Sanhedrin, 23-as fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

23a

3. fejezet
Mishnah: polgárok pereit hárman tárgyalják. Mindegyik peres fél választ egyet, és a kettő együtt választ egy harmadikat: Így tartja R. Meir. De a bölcsek úgy szabályozzák: A két bíra nevezi a harmadikat. Mindegyik fél tiltakozhat a másik által kiválasztott bíra ellen, így tartja R. Meir. De a bölcsek azt mondják: Mikor van ez így? Csak ha a tiltakozó bizonyítékot mutat be arra hogy ők rokonok vagy más miatt alkalmatlanok; de ha megfelelnek vagy a beth-din elismeri mint mumhin (1 lásd: Glos.), akkor nem lehet kizárni őket.

Mindegyik fél visszautasíthatja a másik által állított tanúkat (2 a Gemara tárgyalja a feltételeit az ilyen kizárásoknak): így tartja R. Meir. De a bölcsek azt mndják, mikor van ez így? Csak mikor bizonyítékot hoznak hogy ők rokonok vagy más módon alkalmatlanok; de ha jogilag alkalmasak, senki nem zárhatja ki őket.

Gemara:
Miért válasszon mindegyik fél egy Beth dint (3 ami három bírából áll. "EGY"-el a Mishnahban a szöveg egy bíróságot ért, mely értelmezés szerint kilenc bíra szükséges. Így Rashi. Ez azonban egy nagyon erőltetett értelmezés, különösen a Mishnah nyitó állításának fényében: POLGÁROK PEREIT HÁRMAN TÁRGYALJÁK. Tosaf. ezért azt állítja, hogy a kérdés azon a feltételezésen alapul, hogy a Mishnah jelentése ez: Mindegyik peres fél kiválaszt egy teljes Beth dint; és mikor a két bíróság egyesülve kinevez egy harmadikat, és ez a harmadik bíróság az ami tárgyalja az ügyet. Ezért a kérdés: Miért e nehézkes megközelítés: a két peres fél nem választhat egyesülve egy bíróságot, ami megtárgyalja a pert?): nem elég három bíra? - A Mishnah jelentése tehát: Ha minden fél kiválasztott egy különböző Beth dint, tehát egy nincs kölcösnösen elfogadva, összefogva ki kell választaniuk egy harmadikat (4 de ez nem azt jelenti hogy az eljárás kezdettől fogva így kell lefollyon). Akkor az adós is visszautasíthatja a kölcsönadó által kiválasztott Beth dint? Nem mondta-e R. Eleazar (5 Infra 31b egy, a tárgyalás helyéről szóló vitában): Ez csak a kölcsönadóra vonatkozik, de az adós kénytelen megjelenni a tárgyaláshoz a kölcsönadó városában? - Úgy van ahogy R. Johanan mondta lentebb: Ezt csak a Szíriai törvényszékek vonatkozásában tanultuk (6 a rómaiak által és a zsidó bírók feletteseiként felállított törvényszékek, amik döntését precedensek és józan ész alapján, semmint biblikus vagy rabbinikus törvények alapján hozták döntéseiket, kereszthivatkozás: Buchler, Sepphoris, 21 ff.); és így itt is; de nem Mumhin (7 ezek nem kizárhatók az adós által). R. Papa azt mondta: Vonatkozhat ez még egy Mumhinra is, pl. R. Huna és R. Hisda bírósága (8 R. Huna bírósága Suraban volt, és R. Hisda iskolája, Sherira szerint Matha Mehasiaban, Sura külvárosában), mivel az adós azt mondhatja: Bajt okozok neked (9 mivel míg csak arról van szó, hogy az adósnak nem lehet ereje a kölcsönadót nagy bajba sodorni a helyszín választásával, látva hogy az adós kötelezettséggel viseltetik a kölcsönadó felé, ezen ellenvetés nem tart ki mikor a két bíróság olyan közel van egymáshoz)?

Azt tanultuk: A BÖLCSEK ÚGY SZABÁLYOZZÁK: A KÉT BÍRA NEVEZI A HARMADIKAT. Namost, azt kéne gondolnod hogy azt jelenti ahogy mondtuk, viz., Beth din (10 ti., mindkét peres fél választ egy Beth dint); egy Beth din, miután visszautasították elmehet és választhat egy másikat (11 bizonyosan nem!)? Ismét, hogyan értelmezed, MINDEN FÉL VÁLASZT EGYET (12 ami azt jelzi hogy a tényleges eljárás így kell történjen (ez kell legyen a szándék vele kapcsolatban) az elejétő fogva)? - De ez azt jelenti: Minden peres fél kiválaszt egy bírát, ezen két peres fél közösen választ egy harmadikat. Miért kéne így tenniük? - Azt mondták "Nyugaton" (13 R. Jeremiah, supra 17b) R. Zera nevében: Mivel mindegyik választ egy bírát, és közösen (a peres felek) választanak egy harmadikat, egy igaz ítéletet fognak meghozni (14 mivel mindkét fél bizalommal van a bíróság felé).

DE A BÖLCSEK ÚGY SZABÁLYOZZÁK stb. Azt kell mondanunk, hogy különböznek (15 R. Meir és a bölcsek) a Rab Judah által Rab nevében idézett törvény vonatkozásában? Mert Rab Judah azt mondta Rab nevében: Tanúk nem ellenjegyezhetnek egy okiratot, ha nem tudják ki az aki velük együtt aláírja (16 ti. kik a többi tanúk. Ennek oka hogy a többi tanú alkalmatlannak bizonyulhat, mely esetben mindkét aláírás semmis, és a megfelelő aláíró szégyenbe kerül): R. Meir ezért nem ért egyet Rab Judahnak Rab nevében tett kijelentésével (17 ti., nem tartja szükségesnek hogy a tanúk megelőzőn tudjanak arról ki fog csatlakozni hozzájuk; és ugyanígy szükségtelen hogy a két bíró előzetesen tudja, a harmadik alkalmas és megfelelő személy lesz-e; ezért a harmadikat a peres felek választják), míg a rabbik elfogadják (18 lásd előző jegyzet, az érvelés fordított)? - Nem, mind egyetértenek Rab Judahnak Rab nevében tett állításával és egyikük sem vitatja hogy a harmadik bírónak bírnia kell kollégái hozzájárulását, csak abban különböznek hogy vajon a peres felek beleegyezése szükséges-e. R. Meir fenntartja hogy a peres felek beleegyezése szükséges, míg a rabbik fenntartják, hogy csak a bíráké szükséges, de a peres feleké nem.

A fenti szöveg azt állítja: Rab Judah azt mondta Rab nevében: Tanúk nem írhatnak alá okiratot stb. Hasonlóképpen azt tanították: A tisztességes gondolkodású (19 ,gsv hheb, [(a) "az óvatos" (Buchler); (b) "az istenfélő" (Muller); (c) "a nemes" (Klein, S. ,usvhv hgsn I, 72 ff.)]) része Jeruzsálem népének így szokott cselekedni: Nem írnának alá okiratot anélkül hogy tudnák ki írja alá rajtuk kívül; nem ülnének ítéletet ha nem tudnák ki ül velük együtt; és nem ülnének asztalhoz anélkül hogy ismernék azokat akikkel esznek.

MINDKÉT FÉL TILTAKOZHAT A MÁSIK ÁLTAL KIVÁLASZTOTT BÍRÓ ELLEN.

Akkor hát bárkinek joga van visszautasítani bírókat? - R. Johanan azt mondta: Ez a Szíriai bíróságokra vonatkozik (20 v. supra p. 130, n. 2). De azt mondod hogy Mumhint nem lehet visszutasítani? Bizonyára, hiszen az utolsó záradék azt állítja, DE A BÖLCSEK AZT MONDJÁK: MIKOR VAN EZ ÍGY? CSAK HA AZ ELLENZŐ BIZONYÍTÉKOT MUTAT BE AKÁR ARRÓL HOGY ŐK ROKONOK, AKÁR HOGY MÁS MÓDON ALKALMATLANOK; DE HA MEGFELELNEK ÉS A BETH DIN ELISMERI ŐKET MINT MUMHIN, NEM LEHET KIZÁRNI ŐKET: nem az következik ebből hogy R. Meir még Mimhunokról is beszél! - Ezért ez azt jelenti: De ha megfelelnek, akkor a Beth din által kijelölt Mumhin rangjában vannak, és így nem kizárhatóak.

Jöjj és halld: "A rabbik azt mondták R. Meirnak: Nem tartozik hozzá hogy visszautasítsanak egy bírót aki Mumeh a nyilvánosság számára (21 Ebből kikövetkeztethető hogy R. Meir véleménye szerint még egy Mumhin is visszautasítható)? - Ezt mondd: Nem tartozik hozzá hogy visszautasítson egy bírót akit a nyivánosság Mumehként fogad el. Hasonlóképpen tanították: Valaki addig mehet el (22 de nem egy illetékes testület, mely esetben R. Meir egyetértene a rabbikkal) bírók visszautasításában amíg vállalja hogy a tettet egy Mumhinokból álló Beth din előtt tárgyalják (23 ez a fordítás egy javított szöveget követ. Lásd széljegyzetet a jelen kiadásban): Ez R. Meir nézete (24 mert nyilvánvaló hogy még R. Meir is egyetért azzal hogy egy Mumhint nem lehet elutasítani).

De a tanúk (mikor nincsnek alkalmatlannak minősítve)olyanok mint egy Mumhin (25 mind szakértők tanúsítani amit tanúsítanak); de R. Meir azt mondta: MINDKÉT FÉL VISSZAUTASÍTHATJA A MÁSIK ÁLTAL ÁLLÍTOTT TANÚKAT! - Bizonyos hogy ezt ezzel kapcsolatban mondták: Resh Lakish azt mondta: Képzelj el egy szent szájat (sc. R. Meir) amint kimond ilyen dolgot (26 nyilvánvalóan abszurd az javasolni hogy egy peres fél által a maga javára állított tanúkat ellenlábasa egyszerűen visszautasíthatja)! Ezért azt olvasd "A TANÚ" (egyesszám) (27 ti., mindketten visszautasíthatnak egyetlen, a másik fél által állított tanút: egy egyedüli tanú természetesen nem egyenrangú egy szakértő Beth dinnel). De mire alkalmas egyetlen tanú? Azt kell-e mondjuk, a pénz tényleges kifizetésére (28 ti., az adóst az ő bizonysága mellett kötelezik fizetésre)? De akkor tanúbizonysága biblikusan érvénytelen! Ha egy eskű adminisztrációjához, akkor bizonyítása jogilag éppoly megbízható mint kettőé (29 ha a felperesnek egy tanúja van maga mellett, tanúbizonysága arra elég hogy az alperest egy esküre kötelezzék; és az alperes nem utasíthatja el ezt a tanúbizonyságot éppúgy, ahogy nem utastíhatná el két tanú tanúságtételét)! - Valóban a pénz kifizetésére utal, de ez (sc. R. Meir szabályozása) csak ott merül fel ahol mindkét fél önkéntesen elfogadta tanúságtételét mint két tanúéval egyenértékűt. Akkor mit tanít ezzel: hogy visszaléphet? De ezt már egyszer megtanultuk (30 viz., a következő Mihnahban): Ha valaki azt mondja, Elfogadom az apámat, vagy apádat megbízhatónak (31 hogy bíróként vegyen részt egy vitában, habár normális esetben a peres felek rokonai alkalmatlanok. Hogy a hivatkozás bírókra vonatkozik, az abból a tényből következik, hogy három pásztor van említve), vagy bizalmam van három pásztorban (32 abban az időben a társadalom legalsó rangját képviselték), R. Mair azt mondja, Később visszaléphet, de a bölcsek úgy szabályozzák, hogy nem.

23b
És erre Dimi, ki R. Nahman fia, ki R. Joseph fia azt az észrevételt tette:Ez azt jelenti, hogy pl. elfogadta őt a három bíró egyikének (1 és mivel a három bíró egyike akalmatlan a biblikus törvény értelmében, visszaléphet; így itt, mivel egy tanú nem írhat elő fizetési kötelezettséget a biblikus törvény szerint, habár elfogadták mint szavahihetőt, visszaléphet. Következtetésképpen más informáltak bennünket erről. Azt kérdezhetik, Miért említik R. Dimri észrevételét egyáltalán: nem merül fel a probléma minden esetben? De e nélkül a kijelentés nélkül azt mondhatnák, hogy a peres felek visszaléphetnek ebben az esetben, mert két szabálytalanság van: (a) csak azt engedték meg neki hogy megpróbálja a pert; (b) még ő is biblikusan alkalmatlan volt. De ha csak egy rendellenesség van, mint a tárgyalt esetben, ahol egyetlen tanút elfogadtak mint kettőnek megfelelőt, azt gondolhatnánk, hogy a peres felek nem léphetnek vissza. Ezért R. Dimri értelmezését felhozták, hogy megmutassák, hogy itt is csak egy hiba volt, azaz a bírók egyike rokon volt (Tosaf))! - Mindkettő szükséges. Ha csak az "apák"-ra vonatkozó törvényt említette volna, azt lehetett volna feltételezni hogy csak ott szabályozzák a rabbik (2 a bölcsek) hogy nem léphet vissza, mivel "én apám" és "te apád" alkalmas hogy bíróként lépjen fel más ügyekben; de ahol egy tanút elfoganak mint kettőt, valaki azt gondolhatná hogy a rabbik egyetértettek R. Meirrel, mivel ő általánosságban alkalmatlan (3 hogy kettőnek számítsuk be). Míg ha a törvényt úgy állították volna föl ebben a példában, azt gondolhattam volna hogy csak itt szabályozza R. Meir így; de a másik esetben egyetért a rabbikkal (4 az előző érvelés megfodítása alapján). Ezért mindkettő szükséges. De mivel az első záradék "BÍRA"-T (egyesszám) említ, míg a másodikat úgy olvassuk, "TANÚK" (többesszám), az következik hogy ezt szó szerint tanították (5 ami elveti Resh Lakish értelmezését, ezért az eredeti proléma megmmarad)? - R. Eleazar azt mondta: Ez egy olyan eset ahol ők (a peres felek) együtt a másikkal előjönnek hogy kizárják őket (6 és kettőnek felhatamazása van visszautasítani; de éppenséggel a hivatkozás két tanúra vonatkozik). De őt felhatalmazták hogy megtegye ezt, látva hogy érdekelt fél (7 ezért csak egy tanú marad, és senkinek nincs ereje félredobni kettő bizonyítékát)? - R. Aha, ki fia R. Ika-nak, azt mondta: Igen; pl., ahol nyilvánosságra hozza ellenkezése alapját. Milyen ellenkezésről van szó? Mondjuk azt, egy ellenvetés rablás vádjának alapján? De az vele marad, látva hogy ő érdekelt fél? Ezért olyan ellenvetés kell legyen amit családi alkalmatlanság alapján tettek (8 pl., miszerint ő egy felszabadítatlan rabszolga leszármazottja volt, akinek tanúságtétele elfogadhatatlan). Namost R. Meir vitatja / fenntartja hogy ők (sc. a peres fél és támogatója) a férfi családja ellen tanúskodik (9 és ebben az esetben a peres fél nem érdekelt fél), míg ő automatikusan kizárásra kerül; és a rabbik fenntartják hogy miután mindent egybevetve, ő egy érdekelt fél.

Mikor R. Dimi eljött Palesztínából (10 lásd: p. 393, n. 1) azt mondta R. Johanan nevében: A vita csak ott merül föl ahol a felperes azt mondta hogy tud állítani két pár tanút. Namost R. Meir fenntartja hogy a peres fél köteles megerősíteni a második készlet tanúra vonatkozó állítását (11 ezért az alperest nem tekintjük érdekelt félnek mikor tanúsítja az első pár egyikének családi alkalmatlanságát, mivel a felperes köteles felmutatni a második készletet minden esetben, akik önmagukban elégségesek. Ha a felperes képtelen előadni egy második készletet, ő a felelős saját veszteségéért); míg a rabbik azt mondják hogy nem köteles (12 következtetésképpen első állítása ellenére kitarthat állítása mellett pusztán az első pár tanúra alapozva, és így az alperes válik az érdekelt féllé abban a vonatkozásban, hogy az egyik tanút megpróbálja kizáratni. - Tosaf. és Rashi egyik értelmezése. Rashi azonban megfordítja a sorrendet és ad mégegy értelmezést). De ha csak egy pár tanút ajánlanak fel, mindenki egyetért abban hogy őket nem lehet kizárni.

R. Ammi és R. Assi azt mondták R. Dimi jelenlétében: Mi van ha csak egy pár tanú van? Azt kérdezed, mi van ha csak egy készlet van? Nem épp most mondtad, "de ha csak egy pár tanút ajánlanak mindenki egyetért abban hogy nem lehet őket kizárni? De a kérdés az, mi van ha a második pár rokonokból áll vagy másként alkalmatlanok (13 mondhatjuk hogy mivel a második pár ílymódon alkalmatlanná lett minősítve,az alperes visszamenőlegesen érdekelt féllé minősül az első párt kizáró tanúságában, míg a második többé nem felhasználható, és ezért bizonyítéka minden vonatkozásban az elsőre nézve most már elfogadhatatlan? Vagy, a másik oldalról nézve, azzal érvelhetnének hogy mikor az alperes átadta bizonyítékát egy érdekeletlen fél volt, és következtetésképpen érvényes)? - Azt válaszolta nekik: Az első tanúk már tanúskodtak (14 ti., az alperesnek az elsőre vonatkozó tanúvallomása, amennyiben elfogadták, megáll).

Mások azt mondják hogy R. Ashi adta meg a fenti választ.

Azt kell mondanunk hogy vitájuk (sc. R. Meir és a rabbiké) ugyanaz mint Rabbié és R. Simeon b. Gamalielé? Mivel azt tanították: Ha valaki eljön hogy megítéltessék egy okirat és hazakah erején (15 egy állítás amit egy jogilag lefixált időpont - három év - alatt megzavaratlan tulajdon alapján tettek. Ez azt jelenti, ha valakinek a földtulajdonát megkérdőjelezik, és kijelenti hogy azt bizonyítani tudja mind egy eladási okirattal ami birtokában van, és egy hazakahval is); Rabbi azt mondta: Az esetet egy okirat alapján kell meghatározni (16 és ha nem képes előadni azt, hazakah nem határozhatja meg a tulajdonjogot. Habár hazakah-t álatlában elfogadnak mint bizonyítékot, itt nem fogadják el, mivel az alperes kijelentette hogy tulajdonában van az átruházási okirat). Rabban Simeon b. Gamaliel úgy szabályozta: Egyedül hazakah alapján határozzák meg. De erre ezt a kérdést tettük fel: Csak hazakah által, és nem okirattal (17 bizonyosan nem fenntartható hogy ha egy eladási okiratot előadnak, három év megzavaratlan tulajdont szintén bizonyítani kell!)? De inkább ezt mondd: Akár még egyedül hazakah által is. És az megállapított / szilárd tény, hogy vitájuk arról szól vajon az alperes köteles-e megerősíteni állítását (18 így: Rabbi fenntartja hogy a teljes állítást meg kell erősíteni, és ezért az okirat szükséges; míg R. S. b. G. fenntartja hogy nem szükséges megerősíteni, éppúgy mintha sosem tette volna meg, és ezért hazakah egyedül is elégséges (lásd: B.B. 169b-170a). Rabbi ennek megfelelően egyet fog érteni R. Meirrel és R. S. b. G. a rabbikkal)! - Nem, Rabban Simeon b. Gamaliel nézete szerint senki (ti., sem R. Meir, sem a rabbik) nem különböznek itt (19 mivel nyilvánvalóan lehetetlen összeegyeztetni R. Meirt R. S. b. G-lel); csak Rabbi véleményének alapjában különböznek . Így R. Meir egyetért Rabbival. De a rabbik megmondhatják neked: Rabbi ezt a szabályozást ott csak a hazakah eseteinél adja, ami csak akkor érvényes bizonyíték (20 szó szerint: "ami jön") ha létezett egy okirat (21 Három év zavartalan tulajdon csak akkor bizonyít tulajdonjogot ha az alperes arra hivatkozik hogy megvette a földet, átadtak neki egy okiratot, de elvesztette. Ezért mivel az alperes azt állította először hogy be tudja mutatni az okiratot, zavartalan tulajdon bizonyítéka nem elégséges). De itt, mivel egy pár jogállása független a másiktól, még Rabbi is egyetért abban hogy az igényjogosult nem kellállítását teljes mértékben megerősítse / alátámassza / bizonyítsa.

Mikor Rabin eljött Palesztínából (22 lásd: p. 390, n. 1) azt mondta R. Johanan nevében: A Mishnah első záradéka