Ezen a linken megtaláljátok a zsidók 613 parancsolatát.
Mi itt most mazsolázzunk belőle. Nyilván az aggasztóakat.
2. Not to even think that there are other gods besides Him - gondolatrendőrség
7. Not to profane His Name - a kilépés vajon annak számít?
31. Not to make human forms even for decorative purposes - a művészet korlátozása (és az is érdekelne mit szólnak egy anatómiai ábrához)
33. To burn a city that has turned to idol worship - íme a tolerancia!
38. Not to cease hating the idolater - hol itt a békére törekvés?
40. Not to say anything in the idolater's defense - tehát a gyanú egyenlő az ítélettel?
45. Not to be afraid of killing the false prophet - halálos ítélet olyan ügyben amiben minden illetékes csak bnös lehet?
53. To destroy idols and their accessories
56. Not to make a covenant with idolaters - ennyit a zsidókkal kötendő szövetségekről...
58. Not to let them (idoltarers) dwell in the Land of Israel - ennyit a békés egymásmellettélésről
86. To circumcise all males on the eighth day after their birth - ez szerintem akkoris csonkítás, jogilag döntésképtelen személyen való erőszaktétel...
90. Not to walk outside the city boundary on Shabbat - nem tudom mit szólnának ehhez a falun lakók: nem megy ki a mentő, a tűzoltó, a rendőr...
95. Not to eat or drink on Yom Kippur - a kötelező böjt eltérési lehetőség nélkül mindíg probléma
132. The rapist must marry the maiden - ez semennyire nem humánus
157. A man must not have sexual relations with a man - éljen a homofóbia, de még érdekesebb, hogy a leszbikusokról egy szó sem esik.
162. Not to marry non-Jews - oh, niiiiiiiiiiincs ám megkülönböztetés és ~rasszizmus a zsidóságban, oh neeeeeeem
166. Not to let a mamzer (a child born due to an illegal relationship) marry into the Jewish people - ez lényegében száműzetést jelent egyes zsidókra nézve
167. Not to let a eunuch marry into the Jewish people - hajaj
170. The High Priest must not have sexual relations with a widow even outside of marriage - ???
192. Not to eat blood - ez csak példa egy jó falat elpazarlására :)
234. Not to plant diverse seeds together - pedig az nagyon egészséges tud lenni a földnek
236. Not to crossbreed animals - már miért ne?
285. To release all loans during the seventh year - hol egy zsidó bankár, had veszek fel kölcsönt 20+ évre :D
290. To blow the Shofar on the tenth of Tishrei to free the slaves - hm, rabszolgatartás?
342. Not to sacrifice blemished animals even if offered by non-Jews - ez legalábbis megkülönböztetését sugallja a nemzsidóknak a zsidókhoz képest
474. Not to rob openly - openly???
507. Not to allow a non-Jew to work him (a hebrew slave) oppressively - mégis mit szándékoznak tenni ha ez mégis megtörténik?
514. Canaanite slaves must work forever unless injured in one of their limbs - emberséges ez?
527. Not to press them for payment if you know they don't have it - hol egy zsidó bankár?
528. Press the idolater for payment - oh, úgy imádom az önellentmondást (l. előző)
534. Not to lend with interest - árulja már el nekem valaki, így hogy lehet egy zsidó bankár?
537. Lend to and borrow from idolaters with interest - meg is van! (l. előző)
549. The courts must hang those stoned for blasphemy or idolatry - hogy ez milyen barbárság...
552. The court must not let the sorcerer live - varázsló?
578. Act according to the ruling of the Sanhedrin - és még mondja vki hogy a Talmud nem relevéns a zsidóknál...
592. Not to appoint a foreigner (as king of Israel) - niiiincs megkülönböztetés, oh nincs kirekesztés...
596. Destroy the seven Canaanite nations - hopsz! Felhívás népírtásra!
597. Not to let any of them remain alive - felhívás TOTÁLIS népírtásra!
598. Wipe out the descendants of Amalek - még további népírtás a láthatáron!
603.Not to offer peace to Ammon and Moab while besieging them - íme, nyílt háborút hírdetnek
613. Not to retain her (a captive woman) for servitude after having sexual relations with her - a emi erőszak legalizálása, na, már csak ez kellett...
2010. november 30., kedd
2010. november 4., csütörtök
Sanhedrin, 28-as fólia
Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
28a
Így úgy találtuk hogy "apák" (1 ti. akik fivérek) nem tanúskodhatnak egymás fiainál és fordítva; és méginkább "apák" nem tanúskodhatnak egymásért (2 mivel a "fiak" kizárása csak apáik atyafisága miatt történik). De honnan származtatjuk a "fiak" alkalmatlanságát a "fiak" (3 ti. elsőfokú unokatestvérek. Kereszthivatkozás: Mishnah APAI NAGYBÁTYJA FIA) kapcsán való bizonyítékadás során? - Ha így van (sc. hogy yilen bizonyítás elfogadható), a szöveget így kéne olvasni, Az apákat nem szabad megölni egy fiú bizonyítéka alapján (4 ie. bármely fivér fiának bizonyítéka alapján). Miért "fiak" (5 többesszámban)? Hogy azt tanítsa, hogy ők is alkalmatlanok egymás tekintetében. Ezért úgy találtuk hogy "fiak" alkalmatlanok egymás számára. Honnan tudjuk alkalmatlanságukat mint közös tanúk egymást érintőlegesen (6 i.e. hogy egymással rokoni kapcsolatban lévő tanúk nem tehetnek együtt tanúvallomást idegeneket érintő ügyben)? - Rami b. Hama mondta: a logika azt diktálja. Mivel azt tanították: Tanúkat nem lehet addig Zomemimnek nyilvánítani (7 abban az értelemben hogy azzal a büntetéssel súlytandók amit ki akartak eszközölni, l. Deut. XIX, 19) amíg mindkettőt Zomemimnek nem bizonyítják (8 Mak. 5b, cf. Tosef. VI. De különben habár bizonyítékukat ejtik, büntetés nem súlytja a hamis tanúkat). Namost, ha úgy vélnéd rokonok (9 szó szerint "fiak") alkalmasak idegeneket érintő ügyekben tanúskodni, egy Zomemnek nyilvánított tanú (10 gyilkossági ügyben) halállal lakolhat fivére bizonyítéka miatt (amely sajátját támogatta) (11 mivel ha senki nem támogatta volna, nem lehetett volna - a fenti szabályozás alapján - Zomemnek nyilvánítani. Következményképpen magára vonja ilyen helyzetben a halálbüntetést rokonának tanúvallomásának eredményeként). Raba tétovázott: De megítélésed szerint mi van azzal amit tanultunk: Ha három fivért külön-külön támogat egy-egy különböző tanú (12 pl. föld tulajdonjogának követelésekor; l. következő lábjegyzet), akkor három különböző készlet tanúnak számítanak. De egy készletnek számítanak Zomemin bizonyulás szempontjából (13 L. B.B. 56b. Három év megzavaratlan tulajdonlása földnek megfelelő birtokigény benyújtására it (kereszthivatkozás: B.B. 28a). A vizsgált ügy egy olyan, ahol három testvér mindegyike tanúsít egy évet, míg a másik tanú aki csatlakozott hozzájuk három egymást követő év tulajdonlását igazolta. Ezért a három készlet bizonyítéka együttvéve megfelelő bizonyíték volt a tulajdonos igényének megalapozására. Mikor azonban összejátszást fedeznek fel, a három pár tanút egy készletnek számítják, elvégre mindegyikük bizonyítéka szükséges volt mielőtt az igény megállapítható lett volna. Ezért semmilyen semmilyen büntetés nem kiróható, hacsak mindannyiukat nem vesszük Zomemimnek bizonyítottnak). Így ez azzal végződik, hogy a hitszegő tanúnak bírságot kell fizetnie a fivérei által adott bizonyíték miatt (14 aki segített volna emgalapozni az igényt ha azt nem utasították volna vissza)? Ezért azt kell feltételezni hogy a hamis tanúskodásért járó büntetést kívülállókon keresztül kell végrehajtani (15 és így nem a fivérek a büntetés okozói); így itt is, a hamis tanúzásért való büntetés idegeneken keresztül következik be (16 ezért a nehézség megmarad: honnan tudjuk hogy két férfirokon alkalmatlan tanúnak más személy ügyében?)! - De ha így van (17 miszerint ilyen bizonyíték engedélyezhető), a szöveget úgy kéne olvasni: és egy fiú apák miatt, vagy és ők az apák miatt. Miért és fiúk? - Hogy megmutassa hogy "fiúk" (18 ti. rokonok) nem alkalmasak idegenek esetében.
Így hát levezettük az apai ágú rokonok kizárását. Honnan tudjuk ugyanezt az anyai ágról? - Írás mondja, "apák" kétszer (19 a verset úgy is írhatták volna, Apákat ne ölj meg fiaik miatt, sem őket miattuk). Mivel az ismétlés szükségtelen az apai ágú rokonság terén, azt vonatkoztathatjuk az anyai rokonságra (20 L. 368. o., n. 7-t ezen exegézis-módszerről). Namost így megtanultuk a rokonok bizonyítékának kizárását elítéléshez (21 amikről a szöveg kifejezetten beszél). Honnan tudjuk ugyanezt felmentéshez? - Írás állítja, meg kell ölni őket, kétszer. Mivel az ismétlés szükségtelen az elítélés szempontjából, vonatkoztassuk felmentésre. Ismételten, megtanultuk rokonok kizárását főbenjáró ügyeknél. Honnan tudjuk ugyanezt polgári ügyeknél? - Írás mondja, Egyféle törvényed legyen (22 Lev. XXIV, 22), ami azt jelenti hogy a törvényt ugyanúgy kell alkalmazni minden esetben.
Rab azt mondta (23 hogy megértsük Rab és a többiek állítását ami következik, szükséges a rokoni viszonyok és az apai vérrokonság némi magyarázata a talmudi törvényben. A személyek közti rokonságot felosztjuk két kategóriára: (a) apai ágon való vérrokonság által szabályozott kapcsolat személyek között, pl. azonos vérbe tartozó személyek mind felmenőági, mind oldalági rokonokságban; (b) házasságon keresztüli kapcsolat, i.e. rokoni viszony. És az alapelv szerint, hogy férfi és feleség egynek számít, egyikük rokonai a másikkal is rokonok rokoni viszony alapján. Ismét, a szabályok amik szerint rokonok kizártak egymásért vagy egymás ellen való tanúskodásból, csak a rokonság bizonyos fokáig érvényesülnek, pl. az elsőfokú rokonok mint apa és fiú, vagy fivérek nem tanúskodhatnak egymás mellett vagy ellen; másodfokú rokonok nem tanúskodhatnak az elsőfokúak mellett vagy ellen, pl. egy unokafivér nagybácsijáért. Másodfokú rokonok nem tanúskodhatnak egymásért vagy egymás ellen, pl. elsőfokú unokatestvérek. Másrészről harmadfokú rokonok tanúskodhatnak az elsőfokúak mellett vagy ellen, pl. nagy-unokaöccs egy nagybácsi vonatkozásában (Raba szerint a B.B. 128a-ban, szemben Rab véleményével itt); és rokonok harmadik fokon tanúskodhatnak a másodfokon állókk mellett vagy ellen, pl. első unokatestvérek másodunokatestvérekért (Rab egyetért ezzel a véleménnyel , de R. Eleazar nem). Meg kel jegyezni hogy az alkalmatlanság kölcsönös): Apai nagybácsim, annak fia és veje nem tanúskodhat nálam (24 kereszthivatkozás: Mishnah. Mind ezen oldalakon "valakiért" azt jelenti hogy a személy peres fél, a bizonyíték akár pártolja, akár nem); sem én magam, fiam vagy vejem nem tanúskodhatom értük. De miért van ez így? Nem foglalja magába ez a harmadfokú és elsőfokú rokonsági fokokat (25 Rab fia egy nagy-unokaöccse Rab nagybácsijának, ezért Rab fia harmadfokon rokona Rab nagybácsijának, aki elsőfokú rokona Rab apjának. (N.B. "Első", "Második", és "Harmadik"majdnem megfelel a generációknak, de nem pontosan, mivel egy apa fiát illetően első az elsőhöz számít))? Minthogy azt tanultuk hogy egy másodfokú rokon (26 ti. egy elsőfokú unokatestvér) nem tanúskodhat egy másodfokú rokonnál; és azt is hogy egy másodfokú nem tanúskodhat egy elsőfokúnál (27 pl. nagybácsija); de azt nem hogy egy harmadfokú rokon nem tanúskodhat egy elsőfokúnál? - Mit értenek VEJE alatt, ami a Mishnahban áll, a veje a nagybácsija fia (28 a Mishnah ezért így értelmezendő: MINDEZEK (ami magábafoglal egy nagybácsit) FIAIKKAL ÉS AZ Ő (sc. A FIAIKÉ) VEJEIVEL. Ezért ez tanítja a harmadfokú rokonok alkalmatlanságát). De nem kellene ehelyett a nagybácsija unokáját tartalmaznia (29 ami egy sokkal egyértelműbb módja a harmadfokú rokonság meghatározásának)? - A Tanna történetesen azt tanítja hogy a férj ugyanazt a rokoni kapcsolatokat bírja mint a felesége (30 épp mint a nagybácsija (férfié) fiának lánya harmadfokú rokon, éppúgy a férje is). De mi van azzal amit R. Hiyya tanított: A Mishna felsorol nyolc fő rokonságot (31 éppenséggel kilenc fő kapcsolat van felsorolva, eltekintve a mostohafiútól akit magában számlálnak. Ezt a pontot később felhozzák, l. infra 28b) ami a huszonnégyes számot hozza ki (32 mivel mindegyiket együtt számolják a (férfi) fiával és vejével). De ezek azon feltételezés alapján hogy egy nagybácsi fiának veje harmadfokú rokonnak számít huszonkettőt adnak ki (33 nyolc apa, nyolc fiú, nyulc unoka és nyolc veje a fiúknak)! - De valójában VEJ szó szerint értendő (34 a nagybácsi, nem a nagybácsi fia). Akkor miért jelöli Rab őt (férfiről van szó) a nagybácsija fiának vejeként (35 így Rashi a szövegünkben olvasottakkal összhangban, ami feltételezni látszik a fent adott választ "Mit akartak mondani a VEJE (férfié) kifejezéssel? A fia (férfié) veje még mindíg úgy áll ott ahogy Rab nézetének megfelelő. Ezen feltételezés azonban nehezen igazolható. Yad Ramah szövege úgy néz ki nem tartalmazza ezeket a szavakat, "Akkor miért ... fiáé (férfié), ami nyilvánvalóan egyszerűbbé teszi az olvasást)? -Mivel kapcsolata anélkül jön (36 ti. házasságon keresztül), a számításnál egy fokozatot levonun belőle (37 ezért harmadfokú kapcsolatnak számít, és így igazolja Rab szabályozását). Ha így van, hogy ebben az esetben egy harmadfokú áll szemben egy a másodfokúval (38 egy férfi és az ő nagybácsijának veje a másod- és harmadfokú kapcsolat között van. Azaz: Ha A és B fivérek, aztán C, A fia, és B másod- és elsőfokúak; C és D, B fiai két másodfokú; ezért C és E, B vejei másod- és harmadfokúnak sorolandók (mivel egy vej, az utolsú válasz szerint egy fokkal távolabb helyezett mint egy fiú)), míg Rab engedélyezi a másodfokúak tanúskodását a harmadiknál (39 ezzel azt mondja: Én, fiam és vejem (egy harmadfokú rokon) nem tehetünk tanúvallomást nagybácsim ellen; amiből kikövetkeztethető hogy Rab fia (harmadfok) tanúskodhat a nagybácsi fia ellen (másodfok))! - De Rab egyetért R. Eleazarral (40 igazság szerint a vejet ő nem számítja harmadfokú rokonnak, és így a Mishnah valójában ellentmond neki, amint azt fentebb kifejtettük. Nézete azonban R. Eleazarén alapul): Mivel azt tanították: R. Eleazar azt mondta: Éppúgy mint apai nagybácsim, az ő fia és veje nem tanúskodhat nálam, úgy az apai nagybácsim fia, az ő fia és veje nem tanúskodhat nálam. De mégis, ez magábafoglalja a másodfokú és harmadfokú rokonokat (41 C és F (B unokái) másod- és harmadfokúak), míg Rab engedélyezi ilyen rokonok tanúskodását (42 amint azt fentebb állították, l. n. 1)! - Rab egyetért R. Eleazarral egy ponton (43 abban hogy kizárja egy harmadfokú rokon bizonyítékát egy elsőfokú rokonnál), de más ponton különbözik tőle (44 egy harmadfokú rokon kizárásában egy másodfokú kapcsán).
Mi Rab oka? - Írás állítja, Apákat ne ölj meg fiakért ('al banim); és fiúkat ... (45 ohbc-u Deut. XXIV, 16): ez (az "és") tanítja egy másik nemzedék belefoglalását mint alkalmatlant tanúskodásra. És R. Eleazar (46 miért szabályoz úgy, hogy még másod- és harmadfokú is elfogadhatatlan?)? - Az Írásban az áll, 'al banim (47 ohbc kg, "miatt", vagy "fiaikért". kg miattot vagy értét jelent), azt jelezve hogy az apák kizárása átszármazik a fiaikra (48 i.e., mindenki akit az apák vonatkozásában kizártak, ugyanúgy kizáratik a fiaik vonatkozásában. Ezért éppúgy mint az első és harmadik alkalmatlan (R. Eleazar elfogadja Rab exegézisét az "és"-ről), úgy a második (i.e., az első fia) és a harmadik is kizáratik).
R. Nahman azt mondta: anyósom fivére, annak fia és anyósom lányának fia nem tanúskodhat nálam. A Mishnah Tannája támogatja ezt: EGY LÁNYTESTVÉR FÉRJE; VALAKI APAI VAGY ANYAI NAGYNÉNJÉNEK FÉRJE, ... MINDEZEK FIAIKKAL ÉS VEJEIKKEL ALKALMATLANOK TANÚNAK (49 az ő (férfi) lánytestvérének vejéhez képest ő az ő (hímnem) anyósának fiútestvére, apai nagynénjének vejéhez képest az ő anyósa fivérének fia, és anyai nagynénjének vejéhez képest az ő anyósa lánytestvérének fia).
R. Ashi azt mondta: Míg mi 'Ullával voltunk (50 Read with Ms. M. Rab ‘Ulla.), azt a kérdést tetük fel: Mi van valaki apósának fivérével, az após fivérének fiával, és az após lánytestvérének fiával? - Ezt válaszolta nekünk: Ezt tanultuk: EGY FIVÉR, APÁK FIVÉRE, ÉS ANYÁKNAK FIVÉRE ... MINDEZEK FIAIKKAL ÉS VEJEIKKEL ALKALMATLANOK (51 az ő (férfi) fivérének vejéhez képest ő az ő apósának fivére; apja fivérének vejéhez képest ő az ő apósának fivérének fia; és anyai nagybácsijának vejéhez képest ő az ő vejének lánytestvérének fia).
Egyszer az történt, hogy Rab elment hogy vegyen
28b
papirost (1 kereszthivatkozás: J. Sanh. 17a, ahol ez ahhoz kapcsolódik, hogy Rab ement bőröket venni R. Hiyyának a Nagynak, az ő nagybácsija (kereszthivatkozás: supra 5a) akinek szüksége volt rájuk mint írófelület amikre a Tóra tekercseit írhatta. L. szintén Keth. 103b, mennyire kitűntette magát R. Hiyya a tanulás támogatásában), és ők (2 néhány tudós) megkérdezték őt (3 J. loc. cit.-ben Rab hallotta hogy R. johanan teszi fel a kérdést) vajon egy férfi tanúskodhat-e mostohafia feleségénél (4 egy olyan ügyben, ahol a nő ingósága volt érintve). Rab azt válaszolta: Suraban azt mondják hogy egy férj olyan mint a felesége (5 ez a válasz itt irreleváns; talán amiatta kérdés miatt adta, hogy vajon valaki tanúskodhat-e mostohalánye férje mellett vagy ellen. Kereszthivatkozás: J. Sanh. ibid.); Pumbedithaban hogy a feleség mint a férje (6 ezért a bizonyíték nem elfogadható). R. Hunanak azt mondta Rab [Nahman] (7 néhány verzió jogosan kihagyja a zárójelben lévő szót) nevében: Honnan tudjuk hogy egy nő olyan mint a férje? - A passzusból: Apáitok fivérének meztelenségét ne fedd fel; ne közelíts feleségéhez, ő a te nagynénid (8 Lev. XVIII, 14). De így éppenséggel ő (nőnem) nem nagybácsid felesége (9 a nagynéni kifejezést általában egy apa nőtestvérére alkalmazzák)? Ezért arra következtetünk hogy egy nő olyan mint az ő férje (10 ami igazolja hogy egy öreguras rokonként hivatkoznak rá, dodah (a szó amit "nagynéni"-nek fodítanak) a dod (nagybácsi) nőnemű alakja).
ÉS EGY MOSTOHAAPA, Ő, A FIA ÉS VEJE. a FIA! De az a fivére (11 akit már említettek)! - R. Jeremiah azt mondta: Ezt csak azért adták hozzá hogy jelezzék egy fiútestvér fiútestvérének kizárását (12 i.e., mostohaapjának másik feleségtől származó fia; habár ő nem rokona neki egyáltalán, csakis fivérén keresztül). R. Hisda egy fivér fivérét alkalmatosnak ítélte. A rabbik azt mondták neki: Nem vagy tudatában R. Jeremiah kijelentésének? - "Nem hallottam róla". válaszolta, ami azt jelenti "nem fogadom el" (13 i.e. fenntartja hogy akik sem vér szerint, sem házasság által kapcsolatban nem állnak, mindössze egy köztes fiútestvér által vannak kapcsolatban, az nincs kizárva). Ha így van, a probléma megmarad, ő (i.e. a mostohaapja (férfié) fiának) a FIÚTESTVÉRE! - A Tanna számba veszi mind az apai mind az anyai fivéreket.
R. Hisda azt mondta: A menyasszony és a vőlegény apja tanúskodhat egymásnál; a köztes-kapcsolatuk nem több, mint egy hordó fedele (14 ami nincs odaerősítve hozzá, csak rajta fekszik. Értsd: szomszédi, de nem bizalmas a visznyuk).
Rabbah b. Bar Hana azt mondta: Bárki tanúskodhat eljegyzett (leendő) felesége ügyében (15 l. 34. o. n. 3). Rabina megjegyezte: Ez csak ott igaz ahol bizonyítéka a nő hátrányára válik (16 szó szerint "eltávolítja tőle"); de ha a nő előnyére, akkor az illetőnek nem szabad hinni (17 mert habár még nincs kapcsolatban a nővel, akkorsem szabad hinni neki, mivel ami a nő előnyére válik, az az ő előnyére is válik, mikor a házasság teljessé lesz). De a valóságban ez nem így van: nem számít hogy a bizonyítéka (a férfié) a nő előnyére vagy hátrányára válik; semelyik esetben nem hihetünk neki. Mire alapozod a véleményedet, miszerint nem tekinted őket rokonoknak? R. Hiyya b. Ammi nyilatkozatára, amit 'Ulla felhatalmazásával tett, azaz: Mikor (egy Pap) eljegyzett felesége meghal, nem köteles Onenként (18 ibut. Valaki aki nagyon bánatos. A megjelölést a gyászolóra abban az halál és a temetés közötti időszakban használjuk, mikor nem szabad megszentelt dolgokat ennie. Kereszthivatkozás: Deut. XXVI, 14) gyászolni, sem nem szabad bemocskolnia magát (19 a Lev. XXI, 2 exegézise szerintegy Pap köteles megbecstelenítenie magát feleségéért. Yeb. 22b. Itt azonban nincs kötelezettség, és ezért tiltott ez neki). Hasonlóképpen a nő nem köteles Onenethként (20 ,bbut fem. of ibut.) gyászolni ha a férfi meghal, sem bemocskolnia magát (21 ez utóbbi törvényt ugyanúgy csak azért állították, mivel még egy házasság által lévő felesége, vagy még egy Pap lánya elé sincs korlát állítva a halottal való kapcsolat vonatkozásában. Kereszthivatkozás: Sot. 23b). Ha a nő meghal, a férfi nem örököl tőle (22 míg egy férj örököl a feleségétől. Kereszthivatkozás: B.B. 111b); de ha a férfi hal meg, a nő megkapja a Kethubáját (23 feltételezve hogy írt a férfi neki egyet. Ezért mivel a férfi nem mocskolhatja be magát a nőért, ez bizonyítja hogy itt valójában nincs valódi kapcsolat közöttük)! De itt, az Isteni törvény mindezeket (24 a kötelező bemocskolódást és öröklést) azon ténytől tette függővé hogy a nő "she'ero" (az ő felesége) (25 urta. E.V., "az ő rokona, aki közel áll hozzá", Lev. XXI, 2), egy meghatározás, amit nem lehet alkalmazni egy eljegyzett feleségre (26 az rta alapjelentése "hús-kapcsolat", és ezért kizár egy eljegyzett feleséget. Kereszthivatkozás: Mek. on Ex. XXI, 10: vrta házastársi kötelezettséget jelent). Míg itt egy rokon bizonyítéka nem elfogadható lelki kapcsolat miatt, és ilyen lelki kapcsolat létezik itt (egy eljegyzett nő és vőlegénye esetében) (27 ezért bizonyítéka elfogult lehet).
VALALKI MOSTOHAFIA MAGA. Rabbijaink azt tanították: Egy mostohafiú maga. R. Jose azt mondta: Egy sógor. (28 a feleség lánytestvérének férje). Egy másik Baraitha taníttatott: Egy sógor maga. R. Judah azt mondta: Egy mostohafiú. Mit jelent ez? Azt feltételezzük-e, hogy ez a következőt jelenti: Egy mostohafiú maga, és ugyanez vonatkozik egy sógorra, míg R. Jose megfordítja ezt: Egy sógor maga, és ugyanez vonatkozik egy mostohafiúra (29 azaz nem a törvény alkalmazásában különböznek, hanem annak kifejezésén. Ezen feltételezés szerint a különbség abban rejlik, melyiket tekintjük alapvetőnek, és melyiket származtatottnak)? Ha így van, mikor Mishnánk azt állítja: EGY SÓGOR, ANNAK FIA ÉS VEJE, kinek a nézete ez? Sem nem R. Judahé, sem nem R. Joseé (30 mindketten egyetértenek hogy csak egy sógor maga van kizárva)! De ismét ha ez a jelentése: Egy mostohafiú maga; míg egy sógornál a kizárás kiterjed a fiára és vejére; míg R. Jose megfordította ezt: Egy sógor; míg egy mostohafiúnál a kizárás kiterjed fiára és vejére is: abban az esetben, amit R. Hiyya tanított, azaz hogy a Mishnah nyolc fő kapcsolatot sorol fel amik együtt a fiakkal és vejekkel huszonnégyet adnak ki összességébe (31 l. supra 28a), sem nem R. Judah, sem nem R. Jose véleménye (32 mivel mindkettőjük szerint kilenc fő kapcsolat lesz ott. R. Judah szerint a sógor fent van a listán, R. Jose szerint hozzá kell adni a ostohafiút)! - Ezért ez kell legyen a jelentés: Egy mostohafiú maga; de egy sógornál annak fia és veje is benne foglaltatik; míg R. Jose úgy szabályozta: Egy sógor maga, és egy mostohafiú annál inkább. A Mishnah (33 hogy valaki sógorának a kizárása kiterjed annak fiára és vejére) ezért R. Judahval ért egyet; míg a Baraithaban kifejtett nézet (34 hogy nyolc fő kapcsolat van ott, összesen huszonnégyet tartalmazva) R. Joseé (35 aki nem terjeszti ki egy sógor kizárását annak fiára és sógorára is. Azonban ne vegyük úgy, hogy R. Jose különbözik a Mishnahtól egy sógor fiának vallomását tekintve, mivel őt már kizárta a szabályozás: "az anyja lánytestvérének férje", ami más szavakkal azt jelnti, hogy senki nem adhat bizonyítékot saját sógornője mellett vagy ellen, mely szabályozással egyetértésben van, elvégre támogatja a nézetet a Baraithában, hogy ott huszonnégy kapcsolat van összesen, és a fentnevezett benne van ebben a számban. Azonban különbözik a Mishnahtól abban hogy elismeri valaki fiútestvérének vagy sógornőjének vejének bizonyítékát, mivel a szabályozás a Mishnahban, "valaki anyja nőtestvérének férje", nem összeegyeztethetetlen (összeegyeztethető, csak itt nyomdahiba van?) az ő véleményével. A Mishnah csak egy anya nőtestvérének férjét zárja ki, nem egy sógornő nőtestvérének férjét. L. Rashi és Tosaf. a.l.).
Rab Judah azt mondta Samuel nevében; A halaka R. Josenál nyugszik (36 itt az utalást R. Josehoz kötik (feltételezés), a Mishnahban, aki csak úgy zárja ki az ilyen kapcsolatokat mint öröklésnél alkalmasak, amire sógorok nem jogosultak).
Egy bizonyos adománylevelet két sógor igazolt. Namost R. Jose azt gondolta hogy érvényesnek nyilvánítja, mivel Rab Judah azt mondta Samuel nevében: A halaka R. Joseval van. De Abaye azt mondta neki: Honnan tudjuk hogy R. Jose szabályozására utalt amint a Mishnahban áll ami megengedi egy sógor bizonyítékát: talánR. Josenaka Baraitában lévő szabályozásáról szólt, ami kizár egy sógort? - Senki nem gondolhatja így, mert Samuel azt mondta (37 egy kizárt sógor szemléltetésénél): "Például Én és Phineas, akik fivér és sógor alkalmatlanok vagyunk (38 két lánytestvért vehettek el); ezért mások, akik csak sógorok alkalmatosak (39 R. Joseval a Mishnahban megfelelően). De Abaye azzal vágott vissza, nem lehet-e hogy Samuel mikor azt mondta "pl. én és Phineas" csak illusztrálni akarta a "sógor" terminust (40 és így a tény, miszerint ők fivérek is voltak közömbös volt. Ezért sógorok alkalmatlanok mint tanúk, és így lehet az okmány érvénytelen)? Erre R. joseph azt mondta neki (41 a férfinak aki megalkotta az iratot): Menj és alapozd meg címedet azk által akik tanúsították a kézbesítést (42 a neked szóló adománylevelet), R. Eleazarnak megfelelően (43 azaz hogy a tanú aki látta a dokumentum kézbesítését aki ezzel megalapozta annak érvényességét. Valójában - R. Eleazar szerint - egy tanúk által ellenjegyzetlen dokumentum szintén érvényes. Kereszthivatkozás: Git. 3b). De nem mondta-e R. Abba: Még R. Eleaza is egyetért abban hogy egy saját maga kizárását hordozó irat (44 i.e. amit alkalmatlan tanúk ellenjegyeztek) érvénytelen? - Erre R. Joseph azt mondta neki: Menj utadra; ők nem adtak engedélyt nekem hogy tulajdont adjak neked.
R JUADH AZT MONDTA stb. R. Tanhum azt mondta R. Table nevében R. Beruna nevében Rab nevében: A halaka R. Judahval van. Raba azt mondta R. Nahman nevében: A halaka nincs egyetértésben R. Judahval. Rabbah b. Bar Hana hasonlóképpen szólt R. Johanan nevében: A halaka nincs R. Judahval. Néhányan Rabbah b. Bar Hana ezen kijelentését az alábbira vonatkoztatják: R. Jose a Galileai a következő kifejtést adta: És jöjj a Paphoz, a Lévitához, és a bírához, úgy kell ez legyen azkban a napokban (45 Deut. XVII, 9). így hát elképzelhető hogy valaki elmehetett egy bíróhoz aki nem létezett a saját életében? De a szöveg egy olyan bíróra vonatkozik aki előzőleg rokon volt, de aki később megszűnt annak lenni (46 i.e. a per idején hozták elé. Egy ilyen bíra alkalmatlan). Mire Rabba b. Bar Hana azt mondta: A halaka R. Joseval a Galileaival nyugszik.
Mar ‘Ukba apósának fiai, akik
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
28a
Így úgy találtuk hogy "apák" (1 ti. akik fivérek) nem tanúskodhatnak egymás fiainál és fordítva; és méginkább "apák" nem tanúskodhatnak egymásért (2 mivel a "fiak" kizárása csak apáik atyafisága miatt történik). De honnan származtatjuk a "fiak" alkalmatlanságát a "fiak" (3 ti. elsőfokú unokatestvérek. Kereszthivatkozás: Mishnah APAI NAGYBÁTYJA FIA) kapcsán való bizonyítékadás során? - Ha így van (sc. hogy yilen bizonyítás elfogadható), a szöveget így kéne olvasni, Az apákat nem szabad megölni egy fiú bizonyítéka alapján (4 ie. bármely fivér fiának bizonyítéka alapján). Miért "fiak" (5 többesszámban)? Hogy azt tanítsa, hogy ők is alkalmatlanok egymás tekintetében. Ezért úgy találtuk hogy "fiak" alkalmatlanok egymás számára. Honnan tudjuk alkalmatlanságukat mint közös tanúk egymást érintőlegesen (6 i.e. hogy egymással rokoni kapcsolatban lévő tanúk nem tehetnek együtt tanúvallomást idegeneket érintő ügyben)? - Rami b. Hama mondta: a logika azt diktálja. Mivel azt tanították: Tanúkat nem lehet addig Zomemimnek nyilvánítani (7 abban az értelemben hogy azzal a büntetéssel súlytandók amit ki akartak eszközölni, l. Deut. XIX, 19) amíg mindkettőt Zomemimnek nem bizonyítják (8 Mak. 5b, cf. Tosef. VI. De különben habár bizonyítékukat ejtik, büntetés nem súlytja a hamis tanúkat). Namost, ha úgy vélnéd rokonok (9 szó szerint "fiak") alkalmasak idegeneket érintő ügyekben tanúskodni, egy Zomemnek nyilvánított tanú (10 gyilkossági ügyben) halállal lakolhat fivére bizonyítéka miatt (amely sajátját támogatta) (11 mivel ha senki nem támogatta volna, nem lehetett volna - a fenti szabályozás alapján - Zomemnek nyilvánítani. Következményképpen magára vonja ilyen helyzetben a halálbüntetést rokonának tanúvallomásának eredményeként). Raba tétovázott: De megítélésed szerint mi van azzal amit tanultunk: Ha három fivért külön-külön támogat egy-egy különböző tanú (12 pl. föld tulajdonjogának követelésekor; l. következő lábjegyzet), akkor három különböző készlet tanúnak számítanak. De egy készletnek számítanak Zomemin bizonyulás szempontjából (13 L. B.B. 56b. Három év megzavaratlan tulajdonlása földnek megfelelő birtokigény benyújtására it (kereszthivatkozás: B.B. 28a). A vizsgált ügy egy olyan, ahol három testvér mindegyike tanúsít egy évet, míg a másik tanú aki csatlakozott hozzájuk három egymást követő év tulajdonlását igazolta. Ezért a három készlet bizonyítéka együttvéve megfelelő bizonyíték volt a tulajdonos igényének megalapozására. Mikor azonban összejátszást fedeznek fel, a három pár tanút egy készletnek számítják, elvégre mindegyikük bizonyítéka szükséges volt mielőtt az igény megállapítható lett volna. Ezért semmilyen semmilyen büntetés nem kiróható, hacsak mindannyiukat nem vesszük Zomemimnek bizonyítottnak). Így ez azzal végződik, hogy a hitszegő tanúnak bírságot kell fizetnie a fivérei által adott bizonyíték miatt (14 aki segített volna emgalapozni az igényt ha azt nem utasították volna vissza)? Ezért azt kell feltételezni hogy a hamis tanúskodásért járó büntetést kívülállókon keresztül kell végrehajtani (15 és így nem a fivérek a büntetés okozói); így itt is, a hamis tanúzásért való büntetés idegeneken keresztül következik be (16 ezért a nehézség megmarad: honnan tudjuk hogy két férfirokon alkalmatlan tanúnak más személy ügyében?)! - De ha így van (17 miszerint ilyen bizonyíték engedélyezhető), a szöveget úgy kéne olvasni: és egy fiú apák miatt, vagy és ők az apák miatt. Miért és fiúk? - Hogy megmutassa hogy "fiúk" (18 ti. rokonok) nem alkalmasak idegenek esetében.
Így hát levezettük az apai ágú rokonok kizárását. Honnan tudjuk ugyanezt az anyai ágról? - Írás mondja, "apák" kétszer (19 a verset úgy is írhatták volna, Apákat ne ölj meg fiaik miatt, sem őket miattuk). Mivel az ismétlés szükségtelen az apai ágú rokonság terén, azt vonatkoztathatjuk az anyai rokonságra (20 L. 368. o., n. 7-t ezen exegézis-módszerről). Namost így megtanultuk a rokonok bizonyítékának kizárását elítéléshez (21 amikről a szöveg kifejezetten beszél). Honnan tudjuk ugyanezt felmentéshez? - Írás állítja, meg kell ölni őket, kétszer. Mivel az ismétlés szükségtelen az elítélés szempontjából, vonatkoztassuk felmentésre. Ismételten, megtanultuk rokonok kizárását főbenjáró ügyeknél. Honnan tudjuk ugyanezt polgári ügyeknél? - Írás mondja, Egyféle törvényed legyen (22 Lev. XXIV, 22), ami azt jelenti hogy a törvényt ugyanúgy kell alkalmazni minden esetben.
Rab azt mondta (23 hogy megértsük Rab és a többiek állítását ami következik, szükséges a rokoni viszonyok és az apai vérrokonság némi magyarázata a talmudi törvényben. A személyek közti rokonságot felosztjuk két kategóriára: (a) apai ágon való vérrokonság által szabályozott kapcsolat személyek között, pl. azonos vérbe tartozó személyek mind felmenőági, mind oldalági rokonokságban; (b) házasságon keresztüli kapcsolat, i.e. rokoni viszony. És az alapelv szerint, hogy férfi és feleség egynek számít, egyikük rokonai a másikkal is rokonok rokoni viszony alapján. Ismét, a szabályok amik szerint rokonok kizártak egymásért vagy egymás ellen való tanúskodásból, csak a rokonság bizonyos fokáig érvényesülnek, pl. az elsőfokú rokonok mint apa és fiú, vagy fivérek nem tanúskodhatnak egymás mellett vagy ellen; másodfokú rokonok nem tanúskodhatnak az elsőfokúak mellett vagy ellen, pl. egy unokafivér nagybácsijáért. Másodfokú rokonok nem tanúskodhatnak egymásért vagy egymás ellen, pl. elsőfokú unokatestvérek. Másrészről harmadfokú rokonok tanúskodhatnak az elsőfokúak mellett vagy ellen, pl. nagy-unokaöccs egy nagybácsi vonatkozásában (Raba szerint a B.B. 128a-ban, szemben Rab véleményével itt); és rokonok harmadik fokon tanúskodhatnak a másodfokon állókk mellett vagy ellen, pl. első unokatestvérek másodunokatestvérekért (Rab egyetért ezzel a véleménnyel , de R. Eleazar nem). Meg kel jegyezni hogy az alkalmatlanság kölcsönös): Apai nagybácsim, annak fia és veje nem tanúskodhat nálam (24 kereszthivatkozás: Mishnah. Mind ezen oldalakon "valakiért" azt jelenti hogy a személy peres fél, a bizonyíték akár pártolja, akár nem); sem én magam, fiam vagy vejem nem tanúskodhatom értük. De miért van ez így? Nem foglalja magába ez a harmadfokú és elsőfokú rokonsági fokokat (25 Rab fia egy nagy-unokaöccse Rab nagybácsijának, ezért Rab fia harmadfokon rokona Rab nagybácsijának, aki elsőfokú rokona Rab apjának. (N.B. "Első", "Második", és "Harmadik"majdnem megfelel a generációknak, de nem pontosan, mivel egy apa fiát illetően első az elsőhöz számít))? Minthogy azt tanultuk hogy egy másodfokú rokon (26 ti. egy elsőfokú unokatestvér) nem tanúskodhat egy másodfokú rokonnál; és azt is hogy egy másodfokú nem tanúskodhat egy elsőfokúnál (27 pl. nagybácsija); de azt nem hogy egy harmadfokú rokon nem tanúskodhat egy elsőfokúnál? - Mit értenek VEJE alatt, ami a Mishnahban áll, a veje a nagybácsija fia (28 a Mishnah ezért így értelmezendő: MINDEZEK (ami magábafoglal egy nagybácsit) FIAIKKAL ÉS AZ Ő (sc. A FIAIKÉ) VEJEIVEL. Ezért ez tanítja a harmadfokú rokonok alkalmatlanságát). De nem kellene ehelyett a nagybácsija unokáját tartalmaznia (29 ami egy sokkal egyértelműbb módja a harmadfokú rokonság meghatározásának)? - A Tanna történetesen azt tanítja hogy a férj ugyanazt a rokoni kapcsolatokat bírja mint a felesége (30 épp mint a nagybácsija (férfié) fiának lánya harmadfokú rokon, éppúgy a férje is). De mi van azzal amit R. Hiyya tanított: A Mishna felsorol nyolc fő rokonságot (31 éppenséggel kilenc fő kapcsolat van felsorolva, eltekintve a mostohafiútól akit magában számlálnak. Ezt a pontot később felhozzák, l. infra 28b) ami a huszonnégyes számot hozza ki (32 mivel mindegyiket együtt számolják a (férfi) fiával és vejével). De ezek azon feltételezés alapján hogy egy nagybácsi fiának veje harmadfokú rokonnak számít huszonkettőt adnak ki (33 nyolc apa, nyolc fiú, nyulc unoka és nyolc veje a fiúknak)! - De valójában VEJ szó szerint értendő (34 a nagybácsi, nem a nagybácsi fia). Akkor miért jelöli Rab őt (férfiről van szó) a nagybácsija fiának vejeként (35 így Rashi a szövegünkben olvasottakkal összhangban, ami feltételezni látszik a fent adott választ "Mit akartak mondani a VEJE (férfié) kifejezéssel? A fia (férfié) veje még mindíg úgy áll ott ahogy Rab nézetének megfelelő. Ezen feltételezés azonban nehezen igazolható. Yad Ramah szövege úgy néz ki nem tartalmazza ezeket a szavakat, "Akkor miért ... fiáé (férfié), ami nyilvánvalóan egyszerűbbé teszi az olvasást)? -Mivel kapcsolata anélkül jön (36 ti. házasságon keresztül), a számításnál egy fokozatot levonun belőle (37 ezért harmadfokú kapcsolatnak számít, és így igazolja Rab szabályozását). Ha így van, hogy ebben az esetben egy harmadfokú áll szemben egy a másodfokúval (38 egy férfi és az ő nagybácsijának veje a másod- és harmadfokú kapcsolat között van. Azaz: Ha A és B fivérek, aztán C, A fia, és B másod- és elsőfokúak; C és D, B fiai két másodfokú; ezért C és E, B vejei másod- és harmadfokúnak sorolandók (mivel egy vej, az utolsú válasz szerint egy fokkal távolabb helyezett mint egy fiú)), míg Rab engedélyezi a másodfokúak tanúskodását a harmadiknál (39 ezzel azt mondja: Én, fiam és vejem (egy harmadfokú rokon) nem tehetünk tanúvallomást nagybácsim ellen; amiből kikövetkeztethető hogy Rab fia (harmadfok) tanúskodhat a nagybácsi fia ellen (másodfok))! - De Rab egyetért R. Eleazarral (40 igazság szerint a vejet ő nem számítja harmadfokú rokonnak, és így a Mishnah valójában ellentmond neki, amint azt fentebb kifejtettük. Nézete azonban R. Eleazarén alapul): Mivel azt tanították: R. Eleazar azt mondta: Éppúgy mint apai nagybácsim, az ő fia és veje nem tanúskodhat nálam, úgy az apai nagybácsim fia, az ő fia és veje nem tanúskodhat nálam. De mégis, ez magábafoglalja a másodfokú és harmadfokú rokonokat (41 C és F (B unokái) másod- és harmadfokúak), míg Rab engedélyezi ilyen rokonok tanúskodását (42 amint azt fentebb állították, l. n. 1)! - Rab egyetért R. Eleazarral egy ponton (43 abban hogy kizárja egy harmadfokú rokon bizonyítékát egy elsőfokú rokonnál), de más ponton különbözik tőle (44 egy harmadfokú rokon kizárásában egy másodfokú kapcsán).
Mi Rab oka? - Írás állítja, Apákat ne ölj meg fiakért ('al banim); és fiúkat ... (45 ohbc-u Deut. XXIV, 16): ez (az "és") tanítja egy másik nemzedék belefoglalását mint alkalmatlant tanúskodásra. És R. Eleazar (46 miért szabályoz úgy, hogy még másod- és harmadfokú is elfogadhatatlan?)? - Az Írásban az áll, 'al banim (47 ohbc kg, "miatt", vagy "fiaikért". kg miattot vagy értét jelent), azt jelezve hogy az apák kizárása átszármazik a fiaikra (48 i.e., mindenki akit az apák vonatkozásában kizártak, ugyanúgy kizáratik a fiaik vonatkozásában. Ezért éppúgy mint az első és harmadik alkalmatlan (R. Eleazar elfogadja Rab exegézisét az "és"-ről), úgy a második (i.e., az első fia) és a harmadik is kizáratik).
R. Nahman azt mondta: anyósom fivére, annak fia és anyósom lányának fia nem tanúskodhat nálam. A Mishnah Tannája támogatja ezt: EGY LÁNYTESTVÉR FÉRJE; VALAKI APAI VAGY ANYAI NAGYNÉNJÉNEK FÉRJE, ... MINDEZEK FIAIKKAL ÉS VEJEIKKEL ALKALMATLANOK TANÚNAK (49 az ő (férfi) lánytestvérének vejéhez képest ő az ő (hímnem) anyósának fiútestvére, apai nagynénjének vejéhez képest az ő anyósa fivérének fia, és anyai nagynénjének vejéhez képest az ő anyósa lánytestvérének fia).
R. Ashi azt mondta: Míg mi 'Ullával voltunk (50 Read with Ms. M. Rab ‘Ulla.), azt a kérdést tetük fel: Mi van valaki apósának fivérével, az após fivérének fiával, és az após lánytestvérének fiával? - Ezt válaszolta nekünk: Ezt tanultuk: EGY FIVÉR, APÁK FIVÉRE, ÉS ANYÁKNAK FIVÉRE ... MINDEZEK FIAIKKAL ÉS VEJEIKKEL ALKALMATLANOK (51 az ő (férfi) fivérének vejéhez képest ő az ő apósának fivére; apja fivérének vejéhez képest ő az ő apósának fivérének fia; és anyai nagybácsijának vejéhez képest ő az ő vejének lánytestvérének fia).
Egyszer az történt, hogy Rab elment hogy vegyen
28b
papirost (1 kereszthivatkozás: J. Sanh. 17a, ahol ez ahhoz kapcsolódik, hogy Rab ement bőröket venni R. Hiyyának a Nagynak, az ő nagybácsija (kereszthivatkozás: supra 5a) akinek szüksége volt rájuk mint írófelület amikre a Tóra tekercseit írhatta. L. szintén Keth. 103b, mennyire kitűntette magát R. Hiyya a tanulás támogatásában), és ők (2 néhány tudós) megkérdezték őt (3 J. loc. cit.-ben Rab hallotta hogy R. johanan teszi fel a kérdést) vajon egy férfi tanúskodhat-e mostohafia feleségénél (4 egy olyan ügyben, ahol a nő ingósága volt érintve). Rab azt válaszolta: Suraban azt mondják hogy egy férj olyan mint a felesége (5 ez a válasz itt irreleváns; talán amiatta kérdés miatt adta, hogy vajon valaki tanúskodhat-e mostohalánye férje mellett vagy ellen. Kereszthivatkozás: J. Sanh. ibid.); Pumbedithaban hogy a feleség mint a férje (6 ezért a bizonyíték nem elfogadható). R. Hunanak azt mondta Rab [Nahman] (7 néhány verzió jogosan kihagyja a zárójelben lévő szót) nevében: Honnan tudjuk hogy egy nő olyan mint a férje? - A passzusból: Apáitok fivérének meztelenségét ne fedd fel; ne közelíts feleségéhez, ő a te nagynénid (8 Lev. XVIII, 14). De így éppenséggel ő (nőnem) nem nagybácsid felesége (9 a nagynéni kifejezést általában egy apa nőtestvérére alkalmazzák)? Ezért arra következtetünk hogy egy nő olyan mint az ő férje (10 ami igazolja hogy egy öreguras rokonként hivatkoznak rá, dodah (a szó amit "nagynéni"-nek fodítanak) a dod (nagybácsi) nőnemű alakja).
ÉS EGY MOSTOHAAPA, Ő, A FIA ÉS VEJE. a FIA! De az a fivére (11 akit már említettek)! - R. Jeremiah azt mondta: Ezt csak azért adták hozzá hogy jelezzék egy fiútestvér fiútestvérének kizárását (12 i.e., mostohaapjának másik feleségtől származó fia; habár ő nem rokona neki egyáltalán, csakis fivérén keresztül). R. Hisda egy fivér fivérét alkalmatosnak ítélte. A rabbik azt mondták neki: Nem vagy tudatában R. Jeremiah kijelentésének? - "Nem hallottam róla". válaszolta, ami azt jelenti "nem fogadom el" (13 i.e. fenntartja hogy akik sem vér szerint, sem házasság által kapcsolatban nem állnak, mindössze egy köztes fiútestvér által vannak kapcsolatban, az nincs kizárva). Ha így van, a probléma megmarad, ő (i.e. a mostohaapja (férfié) fiának) a FIÚTESTVÉRE! - A Tanna számba veszi mind az apai mind az anyai fivéreket.
R. Hisda azt mondta: A menyasszony és a vőlegény apja tanúskodhat egymásnál; a köztes-kapcsolatuk nem több, mint egy hordó fedele (14 ami nincs odaerősítve hozzá, csak rajta fekszik. Értsd: szomszédi, de nem bizalmas a visznyuk).
Rabbah b. Bar Hana azt mondta: Bárki tanúskodhat eljegyzett (leendő) felesége ügyében (15 l. 34. o. n. 3). Rabina megjegyezte: Ez csak ott igaz ahol bizonyítéka a nő hátrányára válik (16 szó szerint "eltávolítja tőle"); de ha a nő előnyére, akkor az illetőnek nem szabad hinni (17 mert habár még nincs kapcsolatban a nővel, akkorsem szabad hinni neki, mivel ami a nő előnyére válik, az az ő előnyére is válik, mikor a házasság teljessé lesz). De a valóságban ez nem így van: nem számít hogy a bizonyítéka (a férfié) a nő előnyére vagy hátrányára válik; semelyik esetben nem hihetünk neki. Mire alapozod a véleményedet, miszerint nem tekinted őket rokonoknak? R. Hiyya b. Ammi nyilatkozatára, amit 'Ulla felhatalmazásával tett, azaz: Mikor (egy Pap) eljegyzett felesége meghal, nem köteles Onenként (18 ibut. Valaki aki nagyon bánatos. A megjelölést a gyászolóra abban az halál és a temetés közötti időszakban használjuk, mikor nem szabad megszentelt dolgokat ennie. Kereszthivatkozás: Deut. XXVI, 14) gyászolni, sem nem szabad bemocskolnia magát (19 a Lev. XXI, 2 exegézise szerintegy Pap köteles megbecstelenítenie magát feleségéért. Yeb. 22b. Itt azonban nincs kötelezettség, és ezért tiltott ez neki). Hasonlóképpen a nő nem köteles Onenethként (20 ,bbut fem. of ibut.) gyászolni ha a férfi meghal, sem bemocskolnia magát (21 ez utóbbi törvényt ugyanúgy csak azért állították, mivel még egy házasság által lévő felesége, vagy még egy Pap lánya elé sincs korlát állítva a halottal való kapcsolat vonatkozásában. Kereszthivatkozás: Sot. 23b). Ha a nő meghal, a férfi nem örököl tőle (22 míg egy férj örököl a feleségétől. Kereszthivatkozás: B.B. 111b); de ha a férfi hal meg, a nő megkapja a Kethubáját (23 feltételezve hogy írt a férfi neki egyet. Ezért mivel a férfi nem mocskolhatja be magát a nőért, ez bizonyítja hogy itt valójában nincs valódi kapcsolat közöttük)! De itt, az Isteni törvény mindezeket (24 a kötelező bemocskolódást és öröklést) azon ténytől tette függővé hogy a nő "she'ero" (az ő felesége) (25 urta. E.V., "az ő rokona, aki közel áll hozzá", Lev. XXI, 2), egy meghatározás, amit nem lehet alkalmazni egy eljegyzett feleségre (26 az rta alapjelentése "hús-kapcsolat", és ezért kizár egy eljegyzett feleséget. Kereszthivatkozás: Mek. on Ex. XXI, 10: vrta házastársi kötelezettséget jelent). Míg itt egy rokon bizonyítéka nem elfogadható lelki kapcsolat miatt, és ilyen lelki kapcsolat létezik itt (egy eljegyzett nő és vőlegénye esetében) (27 ezért bizonyítéka elfogult lehet).
VALALKI MOSTOHAFIA MAGA. Rabbijaink azt tanították: Egy mostohafiú maga. R. Jose azt mondta: Egy sógor. (28 a feleség lánytestvérének férje). Egy másik Baraitha taníttatott: Egy sógor maga. R. Judah azt mondta: Egy mostohafiú. Mit jelent ez? Azt feltételezzük-e, hogy ez a következőt jelenti: Egy mostohafiú maga, és ugyanez vonatkozik egy sógorra, míg R. Jose megfordítja ezt: Egy sógor maga, és ugyanez vonatkozik egy mostohafiúra (29 azaz nem a törvény alkalmazásában különböznek, hanem annak kifejezésén. Ezen feltételezés szerint a különbség abban rejlik, melyiket tekintjük alapvetőnek, és melyiket származtatottnak)? Ha így van, mikor Mishnánk azt állítja: EGY SÓGOR, ANNAK FIA ÉS VEJE, kinek a nézete ez? Sem nem R. Judahé, sem nem R. Joseé (30 mindketten egyetértenek hogy csak egy sógor maga van kizárva)! De ismét ha ez a jelentése: Egy mostohafiú maga; míg egy sógornál a kizárás kiterjed a fiára és vejére; míg R. Jose megfordította ezt: Egy sógor; míg egy mostohafiúnál a kizárás kiterjed fiára és vejére is: abban az esetben, amit R. Hiyya tanított, azaz hogy a Mishnah nyolc fő kapcsolatot sorol fel amik együtt a fiakkal és vejekkel huszonnégyet adnak ki összességébe (31 l. supra 28a), sem nem R. Judah, sem nem R. Jose véleménye (32 mivel mindkettőjük szerint kilenc fő kapcsolat lesz ott. R. Judah szerint a sógor fent van a listán, R. Jose szerint hozzá kell adni a ostohafiút)! - Ezért ez kell legyen a jelentés: Egy mostohafiú maga; de egy sógornál annak fia és veje is benne foglaltatik; míg R. Jose úgy szabályozta: Egy sógor maga, és egy mostohafiú annál inkább. A Mishnah (33 hogy valaki sógorának a kizárása kiterjed annak fiára és vejére) ezért R. Judahval ért egyet; míg a Baraithaban kifejtett nézet (34 hogy nyolc fő kapcsolat van ott, összesen huszonnégyet tartalmazva) R. Joseé (35 aki nem terjeszti ki egy sógor kizárását annak fiára és sógorára is. Azonban ne vegyük úgy, hogy R. Jose különbözik a Mishnahtól egy sógor fiának vallomását tekintve, mivel őt már kizárta a szabályozás: "az anyja lánytestvérének férje", ami más szavakkal azt jelnti, hogy senki nem adhat bizonyítékot saját sógornője mellett vagy ellen, mely szabályozással egyetértésben van, elvégre támogatja a nézetet a Baraithában, hogy ott huszonnégy kapcsolat van összesen, és a fentnevezett benne van ebben a számban. Azonban különbözik a Mishnahtól abban hogy elismeri valaki fiútestvérének vagy sógornőjének vejének bizonyítékát, mivel a szabályozás a Mishnahban, "valaki anyja nőtestvérének férje", nem összeegyeztethetetlen (összeegyeztethető, csak itt nyomdahiba van?) az ő véleményével. A Mishnah csak egy anya nőtestvérének férjét zárja ki, nem egy sógornő nőtestvérének férjét. L. Rashi és Tosaf. a.l.).
Rab Judah azt mondta Samuel nevében; A halaka R. Josenál nyugszik (36 itt az utalást R. Josehoz kötik (feltételezés), a Mishnahban, aki csak úgy zárja ki az ilyen kapcsolatokat mint öröklésnél alkalmasak, amire sógorok nem jogosultak).
Egy bizonyos adománylevelet két sógor igazolt. Namost R. Jose azt gondolta hogy érvényesnek nyilvánítja, mivel Rab Judah azt mondta Samuel nevében: A halaka R. Joseval van. De Abaye azt mondta neki: Honnan tudjuk hogy R. Jose szabályozására utalt amint a Mishnahban áll ami megengedi egy sógor bizonyítékát: talánR. Josenaka Baraitában lévő szabályozásáról szólt, ami kizár egy sógort? - Senki nem gondolhatja így, mert Samuel azt mondta (37 egy kizárt sógor szemléltetésénél): "Például Én és Phineas, akik fivér és sógor alkalmatlanok vagyunk (38 két lánytestvért vehettek el); ezért mások, akik csak sógorok alkalmatosak (39 R. Joseval a Mishnahban megfelelően). De Abaye azzal vágott vissza, nem lehet-e hogy Samuel mikor azt mondta "pl. én és Phineas" csak illusztrálni akarta a "sógor" terminust (40 és így a tény, miszerint ők fivérek is voltak közömbös volt. Ezért sógorok alkalmatlanok mint tanúk, és így lehet az okmány érvénytelen)? Erre R. joseph azt mondta neki (41 a férfinak aki megalkotta az iratot): Menj és alapozd meg címedet azk által akik tanúsították a kézbesítést (42 a neked szóló adománylevelet), R. Eleazarnak megfelelően (43 azaz hogy a tanú aki látta a dokumentum kézbesítését aki ezzel megalapozta annak érvényességét. Valójában - R. Eleazar szerint - egy tanúk által ellenjegyzetlen dokumentum szintén érvényes. Kereszthivatkozás: Git. 3b). De nem mondta-e R. Abba: Még R. Eleaza is egyetért abban hogy egy saját maga kizárását hordozó irat (44 i.e. amit alkalmatlan tanúk ellenjegyeztek) érvénytelen? - Erre R. Joseph azt mondta neki: Menj utadra; ők nem adtak engedélyt nekem hogy tulajdont adjak neked.
R JUADH AZT MONDTA stb. R. Tanhum azt mondta R. Table nevében R. Beruna nevében Rab nevében: A halaka R. Judahval van. Raba azt mondta R. Nahman nevében: A halaka nincs egyetértésben R. Judahval. Rabbah b. Bar Hana hasonlóképpen szólt R. Johanan nevében: A halaka nincs R. Judahval. Néhányan Rabbah b. Bar Hana ezen kijelentését az alábbira vonatkoztatják: R. Jose a Galileai a következő kifejtést adta: És jöjj a Paphoz, a Lévitához, és a bírához, úgy kell ez legyen azkban a napokban (45 Deut. XVII, 9). így hát elképzelhető hogy valaki elmehetett egy bíróhoz aki nem létezett a saját életében? De a szöveg egy olyan bíróra vonatkozik aki előzőleg rokon volt, de aki később megszűnt annak lenni (46 i.e. a per idején hozták elé. Egy ilyen bíra alkalmatlan). Mire Rabba b. Bar Hana azt mondta: A halaka R. Joseval a Galileaival nyugszik.
Mar ‘Ukba apósának fiai, akik
Sanhedrin, 27-es fólia
Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
27a
Egy tanú akiről bebizonyosodott hogy Zomem (1 L. Glos. Egy olyan esetről van szó, ahol egy időszak eltelt aközött hogy előadta a bizonytékát és hogy Zomemnek találták): Abaya úgy szabályozta: diszkvalifikácója visszamenőleges (2 i.e. attól az időponttól mikor elkezdte előadni bizonyítékát a bíróságon, és minden bizonyíték amit az eltelt időszakban adott érvénytelen); Raba fenntartotta, Csak a jövőre nézve van diszkvalifikálva (3 i.e. attól az időponttól hogy Zomemnek bizonyult). Abaye a kizárást visszamenőlegessé teszi: gonosz férfi volt a hamis bizonyságtételének idejétől, és a Tóra azt mondja: Ne fogadd el a gonoszt tanúként (4 Ex. XXIII, 1 egy értelmezése). Raba fenntartja hogy csak a jövőben alkalmatlan: namost, a meghazudtolt tanú egész törvénye rendhagyó/szabálytalan; mivel ha az kettő a kettő ellen, akkor miért fogadják el inkább az egyik pár bizonyítékát mint a másikét? Ezért csak akkortól lehet hatása miután ez a rendellenes procedúra lezajlott. Néhányan azt mondják hogy Raba ténylegesen egyetért Abayeval; de akkor miért szabályoz úgy, hogy az alkalmatlanság jövőbeni? - A vásárló vesztesége miatt (5 ha vásárlók a Zomemim által ellenjegyzett dokumentumokon keresztül hajtottak végre üzletet, nem lévén tudatában alkalmatlanságuknak, jelentős veszteség részesévé válnának amennyibena bizonyítékukat érvénytelennek minősítenék). Hol különböznek ők (a két nézet Raba szabályozásáról)? - Egy különbözőség felmerül ahol ketten tanúskodtak egy ellen (6 Rashi: két pár egy pár ellen, mind az előzők visszautasítják az előző egyetlen tagját; ez esetben nincs rendhagyóság, ezért a visszautasítás visszamenőleges. Tosaf.: két tanú van akik megcáfolnak egyet, a másikat érintetlenül hagyva. Az ok a vevőt ért veszteségen alapszik, mindkét értelmezés szerint, azonban még mindíg érvénytelen), vagy ahol rablás okán zárták ki (7 itt szintén az érvelés, hogy ez egy rendhagyó eljárás, nem állja meg a helyét. Észre kell vennünk, hogy - szorosan véve - a Zomem titulus nem alkalmazható ebben az ügyben, de itt meglehetősen lazán van használva abban az értelemben, hogy a tanút alkalmatlannak találták. Tosaf. ellenben ezt a magyarázatot adja: A és B igazolt egy bizonyos cselekedetet, azt állítva hogy közösen szemtanúi voltak, mire C éd D A-t Zomemnek nyilvánította, de B tanúvallomását érintetlenül hagyták. Namost ami azt illeti mivel A és B összekapcsolva tanúskodtak, mindketten (beleértve B-t is) tagadják C és D állítását, és ezért az egy anomália hogy hitelt adnak az utóbbi párnak. Itt ellenben B szintén alkalmatlannak lett minősítve habár más okból, viz., rablás miatt; ezért az nem szabálytalanság hogy C és D tanúvallomását A ellen el kell fogadni). És R. Jeremiah of Difti hozzátette hogy R. Papi Raba nézetének megfelelően szabályozott egy bizonyos esetben; míg Mar ki R. Ashi fia azt mondta: A törvény Abayeval van. És - következtet a Talmud - a törvény Abayeval van Y'AL KGM-ben (8 o"de k"gh. Hat döntés található szerte a Babilóniai Talmudban amikben Abaye eltér Rabatól és ahol a törvény az előzővel van. Y'AL KGM-t azon szavak kezdőbetűiből alkották meg, amik különböző jogi terminusokat jeleznekYOD (h)auth, "elveszett tárgy elhagyűása", B.M. 21b. ‘AYIN (g) onuz sg, van hivatkozva itt. LAMED (k) uhktn snugv hjk, "egy véletlenül felemlt/kiszerelt pózna", ‘Er. 15a. KOF (e) vthck urxnb tka ihaushe, "eljegyzés ami nem eredményezhet tényleges közösülést", Kid. 51a. GIMEL (d) ihyhdc ,gs hukhd "valaki hozzáállásának felfedése közvetetten egy "Get" kapcsán", Git. 34a. MEM (n) rnun, egy perverz a következő vitában).
Egy Mumarról (9 rnun (a run szóból, átalakulni, cserélni) szólva aki nebelaht (10 vkhcb dög, egy állat ami természetes halállal múlt ki, vagy amit nem a rituális törvényeknek megfelelően mészároltak le) eszik pusztán azért hogy kielégítse mohóságát (11 i.e. pénzéhségét, mivel az olcsóbb), mind egyetértenek hogy alkalmatlan (12 mivel megátalkodottak közé sorolandó, akik gaztetteket követnek el nyereségért). Ha szándéka kihívó (13 i.e. hogy ellenkezzen és megmutassa a törvény iránt érzett megvetését); Abaye azt mondta, alkalmatlan; Raba úgy szabályozta, alkalmas. Abaya azt mondta: Alkalmatlan, mivel gonoszként osztályozzuk, és a Tóra azt mondta: Ne fogadjátok ela gonoszt mint tanút (14 Cf. Ex. XXIII, 1). Raba úgy szabályozta: Alkalmas, mert nyereség (hamas (15 xnj, "erőszak", "zsákmány/fosztogatás". Kereszthivatkozás: Ex. XXIII, 1, "erőszak tanúja legyen (E.V. "igaztalan tanú"). I.e. mint olyan rabló, míg ebben az esetben cselekedetét más mozgatórugók váltották ki) érdekében kellett gonosznak lennie (mint feltételezés).
Egy ellenvetés merült föl: Ne fogadd el a gonoszt tanúnak; ez azt jelenti, Ne fogadj el kifosztót (16 olyasvalaki aki megsérti másvalaki jogát hogy kielégítse saját mohóságát) mint tanút; pl. rablók, és azok akik kihágást követnek el hamis esküvéssel (17 i.e. esküszegők / hamisan esküvők). Bizonyára ez mind egy hiú esküre (18 pl. egy olyan eskü mint pl. egy kőoszlop kőből készült, ami szükségtelen esküvés), mind egy olyan esküre ami pénzügyekhez kapcsolódik (19 amint az a többesszámból következik, eskük. Ezért a gonosz tette indítéka nem kell hogy pénz iránti vágy legyen, ellentétben Raba véleményével) vonatkozik? - Nem; mindkét esetben (20 éppenséggel csak egy esetet említenek, viz., eskük. De a kifejezést a kérdező hipotézise (l. n. 6) okán használták, és a válasz folytatódik hogy eltörölje a feltételezést), pénzüggyel kapcsolatos eskükre utalnak; akkor miért áll "eskük" többesszámban? - Hogy jelezze az esküket általánosságban (21 i.e. mint teszik a jogvitákban).
Egy ellenvetés merült fel: Ne fogadd el a gonoszt tanúnak; azt jelenti, Ne fogadj el kifosztót mint tanút, pl. rablók és uzsorások (22 ezért a gonoszsága, hogy alkalmatlanná tegye, csak pénzszerzés szabadott okozza, ellentétben Abaye véleményével). Ez a ellenzése Abaye nézetének megválaszolhatatlan.
Azt mondjuk, hogy különbségük azonos a Tannaiméval? Mivel azt tanították (23 Tosef. Mak. I.): Egy Zomemnek bizonyult tanú nem alkalmas hogy tanúskodjon bármely bibliai ügyben: ez R. Meir nézete. R. Jose azt mondta: Csak akkor van az úgy, ha főbenjáró ügyben bizonyult Zomemnek (24 mivel ha súlyos ügyben találtatott őszintétlennek, bizonyítéka méginkább kérdéses kevésbé súlyosakban); de ha pénzügyekben, bizonyítéka érvényes főbenjáró eseteknél. Megerősítsük, hogy Abaye egyetért R. Meirrel, és Raba R. Joseval? "Abaye egyetért R. Meirral", aki fenntartja hogy foganatosítsunk kizárást a nagyobb ügyek terén egy kisebb kihágás (25 és a tárgyalt eset hasonló: hogy egy provokatív Mumarról van szó csak, mégis alkalmatlannak minősítették arra hogy polgári perben tanúskodjék, habár hamis bizonyíték ilyen esetben gonosz mind Isten, mind férfi szemében, és ezért egy nagyobb vétket jelent) esetén. "És Raba (26 ki fenntartja hogy egy olyan férfi bizonyítéka aki megszegett egy rituális törvényt (csak Isten előtt bűn), nem kell hogy kétségbe legyen vonva egy polgári perben) R. Joseval, "aki azt mondja, Kizárást alkalmazunk kisebb ügyekkel kapcsolatban (27 ilyen egy Zomem ügye pénzügyekben) mint egy nagyobb kihágás (28 mint egy Zomem ügye főbenjáró esetnél) eredménye; de nem fordítva! - Nem! R. Jose véleménye szerint nincs nézetkülönbség egyáltalán (29 Abaye nyilvánvalóan nem ért egyet R. Joseval, mivel semmi szín alatt nem tarthatja hogy aki Zomem polgári ügyekben, az alkalmatos főbenjáró eseteknél). Csak az R. Meir véleményének alapját érintően különböznek. Abaye biztosan egyetért R. Meirrel. De Raba így érvelhetne: Eddig R. Meir szabályozását csak egy pénzügyben lévő Zomem esetére adja meg, aki gonosz Isten és férfi szemében. De ebben az esetben, mivel csak Isten szemében gonosz (30 mint például részt vett a rituális törvénynek való nyílt ellenszegülésben Nebelah megevésével), még R. Meir sem zárja ki őt. És a törvény Abayeval van. De őt nem utasították vissza? - A Baraitha ami visszautasította őt R. Jose véleményét képviseli (31 az előző vitának megfelelően (cf. n. 3). Abaye azonban úgy szabályoz ahogy R. Meir). Rendben, de még akkor is, ahol R. Meir és R. Jose vitatkoznak, a halaka R. Joseval van (32 Cf. ‘Er. 46b. ez egy általános szabály)! - A másik esetben ez másként van, mert a Tanna R. Meir nézetét név nélkül tanította (33 általános alapelv, hogy ha egy egyéni nézetet név nélkül állítanak, mintha általános vélemény lenne, a halaka azzal nyugszik). És hol fordul ez elő? - Amint azt Bar Hama eseténél találjuk, aki gyilkosságot követett el. A Resh Galutha (34 exilarch (a babilóniai fogság idején vallási vezető ha jól emlékszem)) azt mondta R. Abba b. Jacobnak (35 Ezzel együtt olvasd: Ms. M., R. Aha b. Jacob, v. D.S. a.l.): Menj és vizsgáld ki az ügyet, ha valóban gyilkos, vakítsd meg szemeit (36 talán "vakíts meg", "vágd ki a szemeit". A halálbüntetést négy évtizeddel Jeruzsálem eleste előtt eltörölték (cf. infra 41a). Mások ellenben Kenasként értelmezik, ti. tulajdon elkobzása). Két tanú jelent meg ezután és tanúsította bizony bűnösnek, de Bar Hama kerített két másik tanút, akik bizonyságot tettek a vádló tanúk ellen. Egyikük azt vallotta: Jelenlétemben ezen tanú ellopott egy kab árpát; a másik azt vallotta: A jelenlétemben ellopta
27b
egy burtya (1 thyruc; verutum (nyárs, dárda, lándzsa) romlása) nyelét. Akkor R. Abba azt mondta a vádlottnak: Mi a szándékod: hogy kizárasd ezt a férfit R. Meir véleményének megfelelően (2 miszerint egy pénzügyekben Zomem bizonyítéka főbenjáró ügyekben is kétséges)? De ahol R. Jose eltér R. Meirtől, a halaka R. Joseval van; és R. Jose úgy szabályozott: Valaki (egy tanú) aki polgári ügyben Zomemnek bizonyult, alkalmatos hogy tanúskodjék főbenjáró vádnál. Azt mondta R. Papi: A szabály csak ott érvényes ahol a Tanna nem mondta R. Meir nézetét név nélkül. Itt azonban úgy tett. Honnan vezetjük ezt le (3 mivel ezt sehol nem tanítják szó szerint)? Azt mndjuk hát, hogy abból amit tanultunk? "Aki kompetens megítélni főbenjáró ügyeket, az szintén alkalmas ítélkezni polgári perekben (4 Nid. 49b.)"? Namost kinek a véleménye ez? Mondjuk azt hogy R. Joseé? De mi van azzala tanúval aki Zomemnek bizonyult pénzügyekben, aki habár alkalmatlan polgári perekben, de ennek ellenére alkalmas főbenjáró ügyeknél? Ezért ez nyilván R. Meir véleményét tükrözi (5 aki szerint olyan bizonyítéka aki Zomemnek bizonyult pénzügyekben, szintén alkalmatlan főbenjáró ügyeknél). De miért van így? Talán ez (a Mishnah) azokról szól akik tökéletlen családi leszármazás miatt kerültek kizárásra (6 a bírák családfája a főbenjáró ügyekben kell legyen tökéletlenség nélkül kell legyenek. L. infra 36b.)? Ha nem értnél egyet, mi van a Mishnah utóbbi esetével, viz., Lehet valaki alkalmas pénzügyek megítélésére, de alkalmatlan főbenjáró ügyeknél? Namost, miért alkalmatlan: mert Zomemnek bizonyult egy főbenjáró vádnál? Alkalmas akkor bíráskodni egy pénzügyi esetnél? De hát mindenki egyetért abban hogy az olyan alkalmatlan! Ezért családi leszármazás tökéletlensége miatti kizárásra kell vonatkozzon (7 mely esetben akalmasak lehetnek pénzügyi, de alkalmatlanok főbenjáró ügyekben). Hasonlóképpen itt isa Mishnah első záradéka/mellékmondata ilyen típusú kizárásra kell vonatkozzon (8 és így valójában R. Jose véleményét fejezi ki)! - De ez az ahol a Tanna név nélkül állította, mivel azt tanultuk (9 Supra 24b; R. H. 22a.): Ezek alkalmatlanok tanúkként és bírának: egy szerencsejátékos kockával, uzsorások, galambtrénerek, Sabbati terméssel kereskedők, és rabszolgák. Ez az általános szabály: Minden tanúságtételhez amire egy nő alkalmas, ők is alkalmasak (10 ‘Ed. II, 7.). Namost kinek a véleménye ez? Feltételezzük azt, hogy R. Joseé? De van egy eset főbenjáró ügyeknél tanúskodásról, amiben egy nő nem alkalmas, míg ők igen (11 a szabályozásának megfelelően, miszerint annak, akinek megátalkodottságát anyagi haszonszerzés váltotta ki, nem záratik ki főbenjáró ügyekben való tanúskodásból)! Ezért bizonyára R. Meir véleményét fejezi ki (12 ez hát a névtelen Mishnah amit R. Meirrel összhangban tanítottak. Ezért a gonosztevő bizonyítéka az anyagi haszonszerzés céljából nem érvényes főbenjáró ügyeknél; ezért a Bar Hama ellen tanúskodók egyikét kizárták). Erre Bar Hama felemelkedett és megcsókolta R. Papi lábát, és vállalta hogy kifizeti a szavazati adóját a hátralévő életében (13 mert felismerte hogy sikeresen megvédte az ügyét).
Mishnah:
Namost, a következőket tekintjük rokonilag kapcsolatoknak (14 bármelyik félhez, és így inkompetensnek hogy tanúk vagy bírák legyenek, a korábbi Mishnahnak megfelelően): egy fivér (15 a szerkesztés megelőzi a Mishnah hozzáadásait és VALAKI APJA-val kezdődik), apa fivére, anya fivére, az apai vagy anyai nagynéni férje, egy mostohaapa, após és sógor a feleség oldaláról; mindezek fiaikkal és vejeikkel; és valaki saját mostohafia (16 ti. ő egyedül és nem gyermekei stb.)
R. Jose azt mondta: Ez (a szöveg) R. Akiba Mishnahja (17 lásd n. 7.); de az első mishnah (18 egy Halachoth gyűjteménye amivel a gyűjtemény kezdődik, Gaonic elmondásának megfelelően, oly korai mint Hillel és Shammai. Mikor politikai zavarnak köszönhetően a Mishnah számos Halachothját elfelejtették , és szavaik vita tárgyává lettek, az egy Mishnah sokká fejlődött. A Mishnahk ezen többszöröződése a későbbi Beth Hillel és Beth Shammai időszaka alatt történt. Annak érdekében hogy elhárítsák a veszélyt ami az egységességet fenyegette, egy zsinatot hívtak össze Jabnehban hogy megvizsgálják a különbségeket és átgondolják a felülvizsgálatot. De ahogy az anyag mennyisége nőtt, és ezzel az igény a módszeres rendezésre, R. Akiba vállalta az anyag szétválogatását és annak szisztematikus szerkesztését különböző szakaszokban (Sedarim) és értekezésekben (Massekoth). J.E. vol. VIII, p. 610.) így olvasandó: egy nagybácsi és a fia (19 sus valaki apjának fivére), és aki vaaki örököse lehet (20 kereszthivatkozás: B.B. 108a. Ezen szavak Rashi szerint az első Mishnah-hoz tartoznak,; Maimonides és Bertinoro szerint R. akiba Mishnahjához). És mindazok akikkel rokoni viszonyban állt az adott pillanatban (21 amikor az incidens aminek kapcsán tanúskodni kívántak megtörtént, habár többé nem azok mikor a bíróságon tanúskodni szeretnének). Ha valaki rokon volt, de azt követően már nem lett az (22 szó szerint: "idegenné vált", pl. egy vej akinek felesége - a peres fél lánya - elhúnyt, vagy elvált mielőtt az eset megtörtént),az illető alkalmas.. R. Judah fenntartja; még ha valaki lánya meg is halt, de a vejnek gyermeke volt tőle, még mindíg férfirokonnak számít.
Továbbá, egy barát vagy ellenség alkalmatlan. "Barát" alatt valaki násznagyát (23 "esküvői tanú (férfi)" házasságnál) értjük; "ellenség" alatt bárki férfit aki ellenségeskedés okán nem szólt hozzá három napig értendő. Erre a rabbik azt felelték: izraeliták, mint szabály, nem gyanúsíthatóak ezen az alapon (24 ti. nem gyanúsak hogy hamis bizonyítékot adnának barátság vagy ellenségeskedés miatt; ezért alkalmasak tanúskodásra. Ennek ellenére nem lehetnek bírák, mivel nehéz lenne elfogulatlannak és pártatlannak lenniük).
Gemara:
Honnan vezetjük le ezta törvényt? - Abból amit rabbijaink tanítottak: Az apákat ne öljétek meg a gyermekeik (tettei) miatt (25 Deut. XXIV, 16. Apák és fiak szükségtelenül állnak többesszámban. A rabbik ezt abból vezetik le, hogy a szöveg apákra akik fivérek vonatkozik, akik rokoni kapcsolata közel van az apa-fiúéhoz, így nemcsak a köztük lévő atyafiság, de az egyikük és a másikuk fia közti is kizárja a bizonyíték adását. A következő férfirokonok vannak ezért levezetve a szövegből: Apa, fiú, fivér és unokafivér. L. infra.). Mit tanít ez? Azt hogy az apákat ne végezzék ki olyan bűnökért amit gyermekeik követtek el és fordítva? De nincs-e már kifejezetten leszögezve, Minden férfi saját bűneiért ölessen meg (26 Deut. XXIV, 16, cf. Lev. XXVI, 39.)? Ezért, Apákat ne ölj meg a gyermekeik miatt, azt kell jelentse, apákat ne ölj meg fiaik tanúságtétele alapján, és hasonlóképpen fiaikat ne öld meg apjuk miatt, azt jelenti, fiaikat sem apjuk tanúvallomása alapján.
Hogy visszaállítsuk a szöveget. Akkor hát gyermekeket ne öljünk meg azon bűnökért amiket szüleik követtek el? Nincs-e írva, Számonkérd az apák gonoszságát gyermekeiken (27 Ex. XXXIV, 7)? - Ott a hivatkozás azon gyermekekre vonatkozik, akik követik szüleik nyomdokait (28 szó szerint, "akik kezükben tartják szüleik számláját). Amint azt tanították: És szintén szüleik gonoszságában emésszék el őket velük (29 Lev. XXVI, 39); értsd, ha szorosan ragaszkodnak apáik gonosz tetteihez. Ezért így mondd: De talán nem így van, hanem akkor is igaz ha nem tartják magukat szorosan azok gonosz tetteihez (30 i.e. még akkor is felelősnek tartatnak apáik gonoszságaiért)? Mikor Írás állítja, Minden férfi saját bűneiért ölessék meg (31 Deut. XXIV, 16), [ez azokra kell vonatkozzon, akik nem tartják magukat szorosain apáik útjához. De akkor hogyan értelmezzük, És az apáik gonosztetteiért is emésszék el őket?] (32 Lev. XXVI, 39. A zárójelben lévő szakasz lapszéli/lényegtelen hozzáadás a szöveghez) - Hogy olyanokra vonatkozik, akik folytatják apáik útját (33 kereszthivatkozás: Ber. 7a.). De tényleg nem szenvednek mások által elkövetett bűnökért? nincs-e írva, És el kell botoljon egyik a másikon (34 Lev. XXVI, 37, szó szerint: "fivérén". Az elöljáró c a uhvtc-ben itt "miatt" értelemben van véve), azt jelentve, Valaki meg fog botlani a másik bánében, ami azt tanítja hogy mindenki felelősnek tartatik a másikért (35 megmutatva hogy valaki gonoszsága valaki más által születhet)? - Ott a hivatkozás olyamisre történik, mint mikor megvolt az ereje hogy visszatartsa embertársát a gonoszságtól, de nem tette.
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
27a
Egy tanú akiről bebizonyosodott hogy Zomem (1 L. Glos. Egy olyan esetről van szó, ahol egy időszak eltelt aközött hogy előadta a bizonytékát és hogy Zomemnek találták): Abaya úgy szabályozta: diszkvalifikácója visszamenőleges (2 i.e. attól az időponttól mikor elkezdte előadni bizonyítékát a bíróságon, és minden bizonyíték amit az eltelt időszakban adott érvénytelen); Raba fenntartotta, Csak a jövőre nézve van diszkvalifikálva (3 i.e. attól az időponttól hogy Zomemnek bizonyult). Abaye a kizárást visszamenőlegessé teszi: gonosz férfi volt a hamis bizonyságtételének idejétől, és a Tóra azt mondja: Ne fogadd el a gonoszt tanúként (4 Ex. XXIII, 1 egy értelmezése). Raba fenntartja hogy csak a jövőben alkalmatlan: namost, a meghazudtolt tanú egész törvénye rendhagyó/szabálytalan; mivel ha az kettő a kettő ellen, akkor miért fogadják el inkább az egyik pár bizonyítékát mint a másikét? Ezért csak akkortól lehet hatása miután ez a rendellenes procedúra lezajlott. Néhányan azt mondják hogy Raba ténylegesen egyetért Abayeval; de akkor miért szabályoz úgy, hogy az alkalmatlanság jövőbeni? - A vásárló vesztesége miatt (5 ha vásárlók a Zomemim által ellenjegyzett dokumentumokon keresztül hajtottak végre üzletet, nem lévén tudatában alkalmatlanságuknak, jelentős veszteség részesévé válnának amennyibena bizonyítékukat érvénytelennek minősítenék). Hol különböznek ők (a két nézet Raba szabályozásáról)? - Egy különbözőség felmerül ahol ketten tanúskodtak egy ellen (6 Rashi: két pár egy pár ellen, mind az előzők visszautasítják az előző egyetlen tagját; ez esetben nincs rendhagyóság, ezért a visszautasítás visszamenőleges. Tosaf.: két tanú van akik megcáfolnak egyet, a másikat érintetlenül hagyva. Az ok a vevőt ért veszteségen alapszik, mindkét értelmezés szerint, azonban még mindíg érvénytelen), vagy ahol rablás okán zárták ki (7 itt szintén az érvelés, hogy ez egy rendhagyó eljárás, nem állja meg a helyét. Észre kell vennünk, hogy - szorosan véve - a Zomem titulus nem alkalmazható ebben az ügyben, de itt meglehetősen lazán van használva abban az értelemben, hogy a tanút alkalmatlannak találták. Tosaf. ellenben ezt a magyarázatot adja: A és B igazolt egy bizonyos cselekedetet, azt állítva hogy közösen szemtanúi voltak, mire C éd D A-t Zomemnek nyilvánította, de B tanúvallomását érintetlenül hagyták. Namost ami azt illeti mivel A és B összekapcsolva tanúskodtak, mindketten (beleértve B-t is) tagadják C és D állítását, és ezért az egy anomália hogy hitelt adnak az utóbbi párnak. Itt ellenben B szintén alkalmatlannak lett minősítve habár más okból, viz., rablás miatt; ezért az nem szabálytalanság hogy C és D tanúvallomását A ellen el kell fogadni). És R. Jeremiah of Difti hozzátette hogy R. Papi Raba nézetének megfelelően szabályozott egy bizonyos esetben; míg Mar ki R. Ashi fia azt mondta: A törvény Abayeval van. És - következtet a Talmud - a törvény Abayeval van Y'AL KGM-ben (8 o"de k"gh. Hat döntés található szerte a Babilóniai Talmudban amikben Abaye eltér Rabatól és ahol a törvény az előzővel van. Y'AL KGM-t azon szavak kezdőbetűiből alkották meg, amik különböző jogi terminusokat jeleznekYOD (h)auth, "elveszett tárgy elhagyűása", B.M. 21b. ‘AYIN (g) onuz sg, van hivatkozva itt. LAMED (k) uhktn snugv hjk, "egy véletlenül felemlt/kiszerelt pózna", ‘Er. 15a. KOF (e) vthck urxnb tka ihaushe, "eljegyzés ami nem eredményezhet tényleges közösülést", Kid. 51a. GIMEL (d) ihyhdc ,gs hukhd "valaki hozzáállásának felfedése közvetetten egy "Get" kapcsán", Git. 34a. MEM (n) rnun, egy perverz a következő vitában).
Egy Mumarról (9 rnun (a run szóból, átalakulni, cserélni) szólva aki nebelaht (10 vkhcb dög, egy állat ami természetes halállal múlt ki, vagy amit nem a rituális törvényeknek megfelelően mészároltak le) eszik pusztán azért hogy kielégítse mohóságát (11 i.e. pénzéhségét, mivel az olcsóbb), mind egyetértenek hogy alkalmatlan (12 mivel megátalkodottak közé sorolandó, akik gaztetteket követnek el nyereségért). Ha szándéka kihívó (13 i.e. hogy ellenkezzen és megmutassa a törvény iránt érzett megvetését); Abaye azt mondta, alkalmatlan; Raba úgy szabályozta, alkalmas. Abaya azt mondta: Alkalmatlan, mivel gonoszként osztályozzuk, és a Tóra azt mondta: Ne fogadjátok ela gonoszt mint tanút (14 Cf. Ex. XXIII, 1). Raba úgy szabályozta: Alkalmas, mert nyereség (hamas (15 xnj, "erőszak", "zsákmány/fosztogatás". Kereszthivatkozás: Ex. XXIII, 1, "erőszak tanúja legyen (E.V. "igaztalan tanú"). I.e. mint olyan rabló, míg ebben az esetben cselekedetét más mozgatórugók váltották ki) érdekében kellett gonosznak lennie (mint feltételezés).
Egy ellenvetés merült föl: Ne fogadd el a gonoszt tanúnak; ez azt jelenti, Ne fogadj el kifosztót (16 olyasvalaki aki megsérti másvalaki jogát hogy kielégítse saját mohóságát) mint tanút; pl. rablók, és azok akik kihágást követnek el hamis esküvéssel (17 i.e. esküszegők / hamisan esküvők). Bizonyára ez mind egy hiú esküre (18 pl. egy olyan eskü mint pl. egy kőoszlop kőből készült, ami szükségtelen esküvés), mind egy olyan esküre ami pénzügyekhez kapcsolódik (19 amint az a többesszámból következik, eskük. Ezért a gonosz tette indítéka nem kell hogy pénz iránti vágy legyen, ellentétben Raba véleményével) vonatkozik? - Nem; mindkét esetben (20 éppenséggel csak egy esetet említenek, viz., eskük. De a kifejezést a kérdező hipotézise (l. n. 6) okán használták, és a válasz folytatódik hogy eltörölje a feltételezést), pénzüggyel kapcsolatos eskükre utalnak; akkor miért áll "eskük" többesszámban? - Hogy jelezze az esküket általánosságban (21 i.e. mint teszik a jogvitákban).
Egy ellenvetés merült fel: Ne fogadd el a gonoszt tanúnak; azt jelenti, Ne fogadj el kifosztót mint tanút, pl. rablók és uzsorások (22 ezért a gonoszsága, hogy alkalmatlanná tegye, csak pénzszerzés szabadott okozza, ellentétben Abaye véleményével). Ez a ellenzése Abaye nézetének megválaszolhatatlan.
Azt mondjuk, hogy különbségük azonos a Tannaiméval? Mivel azt tanították (23 Tosef. Mak. I.): Egy Zomemnek bizonyult tanú nem alkalmas hogy tanúskodjon bármely bibliai ügyben: ez R. Meir nézete. R. Jose azt mondta: Csak akkor van az úgy, ha főbenjáró ügyben bizonyult Zomemnek (24 mivel ha súlyos ügyben találtatott őszintétlennek, bizonyítéka méginkább kérdéses kevésbé súlyosakban); de ha pénzügyekben, bizonyítéka érvényes főbenjáró eseteknél. Megerősítsük, hogy Abaye egyetért R. Meirrel, és Raba R. Joseval? "Abaye egyetért R. Meirral", aki fenntartja hogy foganatosítsunk kizárást a nagyobb ügyek terén egy kisebb kihágás (25 és a tárgyalt eset hasonló: hogy egy provokatív Mumarról van szó csak, mégis alkalmatlannak minősítették arra hogy polgári perben tanúskodjék, habár hamis bizonyíték ilyen esetben gonosz mind Isten, mind férfi szemében, és ezért egy nagyobb vétket jelent) esetén. "És Raba (26 ki fenntartja hogy egy olyan férfi bizonyítéka aki megszegett egy rituális törvényt (csak Isten előtt bűn), nem kell hogy kétségbe legyen vonva egy polgári perben) R. Joseval, "aki azt mondja, Kizárást alkalmazunk kisebb ügyekkel kapcsolatban (27 ilyen egy Zomem ügye pénzügyekben) mint egy nagyobb kihágás (28 mint egy Zomem ügye főbenjáró esetnél) eredménye; de nem fordítva! - Nem! R. Jose véleménye szerint nincs nézetkülönbség egyáltalán (29 Abaye nyilvánvalóan nem ért egyet R. Joseval, mivel semmi szín alatt nem tarthatja hogy aki Zomem polgári ügyekben, az alkalmatos főbenjáró eseteknél). Csak az R. Meir véleményének alapját érintően különböznek. Abaye biztosan egyetért R. Meirrel. De Raba így érvelhetne: Eddig R. Meir szabályozását csak egy pénzügyben lévő Zomem esetére adja meg, aki gonosz Isten és férfi szemében. De ebben az esetben, mivel csak Isten szemében gonosz (30 mint például részt vett a rituális törvénynek való nyílt ellenszegülésben Nebelah megevésével), még R. Meir sem zárja ki őt. És a törvény Abayeval van. De őt nem utasították vissza? - A Baraitha ami visszautasította őt R. Jose véleményét képviseli (31 az előző vitának megfelelően (cf. n. 3). Abaye azonban úgy szabályoz ahogy R. Meir). Rendben, de még akkor is, ahol R. Meir és R. Jose vitatkoznak, a halaka R. Joseval van (32 Cf. ‘Er. 46b. ez egy általános szabály)! - A másik esetben ez másként van, mert a Tanna R. Meir nézetét név nélkül tanította (33 általános alapelv, hogy ha egy egyéni nézetet név nélkül állítanak, mintha általános vélemény lenne, a halaka azzal nyugszik). És hol fordul ez elő? - Amint azt Bar Hama eseténél találjuk, aki gyilkosságot követett el. A Resh Galutha (34 exilarch (a babilóniai fogság idején vallási vezető ha jól emlékszem)) azt mondta R. Abba b. Jacobnak (35 Ezzel együtt olvasd: Ms. M., R. Aha b. Jacob, v. D.S. a.l.): Menj és vizsgáld ki az ügyet, ha valóban gyilkos, vakítsd meg szemeit (36 talán "vakíts meg", "vágd ki a szemeit". A halálbüntetést négy évtizeddel Jeruzsálem eleste előtt eltörölték (cf. infra 41a). Mások ellenben Kenasként értelmezik, ti. tulajdon elkobzása). Két tanú jelent meg ezután és tanúsította bizony bűnösnek, de Bar Hama kerített két másik tanút, akik bizonyságot tettek a vádló tanúk ellen. Egyikük azt vallotta: Jelenlétemben ezen tanú ellopott egy kab árpát; a másik azt vallotta: A jelenlétemben ellopta
27b
egy burtya (1 thyruc; verutum (nyárs, dárda, lándzsa) romlása) nyelét. Akkor R. Abba azt mondta a vádlottnak: Mi a szándékod: hogy kizárasd ezt a férfit R. Meir véleményének megfelelően (2 miszerint egy pénzügyekben Zomem bizonyítéka főbenjáró ügyekben is kétséges)? De ahol R. Jose eltér R. Meirtől, a halaka R. Joseval van; és R. Jose úgy szabályozott: Valaki (egy tanú) aki polgári ügyben Zomemnek bizonyult, alkalmatos hogy tanúskodjék főbenjáró vádnál. Azt mondta R. Papi: A szabály csak ott érvényes ahol a Tanna nem mondta R. Meir nézetét név nélkül. Itt azonban úgy tett. Honnan vezetjük ezt le (3 mivel ezt sehol nem tanítják szó szerint)? Azt mndjuk hát, hogy abból amit tanultunk? "Aki kompetens megítélni főbenjáró ügyeket, az szintén alkalmas ítélkezni polgári perekben (4 Nid. 49b.)"? Namost kinek a véleménye ez? Mondjuk azt hogy R. Joseé? De mi van azzala tanúval aki Zomemnek bizonyult pénzügyekben, aki habár alkalmatlan polgári perekben, de ennek ellenére alkalmas főbenjáró ügyeknél? Ezért ez nyilván R. Meir véleményét tükrözi (5 aki szerint olyan bizonyítéka aki Zomemnek bizonyult pénzügyekben, szintén alkalmatlan főbenjáró ügyeknél). De miért van így? Talán ez (a Mishnah) azokról szól akik tökéletlen családi leszármazás miatt kerültek kizárásra (6 a bírák családfája a főbenjáró ügyekben kell legyen tökéletlenség nélkül kell legyenek. L. infra 36b.)? Ha nem értnél egyet, mi van a Mishnah utóbbi esetével, viz., Lehet valaki alkalmas pénzügyek megítélésére, de alkalmatlan főbenjáró ügyeknél? Namost, miért alkalmatlan: mert Zomemnek bizonyult egy főbenjáró vádnál? Alkalmas akkor bíráskodni egy pénzügyi esetnél? De hát mindenki egyetért abban hogy az olyan alkalmatlan! Ezért családi leszármazás tökéletlensége miatti kizárásra kell vonatkozzon (7 mely esetben akalmasak lehetnek pénzügyi, de alkalmatlanok főbenjáró ügyekben). Hasonlóképpen itt isa Mishnah első záradéka/mellékmondata ilyen típusú kizárásra kell vonatkozzon (8 és így valójában R. Jose véleményét fejezi ki)! - De ez az ahol a Tanna név nélkül állította, mivel azt tanultuk (9 Supra 24b; R. H. 22a.): Ezek alkalmatlanok tanúkként és bírának: egy szerencsejátékos kockával, uzsorások, galambtrénerek, Sabbati terméssel kereskedők, és rabszolgák. Ez az általános szabály: Minden tanúságtételhez amire egy nő alkalmas, ők is alkalmasak (10 ‘Ed. II, 7.). Namost kinek a véleménye ez? Feltételezzük azt, hogy R. Joseé? De van egy eset főbenjáró ügyeknél tanúskodásról, amiben egy nő nem alkalmas, míg ők igen (11 a szabályozásának megfelelően, miszerint annak, akinek megátalkodottságát anyagi haszonszerzés váltotta ki, nem záratik ki főbenjáró ügyekben való tanúskodásból)! Ezért bizonyára R. Meir véleményét fejezi ki (12 ez hát a névtelen Mishnah amit R. Meirrel összhangban tanítottak. Ezért a gonosztevő bizonyítéka az anyagi haszonszerzés céljából nem érvényes főbenjáró ügyeknél; ezért a Bar Hama ellen tanúskodók egyikét kizárták). Erre Bar Hama felemelkedett és megcsókolta R. Papi lábát, és vállalta hogy kifizeti a szavazati adóját a hátralévő életében (13 mert felismerte hogy sikeresen megvédte az ügyét).
Mishnah:
Namost, a következőket tekintjük rokonilag kapcsolatoknak (14 bármelyik félhez, és így inkompetensnek hogy tanúk vagy bírák legyenek, a korábbi Mishnahnak megfelelően): egy fivér (15 a szerkesztés megelőzi a Mishnah hozzáadásait és VALAKI APJA-val kezdődik), apa fivére, anya fivére, az apai vagy anyai nagynéni férje, egy mostohaapa, após és sógor a feleség oldaláról; mindezek fiaikkal és vejeikkel; és valaki saját mostohafia (16 ti. ő egyedül és nem gyermekei stb.)
R. Jose azt mondta: Ez (a szöveg) R. Akiba Mishnahja (17 lásd n. 7.); de az első mishnah (18 egy Halachoth gyűjteménye amivel a gyűjtemény kezdődik, Gaonic elmondásának megfelelően, oly korai mint Hillel és Shammai. Mikor politikai zavarnak köszönhetően a Mishnah számos Halachothját elfelejtették , és szavaik vita tárgyává lettek, az egy Mishnah sokká fejlődött. A Mishnahk ezen többszöröződése a későbbi Beth Hillel és Beth Shammai időszaka alatt történt. Annak érdekében hogy elhárítsák a veszélyt ami az egységességet fenyegette, egy zsinatot hívtak össze Jabnehban hogy megvizsgálják a különbségeket és átgondolják a felülvizsgálatot. De ahogy az anyag mennyisége nőtt, és ezzel az igény a módszeres rendezésre, R. Akiba vállalta az anyag szétválogatását és annak szisztematikus szerkesztését különböző szakaszokban (Sedarim) és értekezésekben (Massekoth). J.E. vol. VIII, p. 610.) így olvasandó: egy nagybácsi és a fia (19 sus valaki apjának fivére), és aki vaaki örököse lehet (20 kereszthivatkozás: B.B. 108a. Ezen szavak Rashi szerint az első Mishnah-hoz tartoznak,; Maimonides és Bertinoro szerint R. akiba Mishnahjához). És mindazok akikkel rokoni viszonyban állt az adott pillanatban (21 amikor az incidens aminek kapcsán tanúskodni kívántak megtörtént, habár többé nem azok mikor a bíróságon tanúskodni szeretnének). Ha valaki rokon volt, de azt követően már nem lett az (22 szó szerint: "idegenné vált", pl. egy vej akinek felesége - a peres fél lánya - elhúnyt, vagy elvált mielőtt az eset megtörtént),az illető alkalmas.. R. Judah fenntartja; még ha valaki lánya meg is halt, de a vejnek gyermeke volt tőle, még mindíg férfirokonnak számít.
Továbbá, egy barát vagy ellenség alkalmatlan. "Barát" alatt valaki násznagyát (23 "esküvői tanú (férfi)" házasságnál) értjük; "ellenség" alatt bárki férfit aki ellenségeskedés okán nem szólt hozzá három napig értendő. Erre a rabbik azt felelték: izraeliták, mint szabály, nem gyanúsíthatóak ezen az alapon (24 ti. nem gyanúsak hogy hamis bizonyítékot adnának barátság vagy ellenségeskedés miatt; ezért alkalmasak tanúskodásra. Ennek ellenére nem lehetnek bírák, mivel nehéz lenne elfogulatlannak és pártatlannak lenniük).
Gemara:
Honnan vezetjük le ezta törvényt? - Abból amit rabbijaink tanítottak: Az apákat ne öljétek meg a gyermekeik (tettei) miatt (25 Deut. XXIV, 16. Apák és fiak szükségtelenül állnak többesszámban. A rabbik ezt abból vezetik le, hogy a szöveg apákra akik fivérek vonatkozik, akik rokoni kapcsolata közel van az apa-fiúéhoz, így nemcsak a köztük lévő atyafiság, de az egyikük és a másikuk fia közti is kizárja a bizonyíték adását. A következő férfirokonok vannak ezért levezetve a szövegből: Apa, fiú, fivér és unokafivér. L. infra.). Mit tanít ez? Azt hogy az apákat ne végezzék ki olyan bűnökért amit gyermekeik követtek el és fordítva? De nincs-e már kifejezetten leszögezve, Minden férfi saját bűneiért ölessen meg (26 Deut. XXIV, 16, cf. Lev. XXVI, 39.)? Ezért, Apákat ne ölj meg a gyermekeik miatt, azt kell jelentse, apákat ne ölj meg fiaik tanúságtétele alapján, és hasonlóképpen fiaikat ne öld meg apjuk miatt, azt jelenti, fiaikat sem apjuk tanúvallomása alapján.
Hogy visszaállítsuk a szöveget. Akkor hát gyermekeket ne öljünk meg azon bűnökért amiket szüleik követtek el? Nincs-e írva, Számonkérd az apák gonoszságát gyermekeiken (27 Ex. XXXIV, 7)? - Ott a hivatkozás azon gyermekekre vonatkozik, akik követik szüleik nyomdokait (28 szó szerint, "akik kezükben tartják szüleik számláját). Amint azt tanították: És szintén szüleik gonoszságában emésszék el őket velük (29 Lev. XXVI, 39); értsd, ha szorosan ragaszkodnak apáik gonosz tetteihez. Ezért így mondd: De talán nem így van, hanem akkor is igaz ha nem tartják magukat szorosan azok gonosz tetteihez (30 i.e. még akkor is felelősnek tartatnak apáik gonoszságaiért)? Mikor Írás állítja, Minden férfi saját bűneiért ölessék meg (31 Deut. XXIV, 16), [ez azokra kell vonatkozzon, akik nem tartják magukat szorosain apáik útjához. De akkor hogyan értelmezzük, És az apáik gonosztetteiért is emésszék el őket?] (32 Lev. XXVI, 39. A zárójelben lévő szakasz lapszéli/lényegtelen hozzáadás a szöveghez) - Hogy olyanokra vonatkozik, akik folytatják apáik útját (33 kereszthivatkozás: Ber. 7a.). De tényleg nem szenvednek mások által elkövetett bűnökért? nincs-e írva, És el kell botoljon egyik a másikon (34 Lev. XXVI, 37, szó szerint: "fivérén". Az elöljáró c a uhvtc-ben itt "miatt" értelemben van véve), azt jelentve, Valaki meg fog botlani a másik bánében, ami azt tanítja hogy mindenki felelősnek tartatik a másikért (35 megmutatva hogy valaki gonoszsága valaki más által születhet)? - Ott a hivatkozás olyamisre történik, mint mikor megvolt az ereje hogy visszatartsa embertársát a gonoszságtól, de nem tette.
Sanhedrin, 26-os fólia
Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
26a
mire mind elbújtak. Mikor a hivatalnok megérkezett és megszidta mert nem tudta elvégezni a feladatát, azt mondta: Kitől szedjem be a követelést (1 a követelés itt nem a szokásos választóhelyi adó volt, hanem egy különleges kivetés, l. Obermeyer, op. cit. 237.)?
Mielőtt meghalt azt mondta: Vedd a tizenharmadik ma'hast (2 kis érme, 1 ma'ah = 1/2 ezüst dínár) amik a lepedőmre vannak kötve és juttasd vissza őket ennek és ennek, mivel adó módjára vettem el tőle és nincs többé szükségem rájuk.
R. SIMEON AZT MONDTA, ELŐSZÖR ... A SABBATI ÉV TERMÉSEINEK GYŰJTŐI. Mit jelent ez? - Rab Judah azt mondta: Ezt először ők (a rabbik) úgy szabályoztak hogy a sabbati termés gyűjtői (3 megengedett volt hogy összegyűjtsék és megtartsák a sabbati termést mindaddig, míg ugyanaz a fajta (termés) ~elérhető volt a mező fenevadjainak is. De mikor azt elfogyasztották, a személyes tulajdonlás tiltott volt, és a termést el kellett vinni a háztól és elhelyezni a mezőkön ahol mindenki számára szabad lehetett. Namost az itt tárgyalt esetben lehetséges lett volna hogy a gyűjtők mind felélik azt amit összegyűjtöttek még az "elengedés ideje" előtt, mely esetben nem követnek el törvényszegést, ezért nem lettek kizárva. [Yad Ramash hozzáteszi, hogy "még ha a készletből el is adtak volna") alkalmasak, de a vele való kereskedők nem azok. De mikor látták hogy sokan adományoztak pénzt a szegényeknek (4 a szegények bármely mezőről gyűjthettek az "elengedés idejétől" függetlenül (cf. Sheb. IX, 8; Nahmanides on Lev. XXV, 7), de csakis személyes használatukra. Így ezen gazdag férfiak ki lettek zárva, mivel lényegében megvesztegették a szegényeket hogy kereskedjenek velük. Ezek szerint a mishnaht a következőképpen kell magyarázni: először ezeket csak a szegényektől való gyűjtögetőknek tekintették, és ezért alkalmasnak. De később, mikor az elnyomók számának növekedésének (q.v.
Mishnah) köszönhetően az adományozás gyakorlata rohamosan nőtt, az adományozókat kereskedőkként osztályozták nem pusztán gyűjtögetőnek, és ezért kizárattak (Rashi). [Yad Ramah szerint a szegények voltak akiket alkalmatlannak minősítettek, mint a sabbati terméssel ügyletelők]), akik aztán elmentek, összeszedték a termést és elvitték nekik, felülvizsgálták a törvényt és életbe léptették hogy mindketten (mind a gyűjtögetők és a kereskedők) alkalmatlanok (és ha csóró voltál, valószínűleg az is maradtál a következő sabbatévben is... És különben is, miért bünteti ez a törvény a szegénységet?). Rehabah fiai (5 [Efo and Abimi, v. supra 17b.]) ellenvetést tettek erre: Azt jelenti ez, MIKOR AZ ELNYOMÓK SZÁMBELILEG MEGSOKASODTAK? Akkor így kellett volna szövegezzék: Mikor a kereskedők száma megnövekedett! De így magyarázhatjuk ezt: Először úgy szabályozták hogy mindketten (még a gyűjtögetők is) alkalmatlanok. De mikor AZ ELNYOMÓK SZÁMA MEGEMELKEDETT, viz., az Arnona (6 az annona egy alkalmazása, a természetes termés éves bevétele. Ezért adót fajtánként fizettek) begyűjtői R. Jannai kinyilatkoztatása szerint "Menjetek és vessétek el magjaitokat még a sabbati évben is, Arnona gyűjtői miatt (7 a sabbati év megtartása a Templom-utáni időkben csak rabbinikus volt és ezért R. Jannai igazoltnak vélte a puszta szükség okán hatályon kívül helyezni (Rashi). A kiváltságot amit a zsidók élveztek Caesar napjai óta mentesítette őket az adók alól a sabbati évben (l. Josephus, Ant. XIV, 10, 5-6) hatályon kívül helyezték i.sz. 261-ben. L. Graetz IV, 213, and Auerbach, M., Jahrb. d. jud. liter. Gesel. V, 155-188)" felülvizsgálták a törvényt és életbe léptették hogy csak kereskedők lettek kizárva, de nem gyűjtögetők (8 ennek megfelelően a mishnaht az alábbi módon kell értelmezni: ELŐSZÖR ... GYŰJTÖGETŐK stb. i.e., még a gyűjtögetőket is az alkalmatlanok közé sorolták, DE ... KERESKEDŐK, i.e. csak az utóbbiakat jelölték meg így, de az előbbieket nem).
R. Hiyya b. Zarnuki és R. Simeon b. Jehozadak egyszer elmentek Ázsiába (9 Tosaf. ezt mint egy Palesztínán kívül eső negyedet hivatkozza, és mivel ez nem volt az év beiktatására alkalmas helynek minősítve (cf. supra 11b), azt sugallja hogy csak azért mehettek oda hogy számolgassanak. (L. Yeb. 164.) Ám ez valószínűleg Essa, a Tiberias-folyótól keletre, Neub. p. 38. "Weinstein fenntartja hogy ez azonos Callirhoe-val és környékével a Jordán keleti részén, közel a Holt Tengerhez (Jast.). [Halevy, Doroth, Ie, 787, azt sugallja hogy Ázsiát speciálisan választották ki a Beiktatásra, mivel biztonságos helyként tartották számon melegvizű forrásai miatt, amik számos látogatót vonzottak közel és távol, és a rabbik érkezése nem kelthette fel a rómaiak figyelmét.]) hogy beiktassák az évet (10 a szövegkörnyezetből úgy tűnik, hogy az eset egy sabbati év során történt. De beiktatás nem eshet meg ilyen évben (l. supra 12a), ezért - mint mondtuk - Tosaf. úgy találgat hogy csak a szükséges számítások elvégzése miatt mentek oda. De még egy sabbti év is beiktatható vészhelyzet esetén. Cf. Yad, Kid. Hahodesh, 4, 16.). Összefutottak Resh Lakishal, aki csatlakozott hozzájuk azt mondva, "Eljövök és meglátom eljárásukat (11 l. supra 11a Samuel a Kicsi kapcsán)". Az úton látott egy férfit szántani, és megjegyezte velük kapcsolatban, "Az a férfi aki szánt egy pap (12 ezen kijelentés okát alább megadják)". De azt felelték, "Nem mondhatja: Egy gyarmati szolgáló vagyok (13 Heb. iuyxhdt vagy ityxudt (Augustanus, Augustanius), egy szolga egy Augustana (Jast.) kolóniában; egy gyarmati szolga, és emiatt megengedett munkával foglalatoskodik) a birtokon?" Továbbá mikor meglátott egy férfit metszeni a szőlősében, ismét észrevételezte, "Az a metsző egy pap". "De", emeltek kifogást, "azt mondhatja: Szükségem van a gallyakra bálát csináljak (14 "laza szerkezet egy bálája ami tartalmazza az oliva pépjét hogy kisajtolják" (Jast.)) ("akkel") a borsajtoláshoz, egy törvényes okból." "A szív tudja "akkel"-hez kell-e vagy "akalkaloth"-hoz (természetellenesség)", vágott vissza (15 mindkét szó gyökere "hajlítani" vagy "elferdíteni" - i.e. vagy szőtt, vagy csavart). - Namost, mely észrevételt tette először? Ha azt mondanánk, az első megjegyzése az volt, amelyiket először feljegyezték: ekkor a másik kettőre ugyanazt a kifogást hozhatták volne fel, "Gyarmati szolga vagyok a birtokon." Ezért az utóbbi észrevétel jött először és csak azután tette a másik megfigyelést.
Miért feltételezte mindről hogy pap? - Mert a papok gyanúsítottak azzal hogy megszegik a sabbati törvényeket, ahogy azt tanították: Ha egy se'ah Terumah-ja (16 l. Glos.) véletlenül száz se'ah sabbati termése közé esik, a Terumah semlegesítődik (17 és így az egészet megehetik nempapok. A többi tiltott tárgy esetében a megengedett étel 1:60-hoz arányban szükséges a semlegesítéshez (l. Hul. 98a); de a Terumah esetében százszoros arány szükséges. Cf. Ter. IV, 7.). Kisebb mennyiség esetén (sabbati termésből) az egészet ott kell hagyni elrothadni (18 i.e. senki nem hasznosíthatja. Tosef. Ter. VI.). Namost, tettük fel a kérdést, Miért kell otthagyni elrohadni? Miért ne engedjük hogy eladják egy papnak Terumah-áron (19 ami alacsonyabb mint a szokásos ár a kis kereslet miatt, elvégre csak papok fogyaszthatják el) ami kisebb értékű mint egy se'ah (20 ami minden esetben a papokat illette. Sabbati termést el lehet adni azzal a feltétellel hogy mind a termény maga, mind az érte fizetett pénz elfogyasztatik a "megújhodás ideje" előtt)! Mire R. Hiyya azzal felelt 'Ulla felhatalmazásával: Ezen tény (21 miszerint nem lehet eladni egy papnak) bizonyítja hogy a papokat gyanúsították a sabbati év törvényének megsértésével (22 azzal hogy hasznot nyernek a terményből a "megújulás ideje" után. Ezen gyanú azért merült fel, mert azt állították hogy épp mint a Terumah és más megszentelt dolgok megengedettek voltak nekik, de nem más izraelitáknak, úgy kellene lennie a sabbati termésnek is).
Térjünk vissza az elbeszéléshez. Azt mondták (23 R. Hiyya b. Zarnuki és R. Simeon b. Jehozadak, azt észrevételezvén, hogy készen állt hibát találni): Ő egy bajkeverő személy, és így, elérve a célállomásukat felmentek a felső terembe (24 szó szerint "tető". Cf. supra 11a, ahol azt állítják hogy a beiktatók egy felső teremben találkoztak), és elvonták a létrát (25 ezzel megakadályozva hogy kövesse őket). Erre ő (Resh Lakish) R. Johanan elé ment és azt kérdezte: Alkalmatosak olyan személyek akiket azzal gyanúsítanak hogy megszegik a sabbati törvényeket (26 ezt az állítását arra alapozza hogy megpróbálták igazolni az általa törvénysértőkként említettek tetteit) hogy beiktassák az évet? De meggondolva magát azt mondta: Ez nem okoz nehézséget, mivel van egy hasonló eset három marhapásztorral (27 akik információt ajánlottak a rabbiknak. L. supra 18b.), akik számítására támaszkodtak a rabbik. Ezután azonban azt mondta: Nem összehasonlítható a két eset; ott a rabbik voltak akik végül döntöttek (28 szó szerint "többségi szavazatuk volt") és beiktatottnak nyilvánították az évet (29 azon tény ellenére hogy a marhapásztorok megfigyelése segítette őket, a döntést maguk a rabbik hozták meg), míg itt ez gonosz férfiak szövetsége (30 i.e. az aktuális bizottság ilyeneket tartalmaz), és így nem számítható beiktatási bizottságnak. R. Johanan válaszolt: Szerencsétlen eset (31 i.e. az ellenük való támadásod elszomorító. Azaz szemére vetette intoleranciáját).
Mikor R. Johanan elé járultak (32 R. Hiyya b. Zarnuki és R. Simeon b. Jehozadak), így panaszkodtak: Marhapásztornak nevezett bennünket és te nem szóltál semmit ellene (33 valószínűleg nem voltak tudatában a becsületüket ért sokkal komolyabb sértésnek). R. Johanan azt válaszolta: Még ha birkapásztoroknak (34 ami még annál is alacsonyabb rang, l. supra 25b) nevezett is volna, mit mondhattam volna?
Mi az a hivatkozás "megátalkodott férfiak gyülekezetére"? - Úgy ahogy következik: Shebna (35 Ezékiás király palotájának kamarása (Isa. XXII, 15)) a törvényt tizenháromszor tízezer (36 "nagy férfiak" mások szerint) előtt fejtette ki/ismertette, mivel Ezékiás csak tizenegy előtt fejtette ki. Mikor Sennacherib (37 Asszíria királya, i.sz. 705-681. Ezékiás uralkodásának tizennegyedik évében megszállta Júdeát) jött és megostromolta Jeruzsálemet, Shebna írt egy feljegyzést amit egy nyílvesszőre kötve belőtt az ellenséges táborba, kijelentve: Shebna és követői békét szeretnének kötni; Ezékiás és követői nem. Ezért íratott, Ezért ímé, a gonoszok feszítettk az íjat, nyílvesszőjüket az idegre illesztik (38 hogy sötétben a fentebb lévők szívére lőjenek i.e., Hezekiah. Ps. XI, 2.). Ezért Ezékiás félt, és azt mondta: Talán, Menny mentsen tőle, az Egyedül Szent elméje - áldott legyen - a többség; és mivel meg akarják adni magukat, nekünk is úgy kell tennünk! Erre a Próféta jött és megerősítette őt: ne köss szövetséget azkkal akiket ezek a személyek mondanak, egy szövetség (39 Isa. VIII, 12); a gonoszok szövetsége, és mint ilyen nem vehető számba a döntésnél.
Később, mikor Shebna ment hogy kivágjon magának egy sírt Dávid házának sírjai között, a Próféta jött és azt mondta neki: Mit csinálsz itt és kid van neked itt hogy itt vlassz sírt magadnak? Ímé, az Úr levet téged mint egy megvetett férfit (40 Isa. XXII, 16: i.e., elvitet téged egy hatalmas férfi rabságában). Rab észrevételezte: Száműzetés nagyobb teher férfiaknak mint nőknek (41 az idézett versből vezeti ezt le, "levet" száműzetésre utalva. Száműzetéssel egy férfi elveszíti a megélhetési feltételeit, de egy nő biztosíthatja a sajátját házasság által).
Sőt, bizonyosan elfed téged (42 E. V. "körbe-körbe fúj/forgat", ugyanott) - R. Jose ki fia R. Haninanak mondta: Ez azt tanítja hogy leprával veretett meg: itt írva vagyon, bizonyosan eltakar; és máshol (a leprával kapcsolatban) azt mondják, És fedje el a felső ajkát (43 Lev. XIII, 45.).
Durván görget és labdaként lök egy nagy országba (44 Isa. XXII, 18.). Azt tanították: Shebna kereste mestere házának szégyenét: ezért saját dicsősége változott szégyenné (45 kereszthivatkozás a 18. vers vége, Szégyent hozol Urad házára). Mivel mikor kiment hogy megadja magát Sennacheribnek, Gábriel jött és rázárta a városkaput szolgái arcára
26b
kik követték őt. Mikor megkérdezték "Hol vannak a követőid" azt felete, "Elhagytak engem." "Akkor csak gúnyt űztél belőlünk" kiáltottak fel az asszíriaiak. Így lukat ütöttek a sarkain keresztül, lovak farkához kötözték őt, és tövisen és bogáncson keresztül vonszolták őt.
R. Eliezer azt mondta: Shebna szibarita volt. Itt írva vagyon, Menj ha-sokenhez (a szolga) (1 Isa. XXII, 15); és máshol az van írva, És Shunamite sokeneth (társ) lett neki (2 I Kings I, 4. Játék az ifx ige különböző jelentéseivel: szolgálni, felvigyázni, társulni, valakinek a (másik nemű) társa lenni).
Mikor az alapok (ha-shathoth) elpusztíttatnak, mit használjanak az igazak (3 Ps. XI, 3)? Rab Judah és R. 'Ena mindketten magyarázták a verset. Egyikük így értelmezte: Ha Ezékiás és követői elpusztultak volna Shebna összeesküvése nyomán, mit ért volna e az Igaz (sc. Isten) (4 hol a neki tett ígéret teljesülése?)? A másik: Ha a Templomot lerombolják, mit ért volna el az Igaz (5 hol van Isten csodálatos ereje? kérdezték volna a népek)? 'Ulla így értelmezte: Ha a gonosz férfi (Shebna) terveit nem zavarták volna meg, hogyan lett volna az igaz (Ezékiás) megjutalmazva (6 úgy fordítja: Mert a gonosz tervei meg kell dőljenek; különben mit ért volna el az Igaz?)?
Namost, az utolsó magyarázat szerint, azaz, Ha a megátalkodott férfi tervei stb., ez rendben van, mivel írva vagyon, mikor ha-shthoth elpusztultak (7 a ha "elhelyez" igéből - gondolatait arra alapozza. Cf. Ex. VII, 23. Néhány változatban ott következik, "amint írva vagyon, És Dávid lefektette (wa-yasheth) azon szavakat a szívében." Ezen vers azonban sehol nem tűnik fel az Írásban, és Rashi itt az Ex. VII, 23-at idézi, de nem ezt a szószerkezetet. Ezért Maharsha a.l. törli mint hibás intrapolációt). A magyarázat ami a Templomra vonatkoztatja hasonlóképpen elfogadható. Mivel azt tanultuk (8 Yoma 53b): Egy kő feküdt ott (a Bárka/Frigyláda alatt) a Korai Próféták ideje óta és "shethiyah"-nak (9 vh,a, i.e., alapkő. ‘Ha-shathoth’ ezért vonatkozhat a Templom alapjára) hívták De a magyarázat ami Ezékiásra és pártjára vonatkozik: hol találjuk hogy az igazat "alap"-ként jelölik? - abban a versben, Mert a föld oszlopai az Úréi és Ő állította (wa-yasheth) a világot rájuk (10 I Sam. II, 8. És az igazakat számítják a világ alapjának. Cf. Prov. X, 25: De az igazak a világegyetem alapjai. (Ezen vers nem volt idézhető, mert egy másik szót használtak benne.)). Vagy levezethető a következőből: Csodálatos az Ő tanácsa és hatalmas az ő Tushiyah (bölcsesség) (11 Isa. XXVIII, 29. A Tórára utal, arra a tanításra, melyben a világot megalapították. vhau itt össze van kapcsolva ,,a-val).
R. Hanin azt mondta: a Tórát Tushiyahnak nevezik? - Mivel lankasztja a férfi erejét a folytonos tanulással (12 összeköti a vhau-t ,a,n,-el (gyengíteni)). Másik értelmezés: Tushiyah mert titokban adatott Mózesnek Sátán miatt (13 Sátán szándékosan tudatlanságban lett tartva a törvény átadása felől, mivel ellenezte hogy átadják Mózes kezébe azon az alapon, hogy negyven nappal később az izraeliták megsértik azt az aranyborjú imádásával. . Cf.
Tosaf. Shab. 89a idézi Midrash-t). Vagy ismét, mivel szavakból állították össze, amik anyagtalanok, amire a világot mindazonáltal alapozták (14 Tohu-shuthath, a szótagok azt jelzik a Tushiyah u, — uvu, (üresség),vha — ,ha (alap) szavakból rakták össze).
'Ulla azt mondta: Aggodalom (15 szó szerint "gondolat" - valaki megélhetéséről stb.) hátrányosan érinti valaki tanulását (16 szó szerint "a Tóra szavai), mivel írva vagyon, Eltörli a képzettek (i.e. tudósok) gondolatait, nehogy kezük semmi jelentőst ne hajtson végre (17 Job V, 12; i.e. megszabadítja őket aggodalmas gondolataiktól azzal hogy ételt ad nekik, mivel különben nem haladhatnának tanulmányaikkal. Mind Rashi, mind Tosaf egyéb interpretációkat is ajánl). Rabbah azt mondta: De ha önmagáért tanulmányozzák a Tórát az aggodalomnak nincs elterelő hatása, amint írva vagyon, Sok gondolat lakozik a férfi szívében, de az Úr tanácsa, aminek állnia kell (18 Prov. XIX, 21.): tanács, amiben ott van Isten szava (i.e. a Tóra tanulmányozása) örökké állni fog minden körülmények között.
R. JUDAH AZT MONDTA: MIKOR stb. R. Abbahu azt mondta R. Eleazar nevében: A halaka R. Judahnál nyugszik. R. Abbahu azt is mondta R. Eleazar nevében: Mindazok akiket felsorolt a Mishnah mint alkalmatlant a Beth din előtt kell ilyenként kihírdetni. Egy birkapásztor esetében R. Aha és Rabina eltérő véleményen vannak: egyikük fenntartja hogy a kihírdetést meg kell tenni, a másikuk fenntartja hogy szükségtelen (19 mivel ha megsértette egy másik személy földjét, az közismert lesz).
Namost, azon nézet szerint amelyik azt mondja nem szükséges, ez helytálló: ezért Rab Judahnak Rab nevében tett kijelentése, azaz hogy egy birkapásztor általában véve alkalmatlan (20 Cf. B.M. 5b.). De a nézet szerint ami azt mondja hogy a kihírdetés szükséges, mit jelent az hogy "egy birkapásztor általánosságban alkalmatlan" (21 ha egyszer egy kijelentést megtettek megszűnik "egy birkapásztor általában" lenni, és egy egyedivé tett személy lesz)? - Hogy általánosságban (22 még ha nincs is tanú rá hogy nyáját más földjére vezette) ilyennek számíttatik.
Egy bizonyos adományozást két rabló tanúsított. Namost, R. Papa b. Samuel érvényesnek kívánta minősíteni ezt, mivel az ő tanúnak való jogosulatlanságuk (a rablóké) nem lett nyilvánosan bejelentve. De Raba azt mondta neki: Megengedve hogy a kihírdetés szükséges olyan esetben ahol a személyeket csak a rabbik nyilvánították rablóknak (23 olyanok akiket a Mishnah felsorol); kell-e azokat akiket ilyenként határoztunk meg a biblikus törvény szerint is kihírdetni (24 bizonyosan nem! Ezért az okirat érvénytelen. Egy rabló - a bilbiai törvény szerint - olyasvalaki, aki bírói felhatalmazás nélkül lefoglalta másvalaki ingó tulajdonát erővel vagy fenyegetéssel. Cf. B.K. 79b.)?
(Mnemonic: Dabar, wa-Arayoth, Ganab (25 mnemonikákról l. p. 21, n. 5. A frázis így olvasható: Egy Dolog, és Vérfertőzés, Tolvajlás).
R. Nahman azt mondta: Azok akik elfogajdák Pogányok jótékony adományát (26 szó szerint "Azok akik egy másfajta, megnevezetlen dologból esznek" rjt rcs köznyelvi szóhasználat disznóhúsra; a teljes kifejezés metaforikus, és azt jelenti ami a szövegben áll. (L. Rashi and Tosaf.)) alkalmatlanok tanúnak (27 mivel egy ilyen tett "A Név" megszentségtelenítésének számít, és aki megteszi az megátalkodottnak számít); feltételezve azonban hogy nyilvánosan fogadták el, de nem ha bizalmasan fogadták el. És még ha nyíltan fogadták is el, a törvény csak akkor alkalmazható, amennyiben lehetőségük volt bizalmasan átvenni de ők mégis a nyilvános elfogadással alázták meg magukat. De ahol a bizalmas átvétel lehetetlen, a nyilvános elfogadás életbevágóan szükséges (28 szó szerint "életbenmaradáshoz szükséges dolog". Cf. Yoma 82a, "Semmi nem állhat az életmentés útjába").
R. Nahman azt mondta: Akit házasságtöréssel gyanúsítanak az annak ellenére alkalmas tanúnak. Azt mondta R. Shesheth: Felelj nekem (29 így Rashi. Jast.: "légy lassú", "bocsánatot kérek") Mester; negyven csík a vállán (30 i.e. habár korbácsolás kinéz neki), és még te is azt mondod alkalmas (31 bizonyára nem! Habár biblikus törvénykezés szerint büntetés nem kiróható bizonyíték és figyelmeztetés szerint, de ennek ellenére kiszabtak erős gyanú alapján. Cf. Kid. 81a ahol Rab azt mondta: Korbácsolás büntetését szabjuk ki még egy gonosz feljelentés (pletyka?) alapján is, amint írva vagyon, Mivel nem jó hír amit hallok (I Sam. II, 24))! Raba észrevételezte: Még R. Nahman is elismeri hogy alkalmatlan hogy házassági ügyekben tanúskodjon. Rabina - mások azt állítják R. Papa - azt mondta: Csak olyan esetben ahol a bizonyítéka felmenti a nőt (32 pl. mikor tanúsítja a nő férjének halálát, vagy hogy elvált a férjétől. Szándéka ekkor meglehetősen nyilvánvaló, és ezért a bizonyítéka gyanús); de ha az kötelezettséget róna a nőre (33 szó szerint "beleviszi a nőt" (a házassági állapotba)) nincs ellenvetés ellene. De nem nyilvánvaló ez (34 mivel semmi önös érdek nem motiválhatja őt)? - Azt gondolhatnám hogy előnyben részesítené ezt (35 i.e. hogy a maga számára tiltott állapotban tartsa a nőt, mivel akkor az alkalmi társasága még élvezetesebb lenne), még akkor is ha az vagyon írva, Lopott víz édes (36 Prov. IX, 17); ezért azt tanítja nekünk hogy amíg a nő jelen házasulatlan állapotában van, még inkább elérhető a férfi számára (37 és ezen faktor felülmúlja a másikat; ezért a bizonyítéka elfogadható).
R. Nahman továbbá azt mondta: Aki Nisankor a földek termését és Tishrikor a gyümölcsösök gyümölcseit ellopja (38 ezek azok a hónapok mikor a gabonafélék és gyümölcsök megérnek), nem számít tolvajnak (39 a tanúságtétel szempontjából). De ez csak egy feles bérlő (40 aki a termés egy bizonyos részéért dolgozik) esetén van így, ahol a mennyiség kicsi és a termés érett (41 szó szerint "munkája teljes") és többé nincs szüksége törődésre.
R. Zabid egy gazdasági-munkása ellopott egy kab árpát, és egy másik egy fürt éretln datolyát. Így kizárta őket tanúként szereplésből.
Bizonyos sírrablók eltemettek egy testet 'Azereth fesztiváljának első napján (42 ,rmg ünnepélyes összejövetelen. A Hetek Ünnepének talmudi neve. (Cf. Lev. XXIII, 9 ff). Temetés tiltott egy Fesztivál első napján. Cf. Bez. 6a top.), így R. Papa kiátkozta őket, és alkalmatlannak minősítette őket mint tanút (43 mivel megszegték a törvényt nyereség érdekében. Észre kell venni hogy ez a fő tesztje a jogosultságnak). R. Huna ki fia R. Joshuának azonban visszavonta az alkalmatlanságukat; mire R. Papa ellenkezett: "De hiszen ők megátalkodott férfiak!" - "Azt gondolhatták hogy jót cselekszenek!" "De nem átkoztam ki őket? (44 az jeleznie kellett volna nekik hogy tettük nem volt helyes; mégis megismételték cselekedetüket)" - Azt gondolhatták hogy a rabbik ezzel vezeklést róttak ki rájuk (45 a nap megszentségtelenítéséért, habár tettük önmagában jószndékú volt).
Azt állították:
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
26a
mire mind elbújtak. Mikor a hivatalnok megérkezett és megszidta mert nem tudta elvégezni a feladatát, azt mondta: Kitől szedjem be a követelést (1 a követelés itt nem a szokásos választóhelyi adó volt, hanem egy különleges kivetés, l. Obermeyer, op. cit. 237.)?
Mielőtt meghalt azt mondta: Vedd a tizenharmadik ma'hast (2 kis érme, 1 ma'ah = 1/2 ezüst dínár) amik a lepedőmre vannak kötve és juttasd vissza őket ennek és ennek, mivel adó módjára vettem el tőle és nincs többé szükségem rájuk.
R. SIMEON AZT MONDTA, ELŐSZÖR ... A SABBATI ÉV TERMÉSEINEK GYŰJTŐI. Mit jelent ez? - Rab Judah azt mondta: Ezt először ők (a rabbik) úgy szabályoztak hogy a sabbati termés gyűjtői (3 megengedett volt hogy összegyűjtsék és megtartsák a sabbati termést mindaddig, míg ugyanaz a fajta (termés) ~elérhető volt a mező fenevadjainak is. De mikor azt elfogyasztották, a személyes tulajdonlás tiltott volt, és a termést el kellett vinni a háztól és elhelyezni a mezőkön ahol mindenki számára szabad lehetett. Namost az itt tárgyalt esetben lehetséges lett volna hogy a gyűjtők mind felélik azt amit összegyűjtöttek még az "elengedés ideje" előtt, mely esetben nem követnek el törvényszegést, ezért nem lettek kizárva. [Yad Ramash hozzáteszi, hogy "még ha a készletből el is adtak volna") alkalmasak, de a vele való kereskedők nem azok. De mikor látták hogy sokan adományoztak pénzt a szegényeknek (4 a szegények bármely mezőről gyűjthettek az "elengedés idejétől" függetlenül (cf. Sheb. IX, 8; Nahmanides on Lev. XXV, 7), de csakis személyes használatukra. Így ezen gazdag férfiak ki lettek zárva, mivel lényegében megvesztegették a szegényeket hogy kereskedjenek velük. Ezek szerint a mishnaht a következőképpen kell magyarázni: először ezeket csak a szegényektől való gyűjtögetőknek tekintették, és ezért alkalmasnak. De később, mikor az elnyomók számának növekedésének (q.v.
Mishnah) köszönhetően az adományozás gyakorlata rohamosan nőtt, az adományozókat kereskedőkként osztályozták nem pusztán gyűjtögetőnek, és ezért kizárattak (Rashi). [Yad Ramah szerint a szegények voltak akiket alkalmatlannak minősítettek, mint a sabbati terméssel ügyletelők]), akik aztán elmentek, összeszedték a termést és elvitték nekik, felülvizsgálták a törvényt és életbe léptették hogy mindketten (mind a gyűjtögetők és a kereskedők) alkalmatlanok (és ha csóró voltál, valószínűleg az is maradtál a következő sabbatévben is... És különben is, miért bünteti ez a törvény a szegénységet?). Rehabah fiai (5 [Efo and Abimi, v. supra 17b.]) ellenvetést tettek erre: Azt jelenti ez, MIKOR AZ ELNYOMÓK SZÁMBELILEG MEGSOKASODTAK? Akkor így kellett volna szövegezzék: Mikor a kereskedők száma megnövekedett! De így magyarázhatjuk ezt: Először úgy szabályozták hogy mindketten (még a gyűjtögetők is) alkalmatlanok. De mikor AZ ELNYOMÓK SZÁMA MEGEMELKEDETT, viz., az Arnona (6 az annona egy alkalmazása, a természetes termés éves bevétele. Ezért adót fajtánként fizettek) begyűjtői R. Jannai kinyilatkoztatása szerint "Menjetek és vessétek el magjaitokat még a sabbati évben is, Arnona gyűjtői miatt (7 a sabbati év megtartása a Templom-utáni időkben csak rabbinikus volt és ezért R. Jannai igazoltnak vélte a puszta szükség okán hatályon kívül helyezni (Rashi). A kiváltságot amit a zsidók élveztek Caesar napjai óta mentesítette őket az adók alól a sabbati évben (l. Josephus, Ant. XIV, 10, 5-6) hatályon kívül helyezték i.sz. 261-ben. L. Graetz IV, 213, and Auerbach, M., Jahrb. d. jud. liter. Gesel. V, 155-188)" felülvizsgálták a törvényt és életbe léptették hogy csak kereskedők lettek kizárva, de nem gyűjtögetők (8 ennek megfelelően a mishnaht az alábbi módon kell értelmezni: ELŐSZÖR ... GYŰJTÖGETŐK stb. i.e., még a gyűjtögetőket is az alkalmatlanok közé sorolták, DE ... KERESKEDŐK, i.e. csak az utóbbiakat jelölték meg így, de az előbbieket nem).
R. Hiyya b. Zarnuki és R. Simeon b. Jehozadak egyszer elmentek Ázsiába (9 Tosaf. ezt mint egy Palesztínán kívül eső negyedet hivatkozza, és mivel ez nem volt az év beiktatására alkalmas helynek minősítve (cf. supra 11b), azt sugallja hogy csak azért mehettek oda hogy számolgassanak. (L. Yeb. 164.) Ám ez valószínűleg Essa, a Tiberias-folyótól keletre, Neub. p. 38. "Weinstein fenntartja hogy ez azonos Callirhoe-val és környékével a Jordán keleti részén, közel a Holt Tengerhez (Jast.). [Halevy, Doroth, Ie, 787, azt sugallja hogy Ázsiát speciálisan választották ki a Beiktatásra, mivel biztonságos helyként tartották számon melegvizű forrásai miatt, amik számos látogatót vonzottak közel és távol, és a rabbik érkezése nem kelthette fel a rómaiak figyelmét.]) hogy beiktassák az évet (10 a szövegkörnyezetből úgy tűnik, hogy az eset egy sabbati év során történt. De beiktatás nem eshet meg ilyen évben (l. supra 12a), ezért - mint mondtuk - Tosaf. úgy találgat hogy csak a szükséges számítások elvégzése miatt mentek oda. De még egy sabbti év is beiktatható vészhelyzet esetén. Cf. Yad, Kid. Hahodesh, 4, 16.). Összefutottak Resh Lakishal, aki csatlakozott hozzájuk azt mondva, "Eljövök és meglátom eljárásukat (11 l. supra 11a Samuel a Kicsi kapcsán)". Az úton látott egy férfit szántani, és megjegyezte velük kapcsolatban, "Az a férfi aki szánt egy pap (12 ezen kijelentés okát alább megadják)". De azt felelték, "Nem mondhatja: Egy gyarmati szolgáló vagyok (13 Heb. iuyxhdt vagy ityxudt (Augustanus, Augustanius), egy szolga egy Augustana (Jast.) kolóniában; egy gyarmati szolga, és emiatt megengedett munkával foglalatoskodik) a birtokon?" Továbbá mikor meglátott egy férfit metszeni a szőlősében, ismét észrevételezte, "Az a metsző egy pap". "De", emeltek kifogást, "azt mondhatja: Szükségem van a gallyakra bálát csináljak (14 "laza szerkezet egy bálája ami tartalmazza az oliva pépjét hogy kisajtolják" (Jast.)) ("akkel") a borsajtoláshoz, egy törvényes okból." "A szív tudja "akkel"-hez kell-e vagy "akalkaloth"-hoz (természetellenesség)", vágott vissza (15 mindkét szó gyökere "hajlítani" vagy "elferdíteni" - i.e. vagy szőtt, vagy csavart). - Namost, mely észrevételt tette először? Ha azt mondanánk, az első megjegyzése az volt, amelyiket először feljegyezték: ekkor a másik kettőre ugyanazt a kifogást hozhatták volne fel, "Gyarmati szolga vagyok a birtokon." Ezért az utóbbi észrevétel jött először és csak azután tette a másik megfigyelést.
Miért feltételezte mindről hogy pap? - Mert a papok gyanúsítottak azzal hogy megszegik a sabbati törvényeket, ahogy azt tanították: Ha egy se'ah Terumah-ja (16 l. Glos.) véletlenül száz se'ah sabbati termése közé esik, a Terumah semlegesítődik (17 és így az egészet megehetik nempapok. A többi tiltott tárgy esetében a megengedett étel 1:60-hoz arányban szükséges a semlegesítéshez (l. Hul. 98a); de a Terumah esetében százszoros arány szükséges. Cf. Ter. IV, 7.). Kisebb mennyiség esetén (sabbati termésből) az egészet ott kell hagyni elrothadni (18 i.e. senki nem hasznosíthatja. Tosef. Ter. VI.). Namost, tettük fel a kérdést, Miért kell otthagyni elrohadni? Miért ne engedjük hogy eladják egy papnak Terumah-áron (19 ami alacsonyabb mint a szokásos ár a kis kereslet miatt, elvégre csak papok fogyaszthatják el) ami kisebb értékű mint egy se'ah (20 ami minden esetben a papokat illette. Sabbati termést el lehet adni azzal a feltétellel hogy mind a termény maga, mind az érte fizetett pénz elfogyasztatik a "megújhodás ideje" előtt)! Mire R. Hiyya azzal felelt 'Ulla felhatalmazásával: Ezen tény (21 miszerint nem lehet eladni egy papnak) bizonyítja hogy a papokat gyanúsították a sabbati év törvényének megsértésével (22 azzal hogy hasznot nyernek a terményből a "megújulás ideje" után. Ezen gyanú azért merült fel, mert azt állították hogy épp mint a Terumah és más megszentelt dolgok megengedettek voltak nekik, de nem más izraelitáknak, úgy kellene lennie a sabbati termésnek is).
Térjünk vissza az elbeszéléshez. Azt mondták (23 R. Hiyya b. Zarnuki és R. Simeon b. Jehozadak, azt észrevételezvén, hogy készen állt hibát találni): Ő egy bajkeverő személy, és így, elérve a célállomásukat felmentek a felső terembe (24 szó szerint "tető". Cf. supra 11a, ahol azt állítják hogy a beiktatók egy felső teremben találkoztak), és elvonták a létrát (25 ezzel megakadályozva hogy kövesse őket). Erre ő (Resh Lakish) R. Johanan elé ment és azt kérdezte: Alkalmatosak olyan személyek akiket azzal gyanúsítanak hogy megszegik a sabbati törvényeket (26 ezt az állítását arra alapozza hogy megpróbálták igazolni az általa törvénysértőkként említettek tetteit) hogy beiktassák az évet? De meggondolva magát azt mondta: Ez nem okoz nehézséget, mivel van egy hasonló eset három marhapásztorral (27 akik információt ajánlottak a rabbiknak. L. supra 18b.), akik számítására támaszkodtak a rabbik. Ezután azonban azt mondta: Nem összehasonlítható a két eset; ott a rabbik voltak akik végül döntöttek (28 szó szerint "többségi szavazatuk volt") és beiktatottnak nyilvánították az évet (29 azon tény ellenére hogy a marhapásztorok megfigyelése segítette őket, a döntést maguk a rabbik hozták meg), míg itt ez gonosz férfiak szövetsége (30 i.e. az aktuális bizottság ilyeneket tartalmaz), és így nem számítható beiktatási bizottságnak. R. Johanan válaszolt: Szerencsétlen eset (31 i.e. az ellenük való támadásod elszomorító. Azaz szemére vetette intoleranciáját).
Mikor R. Johanan elé járultak (32 R. Hiyya b. Zarnuki és R. Simeon b. Jehozadak), így panaszkodtak: Marhapásztornak nevezett bennünket és te nem szóltál semmit ellene (33 valószínűleg nem voltak tudatában a becsületüket ért sokkal komolyabb sértésnek). R. Johanan azt válaszolta: Még ha birkapásztoroknak (34 ami még annál is alacsonyabb rang, l. supra 25b) nevezett is volna, mit mondhattam volna?
Mi az a hivatkozás "megátalkodott férfiak gyülekezetére"? - Úgy ahogy következik: Shebna (35 Ezékiás király palotájának kamarása (Isa. XXII, 15)) a törvényt tizenháromszor tízezer (36 "nagy férfiak" mások szerint) előtt fejtette ki/ismertette, mivel Ezékiás csak tizenegy előtt fejtette ki. Mikor Sennacherib (37 Asszíria királya, i.sz. 705-681. Ezékiás uralkodásának tizennegyedik évében megszállta Júdeát) jött és megostromolta Jeruzsálemet, Shebna írt egy feljegyzést amit egy nyílvesszőre kötve belőtt az ellenséges táborba, kijelentve: Shebna és követői békét szeretnének kötni; Ezékiás és követői nem. Ezért íratott, Ezért ímé, a gonoszok feszítettk az íjat, nyílvesszőjüket az idegre illesztik (38 hogy sötétben a fentebb lévők szívére lőjenek i.e., Hezekiah. Ps. XI, 2.). Ezért Ezékiás félt, és azt mondta: Talán, Menny mentsen tőle, az Egyedül Szent elméje - áldott legyen - a többség; és mivel meg akarják adni magukat, nekünk is úgy kell tennünk! Erre a Próféta jött és megerősítette őt: ne köss szövetséget azkkal akiket ezek a személyek mondanak, egy szövetség (39 Isa. VIII, 12); a gonoszok szövetsége, és mint ilyen nem vehető számba a döntésnél.
Később, mikor Shebna ment hogy kivágjon magának egy sírt Dávid házának sírjai között, a Próféta jött és azt mondta neki: Mit csinálsz itt és kid van neked itt hogy itt vlassz sírt magadnak? Ímé, az Úr levet téged mint egy megvetett férfit (40 Isa. XXII, 16: i.e., elvitet téged egy hatalmas férfi rabságában). Rab észrevételezte: Száműzetés nagyobb teher férfiaknak mint nőknek (41 az idézett versből vezeti ezt le, "levet" száműzetésre utalva. Száműzetéssel egy férfi elveszíti a megélhetési feltételeit, de egy nő biztosíthatja a sajátját házasság által).
Sőt, bizonyosan elfed téged (42 E. V. "körbe-körbe fúj/forgat", ugyanott) - R. Jose ki fia R. Haninanak mondta: Ez azt tanítja hogy leprával veretett meg: itt írva vagyon, bizonyosan eltakar; és máshol (a leprával kapcsolatban) azt mondják, És fedje el a felső ajkát (43 Lev. XIII, 45.).
Durván görget és labdaként lök egy nagy országba (44 Isa. XXII, 18.). Azt tanították: Shebna kereste mestere házának szégyenét: ezért saját dicsősége változott szégyenné (45 kereszthivatkozás a 18. vers vége, Szégyent hozol Urad házára). Mivel mikor kiment hogy megadja magát Sennacheribnek, Gábriel jött és rázárta a városkaput szolgái arcára
26b
kik követték őt. Mikor megkérdezték "Hol vannak a követőid" azt felete, "Elhagytak engem." "Akkor csak gúnyt űztél belőlünk" kiáltottak fel az asszíriaiak. Így lukat ütöttek a sarkain keresztül, lovak farkához kötözték őt, és tövisen és bogáncson keresztül vonszolták őt.
R. Eliezer azt mondta: Shebna szibarita volt. Itt írva vagyon, Menj ha-sokenhez (a szolga) (1 Isa. XXII, 15); és máshol az van írva, És Shunamite sokeneth (társ) lett neki (2 I Kings I, 4. Játék az ifx ige különböző jelentéseivel: szolgálni, felvigyázni, társulni, valakinek a (másik nemű) társa lenni).
Mikor az alapok (ha-shathoth) elpusztíttatnak, mit használjanak az igazak (3 Ps. XI, 3)? Rab Judah és R. 'Ena mindketten magyarázták a verset. Egyikük így értelmezte: Ha Ezékiás és követői elpusztultak volna Shebna összeesküvése nyomán, mit ért volna e az Igaz (sc. Isten) (4 hol a neki tett ígéret teljesülése?)? A másik: Ha a Templomot lerombolják, mit ért volna el az Igaz (5 hol van Isten csodálatos ereje? kérdezték volna a népek)? 'Ulla így értelmezte: Ha a gonosz férfi (Shebna) terveit nem zavarták volna meg, hogyan lett volna az igaz (Ezékiás) megjutalmazva (6 úgy fordítja: Mert a gonosz tervei meg kell dőljenek; különben mit ért volna el az Igaz?)?
Namost, az utolsó magyarázat szerint, azaz, Ha a megátalkodott férfi tervei stb., ez rendben van, mivel írva vagyon, mikor ha-shthoth elpusztultak (7 a ha "elhelyez" igéből - gondolatait arra alapozza. Cf. Ex. VII, 23. Néhány változatban ott következik, "amint írva vagyon, És Dávid lefektette (wa-yasheth) azon szavakat a szívében." Ezen vers azonban sehol nem tűnik fel az Írásban, és Rashi itt az Ex. VII, 23-at idézi, de nem ezt a szószerkezetet. Ezért Maharsha a.l. törli mint hibás intrapolációt). A magyarázat ami a Templomra vonatkoztatja hasonlóképpen elfogadható. Mivel azt tanultuk (8 Yoma 53b): Egy kő feküdt ott (a Bárka/Frigyláda alatt) a Korai Próféták ideje óta és "shethiyah"-nak (9 vh,a, i.e., alapkő. ‘Ha-shathoth’ ezért vonatkozhat a Templom alapjára) hívták De a magyarázat ami Ezékiásra és pártjára vonatkozik: hol találjuk hogy az igazat "alap"-ként jelölik? - abban a versben, Mert a föld oszlopai az Úréi és Ő állította (wa-yasheth) a világot rájuk (10 I Sam. II, 8. És az igazakat számítják a világ alapjának. Cf. Prov. X, 25: De az igazak a világegyetem alapjai. (Ezen vers nem volt idézhető, mert egy másik szót használtak benne.)). Vagy levezethető a következőből: Csodálatos az Ő tanácsa és hatalmas az ő Tushiyah (bölcsesség) (11 Isa. XXVIII, 29. A Tórára utal, arra a tanításra, melyben a világot megalapították. vhau itt össze van kapcsolva ,,a-val).
R. Hanin azt mondta: a Tórát Tushiyahnak nevezik? - Mivel lankasztja a férfi erejét a folytonos tanulással (12 összeköti a vhau-t ,a,n,-el (gyengíteni)). Másik értelmezés: Tushiyah mert titokban adatott Mózesnek Sátán miatt (13 Sátán szándékosan tudatlanságban lett tartva a törvény átadása felől, mivel ellenezte hogy átadják Mózes kezébe azon az alapon, hogy negyven nappal később az izraeliták megsértik azt az aranyborjú imádásával. . Cf.
Tosaf. Shab. 89a idézi Midrash-t). Vagy ismét, mivel szavakból állították össze, amik anyagtalanok, amire a világot mindazonáltal alapozták (14 Tohu-shuthath, a szótagok azt jelzik a Tushiyah u, — uvu, (üresség),vha — ,ha (alap) szavakból rakták össze).
'Ulla azt mondta: Aggodalom (15 szó szerint "gondolat" - valaki megélhetéséről stb.) hátrányosan érinti valaki tanulását (16 szó szerint "a Tóra szavai), mivel írva vagyon, Eltörli a képzettek (i.e. tudósok) gondolatait, nehogy kezük semmi jelentőst ne hajtson végre (17 Job V, 12; i.e. megszabadítja őket aggodalmas gondolataiktól azzal hogy ételt ad nekik, mivel különben nem haladhatnának tanulmányaikkal. Mind Rashi, mind Tosaf egyéb interpretációkat is ajánl). Rabbah azt mondta: De ha önmagáért tanulmányozzák a Tórát az aggodalomnak nincs elterelő hatása, amint írva vagyon, Sok gondolat lakozik a férfi szívében, de az Úr tanácsa, aminek állnia kell (18 Prov. XIX, 21.): tanács, amiben ott van Isten szava (i.e. a Tóra tanulmányozása) örökké állni fog minden körülmények között.
R. JUDAH AZT MONDTA: MIKOR stb. R. Abbahu azt mondta R. Eleazar nevében: A halaka R. Judahnál nyugszik. R. Abbahu azt is mondta R. Eleazar nevében: Mindazok akiket felsorolt a Mishnah mint alkalmatlant a Beth din előtt kell ilyenként kihírdetni. Egy birkapásztor esetében R. Aha és Rabina eltérő véleményen vannak: egyikük fenntartja hogy a kihírdetést meg kell tenni, a másikuk fenntartja hogy szükségtelen (19 mivel ha megsértette egy másik személy földjét, az közismert lesz).
Namost, azon nézet szerint amelyik azt mondja nem szükséges, ez helytálló: ezért Rab Judahnak Rab nevében tett kijelentése, azaz hogy egy birkapásztor általában véve alkalmatlan (20 Cf. B.M. 5b.). De a nézet szerint ami azt mondja hogy a kihírdetés szükséges, mit jelent az hogy "egy birkapásztor általánosságban alkalmatlan" (21 ha egyszer egy kijelentést megtettek megszűnik "egy birkapásztor általában" lenni, és egy egyedivé tett személy lesz)? - Hogy általánosságban (22 még ha nincs is tanú rá hogy nyáját más földjére vezette) ilyennek számíttatik.
Egy bizonyos adományozást két rabló tanúsított. Namost, R. Papa b. Samuel érvényesnek kívánta minősíteni ezt, mivel az ő tanúnak való jogosulatlanságuk (a rablóké) nem lett nyilvánosan bejelentve. De Raba azt mondta neki: Megengedve hogy a kihírdetés szükséges olyan esetben ahol a személyeket csak a rabbik nyilvánították rablóknak (23 olyanok akiket a Mishnah felsorol); kell-e azokat akiket ilyenként határoztunk meg a biblikus törvény szerint is kihírdetni (24 bizonyosan nem! Ezért az okirat érvénytelen. Egy rabló - a bilbiai törvény szerint - olyasvalaki, aki bírói felhatalmazás nélkül lefoglalta másvalaki ingó tulajdonát erővel vagy fenyegetéssel. Cf. B.K. 79b.)?
(Mnemonic: Dabar, wa-Arayoth, Ganab (25 mnemonikákról l. p. 21, n. 5. A frázis így olvasható: Egy Dolog, és Vérfertőzés, Tolvajlás).
R. Nahman azt mondta: Azok akik elfogajdák Pogányok jótékony adományát (26 szó szerint "Azok akik egy másfajta, megnevezetlen dologból esznek" rjt rcs köznyelvi szóhasználat disznóhúsra; a teljes kifejezés metaforikus, és azt jelenti ami a szövegben áll. (L. Rashi and Tosaf.)) alkalmatlanok tanúnak (27 mivel egy ilyen tett "A Név" megszentségtelenítésének számít, és aki megteszi az megátalkodottnak számít); feltételezve azonban hogy nyilvánosan fogadták el, de nem ha bizalmasan fogadták el. És még ha nyíltan fogadták is el, a törvény csak akkor alkalmazható, amennyiben lehetőségük volt bizalmasan átvenni de ők mégis a nyilvános elfogadással alázták meg magukat. De ahol a bizalmas átvétel lehetetlen, a nyilvános elfogadás életbevágóan szükséges (28 szó szerint "életbenmaradáshoz szükséges dolog". Cf. Yoma 82a, "Semmi nem állhat az életmentés útjába").
R. Nahman azt mondta: Akit házasságtöréssel gyanúsítanak az annak ellenére alkalmas tanúnak. Azt mondta R. Shesheth: Felelj nekem (29 így Rashi. Jast.: "légy lassú", "bocsánatot kérek") Mester; negyven csík a vállán (30 i.e. habár korbácsolás kinéz neki), és még te is azt mondod alkalmas (31 bizonyára nem! Habár biblikus törvénykezés szerint büntetés nem kiróható bizonyíték és figyelmeztetés szerint, de ennek ellenére kiszabtak erős gyanú alapján. Cf. Kid. 81a ahol Rab azt mondta: Korbácsolás büntetését szabjuk ki még egy gonosz feljelentés (pletyka?) alapján is, amint írva vagyon, Mivel nem jó hír amit hallok (I Sam. II, 24))! Raba észrevételezte: Még R. Nahman is elismeri hogy alkalmatlan hogy házassági ügyekben tanúskodjon. Rabina - mások azt állítják R. Papa - azt mondta: Csak olyan esetben ahol a bizonyítéka felmenti a nőt (32 pl. mikor tanúsítja a nő férjének halálát, vagy hogy elvált a férjétől. Szándéka ekkor meglehetősen nyilvánvaló, és ezért a bizonyítéka gyanús); de ha az kötelezettséget róna a nőre (33 szó szerint "beleviszi a nőt" (a házassági állapotba)) nincs ellenvetés ellene. De nem nyilvánvaló ez (34 mivel semmi önös érdek nem motiválhatja őt)? - Azt gondolhatnám hogy előnyben részesítené ezt (35 i.e. hogy a maga számára tiltott állapotban tartsa a nőt, mivel akkor az alkalmi társasága még élvezetesebb lenne), még akkor is ha az vagyon írva, Lopott víz édes (36 Prov. IX, 17); ezért azt tanítja nekünk hogy amíg a nő jelen házasulatlan állapotában van, még inkább elérhető a férfi számára (37 és ezen faktor felülmúlja a másikat; ezért a bizonyítéka elfogadható).
R. Nahman továbbá azt mondta: Aki Nisankor a földek termését és Tishrikor a gyümölcsösök gyümölcseit ellopja (38 ezek azok a hónapok mikor a gabonafélék és gyümölcsök megérnek), nem számít tolvajnak (39 a tanúságtétel szempontjából). De ez csak egy feles bérlő (40 aki a termés egy bizonyos részéért dolgozik) esetén van így, ahol a mennyiség kicsi és a termés érett (41 szó szerint "munkája teljes") és többé nincs szüksége törődésre.
R. Zabid egy gazdasági-munkása ellopott egy kab árpát, és egy másik egy fürt éretln datolyát. Így kizárta őket tanúként szereplésből.
Bizonyos sírrablók eltemettek egy testet 'Azereth fesztiváljának első napján (42 ,rmg ünnepélyes összejövetelen. A Hetek Ünnepének talmudi neve. (Cf. Lev. XXIII, 9 ff). Temetés tiltott egy Fesztivál első napján. Cf. Bez. 6a top.), így R. Papa kiátkozta őket, és alkalmatlannak minősítette őket mint tanút (43 mivel megszegték a törvényt nyereség érdekében. Észre kell venni hogy ez a fő tesztje a jogosultságnak). R. Huna ki fia R. Joshuának azonban visszavonta az alkalmatlanságukat; mire R. Papa ellenkezett: "De hiszen ők megátalkodott férfiak!" - "Azt gondolhatták hogy jót cselekszenek!" "De nem átkoztam ki őket? (44 az jeleznie kellett volna nekik hogy tettük nem volt helyes; mégis megismételték cselekedetüket)" - Azt gondolhatták hogy a rabbik ezzel vezeklést róttak ki rájuk (45 a nap megszentségtelenítéséért, habár tettük önmagában jószndékú volt).
Azt állították:
Sanhedrin, 25-ös fólia
Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
25a
"Mikor ez így van" (1 h,nht) vagy "Milyen esetben" (2 ohrunt ohrcs vnc) pusztán a Bölcsek szavait kívánja elmagyarázni? Míg R. Johanan azt mondta: "Amikor stb." értelmező/magyarázó, de "Milyen esetben" egyet nem értést jelez.Ezáltal mindenki egyetért abban hogy "Amikor stb." értelmezést jelez (3 és így R. Judah nem különbözik a rabbiktól. Ezért ők is fenntartják hogy a kizárás oka nem "Asmakta", hanem "a jólét és emberiesség"-ért való). - Szembeszállsz egy amora (4 szó szerint: "férfi") ellen egy másik (5 R. Joshua b. Levi és Rami b. Hama, akiknek egyenlő autoritásuk van) érdekében? Egy Mester (Rami b. Hama) azt tartja hogy ők (a rabbik és R. Judah) különböznek, a másik (R. Joshua b. Levi) azt tartja hogy nem (6 és hogy R. Judah állítása pusztán magyarázó). De tényleg nem különböznek? Nem tanították (7 ‘Er. 82a.): Akár van másik foglalkozása akár nincs, alkalmatlan ő (8 és feltételezhetően ez a rabbik álláspontja, ami bizonyítja hogy különböznek R. Judahtól)? - Ez R. Judah nézőpontja R. Tarfon felhatalmazásából állítva. Mivel azt tanították: R. Judah azt mondta R. Tarfon felhatalmazásából: Valójában egyik sem nazir, mivel neziruth (9 nazirról és neziruthról l. Glos.) fogadalma kétségtől mentes kell legyen (10 szó szerint: "csak megkülönböztető kinyilatkoztatásra érvényes". Ez az alábbira vonatkozik: A és B az útpadkán ültek, és egy férfi elment mellettük. Mire A azt mondta B-nek: Ha a férfi aki elment egy Nazir, ahogy én állítom, akkor én is leteszem a neziruth fogadalmát; és B azt mondta hogy ő a maga részéről akkor teszi le a fogadalmat ha nem az. R. Trafon úgy szabályozta hogy a fogadalom nem kötelezi még azt sem akinek a véleménye a későbbiekben helyesnek bizonyult, mivel a fogadalmat egy kétséges dologhoz kötötték, míg neziruth határozott és kifejezett ígéret (l. Nazir 34a). R. Judah maga ezáltal, a mishnahban tett állítása ellenére, ami csak magyarázza a rabbik nézetét, egyetért R. Tarfon nézetével. A Talmud tényleges érvelését tiszteletben tartva Rashi azt állítja: Ez bizonyítja hogy R. Trafon véleményében egy ismeretlen körülményektől függő vállalás nem kötelez, és emiatt ugyanez vonatkozik a szerencsejátékra (engem jobban aggaszt hogy ez a logika számos dologra alkalmazható, és ha egy vállalás nem kötelezi a zsidót az üzleti élet lényegében 100%-ában...), minden szerencsejátékos vállaja a fizetést az ellenfelével szemben anélkül hogy ismerné az utóbbi erejét (miféle "erejét"? Hacsak nem csal, nincs "ereje", a szerencsejátékos meg igencsak ismeri a lehetséges esélyeket, amik tulajdonképpen tekinthetők a játékosok "erejének"...), és ezért a szerencsejátékos egyívású egy rablóval, amint azt kefejtették a 143. o. n. 2-ben, akár a szerencsejáték az egyetlen foglalkozása, akár nem).
EGY KAMATRA HITELEZŐ (figyeljük meg hogy a mishnah "uzsorást" említ, nem hitelezőt!) ... Raba azt mondta: Egy hitelező nem alkalmas hogy tanúként szerepeljen. De nem azt tanultuk: EGY KAMATRA HITELEZŐ (malweh) alkalmatlanná van nyilvánítva? - Ez azt jelenti, hogy egy kamatra adott kölcsön (milweh) (11 vukn olvasható vukn-nak (kölcsönadó) vagy vukn-nak (kölcsön) is) kizárja a feleket az ügyletből.
Két tanú tanúskodott Bar Binithus ellen. Egyikük azt mondta, "Kölcsönt adott kamatra a jelenlétemben." A másik azt mondta, "Kamatra adott nekem kölcsön." Következményképpen Raba kizárta Bar Binithust hogy tanúként stb. szerepeljen. De nem maga Raba szabályozta: Egy kamatra kölcsönt vevő alkalmatlan tanúnak? Következményképpen ő (12 a tanú aki tanúsította hogy kölcsönvett pénzt kamatra Bar Binithustól) törvényszegő, és a Tóra azt mondta: Ne fogadd el a bűnöst tanúnak (13 Ex. XXIII 1: ez nem a pontos idézet, hanem az általános vonatkozása a szövegnek. Hogy tudta akkor az utóbbi bizonyítékát elfogadni?) - Raba (14 amelyik elfogadja a tanú bizonyítását Bar Binithus ellen) itt egy másik elvének megfelelően cselekedett. Mivel Raba azt mondta: Minden férfi saját maga rokona, és senki férfi nem vádolhatja / keverheti gyanúba magát (15 Cf. supra 9b. Következményképpen a bizonyítása csak a vádlottal szemben érvényes, de nem önmagával kapcsolatban).
Egy bizonyos mészárosnál azt találták hogy egy terefah-t (16 V. Glos.) átengedett mint ételnek alkalmatost, így R. Nahman alkalmatlannak minősítette (17 hogy mészárosként működjön. Egy másik változat szerint kiközösítette. Cf. Alfasi a.l.; Kesef Mishneh on Maim. Yad, Talmud Torah, VI, 14.) és elküldte. Ezután elment és hagyta haját és körmeit megnőni (18 bűnbánat jeleként). Akkor R. Nahman úgy gondolta visszaengedi, de Raba azt mondta neki: Talán csak tetteti a bűnbánatot. (na, első alkalommal merül fel hogy a gondolatolvasás nem egyszerű készség :D) Mi hát a jóvátétele? - Az irányt R. Iddi b. Abin javasolta / R. I. b. A. adott útmutatást, aki azt mondta: Az, akit terefoth átengedésével gyanúsítanak nem lehet rehabilitálni (= visszahelyezni jogaiba), hacsak nem megy el egy olyan helyre ahol nem ismerik és talál lehetőséget egy tekintélyes összegű elvesztett érték visszaadására, vagy tekintélyes értékű hús terefahának való nyilvánítására ami saját tulajdonát képezi (19 ezzel kimutatva a törvényre való hűséges / megbízható figyelmezését még a veszteséggel szemben is).
ÉS GALAMB-TRÉNEREK: Mik azok a MADÁR-TRÉNEREK? - Itt (20 Babilonban) úgy értelmezik, mint olyasvalaki aki azt mondja valaki másnak, "Ha a galambod lehagyja az enyimet te nyersz (21 egy galamb-versenyeztető)." R. Hama b. Oshaia azt mondta: Egy Ara-t (22 vagy Ada, egy madarász, valaki aki csalimadarakat rak fel hogy más madarakat csalogasson oda egy másik galamdúcból. [Ara-t Ginzberg, L. köti össze az asszír aru-val, ami "csapda"-t "tőr"-t (tőrbe csalás) jelöl; l. Krauss, S., Sanhedrin-Makkot, 124. o.]). Milyen alapon ellenkezik az aki a kifejezést úgy értelmezi "galamb-versenyeztető" azzal aki úgy értelmezi mint Ara? - A válasza az, hogy egy Ara életmódját rablásnak tekintik pusztán a jószomszédi viszony szempontjából (23 szó szerint "béke útjai", de nem a törvénye, mivel a madarak megváltoztathatják - és gyakran meg is teszik - otthonukat saját szabad akaratukból. A szigorúan vett törvény szerint ezen madarakat félig vadnak tekintik és ezért tulajdonosnélkülinek. De ez mégis rablás "a béke útjai" szerint). És aki "Ara"-ként értelmezi, miért nem fogadja el ezen nézetet (sc. "ha a galambos stb.")? - A válasza az, hogy az az eset azonos a kockajátékoséval. És az előbbi (24 hogyan válaszolja meg ezt az ellenvetést?)? - Ő (a mishnah tannája) egy olyan esettel foglalkozik ahol az illető saját képességeire hagyatkozik (i.e., kockajáték); és egy olyan esettel ahol a galambja képességeire hagyatkozik. És mindkettő szükséges. mivel ha csak azzal az esettel foglalkozott volna ahol egy férfi saját magára hagyatkozik, azt feltételezhettem volna hogy csak ott volt ígérete komoly szándék nélkül való, hiszen azt gondolja,
25b
"Biztos vagyok benne hogy többet tudok mint az ellenfelem, és így bizonyosan én nyerek"; de ahol a galambja képességére hagyatkozik, azt mondanám hogy a szerzemény nem törvénytelen (1 mivel a dolog kétségessége ellenére megtette az ígéretet). Ismét, ha a mishnah csak egy olyan esettel foglalkozott volna ahol csak a galambja képességére hagyatkozik, azt feltételezhettem volna hogy csak akkor lenne a szerzemény törvénytelen, mivel azt gondolhatta volna: "Bizonyos hogy a verseny megnyerése a csörgő használatán múlik (2 amivel a versenyt elindítják és a galambokat ösztönzik), és én vagyok a képzettebb a használatában"; de ahol a saját képességeire hagyatkozik, azt mondhattam volna hogy a szerzemény nem törvénytelen (3 mivel az ígéretet komoly szándékkal is tehették). Ezért mindkettő szükséges.
Egy ellenvetést tettek: Kockajátékosok megnevezés alá tartoznak a következők: Azok akik dámajátékkal játszanak (4 ohxpxp (** = kavics), csiszolt tömbök vagy kövek), és nem csak sakktáblákkal, de még akik dióhéjjal és gránátalmahéjjal (5 ez utóbbiakat valószínűleg alkalmi módon használták szerencsejátékra mikor megfelelő kocka nem volt kéznél) játszanak azok is. És mikor számítjuk őket bűnbántnak (6 és így ismét alkalmasnak hogy tanúk vagy bírák legyenek)? Mikor széttörik dámatáblájukat (kockadobó-pohár?) és keresztülmennek egy teljes megújuláson olyannyira, hogy még időtöltésként sem fognak játszani (7 szó szerint "semmiért"). Egy uzsorás: ez magába foglalja mind a kölcsönadót és a kölcsönvevőt (8 l. 144. o., n. 9.). És mikor ítéljük őket bűnbántnak? Mikor eltépik számláikat és átmennek egy teljes megújhodáson, hogy még a Pogányoknak sem adnak kölcsön kamatra (ami azt jelenti hogy alapesetben egy nemzsidóval szemben az uzsora nem számít bűnnek!). Galamb-trénerek: azok azok akik galambokat versenyeztetnek (9 így az Aruch. Rashi ellenben így fordítja: Azok akik arra tenyésztenek galambokat hogy azok harcoljanak egymással - valószínűleg a kakasviadalok egy formája), és nem csak galambokat, de még barmokat, fenevadakat, vagy más madarakat is. Mikor állíthatók ezek vissza? Amikor eltörik pegmáikat (10 deszkákból készült alkotmány, egy fa alkotmány ami kinyitja és bezárja magát (egy csapda (R. Han.)), vagy egy csörgő a galambok ösztökélésére (Rashi)) és átmennek egy teljes megújuláson, úgyhogy többé nem művelik bűnös dolgaikat még a vadonban sem (11 ahol nincs senki aki látná vagy fizetne érte. A nézet szerint miszerint "galambtréner" egy arat jelent, a jelentés ez lenne: "még civilizációtól távol eső helyen sem állítanák fel pegmaikat" (Rashi)). Sabbati kereskedők azok akik a sabbati év terméseivel kereskednek. Őket nem lehet addig rehabilitálni amíg egy újabb sabbati év el nem jő és távol maradnak a kereskedéstől (12 pl. földjüket szabadon hagyják a szegényeknek). (lévén manapság egy zsidó sem tartja a szombatévet, így ezek szerint egyik sem lehet se bíró, se tanú!) Mire R. Nehemia azt mondta: Ők (a rabbik) nem csak egy puszta szóbeli megbánást akartak mondani, hanem egy megújhodást ami magában foglal anyagi jóvátételt is. Hogy érti ezt? Ki kell jelentenie, "Én, így és így, kétszáz zuzt halmoztam fel sabbati terméssel való kereskedésből, és íme, átadom ezt ajándékként a szegényeknek (13 V. Tosef. Sanh. V.). Mindenesetre barmokat szintén említik (14 a galambokkal párhuzamban, mint amiket versenyre képeznek). Namost a nézet szerint ami szerint galambversenyzést jelent ez helyes, mivel fenevadak versenyeztetése szintén lehetséges. De ha "egy Ara"-t jelent, a barmok alkalmasak erre (viz. hogy lépre csaljanak más fenevadakat)? - Igen, a vad ökör esetében (15 úgy tűnik ezeket elfogták, háziasították, és aztán mint csaliállatokat használták, szintén félig háziasítoittak és tulajdonossal rendelkezők, mondjuk hasonlóképpen mint az elefántvadászat és -szelidítés), azon a nézeten alapulva hogy ezek is marhák / barmok egy fajtája. Mivel azt tanultuk (16 Kil. VIII, 6.): Egy vad ökör marhák / barmok egy fajtája; R. Jose azt mondta: Ez egy vadállat (17 házi- és vadállatok nem szaporodhatnak egymással).
Egy Tanna azt tanította: Azok akiket felsoroltak a mishnahban rablók és olyanok közé számíttatnak akik kikényszerítenek egy eladást (18 a tulajdonos akarata ellenére, még akkor is ha tisztességesen fizetnek). De a rablók nincsenek-e kizárva a bibliai törvény szerint (19 az Ex. XXIII, 1. alapján)? - De igen, ám ez (a kiegészítés) szükséges volt azok vonatkozásában akik eltulajdonítják egy süketnéma, egy gyengeelméjű, vagy egy kiskorú (20 hím embereknél tizenhárom, nőstényeknél tizenkét éves) tulajdonát. Először azt tanították hogy ez ritkán fordult elő (21 ami nem követelt külön jogi rendelkezést), vagy hogy ilyen eltulajdonítás csak a jószomszédság alapján általánosságban volt rablásnak tekinthető (22 de nem a bilbikus törvények alapján, mivel az ilyeneknek nincs jogi alapjuk szerzeményre vagy tulajdonra, és emiatt, biblikusan szólva, amit találnak az nem tartozik hozzájuk. Mindemellett az nyilvánvaló hogy ezt a gyakorlatban érvényre juttatni viszályhoz vezetne és sértettség érzését keltené, ezért a rabbik rájukruházták a gyakorlati tulajdonlást. Ezáltal mivel ilyen eltulajdonítás nem volt rablás a bibliai értelemben, szükségtelennek gondolták hogy alkalmatlanságot jelentsenek ki ilyen alapon): de mikor úgy látták hogy végülis ez valaki másnak a tulajdona volt (23 habár csak a rabbinikus törvénykezés szerint, de mégis, a rabbik szabályozása teljes mértékben kötelezett) amit elfogtak (24 és hogy pénzéhség volt ami a törvény megszegésére késztette őket), a rabbik kizárták őket.
"Az aki kierőszakol egy eladást": Először azt gondolták hogy végülis fizetnek pénzt, és a nyomás mellékes (25 a tulajdonos talán mégis eladta volna ugyanúgy). De mikor megfigyelték hogy szándékosan lefoglalták az árúkat (26 a tulajdonos beleegyezése nélkül az eladásba), meghozták ezt a szabályt ellenük.
Egy Tanna azt tanította: A listát tovább bővítették: pásztorok (általánosságban terelők?) (27 mivel nekik megengedett hogy más személyek földjén legeltessenek barmokat. Ez a törvény csak a saját barmaikat legeltetőkre vonatkozik, de nem bérelt pásztorokra, mivel biztosra vesszük hogy egy férfi nem szeg törvényt, hacsak anyagi haszon nem kapcsolódik hozzá. Cf. B.M. 5b.), adószedők (tax collector) és adószedő (publican) (28 kormányzati koncessziók birtokosai, akik vámokat (custom duty), piaci díjakat és hasonló különleges adónemeket szedtek be, ezzel segítve a rómaiakat hogy kisajtolják a zsidókra kivetett súlyos adókat. Ezért az ilyen férfiakat rablókként osztályozták).
"Pásztorok": Először azt gondolták ez a kérdés pusztán véletlenül merült föl (29 hogy a barmaik mások földjén legeltek); de mikor megfigyelték hogy szándékosan vezették arra őket, szabályt hoztak ellenük.
"Adószedők és adószedők": Először azt gondolták hogy nem szedtek be többet mint a törvényesen kirótt adó. De később mikor látták hogy túlszámláznak, kizárták őket.
Raba azt mondta: A "pásztorok" akikre a rabbik utaltak magábafoglalja mind a nagy és kis barmok terelőit (i.e. mind a marhahajcsárokat mind a birkapásztorokat). De Raba ténylegesen ezt mondta? Nem azt mondta-e: A birkapásztorok csak Palesztínában alkalmatlanok, de máshol megfelelőek; míg a tehénpásztorok még Palesztínában is alkalmasak (30 l. B.K. 79b és a Gemarrábana diskurzust)? - Az tenyésztőkre / szaporítókra vonatkozik (31 akik istállózzák a barmaikat. Azaz csakis birkapásztorok alkalmatlanok, mivel birkákat nem lehet megkötni). A logika is ezt támogatja. Mivel azt tanultuk: Ha valaki azt mondja, BIZALMAM VAN HÁROM TEHÉNPÁSZTORBAN stb. akkor elfogadhatóak (32 Supra 24a. Amiből az következik hogy őket általában kizárták). Bizonyára az azt jelzi hogy ők normális esetben alkalmatlanok tanúnak? - Nem: bíráknak (33 akinek a törvény tekintetében tanultnak kell lennie). Ez szintén nyilvánvaló a kifejezésből: HÁROM TEHÉNPÁSZTORT; mivel ez azt jelenti alkalmasak tanúnak, miért három? Mi van akkor ha bírókra vonatkozik? Akkor miért kiemelten barompásztorok; ugyanez érvényes minden három törvényben járatlan férfiból álló bíróságra (34 akik normális esetben alkalmatlanok hogy bíróként tevékenykedjenek)? - Ő (a Tanna) ezt akarja mondani: Még az olyanok is mint ezek, akiket ritkán találni lakott terüeten (35 és így kevés tapasztalatuk van a megszokott emberi ügyekben; mégis alkalmasak közös megegyezés szerint).
Rab Judah azt mondta: Egy pásztor általánosságban (36 i.e. akiről nem tudott hogy határsértő-e vagy nem. V. p. 148, n. 5.) alkalmatlan, míg egy adószedő (tax collector) általánosságban alkalmas (37 hacsaknem kifejezetten tudott róla, hogy túlzó követeléseket tesz az adószedése során).
R. Zera apja adószedőként működött tizenhárom évig. Mikor a Resh Nahara (38 trvb ahr szó szerint "folyó feje" - azon negyed vezetője amit egy folyó vagy csatorna határolt) szokott volt jönni a városba, ha ő (R. Zera apja) látta a város tudósait, tanácsot adott nekik, Jertek népem, jöjjetek be termeimbe (39 Isa. XXVI, 20; i.e. rejtőzzenek el, hogy ezzel elkerüljék azt a benyomást hogy a város nagy népességgel bírt, nehogy súlyosan megadóztassák (íme az adófizetés kerülésére való felbújtás)). És mikor látta a város többi lakosát azt mondta nekik: A Resh Nahara jön a városba, és most lemészárolják az apát a fia előtt, és a fiút az apa előtt (40 i.e. sok adót fognak beszedni);
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
25a
"Mikor ez így van" (1 h,nht) vagy "Milyen esetben" (2 ohrunt ohrcs vnc) pusztán a Bölcsek szavait kívánja elmagyarázni? Míg R. Johanan azt mondta: "Amikor stb." értelmező/magyarázó, de "Milyen esetben" egyet nem értést jelez.Ezáltal mindenki egyetért abban hogy "Amikor stb." értelmezést jelez (3 és így R. Judah nem különbözik a rabbiktól. Ezért ők is fenntartják hogy a kizárás oka nem "Asmakta", hanem "a jólét és emberiesség"-ért való). - Szembeszállsz egy amora (4 szó szerint: "férfi") ellen egy másik (5 R. Joshua b. Levi és Rami b. Hama, akiknek egyenlő autoritásuk van) érdekében? Egy Mester (Rami b. Hama) azt tartja hogy ők (a rabbik és R. Judah) különböznek, a másik (R. Joshua b. Levi) azt tartja hogy nem (6 és hogy R. Judah állítása pusztán magyarázó). De tényleg nem különböznek? Nem tanították (7 ‘Er. 82a.): Akár van másik foglalkozása akár nincs, alkalmatlan ő (8 és feltételezhetően ez a rabbik álláspontja, ami bizonyítja hogy különböznek R. Judahtól)? - Ez R. Judah nézőpontja R. Tarfon felhatalmazásából állítva. Mivel azt tanították: R. Judah azt mondta R. Tarfon felhatalmazásából: Valójában egyik sem nazir, mivel neziruth (9 nazirról és neziruthról l. Glos.) fogadalma kétségtől mentes kell legyen (10 szó szerint: "csak megkülönböztető kinyilatkoztatásra érvényes". Ez az alábbira vonatkozik: A és B az útpadkán ültek, és egy férfi elment mellettük. Mire A azt mondta B-nek: Ha a férfi aki elment egy Nazir, ahogy én állítom, akkor én is leteszem a neziruth fogadalmát; és B azt mondta hogy ő a maga részéről akkor teszi le a fogadalmat ha nem az. R. Trafon úgy szabályozta hogy a fogadalom nem kötelezi még azt sem akinek a véleménye a későbbiekben helyesnek bizonyult, mivel a fogadalmat egy kétséges dologhoz kötötték, míg neziruth határozott és kifejezett ígéret (l. Nazir 34a). R. Judah maga ezáltal, a mishnahban tett állítása ellenére, ami csak magyarázza a rabbik nézetét, egyetért R. Tarfon nézetével. A Talmud tényleges érvelését tiszteletben tartva Rashi azt állítja: Ez bizonyítja hogy R. Trafon véleményében egy ismeretlen körülményektől függő vállalás nem kötelez, és emiatt ugyanez vonatkozik a szerencsejátékra (engem jobban aggaszt hogy ez a logika számos dologra alkalmazható, és ha egy vállalás nem kötelezi a zsidót az üzleti élet lényegében 100%-ában...), minden szerencsejátékos vállaja a fizetést az ellenfelével szemben anélkül hogy ismerné az utóbbi erejét (miféle "erejét"? Hacsak nem csal, nincs "ereje", a szerencsejátékos meg igencsak ismeri a lehetséges esélyeket, amik tulajdonképpen tekinthetők a játékosok "erejének"...), és ezért a szerencsejátékos egyívású egy rablóval, amint azt kefejtették a 143. o. n. 2-ben, akár a szerencsejáték az egyetlen foglalkozása, akár nem).
EGY KAMATRA HITELEZŐ (figyeljük meg hogy a mishnah "uzsorást" említ, nem hitelezőt!) ... Raba azt mondta: Egy hitelező nem alkalmas hogy tanúként szerepeljen. De nem azt tanultuk: EGY KAMATRA HITELEZŐ (malweh) alkalmatlanná van nyilvánítva? - Ez azt jelenti, hogy egy kamatra adott kölcsön (milweh) (11 vukn olvasható vukn-nak (kölcsönadó) vagy vukn-nak (kölcsön) is) kizárja a feleket az ügyletből.
Két tanú tanúskodott Bar Binithus ellen. Egyikük azt mondta, "Kölcsönt adott kamatra a jelenlétemben." A másik azt mondta, "Kamatra adott nekem kölcsön." Következményképpen Raba kizárta Bar Binithust hogy tanúként stb. szerepeljen. De nem maga Raba szabályozta: Egy kamatra kölcsönt vevő alkalmatlan tanúnak? Következményképpen ő (12 a tanú aki tanúsította hogy kölcsönvett pénzt kamatra Bar Binithustól) törvényszegő, és a Tóra azt mondta: Ne fogadd el a bűnöst tanúnak (13 Ex. XXIII 1: ez nem a pontos idézet, hanem az általános vonatkozása a szövegnek. Hogy tudta akkor az utóbbi bizonyítékát elfogadni?) - Raba (14 amelyik elfogadja a tanú bizonyítását Bar Binithus ellen) itt egy másik elvének megfelelően cselekedett. Mivel Raba azt mondta: Minden férfi saját maga rokona, és senki férfi nem vádolhatja / keverheti gyanúba magát (15 Cf. supra 9b. Következményképpen a bizonyítása csak a vádlottal szemben érvényes, de nem önmagával kapcsolatban).
Egy bizonyos mészárosnál azt találták hogy egy terefah-t (16 V. Glos.) átengedett mint ételnek alkalmatost, így R. Nahman alkalmatlannak minősítette (17 hogy mészárosként működjön. Egy másik változat szerint kiközösítette. Cf. Alfasi a.l.; Kesef Mishneh on Maim. Yad, Talmud Torah, VI, 14.) és elküldte. Ezután elment és hagyta haját és körmeit megnőni (18 bűnbánat jeleként). Akkor R. Nahman úgy gondolta visszaengedi, de Raba azt mondta neki: Talán csak tetteti a bűnbánatot. (na, első alkalommal merül fel hogy a gondolatolvasás nem egyszerű készség :D) Mi hát a jóvátétele? - Az irányt R. Iddi b. Abin javasolta / R. I. b. A. adott útmutatást, aki azt mondta: Az, akit terefoth átengedésével gyanúsítanak nem lehet rehabilitálni (= visszahelyezni jogaiba), hacsak nem megy el egy olyan helyre ahol nem ismerik és talál lehetőséget egy tekintélyes összegű elvesztett érték visszaadására, vagy tekintélyes értékű hús terefahának való nyilvánítására ami saját tulajdonát képezi (19 ezzel kimutatva a törvényre való hűséges / megbízható figyelmezését még a veszteséggel szemben is).
ÉS GALAMB-TRÉNEREK: Mik azok a MADÁR-TRÉNEREK? - Itt (20 Babilonban) úgy értelmezik, mint olyasvalaki aki azt mondja valaki másnak, "Ha a galambod lehagyja az enyimet te nyersz (21 egy galamb-versenyeztető)." R. Hama b. Oshaia azt mondta: Egy Ara-t (22 vagy Ada, egy madarász, valaki aki csalimadarakat rak fel hogy más madarakat csalogasson oda egy másik galamdúcból. [Ara-t Ginzberg, L. köti össze az asszír aru-val, ami "csapda"-t "tőr"-t (tőrbe csalás) jelöl; l. Krauss, S., Sanhedrin-Makkot, 124. o.]). Milyen alapon ellenkezik az aki a kifejezést úgy értelmezi "galamb-versenyeztető" azzal aki úgy értelmezi mint Ara? - A válasza az, hogy egy Ara életmódját rablásnak tekintik pusztán a jószomszédi viszony szempontjából (23 szó szerint "béke útjai", de nem a törvénye, mivel a madarak megváltoztathatják - és gyakran meg is teszik - otthonukat saját szabad akaratukból. A szigorúan vett törvény szerint ezen madarakat félig vadnak tekintik és ezért tulajdonosnélkülinek. De ez mégis rablás "a béke útjai" szerint). És aki "Ara"-ként értelmezi, miért nem fogadja el ezen nézetet (sc. "ha a galambos stb.")? - A válasza az, hogy az az eset azonos a kockajátékoséval. És az előbbi (24 hogyan válaszolja meg ezt az ellenvetést?)? - Ő (a mishnah tannája) egy olyan esettel foglalkozik ahol az illető saját képességeire hagyatkozik (i.e., kockajáték); és egy olyan esettel ahol a galambja képességeire hagyatkozik. És mindkettő szükséges. mivel ha csak azzal az esettel foglalkozott volna ahol egy férfi saját magára hagyatkozik, azt feltételezhettem volna hogy csak ott volt ígérete komoly szándék nélkül való, hiszen azt gondolja,
25b
"Biztos vagyok benne hogy többet tudok mint az ellenfelem, és így bizonyosan én nyerek"; de ahol a galambja képességére hagyatkozik, azt mondanám hogy a szerzemény nem törvénytelen (1 mivel a dolog kétségessége ellenére megtette az ígéretet). Ismét, ha a mishnah csak egy olyan esettel foglalkozott volna ahol csak a galambja képességére hagyatkozik, azt feltételezhettem volna hogy csak akkor lenne a szerzemény törvénytelen, mivel azt gondolhatta volna: "Bizonyos hogy a verseny megnyerése a csörgő használatán múlik (2 amivel a versenyt elindítják és a galambokat ösztönzik), és én vagyok a képzettebb a használatában"; de ahol a saját képességeire hagyatkozik, azt mondhattam volna hogy a szerzemény nem törvénytelen (3 mivel az ígéretet komoly szándékkal is tehették). Ezért mindkettő szükséges.
Egy ellenvetést tettek: Kockajátékosok megnevezés alá tartoznak a következők: Azok akik dámajátékkal játszanak (4 ohxpxp (** = kavics), csiszolt tömbök vagy kövek), és nem csak sakktáblákkal, de még akik dióhéjjal és gránátalmahéjjal (5 ez utóbbiakat valószínűleg alkalmi módon használták szerencsejátékra mikor megfelelő kocka nem volt kéznél) játszanak azok is. És mikor számítjuk őket bűnbántnak (6 és így ismét alkalmasnak hogy tanúk vagy bírák legyenek)? Mikor széttörik dámatáblájukat (kockadobó-pohár?) és keresztülmennek egy teljes megújuláson olyannyira, hogy még időtöltésként sem fognak játszani (7 szó szerint "semmiért"). Egy uzsorás: ez magába foglalja mind a kölcsönadót és a kölcsönvevőt (8 l. 144. o., n. 9.). És mikor ítéljük őket bűnbántnak? Mikor eltépik számláikat és átmennek egy teljes megújhodáson, hogy még a Pogányoknak sem adnak kölcsön kamatra (ami azt jelenti hogy alapesetben egy nemzsidóval szemben az uzsora nem számít bűnnek!). Galamb-trénerek: azok azok akik galambokat versenyeztetnek (9 így az Aruch. Rashi ellenben így fordítja: Azok akik arra tenyésztenek galambokat hogy azok harcoljanak egymással - valószínűleg a kakasviadalok egy formája), és nem csak galambokat, de még barmokat, fenevadakat, vagy más madarakat is. Mikor állíthatók ezek vissza? Amikor eltörik pegmáikat (10 deszkákból készült alkotmány, egy fa alkotmány ami kinyitja és bezárja magát (egy csapda (R. Han.)), vagy egy csörgő a galambok ösztökélésére (Rashi)) és átmennek egy teljes megújuláson, úgyhogy többé nem művelik bűnös dolgaikat még a vadonban sem (11 ahol nincs senki aki látná vagy fizetne érte. A nézet szerint miszerint "galambtréner" egy arat jelent, a jelentés ez lenne: "még civilizációtól távol eső helyen sem állítanák fel pegmaikat" (Rashi)). Sabbati kereskedők azok akik a sabbati év terméseivel kereskednek. Őket nem lehet addig rehabilitálni amíg egy újabb sabbati év el nem jő és távol maradnak a kereskedéstől (12 pl. földjüket szabadon hagyják a szegényeknek). (lévén manapság egy zsidó sem tartja a szombatévet, így ezek szerint egyik sem lehet se bíró, se tanú!) Mire R. Nehemia azt mondta: Ők (a rabbik) nem csak egy puszta szóbeli megbánást akartak mondani, hanem egy megújhodást ami magában foglal anyagi jóvátételt is. Hogy érti ezt? Ki kell jelentenie, "Én, így és így, kétszáz zuzt halmoztam fel sabbati terméssel való kereskedésből, és íme, átadom ezt ajándékként a szegényeknek (13 V. Tosef. Sanh. V.). Mindenesetre barmokat szintén említik (14 a galambokkal párhuzamban, mint amiket versenyre képeznek). Namost a nézet szerint ami szerint galambversenyzést jelent ez helyes, mivel fenevadak versenyeztetése szintén lehetséges. De ha "egy Ara"-t jelent, a barmok alkalmasak erre (viz. hogy lépre csaljanak más fenevadakat)? - Igen, a vad ökör esetében (15 úgy tűnik ezeket elfogták, háziasították, és aztán mint csaliállatokat használták, szintén félig háziasítoittak és tulajdonossal rendelkezők, mondjuk hasonlóképpen mint az elefántvadászat és -szelidítés), azon a nézeten alapulva hogy ezek is marhák / barmok egy fajtája. Mivel azt tanultuk (16 Kil. VIII, 6.): Egy vad ökör marhák / barmok egy fajtája; R. Jose azt mondta: Ez egy vadállat (17 házi- és vadállatok nem szaporodhatnak egymással).
Egy Tanna azt tanította: Azok akiket felsoroltak a mishnahban rablók és olyanok közé számíttatnak akik kikényszerítenek egy eladást (18 a tulajdonos akarata ellenére, még akkor is ha tisztességesen fizetnek). De a rablók nincsenek-e kizárva a bibliai törvény szerint (19 az Ex. XXIII, 1. alapján)? - De igen, ám ez (a kiegészítés) szükséges volt azok vonatkozásában akik eltulajdonítják egy süketnéma, egy gyengeelméjű, vagy egy kiskorú (20 hím embereknél tizenhárom, nőstényeknél tizenkét éves) tulajdonát. Először azt tanították hogy ez ritkán fordult elő (21 ami nem követelt külön jogi rendelkezést), vagy hogy ilyen eltulajdonítás csak a jószomszédság alapján általánosságban volt rablásnak tekinthető (22 de nem a bilbikus törvények alapján, mivel az ilyeneknek nincs jogi alapjuk szerzeményre vagy tulajdonra, és emiatt, biblikusan szólva, amit találnak az nem tartozik hozzájuk. Mindemellett az nyilvánvaló hogy ezt a gyakorlatban érvényre juttatni viszályhoz vezetne és sértettség érzését keltené, ezért a rabbik rájukruházták a gyakorlati tulajdonlást. Ezáltal mivel ilyen eltulajdonítás nem volt rablás a bibliai értelemben, szükségtelennek gondolták hogy alkalmatlanságot jelentsenek ki ilyen alapon): de mikor úgy látták hogy végülis ez valaki másnak a tulajdona volt (23 habár csak a rabbinikus törvénykezés szerint, de mégis, a rabbik szabályozása teljes mértékben kötelezett) amit elfogtak (24 és hogy pénzéhség volt ami a törvény megszegésére késztette őket), a rabbik kizárták őket.
"Az aki kierőszakol egy eladást": Először azt gondolták hogy végülis fizetnek pénzt, és a nyomás mellékes (25 a tulajdonos talán mégis eladta volna ugyanúgy). De mikor megfigyelték hogy szándékosan lefoglalták az árúkat (26 a tulajdonos beleegyezése nélkül az eladásba), meghozták ezt a szabályt ellenük.
Egy Tanna azt tanította: A listát tovább bővítették: pásztorok (általánosságban terelők?) (27 mivel nekik megengedett hogy más személyek földjén legeltessenek barmokat. Ez a törvény csak a saját barmaikat legeltetőkre vonatkozik, de nem bérelt pásztorokra, mivel biztosra vesszük hogy egy férfi nem szeg törvényt, hacsak anyagi haszon nem kapcsolódik hozzá. Cf. B.M. 5b.), adószedők (tax collector) és adószedő (publican) (28 kormányzati koncessziók birtokosai, akik vámokat (custom duty), piaci díjakat és hasonló különleges adónemeket szedtek be, ezzel segítve a rómaiakat hogy kisajtolják a zsidókra kivetett súlyos adókat. Ezért az ilyen férfiakat rablókként osztályozták).
"Pásztorok": Először azt gondolták ez a kérdés pusztán véletlenül merült föl (29 hogy a barmaik mások földjén legeltek); de mikor megfigyelték hogy szándékosan vezették arra őket, szabályt hoztak ellenük.
"Adószedők és adószedők": Először azt gondolták hogy nem szedtek be többet mint a törvényesen kirótt adó. De később mikor látták hogy túlszámláznak, kizárták őket.
Raba azt mondta: A "pásztorok" akikre a rabbik utaltak magábafoglalja mind a nagy és kis barmok terelőit (i.e. mind a marhahajcsárokat mind a birkapásztorokat). De Raba ténylegesen ezt mondta? Nem azt mondta-e: A birkapásztorok csak Palesztínában alkalmatlanok, de máshol megfelelőek; míg a tehénpásztorok még Palesztínában is alkalmasak (30 l. B.K. 79b és a Gemarrábana diskurzust)? - Az tenyésztőkre / szaporítókra vonatkozik (31 akik istállózzák a barmaikat. Azaz csakis birkapásztorok alkalmatlanok, mivel birkákat nem lehet megkötni). A logika is ezt támogatja. Mivel azt tanultuk: Ha valaki azt mondja, BIZALMAM VAN HÁROM TEHÉNPÁSZTORBAN stb. akkor elfogadhatóak (32 Supra 24a. Amiből az következik hogy őket általában kizárták). Bizonyára az azt jelzi hogy ők normális esetben alkalmatlanok tanúnak? - Nem: bíráknak (33 akinek a törvény tekintetében tanultnak kell lennie). Ez szintén nyilvánvaló a kifejezésből: HÁROM TEHÉNPÁSZTORT; mivel ez azt jelenti alkalmasak tanúnak, miért három? Mi van akkor ha bírókra vonatkozik? Akkor miért kiemelten barompásztorok; ugyanez érvényes minden három törvényben járatlan férfiból álló bíróságra (34 akik normális esetben alkalmatlanok hogy bíróként tevékenykedjenek)? - Ő (a Tanna) ezt akarja mondani: Még az olyanok is mint ezek, akiket ritkán találni lakott terüeten (35 és így kevés tapasztalatuk van a megszokott emberi ügyekben; mégis alkalmasak közös megegyezés szerint).
Rab Judah azt mondta: Egy pásztor általánosságban (36 i.e. akiről nem tudott hogy határsértő-e vagy nem. V. p. 148, n. 5.) alkalmatlan, míg egy adószedő (tax collector) általánosságban alkalmas (37 hacsaknem kifejezetten tudott róla, hogy túlzó követeléseket tesz az adószedése során).
R. Zera apja adószedőként működött tizenhárom évig. Mikor a Resh Nahara (38 trvb ahr szó szerint "folyó feje" - azon negyed vezetője amit egy folyó vagy csatorna határolt) szokott volt jönni a városba, ha ő (R. Zera apja) látta a város tudósait, tanácsot adott nekik, Jertek népem, jöjjetek be termeimbe (39 Isa. XXVI, 20; i.e. rejtőzzenek el, hogy ezzel elkerüljék azt a benyomást hogy a város nagy népességgel bírt, nehogy súlyosan megadóztassák (íme az adófizetés kerülésére való felbújtás)). És mikor látta a város többi lakosát azt mondta nekik: A Resh Nahara jön a városba, és most lemészárolják az apát a fia előtt, és a fiút az apa előtt (40 i.e. sok adót fognak beszedni);
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
