Sanhedrin, 22-es fólia

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

22a
És a levet arameus karakterekkel írták és az arámi nyelven magyarázták / adaptálták (1 Ezra IV, 7). És ismét írva vagyon, És nem tudták elolvasni az írást, sem ismertetni a királlyal értelmét (2 Dan. V, 8; ti. senki csak Dániel tudta elolvasni, ami megmutatja hogy az asszír karaktereket nem tették közkinccsé / nem népszerüsítették Ezra napjaiig). Továbbá írva vagyon: És írnia kell egy másolatot [mishneh] erről a törvényről (3 Deut. XVII, 18), - olyan iratban amit arra szántak hogy megváltoztassanak (4 a vban szó vba gyöke azt jelenti "ismételni" és szintén "megváltozni", azt jelzi hogy az írást arra sznták hogy megváltoztassák. Lásd szintén: Zeb. 62b). Miért nevezik ezt Ashshurithnak? - Mert Asszíriából jött az velük (5 [Asszíria itt Babilon helyett áll, kereszthivatkozás: Zeb. 62b]).

Azt tanították: Rabbi azt mondta: A Tórát eredetileg ezen írásmódban [Ashshurith] adták Izraelnek. Mikor vétkeztek Ro'azba (6 .gur hasonlít .mr "törni, vagy darabokra zúzni" (kereszthivatkozás: Isa. XLII, 3), ezért, "törött", "elnyűtt" _ a Szamaritánus kézirat formája. [A .gus variáns támogatásra talál a deession szból, amit Epiphanius ad meg egy passzusban, amiben beszámol a kézirat megváltoztattásának hagyományáról és amiben insculptum-ot lefordítja, az ősi finoman kidolgozott típus számára használhatóra, megkülönböztetve a folyó héber karakterek folyóírásától (Montgomery, The Samaritans, p. 281 ff.); lásd: Krauss, op. cit. III, 138 ff.]) változtatták. De mikor megtértek (7 Ezra napjaiban), az asszír karaktereket újra bevezették, amint írva vagyon: Fordulj az erősséghez, te reménynek rabja; még a nap kijelentem hogy visszahozom a Mishneht neked (8 Zech. IX, 12. Ismét, egy játék a "shana"-val "megváltoztatni", "visszaállítani", "megduplázni vagy visszavinni", a Mishneh, a korábbi írást ami változást szenvedett el amint azt fent leírtuk). Miért nevezték akkor Ashshurith-nak (9 mivel Rabbi nézete szerint nem Asszíriából hozták)? - Mert kézirata egyenesen me'ushshar volt. (Hm, hogy is a volt a "fordítás fordításának fordítása" kifogás? Mi eredeti itten?)

R. Simeon b. Eliezer azt mondta R. Eliezer b. Parta felhatalmazásával, ki szólt R. Eleazar of Modin felhatalmazásával: A törvény ezen írása sosem lett megváltoztatva, mivel írva vagyon: Az oszlop "waws"-ai (horgok) (10 Ex. XXVII, 10). Mivel a szó "oszlopok" nem változtak meg, sem a szó "wawim" (horgok) (11 waw héberben "horog"-ot jelent, és szintén az abc hatodik betűje ami horogra emlékeztet, és az itteni érvelés szerint a puszta tény hogy a waw betű horgot jelentett Mózes napjaiban, megmutatja hogy mostani alakját akkor kellett elnyerje, és ezért változatlan). Szintén írva vagyon, És a Zsidókról, írásuk és nyelvük szerint (12 Esth. VIII, 9); ahogy nyelvük nem változott, úgy írásuk sem. Akkor hogyan értelmezzük a szavakat, és írnia kell magának Mishneht (egy másolatát) ennek a törvénynek (13 Mishneh itt = "egy dupikátum"; lásd n. 3.)? - Hogy jelezze a szükségét két írott Tórának; az egyik be és ki megy vele; a másik amit a kincstárba helyezzen. Az amelyik be és ki megy vele egy amulet formájában írta és karjához rögzíti, amint írva vagyon, Mindíg magam elé állítom Istent (14 Ps. XVI, 8. Lásd: supra p. 118, n. 12). De hogyan értelmezi a másik aki fenntartja hogy az írás megváltozott (15 a Mishneh szóból való levezetésből, ami szerint a királynak csak egy Sefer Torahja volt, mivel most nincs semmi ami kettőt jelezzen, és ezt talán a kincstárába tette. Lásd: ‘Anaf-Yosef’ on En Jacob a.l), Felállítottam stb.? - Úgy alkalmazza mint R. Hanah b. Bizna, aki azt mondta R. Simeon the Pious nevében: Aki imádkozik, úgy viselje magát mintha a Shechinah lenne előtte, amint írva vagyon, Istent állítottam mindíg magam elé (16 A héber abc eredetének problémája, éppúgy mint a kérdés, hogyan és mikor fejtette ki hatását a kézirat megváltozása, megoldatlan marad, a kiváló középkori és modern tudósok számos kísérlete ellenére. A téma irodalmáról lásd: Bergstrasser. G., Hebraische Grammatik, p. 29 ff., amihez hozzávehetjük Grunberg, S., Die ursprungliche Schrift des Pentateuchs (cf. Munk, M., Ezra Ha Sofer, p. 69 ff.); és Goldschimdt, V., Unser Alphabet, mely mindkettőt támogatják a rabbik nézetei).

De mit jelenthet a passzus, nem tudták elolvasni az írást, R. Simeon nézete szerint, aki azt állítja hogy az írás nem változott meg? - Rab azt mondta: A passzust Gematriában írták (17 Akár (a) rejtjelkulccsal, ami a jelentett szó helyett számtani értéket ad meg, vagy (b) a betűk permutációjával előállított kód, mint jelen esetben (Levias, c., J. E., v. 589.) . A Gematria etimológiája homályos. Általában a [G]-ből, "notarius" (notarious?, notary: angol) eredeztetik, lásd: loc. cit.): Y-T-T. Y-T-T. ‘A-D-K. P-U-G-H-M-T (18 ynjdup lst ,yh ,uh). Hogyan interpretálta ezt nekik? Mint M-N-A. M-N-A. T-K-L. U-F-R-S-Y-N (19 Kicserélve az abc betűit a at bash (angol) ac ,t (héber) elv alapján, az elsőt az utolsóval; a másodikat az utolsó előttivel stb. A héber így olvasható ezután: ihxrpu ke, tbn tbn Mene, Mene, Tekel, Upharsin). - "Mene", Isten megszámlálta a királyságodat és véget vet neki. "Tekel", Megmérettettél és hiányosnak találtattál. "Peres" (hogy lett Upharsinból Peres?), királyságod felosztatott és a Médeknek és Perzsáknak adatott.

Sámuel azt mondta: Így íratott: M-M-T-U-S. N-N-K-F-Y. ‘A-’A-L-R-N (20 Az eredeti szavakat itt függőlegesen és nem vízszintesen írták, így:

[H]	[H]	[H]	[H]	[H]
[H]	[H]	[H]	[H]	[H]
[H]	[H]	[H]	[H]	[H]

). R. johanan azt mondta: Azt írták: A-N-M. A-N-M. L-K-T-N-Y-S-R-F-U (21 iprxhb e,k obt obt , a bal-jobb irányt haszálva a jobb-bal helyett (a héber írás jobbról balra halad normális esetben). A permutáció ezen rendszere nem mesterséges alkotás (nem különleges dolog) volt, hanem jólismert módszer volt titkos kódban való íráskor, lásd: Gandz, S., Proceedings of the American Academy for Jewish Research, IV, 89); míg R. Ashi azt mondja: Azt írták: N-M-A. N-M-A.K-T-L. F-U-R-S-Y-N (22 ihxrup k,e tnb tnb ti. Dániel arrébbmozdított minden szó második betűjét az elejére).

Mishnah:
Senki nem lovagolhat a király lován, vagy ülhet a trónján, vagy használhatja jogarát, senki nem láthatja őt mikor haját levágják (vajon lehet-e akkor fodrásza?), vagy mikor mezítelen (elég ha sötét van szex közben, vagy jöhet a legendás lepedő?), vagy mikor fürdőjében van, mivel írva vagyon: Bizony állíts magad fölé egy királyt (23 Deut. XVII, 15) - hogy csodálata legyen rajtad.

Gemara:
R. Jacob azt mondta R. Johanan nevében: Abishag megengedett volt Salamonnak házasságban (24 ha úgy kívánta volna) de nem Adonijahnak (25 Salamon idősebb fivére aki biztosítani akarta Abishagot mint feleségét, mint örökséget az apjától, mint nyilvános megerősítését igényéről a trónnak, az öröklés ősi törvénynek megfelelően [cf. II Sam. XII, 8 és Herodotus III, 68]) Megengedett volt Salamonnak, mivel ő király volt, és egy királynak szabad használnia a király jogarát (26 ti. mindent ami a királyhoz tartozott, beleértve a háremét); de tiltott volt Adonijahnak, mivel ő közember volt.

Mik a tények Abishaggal kapcsolatban? - Írva vagyon: Dávid király öreg volt, súlyos években stb. Szolgái azt mondták neki, Legyen keresett stb. Tovább az vagyon írva: Kerestek neki egy szép (fair, angol) leányt stb.; és írva vagyon, És a lány (Abishag) nagyon szép volt, és a király egy társa lett és szolgált néki (27 I Kings I, 1-5 ff.). Azt mondta (a lány) neki, "Házasodjunk össze", de Dávid azt mondta: "Tiltva vagy nekem" (28 mivel már megvolt neki a neki juttatott számú tizennyolc feleség). "Mikor a bátorság elhagyja a tolvajt, erényessé válik" (29 tehetetlenséggel gúnyolja így), vetette oda (gibed = angol) (a lány). Aztán azt mondta (a fickó) szolgáinak, "Hívjatok Bath-Sheba-nak". És azt olvassuk: És Bath-Sheba elment a királyhoz annak kamrájába (30 I Kings I, 15). Rab Judah azt mondta Rab nevében: Azon alkalommal Bath-Sheba tizenháromszor szárította meg magát (31 ti. (ennyiszer) közösültek).

R. Shaman b. Abba azt mondta: Jöjj és lásd míly nagy ellenérzéssel van válás megadva; Dávid királynak megengedtetett yihud Abishaggal, de válás nem egy feleségével sem (32 ami lehetővé tette volna számára összeházasodni Abishaggal).

R. Eliezer (33 [Ms. M.: R. Eleazar (b. Pedath), v. Git. 90b.]) azt mondta: Azért aki elválik az első feleségtől, maga az oltár is könnyeket hullat, amint írva vagyon: És ezt te tovább teszed, befeded az Úr oltárát könnyekkel, sírással és sóhajtással, olyannyira hogy többé nem fogadhatja az áldozatot, sem nem fogadhatja azt jó akarattal a te kezedből (34 Mal. II, 13). Továbbá írva vagyon Mégis azt mondod, Mire föl? Mert az Úr tanú volt közted és ifjúságod felesége között, aki ellen áruló módon viselkedtél, habár ő a te társad és szövetséged felesége (35 Mal. II, 14).

(Itt nagyon rámentek a válásra. Nem a királyról kéne szóljanak?)

R. Johanan - vagy mások azt mondják R. Eleazar - azt mondta: Egy férfi feleségének halála csak annak tulajdonítható, hogy nem tudta kifizetni adósságait (36 a "mértéket mértékért" elvet (kereszthivatkozás: Sotah 8b) alkalamazhatónak vették itt; mivel a férfi megfosztatott egy másik tulajdonától, a legdrágább tulajdonától fosztatik meg büntetésül), amint mondva vagyon: Ha nincs mivel fizetned, miért vegye el az ágyat alólad (37 Prov. XXII, 27)? R. Johanan szintén azt mondta: Az, akinek első felesége meghalt annyira bánkódik mintha a Templom pusztulása történt volna napjaiban, amint írva vagyon: Férfinak fia, íme elveszem tőled szemed kívánságát egy csapással; de ne gyászolj se ne sirasd; sem könnyeid ne follyanak (38 Ezek. XXIV, 16-18). Ismétcsak írva vagyon, És szóltam a népnek reggel, és még a feleségem is meghalt. És továbbá írva vagyon, Íme megszentségtelenítem Szentélyemet, erőd büszkeségét, szemed kívánságát (39 hasonlítva valakinek feleségének halálát, akit a rabbit mint a fő faktort jelölnek meg az otthon szentségének őrzésében, a Szentély pusztulásához).

R. Alexandri azt mondta: A világ elsötétül annak számára kinek felesége meghalt napjaiban (ti. előtte halt meg), amint írva vagyon, A fény sötét legyen sátora miatt (40 ukvtc (E.V. "sátorában"), metafórikusan feleségére használva. Ezért, "A fény sötét legyen a felesége elvesztése miatt." Lásd Deut. V, 30. M. K. 7b) és lámpája fölötte legyen kioltva (41 Job XVIII, 6). R. Jose b. Hanina azt mondta: Léptei megrövidülnek (42 testi ereje csökken), amint mondva vagyon: Léptei ereje egyenesedjen ki (43 Ibid. 7). R. Abbahu azt mondta: Elméje összeomlik, amint írva vagyon, És saját tanácsa sújtja le őt (44 Ibid.).

Rabbah b. Bar Hannah azt mondta R. Johanan nevében: Hogy befolyásoljunk egy egyesülést férfi és nő között oly' nehéz mint kettéválasztani a Vörös Tengert (45 az izraeltiák átkeléséhez), amint írva vagyon: Isten teszi hogy magányosság lekozzon a házakban; kihozza a rabokat jólétre (46 Ps. LXVIII, 7. Ezt a passzus két részének egymásmellérendeléséből vezetjük le, azaz a magányos egyesülés megcsinálásának nehézségét és házakban lakozást mint férfi és feleség hasonlítja össze az izraeliták kihozását Egyiptomból, ti. foglyok kihozását fogságból jólétbe. Jelen szöveg folytatódik: "Ne olvass thmun-t, hanem thmunf (mint mikor kihozta). Ismét ne olvasd ,uraufc hanem ,urha hfc (jajszóval és dallal). Ti., csakúgy mint az izraeliták kihozatala jajszót váltott ki Egyiptomból és örvendezést az izraelitákból, úgy van ez mikor nincs kölcsönös elégedettség a házaséletben (kereszthivatkozás: Midrash Tanhuma ‘Thisa 5). Ezen passzus azonban hiányzik a legtöbb kiadásban és Ms. M; v. D.S. a.l) (elég ad-hoc alapúnak tűnik néha a passzusok citálása...). De valóban így van ez? Nem mondta Rab Judah Rab nevében: Negyven nappal azelőtt hogy az embrió megformálódik, egy mennyei hang jön elő és azt mondja: Ennek és ennek a lánya ennek és ennek (47 ti., mivel házasság előre elrendelt, mi a nehézsége férfi és nő párosodásában?)? - Nincs nehézség: Ez vonatkozik az első házasságra; a korábbi állítás a másodikra.

R. Samuel b. Nahman azt mondta: Minden dolgot helyettesíteni lehet, kivéve valaki fiatalságának feleségét, amint írva vagyon, És valaki fiatalságának felesége visszautasítható (48 Isa. LIV, 6)?

Rab Judah tanította fiát, R. Isaacot: Csak valaki első feleségével talál valaki élvezetet (49 szó szerint: "lélek felgyorsulását"), amint írva vagyon: Szökőkutad legyen áldott és legyen élvezeted fiatalságod feleségével

22b
(1 Prov. V, 18). "Milyen fajta nőről beszélsz?" kérdezte őt. - "Olyanról mint az anyád" volt a válasz. De igaz ez? Nem tanította Rab Judah fiának, R. Isaacnak a passztust: És találd keserűbbnek mint a halált a nőt kinek szíve csapdák és hálók (2 Eccl. VII, 26), és fia azt kérdezte tőle: "Miféle nő?" Azt válaszolta: "Olyan mint az anyád"? - Igaz, lobbanékony nő volt, de ennek ellenére könnyen lecsillapítható egy szóval.

R. Samuel b. Unya azt mondta Rab nevében: Egy nő házasság előtt alaktalan göröngy (3 ti. meghatározatlan karakterű), és csak azzal köt szövetséget aki hasznos edénnyé alakítja át, amint írva vagyon: Mert a te megcsinálód a te férjed; a Seregek Ura az ő neve (4 Isa. LIV, 5. Ahgy Isten formálta Izrael karakterét, úgy formálja a férj a feleségét).

Egy Tanna azt tanította: Egy férfi halálát senki nem érzi csakis a felesége; és egy nőét csak a férje. Az előzőre vonatkozóan mondva vagyon: És Elimelech, Naomi (5 megmutatva hogy a veszteség főleg az övé volt) férje meghalt (6 Ruth I, 3). És az utóbbira vonatkozóan írva vagyon: És rólam, mikor Padanból jöttem, Rachel meghalt nekem (7 Gen. XLVIII, 7).

ÉS NEM LÁTHATJA ŐT SENKI stb. Rabbijaink azt tanították: A király haját minden nap megnyírták; a Főpapét minden szombat este, és a közpapokét minden harminc nap. "A király haját minden nap megnyírják." amint írva vagyon, Szemeid a királyt az ő szépségében lássák (8 Isa. XXXIII, 17). "A Főpapét minden szombat este." R. Samuel b. Nahman azt mondta R. Johanan nevében: ez a hetente megújuló papi szolgálat miatt van (9 a Templomszolgálat vezetésében).

"A közpapok egyszer harminc naponta", mert írva vagyon: Sem le ne borotválják fejüket, sem ne tűrjék tincseik (pera') növését: csak vágják vissza a fejük(ön lévő hajat) (10 Ezek. XLIV, 20). A törvény azonosságát a pera' itteni és a Nazarenusról szóló részből következtetjük ki; itt írva vagyon: Ne hagyják hajuk tincseit ('pera) hosszúra nőni; míg ott azt állítják, Hagyja haja tincseit (pera') hosszúra nőni (11 Num. VI, 5). Épp mint ott, egy harminc napos növekedést értettek, így itt is (12 ti., nem hagyták nekik hajukat nyíratlanul nőni harminc napig). És azt is tanultuk (13 az idézett állítást alátámasztóan, kereszthivatkozás: Cf. Nazir 5a): A meghatározatlan neziruthra (14 lásd: Glos.) vonatkozó időtartam harminc nap. Honnan vezetjük le ezt a másik passzusból? - R. Mathna azt mondta: Írás állítja, Szent (yihyeh) kell legyen (15 Ibid.); a yihyeh gematriája (16 lásd: supra p. 121, n. 4) harminc lévén (17 a vhvh számértéke 10+5+10+5=30).

R. Papa azt mondta Abayenak: De netalán azt jelenti, hogy ne növesszék hajukat olyan hosszúra - ti egy egész hónapra (18 így Tosaf. s. v. tnhtu. A szövegben kkf áll, ami szerint R. Papa kérdezi: Talán azt jelenti hogy ne hagyják egyáltalán nőni hajukat? Rashal, követve Tosaf értelmezését törlölve a kkf-t. Epstein, B. (Torah
Temimah on Num. VI, 5) azt az ügyes felvetést teszi, hogy a szó kkf két szóból áll ’k kf (a teljes harminc nap))? - Azt válaszolta: Ha az lenne írva, "Ne hagyják a hajukat "pera"-vá nőni"; azt jelentené amit felvetsz. De mivel a szöveget úgy olvassuk: És tincseiket (pera') ne hagyják nőni, ez azt jelenti hogy hagyhatják "pera"-vá válni, de azután nem hagyhatják tovább nőni. Ha így van, hogy a tiltás azon a passzuson alapul, akkor ma is érvényesnek kellene lennie, mikor nincs Templom! - Ezen korlátozás analóg a boréval: ahogy a bor csak akkor volt tiltott nekik mikor beléptek a Templomba (19 Ezek. XLIV, 21: Sem ne igyon egy pap se bort mikor belépnek a belső udvarra), de megengedett bármely más időben, úgy a haj növesztése csak akkor tiltott mikor van bejárás a Templomba és megengedett minden más alkalommal. De engedélyezett-e bor számukra mikor nincs belépés a Templomba? Nem azt tanították: Rabbi azt mondta: Véleményem szerint papoknak jog szerint minden időben tiltott kéne legyen bort inni (20 egy elővigyázatossági intézkedés iszákosság ellen, nehogy a Templomot hirtelen újraépítsék és a papok elhívva hogy belépjenek a szolgálatba, [kereszthivatkozás Yad Ramah] (azért egy ilyen épület nem egyik pillanatról a másikra épül...)), de mit tehetek látva hogy balsorsuk (a Templom pusztulása) mennyivel többet nyom az ügyben (21 a tény hogy a Templom el van pusztítva gyors visszaiktatásukat távolivá teszi)? Amire Abaye azt mondta: Kivel egyetértésben isznak a papok bort manapság? Rabbival egyetértésben. Ezért lehetséges arra következtetni hogy a rabbik megtiltották (22 még a Templom utáni időkben is. Nem kéne akkor pera'-nak szintén tiltva lennie, mert senki pap nem tudhatja mikor kell szolgálatban lennie és mikor nem?)! - Abban az esetben az indok a következő: a Templomot gyorsan újáépíthetik és mikor egy pap alkalmas szükséges előírt szolgálatára, lehet hogy nem találják. Akkor itt szintén (ti., a hajnövesztés tiltására vonatkozóan) ugyanaz nem történhet meg? - A későbbi esetben lehetséges neki megnyírnia a haját és azonnal belépni. De ott szintén (sc. borivás) akárki alhat egyet (ti. kialussza) és aztán lép be? Mert Aha azt mondta: Egy mil séta vagy egy kis alvás ellensúlyozza a bor hatását. De erről bizonyosan azt állapították meg: R. Nahman azt mondta R. Abbahu nevében: Ez csak arra vonatkozik aki nem ittasabb mint egy rebi'ith (23 egy folyadékmérték, egy log negyede (hat tojás tartalma)); de ha többet ivott, a séta csak nagyobb fáradtságot okoz, és az alvás több ittasságot! (feltehetőleg a szédülést társítja az ittassághoz)

R. Ashi azt mondta: Mivel akik bortól részegek beszennyezik a szolgálatot ha működnek hivatalukban, a rabbik beiktatták az elővigyázatossági intézkedést (24 hogy még a mai napon is papok nem ihatnak nehogy a Templomot hirtelen újáépítsék és szolgálatuk szükségessé váljon); de látva hogy azok hosszú hajukkal nem szennyezik be a szolgálatot, nem hoztak határozatot ellenük.

Egy ellenvetést tettek: A következő papok halállal felelősek / halálra ítélendők: azok akik hagyják megnőni hajukat és azok akik bortól ittasak (25 Tosef. Ker. I). Namost, azokról akik bortól ittasak ez helytálló, mivel írva vagyon, Ne igyál bort sem erős italt, sem fiaid veled, hogy meg ne halj (26 Lev. X, 9). De honnan tudjuk ezt azokra akiknek hosszú a hajuk? - Mivel az előző beolvasztották az utóbbiba, mivel írva vagyon, Sem ne borotválják meg fejüket sem ne hagyják tincseiket megnőni, amiket azt követi, Sem ne igyanak bort stb. Ezért, épp mint az ittasság szolgálat alatt halállal büntethető, és így a hosszú haj is. És az is következik, épp mint ahogy ittasság beszennyezi a Templomszolgálatot, úgy a hosszú haj növesztése (27 ezért ezen feltétel szerint tiltott kell legyen mind a mai napig?)! Ez egy probléma (28 kereszthivatkozás: Ta'an. 17b és v. p. 128, n. 1).

Rabina azt mondta R. Ashinak: Mielőtt Ezékiel eljött, és elmondta ezt nekünk (hogy azok akik hagyják megnőni hajukat és hivatal viselése így halállal sújtandó), ki állította ezt (29 mivel ha nem volt forrás, a bűnt nem lehetett ílymódon büntetni)? - De nézeted szerint (30 hogy egy korábbi forrás volt szükséges), mi legyen R. Hisda állításával, viz., Ezen törvényt (31 hogy egy körülmetéletlen pap nem alkalmas rá hogy szolgáljon a Templomban) nem Mózes tanításából tanultuk, míg Ezékiel eljött és tanította, Senki idegen, körülmetéletlen szívben és körülmetéletlen húsban nem léphet be Szentélyembe hogy szolgáljon engem (32 Ezek. XLIV, 9). De mielőtt Ezékiel eljött, ki állította ezt? Következtetésképpen hagyomány kellett legyen, és aztán Ezékiel eljött és támogatást talált rá az Írásban (ti. a Pentateuch). Hasonlóképpen itt is, a hajnövesztés kérdésében, ez is egy hagyományos tanítás volt, és Ezékiel pusztán jóváhagyta ezt az idézett passzusban, [továbbá a Halacha, amint átörökítették, csak azt állítja hogy halállal felelősek, de nem hogy beszennyezik a Templomszolgálatot] (33 S. Luria törli a bekeretezett passzust. Valóban ez a válasz amit a Ta'an 17b-ben adtak a kérdésre, amit itt megválaszolatlanul hagytak supra 127, v. n. 5).

Mi a jelentése annak, Csak nyessék meg fejüket (problémát okoz a fordításban hogy "hair" angolban bármilyen szőrzetet jelenthet, és a fejen lévő szőrzet nem feltétlen kizárólag a hajat jelenti (hanem bajusz és szakáll is elképzelhető))? - Egy Tanna azt tanította: Julian stílusban vágni le a hajat (34 a hivatkozás nem tiszta, lásd: Krauss, op. cit. I, 644). Az mi volt? - Rab Judah azt mondta Samuel nevében: Egy egyedi frizura. De hogy nézett ki? R. Ashi azt mondta: A haj egy sorának végei a következő gyökerei mellett feküdtek.

Rabbi azt kérdezte: Milyen módon vágták le a Főpap haját? - Azt válaszolta: Menj és figyeld meg Ben Eleasa (35 Rabbi veje) frizuráját. Azt tanították: Nem semmiért adott ki Ben Eleasa oly sok pénzt hajának vágására, hanem hogy megmutassa a Főpapi divatot. (És hogy ez milyen sokat mond itt a mi számunkra!)