Mostanában már ezt a címet is hallottam emlegetni, mint mai judaizmus alapkönyveinek egyikét (a Tanach és a Talmud mellett).
Azonban a könyv fellelhetetlen, magyar fordítása ennek sem készült soha.
Mindenesetre megemlítjük, mert miért ne.
Több vallási könyvre a magyar zsidó szervezetek (élén a MAZSIHISZ-el) alapokmányaiban nem történik.
De azért most már lófasz a seggüökbe a titkolózó majmainak! Tökömér' nem lehet hozzáférni a legalapvetőbb információkhoz sem!
2010. május 17., hétfő
2010. május 4., kedd
Sanhedrin, 23-as fólia
Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
23a
3. fejezet
Mishnah: polgárok pereit hárman tárgyalják. Mindegyik peres fél választ egyet, és a kettő együtt választ egy harmadikat: Így tartja R. Meir. De a bölcsek úgy szabályozzák: A két bíra nevezi a harmadikat. Mindegyik fél tiltakozhat a másik által kiválasztott bíra ellen, így tartja R. Meir. De a bölcsek azt mondják: Mikor van ez így? Csak ha a tiltakozó bizonyítékot mutat be arra hogy ők rokonok vagy más miatt alkalmatlanok; de ha megfelelnek vagy a beth-din elismeri mint mumhin (1 lásd: Glos.), akkor nem lehet kizárni őket.
Mindegyik fél visszautasíthatja a másik által állított tanúkat (2 a Gemara tárgyalja a feltételeit az ilyen kizárásoknak): így tartja R. Meir. De a bölcsek azt mndják, mikor van ez így? Csak mikor bizonyítékot hoznak hogy ők rokonok vagy más módon alkalmatlanok; de ha jogilag alkalmasak, senki nem zárhatja ki őket.
Gemara:
Miért válasszon mindegyik fél egy Beth dint (3 ami három bírából áll. "EGY"-el a Mishnahban a szöveg egy bíróságot ért, mely értelmezés szerint kilenc bíra szükséges. Így Rashi. Ez azonban egy nagyon erőltetett értelmezés, különösen a Mishnah nyitó állításának fényében: POLGÁROK PEREIT HÁRMAN TÁRGYALJÁK. Tosaf. ezért azt állítja, hogy a kérdés azon a feltételezésen alapul, hogy a Mishnah jelentése ez: Mindegyik peres fél kiválaszt egy teljes Beth dint; és mikor a két bíróság egyesülve kinevez egy harmadikat, és ez a harmadik bíróság az ami tárgyalja az ügyet. Ezért a kérdés: Miért e nehézkes megközelítés: a két peres fél nem választhat egyesülve egy bíróságot, ami megtárgyalja a pert?): nem elég három bíra? - A Mishnah jelentése tehát: Ha minden fél kiválasztott egy különböző Beth dint, tehát egy nincs kölcösnösen elfogadva, összefogva ki kell választaniuk egy harmadikat (4 de ez nem azt jelenti hogy az eljárás kezdettől fogva így kell lefollyon). Akkor az adós is visszautasíthatja a kölcsönadó által kiválasztott Beth dint? Nem mondta-e R. Eleazar (5 Infra 31b egy, a tárgyalás helyéről szóló vitában): Ez csak a kölcsönadóra vonatkozik, de az adós kénytelen megjelenni a tárgyaláshoz a kölcsönadó városában? - Úgy van ahogy R. Johanan mondta lentebb: Ezt csak a Szíriai törvényszékek vonatkozásában tanultuk (6 a rómaiak által és a zsidó bírók feletteseiként felállított törvényszékek, amik döntését precedensek és józan ész alapján, semmint biblikus vagy rabbinikus törvények alapján hozták döntéseiket, kereszthivatkozás: Buchler, Sepphoris, 21 ff.); és így itt is; de nem Mumhin (7 ezek nem kizárhatók az adós által). R. Papa azt mondta: Vonatkozhat ez még egy Mumhinra is, pl. R. Huna és R. Hisda bírósága (8 R. Huna bírósága Suraban volt, és R. Hisda iskolája, Sherira szerint Matha Mehasiaban, Sura külvárosában), mivel az adós azt mondhatja: Bajt okozok neked (9 mivel míg csak arról van szó, hogy az adósnak nem lehet ereje a kölcsönadót nagy bajba sodorni a helyszín választásával, látva hogy az adós kötelezettséggel viseltetik a kölcsönadó felé, ezen ellenvetés nem tart ki mikor a két bíróság olyan közel van egymáshoz)?
Azt tanultuk: A BÖLCSEK ÚGY SZABÁLYOZZÁK: A KÉT BÍRA NEVEZI A HARMADIKAT. Namost, azt kéne gondolnod hogy azt jelenti ahogy mondtuk, viz., Beth din (10 ti., mindkét peres fél választ egy Beth dint); egy Beth din, miután visszautasították elmehet és választhat egy másikat (11 bizonyosan nem!)? Ismét, hogyan értelmezed, MINDEN FÉL VÁLASZT EGYET (12 ami azt jelzi hogy a tényleges eljárás így kell történjen (ez kell legyen a szándék vele kapcsolatban) az elejétő fogva)? - De ez azt jelenti: Minden peres fél kiválaszt egy bírát, ezen két peres fél közösen választ egy harmadikat. Miért kéne így tenniük? - Azt mondták "Nyugaton" (13 R. Jeremiah, supra 17b) R. Zera nevében: Mivel mindegyik választ egy bírát, és közösen (a peres felek) választanak egy harmadikat, egy igaz ítéletet fognak meghozni (14 mivel mindkét fél bizalommal van a bíróság felé).
DE A BÖLCSEK ÚGY SZABÁLYOZZÁK stb. Azt kell mondanunk, hogy különböznek (15 R. Meir és a bölcsek) a Rab Judah által Rab nevében idézett törvény vonatkozásában? Mert Rab Judah azt mondta Rab nevében: Tanúk nem ellenjegyezhetnek egy okiratot, ha nem tudják ki az aki velük együtt aláírja (16 ti. kik a többi tanúk. Ennek oka hogy a többi tanú alkalmatlannak bizonyulhat, mely esetben mindkét aláírás semmis, és a megfelelő aláíró szégyenbe kerül): R. Meir ezért nem ért egyet Rab Judahnak Rab nevében tett kijelentésével (17 ti., nem tartja szükségesnek hogy a tanúk megelőzőn tudjanak arról ki fog csatlakozni hozzájuk; és ugyanígy szükségtelen hogy a két bíró előzetesen tudja, a harmadik alkalmas és megfelelő személy lesz-e; ezért a harmadikat a peres felek választják), míg a rabbik elfogadják (18 lásd előző jegyzet, az érvelés fordított)? - Nem, mind egyetértenek Rab Judahnak Rab nevében tett állításával és egyikük sem vitatja hogy a harmadik bírónak bírnia kell kollégái hozzájárulását, csak abban különböznek hogy vajon a peres felek beleegyezése szükséges-e. R. Meir fenntartja hogy a peres felek beleegyezése szükséges, míg a rabbik fenntartják, hogy csak a bíráké szükséges, de a peres feleké nem.
A fenti szöveg azt állítja: Rab Judah azt mondta Rab nevében: Tanúk nem írhatnak alá okiratot stb. Hasonlóképpen azt tanították: A tisztességes gondolkodású (19 ,gsv hheb, [(a) "az óvatos" (Buchler); (b) "az istenfélő" (Muller); (c) "a nemes" (Klein, S. ,usvhv hgsn I, 72 ff.)]) része Jeruzsálem népének így szokott cselekedni: Nem írnának alá okiratot anélkül hogy tudnák ki írja alá rajtuk kívül; nem ülnének ítéletet ha nem tudnák ki ül velük együtt; és nem ülnének asztalhoz anélkül hogy ismernék azokat akikkel esznek.
MINDKÉT FÉL TILTAKOZHAT A MÁSIK ÁLTAL KIVÁLASZTOTT BÍRÓ ELLEN.
Akkor hát bárkinek joga van visszautasítani bírókat? - R. Johanan azt mondta: Ez a Szíriai bíróságokra vonatkozik (20 v. supra p. 130, n. 2). De azt mondod hogy Mumhint nem lehet visszutasítani? Bizonyára, hiszen az utolsó záradék azt állítja, DE A BÖLCSEK AZT MONDJÁK: MIKOR VAN EZ ÍGY? CSAK HA AZ ELLENZŐ BIZONYÍTÉKOT MUTAT BE AKÁR ARRÓL HOGY ŐK ROKONOK, AKÁR HOGY MÁS MÓDON ALKALMATLANOK; DE HA MEGFELELNEK ÉS A BETH DIN ELISMERI ŐKET MINT MUMHIN, NEM LEHET KIZÁRNI ŐKET: nem az következik ebből hogy R. Meir még Mimhunokról is beszél! - Ezért ez azt jelenti: De ha megfelelnek, akkor a Beth din által kijelölt Mumhin rangjában vannak, és így nem kizárhatóak.
Jöjj és halld: "A rabbik azt mondták R. Meirnak: Nem tartozik hozzá hogy visszautasítsanak egy bírót aki Mumeh a nyilvánosság számára (21 Ebből kikövetkeztethető hogy R. Meir véleménye szerint még egy Mumhin is visszautasítható)? - Ezt mondd: Nem tartozik hozzá hogy visszautasítson egy bírót akit a nyivánosság Mumehként fogad el. Hasonlóképpen tanították: Valaki addig mehet el (22 de nem egy illetékes testület, mely esetben R. Meir egyetértene a rabbikkal) bírók visszautasításában amíg vállalja hogy a tettet egy Mumhinokból álló Beth din előtt tárgyalják (23 ez a fordítás egy javított szöveget követ. Lásd széljegyzetet a jelen kiadásban): Ez R. Meir nézete (24 mert nyilvánvaló hogy még R. Meir is egyetért azzal hogy egy Mumhint nem lehet elutasítani).
De a tanúk (mikor nincsnek alkalmatlannak minősítve)olyanok mint egy Mumhin (25 mind szakértők tanúsítani amit tanúsítanak); de R. Meir azt mondta: MINDKÉT FÉL VISSZAUTASÍTHATJA A MÁSIK ÁLTAL ÁLLÍTOTT TANÚKAT! - Bizonyos hogy ezt ezzel kapcsolatban mondták: Resh Lakish azt mondta: Képzelj el egy szent szájat (sc. R. Meir) amint kimond ilyen dolgot (26 nyilvánvalóan abszurd az javasolni hogy egy peres fél által a maga javára állított tanúkat ellenlábasa egyszerűen visszautasíthatja)! Ezért azt olvasd "A TANÚ" (egyesszám) (27 ti., mindketten visszautasíthatnak egyetlen, a másik fél által állított tanút: egy egyedüli tanú természetesen nem egyenrangú egy szakértő Beth dinnel). De mire alkalmas egyetlen tanú? Azt kell-e mondjuk, a pénz tényleges kifizetésére (28 ti., az adóst az ő bizonysága mellett kötelezik fizetésre)? De akkor tanúbizonysága biblikusan érvénytelen! Ha egy eskű adminisztrációjához, akkor bizonyítása jogilag éppoly megbízható mint kettőé (29 ha a felperesnek egy tanúja van maga mellett, tanúbizonysága arra elég hogy az alperest egy esküre kötelezzék; és az alperes nem utasíthatja el ezt a tanúbizonyságot éppúgy, ahogy nem utastíhatná el két tanú tanúságtételét)! - Valóban a pénz kifizetésére utal, de ez (sc. R. Meir szabályozása) csak ott merül fel ahol mindkét fél önkéntesen elfogadta tanúságtételét mint két tanúéval egyenértékűt. Akkor mit tanít ezzel: hogy visszaléphet? De ezt már egyszer megtanultuk (30 viz., a következő Mihnahban): Ha valaki azt mondja, Elfogadom az apámat, vagy apádat megbízhatónak (31 hogy bíróként vegyen részt egy vitában, habár normális esetben a peres felek rokonai alkalmatlanok. Hogy a hivatkozás bírókra vonatkozik, az abból a tényből következik, hogy három pásztor van említve), vagy bizalmam van három pásztorban (32 abban az időben a társadalom legalsó rangját képviselték), R. Mair azt mondja, Később visszaléphet, de a bölcsek úgy szabályozzák, hogy nem.
23b
És erre Dimi, ki R. Nahman fia, ki R. Joseph fia azt az észrevételt tette:Ez azt jelenti, hogy pl. elfogadta őt a három bíró egyikének (1 és mivel a három bíró egyike akalmatlan a biblikus törvény értelmében, visszaléphet; így itt, mivel egy tanú nem írhat elő fizetési kötelezettséget a biblikus törvény szerint, habár elfogadták mint szavahihetőt, visszaléphet. Következtetésképpen más informáltak bennünket erről. Azt kérdezhetik, Miért említik R. Dimri észrevételét egyáltalán: nem merül fel a probléma minden esetben? De e nélkül a kijelentés nélkül azt mondhatnák, hogy a peres felek visszaléphetnek ebben az esetben, mert két szabálytalanság van: (a) csak azt engedték meg neki hogy megpróbálja a pert; (b) még ő is biblikusan alkalmatlan volt. De ha csak egy rendellenesség van, mint a tárgyalt esetben, ahol egyetlen tanút elfogadtak mint kettőnek megfelelőt, azt gondolhatnánk, hogy a peres felek nem léphetnek vissza. Ezért R. Dimri értelmezését felhozták, hogy megmutassák, hogy itt is csak egy hiba volt, azaz a bírók egyike rokon volt (Tosaf))! - Mindkettő szükséges. Ha csak az "apák"-ra vonatkozó törvényt említette volna, azt lehetett volna feltételezni hogy csak ott szabályozzák a rabbik (2 a bölcsek) hogy nem léphet vissza, mivel "én apám" és "te apád" alkalmas hogy bíróként lépjen fel más ügyekben; de ahol egy tanút elfoganak mint kettőt, valaki azt gondolhatná hogy a rabbik egyetértettek R. Meirrel, mivel ő általánosságban alkalmatlan (3 hogy kettőnek számítsuk be). Míg ha a törvényt úgy állították volna föl ebben a példában, azt gondolhattam volna hogy csak itt szabályozza R. Meir így; de a másik esetben egyetért a rabbikkal (4 az előző érvelés megfodítása alapján). Ezért mindkettő szükséges. De mivel az első záradék "BÍRA"-T (egyesszám) említ, míg a másodikat úgy olvassuk, "TANÚK" (többesszám), az következik hogy ezt szó szerint tanították (5 ami elveti Resh Lakish értelmezését, ezért az eredeti proléma megmmarad)? - R. Eleazar azt mondta: Ez egy olyan eset ahol ők (a peres felek) együtt a másikkal előjönnek hogy kizárják őket (6 és kettőnek felhatamazása van visszautasítani; de éppenséggel a hivatkozás két tanúra vonatkozik). De őt felhatalmazták hogy megtegye ezt, látva hogy érdekelt fél (7 ezért csak egy tanú marad, és senkinek nincs ereje félredobni kettő bizonyítékát)? - R. Aha, ki fia R. Ika-nak, azt mondta: Igen; pl., ahol nyilvánosságra hozza ellenkezése alapját. Milyen ellenkezésről van szó? Mondjuk azt, egy ellenvetés rablás vádjának alapján? De az vele marad, látva hogy ő érdekelt fél? Ezért olyan ellenvetés kell legyen amit családi alkalmatlanság alapján tettek (8 pl., miszerint ő egy felszabadítatlan rabszolga leszármazottja volt, akinek tanúságtétele elfogadhatatlan). Namost R. Meir vitatja / fenntartja hogy ők (sc. a peres fél és támogatója) a férfi családja ellen tanúskodik (9 és ebben az esetben a peres fél nem érdekelt fél), míg ő automatikusan kizárásra kerül; és a rabbik fenntartják hogy miután mindent egybevetve, ő egy érdekelt fél.
Mikor R. Dimi eljött Palesztínából (10 lásd: p. 393, n. 1) azt mondta R. Johanan nevében: A vita csak ott merül föl ahol a felperes azt mondta hogy tud állítani két pár tanút. Namost R. Meir fenntartja hogy a peres fél köteles megerősíteni a második készlet tanúra vonatkozó állítását (11 ezért az alperest nem tekintjük érdekelt félnek mikor tanúsítja az első pár egyikének családi alkalmatlanságát, mivel a felperes köteles felmutatni a második készletet minden esetben, akik önmagukban elégségesek. Ha a felperes képtelen előadni egy második készletet, ő a felelős saját veszteségéért); míg a rabbik azt mondják hogy nem köteles (12 következtetésképpen első állítása ellenére kitarthat állítása mellett pusztán az első pár tanúra alapozva, és így az alperes válik az érdekelt féllé abban a vonatkozásban, hogy az egyik tanút megpróbálja kizáratni. - Tosaf. és Rashi egyik értelmezése. Rashi azonban megfordítja a sorrendet és ad mégegy értelmezést). De ha csak egy pár tanút ajánlanak fel, mindenki egyetért abban hogy őket nem lehet kizárni.
R. Ammi és R. Assi azt mondták R. Dimi jelenlétében: Mi van ha csak egy pár tanú van? Azt kérdezed, mi van ha csak egy készlet van? Nem épp most mondtad, "de ha csak egy pár tanút ajánlanak mindenki egyetért abban hogy nem lehet őket kizárni? De a kérdés az, mi van ha a második pár rokonokból áll vagy másként alkalmatlanok (13 mondhatjuk hogy mivel a második pár ílymódon alkalmatlanná lett minősítve,az alperes visszamenőlegesen érdekelt féllé minősül az első párt kizáró tanúságában, míg a második többé nem felhasználható, és ezért bizonyítéka minden vonatkozásban az elsőre nézve most már elfogadhatatlan? Vagy, a másik oldalról nézve, azzal érvelhetnének hogy mikor az alperes átadta bizonyítékát egy érdekeletlen fél volt, és következtetésképpen érvényes)? - Azt válaszolta nekik: Az első tanúk már tanúskodtak (14 ti., az alperesnek az elsőre vonatkozó tanúvallomása, amennyiben elfogadták, megáll).
Mások azt mondják hogy R. Ashi adta meg a fenti választ.
Azt kell mondanunk hogy vitájuk (sc. R. Meir és a rabbiké) ugyanaz mint Rabbié és R. Simeon b. Gamalielé? Mivel azt tanították: Ha valaki eljön hogy megítéltessék egy okirat és hazakah erején (15 egy állítás amit egy jogilag lefixált időpont - három év - alatt megzavaratlan tulajdon alapján tettek. Ez azt jelenti, ha valakinek a földtulajdonát megkérdőjelezik, és kijelenti hogy azt bizonyítani tudja mind egy eladási okirattal ami birtokában van, és egy hazakahval is); Rabbi azt mondta: Az esetet egy okirat alapján kell meghatározni (16 és ha nem képes előadni azt, hazakah nem határozhatja meg a tulajdonjogot. Habár hazakah-t álatlában elfogadnak mint bizonyítékot, itt nem fogadják el, mivel az alperes kijelentette hogy tulajdonában van az átruházási okirat). Rabban Simeon b. Gamaliel úgy szabályozta: Egyedül hazakah alapján határozzák meg. De erre ezt a kérdést tettük fel: Csak hazakah által, és nem okirattal (17 bizonyosan nem fenntartható hogy ha egy eladási okiratot előadnak, három év megzavaratlan tulajdont szintén bizonyítani kell!)? De inkább ezt mondd: Akár még egyedül hazakah által is. És az megállapított / szilárd tény, hogy vitájuk arról szól vajon az alperes köteles-e megerősíteni állítását (18 így: Rabbi fenntartja hogy a teljes állítást meg kell erősíteni, és ezért az okirat szükséges; míg R. S. b. G. fenntartja hogy nem szükséges megerősíteni, éppúgy mintha sosem tette volna meg, és ezért hazakah egyedül is elégséges (lásd: B.B. 169b-170a). Rabbi ennek megfelelően egyet fog érteni R. Meirrel és R. S. b. G. a rabbikkal)! - Nem, Rabban Simeon b. Gamaliel nézete szerint senki (ti., sem R. Meir, sem a rabbik) nem különböznek itt (19 mivel nyilvánvalóan lehetetlen összeegyeztetni R. Meirt R. S. b. G-lel); csak Rabbi véleményének alapjában különböznek . Így R. Meir egyetért Rabbival. De a rabbik megmondhatják neked: Rabbi ezt a szabályozást ott csak a hazakah eseteinél adja, ami csak akkor érvényes bizonyíték (20 szó szerint: "ami jön") ha létezett egy okirat (21 Három év zavartalan tulajdon csak akkor bizonyít tulajdonjogot ha az alperes arra hivatkozik hogy megvette a földet, átadtak neki egy okiratot, de elvesztette. Ezért mivel az alperes azt állította először hogy be tudja mutatni az okiratot, zavartalan tulajdon bizonyítéka nem elégséges). De itt, mivel egy pár jogállása független a másiktól, még Rabbi is egyetért abban hogy az igényjogosult nem kellállítását teljes mértékben megerősítse / alátámassza / bizonyítsa.
Mikor Rabin eljött Palesztínából (22 lásd: p. 390, n. 1) azt mondta R. Johanan nevében: A Mishnah első záradéka
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
23a
3. fejezet
Mishnah: polgárok pereit hárman tárgyalják. Mindegyik peres fél választ egyet, és a kettő együtt választ egy harmadikat: Így tartja R. Meir. De a bölcsek úgy szabályozzák: A két bíra nevezi a harmadikat. Mindegyik fél tiltakozhat a másik által kiválasztott bíra ellen, így tartja R. Meir. De a bölcsek azt mondják: Mikor van ez így? Csak ha a tiltakozó bizonyítékot mutat be arra hogy ők rokonok vagy más miatt alkalmatlanok; de ha megfelelnek vagy a beth-din elismeri mint mumhin (1 lásd: Glos.), akkor nem lehet kizárni őket.
Mindegyik fél visszautasíthatja a másik által állított tanúkat (2 a Gemara tárgyalja a feltételeit az ilyen kizárásoknak): így tartja R. Meir. De a bölcsek azt mndják, mikor van ez így? Csak mikor bizonyítékot hoznak hogy ők rokonok vagy más módon alkalmatlanok; de ha jogilag alkalmasak, senki nem zárhatja ki őket.
Gemara:
Miért válasszon mindegyik fél egy Beth dint (3 ami három bírából áll. "EGY"-el a Mishnahban a szöveg egy bíróságot ért, mely értelmezés szerint kilenc bíra szükséges. Így Rashi. Ez azonban egy nagyon erőltetett értelmezés, különösen a Mishnah nyitó állításának fényében: POLGÁROK PEREIT HÁRMAN TÁRGYALJÁK. Tosaf. ezért azt állítja, hogy a kérdés azon a feltételezésen alapul, hogy a Mishnah jelentése ez: Mindegyik peres fél kiválaszt egy teljes Beth dint; és mikor a két bíróság egyesülve kinevez egy harmadikat, és ez a harmadik bíróság az ami tárgyalja az ügyet. Ezért a kérdés: Miért e nehézkes megközelítés: a két peres fél nem választhat egyesülve egy bíróságot, ami megtárgyalja a pert?): nem elég három bíra? - A Mishnah jelentése tehát: Ha minden fél kiválasztott egy különböző Beth dint, tehát egy nincs kölcösnösen elfogadva, összefogva ki kell választaniuk egy harmadikat (4 de ez nem azt jelenti hogy az eljárás kezdettől fogva így kell lefollyon). Akkor az adós is visszautasíthatja a kölcsönadó által kiválasztott Beth dint? Nem mondta-e R. Eleazar (5 Infra 31b egy, a tárgyalás helyéről szóló vitában): Ez csak a kölcsönadóra vonatkozik, de az adós kénytelen megjelenni a tárgyaláshoz a kölcsönadó városában? - Úgy van ahogy R. Johanan mondta lentebb: Ezt csak a Szíriai törvényszékek vonatkozásában tanultuk (6 a rómaiak által és a zsidó bírók feletteseiként felállított törvényszékek, amik döntését precedensek és józan ész alapján, semmint biblikus vagy rabbinikus törvények alapján hozták döntéseiket, kereszthivatkozás: Buchler, Sepphoris, 21 ff.); és így itt is; de nem Mumhin (7 ezek nem kizárhatók az adós által). R. Papa azt mondta: Vonatkozhat ez még egy Mumhinra is, pl. R. Huna és R. Hisda bírósága (8 R. Huna bírósága Suraban volt, és R. Hisda iskolája, Sherira szerint Matha Mehasiaban, Sura külvárosában), mivel az adós azt mondhatja: Bajt okozok neked (9 mivel míg csak arról van szó, hogy az adósnak nem lehet ereje a kölcsönadót nagy bajba sodorni a helyszín választásával, látva hogy az adós kötelezettséggel viseltetik a kölcsönadó felé, ezen ellenvetés nem tart ki mikor a két bíróság olyan közel van egymáshoz)?
Azt tanultuk: A BÖLCSEK ÚGY SZABÁLYOZZÁK: A KÉT BÍRA NEVEZI A HARMADIKAT. Namost, azt kéne gondolnod hogy azt jelenti ahogy mondtuk, viz., Beth din (10 ti., mindkét peres fél választ egy Beth dint); egy Beth din, miután visszautasították elmehet és választhat egy másikat (11 bizonyosan nem!)? Ismét, hogyan értelmezed, MINDEN FÉL VÁLASZT EGYET (12 ami azt jelzi hogy a tényleges eljárás így kell történjen (ez kell legyen a szándék vele kapcsolatban) az elejétő fogva)? - De ez azt jelenti: Minden peres fél kiválaszt egy bírát, ezen két peres fél közösen választ egy harmadikat. Miért kéne így tenniük? - Azt mondták "Nyugaton" (13 R. Jeremiah, supra 17b) R. Zera nevében: Mivel mindegyik választ egy bírát, és közösen (a peres felek) választanak egy harmadikat, egy igaz ítéletet fognak meghozni (14 mivel mindkét fél bizalommal van a bíróság felé).
DE A BÖLCSEK ÚGY SZABÁLYOZZÁK stb. Azt kell mondanunk, hogy különböznek (15 R. Meir és a bölcsek) a Rab Judah által Rab nevében idézett törvény vonatkozásában? Mert Rab Judah azt mondta Rab nevében: Tanúk nem ellenjegyezhetnek egy okiratot, ha nem tudják ki az aki velük együtt aláírja (16 ti. kik a többi tanúk. Ennek oka hogy a többi tanú alkalmatlannak bizonyulhat, mely esetben mindkét aláírás semmis, és a megfelelő aláíró szégyenbe kerül): R. Meir ezért nem ért egyet Rab Judahnak Rab nevében tett kijelentésével (17 ti., nem tartja szükségesnek hogy a tanúk megelőzőn tudjanak arról ki fog csatlakozni hozzájuk; és ugyanígy szükségtelen hogy a két bíró előzetesen tudja, a harmadik alkalmas és megfelelő személy lesz-e; ezért a harmadikat a peres felek választják), míg a rabbik elfogadják (18 lásd előző jegyzet, az érvelés fordított)? - Nem, mind egyetértenek Rab Judahnak Rab nevében tett állításával és egyikük sem vitatja hogy a harmadik bírónak bírnia kell kollégái hozzájárulását, csak abban különböznek hogy vajon a peres felek beleegyezése szükséges-e. R. Meir fenntartja hogy a peres felek beleegyezése szükséges, míg a rabbik fenntartják, hogy csak a bíráké szükséges, de a peres feleké nem.
A fenti szöveg azt állítja: Rab Judah azt mondta Rab nevében: Tanúk nem írhatnak alá okiratot stb. Hasonlóképpen azt tanították: A tisztességes gondolkodású (19 ,gsv hheb, [(a) "az óvatos" (Buchler); (b) "az istenfélő" (Muller); (c) "a nemes" (Klein, S. ,usvhv hgsn I, 72 ff.)]) része Jeruzsálem népének így szokott cselekedni: Nem írnának alá okiratot anélkül hogy tudnák ki írja alá rajtuk kívül; nem ülnének ítéletet ha nem tudnák ki ül velük együtt; és nem ülnének asztalhoz anélkül hogy ismernék azokat akikkel esznek.
MINDKÉT FÉL TILTAKOZHAT A MÁSIK ÁLTAL KIVÁLASZTOTT BÍRÓ ELLEN.
Akkor hát bárkinek joga van visszautasítani bírókat? - R. Johanan azt mondta: Ez a Szíriai bíróságokra vonatkozik (20 v. supra p. 130, n. 2). De azt mondod hogy Mumhint nem lehet visszutasítani? Bizonyára, hiszen az utolsó záradék azt állítja, DE A BÖLCSEK AZT MONDJÁK: MIKOR VAN EZ ÍGY? CSAK HA AZ ELLENZŐ BIZONYÍTÉKOT MUTAT BE AKÁR ARRÓL HOGY ŐK ROKONOK, AKÁR HOGY MÁS MÓDON ALKALMATLANOK; DE HA MEGFELELNEK ÉS A BETH DIN ELISMERI ŐKET MINT MUMHIN, NEM LEHET KIZÁRNI ŐKET: nem az következik ebből hogy R. Meir még Mimhunokról is beszél! - Ezért ez azt jelenti: De ha megfelelnek, akkor a Beth din által kijelölt Mumhin rangjában vannak, és így nem kizárhatóak.
Jöjj és halld: "A rabbik azt mondták R. Meirnak: Nem tartozik hozzá hogy visszautasítsanak egy bírót aki Mumeh a nyilvánosság számára (21 Ebből kikövetkeztethető hogy R. Meir véleménye szerint még egy Mumhin is visszautasítható)? - Ezt mondd: Nem tartozik hozzá hogy visszautasítson egy bírót akit a nyivánosság Mumehként fogad el. Hasonlóképpen tanították: Valaki addig mehet el (22 de nem egy illetékes testület, mely esetben R. Meir egyetértene a rabbikkal) bírók visszautasításában amíg vállalja hogy a tettet egy Mumhinokból álló Beth din előtt tárgyalják (23 ez a fordítás egy javított szöveget követ. Lásd széljegyzetet a jelen kiadásban): Ez R. Meir nézete (24 mert nyilvánvaló hogy még R. Meir is egyetért azzal hogy egy Mumhint nem lehet elutasítani).
De a tanúk (mikor nincsnek alkalmatlannak minősítve)olyanok mint egy Mumhin (25 mind szakértők tanúsítani amit tanúsítanak); de R. Meir azt mondta: MINDKÉT FÉL VISSZAUTASÍTHATJA A MÁSIK ÁLTAL ÁLLÍTOTT TANÚKAT! - Bizonyos hogy ezt ezzel kapcsolatban mondták: Resh Lakish azt mondta: Képzelj el egy szent szájat (sc. R. Meir) amint kimond ilyen dolgot (26 nyilvánvalóan abszurd az javasolni hogy egy peres fél által a maga javára állított tanúkat ellenlábasa egyszerűen visszautasíthatja)! Ezért azt olvasd "A TANÚ" (egyesszám) (27 ti., mindketten visszautasíthatnak egyetlen, a másik fél által állított tanút: egy egyedüli tanú természetesen nem egyenrangú egy szakértő Beth dinnel). De mire alkalmas egyetlen tanú? Azt kell-e mondjuk, a pénz tényleges kifizetésére (28 ti., az adóst az ő bizonysága mellett kötelezik fizetésre)? De akkor tanúbizonysága biblikusan érvénytelen! Ha egy eskű adminisztrációjához, akkor bizonyítása jogilag éppoly megbízható mint kettőé (29 ha a felperesnek egy tanúja van maga mellett, tanúbizonysága arra elég hogy az alperest egy esküre kötelezzék; és az alperes nem utasíthatja el ezt a tanúbizonyságot éppúgy, ahogy nem utastíhatná el két tanú tanúságtételét)! - Valóban a pénz kifizetésére utal, de ez (sc. R. Meir szabályozása) csak ott merül fel ahol mindkét fél önkéntesen elfogadta tanúságtételét mint két tanúéval egyenértékűt. Akkor mit tanít ezzel: hogy visszaléphet? De ezt már egyszer megtanultuk (30 viz., a következő Mihnahban): Ha valaki azt mondja, Elfogadom az apámat, vagy apádat megbízhatónak (31 hogy bíróként vegyen részt egy vitában, habár normális esetben a peres felek rokonai alkalmatlanok. Hogy a hivatkozás bírókra vonatkozik, az abból a tényből következik, hogy három pásztor van említve), vagy bizalmam van három pásztorban (32 abban az időben a társadalom legalsó rangját képviselték), R. Mair azt mondja, Később visszaléphet, de a bölcsek úgy szabályozzák, hogy nem.
23b
És erre Dimi, ki R. Nahman fia, ki R. Joseph fia azt az észrevételt tette:Ez azt jelenti, hogy pl. elfogadta őt a három bíró egyikének (1 és mivel a három bíró egyike akalmatlan a biblikus törvény értelmében, visszaléphet; így itt, mivel egy tanú nem írhat elő fizetési kötelezettséget a biblikus törvény szerint, habár elfogadták mint szavahihetőt, visszaléphet. Következtetésképpen más informáltak bennünket erről. Azt kérdezhetik, Miért említik R. Dimri észrevételét egyáltalán: nem merül fel a probléma minden esetben? De e nélkül a kijelentés nélkül azt mondhatnák, hogy a peres felek visszaléphetnek ebben az esetben, mert két szabálytalanság van: (a) csak azt engedték meg neki hogy megpróbálja a pert; (b) még ő is biblikusan alkalmatlan volt. De ha csak egy rendellenesség van, mint a tárgyalt esetben, ahol egyetlen tanút elfogadtak mint kettőnek megfelelőt, azt gondolhatnánk, hogy a peres felek nem léphetnek vissza. Ezért R. Dimri értelmezését felhozták, hogy megmutassák, hogy itt is csak egy hiba volt, azaz a bírók egyike rokon volt (Tosaf))! - Mindkettő szükséges. Ha csak az "apák"-ra vonatkozó törvényt említette volna, azt lehetett volna feltételezni hogy csak ott szabályozzák a rabbik (2 a bölcsek) hogy nem léphet vissza, mivel "én apám" és "te apád" alkalmas hogy bíróként lépjen fel más ügyekben; de ahol egy tanút elfoganak mint kettőt, valaki azt gondolhatná hogy a rabbik egyetértettek R. Meirrel, mivel ő általánosságban alkalmatlan (3 hogy kettőnek számítsuk be). Míg ha a törvényt úgy állították volna föl ebben a példában, azt gondolhattam volna hogy csak itt szabályozza R. Meir így; de a másik esetben egyetért a rabbikkal (4 az előző érvelés megfodítása alapján). Ezért mindkettő szükséges. De mivel az első záradék "BÍRA"-T (egyesszám) említ, míg a másodikat úgy olvassuk, "TANÚK" (többesszám), az következik hogy ezt szó szerint tanították (5 ami elveti Resh Lakish értelmezését, ezért az eredeti proléma megmmarad)? - R. Eleazar azt mondta: Ez egy olyan eset ahol ők (a peres felek) együtt a másikkal előjönnek hogy kizárják őket (6 és kettőnek felhatamazása van visszautasítani; de éppenséggel a hivatkozás két tanúra vonatkozik). De őt felhatalmazták hogy megtegye ezt, látva hogy érdekelt fél (7 ezért csak egy tanú marad, és senkinek nincs ereje félredobni kettő bizonyítékát)? - R. Aha, ki fia R. Ika-nak, azt mondta: Igen; pl., ahol nyilvánosságra hozza ellenkezése alapját. Milyen ellenkezésről van szó? Mondjuk azt, egy ellenvetés rablás vádjának alapján? De az vele marad, látva hogy ő érdekelt fél? Ezért olyan ellenvetés kell legyen amit családi alkalmatlanság alapján tettek (8 pl., miszerint ő egy felszabadítatlan rabszolga leszármazottja volt, akinek tanúságtétele elfogadhatatlan). Namost R. Meir vitatja / fenntartja hogy ők (sc. a peres fél és támogatója) a férfi családja ellen tanúskodik (9 és ebben az esetben a peres fél nem érdekelt fél), míg ő automatikusan kizárásra kerül; és a rabbik fenntartják hogy miután mindent egybevetve, ő egy érdekelt fél.
Mikor R. Dimi eljött Palesztínából (10 lásd: p. 393, n. 1) azt mondta R. Johanan nevében: A vita csak ott merül föl ahol a felperes azt mondta hogy tud állítani két pár tanút. Namost R. Meir fenntartja hogy a peres fél köteles megerősíteni a második készlet tanúra vonatkozó állítását (11 ezért az alperest nem tekintjük érdekelt félnek mikor tanúsítja az első pár egyikének családi alkalmatlanságát, mivel a felperes köteles felmutatni a második készletet minden esetben, akik önmagukban elégségesek. Ha a felperes képtelen előadni egy második készletet, ő a felelős saját veszteségéért); míg a rabbik azt mondják hogy nem köteles (12 következtetésképpen első állítása ellenére kitarthat állítása mellett pusztán az első pár tanúra alapozva, és így az alperes válik az érdekelt féllé abban a vonatkozásban, hogy az egyik tanút megpróbálja kizáratni. - Tosaf. és Rashi egyik értelmezése. Rashi azonban megfordítja a sorrendet és ad mégegy értelmezést). De ha csak egy pár tanút ajánlanak fel, mindenki egyetért abban hogy őket nem lehet kizárni.
R. Ammi és R. Assi azt mondták R. Dimi jelenlétében: Mi van ha csak egy pár tanú van? Azt kérdezed, mi van ha csak egy készlet van? Nem épp most mondtad, "de ha csak egy pár tanút ajánlanak mindenki egyetért abban hogy nem lehet őket kizárni? De a kérdés az, mi van ha a második pár rokonokból áll vagy másként alkalmatlanok (13 mondhatjuk hogy mivel a második pár ílymódon alkalmatlanná lett minősítve,az alperes visszamenőlegesen érdekelt féllé minősül az első párt kizáró tanúságában, míg a második többé nem felhasználható, és ezért bizonyítéka minden vonatkozásban az elsőre nézve most már elfogadhatatlan? Vagy, a másik oldalról nézve, azzal érvelhetnének hogy mikor az alperes átadta bizonyítékát egy érdekeletlen fél volt, és következtetésképpen érvényes)? - Azt válaszolta nekik: Az első tanúk már tanúskodtak (14 ti., az alperesnek az elsőre vonatkozó tanúvallomása, amennyiben elfogadták, megáll).
Mások azt mondják hogy R. Ashi adta meg a fenti választ.
Azt kell mondanunk hogy vitájuk (sc. R. Meir és a rabbiké) ugyanaz mint Rabbié és R. Simeon b. Gamalielé? Mivel azt tanították: Ha valaki eljön hogy megítéltessék egy okirat és hazakah erején (15 egy állítás amit egy jogilag lefixált időpont - három év - alatt megzavaratlan tulajdon alapján tettek. Ez azt jelenti, ha valakinek a földtulajdonát megkérdőjelezik, és kijelenti hogy azt bizonyítani tudja mind egy eladási okirattal ami birtokában van, és egy hazakahval is); Rabbi azt mondta: Az esetet egy okirat alapján kell meghatározni (16 és ha nem képes előadni azt, hazakah nem határozhatja meg a tulajdonjogot. Habár hazakah-t álatlában elfogadnak mint bizonyítékot, itt nem fogadják el, mivel az alperes kijelentette hogy tulajdonában van az átruházási okirat). Rabban Simeon b. Gamaliel úgy szabályozta: Egyedül hazakah alapján határozzák meg. De erre ezt a kérdést tettük fel: Csak hazakah által, és nem okirattal (17 bizonyosan nem fenntartható hogy ha egy eladási okiratot előadnak, három év megzavaratlan tulajdont szintén bizonyítani kell!)? De inkább ezt mondd: Akár még egyedül hazakah által is. És az megállapított / szilárd tény, hogy vitájuk arról szól vajon az alperes köteles-e megerősíteni állítását (18 így: Rabbi fenntartja hogy a teljes állítást meg kell erősíteni, és ezért az okirat szükséges; míg R. S. b. G. fenntartja hogy nem szükséges megerősíteni, éppúgy mintha sosem tette volna meg, és ezért hazakah egyedül is elégséges (lásd: B.B. 169b-170a). Rabbi ennek megfelelően egyet fog érteni R. Meirrel és R. S. b. G. a rabbikkal)! - Nem, Rabban Simeon b. Gamaliel nézete szerint senki (ti., sem R. Meir, sem a rabbik) nem különböznek itt (19 mivel nyilvánvalóan lehetetlen összeegyeztetni R. Meirt R. S. b. G-lel); csak Rabbi véleményének alapjában különböznek . Így R. Meir egyetért Rabbival. De a rabbik megmondhatják neked: Rabbi ezt a szabályozást ott csak a hazakah eseteinél adja, ami csak akkor érvényes bizonyíték (20 szó szerint: "ami jön") ha létezett egy okirat (21 Három év zavartalan tulajdon csak akkor bizonyít tulajdonjogot ha az alperes arra hivatkozik hogy megvette a földet, átadtak neki egy okiratot, de elvesztette. Ezért mivel az alperes azt állította először hogy be tudja mutatni az okiratot, zavartalan tulajdon bizonyítéka nem elégséges). De itt, mivel egy pár jogállása független a másiktól, még Rabbi is egyetért abban hogy az igényjogosult nem kellállítását teljes mértékben megerősítse / alátámassza / bizonyítsa.
Mikor Rabin eljött Palesztínából (22 lásd: p. 390, n. 1) azt mondta R. Johanan nevében: A Mishnah első záradéka
Sanhedrin, 22-es fólia
Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER NEZIKIN, Sanhedrin
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
22a
És a levet arameus karakterekkel írták és az arámi nyelven magyarázták / adaptálták (1 Ezra IV, 7). És ismét írva vagyon, És nem tudták elolvasni az írást, sem ismertetni a királlyal értelmét (2 Dan. V, 8; ti. senki csak Dániel tudta elolvasni, ami megmutatja hogy az asszír karaktereket nem tették közkinccsé / nem népszerüsítették Ezra napjaiig). Továbbá írva vagyon: És írnia kell egy másolatot [mishneh] erről a törvényről (3 Deut. XVII, 18), - olyan iratban amit arra szántak hogy megváltoztassanak (4 a vban szó vba gyöke azt jelenti "ismételni" és szintén "megváltozni", azt jelzi hogy az írást arra sznták hogy megváltoztassák. Lásd szintén: Zeb. 62b). Miért nevezik ezt Ashshurithnak? - Mert Asszíriából jött az velük (5 [Asszíria itt Babilon helyett áll, kereszthivatkozás: Zeb. 62b]).
Azt tanították: Rabbi azt mondta: A Tórát eredetileg ezen írásmódban [Ashshurith] adták Izraelnek. Mikor vétkeztek Ro'azba (6 .gur hasonlít .mr "törni, vagy darabokra zúzni" (kereszthivatkozás: Isa. XLII, 3), ezért, "törött", "elnyűtt" _ a Szamaritánus kézirat formája. [A .gus variáns támogatásra talál a deession szból, amit Epiphanius ad meg egy passzusban, amiben beszámol a kézirat megváltoztattásának hagyományáról és amiben insculptum-ot lefordítja, az ősi finoman kidolgozott típus számára használhatóra, megkülönböztetve a folyó héber karakterek folyóírásától (Montgomery, The Samaritans, p. 281 ff.); lásd: Krauss, op. cit. III, 138 ff.]) változtatták. De mikor megtértek (7 Ezra napjaiban), az asszír karaktereket újra bevezették, amint írva vagyon: Fordulj az erősséghez, te reménynek rabja; még a nap kijelentem hogy visszahozom a Mishneht neked (8 Zech. IX, 12. Ismét, egy játék a "shana"-val "megváltoztatni", "visszaállítani", "megduplázni vagy visszavinni", a Mishneh, a korábbi írást ami változást szenvedett el amint azt fent leírtuk). Miért nevezték akkor Ashshurith-nak (9 mivel Rabbi nézete szerint nem Asszíriából hozták)? - Mert kézirata egyenesen me'ushshar volt. (Hm, hogy is a volt a "fordítás fordításának fordítása" kifogás? Mi eredeti itten?)
R. Simeon b. Eliezer azt mondta R. Eliezer b. Parta felhatalmazásával, ki szólt R. Eleazar of Modin felhatalmazásával: A törvény ezen írása sosem lett megváltoztatva, mivel írva vagyon: Az oszlop "waws"-ai (horgok) (10 Ex. XXVII, 10). Mivel a szó "oszlopok" nem változtak meg, sem a szó "wawim" (horgok) (11 waw héberben "horog"-ot jelent, és szintén az abc hatodik betűje ami horogra emlékeztet, és az itteni érvelés szerint a puszta tény hogy a waw betű horgot jelentett Mózes napjaiban, megmutatja hogy mostani alakját akkor kellett elnyerje, és ezért változatlan). Szintén írva vagyon, És a Zsidókról, írásuk és nyelvük szerint (12 Esth. VIII, 9); ahogy nyelvük nem változott, úgy írásuk sem. Akkor hogyan értelmezzük a szavakat, és írnia kell magának Mishneht (egy másolatát) ennek a törvénynek (13 Mishneh itt = "egy dupikátum"; lásd n. 3.)? - Hogy jelezze a szükségét két írott Tórának; az egyik be és ki megy vele; a másik amit a kincstárba helyezzen. Az amelyik be és ki megy vele egy amulet formájában írta és karjához rögzíti, amint írva vagyon, Mindíg magam elé állítom Istent (14 Ps. XVI, 8. Lásd: supra p. 118, n. 12). De hogyan értelmezi a másik aki fenntartja hogy az írás megváltozott (15 a Mishneh szóból való levezetésből, ami szerint a királynak csak egy Sefer Torahja volt, mivel most nincs semmi ami kettőt jelezzen, és ezt talán a kincstárába tette. Lásd: ‘Anaf-Yosef’ on En Jacob a.l), Felállítottam stb.? - Úgy alkalmazza mint R. Hanah b. Bizna, aki azt mondta R. Simeon the Pious nevében: Aki imádkozik, úgy viselje magát mintha a Shechinah lenne előtte, amint írva vagyon, Istent állítottam mindíg magam elé (16 A héber abc eredetének problémája, éppúgy mint a kérdés, hogyan és mikor fejtette ki hatását a kézirat megváltozása, megoldatlan marad, a kiváló középkori és modern tudósok számos kísérlete ellenére. A téma irodalmáról lásd: Bergstrasser. G., Hebraische Grammatik, p. 29 ff., amihez hozzávehetjük Grunberg, S., Die ursprungliche Schrift des Pentateuchs (cf. Munk, M., Ezra Ha Sofer, p. 69 ff.); és Goldschimdt, V., Unser Alphabet, mely mindkettőt támogatják a rabbik nézetei).
De mit jelenthet a passzus, nem tudták elolvasni az írást, R. Simeon nézete szerint, aki azt állítja hogy az írás nem változott meg? - Rab azt mondta: A passzust Gematriában írták (17 Akár (a) rejtjelkulccsal, ami a jelentett szó helyett számtani értéket ad meg, vagy (b) a betűk permutációjával előállított kód, mint jelen esetben (Levias, c., J. E., v. 589.) . A Gematria etimológiája homályos. Általában a [G]-ből, "notarius" (notarious?, notary: angol) eredeztetik, lásd: loc. cit.): Y-T-T. Y-T-T. ‘A-D-K. P-U-G-H-M-T (18 ynjdup lst ,yh ,uh). Hogyan interpretálta ezt nekik? Mint M-N-A. M-N-A. T-K-L. U-F-R-S-Y-N (19 Kicserélve az abc betűit a at bash (angol) ac ,t (héber) elv alapján, az elsőt az utolsóval; a másodikat az utolsó előttivel stb. A héber így olvasható ezután: ihxrpu ke, tbn tbn Mene, Mene, Tekel, Upharsin). - "Mene", Isten megszámlálta a királyságodat és véget vet neki. "Tekel", Megmérettettél és hiányosnak találtattál. "Peres" (hogy lett Upharsinból Peres?), királyságod felosztatott és a Médeknek és Perzsáknak adatott.
Sámuel azt mondta: Így íratott: M-M-T-U-S. N-N-K-F-Y. ‘A-’A-L-R-N (20 Az eredeti szavakat itt függőlegesen és nem vízszintesen írták, így:
). R. johanan azt mondta: Azt írták: A-N-M. A-N-M. L-K-T-N-Y-S-R-F-U (21 iprxhb e,k obt obt , a bal-jobb irányt haszálva a jobb-bal helyett (a héber írás jobbról balra halad normális esetben). A permutáció ezen rendszere nem mesterséges alkotás (nem különleges dolog) volt, hanem jólismert módszer volt titkos kódban való íráskor, lásd: Gandz, S., Proceedings of the American Academy for Jewish Research, IV, 89); míg R. Ashi azt mondja: Azt írták: N-M-A. N-M-A.K-T-L. F-U-R-S-Y-N (22 ihxrup k,e tnb tnb ti. Dániel arrébbmozdított minden szó második betűjét az elejére).
Mishnah:
Senki nem lovagolhat a király lován, vagy ülhet a trónján, vagy használhatja jogarát, senki nem láthatja őt mikor haját levágják (vajon lehet-e akkor fodrásza?), vagy mikor mezítelen (elég ha sötét van szex közben, vagy jöhet a legendás lepedő?), vagy mikor fürdőjében van, mivel írva vagyon: Bizony állíts magad fölé egy királyt (23 Deut. XVII, 15) - hogy csodálata legyen rajtad.
Gemara:
R. Jacob azt mondta R. Johanan nevében: Abishag megengedett volt Salamonnak házasságban (24 ha úgy kívánta volna) de nem Adonijahnak (25 Salamon idősebb fivére aki biztosítani akarta Abishagot mint feleségét, mint örökséget az apjától, mint nyilvános megerősítését igényéről a trónnak, az öröklés ősi törvénynek megfelelően [cf. II Sam. XII, 8 és Herodotus III, 68]) Megengedett volt Salamonnak, mivel ő király volt, és egy királynak szabad használnia a király jogarát (26 ti. mindent ami a királyhoz tartozott, beleértve a háremét); de tiltott volt Adonijahnak, mivel ő közember volt.
Mik a tények Abishaggal kapcsolatban? - Írva vagyon: Dávid király öreg volt, súlyos években stb. Szolgái azt mondták neki, Legyen keresett stb. Tovább az vagyon írva: Kerestek neki egy szép (fair, angol) leányt stb.; és írva vagyon, És a lány (Abishag) nagyon szép volt, és a király egy társa lett és szolgált néki (27 I Kings I, 1-5 ff.). Azt mondta (a lány) neki, "Házasodjunk össze", de Dávid azt mondta: "Tiltva vagy nekem" (28 mivel már megvolt neki a neki juttatott számú tizennyolc feleség). "Mikor a bátorság elhagyja a tolvajt, erényessé válik" (29 tehetetlenséggel gúnyolja így), vetette oda (gibed = angol) (a lány). Aztán azt mondta (a fickó) szolgáinak, "Hívjatok Bath-Sheba-nak". És azt olvassuk: És Bath-Sheba elment a királyhoz annak kamrájába (30 I Kings I, 15). Rab Judah azt mondta Rab nevében: Azon alkalommal Bath-Sheba tizenháromszor szárította meg magát (31 ti. (ennyiszer) közösültek).
R. Shaman b. Abba azt mondta: Jöjj és lásd míly nagy ellenérzéssel van válás megadva; Dávid királynak megengedtetett yihud Abishaggal, de válás nem egy feleségével sem (32 ami lehetővé tette volna számára összeházasodni Abishaggal).
R. Eliezer (33 [Ms. M.: R. Eleazar (b. Pedath), v. Git. 90b.]) azt mondta: Azért aki elválik az első feleségtől, maga az oltár is könnyeket hullat, amint írva vagyon: És ezt te tovább teszed, befeded az Úr oltárát könnyekkel, sírással és sóhajtással, olyannyira hogy többé nem fogadhatja az áldozatot, sem nem fogadhatja azt jó akarattal a te kezedből (34 Mal. II, 13). Továbbá írva vagyon Mégis azt mondod, Mire föl? Mert az Úr tanú volt közted és ifjúságod felesége között, aki ellen áruló módon viselkedtél, habár ő a te társad és szövetséged felesége (35 Mal. II, 14).
(Itt nagyon rámentek a válásra. Nem a királyról kéne szóljanak?)
R. Johanan - vagy mások azt mondják R. Eleazar - azt mondta: Egy férfi feleségének halála csak annak tulajdonítható, hogy nem tudta kifizetni adósságait (36 a "mértéket mértékért" elvet (kereszthivatkozás: Sotah 8b) alkalamazhatónak vették itt; mivel a férfi megfosztatott egy másik tulajdonától, a legdrágább tulajdonától fosztatik meg büntetésül), amint mondva vagyon: Ha nincs mivel fizetned, miért vegye el az ágyat alólad (37 Prov. XXII, 27)? R. Johanan szintén azt mondta: Az, akinek első felesége meghalt annyira bánkódik mintha a Templom pusztulása történt volna napjaiban, amint írva vagyon: Férfinak fia, íme elveszem tőled szemed kívánságát egy csapással; de ne gyászolj se ne sirasd; sem könnyeid ne follyanak (38 Ezek. XXIV, 16-18). Ismétcsak írva vagyon, És szóltam a népnek reggel, és még a feleségem is meghalt. És továbbá írva vagyon, Íme megszentségtelenítem Szentélyemet, erőd büszkeségét, szemed kívánságát (39 hasonlítva valakinek feleségének halálát, akit a rabbit mint a fő faktort jelölnek meg az otthon szentségének őrzésében, a Szentély pusztulásához).
R. Alexandri azt mondta: A világ elsötétül annak számára kinek felesége meghalt napjaiban (ti. előtte halt meg), amint írva vagyon, A fény sötét legyen sátora miatt (40 ukvtc (E.V. "sátorában"), metafórikusan feleségére használva. Ezért, "A fény sötét legyen a felesége elvesztése miatt." Lásd Deut. V, 30. M. K. 7b) és lámpája fölötte legyen kioltva (41 Job XVIII, 6). R. Jose b. Hanina azt mondta: Léptei megrövidülnek (42 testi ereje csökken), amint mondva vagyon: Léptei ereje egyenesedjen ki (43 Ibid. 7). R. Abbahu azt mondta: Elméje összeomlik, amint írva vagyon, És saját tanácsa sújtja le őt (44 Ibid.).
Rabbah b. Bar Hannah azt mondta R. Johanan nevében: Hogy befolyásoljunk egy egyesülést férfi és nő között oly' nehéz mint kettéválasztani a Vörös Tengert (45 az izraeltiák átkeléséhez), amint írva vagyon: Isten teszi hogy magányosság lekozzon a házakban; kihozza a rabokat jólétre (46 Ps. LXVIII, 7. Ezt a passzus két részének egymásmellérendeléséből vezetjük le, azaz a magányos egyesülés megcsinálásának nehézségét és házakban lakozást mint férfi és feleség hasonlítja össze az izraeliták kihozását Egyiptomból, ti. foglyok kihozását fogságból jólétbe. Jelen szöveg folytatódik: "Ne olvass thmun-t, hanem thmunf (mint mikor kihozta). Ismét ne olvasd ,uraufc hanem ,urha hfc (jajszóval és dallal). Ti., csakúgy mint az izraeliták kihozatala jajszót váltott ki Egyiptomból és örvendezést az izraelitákból, úgy van ez mikor nincs kölcsönös elégedettség a házaséletben (kereszthivatkozás: Midrash Tanhuma ‘Thisa 5). Ezen passzus azonban hiányzik a legtöbb kiadásban és Ms. M; v. D.S. a.l) (elég ad-hoc alapúnak tűnik néha a passzusok citálása...). De valóban így van ez? Nem mondta Rab Judah Rab nevében: Negyven nappal azelőtt hogy az embrió megformálódik, egy mennyei hang jön elő és azt mondja: Ennek és ennek a lánya ennek és ennek (47 ti., mivel házasság előre elrendelt, mi a nehézsége férfi és nő párosodásában?)? - Nincs nehézség: Ez vonatkozik az első házasságra; a korábbi állítás a másodikra.
R. Samuel b. Nahman azt mondta: Minden dolgot helyettesíteni lehet, kivéve valaki fiatalságának feleségét, amint írva vagyon, És valaki fiatalságának felesége visszautasítható (48 Isa. LIV, 6)?
Rab Judah tanította fiát, R. Isaacot: Csak valaki első feleségével talál valaki élvezetet (49 szó szerint: "lélek felgyorsulását"), amint írva vagyon: Szökőkutad legyen áldott és legyen élvezeted fiatalságod feleségével
22b
(1 Prov. V, 18). "Milyen fajta nőről beszélsz?" kérdezte őt. - "Olyanról mint az anyád" volt a válasz. De igaz ez? Nem tanította Rab Judah fiának, R. Isaacnak a passztust: És találd keserűbbnek mint a halált a nőt kinek szíve csapdák és hálók (2 Eccl. VII, 26), és fia azt kérdezte tőle: "Miféle nő?" Azt válaszolta: "Olyan mint az anyád"? - Igaz, lobbanékony nő volt, de ennek ellenére könnyen lecsillapítható egy szóval.
R. Samuel b. Unya azt mondta Rab nevében: Egy nő házasság előtt alaktalan göröngy (3 ti. meghatározatlan karakterű), és csak azzal köt szövetséget aki hasznos edénnyé alakítja át, amint írva vagyon: Mert a te megcsinálód a te férjed; a Seregek Ura az ő neve (4 Isa. LIV, 5. Ahgy Isten formálta Izrael karakterét, úgy formálja a férj a feleségét).
Egy Tanna azt tanította: Egy férfi halálát senki nem érzi csakis a felesége; és egy nőét csak a férje. Az előzőre vonatkozóan mondva vagyon: És Elimelech, Naomi (5 megmutatva hogy a veszteség főleg az övé volt) férje meghalt (6 Ruth I, 3). És az utóbbira vonatkozóan írva vagyon: És rólam, mikor Padanból jöttem, Rachel meghalt nekem (7 Gen. XLVIII, 7).
ÉS NEM LÁTHATJA ŐT SENKI stb. Rabbijaink azt tanították: A király haját minden nap megnyírták; a Főpapét minden szombat este, és a közpapokét minden harminc nap. "A király haját minden nap megnyírják." amint írva vagyon, Szemeid a királyt az ő szépségében lássák (8 Isa. XXXIII, 17). "A Főpapét minden szombat este." R. Samuel b. Nahman azt mondta R. Johanan nevében: ez a hetente megújuló papi szolgálat miatt van (9 a Templomszolgálat vezetésében).
"A közpapok egyszer harminc naponta", mert írva vagyon: Sem le ne borotválják fejüket, sem ne tűrjék tincseik (pera') növését: csak vágják vissza a fejük(ön lévő hajat) (10 Ezek. XLIV, 20). A törvény azonosságát a pera' itteni és a Nazarenusról szóló részből következtetjük ki; itt írva vagyon: Ne hagyják hajuk tincseit ('pera) hosszúra nőni; míg ott azt állítják, Hagyja haja tincseit (pera') hosszúra nőni (11 Num. VI, 5). Épp mint ott, egy harminc napos növekedést értettek, így itt is (12 ti., nem hagyták nekik hajukat nyíratlanul nőni harminc napig). És azt is tanultuk (13 az idézett állítást alátámasztóan, kereszthivatkozás: Cf. Nazir 5a): A meghatározatlan neziruthra (14 lásd: Glos.) vonatkozó időtartam harminc nap. Honnan vezetjük le ezt a másik passzusból? - R. Mathna azt mondta: Írás állítja, Szent (yihyeh) kell legyen (15 Ibid.); a yihyeh gematriája (16 lásd: supra p. 121, n. 4) harminc lévén (17 a vhvh számértéke 10+5+10+5=30).
R. Papa azt mondta Abayenak: De netalán azt jelenti, hogy ne növesszék hajukat olyan hosszúra - ti egy egész hónapra (18 így Tosaf. s. v. tnhtu. A szövegben kkf áll, ami szerint R. Papa kérdezi: Talán azt jelenti hogy ne hagyják egyáltalán nőni hajukat? Rashal, követve Tosaf értelmezését törlölve a kkf-t. Epstein, B. (Torah
Temimah on Num. VI, 5) azt az ügyes felvetést teszi, hogy a szó kkf két szóból áll ’k kf (a teljes harminc nap))? - Azt válaszolta: Ha az lenne írva, "Ne hagyják a hajukat "pera"-vá nőni"; azt jelentené amit felvetsz. De mivel a szöveget úgy olvassuk: És tincseiket (pera') ne hagyják nőni, ez azt jelenti hogy hagyhatják "pera"-vá válni, de azután nem hagyhatják tovább nőni. Ha így van, hogy a tiltás azon a passzuson alapul, akkor ma is érvényesnek kellene lennie, mikor nincs Templom! - Ezen korlátozás analóg a boréval: ahogy a bor csak akkor volt tiltott nekik mikor beléptek a Templomba (19 Ezek. XLIV, 21: Sem ne igyon egy pap se bort mikor belépnek a belső udvarra), de megengedett bármely más időben, úgy a haj növesztése csak akkor tiltott mikor van bejárás a Templomba és megengedett minden más alkalommal. De engedélyezett-e bor számukra mikor nincs belépés a Templomba? Nem azt tanították: Rabbi azt mondta: Véleményem szerint papoknak jog szerint minden időben tiltott kéne legyen bort inni (20 egy elővigyázatossági intézkedés iszákosság ellen, nehogy a Templomot hirtelen újraépítsék és a papok elhívva hogy belépjenek a szolgálatba, [kereszthivatkozás Yad Ramah] (azért egy ilyen épület nem egyik pillanatról a másikra épül...)), de mit tehetek látva hogy balsorsuk (a Templom pusztulása) mennyivel többet nyom az ügyben (21 a tény hogy a Templom el van pusztítva gyors visszaiktatásukat távolivá teszi)? Amire Abaye azt mondta: Kivel egyetértésben isznak a papok bort manapság? Rabbival egyetértésben. Ezért lehetséges arra következtetni hogy a rabbik megtiltották (22 még a Templom utáni időkben is. Nem kéne akkor pera'-nak szintén tiltva lennie, mert senki pap nem tudhatja mikor kell szolgálatban lennie és mikor nem?)! - Abban az esetben az indok a következő: a Templomot gyorsan újáépíthetik és mikor egy pap alkalmas szükséges előírt szolgálatára, lehet hogy nem találják. Akkor itt szintén (ti., a hajnövesztés tiltására vonatkozóan) ugyanaz nem történhet meg? - A későbbi esetben lehetséges neki megnyírnia a haját és azonnal belépni. De ott szintén (sc. borivás) akárki alhat egyet (ti. kialussza) és aztán lép be? Mert Aha azt mondta: Egy mil séta vagy egy kis alvás ellensúlyozza a bor hatását. De erről bizonyosan azt állapították meg: R. Nahman azt mondta R. Abbahu nevében: Ez csak arra vonatkozik aki nem ittasabb mint egy rebi'ith (23 egy folyadékmérték, egy log negyede (hat tojás tartalma)); de ha többet ivott, a séta csak nagyobb fáradtságot okoz, és az alvás több ittasságot! (feltehetőleg a szédülést társítja az ittassághoz)
R. Ashi azt mondta: Mivel akik bortól részegek beszennyezik a szolgálatot ha működnek hivatalukban, a rabbik beiktatták az elővigyázatossági intézkedést (24 hogy még a mai napon is papok nem ihatnak nehogy a Templomot hirtelen újáépítsék és szolgálatuk szükségessé váljon); de látva hogy azok hosszú hajukkal nem szennyezik be a szolgálatot, nem hoztak határozatot ellenük.
Egy ellenvetést tettek: A következő papok halállal felelősek / halálra ítélendők: azok akik hagyják megnőni hajukat és azok akik bortól ittasak (25 Tosef. Ker. I). Namost, azokról akik bortól ittasak ez helytálló, mivel írva vagyon, Ne igyál bort sem erős italt, sem fiaid veled, hogy meg ne halj (26 Lev. X, 9). De honnan tudjuk ezt azokra akiknek hosszú a hajuk? - Mivel az előző beolvasztották az utóbbiba, mivel írva vagyon, Sem ne borotválják meg fejüket sem ne hagyják tincseiket megnőni, amiket azt követi, Sem ne igyanak bort stb. Ezért, épp mint az ittasság szolgálat alatt halállal büntethető, és így a hosszú haj is. És az is következik, épp mint ahogy ittasság beszennyezi a Templomszolgálatot, úgy a hosszú haj növesztése (27 ezért ezen feltétel szerint tiltott kell legyen mind a mai napig?)! Ez egy probléma (28 kereszthivatkozás: Ta'an. 17b és v. p. 128, n. 1).
Rabina azt mondta R. Ashinak: Mielőtt Ezékiel eljött, és elmondta ezt nekünk (hogy azok akik hagyják megnőni hajukat és hivatal viselése így halállal sújtandó), ki állította ezt (29 mivel ha nem volt forrás, a bűnt nem lehetett ílymódon büntetni)? - De nézeted szerint (30 hogy egy korábbi forrás volt szükséges), mi legyen R. Hisda állításával, viz., Ezen törvényt (31 hogy egy körülmetéletlen pap nem alkalmas rá hogy szolgáljon a Templomban) nem Mózes tanításából tanultuk, míg Ezékiel eljött és tanította, Senki idegen, körülmetéletlen szívben és körülmetéletlen húsban nem léphet be Szentélyembe hogy szolgáljon engem (32 Ezek. XLIV, 9). De mielőtt Ezékiel eljött, ki állította ezt? Következtetésképpen hagyomány kellett legyen, és aztán Ezékiel eljött és támogatást talált rá az Írásban (ti. a Pentateuch). Hasonlóképpen itt is, a hajnövesztés kérdésében, ez is egy hagyományos tanítás volt, és Ezékiel pusztán jóváhagyta ezt az idézett passzusban, [továbbá a Halacha, amint átörökítették, csak azt állítja hogy halállal felelősek, de nem hogy beszennyezik a Templomszolgálatot] (33 S. Luria törli a bekeretezett passzust. Valóban ez a válasz amit a Ta'an 17b-ben adtak a kérdésre, amit itt megválaszolatlanul hagytak supra 127, v. n. 5).
Mi a jelentése annak, Csak nyessék meg fejüket (problémát okoz a fordításban hogy "hair" angolban bármilyen szőrzetet jelenthet, és a fejen lévő szőrzet nem feltétlen kizárólag a hajat jelenti (hanem bajusz és szakáll is elképzelhető))? - Egy Tanna azt tanította: Julian stílusban vágni le a hajat (34 a hivatkozás nem tiszta, lásd: Krauss, op. cit. I, 644). Az mi volt? - Rab Judah azt mondta Samuel nevében: Egy egyedi frizura. De hogy nézett ki? R. Ashi azt mondta: A haj egy sorának végei a következő gyökerei mellett feküdtek.
Rabbi azt kérdezte: Milyen módon vágták le a Főpap haját? - Azt válaszolta: Menj és figyeld meg Ben Eleasa (35 Rabbi veje) frizuráját. Azt tanították: Nem semmiért adott ki Ben Eleasa oly sok pénzt hajának vágására, hanem hogy megmutassa a Főpapi divatot. (És hogy ez milyen sokat mond itt a mi számunkra!)
Forrás: http://halakhah.com/
fordító: twillight
22a
És a levet arameus karakterekkel írták és az arámi nyelven magyarázták / adaptálták (1 Ezra IV, 7). És ismét írva vagyon, És nem tudták elolvasni az írást, sem ismertetni a királlyal értelmét (2 Dan. V, 8; ti. senki csak Dániel tudta elolvasni, ami megmutatja hogy az asszír karaktereket nem tették közkinccsé / nem népszerüsítették Ezra napjaiig). Továbbá írva vagyon: És írnia kell egy másolatot [mishneh] erről a törvényről (3 Deut. XVII, 18), - olyan iratban amit arra szántak hogy megváltoztassanak (4 a vban szó vba gyöke azt jelenti "ismételni" és szintén "megváltozni", azt jelzi hogy az írást arra sznták hogy megváltoztassák. Lásd szintén: Zeb. 62b). Miért nevezik ezt Ashshurithnak? - Mert Asszíriából jött az velük (5 [Asszíria itt Babilon helyett áll, kereszthivatkozás: Zeb. 62b]).
Azt tanították: Rabbi azt mondta: A Tórát eredetileg ezen írásmódban [Ashshurith] adták Izraelnek. Mikor vétkeztek Ro'azba (6 .gur hasonlít .mr "törni, vagy darabokra zúzni" (kereszthivatkozás: Isa. XLII, 3), ezért, "törött", "elnyűtt" _ a Szamaritánus kézirat formája. [A .gus variáns támogatásra talál a deession szból, amit Epiphanius ad meg egy passzusban, amiben beszámol a kézirat megváltoztattásának hagyományáról és amiben insculptum-ot lefordítja, az ősi finoman kidolgozott típus számára használhatóra, megkülönböztetve a folyó héber karakterek folyóírásától (Montgomery, The Samaritans, p. 281 ff.); lásd: Krauss, op. cit. III, 138 ff.]) változtatták. De mikor megtértek (7 Ezra napjaiban), az asszír karaktereket újra bevezették, amint írva vagyon: Fordulj az erősséghez, te reménynek rabja; még a nap kijelentem hogy visszahozom a Mishneht neked (8 Zech. IX, 12. Ismét, egy játék a "shana"-val "megváltoztatni", "visszaállítani", "megduplázni vagy visszavinni", a Mishneh, a korábbi írást ami változást szenvedett el amint azt fent leírtuk). Miért nevezték akkor Ashshurith-nak (9 mivel Rabbi nézete szerint nem Asszíriából hozták)? - Mert kézirata egyenesen me'ushshar volt. (Hm, hogy is a volt a "fordítás fordításának fordítása" kifogás? Mi eredeti itten?)
R. Simeon b. Eliezer azt mondta R. Eliezer b. Parta felhatalmazásával, ki szólt R. Eleazar of Modin felhatalmazásával: A törvény ezen írása sosem lett megváltoztatva, mivel írva vagyon: Az oszlop "waws"-ai (horgok) (10 Ex. XXVII, 10). Mivel a szó "oszlopok" nem változtak meg, sem a szó "wawim" (horgok) (11 waw héberben "horog"-ot jelent, és szintén az abc hatodik betűje ami horogra emlékeztet, és az itteni érvelés szerint a puszta tény hogy a waw betű horgot jelentett Mózes napjaiban, megmutatja hogy mostani alakját akkor kellett elnyerje, és ezért változatlan). Szintén írva vagyon, És a Zsidókról, írásuk és nyelvük szerint (12 Esth. VIII, 9); ahogy nyelvük nem változott, úgy írásuk sem. Akkor hogyan értelmezzük a szavakat, és írnia kell magának Mishneht (egy másolatát) ennek a törvénynek (13 Mishneh itt = "egy dupikátum"; lásd n. 3.)? - Hogy jelezze a szükségét két írott Tórának; az egyik be és ki megy vele; a másik amit a kincstárba helyezzen. Az amelyik be és ki megy vele egy amulet formájában írta és karjához rögzíti, amint írva vagyon, Mindíg magam elé állítom Istent (14 Ps. XVI, 8. Lásd: supra p. 118, n. 12). De hogyan értelmezi a másik aki fenntartja hogy az írás megváltozott (15 a Mishneh szóból való levezetésből, ami szerint a királynak csak egy Sefer Torahja volt, mivel most nincs semmi ami kettőt jelezzen, és ezt talán a kincstárába tette. Lásd: ‘Anaf-Yosef’ on En Jacob a.l), Felállítottam stb.? - Úgy alkalmazza mint R. Hanah b. Bizna, aki azt mondta R. Simeon the Pious nevében: Aki imádkozik, úgy viselje magát mintha a Shechinah lenne előtte, amint írva vagyon, Istent állítottam mindíg magam elé (16 A héber abc eredetének problémája, éppúgy mint a kérdés, hogyan és mikor fejtette ki hatását a kézirat megváltozása, megoldatlan marad, a kiváló középkori és modern tudósok számos kísérlete ellenére. A téma irodalmáról lásd: Bergstrasser. G., Hebraische Grammatik, p. 29 ff., amihez hozzávehetjük Grunberg, S., Die ursprungliche Schrift des Pentateuchs (cf. Munk, M., Ezra Ha Sofer, p. 69 ff.); és Goldschimdt, V., Unser Alphabet, mely mindkettőt támogatják a rabbik nézetei).
De mit jelenthet a passzus, nem tudták elolvasni az írást, R. Simeon nézete szerint, aki azt állítja hogy az írás nem változott meg? - Rab azt mondta: A passzust Gematriában írták (17 Akár (a) rejtjelkulccsal, ami a jelentett szó helyett számtani értéket ad meg, vagy (b) a betűk permutációjával előállított kód, mint jelen esetben (Levias, c., J. E., v. 589.) . A Gematria etimológiája homályos. Általában a [G]-ből, "notarius" (notarious?, notary: angol) eredeztetik, lásd: loc. cit.): Y-T-T. Y-T-T. ‘A-D-K. P-U-G-H-M-T (18 ynjdup lst ,yh ,uh). Hogyan interpretálta ezt nekik? Mint M-N-A. M-N-A. T-K-L. U-F-R-S-Y-N (19 Kicserélve az abc betűit a at bash (angol) ac ,t (héber) elv alapján, az elsőt az utolsóval; a másodikat az utolsó előttivel stb. A héber így olvasható ezután: ihxrpu ke, tbn tbn Mene, Mene, Tekel, Upharsin). - "Mene", Isten megszámlálta a királyságodat és véget vet neki. "Tekel", Megmérettettél és hiányosnak találtattál. "Peres" (hogy lett Upharsinból Peres?), királyságod felosztatott és a Médeknek és Perzsáknak adatott.
Sámuel azt mondta: Így íratott: M-M-T-U-S. N-N-K-F-Y. ‘A-’A-L-R-N (20 Az eredeti szavakat itt függőlegesen és nem vízszintesen írták, így:
| [H] | [H] | [H] | [H] | [H] |
| [H] | [H] | [H] | [H] | [H] |
| [H] | [H] | [H] | [H] | [H] |
Mishnah:
Senki nem lovagolhat a király lován, vagy ülhet a trónján, vagy használhatja jogarát, senki nem láthatja őt mikor haját levágják (vajon lehet-e akkor fodrásza?), vagy mikor mezítelen (elég ha sötét van szex közben, vagy jöhet a legendás lepedő?), vagy mikor fürdőjében van, mivel írva vagyon: Bizony állíts magad fölé egy királyt (23 Deut. XVII, 15) - hogy csodálata legyen rajtad.
Gemara:
R. Jacob azt mondta R. Johanan nevében: Abishag megengedett volt Salamonnak házasságban (24 ha úgy kívánta volna) de nem Adonijahnak (25 Salamon idősebb fivére aki biztosítani akarta Abishagot mint feleségét, mint örökséget az apjától, mint nyilvános megerősítését igényéről a trónnak, az öröklés ősi törvénynek megfelelően [cf. II Sam. XII, 8 és Herodotus III, 68]) Megengedett volt Salamonnak, mivel ő király volt, és egy királynak szabad használnia a király jogarát (26 ti. mindent ami a királyhoz tartozott, beleértve a háremét); de tiltott volt Adonijahnak, mivel ő közember volt.
Mik a tények Abishaggal kapcsolatban? - Írva vagyon: Dávid király öreg volt, súlyos években stb. Szolgái azt mondták neki, Legyen keresett stb. Tovább az vagyon írva: Kerestek neki egy szép (fair, angol) leányt stb.; és írva vagyon, És a lány (Abishag) nagyon szép volt, és a király egy társa lett és szolgált néki (27 I Kings I, 1-5 ff.). Azt mondta (a lány) neki, "Házasodjunk össze", de Dávid azt mondta: "Tiltva vagy nekem" (28 mivel már megvolt neki a neki juttatott számú tizennyolc feleség). "Mikor a bátorság elhagyja a tolvajt, erényessé válik" (29 tehetetlenséggel gúnyolja így), vetette oda (gibed = angol) (a lány). Aztán azt mondta (a fickó) szolgáinak, "Hívjatok Bath-Sheba-nak". És azt olvassuk: És Bath-Sheba elment a királyhoz annak kamrájába (30 I Kings I, 15). Rab Judah azt mondta Rab nevében: Azon alkalommal Bath-Sheba tizenháromszor szárította meg magát (31 ti. (ennyiszer) közösültek).
R. Shaman b. Abba azt mondta: Jöjj és lásd míly nagy ellenérzéssel van válás megadva; Dávid királynak megengedtetett yihud Abishaggal, de válás nem egy feleségével sem (32 ami lehetővé tette volna számára összeházasodni Abishaggal).
R. Eliezer (33 [Ms. M.: R. Eleazar (b. Pedath), v. Git. 90b.]) azt mondta: Azért aki elválik az első feleségtől, maga az oltár is könnyeket hullat, amint írva vagyon: És ezt te tovább teszed, befeded az Úr oltárát könnyekkel, sírással és sóhajtással, olyannyira hogy többé nem fogadhatja az áldozatot, sem nem fogadhatja azt jó akarattal a te kezedből (34 Mal. II, 13). Továbbá írva vagyon Mégis azt mondod, Mire föl? Mert az Úr tanú volt közted és ifjúságod felesége között, aki ellen áruló módon viselkedtél, habár ő a te társad és szövetséged felesége (35 Mal. II, 14).
(Itt nagyon rámentek a válásra. Nem a királyról kéne szóljanak?)
R. Johanan - vagy mások azt mondják R. Eleazar - azt mondta: Egy férfi feleségének halála csak annak tulajdonítható, hogy nem tudta kifizetni adósságait (36 a "mértéket mértékért" elvet (kereszthivatkozás: Sotah 8b) alkalamazhatónak vették itt; mivel a férfi megfosztatott egy másik tulajdonától, a legdrágább tulajdonától fosztatik meg büntetésül), amint mondva vagyon: Ha nincs mivel fizetned, miért vegye el az ágyat alólad (37 Prov. XXII, 27)? R. Johanan szintén azt mondta: Az, akinek első felesége meghalt annyira bánkódik mintha a Templom pusztulása történt volna napjaiban, amint írva vagyon: Férfinak fia, íme elveszem tőled szemed kívánságát egy csapással; de ne gyászolj se ne sirasd; sem könnyeid ne follyanak (38 Ezek. XXIV, 16-18). Ismétcsak írva vagyon, És szóltam a népnek reggel, és még a feleségem is meghalt. És továbbá írva vagyon, Íme megszentségtelenítem Szentélyemet, erőd büszkeségét, szemed kívánságát (39 hasonlítva valakinek feleségének halálát, akit a rabbit mint a fő faktort jelölnek meg az otthon szentségének őrzésében, a Szentély pusztulásához).
R. Alexandri azt mondta: A világ elsötétül annak számára kinek felesége meghalt napjaiban (ti. előtte halt meg), amint írva vagyon, A fény sötét legyen sátora miatt (40 ukvtc (E.V. "sátorában"), metafórikusan feleségére használva. Ezért, "A fény sötét legyen a felesége elvesztése miatt." Lásd Deut. V, 30. M. K. 7b) és lámpája fölötte legyen kioltva (41 Job XVIII, 6). R. Jose b. Hanina azt mondta: Léptei megrövidülnek (42 testi ereje csökken), amint mondva vagyon: Léptei ereje egyenesedjen ki (43 Ibid. 7). R. Abbahu azt mondta: Elméje összeomlik, amint írva vagyon, És saját tanácsa sújtja le őt (44 Ibid.).
Rabbah b. Bar Hannah azt mondta R. Johanan nevében: Hogy befolyásoljunk egy egyesülést férfi és nő között oly' nehéz mint kettéválasztani a Vörös Tengert (45 az izraeltiák átkeléséhez), amint írva vagyon: Isten teszi hogy magányosság lekozzon a házakban; kihozza a rabokat jólétre (46 Ps. LXVIII, 7. Ezt a passzus két részének egymásmellérendeléséből vezetjük le, azaz a magányos egyesülés megcsinálásának nehézségét és házakban lakozást mint férfi és feleség hasonlítja össze az izraeliták kihozását Egyiptomból, ti. foglyok kihozását fogságból jólétbe. Jelen szöveg folytatódik: "Ne olvass thmun-t, hanem thmunf (mint mikor kihozta). Ismét ne olvasd ,uraufc hanem ,urha hfc (jajszóval és dallal). Ti., csakúgy mint az izraeliták kihozatala jajszót váltott ki Egyiptomból és örvendezést az izraelitákból, úgy van ez mikor nincs kölcsönös elégedettség a házaséletben (kereszthivatkozás: Midrash Tanhuma ‘Thisa 5). Ezen passzus azonban hiányzik a legtöbb kiadásban és Ms. M; v. D.S. a.l) (elég ad-hoc alapúnak tűnik néha a passzusok citálása...). De valóban így van ez? Nem mondta Rab Judah Rab nevében: Negyven nappal azelőtt hogy az embrió megformálódik, egy mennyei hang jön elő és azt mondja: Ennek és ennek a lánya ennek és ennek (47 ti., mivel házasság előre elrendelt, mi a nehézsége férfi és nő párosodásában?)? - Nincs nehézség: Ez vonatkozik az első házasságra; a korábbi állítás a másodikra.
R. Samuel b. Nahman azt mondta: Minden dolgot helyettesíteni lehet, kivéve valaki fiatalságának feleségét, amint írva vagyon, És valaki fiatalságának felesége visszautasítható (48 Isa. LIV, 6)?
Rab Judah tanította fiát, R. Isaacot: Csak valaki első feleségével talál valaki élvezetet (49 szó szerint: "lélek felgyorsulását"), amint írva vagyon: Szökőkutad legyen áldott és legyen élvezeted fiatalságod feleségével
22b
(1 Prov. V, 18). "Milyen fajta nőről beszélsz?" kérdezte őt. - "Olyanról mint az anyád" volt a válasz. De igaz ez? Nem tanította Rab Judah fiának, R. Isaacnak a passztust: És találd keserűbbnek mint a halált a nőt kinek szíve csapdák és hálók (2 Eccl. VII, 26), és fia azt kérdezte tőle: "Miféle nő?" Azt válaszolta: "Olyan mint az anyád"? - Igaz, lobbanékony nő volt, de ennek ellenére könnyen lecsillapítható egy szóval.
R. Samuel b. Unya azt mondta Rab nevében: Egy nő házasság előtt alaktalan göröngy (3 ti. meghatározatlan karakterű), és csak azzal köt szövetséget aki hasznos edénnyé alakítja át, amint írva vagyon: Mert a te megcsinálód a te férjed; a Seregek Ura az ő neve (4 Isa. LIV, 5. Ahgy Isten formálta Izrael karakterét, úgy formálja a férj a feleségét).
Egy Tanna azt tanította: Egy férfi halálát senki nem érzi csakis a felesége; és egy nőét csak a férje. Az előzőre vonatkozóan mondva vagyon: És Elimelech, Naomi (5 megmutatva hogy a veszteség főleg az övé volt) férje meghalt (6 Ruth I, 3). És az utóbbira vonatkozóan írva vagyon: És rólam, mikor Padanból jöttem, Rachel meghalt nekem (7 Gen. XLVIII, 7).
ÉS NEM LÁTHATJA ŐT SENKI stb. Rabbijaink azt tanították: A király haját minden nap megnyírták; a Főpapét minden szombat este, és a közpapokét minden harminc nap. "A király haját minden nap megnyírják." amint írva vagyon, Szemeid a királyt az ő szépségében lássák (8 Isa. XXXIII, 17). "A Főpapét minden szombat este." R. Samuel b. Nahman azt mondta R. Johanan nevében: ez a hetente megújuló papi szolgálat miatt van (9 a Templomszolgálat vezetésében).
"A közpapok egyszer harminc naponta", mert írva vagyon: Sem le ne borotválják fejüket, sem ne tűrjék tincseik (pera') növését: csak vágják vissza a fejük(ön lévő hajat) (10 Ezek. XLIV, 20). A törvény azonosságát a pera' itteni és a Nazarenusról szóló részből következtetjük ki; itt írva vagyon: Ne hagyják hajuk tincseit ('pera) hosszúra nőni; míg ott azt állítják, Hagyja haja tincseit (pera') hosszúra nőni (11 Num. VI, 5). Épp mint ott, egy harminc napos növekedést értettek, így itt is (12 ti., nem hagyták nekik hajukat nyíratlanul nőni harminc napig). És azt is tanultuk (13 az idézett állítást alátámasztóan, kereszthivatkozás: Cf. Nazir 5a): A meghatározatlan neziruthra (14 lásd: Glos.) vonatkozó időtartam harminc nap. Honnan vezetjük le ezt a másik passzusból? - R. Mathna azt mondta: Írás állítja, Szent (yihyeh) kell legyen (15 Ibid.); a yihyeh gematriája (16 lásd: supra p. 121, n. 4) harminc lévén (17 a vhvh számértéke 10+5+10+5=30).
R. Papa azt mondta Abayenak: De netalán azt jelenti, hogy ne növesszék hajukat olyan hosszúra - ti egy egész hónapra (18 így Tosaf. s. v. tnhtu. A szövegben kkf áll, ami szerint R. Papa kérdezi: Talán azt jelenti hogy ne hagyják egyáltalán nőni hajukat? Rashal, követve Tosaf értelmezését törlölve a kkf-t. Epstein, B. (Torah
Temimah on Num. VI, 5) azt az ügyes felvetést teszi, hogy a szó kkf két szóból áll ’k kf (a teljes harminc nap))? - Azt válaszolta: Ha az lenne írva, "Ne hagyják a hajukat "pera"-vá nőni"; azt jelentené amit felvetsz. De mivel a szöveget úgy olvassuk: És tincseiket (pera') ne hagyják nőni, ez azt jelenti hogy hagyhatják "pera"-vá válni, de azután nem hagyhatják tovább nőni. Ha így van, hogy a tiltás azon a passzuson alapul, akkor ma is érvényesnek kellene lennie, mikor nincs Templom! - Ezen korlátozás analóg a boréval: ahogy a bor csak akkor volt tiltott nekik mikor beléptek a Templomba (19 Ezek. XLIV, 21: Sem ne igyon egy pap se bort mikor belépnek a belső udvarra), de megengedett bármely más időben, úgy a haj növesztése csak akkor tiltott mikor van bejárás a Templomba és megengedett minden más alkalommal. De engedélyezett-e bor számukra mikor nincs belépés a Templomba? Nem azt tanították: Rabbi azt mondta: Véleményem szerint papoknak jog szerint minden időben tiltott kéne legyen bort inni (20 egy elővigyázatossági intézkedés iszákosság ellen, nehogy a Templomot hirtelen újraépítsék és a papok elhívva hogy belépjenek a szolgálatba, [kereszthivatkozás Yad Ramah] (azért egy ilyen épület nem egyik pillanatról a másikra épül...)), de mit tehetek látva hogy balsorsuk (a Templom pusztulása) mennyivel többet nyom az ügyben (21 a tény hogy a Templom el van pusztítva gyors visszaiktatásukat távolivá teszi)? Amire Abaye azt mondta: Kivel egyetértésben isznak a papok bort manapság? Rabbival egyetértésben. Ezért lehetséges arra következtetni hogy a rabbik megtiltották (22 még a Templom utáni időkben is. Nem kéne akkor pera'-nak szintén tiltva lennie, mert senki pap nem tudhatja mikor kell szolgálatban lennie és mikor nem?)! - Abban az esetben az indok a következő: a Templomot gyorsan újáépíthetik és mikor egy pap alkalmas szükséges előírt szolgálatára, lehet hogy nem találják. Akkor itt szintén (ti., a hajnövesztés tiltására vonatkozóan) ugyanaz nem történhet meg? - A későbbi esetben lehetséges neki megnyírnia a haját és azonnal belépni. De ott szintén (sc. borivás) akárki alhat egyet (ti. kialussza) és aztán lép be? Mert Aha azt mondta: Egy mil séta vagy egy kis alvás ellensúlyozza a bor hatását. De erről bizonyosan azt állapították meg: R. Nahman azt mondta R. Abbahu nevében: Ez csak arra vonatkozik aki nem ittasabb mint egy rebi'ith (23 egy folyadékmérték, egy log negyede (hat tojás tartalma)); de ha többet ivott, a séta csak nagyobb fáradtságot okoz, és az alvás több ittasságot! (feltehetőleg a szédülést társítja az ittassághoz)
R. Ashi azt mondta: Mivel akik bortól részegek beszennyezik a szolgálatot ha működnek hivatalukban, a rabbik beiktatták az elővigyázatossági intézkedést (24 hogy még a mai napon is papok nem ihatnak nehogy a Templomot hirtelen újáépítsék és szolgálatuk szükségessé váljon); de látva hogy azok hosszú hajukkal nem szennyezik be a szolgálatot, nem hoztak határozatot ellenük.
Egy ellenvetést tettek: A következő papok halállal felelősek / halálra ítélendők: azok akik hagyják megnőni hajukat és azok akik bortól ittasak (25 Tosef. Ker. I). Namost, azokról akik bortól ittasak ez helytálló, mivel írva vagyon, Ne igyál bort sem erős italt, sem fiaid veled, hogy meg ne halj (26 Lev. X, 9). De honnan tudjuk ezt azokra akiknek hosszú a hajuk? - Mivel az előző beolvasztották az utóbbiba, mivel írva vagyon, Sem ne borotválják meg fejüket sem ne hagyják tincseiket megnőni, amiket azt követi, Sem ne igyanak bort stb. Ezért, épp mint az ittasság szolgálat alatt halállal büntethető, és így a hosszú haj is. És az is következik, épp mint ahogy ittasság beszennyezi a Templomszolgálatot, úgy a hosszú haj növesztése (27 ezért ezen feltétel szerint tiltott kell legyen mind a mai napig?)! Ez egy probléma (28 kereszthivatkozás: Ta'an. 17b és v. p. 128, n. 1).
Rabina azt mondta R. Ashinak: Mielőtt Ezékiel eljött, és elmondta ezt nekünk (hogy azok akik hagyják megnőni hajukat és hivatal viselése így halállal sújtandó), ki állította ezt (29 mivel ha nem volt forrás, a bűnt nem lehetett ílymódon büntetni)? - De nézeted szerint (30 hogy egy korábbi forrás volt szükséges), mi legyen R. Hisda állításával, viz., Ezen törvényt (31 hogy egy körülmetéletlen pap nem alkalmas rá hogy szolgáljon a Templomban) nem Mózes tanításából tanultuk, míg Ezékiel eljött és tanította, Senki idegen, körülmetéletlen szívben és körülmetéletlen húsban nem léphet be Szentélyembe hogy szolgáljon engem (32 Ezek. XLIV, 9). De mielőtt Ezékiel eljött, ki állította ezt? Következtetésképpen hagyomány kellett legyen, és aztán Ezékiel eljött és támogatást talált rá az Írásban (ti. a Pentateuch). Hasonlóképpen itt is, a hajnövesztés kérdésében, ez is egy hagyományos tanítás volt, és Ezékiel pusztán jóváhagyta ezt az idézett passzusban, [továbbá a Halacha, amint átörökítették, csak azt állítja hogy halállal felelősek, de nem hogy beszennyezik a Templomszolgálatot] (33 S. Luria törli a bekeretezett passzust. Valóban ez a válasz amit a Ta'an 17b-ben adtak a kérdésre, amit itt megválaszolatlanul hagytak supra 127, v. n. 5).
Mi a jelentése annak, Csak nyessék meg fejüket (problémát okoz a fordításban hogy "hair" angolban bármilyen szőrzetet jelenthet, és a fejen lévő szőrzet nem feltétlen kizárólag a hajat jelenti (hanem bajusz és szakáll is elképzelhető))? - Egy Tanna azt tanította: Julian stílusban vágni le a hajat (34 a hivatkozás nem tiszta, lásd: Krauss, op. cit. I, 644). Az mi volt? - Rab Judah azt mondta Samuel nevében: Egy egyedi frizura. De hogy nézett ki? R. Ashi azt mondta: A haj egy sorának végei a következő gyökerei mellett feküdtek.
Rabbi azt kérdezte: Milyen módon vágták le a Főpap haját? - Azt válaszolta: Menj és figyeld meg Ben Eleasa (35 Rabbi veje) frizuráját. Azt tanították: Nem semmiért adott ki Ben Eleasa oly sok pénzt hajának vágására, hanem hogy megmutassa a Főpapi divatot. (És hogy ez milyen sokat mond itt a mi számunkra!)
2010. május 3., hétfő
Link
Az alábbi linken egy zsidó beszámolójából készült írás található, de mégis leginkább egy dologért, egy képért ajánlom figyelmetekbe (bár azon túl is több mint érdeklődésre számot tartó a tartalom. A képet "Map of Greater Israel" felirat mellett találjátok, és nyilvánvalónak kellene lennie, mi a gond az "Ószövetségi kinyilatkoztatás"-ra alapozó cionizmussal. Tehát:
http://www.biblebelievers.org.au/israel.htm
És csak hogy cionista barátainknak is kedvükre tegyek, létezik egy Harold Rosenthallal készült állítólagos interjú "The Hidden Tyranny" címmel. Nagy okoskodás, simán be is szopja a tájékozatlan jónép, de hogy egy zsidó olyan kijelentést tegyen, miszerint "a zsidók istene Lucifer", "Lucifer eljön" és hasonlók, hát az a legnagyobb marhaság. A dolgot nem is vennénk észre önmagában, mert a szövegen kívüli kommentárrészben szerepel.
Konklúzió: minden valószínűség szerint nagy baromság az egész. Nem azért, mert a tartalma hülyeség lenne, vagy mert a benne szereplők sosem készítették volna el a riportot (ezeket sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom), de a mellékelt szövegkörnyezet nyilvánvalóan megkérődjelezi az egész szöveg létjogosultságát!
Tehát amíg nem bizonyítanak minden egyes részletet külön-külön, addig nem komolyan vehető egy része sem az állítólagos riportnak (miről hivatalos forrást egyáltalán nem is találtam, csak közönséges szenzációhajhász weboldalakat).
http://www.biblebelievers.org.au/israel.htm
És csak hogy cionista barátainknak is kedvükre tegyek, létezik egy Harold Rosenthallal készült állítólagos interjú "The Hidden Tyranny" címmel. Nagy okoskodás, simán be is szopja a tájékozatlan jónép, de hogy egy zsidó olyan kijelentést tegyen, miszerint "a zsidók istene Lucifer", "Lucifer eljön" és hasonlók, hát az a legnagyobb marhaság. A dolgot nem is vennénk észre önmagában, mert a szövegen kívüli kommentárrészben szerepel.
Konklúzió: minden valószínűség szerint nagy baromság az egész. Nem azért, mert a tartalma hülyeség lenne, vagy mert a benne szereplők sosem készítették volna el a riportot (ezeket sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom), de a mellékelt szövegkörnyezet nyilvánvalóan megkérődjelezi az egész szöveg létjogosultságát!
Tehát amíg nem bizonyítanak minden egyes részletet külön-külön, addig nem komolyan vehető egy része sem az állítólagos riportnak (miről hivatalos forrást egyáltalán nem is találtam, csak közönséges szenzációhajhász weboldalakat).
Barbarus hic ego sum
A mondatot Ovidius írta le. Az ókori Rómában barbárnak nevezték az érthetetlen beszédű embereket, azaz a külföldieket. A saját szellemi gettójába került ember számára a más, számára idegen kultúrában élő személy érdektelennek, sőt olykor szánnivalónak is tűnhet. Amikor Ovidiust száműzték a barbárok közé, rövid idő után üggyel-bajjal megérttette magát közöttük. Ekkor írta az idézett mondatot egy levelébe: itt én vagyok a barbár.
Lehetne ez a mondat ennek a blognak a mottója is.
Lehetne ez a mondat ennek a blognak a mottója is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
