esetben a szabályt R. Meir elfogadja, de a rabbik nem) a tanúkat érvénytelenítették, a bírákat szintén kizárták (2 értsd: a peres fél a vele szemben álló tanúiról bizonyította hogy érvénytelenek, de képtelen volt ezt megtenni a javasolt bíró esetében. De az első értelmében tiltakozhat az ellenlábasának bíróválasztásával kapcsolatban is.). Míg az utóbbi záradék érvénytelen bírákkal foglalkozik és alkalmas tanúkkal, mivel a bírákat kizárták, a tanúkat is visszautasítják. Raba tiltakozott: A vita kedvéért (2 értsd: a peres fél a vele szemben álló tanúiról bizonyította hogy érvénytelenek, de képtelen volt ezt megtenni a javasolt bíró esetében. De az első értelmében tiltakozhat az ellenlábasának bíróválasztásával kapcsolatban is) mivel a tanúkat vitathatatlanul kizárták, így a bírókat is: ez helyes, látván hogy másik bírói összetétel lehetséges hogy megítéljék az ügyet. De vitatkozhatunk, hogy lehet a bíró kizárásával egyúttal a tanúkat is kizárni látván hogy más tanúk nem lehetségesek? - Ez csak akkor alkalmazható mikor egy másik csoport tanú rendelkezésre áll. De mi van akkor ha más tanúk nem állnak rendelkezésre; azt mondanád hogy itt is (viz. Rabin szerint) a tanúkat nem lehet kizárni? De ez a nézet azonos azzal mit R. Dimi mondott (3 aki fentebb azt mondta hogy ahol csak egy csoport tanú áll rendelkezésre, mind egyetértenek abban hogy nem lehet elutasítani őket)! - Miggoval tekintetében különböznek (4 V. p. 135, n. 7); egyik mester (Rabin) elfogadja Miggo érvelését; míg a másik (R. Dimi) elutasítja azt (5 a vita arról szól hogy ez az érvelés elfogadható-e általánosságban, habár az aktuálisan tárgyalt esetnél nem lehet különbség. Azaz Rabin fenntartja hogy a miggot általánosan elfogadják és itt is, míg R. Dimi elutasítja az érvelést itt és máshol; ezért ez csak azért van, mivel R. Meir fenntartja hogy a peres félnek alá kell támasztania a teljes állítását miszerint az ellenlábasa képes kizáratni az ő tanúit amint azt fentebb kefejtették, és ez független attól hogy a bírókat alkalmatlannak bizonyították vagy sem).

A fenti szövegben azt olvassuk: "Resh Lakish azt mondta: "Képzeljünk el egy szent szájat (sc. R. Meir) amint kiejt ilyen dolgot!" Ezért így olvassuk a Mishnahban, "A tanú (egyesszám)." Ez bizonyára nem így van! Mivel "Ulla azt mondta: Aki látta Resh Lakisht a Beth-Hamidrashban vitában résztvenni azt gondolhatja hogy gyökerestől tépett ki hegyeket és egymáson őrölte szét őket (6 olyan okos elméje volt. Hogy lehet akkor oly' szerény hogy R. Meirre mint "szent száj"-ra utal, ezzel jelezve hogy az utóbbinak tudása és képességei messze felette állóak? - "Hegyek" mint a nyelvi zsenialitással felülkerekedett problémák jelölése képletesen)! - Rabina azt mondta: De az aki látta R. Meirt Beth-Hamidrashban érezte hogy még nagyobb hegyeket tépett ki gyökerestül és őrölte le őket egymáson (7 ezért, Resh Lakish szóbeli képességei dacára R. Meir nála jobbnak számított)? - Ezt akarja mondani (8 ez egy válasz Rabina észrevételére. Valójában az előző megjegyzés nem ellenvetés volt, hanem egy hozzászólás): Jöjj és lásd hogyan becsülik meg egymást (a palesztíniaiak) (9 bármilyen ügyes is volt, Resh Lakish értékelte R. Meirt amint azt a fenti idézet mutatja)! Egy másik eset: Rabbi leült és azt mondta: Tilos elraktározni a hideg vizet (10 hideg homokban, hogy megőrizzék hűvösségét a Sabbathra habár a szabályozás általánsságban az ellen van hogy az ételt olyan módon raktározzuk ami során melegszik. Cf. Shab. 51a.). De R. Ishmael aki R. Jose fia megjegyezte jelenlétében; Apám megengedte ezt. Akkor hát a Zaken (11 R. Jose; Zaken, szó szerint "vén" = tudós, bölcs) már eldöntötte az ügyet (12 ti. a törvénynek úgy kell maradnia ahogy meghatározta), felelte Rabbi. Erre R. Papa azt mondta: Jöjj és lásd mennyire tiszteletben tartották egymást, mert ha R. Jose életben lett volna, alázatosan kellett volna ülnie Rabbi előtt, mivel mint láttuk R. Ishmael ki R. Jose fia, aki ősei méltó leszármazottja volt (13 ti. átvette apja helyét),alázatosan ült előtte (14 mint egy tanítvány), de ő (Rabbi) azt mondta neki, "A Zaken már döntött."

R. Oshaia azt mondta: Mi a vers jelentése, És magamhoz vettem a két botot; amit No'amnak (könyörületnek) és a másikat amit 'hoblim'-nak (15 szintén "sérülések") (megkötőnek) neveztem (16 Zech. XI, 7)? - 'No'am' Palesztína tudósaira vonatkozik akik jóindulattal (man'imim) viseltettek egymás iránt mikor halaikus vitába keveredtek; 'hoblim' Babilon tudósaira, akik megsértették egymás érzéseit (mehablim) mikor átbeszélték a halakát (17 a párbeszédeket babilóniai akadémiákon ban sokkal hevesebben vitték mint a palesztíniaiakban, és bizony jelentősen több vita vana Babilóniai mint a Jeruzsálemi Talmudban).

Írva vagyon: Ekkor azt mondta, Ez a két felkent stb. (18 szó szerint ""yizhar" (tiszta olaj) fiai." Ibid. IV, 14.) Ezt megelőzi: És két olajfa mellette (19 Ibid. 3.). R. Isaac azt mondta: "yizhar" Palesztína tudósait jelöli akik nyájasabbak egymás felé mikor halaikus vitába keverednek, mint olivaolaj (ami nyugtató); míg két olajfa ami mellette áll szimbolizálja Babilont, akik olyan keserűek egymással a halaikus vitákban mint az olajfák (20 a fa mi keserű ha megkóstolod).

Ekkor felemeltem tekintetem és láttam, és ímé ott előjött két nő és a szél volt szárnyaikban; mivel szárnyaik voltak mint egy gólyának. És felemelték a mértéket (?mérőlécet?) a föld és a menny közé. Ekkor azt mondtam az angyalnak aki beszélt velem, "Hová viszik ezek a mértéket?" És azt mondta nekem, "Hogy építsenek egy házat neki Shinar földjén." (21 Zech. V, 9-11) R. Johananazt mondta R. Simeon b. Johai engedélyével: Ezek (a "két nő") képmutatást és arroganciát szimbolizálnak, amik házukat alkották Babilonban (22 szó szerint "leereszkedtek belé"). De Babilon valóban a gőg otthona volt (ezt már vártam, hiszen a Babilóniai zsidó vezetés végülis a vezető szemlélet a kettő közül, khm); nem mondta a mester, Tíz kab (23 egy mértékegység) arrogancia jött le a világba, amikből Elam (24 az ország, amit Shem legidősebb fiáról neveztek el (Gen. X, 22.). Shushan és az Ulai folyó mentén fekszik. Cf. Dan. VIII, 2, és Babilónia nyugatról volt határos vele) kilencet vett és a világ többi része egyet? - Igen, eredetileg Babilonba ereszkedett le, de eljutott Elamba. Ez szintén kikövetkeztethető a kifejezésből, hogy építsenek neki (25 csak a bűnök egyike, ezzel bizonyítva hogy a másik nem telepedett le véglegesen) egy házat Shinarban. Ez bizonyítja.

De egy Mester azt mondta hogy a büszkeség jele a szegénység, és a szegénység nem Babilonra ereszkedett le? - "Szegénység"-gel (26 mint a büszkeség jele) a tanulás hiánya (27 szó szerint "a Tóra") van jelezve, mivel írva vagyon, Van egy húgunk és nincs neki melle (28 Cant. VIII, 8); míg R. Johanan észrevételezte: Ez Elam szimbóluma, ami rendelkezett a tanulás kiváltságával, de nem a tanításéval (29 ti. a tanulmányaik megrekedtek. [A mindent átható Törvényről való tudatlanságukban az elami zsidóknak (Hozea, Khuzistan), v. Pes. 50b-51a.]).

Mit jelent a Bábel név (30 kcc; Babilónia. A kkc-ból ("összekeverni", "összekavarni") származó szó népszerű etimológiáján alapulva, cf. Gen. XI, 9.)? - R. Johanan így felelt: Az Írás, a Mishnah és a Talmud tanulása összekeveredett ott (31 ez vagy azt jelenti hogy mindhármat tanulmányozták; vagy inkább, amint azt R. Tam a.1. kifejtette, hogy a Babilóniai Talmud ezen háromnak keveréke).

Azt tette hogy sötét helyeken lakozzak, mint azok akik régóta halottak (32 Lam. III, 6). Ez, mondta R. Jeremiah, a Babilóniai Tamudra vonatkozik (33 amely mély és sötét a járatlanok számára. Cf. Hag. 10a. A szó "Talmud" mind a tanulás módjára, mind azon tanulás éppen aktuális tartalmára vonatkozik, és bármely vagy mindkettő lehet hivatkozva itt).

Mishnah
Ha a vitatkozó felek egyike azt mondja a másiknak: Elfogadom apámat vagy apádat megbízhatónak (34 egy apa nem jogosult hogy bíróként tevékenykedjen, lásd infra 27b.), vagy: bízom három tehénpásztorban (35 a társadalom legalsó rétegének tekintették), R. Meir azt mondja, ezt követően visszakozhat; de a bölcsek úgy szabályoznak hogy nem teheti. Ha egy férfi egy, őt a szomszédja felé elkötelező eskü alatt volt, és az utóbbi azt mondta neki "fogadd meg nekem fejed élete által" (36 ilyen nem a bírósági eskü formulája,amit az Isten nevében tesznek. Itt mindketten megesküdnek, i.e., "Esküszöm" és az Isteni név hiányzik), R. Meir fenntartja hogy visszakozhat, de a bölcsek fenntartják hogy nem teheti (37 és egy megfelelő esküt követelnek).

Gemara
R. Dimi ki fia R. Nahmannak ki fia R. Josephnek azt mondta: A Mishnah arra az esetre hivatkozik ahol pl. a peres fél elfogadta őt (sc. egyikét az említetteknek) mint a három szükséges bíró egyike (38 habár van még két másik megfelelő, R. Meir még mindíg fenntartja hogy visszakozhat (Rashi). Tosaf. még hihetőbben kifejti: Csak ekkor szabályozzák a Bölcsek hogy nem visszakozhat. Ha azonban elfogadta ezek egyikét mint egy teljes bíróság megfelelőjét, még a Bölcsek is elismerik hogy azután visszakozhat. V. supra p. 132, n. 11.)

Rab Judah azt mondta Samuel nevében: R. Meir és a Rabbik (39 A Bölcsek) vitája csak arról szól ahol a felperes azt mondja: "Az ellened felhozott vádamat elejtem" (ha a bírók úgy határoznak); de ha a védekező azt mondja, "Megfizetem a követelésedet" (amennyiben úgy határoznak), mind - még a Rabbik is - egyetértenek hogy visszakozhat (40 kisebb hatáskör szükséges ahhoz hogy úgy határozzanak hogy valaki megtartsa ami már a tulajdonában van, mivel a tulajdonlás maga vélelmezését biztosítja a tulajdonosságnak, mint hogy pénzt adjanak át egyiktől a másiknak. Ezért csak az első esetben szabályoznak a Rabbik úgy hogy egy képesítetlen bíró döntése betartassa a kötelezettségvállalást, de az utóbbi esetben nem). R. Johanan azt mondta: Az utóbbi esetnél különböznek.

A tudósok kifejtették az alábbi problémát: R. Johanan azt akarja mondani hogy csak az utóbbi esetnél térnek el, de az előzőnél mind - még R. Meir is - egyetértenek abban hogy nem visszakozhat; vagy fenntartja hogy mindkét eset vonatkozásában eltérnek? - Jöjj és halld! Mivel Raba azt mondta: Csak annak a vonatkozásában térnek el amikor azt mondta "Fizetek neked"; de abban az esetben nem mikor azt, "Elengedem neked", mind - még R. Meir is - egyetértenek hogy nem visszakozhat. Namost ha azt mondod hogy R. Johanan fenntartja, Különbség köztük csak az "Én megfizetem neked" esetében van; de az "Én elengedem neked"-ében mind egyetértenek abban hogy nem visszakozhat, akkor helytálló: ekkor Raba véleménye egybeesik R. Johananéval. De ha azt mondanád, vitájuk mindkettőt alkalmazza, kivel ért Raba egyet (41 mivel nem esik egybe sem Samuelével, sem R. Johananéval)? - Raba az utóbbi hipotézisnél egy független nézőpontot állít/képvisel (42 ti. nem köteles egyetérteni sem Samuellel sem R. Johanannal. Ezért a kérdés megválaszolatlan marad).

R. Aha b. Tahlifa kifogást emelt Raba nézetével kapcsolatban: HA EGY FÉRFI EGY, ŐT A SZOMSZÉDJA FELÉ ELKÖTELEZŐ ESKÜ ALATT VOLT, ÉS AZ UTÓBBI AZT MNDTA NEKI "FOGADD MEG NEKEM FEJED ÉLETE ÁLTAL", R. MEIR FENNTARTJA HOGY VISSZAKOZHAT, DE A BÖLCSEK FENNTARTJÁK HOGY NEM TEHETI.

24b
Namost bizonyára ez azokra vonatkozik akik esküdnek de nem fizetnek (1 i.e. akik ellen a követelést egyszerűen egy esküvel hozzák föl, mivel biblikus esküket a védekezőre szabtak ki. Kereszthivatkozás: Shebu. 44b.), és ennekokán ez azonos azzal hogy "Elengedem neked" (2 i.e. a felperes beleegyezik hogy felhagy a váddal egy szabálytalan eljárás eredménye képpen, ami lehet akár a bírák kiválasztása, vagy az eskü formája. Ez azt mutatja hogy az "Elengedem neked"-del kapcsolatban is különböznek)? - Nem; ez azokra vonatkozik akik megesküdtek és megkapták a követelésüket (3 pl. ahol egy munkás követeli a bérét mikor az esedékes, vagy ahol a védekező jogilag képtelen esküt tenni, pl. ha tudott róla hogy hamis esküt tett egy előző alkalommal. Cf. ibid.), így az megegyezik azzal hogy "Kifizetem neked".

De ha így van, ezt nem tanította már meg a Mishnah első záradéka (4 a Raba által ott adott magyarázat szerint)? - Ez (a mishnah) azt az esetet tanítja ahol ő (sc. a védekező) csinálja/okozza a szabálytalan eljárást ami a többiek ítéletétől függ (5 azáltal hogy olyan személyek ítéletét fogadják el akik alkalmatlanok bírának), és azt is ahol ő csinálja hogy a saját cselekedetétől (sc. a felperesé) függ. És mindkettő szükséges. Mivel ha csak azt az esetet tanítaná ahol ő (a védekező) a más ítéletétől teszi függővé, azt feltételezhetnénk hogy egyedül ebben az esetben tartja fenn R. Meir hogy visszakozhat, hiszen előfordulhat hogy nem döntötte el határozottan hogy tartja magát a döntésükhöz, de magában úgy érvelt, "Ki tudhatja a másik kedvére döntenek-e?" Azaz ha a saját (sc. a felperes) cselekedetétől teszi függővé, azt gondolhatnám hogy R. Meir egyetért a rabbikkal abban hogy nem visszakozhat (6 mivel úgy érezhette hogy a felperes elfogadja a kihívását).Ismét, ha a Tanna csak az utóbbi esetet állította volna fel, úgy vélhetnénk csak ott szabályozzák a rabbik olymódon, de az előbbi esetben azt gondolhatnánk (7 megfordítva az előző érvelést) hogy egyetértenek R. Meirral. Ezért mindkettő szükségszerű.

Resh Lakish azt mondta: Az R. Meir és a rabbik közti vita a fölött az eset fölött van ahol a peres fél visszakozik mielőtt a törvényes döntést meghoznák (8 l. 24. o.): de ha egyszer a döntést kimondták, mindannyian - még R. Meir is - egyetértenek hogy nem visszakozhat. Míg R. Johanan azt mondta: Abban különböznek ahol az egyik visszakozik miután a döntést meghozták.

A tudósok az alábbi problémát fejtették ki a diskurzus alatt: Ez azt jelenti, hogy a vita csak ott van amikor a peres fél visszakozik miután a döntés kihírdettetett; de azelőtt, ebben mindenki - még a rabbik is - egyetért, visszakozhat; vagy mindkét esetben különböznek? - Jöjj és halld! Mivel Raba azt mondta: Ha valaki elfogadott egy férfirokont vagy egy más okból alkalmatlan férfit mint bírát vagy tanút, visszakozhat mielőtt a döntés kihírdettetik, de nem az után. Namost ha úgy érted hogy R. Johanan úgy érti hogy a vita csak a döntés utánra hivatkozik, de azelőttre mind egyetértenek abban hogy visszakozhat, ez így van: ekkor Raba állítása egyetértésben van R. Johananéval, és a rabbik nézetén alapul. De ha azt mondanád, A vita megvan mindkét esetben, ki Raba felhatalmazottja (9 ebben az esetben csak R. Meir lehet Resh Lakish véleménye szerint, aki így szabályoz. De Raba nem hagyhatta el a rabbik többségi döntését és követhette R. Meirt. És nem válaszolható meg úgy sem hogy Raba egy attól független nézőpontot képviselt azoktól a körülményektől mint amikről vitatkoztak, mint fent, mivel állítását nem a Mishnahval kapcsolatban tette)? Ezért ebből bizonyosan következik hogy a vita csak akkor merül fel mikor a döntést meghozták. Ez bizonyítja.

R. Nahaman ki fia R. Hisdának (10 vagy R. Isaac más változatok szerint) egy kérdést küldött R. Nahmaan b. Jacobnak: Tájékoztatna bennünket Mesterünk arról, hogy a a vita az ítélet előttről vagy utánról szól, és kivel ért egyet a halaka? - Ezeket a szavakat üzente vissza: A vita a döntés kihírdetése után merül fel, és a halaka a bölcsekkel ért egyet. R. Ashi azt mondta: Ezt a kérdést küldte: - A "Megfizetem neked" esetében különböznek, vagy az "Elengedem neked" vonatkozásában, és kivel ért egyet a halaka? Amire azt válaszolta: A vita a "Megfizetem neked"-re vonatkozik, és a halaka a bölcsekkel ért egyet. Így tanították Suraban. De Pumbedithaban a következőképpen tanították: R. Hanina b. Shelamiah azt mondta: Egy üzenetet küldtek Rab (11 Be Rab. Egy másik lehetséges jelentéshez l. 89. o.) iskolájából: Kérjük tájékoztasson Mesterünk arról, hogy ha a felek egyike Kinyannal (12 a Kinyan - szó szerint "megszerzés"- egy formális cselekedet amivel valaki ténylegesen elzálogosítja saját magát. L. Glos.) zálogosította el magát nem visszakozik, mi van akkor ha keresi hogyan visszakozhatna mielőtt a döntést kihírdetik? - Ezen szavakat küldte vissza, mondván: Kinyan után semmi nem tehető hogy elutasítsák az ügyletet.

Mishnah
R. Simeon: És ezek alkalmatlanok hogy tanúk vagy bírák legyenek: egy szerencsejátékos kockával (13 Heb. thcue, Gr. K ** kockajáték, kedvelt játék az ókorban. A kifejezést a rabbik válogatás nélkül mindenfajta szerencsejátékra alkalmazták. Kereszthivatkozás: Shab. 149b.), egy uzsorás, egy galambtréner (14 szó szerint "galambok röptetője". A pontos jelentése a "galambröptető"-nek a Gemarában van tárgyalva. Ezek kizárása az Ex. XXIII, 1-en alapszik: Ne fogj kezet a bűnössel hogy ne légy igaztalan tanú. Ebben az esetben, habár nem tekinthetők tényleges rablóknak, hiszen szerzeményüket nem erőszakkal tulajdonítják el, a rabbik ennek ellenére az ilyen módon történő szerzést rablásból való szerzeménynek tekintik), és a sabbati év terméseivel kereskedők (15 a Bölcsek Lev. XXV, 6-ot az alábbi módon értelmezik: A föld sabbatja élelemként kell legyen neked, ami azt jelenti "élelemként" és nem "árúként". Cf. Bek. 12b. Ezen rendelet megszegői, mivel olyan szenvedélyt mutattak nyereség megszerzésére, nem tekintették kellően megbízhatónak ahhoz hogy bíráskodjanak vagy tanúskodjanak). azt mondta: Először "a sabbati év gyűjtői"-nek nevezték őket, de mikor az elnyomók (16 kormányzati hivatalnokok akik nem fogadtak el semmilyen kifogást arra hogy kifacsarják a súlyos adókat a népből. Következményképpen még a sabbati év termékeit is be kellett szolgáltatni mint fizetséget) száma megnövekedett, megváltoztatták az elnevezésüket kereskedőkre a sabbati termésnél (17 ennek értemét a Gemarra tárgyalja). R. Judah azt mondta: Mikor van ez így? - Ha nincs más elfoglaltságuk csak ez. De ha van más megélhetési forrásuk, akkor elfogadhatóak.

Gemara
Mi rosszat tesznek a kockajátékosok? - Rammi b. Hama azt mondta: Azért van kizárva mert az (cs. szerencsejáték) egy Asmakta (18 t,fnxt "spekuláció", lnx-ból ("megbízni", "támogatni"), egy kifejezés a polgári jogban ami egy olyan szerződést jelöl ahol minden fél megígéri a fizetést egy bizonyos feltétel maradéktalan teljesülésekor, aminél arra számít hogy nem fog teljesülni. Ez nem kötelez bizonyos tanítók szerint, mivel a kötelezettségvállalásnál nem feltételezhető komoly szándék, hiszen mindenki abban reménykedik hogy az ő ígéretét semmisé teszi a feltétel nemtejesülése. A szerencsejáték erre a helyzetre egy tökéletes példa, mivel ebben A megígéri B-nek egy bizonyos tárgy vagy összeg elvesztését egy feltétel teljesülésekor amiről úgy reméli és várja hogy nem teljesül), és Asmakta törvényileg nem kötelez (19 i.e. nem teremt tényleges kötelezettséget. Ezért az elfogadót úgy tekintik mintha jogtalanul birtokolna bizonyos tulajdont, és ennek megfelelően rabló).

R. Shesheth azt mondta: Ilyen esetek nem esnek Asmakta kategóriájába (20 az ő meghatározását az Asmaktáról a B.B. 168a-ban illusztrálják: Ha például A megfizeti adósságának egy részét egy kötelezvénnyel B-nek, és azt mondja neki hogy váltsa be az adóslevelet C-nél, hozzátéve hogy ha a kötelezvényt nem egy meghatározott napon fizette ki, C pedig visszaadja az adóslevelet B-nek aki aztán a teljes összeget be szeretné gyűjteni; és ha a követelés (lejárat) napján A nem fizetett, R. Judah azt mondja hogy B csak a ki nem fizetett összeget szedheti be és nem az egészet, mivel A ígérete nem érvényes, látva hogy akkor amikor azt megtette azt várta hogy kifizetés elmaradása nem fog megtörténni. De a tárgyalt esetnél, ami egy esélyekről szóló játék, az esélyek minden esetben egyenlők (éppenséggel a bank felé esik mindíg az esély, de mindegy), és A szándékát a fizetésre komolyan kell venni. Következtetésképpen a szerzeményt nem lehet rablás formájaként értékelni); de az érv az, hogy ők (sc. kockajátékosok) nem törődnek az általános jóléttel (21 i.e. nem járulnak hozzá a civilizált társadalom stabilitásához). Miben különböznek? - Ha a szerencsejátékos más üzletre is szert tesz (22 amikoris - R. Shesheth szerint - nem kellene kizárni). Azt tanultuk (23 így Ms., M. bemutatja Rami b. Hama egy visszautasítását. Cur. edd. olvassuk, "és mi tanultuk"): R. JUDAH AZT MONDTA: MIKOR VAN EZ ÍGY? - HA NINCS MÁS FOGLALKOZÁSA MINT EZ. DE HA VAN MÁS MEGÉLHETÉSI FORRÁSA, AKKOR ALKALMASAK. Ez bizonyítja hogy a Mishnah szabályozása a jólét, az emberi(es)ség érdekét szolgálja, ami megdönti Rami b. Hamát (24 mivel ő azt tartja hogy a kizárásuk oka Asmakta, attól függetlenül van-e más mestersége vagy sem). És ha azt felelnéd, A rabbik vitatják R. Judah véleményét (25 mely esetben érvelése egyetért a rabbikéval, a mishnahban idézett első, névtelen véleményt képviselve): nem mondta-e R. Joshua b. Levi, Ahol R. Judah észrevételezi